Okt. 31-én van az 1996-ban megválasztott törvényhozás utolsó munkanapja. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta, hogy már okt. 30-án nem volt kvórum. " Kettőt előre, egyet hátra, így jellemezném az elmúlt négy év teljesítményét mind a kormányban, mind a törvényhozásban" - nyilatkozta Ráduly Róbert. - Négy évvel ezelőtt elhatározták a magánosítás befejezését, de ez sem sikerült. A Victor Ciorbea volt kormányfő idején kibocsátott, a közigazgatási reform beindítását szavatoló 22-es sürgősségi kormányrendelet alig egy évre hatályba lépése után "megbukott". - A helyi közpénzekről szóló törvény nagy előrelépésnek ígérkezett, de azt a sürgősségi kormányrendelet jelentősen csonkította. Az elfogadott tanügyi törvény bizonyos mértékben visszalépés. Az eltelt négy évet sok kapkodás jellemezte. /Székely Kriszta: Kettőt előre, egyet hátra... Utolsó munkanap a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2000. november 4.
Az elektronikus médiában máris mozdul valami: felelősségre vonják azt, aki az alkotmánnyal ellenkező különvéleményt jelent be a nyilvánosság előtt. Florin Calinescu, a PRO TV sztárja okt. 3-án műsorában kifejtette, hogy nem ismer el romániai etnikai kisebbségeket, sem jogukat az iskolához, mert Amerikában is mindenki angolul tanul. Kijelentette továbbá, hogy a magyar beruházók jelenléte veszélyt jelent Románia számára, és minden magyar honfitársának esküt kellene tennie, hogy lojális a román államhoz. A műsor elhangzását követően három RMDSZ-képviselő: Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Márton Árpád levélben tiltakozott a PRO TV vezetőségénél és az Országos Audiovizuális Tanácsnál, szó szerint idézve Calinescu "eredeti" kijelentéseit. Az Országos Audiovizuális Tanács okt. 20-án 12 330-as számú közleményében bejelentette, hogy az említett műsorban elhangzott kommentárok ellentmondanak az Alkotmány szellemének, ezért Florin Calinescut nyilvános figyelmeztetésben részesíti. /Barabás István: Másfajta cenzorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2000. november 9.
Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2000. november 17.
Nov. 14-én Gyergyószentmiklóson volt az RMDSZ Kampánykaravánjának utolsó székelyföldi állomása. Megérkezett Frunda György államelnökjelölt, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Kelemen Hunor képviselőjelöltek, Sógor Csaba és Dézsi Zoltán szenátorjelöltek, Kontesveller József prefektus és Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Frunda György az eltelt időszak eredményeiről szólt, mint a módosított földtörvény, tanügyi törvény, közigazgatási törvény, valamint az RMDSZ célkitűzéseiről, mint a magánosítás, az új nyugdíjrendszer, a fiatalok megsegítése munkahelyekkel és bankkölcsönökkel, és arról, hogy az igazságszolgáltatás ne etnikai vagy anyagi alapon, csak törvények alapján működjön. Kifejtette, ahhoz, hogy a magyar kérdés megoldása Romániában valóban modell legyen, pozitív diszkrimináció szükséges. Markó Béla szövetségi elnök beszédében emlékeztetett, hogy 90 után visszaszerezték a nemzeti szimbólumokat, a közös magyarságtudatot, de nem tudják kimondani azt a szót: "Haza". A haza a Székelyfölddel kezdődik, és Erdélyben folytatódik, ha meg tudják teremteni benne az otthonosságérzetet. Az erdélyi magyarságban van elég erő, energia, tudás és emlékezete a múltnak, hogy kiegyenlítse a hátrányt, és a szülőföldből hazát teremtsen. A lakossági kérdésfelvetésekben akadtak bíráló felszólalások is: a Duna-csatornához hurcolt, javaiktól megfosztott áldozatok rehabilitációjának kérdéskörében dr. Garda Dezső ismertette a volt munkaszolgálatosoknak jogokat biztosító törvénytervezetet, amelyet Kerekes Károly képviselő dolgozott ki. Kelemen Hunor államtitkár fölemlítette az adósságokat, amelyeket az Iliescu-féle államvezetés hagyott hátra 96-ban, a 25 ezer milliárd lej, valamint egy 800 millió dolláros hitel, amelyet az eltelt négy évben kellett megfizetnie az országnak. Sógor Csaba megemlítette, hogy Gyergyószentmiklós az országban egyetlen magyar nyelvű vasúti helységnévtáblával megelőzte az RMDSZ-eredményeket. /Gál Éva Emese: Balkáni körülmények között is tisztességesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2000. december 4.
Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2000. december 9.
Dec. 7-én Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács épületében nyújtották át a november 26-ai választásokon mandátumot szerzett képviselőnek és szenátoroknak a mandátumot igazoló levelet Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátoroknak, valamint Asztalos Ferenc, Antal István, Garda Dezső, Kelemen Hunor és Ráduly Róbert Kálmán képviselőnek. /(Daczó Dénes): Átvették a megbízó levelüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2000. december 12.
Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2001. január 19.
Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2001. január 23.
Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2001. január 27.
A Hargita megyei önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én Csíkszentgyörgy volt a házigazdája. A megyei Önkormányzat részéről Zsombori Vilmos elnök, Csillag Géza, Raffain Zoltán, Gergely Mátyás, Deáky Tibor és Borboly Csaba megyei képviselők, a parlamenti képviselet részéről Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert és Kelemen Hunor parlamenti képviselők vettek részt. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működését, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás. /Polgármesteri találkozó Csíkszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2001. február 12.
A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. február 16.
Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2001. február 17.
Ráduly Róbert az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, exháznagy elmondta, hogy belülről láthatta a házbizottság működését. Sikerült egy új termet megszerezniük, a titkárságot az eddiginél felszereltebbé tették, több szakértőt, munkatársat felvettek. Ráduly Róbert úgy látta, hogy az adminisztratív személyzet a képviselőházban túlméretezett. /Magyar Balázs: Az új parlamenti ülésszak elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2001. február 22.
A képviselőház febr. 22-i ülésén Ráduly Róbert képviselő visszautasította a nemzeti kisebbségeket érintő sértő megjegyzéseket, amelyek két, a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselő mandátumának igazolása kapcsán hangzottak el. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 22. - 1914. sz./ A Jurnalul National megírta, hogy Ráduly Róbert febr. 22-én kivonult a képviselőházból, mert az ukrán képviselő "bozgor", a macedón pedig "kitaláció" jelzővel illette a magyar kisebbséget. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 23. - 34. sz./
2001. február 28.
Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./
2001. február 28.
A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2001. március 2.
Megjelent Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely), a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja második, februári száma. Ebben Ráduly Róbert képviselő ismertette a hamarosan hatályba lépő ingatlantörvényt. Kiss József zágoni polgármester beszámolt arról, hogy a Kovászna megyei román polgármesterek milyen eszközökkel igyekeznek gátat vetni az erdők visszaszolgáltatásának. Garda Dezső történész a közbirtokosságok kialakulásának kezdetéig ment vissza tanulmányában. /Megjelent a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, a Közbirtokossági Hírvivő második, februári száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./
2001. március 15.
Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2001. március 24.
Többen is jelölték a Csíki Területi RMDSZ elnökségére Ráduly Róbert képviselőt, aki bejelentette: vállalja a jelöltséget. Véleménye szerint a csíki szervezet olyan helyzetben van, amelyben nem engedheti meg magának, hogy egyesek négyévenként ugródeszkának használják választások alatt. A sajtótájékoztatón a képviselő az ország költségvetésének tervezetéről is szólt.. Ráduly kifejtette: a tanügyi alkalmazottak biztosak lehetnek abban, hogy a kormány azon döntése, miszerint a helyi önkormányzatokhoz kerül át a bérezésük, nem jelent számukra hátrányt. A helyi önkormányzatok számára az új költségvetés egyik jó pontja még, hogy a hozzáadott értékadó (TVA) harminc százaléka a településeken marad. /(Daczó Dénes): Ráduly Róbert a Csíki Területi RMDSZ-elnökségére pályázik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2001. március 31.
Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./
2001. április 4.
Rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borboly Csaba a Csíki Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnöke ápr. 2-án, amelyen bejelentette: a Csíki Területi RMDSZ-elnöktől értesítést kapott, hogy egy órán belül el kell hagyniuk a Területi RMDSZ épületét. Az előzmények: a CSTIT 1999-ben alakult meg, hogy a Csík körzeti ifjúsági szervezeteknek támogatást nyújtson. A szervezethez mostanig több vidéki ifjúsági egyesület is csatlakozott. A CSTIT kezdeményezésre hirdették meg a tavalyi helyhatósági választások során, az "Itthon fiatalon" mozgalmát. E szlogennel több fiatal is részt vett az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. A megmérettetés során a Megyei Önkormányzati testületben, a csíkszeredai tanácsban valamint több vidéki önkormányzatban is képviselőjük van. A Területi Küldöttek tanácsában, valamint az RMDSZ csíkszeredai Képviselők Tanácsában is jelen vannak. A CSTIT megalakulásától a Területi RMDSZ székházban kapott irodát, amelyet azóta használnak. Az elmúlt hét végén a szervezet ülést tartott, amelyen eldöntötték: a közelgő területi RMDSZ-tisztújítás során (április 6-án) Ráduly Róbert Kálmán jelöltet támogatják a területi elnökségre. Borboly Csaba véleménye szerint Biró Albin területi RMDSZ elnök kilakoltatási felszólítása az ifjak Rádulyt támogató döntésével hozható összefüggésbe. Ők az elnök döntését végrehajtják annak ellenére, hogy ezt írásban nem volt hajlandó letenni. * Biró Albin RMDSZ-elnök viszont azt mondta, hogy az ügy túlpolitizált. Nem történt egyéb, "minthogy felszólítottam a vendégeimet, hogy hagyják el az épületet." - indokolta a kilakoltatást. Ráduly Róbert Kálmán képviselő szerint a hatalommal való visszaélésnek tekinthető az, ahogyan a szervezettel eljártak. /(Daczó Dénes): Váratlan kilakoltatás - RMDSZ tisztújítás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2001. április 5.
Ápr. 2-án a képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel, a 2001. évi költségvetés ügyében. M. Tanasescu ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket. Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát. Puskás Bálint szenátor szóvá tette, hogy nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között. Ráduly Róbert képviselő felvetette, hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei elosztása is. Pete István szenátor szerint kevés a mezőgazdasági tárcára jutó összeg. Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház részére nagyobb összeg kiutalását kérte. Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte. Varga Attila képviselő azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára. Szabó Károly szenátor az energiaveszteséget csökkentő beruházásokról érdeklődött. Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi pénzösszeget súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a mezőgazdaságról elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. /Az RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
2001. május 7.
A Csíki Területi Küldöttek Tanácsa máj. 4-i tisztújító ülésén az elnöki tisztséget csupán egy személy pályázta meg: Bíró Albin volt területi elnököt a testület 41 igen és 4 nem szavazattal választotta meg. A TKT alelnökeinek a küldöttek Mátéffy Győzőt és Ördögh Imrét választották. A testület megerősítette Ráduly Róbert területi elnöknek az ügyvezető elnökség összetételére vonatkozó javaslatát, mely alapján Magyari Ibolya megtartotta ügyvezető elnöki tisztségét, az alelnökök pedig Zsombori Vilmos (önkormányzati), Varga László (oktatási és művelődési), Márton József Zoltán (gazdasági), Gergely András (helyi szervezetekért felelős) és Szőke Domokos (ifjúsági és sporttevékenységekért felelős). /RMDSZ Tájékoztató, máj. 7. - 1963. sz./
2001. május 25.
Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. május 26.
A Csík Területi RMDSZ tájékoztató jellegű folyóiratot kíván indítani júniustól, amelyben a területi szervezet tevékenységéről szóló információk mellett a helyi egyházakat, a sportéletet és a csíki közösségeket is bemutatnák. Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ elnök elmondta, a tájékoztatóhoz azok jutnának hozzá, akik fizetik az RMDSZ tagsági díjat. /Kiss Edit: RMDSZ-havilap a fizető tagoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. június 9.
A képviselőház mezőgazdasági bizottsága elutasította az RMDSZ kezdeményezését, amely szerint a tulajdonosok megkapták volna az erdeik kitermeléséből származó jövedelmet. Így a visszaszolgáltatásig a fa eladása az erdészeteket gazdagítja. A tervezet a jövő héten kerül a plénum elé, amelyet a múlt hónapban öt RMDSZ-képviselő - Birtalan Ákos, Garda Dezső, Kelemen Atilla, Ráduly Róbert és Tamás Sándor -nyújtott be az erdőrendtartási törvény módosítására. Az RMDSZ képviselői javasolták, hogy a visszaszolgáltatandó erdőkből kitermelt fa eladásából befolyó jövedelmet az erdészeti hivatal a leendő tulajdonosoknak adja át. /Megbukott javaslat. Nem változik az erdőgazdálkodási törvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2001. június 13.
A kormány két törvénytervezetet terjesztett elő a rendőrség átszervezésére és működésére vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának munkacsoportja - Toró T. Tibor, Ráduly Róbert, Márton Árpád, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt - mindkét törvénytervezet esetében több mint harminc módosító indítványt dolgozott ki, amelyek többségét azonban a szakbizottságban elvetettek. Toró T. Tibor képviselő elmondta: az RMDSZ módosító javaslatában azt szorgalmazta, hogy a rendőrség közrenddel foglalkozó részlegei közelebb kerüljenek a közösségekhez. Ugyanakkor fontosnak tartja megerősíteni a közösségek felügyeletét a rendőrség munkája felett. Az RMDSZ politikusai jogi személyiséget javasoltak a megyei, városi és községi rendőrségeknek, illetve olyan helyi és regionális hatóságok felállítását, amelyek nem csupán konzultatív, hanem felügyeleti, összehangolási és döntési jogkörrel rendelkezzenek közrendi és közlekedésrendészeti ügyekben. A belügyminisztérium képviselője, Paul Abraham tábornok azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány által elképzelt struktúrába ez az elképzelés nem illeszthető be. Lényegesek az RMDSZ-nek azon módosító javaslatai, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, a környezettel közvetlen kapcsolatban álló rendőr kötelező módon ismerje az illető közösség nyelvét is. Ugyanakkor az érintett rendőröknek is el kellene sajátítani az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ munkacsoportjának indítványát a bizottság leszavazta azzal az indoklással, hogy az ország hivatalos nyelve a román, és ilyen előírások elfogadása diszkriminációhoz vezetne. Az RMDSZ politikusai a plénum előtt is meg kívánják védeni javaslataikat. /Papp Annamária: Átszervezik a rendőrséget RMDSZ: Legyen kisebbségi nyelvhasználat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2001. június 26.
A Nagy-Románia Párt törvénytervezetet nyújtott be az alsóházban a státustörvény hatásainak ellensúlyozására. Eszerint a magyarigazolványt birtoklók kettős állampolgároknak tekintendők, azaz nem tölthetnek be köztisztségeket Románia területén. Tervezetük értelmében külföldi állampolgárnak tekintendők mindazok, akik élni akarnak a státustörvényben foglalt kedvezményekkel. A PRM-képviselők a cégeket sem kímélik: elképzelésük szerint azok a jogi személyek, amelyek a státustörvény értelmében támogatást kapnak, csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A tervezet javasolta, hogy alkotmányellenes cselekedetért ítéljenek el, majd oszlassanak fel minden szervezetet, amely a magyarigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki. A PRM-sek szerint a magyar törvény "a román állam függetlenségének durva megsértése", a diplomáciai eszközök pedig nem elégségesek a "független, egységes román nemzetállam elleni merénylet ellensúlyozására". A nagy-romániások kérték, hogy a képviselőház sürgősségi eljárásban tárgyalja a tervezetet, az alsóház vezetése azonban megtagadta a kérés teljesítését, így - Ráduly Róbert képviselő szerint - a kezdeményezés csak az ősszel kezdődő ülésszakban kerülhet a ház elé. /Készülő ellentörvény. Jogokat vonnának meg a magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2001. június 26.
Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./
2001. június 27.
Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
