|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Törzsök Erika 1997. március 13.Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 16.Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./1997. március 20.Határozott állásfoglalást fogalmazott meg, összefoglalva az eddig Bolyai-vitát Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, a kolozsvári magyar tanszék tanára. Vita folyik a Bolyai Egyetemről: a Bolyai Társaság az 1959-ben megszüntetett egyetem visszaállítását akarja, a Szabadelvű Kör tagjai pedig - jan. 31-i kolozsvári összejövetelükön - megkérdőjelezték, "részben nyíltan elvetették az önálló magyar egyetem szükségességét." A vitának nem az a valódi tétje, hogy lesz-e önálló Bolyai Egyetem, hanem az, hogy sikerül-e elérni a magyar egyetemi oktatás törvényes rendezését. "Ami fölöttébb kifogásolható az egyetem az egyetem visszaállítását ellenzők írásaiba, az a nyilvánvaló téveszme - netán csúsztatás -, hogy olyan nézeteket tulajdonítanak az önálló egyetem hirdetőinek, amelyeket azok nem vallanak." Elvakult hagyománytiszteletet, tudatlanságot, joggal állítható, hogy némely szerzők fantomokkal vitatkoznak. Ennek a vitának az is lehet a végeredménye, hogy az önálló egyetem visszaállítása a későbbi jövőben is szükségtelen vállalkozás. Ellenzői a szakmai ügyének nevezik az önálló egyetem sorsát, de beérik azzal, hogy elutasítják. "A szakma ügye?" A szakma versus politika beállítás hamis. A szakma ugyanis jellegzetesen hatalmi szóval él. Úgy határolja el magát a politikától, hogy közben keményen politizál. Jellemző, amikor "Törzsök Erika a ?határon túlra? meditálva kifejti, hogy mifelénk ?boldog-boldogtalan? ?önálló egyetemet követelt?, holott jó volna végre belátnunk, hogy az ?érzelgős polihisztorok? ideje lejárt..." A magyar egyetem kérdése politikai ügy, a vele kapcsolatos állásfoglalás egyszerre érinti a magyar nemzeti kultúrában elfoglalt helyet, a magyar közösség jövőképét és megmaradási stratégiáját. "Az önálló Bolyai gondolata a jelen politikai viszonyok közepette próbaköve a román demokráciának." A romániai magyarságnak joga van ahhoz, hogy saját egyeteme legyen. "Tudomásul kell vennünk,hogy ebben a politikai mozgástérben a mai magyar politikai hatalom mindenekelőtt a külpolitikai és gazdasági célok teljesítésére összpontosít - beleértve a szomszédokkal kapcsolatos jó viszony építését -, és ezekhez mérten háttérbe szorul a határokon túli magyarság gondjával való törődés." Mindennél fontosabb a jó viszony ápolása Romániával. "A romániai magyarságban van annyi józanság, hogy ezt belássa. Egyben elvárhatja azonban, hogy az Erdélyre vonatkozó jövőkép ne szorítkozzék ezen tények és körülmények megideologizálására" Ki kell mondani, hogy "a magyar nyelven folyó felsőoktatás jogerős, törvényes rendezése nélkül nem állítható meg értelmiségünk asszimilációja, illetőleg elvándorlása, és ami ebből szükségszerűen következik, a magyar ajkú lakosság műveltségi színvonalának szüntelen romlása." /Horváth Andor: Önálló egyetem - politikai próbakő. = Népszabadság, márc. 22./1997. március 22.Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./1997. március 24.Az egyetem vitájával kapcsolatban Fodor Sándor kifejtette: annyit elvárnának a magyar kormánytól és tisztségviselőitől, hogy erkölcsileg támogassák az RMDSZ célkitűzéseit. "Nem úgy, mint a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Törzsök Erika tette emlékezetes cikkében " /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./ "ahol igencsak gúnyolódott azokkal az erdélyi értelmiségiekkel, akik ragaszkodnak a magyar tannyelvű egyetem újraindításához." Amennyiben nem támogatja erkölcsileg "érdekvédelmi szervezeteinket", javasolta Fodor, esetleg szüntessék meg "a szépen hangzó nevű hivatalt". /Fodor Sándor: Ne legyen igazam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./1997. április 1.Annak felvetését, hogy nem volt okos dolog belépni a kormánykoalícióba írott egyezség nélkül, egyesek kacifántoskodásnak nevezték, mondván, bízni kell az adott szóban. Ilyen hangok jöttek a határon túlról is. "Az anyaországban értünk létrehozott hivatal vezető személyiség, Törzsök Erika sóhajtotta el nem egy szónoklatában: kérni sem kell olyat, amit nem kapunk meg. Mert ugyebár minek önálló Bolyai Egyetem, mikor maradhatna egy is, benne két külön részleggel, amelyben kézenfogva tanulhatnak románok és magyarok. Jelenleg ennek örvendene a legjobban mindkét kormány. Nem kétlem, az érdek itt is, ott is az, hogy a Kárpátok mentén nemzetiségi ügyekben csend legyen." - írta Szilviczky János. "A professzori székeiket féltő, a nemzeti érzelmek felkorbácsolásából hasznot húzók zúgolódása azonban - kormányprogram ide, kormányprogram oda - a különálló magyar egyetem gondolatát röpke órák alatt szertefoszlatta." "A Törzsök Erika-i vakság honi követőit is megfertőzte, hiszen percérdekekért feladni ,megmaradásunk reményét nem vall valami éleslátásra. "Szép a kormányfői üzenet, de ez csupán külsőség. A szóbeli ígéretekben nem érdemes bízni. Főleg akkor, amikor kétmillió adófizető akaratát egy egyetemi szenátusi döntés megvétózhatja. /Szilviczky János, Bukarest: Tavasz lesz Erdélyben? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./1997. április 16.Hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a Határon Túli Magyarok Hivatalát Törzsök Erika, aki ápr. 15-től a HTMH elnöke. A HTMH-hoz sok információ érkezik be, nyilatkozta a vele készített interjúban, ezt az információmennyiséget megpróbáljuk eljuttatni a politikai élet különböző szereplőinek, pártokhoz, parlamenti bizottságokhoz, minisztériumokhoz, szakértőkhöz és a nemzetközi fórumokhoz. "Legfontosabb eszközünk a nemzetközi jogra való hivatkozás mellett a nyilvánosság." Arra a kérdésre, hogy a határon túli szervezetek támogatása átlátható-e, ahogy az MSZP-SZDSZ kormány ígérte, Törzsök Erika kifejtette: az Illyés Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány áttekinthető módon működik. A rajtuk keresztül kiáramló pénzek csak kis részét képezik a költségvetésnek. Különösen kevés, ha számba vesszük, hogy például Kárpátalján a lakosság 80 százaléka munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést. Szlovákiában a Meciar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, Horvátország magyar elűzöttjei lerombolt falvaikba készülnek visszatérni. - A HTMH nem pénzelosztó központ. Arra a kérdésre, hogy kinevezésével a HTMH liberális kézbe került, azt válaszolta, hogy a "kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie." Romániában a választások azt eredményezték, hogy ellenségkép nélkül kell politizálniuk mind a románoknak, mind a magyaroknak." /Újvári Miklós: Törzsök Erika a HTMH új szerepéről. = /Magyar Hírlap, ápr. 16./1997. április 22.Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./1997. április 23.Törzsök Erikának, a HTMH elnöknek a Duna Televízió ápr. 16-i műsorában elhangzott szavaiból kiderül, hogy "nem tekinti valódiaknak a kisebbségi kérdéseket" - írta Mitruly Miklós. Ezt nem kategorikus állításban mondta ki, "de érthető módon nyilvánította ki", amikor az új államvezetésről kijelentette: a valódi problémákat nem fedik el kisebbségi kérdésekkel. Tehát már nem a kisebbségek számlájára írják a súlyos gazdasági problémákat. Mitruly ezt elfogadná, ha nem lenne tudomása "Törzsök Erika egy-két korábbi, a romániai magyarság érdekeivel ellentétes megnyilatkozásáról". A cikkíró nem érti, ha a kisebbségi kérdést nem tartja valódinak, miért vállalta el Törzsök Erika a hivatal vezetését? Vagy a romániai magyarságot akarja türelemre inteni? - Törzsök Erika nem egészítette ki a romániai helyzetképet azzal, hogy most a gazdasági problémákkal fedi az új kormányzat - az RMDSZ kulcspozícióban levő vezetőinek elnéző segédletével a kisebbségi kérdés megoldásának elodázását. Olyan problémák megoldását, mint a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, az egyházi javak visszaszolgáltatását. /Mitruly Miklós: Valóban nem valódiak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./1997. április 27.A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 30.Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./1997. május 8.Bíró Béla a Magyar Hírlap hasábjain szólt hozzá az egyetem vitájához. Mint mindig, kiállt a mérsékeltek mellett. Victor Ciorbea miniszterelnök váratlanul bejelentette a magyar egyetem visszaállítását. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül maradás híveinek /Cs. Gyimesi Éva/ legfőbb /"szakmai"/ érvei egyszerűen hamisak. Az, hogy nincs elég magyar oktató, minden magyar szintű oktatás ellen felhozható. Miért nem taníthatnának a magyar oktatói gárda kialakításáig a román tanárok? Fiatal romániai magyar értelmiségiek százai kerültek ki mostanában külföldi egyetemekről Budapesttől Firenzéig, közülük esetleg többen is hazatérnének. Bíró Béla kiáll Törzsök Erika, a HTMH elnöke mellett, akit többen hibáztatnak cikkéért. Bíró Béla szerint Törzsök Erika cikke a Bolyai Egyetem visszaállításának reális alternatívája előtt íródott. A visszaállítás ügyében Andrei Marga rektor is hajlíthatatlannak látszik, a maximum, amire hajlandó, a román dominancia legalizálása. Bíró Béla szerint az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. A román tévé esti híradójában Tőkés László püspököt láthatta a román néző, amint az egyetem azonnali megnyitását követeli. Bíró Béla következtetése: "Ha a független magyar egyetem kiharcolható, kutya kötelességünk kiharcolni, s ha ez a mai helyzetben sem látszik azonnal és minden átmenet nélkül elérhetőnek, azt kell elérnünk, amit e pillanatban biztosan el lehet, a Babes-Bolyai belüli magyar részleget." /Bíró Béla: Románia: az átalakuláshoz idő kell. = Magyar Hírlap, máj. 8./ Érthetetlen Bíró Béla kijelentése, hogy az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. Nem osztotta meg, hiszen mindenki azt követeli, kivéve Cs. Gyimesi Évát és három tanártársát.1997. május 10.Törzsök Erika, a HTMH elnöke a kormányzati munkába való bekapcsolódása előtt az SZDSZ kisebbségpolitikai titkára volt. Jelent-e koncepcióváltást, hogy a HTMH-nak liberális vezetője van, tette fel a kérdést az újságíró. Törzsök Erika kifejtette, hogy "ebben a munkában semmiféleképpen sem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülniük." Számára az a meghatározó, hogy amikor első ízben látogatott Romániába, 1970-ben, Bretter Györggyel találkozott, majd az ő iskolájához tartozókkal, Tamás Gáspár Miklóssal, Ágoston Vilmossal, Szilágyi N. Sándorral. Szlovákiában az 1968-as időszak kulcsfigurája Duray Miklós volt, ott vele találkozott. - Amiben változtatni szeretne, az a horizontális együttműködés a főosztályok között. A beérkező információknak az elemző főosztályon kell elnyerniük azt a formát, amely alkalmassá teszi azokat a politikai piacra való kikerülésre. - Szlovákiában ez átmeneti időszak, amíg viszont ez a helyzet, komolyabb forrásokat kell biztosítani az intézmények működtetésére. "Ezeknek ugyanis túl kell élniük ezeket az éveket ahhoz, hogy az ott élő magyarság ne veszítse el a hitét: értelme van a szülőföldjén maradni." Nemzetközi fórumokon folyamatosan jelezni kell az ottani diszkriminatív intézkedéseket. A magyarországi pártok sokkal intenzívebb kapcsolatot tarthatnának ottani partnereikkel. - Az Országgyűlés külügyi bizottságában a HTMH működéséről kellett beszámolni. Törzsök Erika szerint alig húsz percig volt szó a HTMH munkájáról, ezután már politikai vita folyt. - Törzsök Erika nem lát esélyt a hétpárti konszenzusra, szerinte "néhány fős politikuscsoport mégis belpolitikai csatározások eszközévé teszi ezt az egyébként nagyon érzékeny és fontos területet." A magyar-magyar csúcs kérdéséről elmondta: észre kell venni, hogy milyen gyorsan változik a helyzet, és nem leragadni a csúcstalálkozónál. - A Magyarok Világszövetsége belső ellentmondásokkal küszködik, megoldása az ő ügyük. A HTMH-nak nem kell belefolynia ebbe, de szereptévesztés lenne az is, "ha az MVSZ egyfajta árnyékkormánynak képzelné magát, és mint ilyen külpolitizálna. /Magyar Nemzet, máj. 10./1997. május 13.Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit.1997. május 16.Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 28.Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készült interjút közölt a Romániai Magyar Szó. Törzsök Erika kifejtette, hogy a HTMH fennállása nem függhet egy-egy választás után létrejövő kormány szándékától, vagy a napi politika hullámzásától, mivel a határon túli magyarsággal való törődést az alkotmány írja elő. 1990 óta változott a hivatal kormányzati szerepfelfogása is. Elmondta: 1990 elején a HTMH elsősorban a határon túli magyarság képviselőjeként jelent meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondolja, "az a helyes szerepfelfogás, ha a HTMH a magyar közigazgatás részeként szervezi, generálja azokat a folyamatokat, melyek a szomszédos országokban élő magyarságot mindennapi megélésében segíthetik." A kisebbségpolitikát részben a magyar kormány programjának integratív részeként kell felfogni. A kisebbségpolitika támogatást is jelent, de legalább olyan fontos a közös gondolkodás, eszközkeresés, együttműködés. Az elmúlt négy évtized során az államosítás és az asszimilációs törekvések következtében jelentős veszteségek érték a magyarságot. Jogos igénye a romániai magyarságnak az óvodától a felsőoktatásig működtetett önálló iskolarendszer. Ehhez többek között gazdaságilag erős kisebbségre van szükség, azért, hogy az állami forrásokon túl létrehozhassa és működtethesse intézményeit. "Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az utóbbi két évben több gazdaságfejlesztési központot hoztunk létre Erdélyben, illetve, hogy ez év során létrejön az a kockázati alap, mely azokat a vállalkozókat támogatja, akik Romániába kívánnak befektetni" ? jelentette ki Törzsök Erika. A lap a továbbiakban Románia NATO-csatlakozási esélyeiről kérdezte a HTMH elnökét. Amennyiben esetleg Romániát nem vennék fel az első körben, az nem jelentene visszaesést a két ország viszonyában. - A regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta. /Ilonczai Tamás: Rengeteg tennivaló van még. Interjú Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./1997. június 5.Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jún. 6-án négynapos hivatalos látogatásra Romániába utazik. Útjára elkíséri Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Egyed Albert, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője is. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1997. június 23.Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1997. június 27.Magyaródy Szabolcs, a Kanadai Magyar Öregcserkészcsapat vezetője újból feltette a kérdést: "Mikor tanulja meg a magyar államvezetés, hogy a legjobb külpolitika az ország tárgyilagos, de széleskörű bemutatása, minél több idegen nyelven." Magyaródy Szabolcs április elején körlevelet küldött 25 e-mail címre, bejelentve a Corvinus Library rendszerbe helyezését. Felsorolta a WWW honlapjukon olvasható, elektronikusan leszedhető és tárolható angol nyelvű magyar történelmi könyveik jegyzékét. Mindössze ketten reagáltak: dr. Törzsök Erika, a HTMH elnöke és a Szülőföldünk rádióműsor szerkesztője, Cservenka Judit, aki beolvasta a levelet a rádióba. Egyetlen képviselő sem válaszolt levelére. /Magyaródy Szabolcs: Az anyaország közönye. = Ez a Hét (Budapest), jún. 27./1997. július 7.Júl. 7-én megkezdte munkáját Budapesten a nyári egyetem, amelyen közel száz határon túli fiatal ismerkedhet meg a magyar jogi szakkifejezésekkel és a jogintézmények sajátosságaival és a jog szakirodalmával. Az egyhetes kurzust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. A megnyitón Törzsök Erika, a HTMH elnöke elmondta, hogy a korábbinál jóval több felelősség nyugszik a jogászok vállán, sokszor kell olyan döntéseket hozniuk, amelyek hosszabb időre megszabhatják egyes szakterületek életét. - A nyári egyetem jogtudományi és alkotmánytörténeti szekcióban folyik. /Népszava, júl. 8./1997. szeptember folyamánAz önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./1997. szeptember 1.Abból kell kiindulnunk, hogy Magyarország és a magyar nemzet érdekei egybeesnek. Magyarország nem képviselhet olyan politikát, amely nem nemzetben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy az európai integrációs folyamatban olyan opciókkal kell rendelkezni, amelyek a határon túli magyar kisebbségeket nem fogják hátrányosan érinteni - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke Szabadkán. Hozzátette, hogy a magyar kisebbségek képviselőivel való egyeztetéssel kell kidolgozni az integrációs stratégiát. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2., Törzsök a határon túliakról. = Népszava, szept. 1./1997. szeptember 2.Szept. 2-án Takács Csaba ügyvezető elnök és az RMDSZ ügyvezető alelnökei Kolozsváron fogadják Törzsök Erikát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét. A magyarországi politikus az Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitarizmus a XVI. és XVII-ban című konferencia alkalmából látogat Kolozsvárra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./1997. szeptember 2.Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./1997. szeptember 20.Nagyszalontán szept. 19-21-e között háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a város nagy szülöttjére, a száz éve született Sinka Istvánra. Irodalmi-képzőművészeti kiállítások, tudományos ülésszak, szavalatok követték egymást. Medvigy Endre budapesti Sinka-kutató, a Szent László Akadémia tanára tartott előadást a költőről szept. 20-án. Faragó József kolozsvári folklórkutató, akinek éppen a centenáriumra jelent meg Sinka István balladák című válogatása. Szept. 21-én felavatták Sinka István bronzszobrát, Talamasz Lajos magyarországi szobrászművész alkotását. A szobrot Nagyszalonta testvérvárosa, Túrkeve, a Túrkevéért Alapítvány rendelte meg és Nagyszalontának ajándékozta. A szoboravatáson megjelent többek között Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és a költő özvegye. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./1997. szeptember 20.Sütő András interjút adott a Magyar Hírlapnak. A hetvenes években Sikaszón telket vásárolt, ide, Székelyföldre vonult vissza írni, emlékezett az író a múltra. Sokan fölkeresték őt és elpanaszolták a velük történteket. Sütő András naplót vezetett ezekről a beszélgetésekről. 1980-tól nem közölhetett Romániában, darabjait is betiltották. Magyarországon viszont megjelenhettek írásai. A diktatúra bukása semmi egyebet nem hozott "nekünk, romániai magyaroknak, mint azt a lehetőséget, hogy elkezdjünk küzdeni jogainkért". "Mi több, egy-két esztendő után a maradék jogainkat is kezdte már elvenni a 90 után létrejött kormány és parlament." - Románia messze van a jogállamiságtól. - Arra a kérdésre, hogy szükség van-e két határon túli magyarokkal foglalkozó intézményre, a Magyarok Világszövetségére és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, az író igennel válaszolt, mondván, mindkettőnek sajátos feladata van. "A Határon Túli Magyarok Hivatala szereptévesztésbe sodródik, amikor az elnöke révén beleszól a romániai magyarság önálló egyetemet követelő küzdelmébe. Elképesztő, hogy éppen a hivatal adja föl az önálló magyar egyetemhez való jogunkat, holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket." Sütő András az MVSZ-nél is szereptévesztést lát, azért mondott le a tiszteltbeli elnökségről. Az MVSZ-nek pártok fölött álló tömörülésnek kell lennie, nem ellenzéki pártszerepre törekednie. Az MVSZ-nek a mindenkori határon túli választott nemzetiségi képviseleteket kell támogatnia. - Sütő András az újabb magyar-magyar csúcsot időszerűnek tartja. /Stépán Balázs-Pap János: Négyszemközt Sütő Andrással. "nekem sincsen könnyű álmom". = Magyar Hírlap, szept. 20./ Sütő András Törzsök Erika Ellenségkép nélkül című írására célzott /Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./1997. október 6.Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./1997. október 7.Mi a véleménye a kormánykoalícióról? -tette fel a kérdést Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. Törzsök Erika, a HTMH elnöke helyesli a koalíciót. Szerinte a Ciorbea-kormányban egy jó értelemben vett technokrata proficsapat kezd kialakulni, mely képes arra, hogy a szélsőséges megfogalmazásokból az adott kérdést visszavigye a gyakorlat talajára. Ezt akkor is úgy gondolja, ha az oktatás és közigazgatás "bennünket nagyon közelről érintő területe e pillanatban még nincs véglegesítve." Az RMDSZ "érdemben tud beleszólni az itt élő magyarság sorsába. Ahogy ezt nyugaton is megítélik, modellértékű a jelenség." - Az RMDSZ nem tehette volna, meg, hogy nem lép be a koalícióba, így foglalható össze Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének a véleménye. Csakhogy ez nem olyan könnyű. Amikor azt hallotta a kongresszuson, hogy az RMDSZ lemond az ellenzékiségről, akkor arra gondolt, előzőleg filozófiailag tisztázni kellene, hogy a kisebbségnek milyen helyzete van a demokrácián belül. - Domokos Géza, aki 1989 és 1992 között volt az RMDSZ elnöke, ésszerűnek tartja az RMDSZ belépését a koalícióba. - Szőcs Géza /aki 1990 és 1993 között volt az RMDSZ főtitkára, majd elnöke/ súlyos hibának tartja azt, hogy az RMDSZ nem élt a lehetőséggel és nem foglalta írásba a feltételeket, elmulasztotta, hogy "számonkérhető megegyezést kössön", belement a homályos ígéretekbe. Ennek az lesz a következménye, hogy a román erők vagy felismerik az RMDSZ gyengülő erejét és visszaélnek vele, vagy pedig a szövetség ott fog kullogni - önérzetében megsértve - a koalíció után. /Szabó Piroska: Gondolatok a kormánykoalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7.1997. október 8.Okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett, Adrian Severin kollégája meghívásának eleget téve. A külügyminisztériumban Adrian Severinnel együtt megnyitották a magyar-román alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság alakuló ülését. Ezen részt vettek a kilenc szakbizottság elnökei, Törzsök Erika, a HTMH elnöke és Klaus Fabritius, a Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Emil Constantinescu államelnök okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszterrel egybehangzóan pozitívan értékelte a román-magyar kapcsolatok alakulását. A találkozót követően Kovács László a magyar sajtó romániai tudósítóinak kérdéseire válaszolva, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos romániai vitákra reagálva kijelentette, hogy az RMDSZ jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek a két ország közötti alapszerződésben és megfelelnek az európai normáknak. Az Európai Unióba való betagozódásra és a NATO-tagságra törekvő Romániának meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, mondotta a magyar külügyminiszter, és hozzátette, hogy bár nem könnyű a több évtized alatt kialakult kisebbségpolitikán változtatni, Románia érdekei ezt megkövetelik. Kovács László történelmi jelentőségűnek értékelte az RMDSZ kormányzati részvételét, és hozzáfűzte: némi túlzással öngyilkosnak nevezhető az, aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei. Kifejtette: ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSZ kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz, és talán jobb is, ha nem foglalkozik politikával. A magyar külügyminiszter kifejtette, nem tartja reálisnak a romániai magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó elképzelést, a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./1997. október 13.Birtalan József, az RMDSZ gazdasági alelnöke hétfőn, okt. 13-án Budapesten találkozott Szent-Iványi Istvánnal, az SZDSZ országgyűlési frakciójának vezetőjével. A megbeszélésen, amelyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is, a két politikai szervezet közötti kapcsolatok fejlesztéséről, az RMDSZ-nek nyújtandó és az SZDSZ által felajánlott - különösen gazdasági téren hasznos - szakmai segítségről, a kétoldalú együttműködés más kérdéseiről folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||