|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 98 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-98 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Török Ferenc 2005. szeptember 22.Kolozs megyében kilenc tanintézményben zajlik magyar nyelvű szakoktatás – ebből hét iskola Kolozsváron, egy-egy pedig Tordán és Bánffyhunyadon működik. A gondot a magyar nyelvű tanárhiány képezi, emiatt több iskolában is arra kényszerülnek a diákok, hogy az eredetileg magyar nyelven meghirdetett osztályokban románul is tanuljanak. A legaggasztóbb helyzet a távközlési szakiskolában van, ahol egy magyar tannyelvű osztály 3–4 évvel ezelőtt már létezett. Mivel az iskola nem rendelkezett kellő számú magyar tanerővel, a szülők beleegyezésével románul folyt az oktatás – tájékoztatott Stefan Biluca igazgató. Magyar nyelven csak az anyanyelv, matematika és hitoktatás zajlik, a szaktantárgyakat kizárólag románul tanulják. Az Alexandru Borza Mezőgazdasági Iskolaközpontban csak néhány tantárgyat – informatika, fizika és kémia – tanítanak magyarul. A többi kolozsvári szakiskolában a tanulók minden tantárgyat magyarul tanulnak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes rámutatott, iskolánként többnyire 1–2 magyar tannyelvű osztály létezik, ezért nehezen jön ki a tanárok kötelező óraszáma. Megoldást jelentene, ha a magyar szakiskolai osztályok egy tanintézményhez tartoznának. A tanerőhiányt súlyosbítja az, hogy a létező kevés magyar szakember között vannak olyanok, akik éveken keresztül románul tanítottak, ezért nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek átállni magyar nyelvű oktatásra. /Nagy-Hintós Diana: Nehéz helyzetben a kolozsvári magyar nyelvű szakoktatás. Románul tanulnak a magyar nyelvű osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2005. október 28.Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum Képtárában október 27-én kiállítás nyílt az I. Homoródfürdői Művésztábor anyagából. Az alkotások Bíró Gábor, Gergely Edit, Karácsony Ernő, Schnitz Ildikó, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkái. A tárlatot az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezte, a kivitelezéshez hozzájárult a Haáz Rezső Múzeum, valamint az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. /(bb): Stílusok találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2005. november 14.Újraválasztották Tárkányi Erika elnököt és Siposné Virág Erzsébet alelnököt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetének élére. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes megköszönte az RMPSZ-nek a támogatást, amellyel iránta viseltetett, amikor az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezető testülete meg akarta vonni tőle a támogatást. Tárkányi Erika elnök szerint ezzel a kiállással nem csak a személyt védték, hanem az RMDSZ eljárásával szembeni nemtetszésüknek adtak hangot. /Nagy-Hintós Diana: Újraválasztották a Kolozs megyei RMPSZ elnökségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2005. december 7.A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2005. december 29.Hálaadó istentiszteletre gyűlt össze Nagyszalontán a református gyülekezet abból az alkalomból, hogy 250 éve emelték templomunkat. Igét hirdetett Csűry István püspök-helyettes. Mikló Ferenc esperes házigazdaként ismertette a templom építésének történetét. Az istentiszteletet követően Török Ferenc polgármester méltatta az erre az alkalomra megjelent Nagyszalonta református templomának története és Szalonta képekben című könyvet, melyet Dánielisz Endre és Koszorús Erzsébet szerkesztett, a képeket pedig Bagosi Imre Tibor készítette. /Papp Gy. Attila: Könyvet adtak ki a szalontai templomról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 29./2006. február 23.Ilkei Ferenc vargyasi polgármester a Magyar Polgári Szövetség által adományozott Wass Albert-díj után a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését sem veszi át. Ilkei Ferenc álláspontja szerint semmi olyat nem tett, ami miatt megérdemelné a díjat. Nem az ő érdeme, hogy a vargyasi tanács napirendre tűzte, majd megszavazta azt a határozatot, amelyik lehetővé tette, hogy népszavazást írjanak ki annak érdekében, hogy Vargyas polgárai eldöntsék: csatlakozni kívánnak-e Székelyföldhöz mint önálló közigazgatási területhez. Bár a törvényhozás minden szintjén képviselte a községi tanácsot, de ez nem több annál, mint eleget tett a törvények szabta kötelezettségének, s véleménye szerint ez kevés ahhoz, hogy bármilyen díjban részesítsék. A kitüntetés sokkal inkább megérdemli a határozatot beterjesztő Román Attila – vélekedett Ilkei. Román Attila független képviselő határozottan elutasította, hogy a határozatot megszavazók közül egyedül őt emeljék ki. ,,A határozatot előterjesztők között ott volt még Németh Árpád, Farkas Ferenc és Szőcs István önkormányzati képviselő is, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Soós Béla, Török Ferenc és Dimény Ferenc RMDSZ-színekben megválasztott tanácsnokok nélkül nem is tudtuk volna megszavazni, tehát ha engem ki akarnak tüntetni, akkor az ő érdemeiket is el kell ismerni. Véleményem szerint valójában nem tettünk semmi rendkívülit, csak a lelkiismeretünkre hallgattunk akkor, amikor a határozatot meghoztuk, s akkor is, amikor egy magyar ember, György Ervin kormánymegbízott gánkocskodása ellenére vállaltuk a Strasbourgig menő harcot” – nyilatkozta Román Attila. /(hecser): Ilkei Ferenc elutasítja a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./2006. február 24.A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2006. április 15.1896-ban Sepsiszentgyörgyön a Jókai könyvnyomdában napvilágot látott az Ezer év múltán című első háromszéki gyermekirodalmi mű Török Ferenc tollából, díszkiadásban. Most újra kiadták. /Pásztori Tibor Endre: Ezer év múltán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./2006. szeptember 5.A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezető testülete nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy Kósa Mária igazgatónő helyett a líceum élére külső személyt kíván kinevezni a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Bitay Zsófia, a Brassai-líceum aligazgatója szerint a tanfelügyelőség szokásos tanév végi kérésére a líceum vezető testülete nem javasolt személyi változást az igazgató személyét illetően. Kósa Mária igazgatónő a lapnak nyilatkozta: telefonon hívatták a tanfelügyelőségre, ahol megkérdezték: vállalná-e az aligazgatói tisztséget olyan körülmények között, ha más, kívülről jött személy lesz az igazgató? Ő elutasította ezt az ajánlatot. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes nem óhajtott ez ügyben nyilatkozni. A líceum vezető testülete a tiltakozó nyílt levelet eljuttatta Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárhoz, Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyetteshez, Lakatos Andráshoz, az RMDSZ tanügyi alelnökéhez, László Attilához, a Kolozs megyei RMDSZ elnökéhez, valamint az RMPSZ országos és Kolozs megyei szervezetének vezetőihez. Kósa Mária, igazgató hat éven keresztül lelkiismeretesen vezette az iskolát. Igazgatása alatt az iskola végig „nagyon jó” minősítést kapott a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől. /Igazgatócsere miatt tiltakozik a Brassai-líceum vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ – Az elmúlt 16 év alatt négyszer neveztek ki új igazgatót, ennek mindig az volt a következménye, hogy megszakadtak a különben jól zajló folyamatok, nyilatkozta Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Gimnázium matematikatanára. A tanfelügyelőség azonban nem enged. – Döntésünk végleges: Kósa Mária mandátuma lejárt, a közeljövőben versenyvizsgát szervezünk az igazgatói tisztség elfoglalására – közölte Titiana Zlatior megyei főtanfelügyelőnő. Elmondta: azért voltak kénytelenek ehhez a lépéshez folyamodni, mivel szerintük az igazgatónő több hibát is elkövetett. Tavaly az oktatók kinevezésére szervezett versenyvizsga körül voltak gondok, ugyanakkor az iskolaépület állapota sem kielégítő, erre is többen panaszkodtak a tanfelügyelőségen. /Kelemen Tamás: Tiltakoznak az oktatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 9.Hozzászólások a Brassai-ügyhöz Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatója személyét ért támadások hatására megmozdult a szakma, az RMPSZ helyi és országos szinten egyaránt, az iskola vezető tanácsának a tagjai, tanár kollégák, a szülői bizottság. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elfoglaltságára hivatkozva nem kívánt hozzászólni a vitához. Hozzászólások: a/ Érthetetlen, miért zavarja a hatalmat az, hogy egy közösség tiszteli, szereti vezetőjét, kiáll mellette, Kinek van erre a hangulatra szüksége? A főtanfelügyelőnek és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek. Tőle hangzik el a nyílt levélben megfogalmazott segítségkérésre: „Legyen csend!” Az igazgatói versenyvizsgát megelőzően Titiana Zlatior főtanfelügyelő asszony kijelentette, hogy nem akarja Kósa Mária mandátumát meghosszabbítani. Ezzel már a történtek előtt megkérdőjelezte a megmérettetés tisztaságát. A vizsgáról „természetesen” Török Ferenc hiányzott. Kósa Mária jelentkezett újabb vizsgára, annak ellenére, hogy Zlatior írásban közölte az iskola vezetőségével: Kósa Mária neve nem szerepelhet az iskola által a tisztségre javasoltak között. Mit tesz az érdekképviselet? Markó Béla az oktatásért is felelő miniszterelnök-helyettes. Az ő segítségét is kérték. /Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke: Egy segélykérő levél tanulságai. „Legyen csend!”/ b/ Kassay Ildikó tizenhat éve tanít a Brassaiban, szereti az iskolát. Minden alkalommal az RMDSZ-re szavazott. Az RMDSZ tisztségviselői eljöttek, tanácsot adtak, erkölcsileg támogattak. Elvárta volna az RMDSZ azon tisztségviselőit, akik Kolozsváron a tanügyi osztályt képviselik. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek mindenképpen el kellett volna jönnie, azonban nem mer szembenézni a tanári karral. Ehelyett telefonon üzenget, újságokban nyilatkozik, és ítéleteket közöl. Ezek után Török Ferenc beadhatja lemondását. /Kassay Ildikó, a Brassai Líceum matematika szakos tanára: Egy segélykérő levél tanulságai/ c/ A Brassai Sámuel Líceum Szülői Bizottsága megdöbbenéssel értesült a sajtóból, hogy valakiknek nem megfelelő az iskola igazgatónője, Kósa Mária, s ezért le akarják váltani. A szülői bizottság elítéli ezt a diktatórikus módszert. /Feischmidt János, a szülői bizottság elnöke: Elégedett a szülői közösség/ d/ Érthetetlen, hogy négy-öt éven át nagyon jó minősítést kap az igazgatónő, utána pedig hirtelen lefokozzák. Zavaró, ahogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség bármi áron mást akar kinevezni Kósa Mária helyett. /Nagy-Hintós Diana: Elégedett a szülői közösség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 12.Török Ferenc, a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes székébe kerülhet a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatónőjének leváltása körüli botrány. László Attila alátámasztja Tárkányi Erika álláspontját. „Nem arról döntöttük, hogy Kósa Máriának mennie kell, hanem arról, hogy üljünk le, beszéljünk mindenkivel” – hangsúlyozta. Török László főtanfelügyelő-helyettes azt mondja, többször is kiállt Kósa Mária mellett, veszélyeztetve ezáltal saját funkcióját. Kósa Mária cáfolta a tanfelügyelő vádjait. Ami a képességvizsgát illeti, az igazgatónő beismerte, hogy tévedett. „Velem együtt a másik négy igazgató is. Mindenkit le kellett volna váltani” – mondta. László Attila nyilatkozta, hogy Törököt le kell váltani, mert nem végzi megfelelőképpen a munkáját. /Debreczeni Hajnal: Török székébe kerülhet Kósa menesztése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 13.Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 14.A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatóválsága kapcsán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette álláspontját /Ami a „CSEND” mögött van, Szabadság, szept. 13./ Erre válaszoltak az érintettek: a/ Török Ferencz soha nem jött el az iskolába megbeszélni a felmerült problémákat. Három hónappal az EU-s csatlakozás előtt egy magyar közösség sorsáról annak megkérdezése és véleménye nélkül lehet dönteni, olyan körülmények között, amikor folyton a kulturális autonómiáról és annak fontosságáról beszélnek. Ha valóban akkora mulasztásokat követett el, akkor miért nem váltották le 2005 nyarán, miért hosszabbították meg a kinevezését a 2005–2006-os tanévre is? – kérdezte Kósa Mária. Estis osztályok: nemcsak román, hanem a magyar estis osztályok áthelyezéséről döntöttek, magyar tanárok katedráiról is. /Kósa Mária: „Csendzavarás”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ b/ Kósa Máriát nagyon felkészült, jól képzett vezetőként emlegetik, a tanári kar, a szülői bizottság, a diákok, és egyes kívülálló személyek kiálltak mellette. /Kis Réka: Ha megtörik a „csend” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ c/ Török Ferenc korábban nem óhajtott nyilatkozni, emlékeztetett az újságíró. /Nagy-Hintós Diana: A bűvész cilindere= Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ d/ A múltban többször is követelték, hogy tartson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal, igazgatókkal, emlékezetett Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök. Török Ferenc nem védte meg a magyar igazgatókat a jogtalan leminősítéstől (pl. Székely Árpád esete, aki végül az RMPSZ közbelépésére megkapta a megérdemelt „nagyon jó” minősítést a „jó” helyett!). Az iskola vezető tanácsa nem talált semmilyen elmarasztalást Kósa Mária személyére vonatkozóan. /Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök: A „CSEND”-re visszatérve = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2006. szeptember 15.Hosszas huzavona után megoldódott a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban az igazgatóválság. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: Kósa Mária igazgatói mandátumának meghosszabbítása mellett döntött. Kósa Mária új mandátuma a következő igazgatói versenyvizsgáig tart. /Meghosszabbított mandátum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2006. november 18.A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2006. december 20.Elutasította a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a tordai Petőfi Társaságnak, valamint a bánffyhunyadi RMDSZ-nek az önálló magyar tannyelvű iskolák létesítésére vonatkozó kérelmét. A két település magyar közösségének régi vágya az önálló, magyar tannyelvű iskola létesítése. A magyar gyerekek szétszórva, két-három tanintézetben, állandó tanárváltás közepette tanulnak. Télen az illetékes városi tanácsoktól nem sikerült kiharcolni az iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezést. A tordai tanács elutasító reakciója emberéletet is követelt: Kiss László unitárius lelkész az átélt aggodalmak miatt még aznap elhunyt. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, szavazáskor csak ő támogatta a kezdeményezést. A tanfelügyelőség megalapozatlannak tartotta a kezdeményezők azon érvét, miszerint a több iskolában működő magyar osztályok miatt egy-egy iskolában kevés a magyarul tanító tanárok óraszáma, ez pedig ellehetetleníti a címzetes tanárok kinevezését és helyzetét. Vida Anna, a szilágysomylói magyar tannyelvű iskola igazgatója felidézte: négyéves hercehurca után, 2005 szeptemberében indították el Szilágysomlyón az önálló, magyar tannyelvű iskolát. Az illetékesek mindent megtettek azért, hogy eltántorítsák őket. Más Szilágy megyei településen is próbálkoznak az önálló magyar iskola létrehozásával, de felsőbb szinten elbukott kérelmük. /Nagy-Hintós Diana: Tanfelügyelőségi vétó a tordai és a bánffyhunyadi magyar iskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2007. március 14.Közzétették a február 22-én lezajlott főtanfelügyelő-helyettesi versenyvizsga eredményét Kolozs megyében. Két jelölt versengett a tisztségért: Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő és Török Ferenc, aki eddig töltötte be ezt a posztot. A vizsgaeredmények alapján az elkövetkezendő négy évben Péter Tünde lett a Kolozs megyében a főtanfelügyelő-helyettes. Török Ferenc továbbra is a tanfelügyelőségen fejti ki tevékenységét. Az új magyar szakos tanfelügyelő Ömböli Irma, az Apáczai Csere János Líceum magyartanára. Péter Tünde több mint tíz éve a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség munkatársa. Elsődleges fontosságú teendői közé sorolta a kolozsvári magyar szakoktatás támogatását, valamint az iskolákkal és a közvéleménnyel való minél hatékonyabb kapcsolattartást. /N. -H. D. : Kinevezték Péter Tündét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2008. június 5.A romániai mozikban ritkán láthatók magyar filmet, ezért különleges alkalom volt a nagyjátékfilmeket, közönségtalálkozót és koncertet kínáló magyar nap. A magyar film napja volt június 4-én a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon /TIFF-en/. Romániai premierként levetítették Mundruczó Kornél Delta című alkotását, amely a filmkritikusok Fipresci-díját kapta idén Cannes-ban. A Deltához hasonlóan Bollók Csaba Iszka utazása című filmjét is sikert aratott. A 2007-ben készült alkotás főszereplői utcagyerekek, akik nagyon kevés módosítással saját életüket vitték a filmvászonra. Paczolay Béla alkotása, a Kalandorok című film a TIFF-nagydíjáért verseng. Vetítették még Koltai Lajos Sorstalanságát, Forgács Péter Saját halál című alkotását, a Buharov-testvérek Lassú tükör című filmjét, Török Ferenc Overnightját, Goda Krisztina Szabadság, szerelem című alkotását és Fliegauf Benedek Tejútját. /Turós-Jakab László: TIFF: a magyar film napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./2008. november 24.Miért kell nekünk szórvány-magyaroknak mások segítségére folyamodni, miért nem nyújtunk segítő-jobbot egymásnak. Hiszen nincs „felmentő sereg”: Magyarország egyre távolodik, az erdélyi tömbmagyarság pedig a szórvány sajnálatig jut el, mondta Szabó Csaba, aki kolozsvári létére évek óta a szórvány-kérdéssel foglalkozik. Szombatfalvi-Török Ferenccel, a nagyszebeni magyar polgári művelődési kör elnökével indította el a szórványtengely mozgalmat. A szórvány-közösségek kölcsönös megismerését felvállaló szórványtengely-műhely november 22-én a dévai Téglás Gábor Iskolában zajlott. A Szeben megyei Medgyesen a Báthory István Iskola számára a csökkenő diáklétszám jelent gondot: 10 év alatt a magyarul tanulók száma felére csökkent. Sőt, a környékbeli települések gyerekeit sem tudják meghódítani, mivel nincs iskolabusz. Nagyszebenben is gond a magyar diáklétszám. Nagyszebenben nem az elrománosodás, hanem az elnémetesedés jelenti a kihívást. Szeben megyében óvodától érettségiig összesen 362 diák tanul magyarul, míg német tagozaton 7500-an, s közülük minden negyedik magyar gyermek. Szombatfalvi-Török Ferenc kezdeményezésére aláírásokat gyűjtöttek, hogy vegyék rá a magát multikulturálisnak tituláló Szeben megyei Erzsébetváros (Dumbraveni) vezetőit, hogy nevezzenek el egy-egy utcát vagy teret a város kiemelkedő örmény, magyar, illetve német nemzetiségű személyiségeiről is. /Chirmiciu András: Szórványtengely Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/2008. december 10.Marosvásárhelyhez szorosan kötődő két világhírű tudós, Bolyai Farkas és Bolyai János emlékének ápolására több fontos esemény történt. A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot a Bólyából elszármazott, jelenleg Németországban élő Torpai Imre javaslatára a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Honvéd Alapítványa adományozta Bolyai Farkas szülőfalujának. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Az avatóünnepség főszervezője a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Szombatfalvi-Török Ferenc volt. Bólyán ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat. Bolyai János születésének közelgő évfordulóján, december 15-én – Csegzi Sándor alpolgármester szervező munkájának köszönhetően – Marosvásárhelyen az itt évenként működő Bolyai Alkotótábor két köztéri művét avatják fel a megyei kórház mellett kijelölt területen. Az ünnepi megemlékező sorozatot Kozma Béla A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című értékes könyve tetézi. Kozma Béla, a könyv szerzője 2000. november 1. óta halott, és akinek mint akkori igazgatónak köszönheti a több mint 450 éves múltra visszatekintő iskola azt, hogy ma épületének homlokzatán Bolyai Farkas neve szerepel. A könyv kiadását Mátyás Zoltán anyagi támogatása tette lehetővé. /Weszely Tibor: Tisztelgés halhatatlanjaink emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2009. január 14.Nagyenyeden és a felenyedi templomban emlékeztek az 1849-es magyarellenes vérengzésre. Török Ferenc akkori lelkész közvetítő szerepet vállalt a román támadók és a polgári lakosság képviselői között, de családjával együtt áldozatul esett a vérengzésnek. Megjelent Barabás János kolozsvári magyar konzul, aki rövid hozzászólásában a nemzettudat jelentőségét emelte ki, és azt hangsúlyozta, hogy a fiatal generációval is meg kell ismertetni a történteket. A hegyaljai magyar történelem igen jó ismerője, dr. Gudor Kund Botond szakavatott kalauzolásával a háromnapos emlékezés után autóbusszal járták végig Boroskrakkó, Borosbenedek, Sárd, Magyarigen elhagyott vagy igen kevés lélekszámú református templomait, és ugyancsak Magyarigenben a katolikus templom udvarán található, és az ompolygyepűi (Presaca), Lukács Béla által készített emlékművet (1899), majd a gyulafehérvári vár árkait tekintették meg. Mindenhol akad egy-egy nyom a jeltelen tömegsírokról, amelyről a legtöbb helyen tudják a mai helybeliek, hogy mit is rejtenek, és babonásan kerülik őket. Itt-ott a pincékről is tudni, ahová bezárták azokat a magyarokat, akiket azután kifüstöltek, majd lemészároltak. A román értelmiség hallgat, az ompolygyepűi polgármester nem érti, hogy miért is jönnek ide évente többször a magyarok. Nagyenyeden mellszobrot állítottak a vérengzést vezető Axente Sever emlékére és utcát neveztek el róla. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta, etnikai tisztogatás történt, nem fegyveresek álltak egymással szemben. Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, az öldöklésről szóló dokumentumregényét. A könyv előszavában Margittai Gábor, a Magyar Nemzet újságírója leszögezte, ez a munka: „A megemlékezés és az együttélés botrányáról beszél, arról, hogy a rendszerváltozások után sem voltunk képesek megfogalmazni kínos és kínzó történelmi kérdéseinket a szomszédokkal szemben. Valóban felzaklató könyv ez, az emlékezés iróniája, a többség által értelmezhetetlen táblákkal, holttesteket rejtő dombokkal és betemetett kutakkal. Arról szól, hogy emlékezés nélkül felejtés sincs, a bűntudat nélküli embernek még megbocsátani sem lehet. Ezért nem szabad felejtenünk és minduntalan emlékeznünk kell, mert halottainknak és önmagunknak is tartozunk ennyivel. ”Dr. Egyed Ákos történész, akadémikus átfogó előadást tartott. A rendezvényen részt vett H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, aki bemutatta Murádin Jenő Megsebzett szobor című könyvét. /Bakó Botond: Nagyenyed. Emlékezés nélkül felejtés sincs. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2009. február 7.Kolozsváron tanácskoztak a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatók, aligazgatók és a tanfelügyelőség magyar szakemberei. Török Ferenc tanfelügyelő a tanári állások jövő tanévbeli helyzetéről értekezett. Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul a nyelvi és kulturális identitás megőrzéséről bszélt, majd támogatásáról biztosította a kulturális események szervezőit. Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatója jelezte, március 28-án a magyar és a román oktatási minisztérium szakemberei Kolozsváron tanácskoznak a magyar nyelvű oktatás gondjairól. /N. -H. D. : Román–magyar miniszteri találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2009. június 12.Megnyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban Siklódy Ferenc és Török Ferenc Ferenc tárlata. A két székelyföldi képzőművész grafika- és festménykiállításának megnyitójára sokan voltak kíváncsiak, házigazdaként és méltatóként Nagy Miklós Kund fogadta a megjelenteket. A gyergyószárhegyi születésű Siklódy Ferenc jelenleg a csíkszeredai Nagy István művészeti iskola tanára. Festészeti és grafikai munkássága mellett a székelyföldi képzőművészek pantheonján is dolgozik, több mint kétszáz portrét elkészített már. Könyvillusztrátori tevékenykedésének eredménye a sok szép kötet. Kiállított digitális printtechnikával készített képein az emlékezésé, az emlékeké a főszerep. Török Ferenc Székelyudvarhelyen él, alkot és tanít. Ott volt a legtöbb egyéni tárlata, de gyakran állított ki külföldön is. A Bernády Házba friss anyagot hozott, tavalyi-tavalyelőtti képeit. /Nagy Botond: Székelyföldi Ferencek. Kettős tárlatnyitó a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./2009. szeptember 1.A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen tíz tanfelügyelőnek csökkentették, illetve teljesen felszámolták a normáját. Két magyar tanfelügyelő óraszámát is csökkentették. Így Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő fél normával folytatja tevékenységét, Török Ferenc tanfelügyelő ezentúl csak a földrajztanárokért felel. /N. -H. D. : Leépítések a tanfelügyelőségen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2010. szeptember 21.Marosvásárhelyen is bemutatkozik a CaffartTíz magyarországi és erdélyi képzőművész új csoportosulása, a Caffart Képzőművészeti Egyesület kiállítása nyílik meg csütörtökön délután 5 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban. A társult festők, grafikusok több alkotói nemzedéket képviselnek, egyik legmeghatározóbb sajátosságuk a minőség. Az egyesület tavalyi megalakulása óta már többfelé bemutatkoztak bel- és külföldön. A napokban zárult sikeres prágai kiállításuk. Tevékenységük koordinátora Marczin István szociológus, a csütörtöki megnyitón ő beszél a Caffartról. Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert és Török Ferenc tárlatát Nagy Miklós Kund ajánlja a jelenlevők figyelmébe. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 7.„Hídépítés"Meg kell törni azt a tömör jégpáncélt, amely elválasztja egymástól az erdélyi magyar és román közösséget, lehetetlenné téve közöttük a kommunikációt. Ezt a célt tűzték ki a Világhírnév Kiadó Fehér holló újságíró-sorozatának szerzői, akik Szabó Csaba tévés újságíró vezetésével az eddig kiadott kötetek legjobb írásait ültették át román nyelvre. A kötet bemutatóját a NOI, azaz MI, magyarok címet viselő szórványtanácskozás keretében tartották meg a Kolozsvári Rádió nagytermében. Ez volt a tíz éve indult Szórványtengely mozgalom huszadik rendezvénye, amelyen Markó Béla költőként és tankönyvszerkesztőként ajánlotta a teremben levő román anyanyelvű érdeklődőknek a NOI_MI válogatást. A tanácskozáson felszólaltak a Szórványtengely mozgalom keretébe tartozó erdélyi középiskolák vezetői, akiket az iskolákat támogató helyhatósági képviselők, tanfelügyelők, Nagyenyedről pedig a polgármester kísért el. Amikor a romániai magyarokról esik szó, a legtöbben a székelyekre gondolnak, s nem azokra a „fekete lyukakra", ahol a kis magyar közösségek elsorvadásával együtt eltűnőben van a magyar kultúra. Ezt a folyamatot szeretnék lassítani, meggátolni a mozgalom képviselői, akik nem a románsággal szemben, hanem egy nagyobb erő, az etnikumok eltűnéséhez vezető könyörtelen folyamat, a globalizáció ellenében is támogatják a megmaradás szigeteit – egészítette ki Szabó Csaba gondolatait a nagyszebeni Szombatfalvi-Török Ferenc. A Szórványtengely mozgalom alapító tagja értékelte a Kolozsvári Rádió és Televízió szerepét Szeben megye szórványmagyarságának a feltérképezésében. A továbbiakban megosztotta azt a gondját is a hallgatósággal, hogy bár működik magyar tagozat, a német tannyelvű iskolák oldják meg Szeben megyében a nemzetiségi kérdést. Ezt a könyvet azok számára adtuk ki, akik hajlandók a párbeszédre, s akik megértik, hogy a nagy kultúrák kicsi közösségi kultúrákból épülnek fel – hangsúlyozta Ambrus Attila brassói újságíró, aki Szabó Csaba, Mihály István, Simon Ilona, Balázs János és Tamási Attila mellett a kötet hat szerzőjének egyike. A könyv üzenete erdélyi és európai is egyben, az áldatlan versengés helyett nem az egyetlen identitásba való beolvasztásra kellene törekedni, hanem meg kellene érteni, el kellene fogadni a másik fél másfajta önazonosságát. Ezt akarják közvetíteni a kötet szerzői, akik az együttélés hídjainak építésére szőttek összeesküvést ezzel az antológiával – hangzott el többek között Markó Béla ismertetőjében. A találkozón az anyagi mecénás, Szegő József adta át a Szórványtengely mozgalom keretében végzett munkájáért az elismerő oklevelet három fiatal tévésnek, Száraz Annának, Darai Leventének és Varga Mártonnak (képünkön). A tanácskozás második részében a szórványlíceumok vezetői vették át a szót. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a város életében betöltött szerepéről Mihai Horaþiu Iosan polgármester beszélt. Szőcs Ildikó igazgatótól megtudtuk, hogy az enyedi kollégium teljes külső és belső felújítására hatmillió eurós pályázatot nyertek a regionális operációs program keretében, a helyhatóság támogatásával. A munka reményeik szerint márciusban kezdődik el. „Nem a sokaság, hanem/ Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." – idézte a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum mottóját Fodor Dóra igazgató, aki az emberéletet követelő múlt után az ígéretes jelenről beszélt. Sikerült két párhuzamos kilencedik osztályt indítani, s az 55.000 lakosú Torda 5.000-es létszámú valamint az Aranyos menti magyar lakosság számára biztosítani tudják az identitás megőrzésének a lehetőségét, s közben nyitni a román közösség felé is. A szebeni Octavian Goga líceum mellett a medgyesi gázipari szakközépiskola magyar tagozatát mutatta be az igazgató. Jelen volt Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor magyar tannyelvű iskola vezetője, s Vicsay János, Máramaros megye főtanfelügyelő- helyettese, ahol két önálló magyar tannyelvű középiskola működik. A román nyelven megtartott rendezvényt egyenes adásban közvetítette az RTV kolozsvári stúdiója. A kötetet sokan megvásárolták, s remélhetőleg el is olvassák majd. Bodolai Gyöngyi, Népújság (Marosvásárhely) 2012. december 17.Új elnöke van a KMDSZ-nekA Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Rendes Tisztújító Közgyűlésére került sor december 13-án az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) dísztermében.Talpas Botond elnöki beszámolójában az elmúlt három év tevékenységét ismertette a közgyűlés előtt. Kifejtette, hogy három hosszú és tartalmas évre tekinthet vissza a KMDSZ, a tettek, az erősödés és a fejlődés jegyében. Második napirendi pontként Rés Konrád, elnökhelyettes, soros elnök bemutatkozójában hangsúlyozta, hogy a kolozsvári magyar diákoknak szüksége van egy olyan közösségre, amely meghatározó hangja a kolozsvári magyar társadalmi szférának, amely „képviseli a Kolozsváron tanuló fiatalok érdekeit, felvállalja a fiatalokat érintő társadalmi problémákat, közösséget épít, segíti a szakmai fejlődést, a fiatalok karrierépítését, illetve szórakozási és sportolási lehetőséget is biztosít az érdeklődőknek.” Ezt követően ismertette csapatát: az új Vezetőségi Tanácsot Krippán Kinga, Lehoczki Tünde, Balló-Korodi Boglárka, Enyedi Tamás, Simon Norbert, Szenyes Szilárd, Szénás Szabolcs és Várady Csongor alkotja majd. A közgyűlés Rés Konrád, soros elnök és csapatának jelentkezését pozitívan bírálta, a tisztséget 2013. február 16-án veszi át az új elnök. Ezt követően a közgyűlés a 2013-as Ellenőrző Testületről szavazott, amelynek tagjai Bethlendi András, Szabó-Györke Zsombor, Rácz Béla, Vincze Tamás és Török Ferenc lettek, miután a testületre tett javaslatot a jelenlévők egyöntetűen megszavazták. Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 17.Erdély-szintű tehetségnapot tartottak városunkbanA 2010-ben létrejött Erdélyi Tehetségsegítő Tanács (ETT) és a János Zsigmond Kollégium (JZSK) egész Erdélyt átfogó tehetségnapot szervezett szombaton, amelynek keretében az ETT-t alkotó 32 tehetségpont (iskolák, egyesületek stb.) által támogatott több mint 40 tanuló mutathatta be képességét. A hagyományos területek (matematika, informatika, fizika, földrajz, kémia, biológia, irodalom) mellett volt homokrajzolás, robotépítés, mechatronika, népdaléneklés, papírruha-bemutató és régizene-előadás is. A diákok Közép-Erdélyből, a Székelyföldről, Partiumból és a Bánságból érkeztek. Péntek János akadémikustól, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnökétől megtudtuk: kisebb földrajzi területet átfogó tehetségnapokat már szerveztek, ám az egész Erdélyt felölelő első rendezvényre Kolozsváron került sor. Popa Márta, a házigazda tanintézet igazgatója köszöntőjében elmondta: nem véletlen, hogy a JZSK adott otthont az első Erdélyi Tehetségnapnak, mert az unitárius kollégium 455 éves múltja során mindig úgy adott esélyt a tanulásra, hogy idevonzotta távoli települések tehetséges gyermekeit is. – A neves személyiségeken kívül nemzedékek hosszú sora kapta meg azt az erkölcsi alapot és tudást, amelyet saját életében és közössége javára kamatoztathatott. Az iskola homlokzatára vésett Musis et virtutibus szellemében most is olyan pedagógusok oktatnak és nevelnek, olyan diákok tanulnak a Múzsák és Erények otthonának falai között, akik hisznek abban, hogy az életben nemcsak a felhalmozott tudás jelent felbecsülhetetlen értéket, hanem a lelki-szellemi épség és az erkölcsös magatartás is – magyarázta az iskolaigazgató. – Bármilyen tudás és tehetség önmagában erkölcsileg közömbös, csak a helyes cél és eszköz, azaz a szeretet teszi azt áldásossá az egyén és közösség számára. Kívánom, bontakozzon ki tehetségetek, tudásotok pedig a szorgalmatok és kitartásotok által gyarapodjon, hogy végül kapjátok meg a saját utatokat – fűzte hozzá az iskolaigazgató. András Szilárd, az ETT ügyvezető elnöke (és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója) rámutatott: a tehetség fogalmát a hagyományosnál sokkal általánosabban kell értelmeznünk, és semmiképpen sem szabad leszűkítenünk valamilyen területre, valamilyen mérések eredményére, vagy akár az elért teljesítményre. – Ez a rendezvény annak is a bizonyítéka, hogy a társadalom irányából megindult egyfajta nyitás, érzékennyé válás, a sokszínű tehetség megértése, elfogadása, támogatása irányába. Másrészt a tartalmak minőségéből arra következtethetünk, hogy diákjaink közt szép számmal akadnak olyanok, akik profi szinten teljesítenek a különféle hagyományos és modern területeken. Érdemes tehát támogatni ezt a sokszínű tehetség-kinyilvánítást – hangsúlyozta András Szilárd. Török Ferenc tanfelügyelő, az ETT szakbizottsági tagja szerint az ETT és a tanfelügyelőség által működtetett kiválósági központok kiegészíthetik egymás tevékenységét. Péntek János, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnöke, akadémikus szerint a rendezvény célja az, hogy a tehetséges gyerekek megismerjék egymást, össze tudják hasonlítani egyik teljesítményt a másikkal stb. A tehetséges gyerekek bemutatkozása után szombat délután az erdélyi tehetségpontok képviselői tanácskoztak. – A tanácskozás során megfogalmazódott az a következtetés, hogy a diákok érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanári együttműködésre, a több iskolát felölelő szakmai műhelyek (városi, regionális szakkörök) működtetésére. A kolozsvári iskolák képviselői megfogalmazták azt az óhajt, hogy városszintű szakköröket működtessünk magyar nyelven (román nyelven már működnek ilyen szakmai műhelyek a kiválósági központokban), az egyetemmel vagy a civil szférával közösen. A tehetségpontok hálózatát és a kisebbségek nyelvén történő tehetségápolást el kell ismertetnünk a romániai tanügyminisztérium által is. Létre kell hoznunk egy erdélyi nyilvános adatbázist, amely segíti a tehetségek fejlődését, ki kell építeni egy mentorhálózatot, átláthatóvá kell tenni és rendszerbe kell foglalni a helyi tehetségtámogató és tehetségfejlesztő programokat. Magyarországról az erdélyi tehetségápolásnak szánt támogatást valamilyen módon át kellene szervezni és figyelembe venni a helyi hiányokat, nehézségeket, speciális helyzeteket – nyilatkozta lapunknak András Szilárd az első Erdélyi Tehetségnapról, amelyet a szervezők a továbbiakban rendszeresíteni kívánnak évi egy találkozó formájában. – Nem csak a tanulóknak, hanem az őket felkészítő mentoroknak is hasznos volt az első Erdélyi Tehetségnap. Mindannyiunk számára jó alkalom volt a tapasztalatcserére, ismerkedésre. Ugyanakkor a tehetségpontok működésének erősítése is szóba került – összegezte tapasztalatait a rendezvényről Popa Márta iskolaigazgató. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2014. augusztus 24.Több mint plébániatörténetDerzsy András A székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébánia rövid története a kezdetektől napjainkig című könyve, mely (amint az előszóban olvasható) „15 éve tartó gyűjtőmunka eredménye”, több, mint plébániatörténet. Több, mert századokat átfogó korrajz is egyben, s nemcsak Székelyföld szóban forgó jelentős egyházközségéről, hanem az egész erdélyi egyházmegyében lezajlott jelentősebb eseményekről, illetve történelmet alakító egyházi és világi személyiségekről. A kötet első része a plébánia közel hét évszázados múltjáról szól (az első írásos feljegyzés 1332-ből való), s ezen belül: keletkezése feltételezhető időszakáról, a reformációtól a jezsuita rend beszüntetéséig (1773) tartó küzdelmes korszakról, valamint a gyönyörű templomot fölépíttető papról, Kadicsfalvi Török Ferencről, aki 1774–1804 között volt székelyudvarhelyi plébános. (1793. május 27-én Gróf Batthyány Ignác püspök szentelte fel a reneszánsz, barokk és késő rokokó elemeket is magán hordozó istenházát). A könyv másodikés nagyobbik részét kifejezetten a 20. század tárgyalásának szentelte a szerző. Gróf Mikes Jánossal kezdődik a két világháborút is átélt vérzivataros udvarhelyi 20. század, aki 1906–1911 között volt főesperes és plébános. Az ő idejében épült fel egyébként a ma Tamási Áron nevét viselő római katolikus gimnázium. Sorrendben őt követték: Pál István (1911–1934), Sándor Imre (1934–1939), akit később Márton Áron általános püspöki helynökké nevezett ki. A Gyulafehérvárra áthelyezett főpapnak Sass Antal (1939–1968) lett az utóda. Átmenetileg Leitner János volt egy ideig az iskolaváros lelkipásztora. Őt követte László Ignác, 1978-ig, majd Erdély későbbi első érseke, Bálint Lajos, és a titokzatosnak vélt betegségtől súlyosan megkínzott, nagy hírnevű Pálfi Géza (1981–1984). Derzsy András egyik lapalji megjegyzése szerint 1982–2007 között, tehát jórészt Pálfi idejében (is!) a plébánia alkalmazottja volt, s mint ilyen, a korabeli történések egyik fontos szemtanúja. Pálfi Géza halála után a 20. század utolsó udvarhelyi plébánosát Jakab Antal püspök nevezte ki Kovács Sándor, jelenlegi kolozsvári plébános személyében. Az azóta eltelt viharos időket és az ő ottani 23 éves közösség- és templomépítő tevékenységét jól fejezi ki az általa felújított plébániaépület nyugati falán olvasható felirat szövege: „Régi idők viharait kibírtam állva szilárdan – megújítva leszek oltalom, újra erős.” A könyv harmadik részében szó esik még az Udvarhelyhez tartozó leányegyházakról, az egyesületi életről, az egyházközség dalárdáiról és kántorairól, valamint katolikus iskoláiról, az egyházközség birtokairól és legutoljára, de nem utolsósorban a papok és hívek végső nyughelyéről, a temetőről. Pálfi Géza betegségéről és haláláról Részlet Derzsy András könyvéből 1983 augusztusában betegség vett erőt rajta, gyakran belázasodott, néha be is sárgult. A feleségem ekkor még a kórházban dolgozott asszisztensként, és hosszas rábeszélés után orvoshoz vittük. Alapos vizsgálat után, a betegség ismerete nélkül engedték haza. November hónapban ismét kórházba került, akkor a fertőzőosztály főorvosa, dr. András Zoltán sárgaságra gyanakodott, és ebben az irányban próbálta kezelni, de sajnos, eredmény nélkül. Karácsony előtt két héttel engedték ki a kórházból: értse meg, nem tudom, mi baja lehet Pálfi plébánosnak – mondta a főorvos a feleségemnek. Otthon ágyban feküdt, a láza nem jött le. Karácsony vigíliáján felkelt, mert az ünnepek alatt misézni akart. Az éjféli szentmisét a következőkkel kezdte: néhány perccel ezelőtt minden valamire való rádió azzal köszönt, hogy boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. Ez a bátor kijelentés, mellyel a Román Rádióra célzott, mindenkit meglepett, mert – mivel karácsony első napja vasárnapra esett, és akkoriban a gyárakban a vasárnapi munka is kötelező volt –, ilyen bátor kijelentés szokatlan és veszélyes volt. Másnap a nagymisét ugyancsak ő végezte, de már 40 fokos lázzal. A szentmise bevezetőjében kérte a híveket, hogy emlékezzenek meg azokról, akik saját hibájukon kívül nem vehetnek részt a szentmisén, mert a kormány intézkedése folytán dolgozniuk kell. Ez még nagyobb meglepetést okozott. Ez volt az utolsó nyilvános szentmiséje. A hívek többet nem látták őt. 1984. január 2-án a kadicsfalvi plébános – Pálfi Géza falujabelije – Simon Dénes, kocsival vitte Marosvásárhelyre a kórházba, ezen az úton Kovács Judit főasszisztensnő kísérte el. Marosvásárhelyen már várta Gáspár Mária mallersdorfi nővér, és beutalták az egyes klinikára. Ettől kezdve elindult a szóbeszéd, hogy a plébánost letartóztatták a karácsonyi kijelentései miatt. Sokan azt feltételezték, hogy Temesvárra vitték börtönbe. Hetente látogattam, telefonon közölte, hogy mire van szüksége. Egy alkalommal megjegyeztem, hogy nem is tudom, mit keresek én Marosvásárhelyen, amikor otthon azt mondják, hogy Temesváron van, mert az állambiztonsági szervek, a Securitate börtönbe csukatta. Nagy kacagásba tört ki, hogy miket híresztelnek róla. Minden egyes látogatásomkor közöltem vele az újabb és újabb fejleményeket, amiket távollétéhez fűztek. Annyi bizonyos volt, hogy a kórteremben, ahol feküdt, egy securitatés is feküdt, aki figyelte, hogy kik járnak hozzá és miről beszélgetnek. Az orvosok figyelmeztették is erre Mária nővért, hogy tudjunk róla. Egyik ottlétem alatt sokat beszélgettünk erről, és akkor elmondta, hogy gyulafehérvári tartózkodása alatt több ízben is kihallgatták, kényszeríteni akarták, hogy szálljon szembe Márton Áron püspökkel, de Udvarhelyen egyszer volt csupán a rendőrségen, amikor odaköltözött, és a személyi igazolványba be kellett íratnia az új tartózkodási helyét. Március elsején átszállították az egyetemi klinikára, hogy megműtsék, de ott sem fedezték fel betegségének okát. Ide is kísérte a megfigyelő. Az orvosok lemondtak róla, és közölték Lestyán Ferenc marosvásárhelyi főesperessel, hogy felkészülhetnek a legrosszabbra, mert a plébánost nem tudják megmenteni. Ezt közölte az udvarhelyi plébánián szolgálatot tevő Réthi György káplánnal, és kérte, hogy a ruháját vigyük oda, hogy ha bekövetkezik a halála, legyen mibe felöltöztetni. Magam vittem el a ruháit, ekkor látogatóba jött Csató Béla sepsiszentgyörgyi plébános is, akit megkért Léstyán, hogy közölje Pálfival az orvosok megállapítását, hogy egy paphoz illően tudjon felkészülni a nagy találkozásra. Csató vállalkozott e nem könnyű dologra – mint jó barátja –, tudatta Pálfival a rideg valóságot. Csendben és nyugodtan vette tudomásul, csupán egy könnycsepp gördült le az arcán, majd megköszönte az őszinte baráti figyelmeztetést. Március 10-étől többször elvesztette eszméletét, félrebeszélt, és 13-án reggel háromnegyed kilenckor meghalt. Azonnal közölték velünk, mi pedig értesítettük az édesanyját és rokonait. Az egyik unokatestvérének volt egy IMZ gépkocsija, azzal mentünk utána. A kórház hullaterméből kihozták, Mária nővérrel felöltöztettük, közben részvétnyilvánításra odajött hozzánk a boncolóorvosa, egy katolikus magyar ember, ő tudatta a fel nem ismert betegség okát: mirigyrák okozta halálát. A gyomra tele volt alma nagyságú mirigyekkel. Délután 5 órára érkeztünk haza. A templom előtt közel száz hívő várta a koporsóban hazaérkező plébánosát. Harangszó közben vittük be a templomba, s ott ravataloztuk fel. A temetés napjáig, 15-éig, egész nap tele volt a templom azokkal, akik utolsó búcsút akartak venni tőle. Ezek között nemcsak katolikusok, de más felekezetű hívek is voltak, és természetesen nem hiányoztak a Securitate emberei sem. A temetés napja egybeesett a magyar szabadságharc ünnepével, amit abban az időben Romániában tilos volt még emlegetni is. A temetési menet egy igazi magyar papot és hazafit gyászolt, és ugyanakkor ünnepelt is. Délelőtt 11 órára zsúfolásig telt a templom: több mint kétszáz pap volt jelen. A temetési szentmisét, szertartást és szentbeszédet Bálint Lajos segédpüspök végezte. A volt osztálytársai vállukon vitték a koporsót a sírig, és a többi, Udvarhelyen szolgálatot tevő pap mellé temették. Temetése után néhány nappal a Szabad Európa Rádió úgy jelentette be, hogy Pálfi Gézát az udvarhelyi Securitatén agyonverte egy Fekete István nevű „szekus”, a mája leszakadt, és meghalni vitték a kórházba. Minket, a plébánia alkalmazottait, főleg Illyés István kántort és engem az utcán állítottak meg az emberek, hogy mondjuk meg az igazságot, ami Pálfi Gézával történt. Bármennyire is ragaszkodtunk a valósághoz, senki nem hitt nekünk, azt mondták, hogy félünk a Securitatétól és azért nem merünk nyilatkozni. Jakab Gábor, Vasárnap (Kolozsvár) 2014. szeptember 13.Meghívó a Türi Magyar Napokra, a Magyar Ház szenteléséreAz álmok valóra válnak! Az életet álommá kell átalakítani, s az álmunkból valóságot formálni! Igen, mert az álom nem képzelet, hanem a valóság, más nézőpontból. Egyre többen vagyunk, akik hiszünk a csodákban. Az angyalokban, a tündérekben, akik hiszünk abban az álomban, amelynek a neve Türi Magyar Ház. Abban, amely lassan készen áll, amely nem ragadt meg az álmodozások szintjén. Túl merésznek tűnt ez az álom, és lám, ITT VAN! Hát ne csak álmodozzunk, hanem éljük is meg! Szeptember 27-én és 28-án, minden igazi magyar szívvel érző embert örömmel és szeretettel várunk Türbe, hogy átadhassuk rendeltetésének a TÜRI MAGYAR HÁZAT! Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok tehát a valóság magjai! És hogy ne csak káprázat, ne csak álmodozás legyen, íme itt van: ÁTADJUK RENDELTETÉSÉNEK A TÜRI MAGYAR HÁZAT! Jöjjünk el, örüljünk egyre többen annak, hogy vagyunk, és azok vagyunk, akiket a Teremtőnk megálmodott: magyarok. Magyarok, akik bár a tudattal zavarunk sokakat, amiért egyáltalán vagyunk. Mi azonban nem zavart szeretnénk kelteni, hanem örömöt hozni ebbe a régióba. Szeptember 27., 28., Türi Magyar Napok, második alkalommal. Magyar Ház-szentelés. Mindenkinek a Balázsfalvához tartozó Türben a helye! P R O G R A M 2014. szeptember 27. (szombat) 10:00 – Toborzó: lovasok, barantások. 10:15 – Óriásgulyás-készítés – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 10:30 – Baranta-bemutató (magyar harcművészeti bemutató) – Kincses Kálmán és csapata. Érdeklődőknek foglalkozások, sok kipróbálható harci fogással!!! 11:00 – Gyerekprogramok: kézművesség, néptánc, mézeskalács-készítés, íjászkodás, ügyességi versenyek. 12:00 – Harangszóra a Magyar Szent Korona hiteles másolatának fogadása és elhelyezése a Magyar Házban - Úrangyala imádság, Himnusz és Házszentelés – A Türi Magyar Ház megáldása - Előadás a Szent Koronáról 14:00 Közös ebéd a kifogyhatatlannak tűnő üstből 15:30 – Ünnepi köszöntők, irodalmi és kultúrműsor (közreműködnek Kulcsár-Székely Attila színművész, tánccsoport, stb), pezsgőbontás 17:00 – „Én is ebbe az iskolába jártam” – egykori diákok emlékezése 18:00 – Szentmise 19:30 – Magyar bál - az augusztusban és szeptemberben születettek köszöntése - játékok, mulatságos történetek - vidám együttlét 2014. szeptember 28. (vasárnap) 9:00 – Üres az üst, főzzünk benne valami finomat! – Török Zoltán szakácsmester fakanalas vezényletével elkezdődik az ebédfőzés 12:00 – Ünnepi szentmise, a Remény ének-és zenekar közreműködésével - hálaadó dicsőítés - közös ebéd az üstből, melyre MINDENKIT várunk! - zárszó Legyünk együtt, maradjunk egyek, mert ez a mi szórványlétünk éltetője és alapja! Akik támogattak, lelkesítettek, erőt adtak: Erdélyi Magyar Televízió, Marosvásárhely; Erdély.ma, Csíkszereda; Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest; Osthilfe, Linz (dr. Vencser László); Magyar Patrióták Közössége, Budapest; Kovászna megye tanácsa, Sepsiszentgyörgy; Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Miskolc; Magyar Katolikus Karitász, Budapest (Csongrádi Gergely); Agytop Kft, Marosvásárhely; Eta Energie Consult Kft., Marosvásárhely (Lészai Ferenc Bendegúz); Primer Electro Kft, Jedd (Kovács Lajos); Varga Imre, Marosvásárhely; Benke István, Marosvásárhely; Kocs Lajos, Marosvásárhely; Domahidi István, Marosvásárhely; Peti Péter, Marosvásárhely; Dobai Jenő, Egyesült Államok; Kulcsár-Székely Attila, Ülke; Füzes Oszkár és Bajtai Erzsébet; Simon Emőke és Török Ferenc; Takács Péter, Sopron; Tamás József, Csíkszereda; Farr László, Marosvásárhely; Kincses Kálmán és csapata, Székelyszenterzsébet; Nagy András, Solymár; Eötvös György, Budapest; Fáy András, Magyarország; Gencsi András, Marosvásárhely; Kémenes Hajnal, Marosvásárhely; Bajkó Teréz, Gyulafehérvár; Gál Emil, Gyergyókilyénfalva; Marso Kft, Nagyernye; Gyergyóditrói Közbirtokosság; Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság; Magyarói Polgármesteri Hivatal; Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet; Ludas utcai református gyülekezet, Marosvásárhely; Misszió Tours, Szigetszentmiklós; Communitas Alapítvány, Kolozsvár; és sok jószándékú magyar ember. Isten fizesse meg sokszorosan jóságukat!!! Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
