|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 115 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-115 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Apostu, Sorin 2011. május 24.Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyébenValótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a mûalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvû táblára bólintott rá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában. Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplõ szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani - áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban. A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a mûalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következõ feliratot: Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre. A Kolozsi Tibor szobrászmûvész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végzõ Concefa cégnek küldött levelében az áll: a MATHIAS REX feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése elõtt volt - az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelõen. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelõen készítik el. A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivõ szerint az építkezési engedély is elõírta egy feliratos, bronzból készült lap elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végzõ vállalat valószínûleg csak most helyezte el a táblát - ahogyan a terv azt elõírta. Kelemen Hunor kedd délelõtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közelébõl, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. �?rvei szerint a mûemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését. Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elõl. Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. Percrõl percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elõ, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata elõtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sõt még a betûtípust is rögzíti - nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfûzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelõen, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvû bronztáblát. Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat - reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. Amit tettek bûnténynek minõsíthetõ - kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségû politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttmûködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, fõleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfûzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása - nyilatkozta a Krónikának Máté András. A Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt hétfõ délután jelent meg egy román nyelvû tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevõket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszõnyeg takarná el. Gyújtópontban - El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát! Szõcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekbõl egyértelmûen kiderül: az országos mûemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvû felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerrõl számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplõ helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztõi, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik. A mûvelõdési minisztérium hétfõn késõ este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor elõtti gyeprõl, amit hétfõn délután vettek észre elõször Kolozsvár fõterén. László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfõn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata elõtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelõtt közleményben azt állította, hogy az építtetõ cég helyezte el hétvégén a táblát az emlékmû restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fõ alakja elé, tehát a gyepes rész kellõs közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni. A múlt hét végén a kivitelezõ által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetõen - szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvû, és a fordításban így hangzik: 1932 - a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: 2010 - a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: Kolozsi: megindokoltuk a változtatást Az április eleji újraavatási ünnepség elõtt elhelyezett négynyelvû tábla román, magyar, angol és német nyelven í 2011. május 25.TáblaháborúHét évvel ezelõtt, a 2004. június 6-i romániai helyhatósági választások után a magyar nyelvû sajtó diadalittasan kürtölte világgá a megmérettetés egyik legnagyobb szenzációját: Kolozsvár szélsõségesen nacionalista, magyarellenes polgármestere elvesztette tisztségét. Gheorghe Funar megbukott - hirdették szalagcímben a címlapok, a politikusok, publicisták és elemzõk pedig hosszan ecsetelték, milyen szép is lesz, amikor a kincses városba végre visszaköltözik a normalitás, a tolerancia szelleme. Persze nem az akkori örvendezõk hibája, hogy iszonyatosat tévedtek. �?k akkoriban nem is sejtették, hogy a kolozsvári bíró valóban megbukik ugyan, az általa testet öltött magyarellenes hecckampánynak azonban közel sem lesz vége, szellemisége pedig még sokáig fog kísérteni a város falai között. Két nappal azután, hogy Funar kései utódja, Sorin Apostu az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szombati tisztújító ülésén a város európai szellemiségét és multikulturális jellegét méltatta, a Mátyás-szoborcsoportra ismét visszakerült az a felirat, amely román nemzetiségûként könyveli el a magyar királyt. Ezzel egy idõben nem több, mint két napot maradhattak a helyükön azok a táblák, amelyek öt nyelven - köztük magyarul - üdvözölték a kincses városba érkezõket. (Borítsunk rá fátylat, hogy ezeket a pannókat egyértelmûen kampánycélból helyezte el a megyei RMDSZ élén újrázni készülõ László Attila és csapata a tisztújítás elõestéjén.) Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterének abban igaza van, hogy a Iorga-féle idézet visszahelyezése felér egy szoborgyalázással, az azonban sehogy se fér a fejünkbe, hogy errõl az akcióról miként nem értesítették õt és a szövetség tanácsosait. Hiszen nehezen hihetõ, hogy a Funar által 1992-ben elhelyezett tábla emléktábláját szélsõséges románok csempészték vissza, a kivitelezés egyértelmûen a polgármesteri hivatal ténykedésérõl árulkodik. Márpedig ha ez így van, akkor rögtön fel kell rúgni a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi együttmûködését, ilyen árat ugyanis nem szabad fizetni még egy alpolgármesteri tisztségért sem. �?s különben is éppen itt az ideje véget vetni már Erdély fõvárosában a történelemhamisító propagandának és az évtizedek óta tartó táblaháborúnak. Mindenki jobban járna. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 28.Közöltem a külüggyel, hogy a Iorga-tábla törvénytelenFüzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken elmondta: találkozót kért a külügyminisztériumtól, és ez alkalommal közölte: a magyar közösség szempontjából a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára elhelyezett Iorga-idézet törvénytelen, és kérte a helyzet rendezését. Konstruktív beszélgetés volt, jó hangulatú. Arra kértem a román hatóságokat, hogy a romániai törvényeknek megfelelõen tartsák be a törvényességet. A kolozsvári magyar közösség képviselõi szempontjából a tábla nem törvényes - fejtette ki Füzes Oszkár. Füzes nem mondta el, mi volt a külügyminisztérium képviselõinek válasza, és azt sem, hogy kivel találkozott, mivel ez a diplomáciai úzussal ellentétes. Errõl a külügyminisztériumnál érdeklõdhetnek. �?n csak annyit mondhatok, hogy nagyon konstruktív találkozó volt, és ez nem tiltakozási gesztus, hanem baráti találkozó - magyarázta a nagykövet. Mint mondta, nem berendelték a külügyminisztériumra, hanem maga kért meghallgatást a gyakorlat szerint. Kértem a külügyminisztériumtól egy találkozót. Ez rutinos dolognak számít. Szoros kapcsolatban állunk a román külügyminisztériummal mondta. A magyar külügyminisztérium bejelentésére, miszerint a tábla ügye etnikumközi feszültségeket szít, a nagykövet leszögezte: az intézmény a kolozsvári fõkonzultól tájékozódott, aki sajtótájékoztatót is tartott ez ügyben. Az MTI tájékoztatása szerint a magyar külügyminisztérium úgy véli, a kolozsvári Mátyás szoborcsoport elé helyezett Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó tábla feszültségeket gerjeszt a magyar és a román közösségek között. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a magyar-román közös finanszírozásban felújított Mátyás szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó román nyelvû táblát. Ugyanakkor a magyar külügyminisztérium úgy véli, a Kolozsvár bejáratainál elhelyezett ötnyelvû, köztük magyar nyelvû üdvözlõtáblák eltávolítása Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés. *** Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Reméljük, hogy Sorin Apostu polgármester magatartása pozitív irányba mozdul el, az együttmûködés, a partnerség, a román és a magyar közösség kölcsönös megértése irányába. Remélem, képesek leszünk közelíteni a tolerancia szelleméhez, amely nagyon fontos, és Kolozsvár multikulturális hagyományaihoz. Nekünk kötelességünk biztosítani egy kormányközi projekt törvényességét, hiszen Magyarország 400 000 euróval járult hozzá a Mátyás szoborcsoport restaurálásához - hangsúlyozta a magyar diplomata. Sorin Apostu kolozsvári polgármester pénteken elmondta: a tábla elhelyezését mindkét félnek meg kell értenie. Mindkét félnek úgy kell gondolkodnia, ahogyan az egy multikulturális városban természetes - mondta Apostu. Az RMDSZ a kormánykoalíció hétfõi ülésén akarja felvetni a Nicola Iorga-idézetet tartalmazó tábla ügyét, ugyanakkor újraelemzi a Demokrata Liberális Párttal (PDL) való együttmûködést Kolozs megyében. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 2.Horea Uioreanu Kolozs megyei PNL-képviselõ a Iorga-tábláról, a történelmi hûségrõlRománia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak tekinti Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselõje, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kolozsvári Mátyás-szoborról. A Krónikának adott interjúban a kolozsvári honatya arról is szót ejt, mit értett azon, hogy a Fadrusz-alkotáson nyílvesszõt kell elhelyezni a magyar király ülepébe. Annak kapcsán, hogy a magyar Külügyminisztérium a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, Nicolae Iorga-idézettel ellátott tábla eltávolítását kérte, �?n azt szorgalmazta: Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszõvel kellene ábrázolni a Fadrusz-alkotáson. Nem gondolja, hogy ez sértés a magyar királyra, akit történetesen Iorga is román származásúnak tartott? - �?n azt nyilatkoztam, hogy két feltétellel mondanánk le a Iorga-tábláról. Az egyik, hogy távolítsák el Moldva zászlaját a magyar király lovának lábai elõl, mivel Corvin Mátyás nem gyõzte le ªtefan cel Mare fejedelmet, hanem éppen fordítva történt. A másik feltétel pedig, hogy ábrázolni kell a moldvabányai csata valósághû jelenetét, amikor is a magyar uralkodót az ülepén is megsebesítették egy nyílvesszõvel, miközben menekült. Errõl beszélnek a korabeli krónikások. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, el lehet távolítani a feliratot. - Nem jelentene veszélyes precedenst beavatkozni mûvészi alkotásokba teljesen ellentétes módon azzal, ahogyan a szobrász, a festõ megalkotta azokat? - Dehogy. Az a legveszélyesebb precedens, hogy a magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe. - De hát a magyar állam is hozzájárult a szoborcsoport restaurálásához. - Az más kérdés, hogy a magyar állam részt kívánt vállalni a finanszírozásban. Az viszont a belügyekbe való beavatkozásnak számít, ha Magyarország diktálni próbál a tekintetben, milyen legyen a város arculata, a központja, mit helyezzünk el a szobor elé, és mit ne. De visszatérve a nyílvesszõvel kapcsolatos nyilatkozatomra: mindezt képletesen értettem (este o parabolã - szerk. megj.), nem kell feltétlenül konkrétan érteni. - Ennek ellenére sértõ a magyarokra. De ha már a történelmi hûséget szeretné visszaadni a mûemlékeken, ön szerint vajon miért nem ábrázolták Mihai Viteazul kolozsvári szobrát fej nélkül? Elvégre 1601-ben a fejedelmet lefejezték Aranyosgyéresnél. - Na jó, ha nem akarja megérteni az én nyilatkozatom átvitt értelmét, az az ön baja. Sajnálom, hogy bronztáblákról polemizálunk, miközben Romániának és Kolozsvárnak is vannak sokkal fontosabb gondjai. - De hát ön tartotta fontosnak, hogy véleményt mondjon a Iorga-tábláról, amelyet a mûemlék alkotóelemének tart, ezért eltávolítását ellenzi. Holott az 1902-ben leleplezett szoborcsoporton eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt. Miért nem kerülhet vissza például a király neve magyarul? - Ezt a problémát a kolozsvári önkormányzatnak kellene felvetnie, nem nekem, én nem képviselem sem a polgármesteri hivatalt, sem a tanácsot. �?k döntöttek úgy, hogy más formában, a szobor elé helyezik el az eredetileg 1932-ben felkerült táblát. Amúgy pedig a restaurálás után felkerült egy magyar nyelvû tájékoztató szöveg is a szobor mellé. Valóban, eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt az alkotáson, aztán az elsõ világháború után a Matei Corvin, a negyvenes évek végén pedig a Mathias Rex elnevezés került fel. �?s én ezt nagyon helyesnek tartom, elvégre Mátyás idejében a latin volt a hivatalos nyelv a közigazgatásban. - Csakhogy a Iorga-idézet Gheorghe Funar idején és most is törvénytelenül került a szoborra. - Ezt ugyancsak a helyi önkormányzattól kell megkérdeznie, hogy milyen alapon helyezték el. Gyanítom, hogy megvolt rá a törvényes alapjuk, másképpen nem tették volna ki. Viszont ha mégis törvénytelenül történt, a polgármesteri hivatalt kell elmarasztalni, nem engem. - Felvetette Moldva zászlajának eltávolítását is. Holott a lobogó azt ábrázolja, hogy a moldvabányai csata után ªtefan cel Mare mégis behódolt Mátyásnak, Moldva pedig Magyarország vazallusa lett. - Még egyszer mondom, a nyílveszszõre és a zászlóra vonatkozó kijelentésemet átvitt értelemben kell érteni, ne tereljük más irányba a szót. Nyugodjon meg, régen eltûnt volna az a zászló onnan, ha a történelem során másként történt volna. Tisztában vagyok azzal, amit ön mond, hogy valóban úgy történt. - Pártjával együtt miért háborodott fel azon, hogy a Székelyföld irodát nyitott Brüsszelben, ahol számos más romániai régió, megye - többek között Kolozs - is rendelkezik már kirendeltséggel? - Mert a Székelyföld nem létezik közigazgatási egységként Romániában. - �?s a Mócvidék vagy Olténia létezik történelmi-földrajzi-kulturális régióként? - Hivatalos közigazgatási entitásként nem létezik sem Mócföld, sem Avasvidék, egyik sem képviselteti magát hivatalosan ebben a formában. �?ppen ezért kérette be a román külügyminisztérium a magyar nagykövetet, és követelte, hogy az iroda megnyitásán ne vegyen részt egyetlen magyarországi hivatalosság sem. - Ehhez képest részt vett az eseményen egy Kovászna megyei liberális tanácsos is. - Nem áll módomban kommentálni egy megyei tanácsos részvételét. Ha jól értettem, az illetõ képviselõ gesztusát megvitatja a PNL területi szervezete. (Továbbra sincs egyezség a Iorga-tábláról. Egyelõre nem egyezett meg a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezete. Máté András, a szövetség megyei vezetõje a Krónikának elmondta: tegnapi megbeszélésükön abban maradtak Daniel Buda megyei PDL-elnökkel, hogy a héten folytatják a tárgyalást. Buda korábban azért kérte a megbeszélés elhalasztását, mert elõbb beszélni akart Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel. Mint arról beszámoltunk: a koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben az RMDSZ és a PDL helyi képviselõinek nem sikerül megegyezniük, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést. Eközben Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára a Mátyás-szoborcsoport kapcsán tegnap úgy nyilatkozott: történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megõrzése mellett. A fideszes politikus tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is sikertörténet volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minõségû magyar-román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövõben is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, ezt százéves idõtávban is nyugodtan állíthatjuk. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetõk a felmerülõ viták és nézetkülönbségek, élõ kapcsolatrendszerrõl van szó tette hozzá.) Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. június 2.Be kell vonni Apostut is!Ma délelõtt Bukarestben, a képviselõházban ült tárgyalóasztalhoz Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Kötõ József képviselõ a Demokrata Liberális Párt Kolozs megyei elnökével, Daniel Budával a kolozsvári Mátyás-szoborcsoporthoz törvénytelenül elhelyezett tábla ügyében. A szövetség Kolozs megyei szervezetének képviseletében a tábla eltávolítását kértük a koalíciós partnerünktõl, arra hivatkozva, hogy a tábla jogtalanul került a szoborcsoportot övezõ zöld területre - tájékoztatta lapunkat Máté András Levente. Mint elmondta, a tárgyalás során arra jutottak, hogy hamarosan újra asztalhoz ülnek, és a beszélgetésbe bevonják Kolozsvár polgármesterét is. Máté az �?MSZ-nek kifejtette: a hét végéig szeretne véget vetni az ügynek, és ha a koalíciós partner nem szándékszik eltávolítani a táblát a szobor elõl, akkor a további tárgyalásokat a két párt országos vezetõinek bevonásával folytatják. Holnap egyébként alighanem találkozik Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter és Sorin Apostu polgármester Kolozsváron, egy rendezvényen: a Kolozsvár 2020 - Európa Kulturális Fõvárosa témában tartott konferencián. A konferencia megnyitóján beszédet mond Kelemen Hunor és Sorin Apostu is. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 10.Kis Szlovákia lett Kolozsvár - A magyarellenesség tetõfokaA Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) piros lapot küld ma Sorin Apostu polgármesternek. Ugyanis a tegnap a kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta az egyik kolozsvári napilapnak, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsváron, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt kizárólag idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra. - Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik pár hét alatt feltámasztotta a Funar-i idõk légkörét és hangulatát. Három hete levágták a város határain az �?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték Sorin Apostu eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával a Iorga-táblát a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a lakósok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U szurkolótábor ünnepségét is, amely azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ - áll a KIFOR közleményében. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum felhívja a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, aki igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítják Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban. Erdély.ma 2011. június 11.Szemet szúró a magyar plakát KolozsváronPénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerzõdést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevû országos kampány óriáspannókon való népszerûsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerûsítõ óriáspannót helyeztek el. A polgármesteri hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvû feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára szerkesztõségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvû hirdetések eltávolítására törekedik. - A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerõsödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselõi, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe - áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerzõdést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentõs szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag - összegzett Kovács Péter. Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelõsséget. - A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvû pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - nyilatkozta a reklámcég egyik vezetõ beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhetõ, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt. A városháza a magyarokat is képviseli? Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az elsõ intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idõk légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az �?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték - Sorin Apostu elõbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával - a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Fõtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! - olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben. (N.-H.D.) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 14.Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatalPiros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen. Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét Magyarellenes cselekedetek A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett �?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán. Szemet szúrt a reklámpannó A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe. Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa. A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására. V. L.) Krónika (Kolozsvár) 2011. június 15.Kivonult a városi tanácsülésrõl az RMDSZ frakciójaA liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz Botránnyal kezdõdött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselõi ugyanis - a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan - az elsõ napirendi pont elhangzása elõtt kivonultak az ülésterembõl. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszélérõl eltüntetett többnyelvû üdvözlõ tábla, a Házsongárdi mûemlék-rongálás, a városvezetõség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelõzõen a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a mûemlékek többnyelvû feliratozását kérik. A magyar képviselõk kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt hozta a formáját és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselõkre kent mindent. A himnuszt követõen, de még mielõtt a tanácsosok rátértek volna az elsõ napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselõ szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvû információs táblák kifüggesztését kéri a mûemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvû helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt elõterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal. Kollektív döntésrõl van szó - nyilatkozta a kivonulást követõen László Attila alpolgármester. - Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszûntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebbõl legyen már elég! - nyilatkozta végül László Attila. Legyen nagyobb a Iorga-tábla! Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását. Steluþa Cãtãniciu szabadelvû önkormányzati képviselõ gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelõssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé finomabban vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részérõl a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivõje Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslõ véleményét a tábla ottlétét illetõen, továbbá felelõtlennek minõsítette az RMDSZ képviselõit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket. A demokrata-liberálisok részérõl senki sem szólalt fel. Egyre erõsebben inog a koalíciós viszony Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történõ folytatásának vélte az eseteket. Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttmûködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt - nyilatkozott Csoma. Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdõdött - hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá - Molnos szavaival élve - a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjérõl. A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül - tette hozzá a tanácsos. A koalíció képviselõházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke - aki egyben a párt képviselõházi frakciójának vezetõje is - az eset kapcsán lapunknak elmondta: Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötõ József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által elõterjesztett tervezetekre. A magyar nyelv nem idegen nyelv A jelenlévõk az Erdélyi konzultációt hirdetõ magyar nyelvû reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. Magánterületen, magánszerzõdés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelõk közötti szerzõdés rendelkezik a tartalom felõl - nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több idegen nyelvû táblával is találkozhatunk. �?gy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csõrét nagyon csípi. A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükrõl ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a piros lapot amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve - fûzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán. (kovács) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 16.Kelemen Hunor újból felszólította Apostut, hogy tüntesse el a Iorga-táblátKelemen Hunor tegnap egy újabb levelet küldött Sorin Apostu polgármesternek, amelyben ismételten arra kérte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-idézetet tartalmazó táblát vitesse el és ezzel a törvényességet állítsa vissza. A mûvelõdési tárcavezetõ a levelet ezúttal a Kolozs megyei prefektusnak is elküldte. Ebben a levélben azt is mondom, hogy amennyiben ez nem történik meg, akkor a kompetens szervekhez - a rendõrséghez és az igazságszolgáltatáshoz fordulok - mondta el megkeresésünkre Kelemen. A mûvelõdési miniszter közölte, elõzõ felszólítására írt válaszlevelében Sorin Apostu polgármester azt állítja, a Iorga-tábla kihelyezése nem illegális, ezért nem fogja elvitetni. Erre a levélre válaszoltam én a tegnap, amelyben nem jelöltem meg türelmi idõt, de természetesen néhány napon belül választ fogunk kapni Apostutól, majd annak a válasznak függvényében meglátjuk, hogy mi a következõ lépés - így Kelemen. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. június 17.Visszatértek Kolozsvárra a funári idõk?Gheorghe Funar szélsõségesen nacionalista kolozsvári expolgármester idõszakára emlékeztetett a június 14-i, keddi városi tanácsülés: ismét feszültség, botrány, cirkusz, tiltakozás, elégedetlenség, kivonulás. Sorin Apostu polgármester és csapata feltételezhetõen számított arra, hogy akárcsak korábban a megyei tanácsülés esetében, az RMDSZ ki fog vonulni a terembõl. Az ilyen gesztust csak végsõ esetben követi el egy érdekvédelmi szervezet vagy politikai párt: ily módon egyértelmû jelét adja annak, hogy a szóbeli tiltakozás már nem használ, és ekképpen fejezi ki módfeletti felháborodását. A kivonulás felidézte azt az idõszakot, amikor Funar folyamatosan ugratta, provokálta, sértegette a kolozsvári magyarságot, s az idõk során Eckstein-Kovács Péter, Molnos Lajos, Boros János és a többi városi tanácsos tiltakozott a szemtelen gesztusok miatt. Ha jól belegondolunk, az elmúlt hetekben kirobbant cirkuszok sorozata mindenkinek kedvez: a többségi kormánypártnak azért, mert felmutatja a magyar veszélyt, s ezáltal szavazatokat gyûjt. Az ellenzéknek is jól jönnek az egymást követõ botrányok, ugyanis bírálni tudja a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) amiatt, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik. Emellett az ellenzékiek is ki tudják játszani a nacionalista kártyát, s közös frontot alkotnak a többségi kormánypárttal. Az RMDSZ-nek mindez égi manna, ugyanis egyrészt hárítani tudja a kemény jobbnak nevezhetõ szervezetek (elsõsorban EMNT) részérõl érkezõ bírálatokat, s megmutatja, hogy akaratosan és határozottan is fel tud lépni. Másrészt pedig a kolozsvári magyarságot emlékeztetni tudja a funári örökségre, rávilágíthat a közös ellenségre, aki lassan-lassan a szélsõségesen nacionalista expolgármester nyomdokába lép. A funári szellem megidézése egyesítõ, frontállító hatással van a magyarságra - gyûlnek a szavazatok, érdekeltté válnak a választópolgárok, nõ a mozgósító erõ. Erre az oxigénpalackra nagy szüksége volt a helyi RMDSZ-nek, ugyanis László Attila alpolgármester enyhén szólva gyöngéd, sokszor félénk fellépése miatt valósággal vérszemet kaptak a helyi narancssárgák, s azt hitték, szinte bármit megtehetnek. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke állítólag bekeményít. �?rzésem az, hogy a valódi kemény vonalat nem õ, hanem Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos képviseli, aki nemrég polgári engedetlenséget helyezett kilátásba a Iorga-idézetet tartalmazó táblaügy miatt. Botond az új vonal megtestesítõje lehet, amennyiben kitartó, következetes munkát végez. Neki nincs sok veszteni valója, habár amennyiben valamilyen köztisztségre pályázna, amely a közösség szempontjából is fontos, akkor bizonyára a narancssárgák ellehetetlenítik majd a dolgát. A helyzetbõl a szélsõségesnek nevezhetõ különbözõ magyar szervezetek (EMI, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda székely szakasza) is hasznot húznak, ugyanis próféciájuk bevált: lám-lám, a román többséggel szemben csak ilyen, és hasonló módszerekkel lehet fellépni. Számtalan ilyen jellegû hozzászólás érkezett magánblogomra (www.koliver.wordpress.com, megmondtuk, hogy a nyerspolgári, besimuló, egyeztetõs, koalíciós politikai út nem járható). Sõt, sokszor uszító, gyûlölködõ megjegyzéseket is tettek ebben a témában. De nézzük az összefüggéseket: a politikusok fellángoltak, ugyanis jövõre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. �?nkritikának vagy tragikomédiának is nevezhetõ az, hogy: az egész helyzet a sajtónak is kedvez, ugyanis az uborkaszezon közeledtével folytonosan biztosított a téma. Hol sírgyalázás, hol kivonulás a megyei vagy városi tanács ülésérõl, hol a magyar feliratot is tartalmazó táblák tõbõl történõ kivágása, hol pedig idézetes tábla törvénytelen elhelyezése. �?gnek a képernyõk, szikrázik a levegõ a forró frekvenciáktól, egymásnak esnek a politikusok, nõ a nézettség. Máris itt a forró nyár! KISS OLIV�?R Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Illemhelynek használták a Szent Mihály-templom kertjét a fesztiválozókIllemhelynek használták, összetiporták a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjét a hétvégén Kolozsvár Fõterén megrendezett Ursus Evolution elnevezésû könnyûzenei fesztivál résztvevõi. Többen a nemrég restaurált Mátyás-szoborcsoportot sem kímélték, a rendezvény ideje alatt a gyerekek mászófalnak használták az alkotást. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) ifjúsági szervezet tegnap fényképekkel dokumentált panaszlevelet nyújtott be az önkormányzathoz, ugyanakkor a kolozsvári belvárosi katolikus plébánia is a városházához fordult, mivel koncertekkel egybekötött sörfesztivál a vasárnap délutáni 18 órai misét is megzavarta. Nem hallottuk a saját hangunkat sem, hiszen az épp felújítás alatt álló hatalmas templomablak helyén csak egy mûanyag lap van, ezért minden behallatszott. Nemcsak a misét zavarta meg a fesztivál, hanem általában véve is zavaró volt - nyilatkozta a Krónikának Kovács Sándor címzetes kanonok, kolozsvár-belvárosi plébános, a kolozs-dobokai fõesperesség vezetõje. A fõesperes elmondta, nem az önkormányzatot tartja felelõsnek a történtekért, a Fõteret kibérlõ rendezvényszervezõk nincsenek tekintettel a katolikus hívekre. Kovács Sándor hozzáfûzte, bízik abban, hogy születik valamilyen megoldás a hasonló esetek megelõzésére, de úgy véli, az emberek nemtörõdömsége miatt erre továbbra sincs garancia. A fõesperestõl ugyanakkor megtudtuk, bár a plébánia nem tett büntetõjogi feljelentést a templomkert meggyalázásáért, ezt a hívek közül néhányan megtették. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerint Sorin Apostu, a város polgármestere a felelõs a kérdésben. Teljes mértékben igazuk van a tiltakozóknak, az önkormányzat annak ellenére megadta rendezvény szervezõinek az engedélyt, hogy a 2002-ben elfogadott közgyûlésihatározat tiltja a sörfesztiválok rendezését a fõtéren - nyilatkozta lapunknak László Attila. Az elöljáró hozzáfûzte, a szervezõk részérõl hatalmas felelõtlenség volt több ezer embert ilyen kis helyre bezsúfolni. Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, reméli, lesz valamilyen elõrelépés az ügyben, ugyanis túl sok ideig zaklatták a belvárosiakat, mivel az elmúlt napokban számos lakossági reklamáció érkezett a rendõrségre a zaj miatt. Szombaton fél tizenkettõig is eltartott a rendezvény annak ellenére, hogy 22 órától csendóra lép érvénybe. Az önkormányzat nem elõször szegi meg saját szabályait: két héttel korábban a kolozsvári városnapokon állítottak fel sörsátrakat a Fõtéren, annak ellenére, hogy az említett tanácshatározat értelmében templomok és iskolák kétszáz méteres körzetében ez nem engedélyezett. A kincses város vezetése mindenképp visszaesõnek számít, tavaly nyáron az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében ugyanis a Fõtéren levetített filmek, illetve az országos ralibajnokság kolozsvári futama is zavarta a plébánia híveit. Kiss Elõd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2011. június 28.Iorga-tábla: megbeszélések nem sok eredménnyelHegedüs Csilla a tegnapi sajtótájékoztató alkalmával a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet feltüntetõ tábla kapcsán elmondta: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter egy sor megbeszélést folytatott Sorin Apostu polgármesterrel. A szaktárca álláspontja értelmében a Nicolae Iorga történész iránti tisztelet mellett a tábla elhelyezése törvénytelen, ugyanis nem képezte részét az Országos Mûemlékvédelemi Bizottság által elfogadott felújítási dokumentációnak - magyarázta a tanácsos. A törvénytisztelet tekintetében pedig mindenekelõtt a városházának kellene elöl járnia, azaz kezdeményeznie a törvényes állapothoz való visszatérést - tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 6.Mátyás-szoborcsoport táblaügy: a rendőrséghez fordul a kulturális tárcaMivel nem közeledett egymáshoz a kolozsvári polgármesteri hivatal és a kulturális minisztérium álláspontja a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, magyarokat sértő tábla ügyében, a szaktárca a rendőrségen akar feljelentést tenni – írta szerda számában a Krónika. A kolozsvári önkormányzat május 23-án olyan táblát helyezett el a Mátyás-szoborcsoport talapzata elé, amelyen Nicolae Iorga román történész e sorai olvashatók: „A csatákban győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult". Ez kiváltotta az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek felháborodását és a magyar diplomácia megdöbbenését. Kelemen Hunor kulturális miniszter május végén hivatalos levélben szólította fel a kolozsvári polgármesteri hivatalt és Sorin Apostu polgármestert, hogy azonnal távolítsa el a frissen elhelyezett táblát a Mátyás-szoborcsoport elől, az elöljáró azonban akkor nem reagált érdemben a felszólításra. A szaktárca most a Kolozs megyei prefektúrát (a kormánynak a törvényesség betartására hivatott megyei képviseletét) kérte levélben a törvényesség helyreállítására, és a napokban rendőrségi feljelentést is tesz – tudta meg a lap a kulturális minisztérium sajtóirodájától. Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: Sorin Apostu időközben válaszolt a miniszteri felszólításra, de válaszlevelében továbbra is állítja: a Iorga-idézetet tartalmazó táblát már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazza, ezért szerinte nincs abban semmi kivetnivaló. A polgármester annak ellenére ragaszkodik eredeti álláspontjához, hogy a kulturális tárca elküldte neki azt a dokumentációt, amelyből egyértelműen kiderül: csupán a műalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvű táblára bólintott rá az Országos Műemlékvédelmi Bizottság és a kolozsvári önkormányzat, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálási dokumentációban. A minisztérium hivatalos álláspontja szerint az ezt tartalmazó tábla továbbra is törvénytelenül áll Kolozsvár főterén. A sajtótanácsos szerint a minisztérium a napokban a rendőrségen is feljelentést tesz. László Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester a lapnak jelezte: valószínűleg polgári per lesz a Iorga-idézetet tartalmazó tábla ügyéből. Május végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) büntetőjogi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a kolozsvári ügyészségen, mert hivatalos engedély nélkül helyezték el a táblát a szoborcsoport előtt. A rendőrség hivatalból megkezdte a nyomozást, de eredményekről még nem számolt be. „Semmilyen választ nem kaptunk az ügyészségtől, a napokban személyesen bemegyek érdeklődni, mert azt feltételezzük, hogy el akarják altatni az ügyet" – mondta a lapnak Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi regionális elnöke. Először 1932-ben került fel a szoborra az említett idézet, amelyet 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben. A szoborcsoportot magyar-román közös finanszírozással nemrég felújították, e munkálatok során eltávolították azt a táblát. Az utóbb elhelyezett tábla nem azonos ugyan a Funar-félével, de ugyanazt a Iorga-idézetet tartalmazza. MTI Erdély.ma 2011. július 7.Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«. Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra. Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. – A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta. Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus. A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár. A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 20.„Becsületgól” ApostunakNégynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát. A BKB felirata magyarul, románul, németül és angolul nevesítette a szoborcsoport mellékalakjait és utalást tett a magyar–román közös történelemre is. „Ezzel az akcióval be szerettük volna lőni a becsületgólt, mert úgy látjuk, hogy az illetékes vezetőink tehetetlenek az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter. Hantz Péter szerint a BKB műanyag táblájának szövege nem sérti a románságot. „A felirat a közös történelmünkre hívja fel a figyelmet. Megemlíti, hogy Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a székely csapatok is támogatták az 1475-ös vaslui csatában” – fogalmazott. Hantz elmondta, nem számítanak megrovásra az önkormányzat részéről, mert a Iorga-idézetet viselő táblát is törvénytelenül helyezték el a szoborcsoport elé. „Valójában mi egy nem létező táblát ragasztottunk le” – magyarázta. A BKB feliratát egyébként a városháza alkalmazottai már a reggeli órákban eltávolították. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapunknak az ügyről elmondta: ez az akció csak megerősíti azt a véleményét, hogy ideje lenne mindenféle táblát eltávolítani a szoborcsoport körül. „Így nem lenne senkinek semmilyen indítéka magamutogató akciókat kezdeményezni és kivitelezni” – kommentálta az ÚMSZ-nek a BKB-akciót az alpolgármester. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Iorga-idézetes bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Kelemen Hunor kulturális miniszter két alkalommal levélben kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy távolíttassa el a táblát, az elöljáró azonban erre nem volt hajlandó. A kulturális tárca vezetője kijelentette: a rendőrség és az igazságszolgáltatás elé fogja vinni az ügyet. Debreczeni Hajnal, a kulturális miniszter sajtótanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, a minisztérium ma hozza nyilvánosságra, milyen további lépéseket tesz a Iorga-tábla eltávolítása érdekében. A tábla körüli botrány egyébként már odáig fajult, hogy Horea Uioreanu liberális képviselő nemrégiben kijelentette: a kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, mivel így „megoldódna a Iorga-idézetes tábla miatt keletkezett helyi konfliktus” és a magyar államnak nem lenne több oka arra, hogy „meghúzza a kolozsvári önkormányzat fülét”. Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország egy szimbólum- értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét. Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 22.Apostu: történelmi jóvátétel a Iorga-táblaSorin Apostu történelmi jóvátételnek nevezte a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla kihelyezését a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé. A kolozsvári polgármester szerint a táblát törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával helyezték ki az alkotás elé. Az elöljáró nem érti, hogy a kulturális minisztérium miért tett feljelentést az ügyészségen a bronztábla ügyében. „Kelemen Hunor nyilván meg akar győződni arról, hogy minden rendben van, s a vizsgálatok majd ismét bebizonyítják neki, hogy teljes mértékben a jóváhagyott terv szerint jártunk el” – mondta. Sorin Apostu hozzátette, a kulturális és örökségvédelmi miniszter jobban tenné, ha örülne annak, hogy a kolozsvári Főtéren „minden a legnagyobb rendben van”, a Funar-korszakhoz képest eltűntek a gödrök, az ókori római leleteket bárki megtekintheti, a Mátyás-szoborcsoportot pedig restaurálták. „A térre jelenlegi formájában bármelyik európai nagyváros büszke lehetne. Ha én egy párt vezetője lennék, mint Kelemen Hunor miniszter, az általam képviselt emberek mindennapos gondjaival törődnék inkább, nem azzal, hogy egy bronztáblát hová helyeztek ki” – jelentette ki Kolozsvár polgármestere. Eugen Crişan, a kolozsvári ügyészség főügyésze az Agerpres hírügynökségnek csütörtökön úgy nyilatkozott: még nem kapta meg a kulturális minisztérium feljelentését, ezért egyelőre nem kívánja kommentálni az ügyet. „Ha a feljelentés megérkezik, hozzálátunk a vizsgálathoz. Csak a törvény szellemében reagálhatok az ügy kivizsgálását követően. Az ügynek ugyanakkor politikai vonzatai is vannak, és véleményem szerint más fórumok is ki kellene hogy vizsgálják az ehhez hasonló eseteket” – nyilatkozta Eugen Crişan. Mint arról beszámoltunk, szerdán a kulturális és örökségvédelmi minisztérium feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett bronztábla ügyében, a feljelentést a kolozsvári ügyészséghez, Eugen Crişan főügyészhez küldték el. A hivatalos okiratban a minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblát műemlék- és építkezési engedély nélkül tették ki a Mátyás-szoborcsoport elé, amely ellentmond a 422/2001-es műemlékvédelmi törvény 23. cikkelyébe foglaltaknak, mely szerint minden beavatkozás, amely egy műemléken történik, engedélyköteles. A kulturális tárca ugyanakkor a büntető törvénykönyv 217. cikkelyére hivatkozva bűnvádi eljárás indítását kérte a tettesek ellen, az említett cikkely szerint a különleges művészeti, tudományos vagy történelmi értékkel bíró javak ellen elkövetett beavatkozás bűntettnek minősül és 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 27.Kolozsvár: többnyelvű matricák a Iorga-táblánTöbbnyelvű öntapadós feliratokat ragasztott a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtti, Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblára egy magyar származású holland állampolgár. A közösségi rendőrség eltávolíttatta a matricákat. „Hol marad a magyar felirat? Mi is itt élünk! Törvényadta jogunk van az anyanyelvünkhöz!” – ez a szöveg volt olvasható az egyik matricán, amelyet Landman Gábor, az amszterdami székhelyű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezet képviselője ragasztott a Mátyás-szoborcsoport előtt a gyepen található bronztáblára kedden délután. Egy másik öntapadós feliraton három nyelven – magyarul, románul és angolul – az volt olvasható: „Európai törvények betartása most!”. A közösségi rendőrség igazoltatta a holland állampolgárságú férfit, majd felszólította, hogy távolítsa el a matricákat a tábláról. Legutóbb egy héttel korábban ragasztottak feliratot a Iorga-idézetet tartalmazó táblára, akkor Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke, valamint Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alelnöke helyezett el műanyag táblát a bronzplaketten. A bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. A sokat vitatott Iorga-idézetet tartalmazó tábla azóta is a talapzat előtt van, noha a Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium dokumentumokkal bizonyította elhelyezésének törvénytelen jellegét, és felszólította a PDL-s Sorin Apostu polgármestert a tábla eltávolítására. A kulturális tárca egyébként július 20-án feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett bronztábla ügyében. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 6.Piacfüggő az RMDSZ és a PD-L közti koalíció KolozsváronPéntek délben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székházában ülésezett a Megyei Állandó Tanács (MÁT), hogy megvitassa: a jelenlegi körülmények közepette hogyan folytatható a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ közötti koalíció Kolozsváron? Mint ismeretes, Sorin Apostu polgármester bejelentette: kísérleti jelleggel a főtéri parkolóban mozgópiacot létesítenek szombatonként 7 és 15 óra között. A városháza ingyenesen bocsátja az őstermelők részére a főtéri parkolót, mert azok korábban arra panaszkodtak, hogy nincs pénzük megfizetni a városháza által üzemeltetett piacokon a bérleti díjat. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a MÁT-gyűlés szünetében határozottan kijelentette: amennyiben szombaton megnyitják a mozgópiacot a főtéri parkolóban az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a PD-L-vel kötött városi szintű egyezséget. A két kormánypárt közötti együttműködést megyei és a parlamenti szinten viszont még fenntartják. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tegnap megbeszélést folytatott a kibővített Megyei Állandó Tanácscsal (MÁT), hogy megvitassák az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt kolozsvári együttműködését. – Természetellenesnek tartom, hogy egy műemlék templom közelében és Magyarország kolozsvári főkonzulátusával szemben mozgópiac működjön. Erre a célra sokkal megfelelőbbnek tartom a Széchenyi téren lévő parkolót, ahol már rendeztek ilyesmit. Amennyiben szombaton reggel 7 órakor megnyílik a mozgópiac a főtéri parkolóban, akkor az RMDSZ felfüggesztettnek tekinti a Demokrata-Liberális Párttal kötött koalíciót városi szinten – nyilatkozta a sajtónak Máté András Levente megyei elnök. Hozzátette: a koalíció városi szintű felbomlása azt jelenti, hogy a városi tanács ülésén az öt RMDSZ-tanácsos úgy szavaz, ahogy akar, tehát nem kell figyelembe venni a PD-L álláspontját. Máté András Levente kitért arra is, hogy a Kolozs megyei tanácsbeli és parlamenti együttműködés még működik, ám személy szerint nehezen fogadná el a demokrata-liberális párti javaslatok megszavazását, ha a PD-L helyi szinten szabotálja az RMDSZ-t. – Ma már többször kerestem telefonon Sorin Apostu polgármestert, ám nem vette fel a telefonját. Az RMDSZ nem kihallgatást kér a polgármestertől, hanem együttműködést – tette hozzá a megyei elnök. Máté kitért arra is, hogy a kolozsvári koalíció esetleges felfüggesztésének semmi köze Cseke Attila volt egészségügyi tárcavezető lemondásához. – Cseke lemondása saját döntése, amelyet tiszteletben kell tartani. Még a kolozsvári koalíció felfüggesztése esetében sem merül fel az RMDSZ-nek a kormányból való távozása. Meg vagyok győződve továbbá arról, hogy László Attila alpolgármestert nem mozdítják el tisztségéből. Türelmes embernek tartom magam, de nem nézem el, ha a koalíciós partner packázik velünk – hangsúlyozta Máté, majd megemlítette a PD-L-nek a kolozsvári magyarságot sértő történéseit: a Iorga-tábla elhelyezését a Mátyás király szoborcsoport előtt, a főtéren júniusban megrendezett Ursus sörfesztivált. Csoma Botond, a kolozsvári városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője is azt hangsúlyozta: ha a koalíció felbomlik, akkor az RMDSZ városi tanácsosai saját belátásuk szerint szavaznak, és nem vesznek részt a tanácsülések előtti szokásos egyeztetésen. Csoma elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a román tanácsosok vagy ellenségesen, vagy értetlenül állnak majd a koalíció felbontása miatti lépéseik előtt. A PD-L és az RMDSZ közötti megyei együttműködés sorsáról egy későbbi MÁT-gyűlésen dönthetnek. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár). Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 9.Az RMDSZ törvénytelenséggel vádolja Sorin Apostut, utóbbi szerint nagy siker a főtéri piacA jóérzés ellen vétett Sorin Apostu kolozsvári polgármester és az önkormányzat demokrata-liberális párti (PDL) frakciója azzal, hogy hétvégi piacot létesített a Főtéren, a Szent Mihály-templom tövében – jelentette ki Kelemen Hunor kulturális miniszter, RMDSZ-elnök a kormánykoalíció tegnapi ülése után. találkozón a kolozsvári főtéri piac ügye is szóba került, ugyanis miután Sorin Apostu polgármester nem kérte ki az RMDSZ véleményét az ügyben, a szövetség megyei vezetése úgy döntött, helyi szinten felbontja a koalíciós paktumot. Kelemen Hunor szerint a PDL-s városvezetés nemcsak a jóérzés, hanem a törvények ellen is vétett azzal, hogy nem kérte ki a Szent Mihály-plébánia véleményét a piaclétesítés ügyében. „A törvény tiltja, hogy piacot létesítsenek egy templom mellett az illető felekezet beleegyezése nélkül, így itt nemcsak a jóérzés ellen vétettek, hanem a hatályban lévő jogszabályok ellen is” – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve, hogy a Széchenyi (Mihai Viteazu) tér sokkal jobban megfelel a célnak, ott amúgy is piac működik, de az őstermelők a lakónegyedekben is kínálhatnák portékáikat. „Én akkor sem egyeznék bele, ha az ortodox katedrális mellé tennék, hiszen nem szokás piacot létesíteni alig 50 méterre egy templomtól” – tette hozzá Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ vezetősége támogatja Máté András Kolozs megyei elnököt abban, hogy tárgyalásokat folytasson a PDL megyei vezetőségével a főtéri piac elköltöztetéséről. A megyei RMDSZ-elnök felvetésére, hogy a szövetség Kolozs megyei képviselői esetleg nem támogatják majd a koalíciós törvényjavaslatokat, elmondta: erről a képviselői frakció dönt Bukarestben. Ioan Oltean, a PDL első alelnöke a kormánykoalíció ülése után úgy nyilatkozott, a két kormánypártnak helyben kell feloldania a piacnyitás miatti feszültséget. „Ők hozták létre, nekik is kell megoldaniuk” – sommázott a nagyobbik kormánypárt politikusa, aki szerint „Kolozsváron mindig is jó viszony volt a PDL és az RMDSZ között”. Ugyanakkor úgy vélte, Máté András „a levegőbe beszélt”, amikor azt mondta, hogy a Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselők nem támogatják majd a kormánykoalíció döntéseit. Eközben Sorin Apostu polgármester tegnap közleményben számolt be a szombaton első alkalommal megnyílt piac „sikeréről”. Eszerint mintegy 2000-en látogattak ki a főtéri parkolóban 7 és 15 óra között nyitva tartó piacra, ahol 31 őstermelő kínálta eladásra áruját, és egyesek már 11 órakor túladtak portékájukon. A kommüniké szerint a termelők nagyon örültek az árusítási lehetőségnek, a városháza sajtóosztálya ugyanakkor két, meglepő módon egy román és egy magyar őstermelőt is idéz, amint a polgármester ötletét dicsérik. Mint kifejtik, főleg azért örülnek a szombatonkénti piacnak, mert ingyen árulhatnak, ráadásul a városközpontban, ahol jóval többen látogatják azt. „A 2000 elégedett látogató azon reményének adott hangot, hogy a főtéri piac hagyománnyá válik Kolozsváron” – zárul a közlemény. A PDL és az RMDSZ megyei vezetősége egyébként ma tárgyal a koalíció jövőjéről. Mint ismeretes, a koalíció felbontásának szükségessége már a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett Iorga-tábla kapcsán felmerült, az ügyben azonban azóta sem született megoldás. Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 10.Kolozsvár: elköltöztetik a főtéri piacot, továbbra is szünetel a koalíciós együttműködésMegszűnhet a kolozsvári Főtéren működő hétvégi piac, miután az RMDSZ és a PDL megyei vezetősége kedden megbízta Sorin Apostu polgármestert, hogy változtassa meg a piac helyszínét. Továbbra is érvényes azonban a két alakulat közti koalíciós megállapodás felbontásáról szóló megyei RMDSZ-döntés. Szombaton rendeznek másodszor és várhatóan utolsó alkalommal hétvégi zöldség- és gyümölcsipiacot Kolozsvár főterén. Sorin Apostu polgármester szerint a hetipiacot szombaton még a Főtéren tartják, utána azonban a sportcsarnok előtti térre költöztetik. A polgármesteri hivatal ugyanakkor közleményében arról tájékoztatott: a kezdeményezés sikerére való tekintettel öt további helyszínen rendeznek mozgó hetipiacot. A Kolozs megyei PDL és az RMDSZ vezetősége kedden megbízta Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy a Főtér helyett keressen más helyszínt a Szent Mihály templom melletti parkolóban működő szombati piac számára. Szombaton még lesz zöldség- és gyümölcsárusítás a Főtéren, a jövő hét végén azonban már a sportcsarnok előtti téren zajlik a hetipiac – közölte Sorin Apostu polgármester a találkozó után a Stiri de Cluj portál szerint. Máté András parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kedden megbeszélést folytatott Daniel Budával, a Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnökével, illetve Sorin Apostu polgármesterrel. Az RMDSZ-es politikus a találkozó után azt mondta: várhatóan szombaton működik utolsó alkalommal a polgármesteri hivatal döntése által létrehozott hétvégi piac. „Felhatalmaztuk Sorin Apostu polgármestert, hogy találjon megfelelő helyszíneket a mozgó piacok számára, különösen a város lakónegyedeiben. Ha sikerül technikai megoldást találnunk arra, hogy a termelőket értesítsük a helyzetről, akkor a piac már a hétvégétől elköltözik. Ha nem sikerül értesítenünk őket, akkor szombaton még működik a hetipiac a főtéren, de az lesz az utolsó alkalom. Olyan helyszíneket kell találnunk a piacok számára, amelyeket mindenki elfogad” – mondta Máté. Azt is elmondta, hogy a PDL-vel kötött koalíciós megállapodás továbbra is felbontottnak minősül, amíg a Kolozs megyei RMDSZ állandó tanácsa nem dönt annak újbóli érvényesítéséről. Máté szerint a testület várhatóan a jövő héten ülésezik. Máté hangsúlyozta: Kolozs megyei RMDSZ állandó tanácsának múlt heti döntése nyomán a kolozsvári helyi tanács szerdai ülésén az RMDSZ öt képviselője saját belátása szerint szavaz. Daniel Buda a keddi találkozó után közölte, megoldásokat találtak a két alakulat közti nézeteltérésekre. A Kolozs megyei PDL elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ kolozsvári tanácsosai szerdán úgy szavaznak majd, „ahogy kell”. „Sosem politizáltuk el az ügyeket a helyi tanácsban”, fűzte hozzá Buda. Mint mondta, a keddihez hasonló egyeztetéseket folytatják az RMDSZ-szel, a következőkben a két alakulat vezetése kéthetente találkozik. Mint arról tájékoztattunk, Sorin Apostu kolozsvári polgármester döntése nyomán szombaton zöldség- és gyümölcspiac kezdte meg működését a Főtéren, a Szent Mihály templom melletti parkolóban. A polgármester kezdeményezésének gyakorlatba ültetésével az RMDSZ felbontotta a PDL-vel kötött helyi koalíciós megállapodást. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 10.Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára. Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük. Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás. Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket. Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője… Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé. Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket. Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren), Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével. Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb. Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg. Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést. Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést. A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is? Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak. A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban. Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak. Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.” Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre! Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce. A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette. Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok. A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt. Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban… Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 11.Sorin Apostu és a multikulturalizmusKolozsvár polgármesterének tegnapi sajtótájékoztatóját követően egy elvi kérdésre voltunk kíváncsiak: mit jelent, mint mond Sorin Apostu számára a multikulturalizmus, és hogyan akarja életbe ültetni azt Erdély fővárosában. Ezért nekiszegeztük a kérdést: hogyan gondolja, hogy a mulikulturalizmus gyakorlati vonatkozásait életbe lehet ültetni, holott az RMDSZ-es tanácsosok és László Attila alpolgármester által 2009 novemberében átnyújtott 11 pontból szinte semmi sem valósult meg? Miként akar eljárni annak érdekében, hogy 2020-ban Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa legyen, s addig gyakorlatba ültessék, megvalósítsák a reális multikulturalizmusra vonatkozó elemeket? A városvezetőt láthatóan feszélyezték e kérdések. Elmondta: a multikulturalitás alatt az összes kolozsvárit érti. „Nem értek alatta politikusi gőgöt, olyan cselekedeteket, amelyeknek nincs semmilyen logikája. Úgy gondolom, hogy egy egyszerű zöldség- és gyümölcspiac, ahova termelőként vagy vásárlóként etnikai hovatartozás nélkül mindenki egyaránt eljön, csak a dölyföt sérti. Az okos enged változatot választottam, megyünk tovább. Mi több, máshol, pontosabban a város valamennyi lakónegyedében is létesítünk ilyen piacokat, ugyanis sokan ezt kérték, s azt is megjegyezték, hogy a főtéri helyszín nem elégséges. Ismét bebizonyosodott, hogy amikor építeni akarjuk Kolozsvárt, és azt, hogy ne legyen többé cirkusz a városban, akkor ezt az egyetértés politikájával tudjuk megvalósítani” – mondta a városvezető. Apostut emlékeztettük, hogy az RMDSZ sokkal több, pontosabban 11+1 kéréssel fordult hozzá még 2009 novemberében. – Ön éppen azokkal vitatkozik, nem konzultál, akikkel meg kellene valósítani a multikulturalizmust – vetettük fel a városvezetőnek. – A két fél között az a különbség, hogy én nem vitatkozom, én közigazgatással foglalkozom. Hogy ők folyton tiltakoznak? Igen, ők veszekednek, ebben önnek igaza van. Hogy egyezség hiányában és egyetértés nélkül miként lehet megvalósítani a multikulturalizmust? Nem tettem le a fegyvert, még remélem, hogy meg tudom győzni őket, értsék meg – fogalmazott. Továbbá azt kérdeztük, meg lehet-e valósítani az RMDSZ 11+1 pontját, és mikor? – Egyetértéssel bármikor – válaszolta Apostu. A városvezető hangsúlyozta: a zöldség- és gyümölcspiacot a valamennyi kolozsvárinak szánt parkoló helyén hozták létre, s azért esett a választás erre a helyre, mert a közelben van közvécé. – A gőg és a dölyf sohasem talál a közigazgatással. Bosszantott, hogy a sajtó egy része azt írta: a zöldség kulturális fővárosa vagyunk. Sajnálom, hogy egyesek nem értették meg, hogy a cirkusz régen elment a városból, s a kolozsváriakat már rég nem hozzák lázba az ilyen címek – fogalmazott. Ugyanakkor feltettük a kérdést: a Bocskai/Avram Iancu téren miért nem szerveznek soha sörfesztivált, fagyifesztivált? – Mindenki egyetértett azzal, hogy ezek kulturális rendezvények. Külön megkérdeztem mindenkit, s ezzel egyetértett. Egyébként a termelők és kézművesek vásárát az Avram Iancu téren a szökőkút körül szerveztük – jegyezte meg a polgármester. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 12.Színesebb Kolozsvári Magyar Napok a példás együttműködés jegyébenA lelkes részvétel által nyer értelmet és lendületet a szervezői munka Közös, magyar és román nyelven tartott sajtótájékoztatón vázolta fel tegnap az immár második alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napok (a részletes programot lapunk 4. és 5. oldalán olvashatják) bőséges programkínálatának főbb vetületeit Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke és Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője. A Kincses Kolozsvár Egyesülettel egyetemben az esemény főszervezői remélik, hogy idén a tavalyinál sokkal többen látogatnak majd el az eseményre. – A rendezvény életre keltése érdekében szeretettel és odaadással végzett munka akkor nyer igazán értelmet, ha a kolozsvári – és nemcsak – polgárok eljönnek, és jól érzik magukat – emelte ki Gergely Balázs. A két politikus egyetértett a szervezés szintjén érvényesülő, országos szinten példaértékű együttműködés megőrzésének fontosságában. Az augusztus 15-e és 21-e között zajló rendezvénysorozatot vasárnap, augusztus 14-én este 7 órakor nyitják meg a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyével a Kolozsvári Magyar Operában. A gálát megelőzően délután négy órától öt kiállítás is nyílik a főtéri Bánffy-palotában működő Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban – tájékoztatott Gergely Balázs. Mint kiemelte, a rendezvénysorozat teljes programja megtalálható a www.magyarnapok.ro című honlapon, amelynek a román nyelvű változatát is üzembe helyezték tegnap délután a www.zilelemaghiare.ro cím alatt. A programfüzeteket a megnyitó estéjén mutatjuk be – tette hozzá. A szervezők által összesített adatoknak megfelelően az idei rendezvénysorozat szervezésében több mint 150 önkéntes vesz részt. A már említett főszervezői hármas mellett társszervezőkként tevékenykedik a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT). A programok megvalósulásában 60 országos és helyi civil szervezet működik közre. A Kolozsvári Magyar Napok jelenleg 39 támogatóval (köztük magáncégekkel, magyar és román állami intézményekkel), és 19 médiapartnerrel rendelkezik. A Kolozsvári Magyar Napok körülbelül kétszáz rendezvénye összesen 30 helyszínen zajlik: az esemény úgynevezett fesztiválutcája a Farkas utca lesz, az esti nagykoncertek előadói és előzenekaraik pedig a Főtéren lépnek fel – részletezte Gergely Balázs. Tavalyi ötnapos időtartamához képest idén további két és fél nappal bővült a Kolozsvári Magyar Napok színes, a legkülönbözőbb tematikájú és jellegű rendezvényeket ötvöző eseménysorozata, amelynek keretében 26 gyermekprogram, 16 kiállítás, 6 borkóstoló, 33 ifjúsági program, 30 filmvetítés, több mint tíz előadás, 15 koncert, 12 sportrendezvény, továbbá kézműves vásár és gasztronómiai programok várják majd az érdeklődőket. Természetesen, a programokból a város bemutatása sem maradt ki: a vezetett városnézés és Házsongárdi séták mellett könyvtár-, és levéltárlátogatás, sőt a Szent Mihály plébániatemplom tornyának s az általa kínált panorámának a megtekintése is szerepel a kínálatban – fejtette ki az EMNT közép-erdélyi régióelnöke. Az ízes-zamatos kulináris versenyeket Kiss-Budai Tibor mesterszakács szervezi, augusztus 20-án szabadtéri sütés-főzésre várják ugyanis mindazokat, akik valamilyen helyi receptet, ételkülönlegességet szeretnének bemutatni. A tervek szerint a közös Örömfőzés keretében Kolozsvár legnagyobb lecsója, a Kolozsvári Magyar Összefogás Lecsó is elkészül majd Kiss-Budai Tibor vezényletével. Az augusztus 14-i ünnepélyes megnyitón várhatóan jelen lesznek a főszervező alakulatok, az EMNT és az RMDSZ elnökei, Tőkés László európai parlamenti képviselő, valamint Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Répás Zsuzsanna, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője és Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár. A vasárnapi kiállítások megnyitóira hivatalos Sorin Apostu polgármester és Alin Tişe, a Kolozs megyei tanács elnöke is – mondta Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki a nyitógálán fellépő 144 fős szentegyházi Gyermekfilharmónia színvonalas, maradandó élményt ígérő előadására is felhívta a figyelmet. Gergely Balázs és Máté András egyaránt kiemelték a Kolozsvári Magyar Napok megrendezésében érvényesülő szervezetközi együttműködés értékét, fenntartásának fontosságát. – Bár jövőre kampány lesz, és ki tudja, hogy milyen problémákkal küszködünk majd, de ennek az együttműködésnek meg kell maradnia – összegezte Gergely Balázs. ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. szeptember 9.Könyvtári ritkaságok közszemléje a kincses városbanKiállítássorozatot terveznek az Akadémiai Könyvtárban Az Akadémiai Könyvtárban őrzött értékes ritkaságokat népszerűsítené a téka és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal új kezdeményezése. A tematikus kiállítások ötlete nem egyedülálló: a magyar napok idején az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesülete örökbefogadási kampányt kezdeményezett: azóta száznál többen fogadtak örökbe egy okiratot. Az Akadémiai Könyvtárban tegnap a sajtó munkatársai betekintést nyerhettek néhány unikumnak számító kötetkuriózumba, de bejutottak egy középkori gyűjteménnyel tele raktárhelyiségbe is. A látogatáson Emil Burzo, a Román Akadémia kolozsvári fiókszervezetének elnöke kijelentette: a könyvtári állomány összértéke hat milliárd euróra tehető. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a Szabadságnak elmondta: az egyesület egykor elkobzott könyvállományának egy része, valamint levéltári anyagok és kéziratok továbbra is az Akadémiai Könyvtárban találhatók. Ioan Chindriş igazgató a vendégeknek elmondta: a mai tudósok érdeme, hogy felkarolták és szakértelemmel gondozzák a múlt nagyon értékes írásos emlékeit. Csak összehasonlításképp mondta: a Román Nemzeti Bank itteni fiókjának vagyona nem éri el az Akadémiai Könyvtárét, ahol több mint félmillió kötetet őriznek. A középkori Kolozsvár jelentette a mai romániai területek számára Európa kapuját, ide áramlott be minden könyv, ami politikai és vallási okokból nem kerülhetett el a Kárpátokon túlra. Az intézmény az önkormányzattal karöltve szeptember utolsó hetében kiállítást rendez fennállásának évfordulója tiszteletére. Októberben az Erdélyi Iskola, utána December 1-je lesz a téma, januárban és februárban pedig bibliagyűjteményükből szerveznek kiállítást. „Az utóbbi két évtizedben sok egyetemi város született, de történelmi alap nélkül ezeknek nincs súlyuk” – mondta Sorin Apostu polgármester. A különböző nyílt napok mintájára rendeznek ezentúl kiállításokat az Akadémiai Könyvtár anyagából, hogy a kincses város lakóiban felkeltsék a kíváncsiságot és a jogos büszkeséget olyan szellemi értékek iránt, amelyek az utcáról nem láthatók. Ez annál is inkább indokolt, mert Kolozsvár 2020-ra megpályázza az Európai Kulturális Főváros címet. Bogdan Crăciun könyvtáros az előcsarnokban tizennyolc könyvritkaságot mutatott be a sajtónak, és ismertetett további középkori unikumokat, kéziratokat, térképes leírásokat, amelyeket a raktárhelyiségben tárolnak. Az igazgató kiegészítette azzal, hogy állományuk legértékesebb darabja Bolyai János huszonvalahány oldalas füzete az euklidészi posztulátumról, amelynek értéke 65 000 euró, és amelyből négy példánnyal rendelkeznek. A sajtótájékoztatón nem esett szó több magyar írásos emlékről. Megkeresésünkre Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke lapunknak elmondta: az 1919-es hatalomváltás után, majd a kommunizmus idején elkobzott könyvállományuk egy része (körülbelül 3000 kötet), további levéltári anyag és sok kézirat található az Akadémiai Könyvtárban. De a legtöbb értéküket az Állami Levéltárban és Központi Egyetemi Könyvtárban őrzik. A visszaszolgáltatásukra indított peres eljárás hosszú évek óta folyik, egyelőre eredménytelenül. Száznál több oklevelet fogadtak örökbe Ugyancsak történelmi dokumentumok, levéltári értékek népszerűsítése volt a célja a Kolozsvári Magyar Napok keretében megszervezett Román Országos Levéltári tárlatvezetésnek és az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesületének Fogadd örökbe a múltad elnevezésű kampányának. Flóra Ágnes levéltáros az akkori tárlatvezetés során elmondta: a médiában és a közbeszéd szintjén a levéltárakról alig esik szó, miközben a könyvtárakról nagyon sokat hallanak az emberek, valószínűleg ezért is emberközelibb a könyv, mint a történelmi irat. A levéltári kiállítással és a szimbolikus örökbefogadási kampánnyal ezen igyekeztek változtatni nem kevés sikerrel, hiszen óriási érdeklődés övezte a csoportos tárlatvezetéseket. Az akció során olyan speciális tárolódobozok készítésére gyűjtöttek a kampány szervezői, amelyek garantálják, hogy évtizedeken, évszázadokon át meg lehessen őrizni a rendkívül fontos kordokumentumokat. – Száznál többen fogadtak örökbe oklevelet a Kolozsvári Magyar Napok alatt, és azóta is folyamatosan érkeznek felajánlások banki átutalással, amiért természetesen nagyon hálásak vagyunk – részletezte kérdésünkre Flóra Ágnes. Hozzátette: főleg a középkorosztály mutatott nagy érdeklődést az ügy iránt, a fiatalokat kevésbé tudták bevonni. – Az összegyűlt pénzalap várakozáson felüli, hiszen összesen több mint ötezer lejt ajánlottak fel a levéltári oklevelek megmentésére – mondta el a levéltáros, aki szerint a következő lépés, hogy diákjaival együtt leméri a levéltári dokumentumokat a méretre szabott dobozok elkészítéséhez. – A 496 oklevéltároló beszerzéséhez ugyan nem lesz elég ez a pénzösszeg, de becsléseim szerint az oklevélállomány felét dobozba tudjuk helyezni – tette hozzá. Az örökbefogadás természetesen szimbolikus, semmiféle jogokkal nem ruházza fel az örökbefogadót, csak egy Mátyás király kézjegyével ellátott oklevélmásolatot kap emlékbe a felajánló. A levéltáros nagyon sikeresnek ítélte a kampányt és kiemelte: az akció sikeressége főként a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek köszönhető, akik felkarolták és népszerűsítették a kezdeményezést. Egyelőre még bizonytalan, hogy jövőre szerveznek-e „örökbefogadást”, esélyesebb két év múlva egy adománygyűjtés – tudtuk meg Flóra Ágnestől. D. I., Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. szeptember 13.Költözködő-tanügyi reformos tanévnyitó KolozsváronElkezdődik a nagyenyedi Bethlen-kollégium felújítása Kolozsvár három nagy iskolájának – az Apáczai-, a Brassai- és a magyar tagozatot is működtető S. Toduţă Zenelíceum – életébe hoz jelentős változást a 2011–12-es tanév. Az Apáczai-líceumban a délutáni oktatás szűnik meg az idéntől az elemi osztályok és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályoknak a Karolina téri ferences kolostor udvari épületeibe való költözésével. A brassaisták idéntől egy épülettel odébb, az ókollégiumban tanulnak új lendülettel és új jelszóval (Örökké Brassai!), míg a zeneiskolások a városközponttól távolabb, ám korszerű iskolaépületbe költöztek. Nagyenyeden mozgalmas időszak kezdődik: az idén startolnak a Bethlen-kollégium várhatóan több évig tartó felújításával. Mindezen túl az új oktatási törvény minden tanintézetben gondoskodik arról, hogy érdekes legyen ez a tanév: a szülőknek és önkormányzatoknak hangsúlyosabb szerepet kell vállalniuk az iskolák vezetőtanácsában. Apáczais tanévkezdés Mézga családdal és tündérkerttel Vidám csevegés zaja verte fel tegnap az Apáczai-líceum csendjét, majd az ünneplőbe öltözött diákok-szülők rendezetlen sorokban sétáltak át a Farkas utcai templomba. Az ünneplő gyülekezetet Székely Szabolcs segédlelkész fogadta. Dávid imádsága után a népszerű magyar rajzfilmsorozat, a Mézga család közismert mondata zendült fel: „MZ/X, jelentkezz! MZ/X, jelentkezz”. A lelkipásztor a rajzfilmsorozat epizódjainak történéseit így foglalta össze: a kapcsolatfelvételt követte a kívánság elmondása, majd a kívánság érkezése. E szakaszok jellemzik az imát is – zárta a kitérőt a lelkipásztor, hozzátéve: manapság sokan Istent, az imádságot kívánságteljesítő automataként fogják fel. Pedig az imádság nem csak erre való, hiszen az imádságban tudunk mindenkit szeretni. „MZ/X, jelentkezz! Isten jelentkezz!” – kérte végül X, majd azt a kívánságot fogalmazta meg Isten felé, hogy tegye áldásossá a most kezdődő tanévet. Magó Vivien, Deák Petra és Gregus Fóris Gergő 2. osztályos tanulók szavalatai köszöntötték az új tanévet, majd László Attila alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket: „Mi megtettük a magunkét”. Utalt ezzel arra, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhat, és hogy sikerült elérni azt is, hogy ne délután járjanak iskolába. Megköszönte a szülőknek-tanároknak, hogy „gyöngyszemmé nevelték ezt az oktatási intézményt”, és emlékeztetett arra a jelentős lépésre, hogy a tanügyi törvénynek köszönhetően számos döntés átkerül a mi kezünkbe – ehhez kívánt sok sikert, hogy bizonyíthassuk, képesek vagyunk jó döntéseket hozni. Vörös Alpár igazgató a szokásosnál is meghatottabban vette át a szót, hogy a vakációs események rövid számbavétele után bejelentse: 20 éves álom vált valóra, hiszen a ferences rendnek köszönhetően végre megoldódott a tantermek kérdése, és ezzel megszűnik a délutáni tanítás problémája. Az igazgató által „tündérkertnek” nevezett, egykor a zeneiskolának otthont adó ingatlanba az elemisták és a képzőművészeti tagozatos 5–6. osztályosok költöztek, ez a változás felszabadultabbá teszi az iskolai órarendet. Ugyanakkor kifejtette: az új tanévben a rend és a fegyelem erősítése a cél, hiszen így érhetők el minél jobb eredmények. Azt is elmondta: folytatják a tematikus napok sorozatát, majd figyelmeztetett: tanszercsomag-gyűjtést szerveznek a Dorkas Aid szervezettel közösen az iskola rászoruló diákjai számára. A tanévnyitó osztályfőnöki órákkal zárult az iskola épületében, előbb azonban az elsősöket a nagyobb elemisták fogadták, még a „régi” épületben: a legkisebbek virágkapu alatt tértek be az alma mater falai közé. (B. B.) Erkölcsre és tudásra helyeznek hangsúlyt a Báthoryban Minden tanévnyitó az újdonság erejével hat, és egymást ki nem záró kettősségeket hordoz: elkezdeni és folytatni, meglátni és viszontlátni jellemzi egyaránt az iskolai év első napját, amelynek ünnepélyességét elsősorban az elsős kisdiákok fogadtatása adja meg. A Báthory István Elméleti Líceum nagyépületének udvarára idén is „virágkapun” át mentek be a legkisebbek, a nap főszereplői, akiket a felújított és hangulatosan díszített osztálytermekben vártak a könyvek és egyéb tanszerek. A tanévnyitó közös imával kezdődött. Kovács Sándor főesperes az évkezdés mottójának a következő mondatot szánta: „Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek./ Hogyha Isten úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.” Emellett több értékes és szép gondolattal, tanáccsal látta el a diákokat: légy független, gondolkodó létező; ne légy haragvó, légy önzetlen, élj tisztán és igazul, teremts rendet önmagadban és a világban. Egy közös érdek, a tanév kezdete, több mint ezer embert hozott össze az iskola udvarára – mondta Timár Ágnes igazgató, aki ünnepi beszédében arról is szólt, hogy a tanüggyel még soha nem foglalkoztak annyit, mint idén, és ennek az érdeklődésnek a kiváltó oka elsősorban az érettségi eredmény volt, amelyek alapján ízekre szedték az oktatást. Az igazgató kiemelte, hogy a Báthory-líceumnak előnyére szolgált az érettségi körüli botrány, hiszen igazolta az intézmény által vallott értékeket, miszerint a tudás érték, amelynek haszna később mutatkozik meg. Példa erre, hogy a líceum az érettségin 98 százalékos sikeraránnyal büszkélkedhet, a megye első tíz iskolája közé sorolható, és első a magyar iskolák között. Az új tanév a változások tekintetében is sok újdonságot hoz, de az igazgató megnyugtatott: ezek jobbára adminisztratívak lesznek, a tanszemélyzet munkájának célját és érdekét továbbra is a diákok jelentik, a hangsúlyt ezentúl is az erkölcs és a tudás megszilárdítására helyezik. Király András tanügyi tanácsos, az oktatási tárca államtitkára beszédét előbb románul olvasta fel Borsos László államtitkár-tanácsos, majd magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte az RMDSZ szerepét a tanügyben elért változtatások tekintetétben, és dicsérően szólt arról, hogy az idei érettségi eredmények átlagán a magyar oktatás 20 százalékkal emelkedett felül. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta, amelyet arra a mondásra épített, miszerint a tudás kincs, és erre alapozva kell felnőniük a következő generációknak is. Péter Tünde figyelmeztetett, új kihívásoknak kell megfelelni, tovább kell lépni és gyarapítani kell gyermekeink tudását. Szerinte a Báthory-líceum biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a diákok az elkövetkezőkben is megkülönböztethessék a jót a rossztól, az értékest az értéktelentől, majd külön köszöntötte az elsősöket, nyolcadik, kilencedik és tizenkettedik osztályt kezdőket. László Attila alpolgármester arra biztatta a diákokat, ne féljenek a megmérettetéstől, sorsuk irányításától, ennek példáját vegyék át elődeiktől, szüleiktől. (Ú. I.) Jelszó született a Brassaiban Nem szokványos helyen és körülmények között nyitotta meg a tanévet a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Mint ismeretes, az intézmény a nyáron költözött „egy házzal odébb”, az egykori egészségügyi iskola, az ókollégium épületébe. Így a tanévnyitót is eredeti helyszínen, a Béke téri Diákművelődési Házban tartották meg. Telt ház előtt Vajnár János Zsolt történelemtanár üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a kolozsvári polgármesteri hivatal képviselőjét, Szabó Tamást, továbbá az iskola igazgatóját, Kósa Máriát és igazgatóhelyettesét, Iszlai Enikőt. „Örökké Brassai!” mondattal váltak meg az iskolától a ballagáskor, ez pedig mára jelszóvá vált. „Örömmel »jelentjük«, hogy sikerült iskolánk új épületbe való költöztetése, s közös feladatunk marad őrizni Brassai professzor szellemét” – mondta a ceremóniamester. Kósa Mária a beszédében szintén kitért az újdonságra. „A szatmárnémeti Kölcsey Főgimnázium és a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium után iskolánk is költözni kényszerült ugyanazon okokból. Nem a mi hibánkból és nem a mi akaratunkból” – mondotta az igazgató. „Az az iskola, amely a kommunizmus legsötétebb éveiben is anyanyelvünk és magyarságtudatunk ápolásának egyik legfontosabb erdélyi központja volt, az új tanévre 42 tanárjával és mintegy 500 diákjával távozni kényszerült az évtizedeken át megszokott épületből.” Kozma Béla szavaival élve: „Egy iskola sohasem holt anyag […] A skóla mi vagyunk, te, én, ő – mi valamennyien. Bennem és benned, általam és általad élő. Bennünk. Sőt, a mögöttünk jövőkben. Diákjainkban.” Kósa Mária szokás szerint külön köszöntötte azokat a diákokat, akiknek még különlegesebb az évkezdés: az óvodától búcsúzó elsősöket, az tanítók védőszárnyai alól kinövő ötödikeseket, és a már saját döntéseiket követő kilencedikeseket. „A Brassai erejét nem a falak adják, hanem szellemisége, tanárai és diákjai teljesítménye. S erre nagyon vigyázunk ezután is. Akárki ellenében” – zárta beszédét az igazgató. Az ünnepi műsorban a hetedikes Balogh Mónika mondott verset; tanításról, tanulásról szóló gondolatokat osztott meg Ecsedy-Baumann Brigitta, Bagaméri Noémi és Nagy Tamás; Szallós-Kis Csaba Janikovszky-szöveget olvasott fel; Kis Szabolcs a Betűország kincsei, az elsős Szallós-Kis Flóra pedig az Utolérem a bátyámat című költeményt szavalta el – kiválóan. A Vajnár Emese tanító néni irányításával színpadra felvonuló elsősök megkapták az igazgatóktól a brassais nyakkendőt, majd zárásként a hatodikos Szabó Norbert a Legyen öröm a tanulás című verset mondta el. Örökké Brassai – jelszó született, Vajnár János Zsolt ezzel fejezte be az ünnepélyt, amely után a tanulók átvonultak az iskola épületébe. (P. J. A.) Kezdődik a Bethlen-kollégium felújítása Sok változást hoz az új tanév a nagyenyedi Bethlen-kollégium életébe is: a reform értelmében novembertől megújul a vezetőtanács, a líceumi tagozaton nevelési órákat iktatnak be, ugyanakkor beindulnak a kollégium felújítási munkálatai. Az újdonságokról Szőcs Ildikó igazgatót kérdeztük. – Még nincs meg a kivitelező, de valószínűleg a déli szárnnyal kezdjük majd a munkálatokat, ahol az internátus is van, amit átcsoportosítunk a Bagolyvárba. Az a cél, hogy a 3–4 évig elhúzódó munkálatok alatt is megmaradjon a délelőtti oktatás – tájékoztatott az igazgató, aki reméli, hogy az iskola épülete teljesen átalakul, és sokkal jobban fogja szolgálni a közösség igényeit. Az iskola vezetőtanácsának módosulásával kapcsolatosan Szőcs Ildikó úgy véli, szemléletbeli változásra is szükség lesz: – Jó partnert kell választani majd, aki az iskola érdekében dolgozik. Azok a szülők, akik vezetőtanácsi tagok lesznek, végre „belülről” látják majd az iskola életét, gondjait és talán jobban mozgósíthatják a szülőközösséget a cselekvésre. Ők nemcsak akkor fognak feljönni, ha díjazzák a gyermeket, vagy történetesen csínytevést követett el – mondta az igazgató. A Vártemplomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött hétfőn a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanévnyitója. Szilágy Róbert informatikatanár gitárosai az alkalomra választott zenét játszottak. Krecsák Albert alpolgármester szerint az iskolán és a szülőkőn múlik az iskola sorsa, a tanácstagok biztosan együtt fognak működni. „Építő típusú” emberek kellenek – mondta. Turzai Melán igazgatóhelyettes bejelentette: új nevelési aligazgató került az iskola élére Turzai Ildikó matematika szakos tanár személyében. Krecsák Albert alpolgármester köszöntötte az ifjúságot, megemlítve, hogy a kollégium a megújulás útján halad. Szabó Hajnal tanfelügyelő a szülők figyelmét hívta fel arra, hogy a magyar iskolákat alkalmanként mi magunk szüntetjük meg, nem mások. Fogni kell a gyermekek kezét, miután a neki megfelelő iskolába íratták. Manea Florin a rendőrség részéről hívta fel a figyelmet a balesetmegelőzés szükségességére. Varga Magdolna és Zudor Mezei Mátyás 4. osztályos tanulók köszöntötték a 22 első osztályost, akik virágot és ajándékot kaptak. A kollégium 22 első osztályossal, két ötödik osztállyal (18–18 tanuló) és három kilencedikkel (89 tanuló: matematika-informatika, tanító-óvóképző és turisztika-közélelmezés) indul az idén. Nőtt a bentlakók (123) és az ösztöndíjasok száma (csaknem 60). (Bakó Botond) Összetartó kis közösség a Ghibu-líceumban A Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceum tanévnyitó ünnepségén Irsai Mónika aligazgató köszöntötte magyarul a tanulókat és azok szüleit, illetve a tanárkollégákat. – Megkérdezhetitek, miért érdemes ebbe az iskolába járni? Bárki választ adhat erre: kis közösségünk az összetartáson, együttműködésen, barátságon, közös célokon, vágyakon alapszik. Tanárok, tanítók, szülők azért fogtak össze, hogy jobbá, szebbé, élménytelivé tegyék iskolai éveiteket, családias légkört teremtsenek. Olyan élmények várnak itt rátok, melyek ide, a Donát negyedi iskolához kötnek titeket hosszú évekig. A tietek is ez az iskola, hiszen ti hozzátok magatokkal a sok új ötletet, a lendületet, a vidámságot, a segítőkészséget, ti teremtitek meg azt a diákközösséget, melyre nagyon büszkék vagyunk – magyarázta az aligazgató, majd úgy vélekedett: a közösen kitűzött és megvalósított cél mindig azt bizonyítja, hogy tartozunk valahova és közösséget ápolunk. Irsai ugyanakkor arra kérte a szülőket, hogy kapcsolódjanak be ők is az iskola életébe. Goga-évnyitó: először és utoljára Vannak, akik először, és vannak, akik utoljára vesznek részt a Monostor negyedi O. Goga Iskola évnyitóján. Újak az elsősök, akik viráglabirintuson keresztülhaladva érkeznek. Elengedik édesanyjuk kezét, de máris ott egy másik kéz, amely nem hagyja őket magukra: az osztálytársé – jövendőbeli padtársé, vagy baráté, ki tudja... Közös sors vár rájuk: ugyanazok a követelmények, ugyanaz a felkészítő program, ugyanaz a gondoskodás. Nekik szól bátorításként a legtöbb üdvözlet meg a két, társaik által elszavalt vers. Ők azok, akik talán a legnagyobb ámulattal hallgatják az Ábrahám Gizella tanítónő volt osztályának furulya- és gitárelőadását. Utolsó évnyitójukra jöttek el ide a nyolcadikosok. Büszkén néznek körül: lám, most ők a legnagyobbak. Egyféleképpen jó, mert minden korban íratlan jogokat jelentett végzős diáknak lenni. Másrészt rossz is, mert ahogy a többgyermekes családban az elsőszülöttet terheli a legnagyobb felelősség, ők is érzik: figyelniük kell a kisebbekre, példát mutatni és eredményeikkel növelni iskolájuk hírnevét. Mindez pedig önfegyelmet és nem kevés munkát követel. Ha szétnézünk az iskola udvarán, mindenfelé mosolygó arcok, kíváncsi szemek, sok-sok virág, fényképező szülők, ünneplő tömeg. Körülnézni mindenki tud. De előre nézni? Igazából csak azok képesek előre nézni, akik hajlandók visszafelé is pillantani. Eszembe jut egy nem is olyan régi évzáró, amelyre eljött egy volt tanítványunk is. Végignézte az ünnepélyt, majd odajött a tanárokhoz. Nem szólt semmit, csak sírva borult a nyakunkba. Szavaknál többet mondott ez a gesztus. Iskolánk eszerint nemcsak tudást adott át, hanem sok-sok szeretetet is, amit nem lehet elfelejteni. Kívánom, hogy a most kezdő, a most végző évfolyamok és köztük a többiek tudják bizalommal fogadni tanítóik, tanáraik odaadását, hiszen minden igyekezet értük van. Közös célunk, hogy kiteljesedjenek egyéniségként, megszerezzék a tudás biztonságát, és hagyják magukban nagyra nőni az Embert. (Korom Mária tanár) 47. tanévnyitó a Titulescu-iskolában Immár 47. alkalommal szólította iskolába régi és új növendékeit a Nicolae Titulescu (volt 1-es számú) Általános Iskola a Györgyfalvi negyedben. A késő nyári vagy inkább kora őszi napsütésben zsibongó tömeg: gyerekek, szülők, nagyszülők, gyülekeztek az iskola udvarán, amely tárt kapukkal, dallamos zenével hívogatta őket. Az ünnepség a szokásos rendben, bensőséges hangulatban zajlott. A négyszögbe rendeződött résztvevők valósággal körülölelték az elsősöket (két román és egy magyar tannyelvű osztály indult az idén), akik a tanító nénik vigyázó tekintete és biztató mosolya védelmében izgatottan várták a nagy pillanatot: az első csengőszót. Az egyházi áldás meghallgatása után az intézmény igazgatója, Kőmíves Şoimiţa közvetlen hangon üdvözölte az iskola legfiatalabbjait, majd ismertette azokat az új kihívásokat, amelyek az idei tanévben várnak a tanulókra, tanárokra, szülőkre egyaránt. Köszöntését azzal a szép einsteini gondolattal zárta, miszerint a tanulás lényege a megismerés öröme. Balog György aligazgató örömmel jelentette be, hogy az iskola magyar tagozatának megerősődését az is jelzi, hogy a most induló első osztályba 25 gyerek iratkozott be. Megköszönte a szülőknek és a helyi közösségnek az iskolának és a tagozatnak nyújtott állandó támogatást, felkérte őket a további együttműködésre. Az ünnepség az elsősök román és magyar nyelvű szavalataival zárult, majd a legifjabb iskolások a nagyobbak virághídja alatt zenei kísérettel léphettek be életük első iskolájába. Zenelíceum a kolostori cellából a köszörűig Az új épületre és az ebből adódó új helyzetekre való tekintettel a szokottnál ünnepélyesebb keretek között, de stílusosan dobszóval-cintányérral nyitották meg a tanévet a S. Toduţă Zenelíceumban. Délelőtt 10 órakor tanulók (kis- és nagydiákok román és magyar tagozatról egyaránt), szülők és pedagógusok sokasága töltötte be az egykori Unirea iskola udvarát, és hallgatta meg elsőként Adrian Mureşan ortodox pap rövid áldását és imádságát, majd Marinela Marc főtanfelügyelő-helyettes tolmácsolta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség üdvözletét, kifejtve: öröm számukra, hogy annyi év izgalma után végre megoldás született, és a zenelíceum beköltözhetett saját épületébe, ahol immár el lehet kezdeni építeni a jövőt. – Meglehet, eleinte talán kicsit kényelmetlen lesz az épület, büszkének kell lenni azonban a megye legmodernebb iskolájára. Kívánjuk, hogy a legkisebbek is érjék el, sőt haladják is meg az erre a tanintézményre jellemző színvonalat – fejtette ki a tanfelügyelő, aki ezt követően Emil Boc kormányfő üzenetét is felolvasta. A miniszterelnök tanévnyitó üdvözletében elismeréssel említette az új tanügyi reformot és a román oktatásban elkezdődött mentalitásváltást, kifejtve ugyanakkor, hogy a diákok életében az iskola és a tanulás prioritást kell hogy jelentsen az egyéb, életkorukra jellemző elfoglaltságok sorában. Az új iskolát Sorin Apostu polgármester is köszöntötte, üzenetét Laura Marginean tolmácsolta az ünneplőknek. Az elöljáró örömét fejezte ki, hogy sikerült a lehető legjobb körülményeket megteremteni a zeneiskolások számára, és kiemelte a szülői felelősség és modellnyújtás fontosságát is. Frappáns és ihletett rövid szónoklatot tartott Adrian Pop, a Gh. Dima Zeneakadémia rektora, aki a zene templomának tartópilléreit, a diákokat köszöntötte immár saját hajlékukban, arra intve őket, örvendjenek továbbra is a muzsikának. Adrian Brănescu ifjúsági és sportminiszter üdvözletét Beniamin Chira művészetekért felelős tanfelügyelő olvasta fel, gratulálva az iskola és a város vezetőinek a megvalósításhoz. A miniszter kifejtette: türelmetlenül várja az első koncertet az új épületben. Vasile Sandean-Ovadiuc igazgató arra biztatta a szülőket, tekintsék egyfajta nyílt napnak az évnyitót, járják be az új épületet. Ugyanakkor az intézményvezető köszönetét fejezte ki a tanári és tanítói karnak és a személyzetnek a költözés lebonyolításában nyújtott segítségükért. Csatlakozott az elismeréshez Kállay-Miklós Tünde aligazgató, aki magyarul is szólt az ünneplőkhöz, kiemelve: az ember szentesíti meg a helyet. – Hatvan évvel ezelőtt a ferences atyák elkobzott celláiban kezdődött a zeneoktatás Kolozsváron, a zene miatt azonban a cellák megbocsátottak. Most feltevődhet a kérdés: mit keres a hegedű a köszörű helyén? A zene rövid idő alatt megszenteli majd ezt a helyet is – biztosított mindenkit az aligazgató, külön köszöntve az elsősöket, a végzősöket, a szülőket és a pedagógusokat. (S. B. Á.) Virágkoszorús iskolaünnep az unitárius kollégiumban Solymosi Zsolt aligazgató áhítatával vette kezdetét tegnap reggel a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitó ünnepsége a belvárosi unitárius templomban. Máté evangéliumának felidézett sorai a tágas kapu és széles út, illetve szoros kapu és keskeny út lehetőségeire világítottak rá. Popa Márta iskolaigazgató elmondta: a természet elcsendesedése ilyenkor mindenkit emlékeztet arra, hogy a forró nyár után következik a gyümölcshozó ősz. Kifejtette: ez a tanév különösen jelentős, hiszen 110 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az imponzás unitárius kollégium. – Sok-sok élet odaadó munkájára emlékezünk ezen a jelentős évfordulón, olyan szeretettel és gondoskodással fogunk az épületre vigyázni, mint amilyen szeretettel őseink átadták – tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a 2011–2012-es tanévben újdonságnak számít, hogy fokozatosan bevezetik az új tanügyi törvény előírásait, délután nyelvvizsgára való előkészítőt szerveznek diákoknak, és az eddiginél is fokozottabb figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a tanévnyitó alkalmával azt kívánta diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt, hogy mindig hallják azt az isteni hangot, amely rendet és harmóniát teremt bennük. – Szülőknek, pedagógusoknak, egyházi alkalmazottaknak azon kell dolgoznunk, hogy szeretetre neveljük diákjainkat, hogy azt tudják végezni, amit igazán szeretnek – hangsúlyozta a püspök. Czire Szabolcs, a szülői bizottság elnöke kiemelte: az iskoláknak nem versengeniük kell egymással, hanem azt az érték- és irányvesztettséget, bizonytalanságot kell leküzdeniük, amit gyermekeik szemében látnak. – Az iskola feladata, hogy rávilágítson gyerekeink értékeire, önbizalmat adjon – hangsúlyozta. A tanévnyitó ünnepi hangulatát fokozták Gorzó Boglárka ajándékdalai, Kiss-Kalló Ákos és Lukács Bíborka versei. Az évnyitó a virágkoszorúk, tájékoztató mappák átadásával zárult: az elsősök fejére a végzős diákok helyeztek virágokat a befogadás szimbólumaként, az ötödikesek iskolájukról szóló, míg a kilencedikesek a kollégium belső életének rendszabályát tartalmazó mappát vehettek át a nagyobbaktól. (dézsi) Szabadság (Kolozsvár) 2011. október 28.Összeszámolni sem tudunk?Jogosan került a népszámlálás kérdése folyamatosan a Szabadság első oldalára: valamennyiünket érintő helyzetről van szó. Rendkívül fontos ez a romániai magyarság számára, ugyanis a népszámlálási eredmények függvényében biztosítanak számunkra különböző nyelvi és közigazgatási jogokat. Csakhogy az összeírás olyan szintű rendellenességekkel jár, hogy nem kizárt: valamely szervezet megóvja annak eredményeit. Írásunkban az kerül gyújtópontba, milyen problémák és ellentmondások merültek fel eddig, milyen tanulságok vonhatók le a folyamatból, milyen veszélyekkel járnak a különböző szándékos vagy véletlen félrevezetések, illetve hogyan sikerült ellensúlyozni azokat. Ugyanakkor szemügyre vesszük, hogyan zajlott a cenzus a tágasabb régióban: Magyarországon és Ausztriában. Kolozsváron eddig meglepő eredménnyel járt a népszámlálás, többek között kiderültek azok a turpisságok, amelyeket Gheorghe Funar eszközölt az 1989-es forradalom utáni első összeírás során, pontosabban 2002-ben. Persze, könnyű csak bírálni, keresni kákán a csomót, akadékoskodni, kibicelni. Nem esik nehezünkre belekötni abba, hogy Romániában amatőr módon zajlik a kommunizmus bukása utáni második népszámlálás. De még a legjóindulatúbb megfigyelőnek is feltűnnek a nálunk zajló cenzus során jelentkezett kirívó és rendívül súlyos rendellenességek, s az, hogy nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal: a legmagasabb szintről egymásnak teljesen ellentmondó utasításokat kapnak azok a számlálóbiztosok, akiket nem igazítottak el megfelelően, s akiknek az összeírással kapcsolatos, útmutatásokat tartalmazó könyvecskéje mintegy száz oldalas. Ki olvassa azt el? Már a legelején jelentkeztek súlyos rendellenességek. A számlálóbiztosokat tévesen értesítették, azt mondván nekik, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévőszemélyek nyilatkozhatnak. Ezzel elindult a lavina. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levelet írt dr. Vergil Voineagu úrnak, az Országos Statisztikai Hivatal vezetőjének, aki a megkeresést követően arra kérte a számlálóbiztosokat, tartsák be azokat az előírásokat, amelyek szerepelnek a népszámlálási személyzet tankönyvében: az ideiglenesen hiányzó személyek esetében a háztartás jelenlevőtagjai által bejelentett etnikai hovatartozást kell beírni. Ismerve a többséget, és a vezetőiknek a magyarság vonatkozásában több ízben tanúsított eddigi hozzáállását, aligha hihető, hogy csupán véletlen félreértésről van szó. Szerencsére az érdekvédelmi szövetségnek megvolt a kormányzati súlya, illetve a közigazgatási eszköze arra, hogy intézkedjen. Visszás helyzet alakult ki amiatt is, hogy az érdekvédelmi szervezet miért egyezett bele abba, hogy a népszámlálás kapcsán különbözőkódszámokat adjanak a maghiar, ungur és secui válaszok esetében. Egyáltalán miért tette lehetővé, hogy három ilyen jellegűválasz létezzen? Ez a többségnek lehetőséget teremt arra, hogy megosszon bennünket, s adott esetben egy nem megfelelőpolitikai döntés eredményeképpen (amelyet szintén a többség hoz meg) azt mondhassák: csak 800 ezer magyar él Romániában, mert azok, akik ungur-nak és secui-nak vallották magukat, nem gyarapíthatják a hazai magyar kisebbség sorait. Most úgymond kedvezőa politikai konstelláció, a csillagok állása, ugyanis az RMDSZ kormányzati tényezőés valamilyen mértékben befolyásolni tudja a különbözőhatalmi ágazatok szintjén hozott politikai és közigazgatási döntéseket. Ez úgymond a kisebbik rossz, ugyanis az is megtörténhetett volna, hogy amennyiben csak a maghiar kód létezik, akkor a más nemzetiségek kategóriába sorolják azokat, akik ungurnak vallják magukat. Kedvezőpolitikai helyzetről írtam, de a romániai körülményeket és valóságot ismerve vajon lehet bízni abban, hogy a három kódot valóban egybe számolják, s a cenzust követően az Országos Statisztikai Hivatal, a Központi Népszámlálási Bizottság vagy akár a kormány határozatban azt állapítja meg, hogy Romániában mondjuk 1,2 millió magyar él, s nem azt, hogy csak 800 ezer? Éppen egy magas rangú RMDSZ-es tisztségviselőhívta fel a figyelmemet arra, hogy lám-lám, miként rendelkezik a tanügyi törvény, s mi történik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, illetve mi szerepel a közigazgatási törvényben, s mi megy végbe az aranyosgyéresi magyar nyelvűhelységnévtáblával. Kétségtelen, hogy politikai döntés kérdése, mit hova számolnak, mit mivel adnak össze. Csak mi hihetjük azt: statisztikai folyamatról van szó. Lehet, jövőre az új kormány úgy értelmezi, hogy csak azokat tekinti a romániai magyar kisebbség tagjainak, akik az idei népszámlálás során maghiar-nak vallották magukat, így soraink hirtelen lecsökkennek azok miatt, akik más megfogalmazásban érzik magyarnak magukat. Vajon ebben segít majd Brüsszel? Kétlem. Vegyes házaspárnak hova tartoznak a gyermekei? Kilenc évvel ezelőtt a Monostor lakónegyed bizonyos utcáiban feladatot teljesítőcenzornak segítettem összesíteni az adatokat, hajnalig dolgoztunk. Gondolom, most sincs másképp: a vegyes házasságból származó kiskorúakat szinte kivétel nélkül román nemzetiségűnek diktálták be. Hadd ne említsem a személyi szám kapcsán jelentkezett súlyos rendellenességet, a kommunikáció szinte teljes hiányát. Holott a számlálóbiztosoknak adott útmutató könyvecske 61. oldalán (ellenőriztem) az szerepel, az alanyoknak a kettős felmérés elkerülése végett meg kell adniuk a személyi számukat, kezdetben az illetékesek azt mondták: nem szükséges ezt megadni. Aztán visszaléptek, hogy mégis szükséges. Enyhén szólva nevetséges volt a kialakult helyzet. Ahogyan külföldön lajstromoznak De nézzük meg, a tágasabb régióban hogyan zajlott a lakosság összeírása: Ausztriában a különböző hatóságok egyeztették a birtokukba levőadatokat, azaz összehangolták az adatbázisokat. Tény, a Magyarországgal szomszédos államban (akárcsak Németországban például) sokkal nagyobb az ellenérzés a számlálóbiztosok iránt, s talán ez az oka az eljárásnak. László Attila kolozsvári alpolgármester szerint a kincses városban is megkergettek egy számlálóbiztost, egy másik pedig úgy járt, hogy adatfelvétel közben az alany hirtelen üvöltözni kezdett, s kirakta őt a lakásból. Ausztriában például a személyiségi jogok elszánt védői most azt kifogásolták, hogy a különbözőelektronikus nyilvántartási rendszerek összekapcsolásaveszélyes játék. Mi több, nemrég utcai tüntetések is voltak, az egyik transzparansen azt írta: ne bennünket, hanem a napjaitokat számoljátok. Tény, mintegy 43 adatbázist hangoltak össze, s az esetleges eltéréseket tisztázták. Egyszerű, nagyszerű, nyugati megoldás. Az egyik osztrák illetékes elmondta, hogy a későbbiekben, Mozart országában a népszámlálás 5 évente is elvégezhetőlesz az egyszerűbb adatrögzítés következményeként, a foglalkoztatottságról pedig évente is készíthetnek felmérést. Magyarországon jelentősen megkönnyítette a népszámlálási folyamatot az, hogy a polgárok segítségére volt a világháló és a Magyar Posta. Ugyanis az önállóan kitöltött íveket postán is beküldhették a polgárok. Az interneten keresztül továbbított adatok nagymértékben megkönnyítették a folyamatot. Azok pedig, akiknek egyik megoldás sem felelt meg, még mindig házhoz is hívhatták a számlálót, személyes interjúra. Váratlan helyzetek kerülnek felszínre Egyébként Kolozsváron a népszámlálásnak teljesen váratlan következményei is voltak: egyrészt rávilágított az ingatlan-beruházási káoszra, illetve felszínre hozta a Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista volt polgármesternek a 2002-es cenzus idején tett ügyködéseit. Ezeket nem a tényfeltáró újságírók derítették ki, hanem Sorin Apostu polgármester mondta a sajtóértekezleten. Persze, nem mondott neveket, csak annyit: 2000 és 2004 között (na, vajon ki volt akkor az elöljáró?) szinte futószalagon bocsátottak ki olyan személyazonossági igazolványokat, amelyeken a következő„lakcím” szerepelt: Patarét utca szám nélkül. Világos, hogy ez azokat a roma nemzetiségűpolgárokat fedi, akikhez annak idején Funar személyesen ment látogatóba annak érdekében, hogy meggyőzze őket: románnak vallják magukat. Emlékszem, ahogy ott állt a szeméttelepen, s mintha egy más világból Kolozsvárra szakadt tömeghez beszélt. Ugyanebben az időszakban a Coastei utcán, a hajléktalanok számára létrehozott menhelyre szólt a lakcíme több száz személynek. Jó trükk. Mást is mondott Apostu: több olyan személy él Kolozsváron, akinek olyan címre szól a személyazonosságija, ahol nincs is ingatlan. Micsoda módszereket alkalmazott Funar annak érdekében, hogy a kincses városban ne érje el a 20 százalékot a magyar kisebbség aránya! De vajon most milyen eszközöket használnak? Ezekre is csak tíz év múlva jövünk rá? Az ingatlanberuházás terén levőkáosz ismételten előkerült a népszámlálással. Kiderült, hogy bizonyos helyeken, ahol a városháza nyilvántartásában egy magánház szerepel, már régóta több tömbház magasodik, így az összeírónak egy család helyett még százat kellett volna összeszámolnia. A romániai magyarság szempontjából mindenképpen nagy tét elérni vagy megközelíteni a másfél milliós létszámot, Kolozsváron a húsz, Marosvásárhelyen pedig az 51 százalékot. De addig is marad a kérdés: összeszámolni sem tudunk? KISS OLIVÉR Szabadság (Kolozsvár) 2011. november 11.Előzetes letartóztatásban Sorin Apostu kolozsvári polgármesterElőzetes letartóztatásba helyezte 29 napra péntek hajnalban a Kolozs Megyei Táblabíróság Sorin Apostut, Kolozsvár polgármesterét, akit szerdán vettek őrizetbe korrupció gyanúja miatt. Apostut azzal gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hogy 94 ezer euró csúszópénzt vett el a városházával szerződéseket kötött vállalkozásoktól. A PDL-s polgármester a legfelsőbb bíróságon fellebbezhet a táblabíróság döntése ellen. A Kolozs Megyei Táblabíróság a csütörtökön este elkezdődött, éjszakába nyúló tárgyalás után elrendelte a DNA által korrupcióval vádolt Sorin Apostu, Kolozsvár polgármesterének előzetes letartóztatását. Szintén 29 napos vizsgálati fogságban marad Călin Stoia üzletember is, a Brantner-Vereş köztisztasági vállalat egyik tulajdonosa. Krónika (Kolozsvár) 2011. november 18.A Kolozs megyei RMDSZ László Attilát javasolja Kolozsvár ideiglenes polgármesterévé, a PDL azzal fenyegetőzik, hogy ebben az esetben kezdeményezni fogják az alpolgármester leváltását. Ioan Oltean PDL-főtitkár etnikai síkra terelte az ügyet, szerinte Kolozsváron „román polgármester” lesz.Daniel Buda, a Demokrata Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnöke pénteken leszögezte: a PDL-s többségű kolozsvári városi tanács leváltja alpolgármesteri tisztségéből László Attilát, ha az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy ideiglenesen László vegye át a korrupció miatt letartóztatott Sorin Apostu polgármesteri hatáskörét. A PDL-politikus arra reagált, hogy Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke csütörtökön bejelentette: a szövetség megyei vezetősége úgy döntött, hogy javasolni fogja a kolozsvári önkormányzat frakcióinak, támogassák László Attilát az ügyvivő polgármesteri hatáskör megszerzésében. Máté szerint László Attila megválasztása mellett szól, hogy nagy tapasztalata van az önkormányzati munkában. A kolozsvári polgármesteri hatáskör akkor ruházható át ideiglenesen, városi tanácsi szavazással a két alpolgármester – az RMDSZ-es László Attila, illetve a PDL-s Radu Moisin – valamelyikére, ha a legfelsőbb bíróság elutasítja a korrupció miatt 29 napra letartóztatott Sorin Apostu polgármester fellebbezését. Daniel Buda pénteken leszögezte: Ha az RMDSZ nem vonja vissza javaslatát, „bármi lehetséges, László Attila leváltása is”. A Mediafax hírügynökség Kolozs megyei PDL-s forrásokat idéz, akik szerint az RMDSZ javaslata „szemtelenség”. A kolozsvári városi tanácsban 16 mandátuma van a PDL-nek, 5 az RMDSZ-nek, valamint 3-3 a liberálisoknak (PNL) és a szociáldemokratáknak (PSD). Az ügyvivő polgármester megválasztásához fele plusz egy, vagyis 14 szavazat szükséges. Ioan Oltean, a PDL országos főtitkára pénteken, Besztercén leszögezte: ha Sorin Apostu letartóztatása jogerősé válik, a polgármester lemond tisztségéről, utódja pedig a PDL-s „román alpolgármester” lesz. „Kolozsváron az ügyvivő polgármester román lesz. Semmi bajunk a magyarokkal, de úgy gondoljuk, hogy Kolozsváron a PDL-s alpolgármestert kell kinevezni” – mondta Oltean. (Hétfőn döntenek Sorin Apostu sorsáról. A legfelsőbb bíróság hétfőn dönt arról a fellebbezésről, amelyet Sorin Apostu kolozsvári polgármester nyújtott be a Kolozs Megyei Táblabíróság múlt pénteken hozott ítélete ellen, és amelynek értelmében Apostut 29 napra letartóztatták korrupció miatt.) Krónika (Kolozsvár) 2011. december 13.Újabb PDL–RMDSZ-vitát szül a kolozsvári Iorga-táblaA történelem nem alku tárgya, a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztáblát nem távolítják el a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtti zöldövezetről – szögezte le a Krónika érdeklődésére Daniel Buda, a Demokrata-liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezetének elnöke. A parlamenti képviselő – aki tegnap sms-ben válaszolt lapunk kérdéseire – határozottan cáfolta, hogy a demokrata-liberálisok képviselői megegyeztek volna az RMDSZ-szel a tábla eltávolításáról. Ezzel szemben László Attila alpolgármester szerint a főtéri alkotás elé törvénytelenül kihelyezett tábla az év végéig mindenképpen lekerül a helyéről. „A tábla le lesz véve, és pont. Normális ön szerint, hogy egy törvénytelenül kihelyezett tábla a helyén maradjon?” – kérdezett vissza a Krónika kérdésére az alpolgármester. Felvetésünkre, hogy a tisztségéből felfüggesztett Sorin Apostu polgármester utasítására májusban kihelyezett plakettet többszöri minisztériumi felszólításra sem távolították el, az RMDSZ-es elöljáró úgy reagált: „Most más a helyzet!” Amint arról korábban beszámoltunk, a Iorga-táblát május végén helyezték ki a Fadrusz-alkotás előtti zöldövezetre, kiváltva ezzel a teljes magyar közösség tiltakozását. Mindezt annak ellenére, hogy az alkotás restaurálási tervében nem szerepelt egy ilyen felirat kihelyezése. A Kelemen Hunor vezette kulturális minisztérium feljelentést tett az ügyészségen a bronztábla ügyében, rámutatva, hogy a táblát műemlék- és építkezési engedély nélkül tették ki a Mátyás-szoborcsoport elé, amely ellentmond a 422/2001-es műemlékvédelmi törvény 23. cikkelyébe foglaltaknak, mely szerint minden beavatkozás, amely egy műemléken történik, engedélyköteles. Sorin Apostu akkor történelmi jóvátételnek nevezte a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla kihelyezését, és szerinte a táblát törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával helyezték ki az alkotás elé. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
