Elbírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Iskola Alapítvány felhívására érkeztek tehetséges, de hátrányos helyzetű általános iskolás tanulóktól. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára közölte, magyarországi kezdeményezésről van szó: magánszemélyek és vállalkozók az adakozók falusi vagy szórványkörnyezetből származó tehetséges gyerekeket kívánnak segíteni. A program címe jelképesen Fogadj örökbe. Ez a célt is érzékelteti: a támogató és támogatott között személyes kapcsolat alakuljon ki, amely hosszú távon, legalább érettségiig hozzásegíti a gyereket a tanuláshoz. A program lebonyolítására vállalkozott az Iskola Alapítvány. Azok a 7., 8. vagy 9. osztályba induló gyerekek, akik nyertesei a pályázatnak, szeptembertől egy éven át havi 9000 forintnak megfelelő lejt kapnak. Összesen 95 személy támogatására gyűlt össze pénz, ezt az Iskola Alapítvány kiegészítette úgy, hogy száz pályázó kap az elkövetkező években támogatást. /Takács Éva: Fogadj örökbe - esély a továbbtanulásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. október 16.
Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2003. október 31.
Okt. 30-án tartották Csíkszeredán a Székelyföld című folyóirat nívódíjainak átadási ünnepségét. Hat éve indult útjára a Székelyföld, Ferenczes István főszerkesztő jelezte, 1200 példányban jelenik meg a lap, előfizetőinek száma 750-re nőtt. Dél-Afrikától Amerikáig, Dél-Tiroltól Svédországig olvassák a Székelyföldet. Az idei díjazottak Egyed Emese verseiért, Cseke Péter irodalomtörténeti, sajtótörténeti és szociológiai munkáiért és Oláh Sándor az 1940-44 közötti időszak kutatásában elért eredményeiért. /Takács Éva: Székelyföld nívódíjak - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./
2003. november 4.
Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2003. november 8.
Az András Alapítvány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hatodik alkalommal szervezte meg nov. 7-én a Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót. A Csíki Játékszín zsúfolásig megtelt színháztermében 22 együttes lépett fel. A gyerekek által hozott néprajzi tárgyakból kiállítást is rendeztek. A fellépés után, az esti táncház alkalmával vetélkedőket, versenyeket is szerveztek. András Mihály, a találkozó főszervezője szerint fontos, hogy a gyermeket életében helyet kapjon az egészséges népélet. - Az András Alapítvány oktatói programja keretében közel kétezer gyereket tanítanak - mondta András Mihály. /Takács Éva: VI: Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2003. november 12.
Nov. 11-én Gyimesfelsőlokra látogatott Pomogáts Béla, találkozott az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium diákjaival és tanáraival. A csíkszeredai Pallas-Akadémia és a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó meghívására itt tartózkodó író, irodalomtörténész a most megjelent Kulcsok Erdélyhez című könyvének kapcsán Erdélyhez való kötődéséről beszélt.- Az 1919 utáni sajátos erdélyi magyar identitás a középkori autonóm erdélyi hagyományokra épült - mondta. Az erdélyi magyar irodalom ma is birtokosa és örököse ennek a hagyománynak. A mai magyar kultúra pedig akkor teljes, ha az erdélyi hagyományokat, kultúrát befogadja - fejtette ki Pomogáts Béla. /Takács Éva: Pomogáts Béla Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./
2003. december 11.
Agyagfalván nem is olyan régen 20-22 gyermek volt egy osztályban, ma például a hetedik osztályban csupán heten vannak a Berzenczey László Általános Iskolában. A falu öregedik. Fosztó József tiszteletes idén 22 embert temetett és kilencet keresztelt, ez utóbbiak közül kettő székelyudvarhelyi volt. Nemrég 186 gyerek népesítette be az iskolát, most összesen 59-en vannak. A felső tagozaton a létszámot emelik a szomszédos falvakból ingázó gyerekek, Mátisfalváról kilencen, Székelymagyarosról heten, Décsfalváról tizenketten járnak Agyagfalvára iskolába, ki autóbusszal, ki gyalog vagy kerékpáron. Décsfalván is érezhető az elnéptelenedés: az összevont elemi iskolában 13 gyereket tanít Séra Erzsébet tanító néni. A 13-ból 10 roma származású. A décsfalvi óvodába 11 gyerek jár, jövőre nem lesz első osztályos. Bögözben, a községközpontban 101 gyermeket írtak be az iskolába. A II. és III. osztály itt összevontan működik. Az óvodában emelkedik a létszám. Bögözben nem az alacsony gyereklétszám, hanem az iskolaépület állapota okoz gondot. A község 11 településén 8 elemi és 5 felső tagozatos iskola működik. Az elnéptelenedő kis falvakban az iskolák nehéz helyzetben vannak. Többnyire régi épületekben működnek, felújításukhoz pénzre lenne szükség. /Takács Éva: Iskolagondok Bögözben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2004. január 8.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke nyilatkozott az oktatási támogatás folyósításának új körülményeiről. Az előző tanévben elhúzódott a kifizetés, valamivel több mint egymilliárd forint értékű volt a tavalyi oktatási-nevelési támogatás. A 2003–2004-es tanévre az Iskola Alapítvány fogja meghirdetni a pályázati lehetőségeket. Újdonság az, hogy az Iskola Alapítvány közvetlenül fogja a HTMH-val együtt intézni a támogatást, nem ékelődik be még külön az Illyés Közalapítvány. Az idei költségvetési törvény 1,7 milliárd forintot irányzott elő valamennyi oktatási-nevelési támogatás kifizetésére. Ez valószínűleg nem lesz elég, viszont amennyiben igény lesz rá, a költségvetési tartalékból pótolható az összeg. Ez tavaly is így volt, akkor 1,2 milliárd volt előirányozva, és végül 1, 5 milliárd forintot fizettek ki. Eddig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolította le az oktatási támogatás továbbítását. A 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatáson kívül taneszköz- és tanszertámogatás a középiskolások esetében kb. 2400 Ft körül lesz, illetve főiskolások, egyetemisták számára jegyzettámogatásra, ennek összegét egészen még nem határozták meg, de vélhetően 2800 forint lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is megmarad. /Takács Éva: Február folyamán lehet pályázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2004. január 23.
A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2004. január 26.
Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2004. február 2.
Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2004. február 17.
Február 16-án a csíksomlyói 2-es számú iskola épületében megnyílt Csíkszereda első, fogyatékos gyermekek számára létrehozott iskolája. A teremben tizenegy 10–17 év közötti gyermekkel foglalkoznak. Hunyadi Erzsébet tanítónő már régebben ismeri őket, ősz óta jár ki a családokhoz. Nem megszokott dolog a februári iskolakezdés. A fogyatékos gyermekek osztálya a szülők és a gyulafehérvári Caritas fogyatékosokkal foglalkozó irodájának hosszas küzdelme eredményeként jött létre. /Takács Éva: Iskola sérült gyerekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2004. február 18.
A Kárpát-medencei magyarság köréből került össze annak a fotókiállításnak az anyaga, amelyet február 17-én nyitottak meg a csíkszeredai Golden Galleryben. Hét ország 95 művészének 95 fényképét mutatja be a vándorkiállítás, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Csíkszeredába. A következő állomás Marosvásárhely és Kolozsvár – tájékoztatott Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, az erdélyi turné szervezője. /Takács Éva: Fotókiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./
2004. február 19.
Az Irgalmas Nővérek Rendje 1991-ben telepedett meg Csíkszentdomokoson. Az 1992–95 között épült rendházban jelenleg öt nővér él. Önfenntartók, polgári foglalkozásuk után kapott fizetésükből élnek. Arra törekednek, hogy a faluban vállaljanak munkát, ezzel is beilleszkedve, részt kérve a közösség életéből. Egyikük tanár, a másik gyógyszerész, a harmadik az elemi iskolában önkéntesként foglalkozik a gyengébb képességű gyerekekkel a felzárkóztató program keretében. Az ifjúságnak minden szombat este szabadidős foglalkozást szerveztek, ma már 40–50-en is részt vesznek a foglalkozásokon. /Takács Éva: Márton Áron vágya szerint. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2004. március 9.
A napokban jelent meg a kulturális intézmények működését szabályozó törvény végrehatási utasítása. A legfontosabb tudnivaló, jelezte Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, hogy a törvény értelmében a kulturális intézményeknek /kultúrotthonok, kultúrházak, népiskolák, népi egyetemek, kulturális központok, népi hagyományok házai stb./ meg kell szerezniük a működési engedélyt. /Takács Éva: Egy lépéssel a törvény előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2004. március 9.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a 2000. decemberi egyházkerületi közgyűlésen történt megválasztása előtt munkatársaival, az egyházkerületi főjegyzővel és a missziói előadóval együtt, akik lelkipásztorok, úgy vállalták a jelölést, hogy csapatban fognak dolgozni, megosztva az egyházi vezetés különböző területeiért való felelősséget. Ez azóta így történik. Tapasztalniuk kellett, hogy több területen alábbhagyott az egyházi fegyelem. Romániában a kommunista rendszerben sem alakult ki olyan szekularizáció, mely aláásta volna az értékrendet. Pap Géza abban látja a veszélyt, hogy a Nyugat felől beáramló vallásos mozgalmak és tanítások bomlasztóan lépnek fel. A két romániai református egyházkerület, az erdélyi és a királyhágómelléki közös törvényhozó testülettel /Zsinattal/ működik, de igazgatásában önálló és egyik sem avatkozik be a másik sajátos ügyeibe. A zsinati elnökséget évenként váltakozva tölti be a két egyházkerület vezetősége. A két kerület viszonya jó, jobb mint bármikor volt az elmúlt évtizedek folyamán.. A lelkészképzés terén legnagyobb gond a Teológiai Intézet anyagi fenntartása. A lelkész-utánpótlás területén semmilyen gondjuk sincs. Az erdélyi egyházkerületben a 90-es években gyakran öt-hatszoros volt a felvételre jelentkezők száma a szükség szerint megállapított helyekhez képest. A rendszerváltás után az akkor még bőven áramló külföldi támogatással építési hullám indult. Új templomok, gyülekezeti központok, házak és termek, parókiák és más épületek gomba módra jelentek meg. Az erdélyi egyházkerületben több mint harminc templom épült. Jelenleg is folyamatban van néhány templom építése. A 90-es évek elején az erdélyi egyházkerületben hat református gimnázium nyílt meg hosszas utánajárás eredményeként: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Ezek az intézmények állami iskolák, részben a volt református kollégiumok épületeiben működtek és működnek ma is. Eddig csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium és a kolozsvári régi Református Kollégium épülete került újra egyházi birtokba. Kolozsváron és Marosvásárhelyen egészségügyi posztliceális iskola, ugyancsak Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző főiskola nyílt. Az egyházkerülethez tartozik még egy általános iskolai tagozat Sepsiszentgyörgyön, valamint két óvoda Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron. Ezeken kívül működik még négy egyházközségi óvoda, valamint 16 diákotthon, szórványiskolai bentlakás egyházkerületi, egyházközségi és alapítványi kezelésben. Egyetemi szinten a Teológiai Intézeten kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében református Tanárképző Kar működik. Eddig elenyésző számú iskolaépület került vissza egyházi tulajdonba, de csak a két említett kollégium működik régi helyén. Az igazgatótanács nem tiltja ugyan, hogy a lelkipásztorok politikai vagy érdekvédelmi szervezet tagjai legyenek, de megtiltja, hogy helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. /Takács Éva: A közélet minden területe Isten Igéjének ítélete alatt áll. Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2004. március 20.
Lázárfalva egy 700 lelket alig számláló, Csíkkozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkon. A faluban régen voltak görög katolikus hívek is, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé. Ezt a kápolnát régóta nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. A falubaliek a kidőlt léceket eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Márc. 17-én váratlanul megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, rendőrök is jöttek, mert úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen sajátjának tekintette a római katolikus egyház mindkét templomot. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel, majd a rendőrök elmentek. A négy pópa maradt, hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez. Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került át. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Tamás József püspök szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. /Takács Éva: Rendőrségi erődemonstráció Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2004. április 2.
Lesújtó eredmények születtek a próbavizsgákon. A nyolcadikosok tesztvizsgájára összesen 1899 diák jelentkezett, közülük több mint fele, 986 nem érte el az átmenő jegyet. A románból vizsgázók 62,11 százaléka bukott, magyarból 47,70, matematikából 58,73, földrajzból 44,59, történelemből pedig 18,30 százaléka nem érte el az ötös osztályzatot. A próbaérettségin sem rózsásabb a helyzet. Vizsgára jelentkezett 1216 diák, ebből nem érte el az ötöst 461, tehát 37,91 százalékuk. Magyarból 19,5 százalékuk bukott, románból 52,23 százalékuk, matematikából 25,66 százalékuk. /Takács Éva: Siralmas eredmények a próbavizsgákon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2004. június 9.
A csíkszeredai Riehen Egyesület több mint 10 éve végzi karitatív és szociális tevékenységét. Az egyesület célkitűzései továbbra is ugyanazok, mint az előző években – hangzott el az egyesület nemrég tartott közgyűlésén. Tevékenységük: pótnyugdíjak biztosítása rászorult nyugdíjasoknak, középiskolások számára ösztöndíjak, ingyenes ebédeltetés, karácsonyi és húsvéti ünnepség szervezése, részvállalás az otthoni beteggondozó szolgálat működési költségeiből. Az idei évre új projekt beindítását tervezi a Riehen Egyesület: szükség van egy öregotthonszerű intézményre. /Takács Éva: A Riehen Egyesület közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2004. június 14.
Jún. 14-én Hargita megyében 4498 nyolcadikos diák kezdi a záróvizsgát, közülük 3593-an magyar nyelven, 905-en pedig román nyelven vizsgáznak. /Takács Éva: Ma kezdődik a záróvizsga. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./
2004. július 9.
Újabb két kötettel gazdagodott a Hargita Kiadóhivatal Bibliotheca Moldaviensis című, kétnyelvű sorozata. Petrás Incze János életét és művét tárgyalja a Petrás című könyv. Domokos Pál Péter az „… édes Hazámnak akartam szolgálni..." című könyvében összegyűjtötte Petrás Incze János valamennyi írását, tudósítását és levelezését. A most megjelent kétnyelvű kötetben a Domokos Pál Péter Petrás Incze János tudósításához írt előszavának rövidített változatát olvashatjuk, továbbá közlik Döbrentei Gábor 38 kérdését és Petrás által az azokra adott válaszokat. Petrás Incze János /1813-1886/ minorita szerzetes életét a moldvai csángómagyar nép szolgálatába állította. Kutatásai eredményét a Magyar Nyelvőrben tette közzé. – Bandinus Márk misszionárius főpap 1646-1647-ben végiglátogatta mindazokat a moldvai településeket, ahol, értesülései szerint, katolikus lakosság volt. 41, jobbára magyarok lakta településen 1020 csángómagyar családfő nevét jegyezte fel, összeszámolva mintegy 5000 csángómagyar katolikust. /Takács Éva: Petrás és Bandinus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2004. július 14.
Idén jóval bővebb kínálatot biztosít a Bolyai Nyári Akadémia a hallgatók számára, mint eddig, hangzott el a sajtótájékoztatón, melyet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, és Burus Siklódi Botond főtitkár tartott. Elsősorban a humán tantárgyak, ezeken belül is a személyiségfejlesztő tanfolyamok, valamint a tanár-diák kapcsolat építését szolgáló előadások, tréningek iránt nagy az igény. Második hete zajlik a Kárpát-medence pedagógusai számára szervezett továbbképző-sorozat. /Takács Éva: Nagy érdeklődés, bő kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./
2004. július 16.
Júl. 15-én egyháztanácsi deputáció járt Csíkcsicsóból Gyulafehérváron, hogy kérjék dr. Jakubinyi György érseknél papjuk, Bereczi István áthelyezésének megváltoztatását. A falubeliek érthető módon ragaszkodnak papjukhoz, aki 28 éve szolgál a faluban, felvállalva a közösség minden gondját-baját, örömét. A küldöttség útja eredménytelen volt. Dr. Jakubinyi György érsek a küldöttség távozása után elmondta, hogy a Gyulafehérvári Egyházmegyében 63 áthelyezés történt, és 17 újmisés pap kezdi meg szolgálatát. Bereczi István, Pityu atya júl. 4-én tudta meg, hogy Gelencére helyezték át. Elmondta, hogy elfogadta a döntést. /Takács Éva: Idős fát, ha kimozdítják... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2004. július 20.
A magyar kormány továbbra is támogatja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezését – biztosította a s résztvevőket Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára júl. 19-én, a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredában. Jelen volt többek között dr. Murvai László, a román Oktatási és Nevelésügyi Minisztérium vezérigazgatója, Sógor Csaba szenátor és Györfi Jenő, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karainak dékánja. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megnyitóbeszédében értékelte, hogy a mindenkori magyar kormány támogatja az erdélyi magyar oktatás ügyét. Kötő József elmondta, önálló magyar iskolahálózat kialakításán dolgoznak, hogy egyetlen magyar anyanyelvű diák se vesszen el a magyar kultúra számára. A megnyitó előadást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke tartotta Régiók Európája, Erdély jövője címmel. A magyarságnak kulturális nemzet értelemben vett Európához való csatlakozása helyreállítja azt a lelki egységet, amelyet Trianon elrabolt – hangsúlyozta Pomogáts Béla. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
2004. július 21.
Hargita megyében 573-an iratkoztak be a versenyvizsgákra, közülük százan nem jelentek meg a vizsgán. Először van ugyanis a pedagógusoknak lehetőségük arra, hogy a tavalyi versenyvizsgajeggyel megmaradjanak a tavaly választott helyettes állásukban, illetve helyettes állást kaphassanak. A vizsga idén nehezebbnek bizonyult a tavalyinál. Az egyetemeken alig létezik módszertani képzés, gyakorló tanítás, tehát amit a frissen végzettektől a versenyvizsgán számon kérnek, azt nem tanították nekik. Furcsa, hogy nagyjából ugyanazok az egyetemi tanárok adnak a versenyvizsga-dolgozatokra elégtelent, akik nemrég kilencessel, tízessel engedték ki az egyetemről diákjaikat. Hargita megyében az óvónők közül 100-an vizsgáztak magyarból, közülük mindössze hatan nem mentek át, 35-en pedig nem érték el a címzetes állásra feljogosító hetes osztályzatot. A román dolgozatok eredményei a következők: 132-ből 29-en nem mentek át, 73-an hetes alatt írtak. A magyar dolgozatok alapján 15-en nem mentek át, 28-an hetes alatti, 19-en hetes feletti jegyet kaptak. A 221 tanárból 41 sikertelenül vizsgázott, 84 hetes alatti jegyet kapott. Nagyon rosszul sikerült a magyar szakos tanárok vizsgája, a 15 jelentkezőből mindössze ketten kaphatnak végleges állást. Az eredmények alapján 506 végleges és 254 helyettes állást osztanak szét a megyében. /Takács Éva: Gyenge eredmények a versenyvizsgán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2004. július 29.
Ezekben a napokban tartják a Sapientia–EMTE csíkszeredai karain a Közép- és Kelet-Európai Hinditanárok Második Nemzetközi Konferenciáját, melyen a hindi nyelv tanításának kelet-európai sajátos módszereit beszélik meg, tájékoztatott Bangha Imre indológus, a konferencia szervezője. A konferencia alkalmából az indiai nagykövet üdvözölte, hogy 2003 októberében megalakult a Sapientia Egyetemen a Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ, melynek keretében lehetőség nyílik a hindi nyelv tanítására. A nagykövet egy 32 könyvből és 22 CD-ből álló csomagot adott át a Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ vezetőjének, Bangha Imrének, és további támogatást is ígért. A nagykövet elmondta, évente két-három romániai diáknak biztosítanak lehetőséget, hogy Indiában tanulhasson, és ha a Sapientián hindit tanulók biztató eredményeket érnek el, ők is pályázhatnak indiai tanulmányútra. /Takács Éva: Hinditanárok konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
2004. augusztus 30.
Augusztus 28-án a kegytemplomban szentmisével ért véget a 28. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó. A rendezvényen 900 bejelentkezett résztvevő volt, mellettük azonban sokan voltak olyanok, akik nem jelentkeztek a rendezőknél. Jöttek a fiatalok Erdély különböző városaiból, Magyarországról is érkezett egy csoport. Az idei CSIT témája a közösség volt, mottója: Egy szív, egy lélek. A tematikus programok két párhuzamos csoportban: azok számára, akik közösséget keresnek és azoknak, akik már valamilyen közösséghez tartoznak. /Takács Éva: 28. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./
2004. szeptember 15.
Murvai László, a minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját és a minisztérium kapkodását. 1990 óta csak foltozás, kapkodás tapasztalható a tantervek, tankönyvek és az oktatási szerkezet megszervezése terén egyaránt. A magyarból a tantervbizottság elkészített egy összefüggő tantervet elsőtől tizenkettedik osztályig, amelyből csak a hetedikes-nyolcadikost hagyták jóvá, azért, mert a román oktatásban is ez történt. Nem tudják a tanárok, minek alapján tanítsanak. A minisztérium eldöntötte, hogy nem lesz záróvizsga a nyolcadikosoknak, mert Románia az egyedüli ország Európában, ahol ilyen van. Ennek ellenére másfél hónap múlva jött a miniszteri rendelet, hogy lesz záróvizsga. Az újságíró jelezte, sok bírálat érte a Kisebbségi Főosztályt a nyolcadikosok záróvizsgája és az érettségi magyar tételei, illetve a magyar nyelvű tankönyvek kiadásának késése miatt. Murvai válaszában kitért arra, hogy a románoknak van egy háttérintézményük erre. A magyar oktatást illetően azonban erre volt egyetlen tanfelügyelő, aki ráadásul egyetemi ember. A hetvenes években a továbbképzést egy külön továbbképző intézet bonyolította le, külön fizettek azért embereket, hogy tanterveket, tankönyveket írjanak. Péterffy Emília az 1–4. osztállyal foglalkozott, Kuszálik Piroska és Tibád Levente foglalkozott az 5–12. osztállyal. Murvainak most 15 kisebbség oktatásügyével kell foglalkoznia. /Takács Éva: A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./
2004. november 1.
A csíkszeredai Soros Oktatási Központ a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programirodával közösen szervezi az oktatáskutatói képzéssorozatot Csíkszeredában. Erdélyben és a többi elcsatolt részen oktatáskutatói képzés nem volt, ezt a hiányosságot szeretnék pótolni. A csíkszeredai programhoz hasonló képzéssorozat indult Beregszászon és Szabadkán is. A mostani képzéssorozatban olyan témákat dolgoznak fel, mint: Az oktatási intézmények fejlesztési lehetőségei az Európai Unió strukturális politikája alapján; Az oktatási rendszerek átalakulása, ifjúság és munkaerőpiac; A román felsőoktatás reformkísérletei; A felnőttoktatás főbb trendjei az EU tagállamaiban; Minőségbiztosítás Romániában. Az oktatási minőségbiztosítás bevezetésének esélyei. Az oktatáskutatói képzéssorozat az Apáczai Közalapítvány támogatásával jöhetett létre. /Takács Éva: Oktatáskutatókat képeznek ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
