|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 137 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-137 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tamási Zsolt 2016. április 21.Székelyvásárhelyből MarosvásárhelyGazdasági fejelődést, szellemi, társadalmi fellendülést jelentett az egykori Székelyvásárhelyen a négyszáz éve hozott fejedelmi intézkedés, amely szerint Bethlen Gábor, Erdély akkori fejedelme, szabad királyi várossá minősíti, és nevét Marosvásárhelyre változtatja. Az évforduló közeledtével csütörtökön hangulatos megemlékezéssel idézték meg a fejedelem alakját. Április 29-én lesz a négyszázéves évfordulója annak, hogy szabad királyi város rangra emelte a fejedelem Marosvásárhelyt. Ettől kezdve a székely székeknek nem lehetett beleszólásuk Marosvásárhely ügyeibe, amely ezentúl csak a központi hatalomnak adózott, követeket küldött az országgyűlésbe, saját maga választotta meg a tisztviselőit, sőt a királybírója bíráskodási jogot kapott. Megnövekedett a lakosság száma, mesteremberek érkeztek a városba, ahonnan a szökött jobbágyokat sem kellett ezentúl visszatoloncolni előző uraikhoz. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakját idézték fel csütörtök délelőtt Marosvásárhelyen a Maros Mezőségért Egyesület szervezésében, három iskola, a Református Kollégium, a Művészeti Gimnázium és a 7-es számú általános iskola tanulóinak részvételével. A megemlékezés ötletgazdája Szabó László felsővárosi református lelkész volt, aki elmondta: négyszáz évvel ezelőtt, 1616. április 29-én keltezte levelét a nagy fejedelem, amelyben szabad királyi városi rangot adományozott, és Székelyvásárhely nevét Marosvásárhelyre változtatta. Az eseménynek a Művészeti Gimnáziummal szembeni kis park adott helyet, ahol elsőként Szabó László köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy ezzel a megemlékezéssel Bethlen Gábor-emléklángot gyújtanak. A rendezvényre elhozta a Bethlen-zászlót, amelyet Déván Böjte Csaba adott át neki. Domahidi Kata Bethlen Gábor kedvenc dalát, a Szól a kakas már címűt énekelte, fellépett a Te Deum kórus, Domahidi Péter hegedűszólót játszott, Szabó Gellért Reményik Sándor-verset szavalt. Jakab István esperes rövid igehirdetésében Bethlen Gáborról beszélt, arról, hogy a fejedelem hithű ember volt, aki az élő Istenben bízott, hittel kormányzott, és annak az eredménye sem maradt el. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója a nagy fejedelem gyermekkorát ismertette. Nagyon fiatalon, 12 évesen maradt árván, és kellett elhagynia a marosillyei szülői házat. Szárhegyre került nagybátyja családjához, ahol elhanyagolták a neveltetését. Első levelét 13 évesen írta, kezébe akarta venni saját sorsát. Gyermekkora egész életét meghatározta – mutatott rá a történész, – megtanulta megbecsülni azt, amit elért, és használni a szűkös lehetőségeket. Megtanulta, miben áll Erdély jövője, hogy azt sem a Habsburg-házért, sem a török portáért nem szabad feladni. Fejedelemsége saját tudatos tevékenységének az eredménye, sikerült felvirágoztatnia Erdélyt. Az ünnepi rendezvényen Flender Gyöngyvér, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja hangsúlyozta a megemlékezés jelentőségét, beszélt Bethlen Gáborról, párhuzamot vonva az akkori és a mai politikai viszonyok között. Rámutatott, hogy a bethleni útra lépve mennyire fontos, hogy kiálljunk jogainkért és hallassuk hangunkat. Az eseményen a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget. Antal Erika | Székelyhon.ro 2016. április 22.Bethlen Gáborra emlékeztekA Tündérkert megteremtője Kisdiákoknak, középiskolásoknak, az eseményre tudatosan készült, illetve éppen a környéken járt marosvásárhelyieknek üzent csütörtökön délelőtt Bethlen Gábor, a városunkat 1616. április 29-én szabad királyi városi rangra emelő bibliásfejedelem. A meghatározó jelentőségű esemény 400. évfordulójára a református egyház keretében működő Maros Mezőségért Egyesület szervezett ünnepséget a Posta és a Szentgyörgy utca találkozásánál, a Művészeti Líceummal átellenes kis füves területen. – Messze tőlünk a mai napon indítják útjára az olimpiai lángot. Mi itt, Marosvásárhelyen jelképesen a Bethlen Gábor- emléklángot gyújtjuk meg – köszöntötte az egybegyűlteket a torboszlói székely lófők és hagyományőrző huszárok bevonulása utáni percekben Szabó László református lelkipásztor, a rendezvény házigazdája. A lelkész a továbbiakban Böjte Csaba áldását tolmácsolta, majd kiemelte, hogy a ferences rendi szerzetes saját kezűleg nyújtotta át Déván az erre az alkalomra elhozott Bethlen-zászlót, amely Marosvásárhely régi zászlajával együtt tette emelkedettebbé az együttlét hangulatát. – Örülünk, hogy ez a város lehet annyira szabad, hogy együtt ünnepelhessünk – jegyezte meg Szabó László, majd elkezdődött az énekekben, szavalatokban bővelkedő emlékműsor. Domahidi Kata művészetis diák az egykori fejedelem kedvenc dalát, a Szól a kakas már címűt énekelte, Szabó Gellért Reményik Az álorcás magyar című versét adta elő, Domahidi Péter hegedűszóval, a Kántor- tanítóképző Főiskola kórusa és a Te Deum kórus énekekkel tette emlékezetesebbé az együttlétet. Jakab István, a Maros-mezőségi Református Egyházmegye esperese Jeremiás próféta szavaival idézte meg a bethleni lelkületet: "Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek a bizodalma az Úr. Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik" (Jeremiás próféta könyve 17:7, 17:8). Az igehirdető arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy fejedelmünk szerette és rendszeresen olvasta a Szentírást, és feladatát isteni felkérésnek, szolgálatnak tekintette. Az esperesi szavak után az egybegyűltek együtt mondták el a Jézustól tanult imát. Az árva fiú álma Dr. Tamási Zsolt történész a jelen levő diákoknak a 12 évesen árván maradt Bethlen Gáborról szólt, aki a marosillyei szülői házból Szárhegyen élő nagybátyjához került. A nevelését, fejlődését teljesen elhanyagoló környezetből Bethlen tizenhárom évesen az akkori fejedelemhez, Báthory Zsigmondhoz írt levelével próbált meg kitörni. A serdülő gyermek soraival nem az elszenvedett igazságtalanságra irányította a figyelmet, hanem azon vágyát fejezte ki, hogy szolgálataival visszaszerezhesse a marosillyei házat. – Igazi vezér igazi szolgából lesz. Bethlen Gábor számára a gyermekkori tapasztalatok jelentették az önállóság forrását. Megtanult becsülni mindent, ami megadatott, megtanult szűkös forrásokból nagy dolgokat teremteni. Megtanulta, hogy Erdély önállóságát sem a Habsburg-ház miatt, sem török akaratból nem szabad feladni – vonta le a következtetést Tamási Zsolt, majd annak a kiváltságnak a jelentőségéről beszélt, amelyben az Erdély aranykorát megteremtő, álmodni merő fejedelem négy évszázaddal ezelőtt részesítette Székelyvásárhelyt, és amely gazdasági és szellemi téren is biztosította a város fejlődésének lehetőségét. A csíkszeredai magyar főkonzulátus részéről dr. Flender Gyöngyi konzul üdvözölte a jelenlevőket. A konzul dr. Zsigmond-Barna Pál főkonzul gondolatait tolmácsolta. "Amikor Európa ostobán vérzett, Bethlen Gábor itt, Erdélyben egy kis Tündérkertet teremtett" – üzente a levél, amelyben dr. Zsigmond Barna Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy ma különösen fontos a rend és megfontolt józanság híveként ismert fejedelem útját járni. "Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet" – hangzott el a bethleni intelem. Az ünnepség végén a Bethlen Gábort megjelenítő diák, Csíki Róbert latinul olvasott fel egy részletet a városunkat szabad királyi várossá emelő fejedelmi oklevélből. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 4.Elbúcsúzott végzőseitől a három magyar középiskolaÁlmok helyett célokkal Együtt búcsúztatta végzőseit tegnap a három marosvásárhelyi színmagyar középiskola: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Református Kollégium, valamint a Római Katolikus Teológiai Líceum. Több mint kétszáz diáknak szólalt meg utoljára az alma mater csengője. Bár a mostoha időjárás kissé kellemetlenné tette a ballagás pillanatait, ugyanis az ünneplőbe öltözött diákok ernyővel a kezükben toporogtak a zuhogó esőben, az esemény ünnepélyességén az eső sem ejtett csorbát, hiszen újabb, felnőtté vált nemzedéket engedtek útjára az iskola pedagógusai. És úgy engedik el a kezüket, hogy tudják, megállják majd a helyüket a mindennapok nehézségei közepette. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyíték erre. Dr. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója a diákok által elért kiváló tanulmányi eredményeket emelte ki, hiszen a végzős évfolyam tanulmányi átlaga 8,91, és immár az ötödik éve a Bolyai Farkas Elméleti Líceum első helyen áll a romániai magyar középiskolák sorában. – A diákéletnek két fontos pillanata van: a kilencedik osztály, amikor bekerültök az iskolába, és szorongtok, hogy mi lesz tovább, és a mai, a ballagás, amikor már tudjátok, mi volt, de a szorongás marad, hogy mi lesz tovább. Az egyiket gyerekként, de a másikat már felnőttként élitek meg, hiszen az itt töltött évek alatt váltatok felnőtté. Emlékek sorozatát viszitek magatokkal, volt, amikor örültetek, keseregtetek, nem akartatok iskolába menni, máskor meg alig vártátok, hogy vége legyen a vakációnak. Bár ma búcsúzunk tőletek, mindig is bolyaisok maradtok, ami ma már a világ minden kontinensén összefogó erőt jelent – búcsúzott az intézményvezető. – Eltelt életetek talán legfontosabb négy éve, hiszen ekkor váltatok azzá, amik vagytok, emberekké, akik képesek már szembenézni azzal, amitől eddig óvták őket: az élettel – szólt a végzősökhöz Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója. – Ezen a júniusi napon úgy keltek útra, mint a szárnyaikat próbálgató madarak, lehet, hogy az első próbálkozásaitok még esetlenek, de el kell kezdeni az új utat. A búcsúzás pillanata mindannyiunkban vegyes érzelmeket kelt, végre megszabadulhattok a kötöttségtől, a felelésektől, a dolgozatírásoktól, de ide kötnek az emlékek, a csínytevések, a barátságok, a szerelmek. Ezek az évek nyomot hagynak mindenkiben, bennünk, tanárokban is, az itt töltött évek összekötnek bennünket. Sokszor nem volt egyszerű veletek, kerestétek a határokat, próbáltátok kijátszani ezeket, néha csendes szóval, máskor hangosan, dühöngve. Ezek voltatok ti, lázadó tinédzserek, de be kell látnunk, hogy mindez szükséges volt ahhoz, hogy azokká váljatok, akik most vagytok: kis felnőttek, álmok helyett célokkal, remények helyett elszántsággal – hangsúlyozta az igazgató. – A tavalyi évfolyam volt a híd a felszámolásra ítélt múlt és a reménybe vetett jövő között, és most ti lettetek az újraindult római katolikus iskola első végzősei. Kívánom, hogy mindig legyenek álmaitok, a valóra váltásukhoz pedig kellő hitetek és elegendő bizalmatok. Mi igyekszünk biztosítani, hogy utatokra itthon legyen lehetőség – biztatta a ballagókat dr. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. Dr. Zsigmond Barna főkonzul az alma mater egykori diákjaként köszöntötte az iskolapadokat elhagyó végzősöket. – Az alma mater örök: itt nyíltak szemünk előtt új szellemi horizontok, itt tanultuk meg, mi a barátság, és annak felelősségét, hogy mit jelent a közösség. Itt sajátítottuk el mindazt, ami az életet széppé és értelmessé teszi. Mint minden gimnazista, én is e falak között álmodtam egy világot magamnak, hisz ez az az életkor, amikor az ember elképzeli, megálmodja magának a jövőt. Divatos szóval arra buzdítanék minden diákot, hogy merjen nagy lenni, bátorságra, kitartásra és alázatra van szükség az utatok következő szakaszán, arra, hogy felismerjük, nem a külső segítséget kell várni, hanem tenni azt, amit lelkiismeretünk diktál. A nagybetűs életben nincsen pótvizsga, és nem lehet jegyet javítani, felelős döntéseket kell hozni a pályaválasztásban, a családalapításban, gyerekvállalásban. Felelős döntés lesz az is, hogy gyerekeiket majd magyar iskolába küldjék, vagy hogy szerepet vállaljanak a közéletben – hangzottak a főkonzul buzdító szavai. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szintén a bolyaisok nagy családjának a tagjaként emlékezett az iskolában töltött évekre, a végzés pillanatára. – Életem egyik legfontosabb pillanata volt a ballagás napja, a szabadság öröme, a felnőtté válás beteljesülése, ezek az érzések kavarogtak bennem huszonnégy évvel ezelőtt. Tizennyolc évesen úgy éreztem, elég túlesni ezen a napon, és máris felnőtté lehet válni. Persze, volt egy kis izgalom is, hogy mi jön ezután. A szülőknek is nehéz nap, hiszen el kell engedni a gyerek kezét úgy, hogy tudják, egy keményebb világba fog belépni, keményebb szabályok közé, kevésbé barátságos emberekkel lesz körülvéve, megszűnik az iskolafalak nyújtotta biztonságérzet. De meg fogjátok állni a helyeteket. Akkor lesztek igazán sikeresek, ha bátrak vagytok, ha bátran indultok el a kitaposatlan ösvényen, és úgy gondolom, elég bátrak vagytok, hogy felismerjétek, nem minden, ami új, az jó is egyben – fogalmazott Soós Zoltán. A végzősöket többek között a városvezetés, az egyházak, valamint a politikum képviselői is köszöntötték, majd az esemény zárómozzanataként díjazták a legjobb tanulmányi eredményeket elérő, valamint a tantárgyversenyeken jól szereplő diákokat. Menyhárt Borbála Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 6.Bővül a kínálatÚj szakok indulnak a római katolikus középiskolában Ősztől három kilencedik osztályba várja az általános iskolák végzős tanulóit a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum. A katolikus teológiai és a természettudományok–intenzív angol-német osztályok mellett társadalomtudományok–intenzív angol- német szakos osztályt is indítanak, mivel az Unirea Főgimnázium lemondotta kezdő magyar osztályról. Egy negyedik ajánlattal is várja a jelentkezőket az iskola, tizedik osztálytól esti tagozaton közigazgatási technikusi szakra lehet beiratkozni – tájékoztatott dr. Tamási Zsolt, az iskola igazgatója. Az indulás sohasem könnyű, de az iskolának sikerült olyan szellemi és tárgyi környezetet kialakítania, amely lehetőséget nyújt a minőségi oktatásra, a diákok különböző képességeinek a kibontakoztatására. Az önálló tanintézmény 13 osztállyal és több mint 350 diákkal 2015 szeptemberében költözhetett be újra annak az iskolának az épületébe, amelyet a Római Katolikus Státus építtetett a keresztény értékekre alapozó versenyképes oktatás helyszínéül. Az 1948-as államosítás által megszakított folyamat az idén ősztől folytatódik az újraalakult intézmény által beiskolázott cikluskezdő osztályokkal, továbbá azokkal a diákokkal, akik vállalták, hogy a katolikus iskolában tanulnak tovább, és az érettségiig a Bolyai Farkas középiskolában működő római katolikus osztályokkal. A kezdeti nehézségekre gondolva fordítottunk több figyelmet ebben a tanévben az iskolára, és vontunk mérleget a napokban az elért sikerekről az intézmény vezetőjével, aki egy sor jó eredményről számolt be, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy valóban versenyképessé váljon az iskola. Először is elmondta, hogy a felajánlott támogatásokból, valamint a pályázatok révén sikerült jól felszerelni az épületet. Biztonsági riasztórendszert, térmegfigyelő kamerákat szereltek fel bent és kint is, s az ötmillió forinttal járó PADOC- pályázatot megnyerve digitális vetítővel, számítógéppel láttak el minden osztályt, 80 százalékban lehetővé tették a vezeték nélküli internetes rendszerre való csatlakozást, hordozható számítógépeket, kép- és hangfelvevőket vásároltak, s a kicsi és nagyobb gyermekek igényeinek megfelelően újították fel a mellékhelyiségeket. Az informatika szakterem mellett a legkorszerűbb felszereléssel rendezték be a fizika, kémia, biológia laboratóriumot, amelyben hat csoport tud párhuzamosan kísérletet végezni. Adományként több ezer könyvet kapott az iskola, feldolgozásuk folyamatban van. Az anyagi támogatás mellett olyan közösség alakult ki, amelynek tagjai szívesen vállalják az önkéntes munkát, s kérés nélkül is felajánlják a segítségüket – hangsúlyozta dr. Tamási Zsolt. Majd hozzátette: jó érezni az összefogás, a közösség erejét, hiszen az iskola személyzethiánnyal indult. Nagy Emese Hajnalkának kellett vállalnia az adminisztráció és ügyintézés minden feladatát, ami reményeik szerint két személy alkalmazásával megoszlik az ősztől. A tanulmányi eredményekkel kapcsolatosan az igazgató elmondta, hogy nagyon elégedettek, különösen azoknak az osztályoknak a munkájával, akiknek diákjait már az új tanintézmény iskolázta be, s reményei szerint, ahogy haladnak előre, a jó teljesítmény általánossá válik. Diákjaik sikeresen szerepeltek a különböző tantárgyversenyek megyei, országos és nemzetközi szakaszán. Első díjat nyertek a Mikes Kelemen tantárgyverseny országos szakaszán és a nemzetközi szakaszon is szavalatból, előkelő helyezést értek el az Öveges József –Vermes Miklós fizikaverseny minden szintjén, a Curie környezetvédelmi emlékverseny Kárpát-medencei döntőjén. Egyéniben és csapatban is első és második helyet szereztek a Disputa vetélkedő Kárpát-medencei szakaszán Debrecenben, egy második helyezést hoztak haza a Zrínyi Ilona matematikaverseny kecskeméti fordulójáról. Mindez nem múlt el eredménytelenül, hiszen a kilencedik teológiai osztályba vallásból 37-en tettek képességvizsgát, és jelek szerint túljelentkezés lesz a többi cikluskezdő osztályban is. Ennek ellenére dr. Tamási Zsolt határozottan kijelentette, hogy egyetlen diákot sem írnak be a törvényesen megszabott létszámon felül (0–IV. – 25, V–XII. – 30), mert komolyan veszik azt az alapelvet, hogy minden iskolának meg kell élnie, és a körzeti iskolák jól felkészítik a diákokat. Jó hírnek számít, hogy ősztől bentlakást tudnak biztosítani a vidéki tanulóknak a Szent Imre-kollégiumban. Terveikről, elképzeléseikről érdeklődve elmondta, hogy a jövő tanévtől a diákok érdeklődésének megfelelő szakköröket indítanak. Ahogy a gyermeknapra szervezett közös rendezvényen, továbbra is fontosnak tartják a konzorciumba tartozó másik két iskolával, a Bolyai líceummal és a Református Kollégiummal való együttműködést. Jó kapcsolatot ápolnak a partneriskolákkal is, mint a csíkszeredai Segítő Mária, a bukaresti Sfântul Iosif római katolikus kollégium, a kisvárdai Szent László római katolikus szakközépiskola és a munkácsi Szent István római katolikus teológiai líceum. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2016. június 24.Az első tanévzáró a római katolikus iskolábanBüszkeséggel és felelősséggel A hosszú Csipkerózsika-álom véget ért. Felébredtünk. Itt vagyunk. Itthon vagyunk – zárta ünnepi beszédét dr. Tamási Zsolt igazgató a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum első évzáróján, a 2015/16-os tanév befejezésekor. A tartásos, elegáns és hatásos ünnepségen szülőknek, diákoknak, meghívottaknak jó volt hallani, hogy a nehéz kezdés ellenére mennyi szép eredményt, helyezést, díjat, dicséretet nyertek az első tanév során az iskola diákjai. A 68 éves "nagyvakáció" után, amíg szünetelt a katolikus oktatás Marosvásárhelyen, ebben a kissé félálomban töltött tanévben lehet, hogy még nem tudtak eléggé figyelni egymásra. Mert szinte teljesen elölről kellett kezdeni mindent, az iskola felszerelésétől az egyenruháig be kellett szerezni azt, amire az oktatáshoz szükség van. Mégis történelmi pillanatok sorát élték át, mert minden alkalom az első volt, és "elsőként részese lenni valaminek, az büszkeség és felelősség". Ugyanakkor azt a feladatot is jelenti, hogy a folytatáshoz, növekedéshez nem kell sajnálni a fáradságot. Mert az iskolát tovább kell építeni. Nem a falakat, hanem ami a falak között élettel tölti meg a mindennapokat. "Aki száz évre tervez, az imádkozik és Istent ülteti a szívekbe. Iskolát építeni nem lehet másként, csak bizalommal, imádkozva tovább haladva ezen az úton" – hangsúlyozta dr. Tamási Zsolt, majd hozzátette, hogy a pihenés, a felüdülés, a szórakozás, a kikapcsolódás ideje következik. Az előkészítő osztályosoknak az első, a 11. osztály végzőseinek az utolsó. Majd köszönetet mondott meghívottaiknak, akik lélekben velük ünnepeltek, az öregdiákoknak, akik nem fogytak ki a biztatásból, a szülőknek, akik folyamatosan támogatták az iskolát, és az iskolalelkésznek. Obermájer Ervin a lélek és a hit nevében köszönt el az iskolától, mivel Rómába megy tanulmányútra. A szülők nevében Bardócz Krisztina, a szülői bizottság elnöke kiemelte: "Nem elhanyagolva a meghatározások, képletek, szabályok fontosságát, úgy gondolom, hogy gyermekeink lelki fejlődése legalább annyira fontos, mint a tudás, és meggyőződésem, hogy közös erővel, önök, kedves tanárok, és mi, szülők egy erős, kiegyensúlyozott, nemzeti értékeit tisztelő, korrekt értékrenddel rendelkező ifjú generációt nevelhetünk. Ebben kell partnerek lennünk!" Vekerdy Tamást idézve arra is válaszolt, hogy véleménye szerint a mai világ diktálta eszeveszett tempóban nem abból a gyermekből lesz sikeres felnőtt, aki felnőtt módra hajt és teljesít, hanem abból, aki teljes értékű gyermekéletet élhet. Szülőként az érzelmi biztonság megadásával lehet megvédeni a gyermekeket a normálisnál nagyobb méretű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így a személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. Az a gyermek, aki testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyermekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit – mondta a szülői bizottság elnöke, aki köszönetét fejezte ki a tanároknak, elnézést kért a néha jelentkező szülői elfogultságért, majd gratulált a diákoknak az eredményekhez. A katolikus öregdiákok nevében Bányász Sándor nyugalmazott történelemtanár mondott beszédet, a régi iskola külső és belső képét, a hajdani diákéletet idézve, a megmaradásra és a nemzethez való hűségre biztatva az újrakezdés utáni első év végzőseit. Végül Erős Attila Az idő zátonyán keresztül, a marosvásárhelyi római katolikus oktatás újraalakulásának 300. évfordulójára írt versét mondta el ajándékképpen. A beszédeket követően az osztályfőnökök átadták a számos díjat, oklevelet a tanulásban és a különböző vetélkedőkön sikeresen szereplő diákok egész sorának. Kedves pillanata volt az évzáró ünnepségnek, amikor a legkisebbek a tanévnyitón az öregdiákok segítségével együtt ültetett kínai mézesfa körül vették át az oklevelet. A tanév a ma 9 órától a Keresztelő Szent János-plébánia-templomban tartandó hálaadó Te Deum szentmisével zárul. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2016. július 22.Két tanterem, ahol viszály is teremIsmét iskola-ügyben feszülnek egymásnak az indulatok Marosvásárhelyen. A katolikus egyház tulajdonába visszakerült épületben működő Unirea főgimnázium teremgondjait a restitúció teljes megkérdőjelezésével igyekeznek orvosolni, a katolikus líceummal hadakozva. Bögözi Attila írása. Néhány hete látszólag a Római Katolikus Teológiai Líceum két osztályterme körül parázsló vita borzolja Marosvásárhelyen a kedélyeket, főleg a helyi román nyelvű sajtóban, ahol széles teret kapnak az Unirea Főgimázium vezetőségének nacionalista nyilatkozatai, melyek lényege, hogy a gimnáziumban zajló oktatási tevékenységre folyamatosan rossz hatással van az ugyanabban az épületben működő Teológiai Líceum. Azt sulykolja Andrea Năznean, az Unirea igazgatónője, hogy bennük, mármint a tantestületben, diákjaiban, s még a szülői közösségben is állandó a fenyegetettség érzése, mert a Teológiai Líceum létrejöttével már az elemi osztályokat is más tanintézetbe kellett költöztetni, s a katolikus iskola most két olyan osztályteremre is igényt tart, amely a várossal 2014-ben aláírt bérleti szerződés értelmében az Unirea-t illeti. A torkon akadt galuska esete a restitúcióval Az ügy előzményéhez tartózik, hogy a magyarellenes uszításokban jeleskedő román nacionalista köröknek mai napig elfogadhatatlan, torkukon akadt galuska az iskolaépület visszaszolgáltatása a katolikus egyháznak. Mindent megtesznek azért, hogy megkérdőjelezzék a tulajdonjog visszaállítását. Ez a magatartás többnyire közös jellemzője a vegyes lakosságú erdélyi nagy- és kisvárosokban a rendszerváltás után életre hívott magyar (részben egyházi) középiskolák újkori történelmének, talán egyetlen kivétellel, Kolozsváron, ahol a történelmi magyar középiskolákba bekényszerített román osztályok kiköltöztetése körüli hisztériakeltés viszonylag hamar lecsengett. Persze, kivétel ott is volt, a Református Kollégium esetében 12 évet kellett várni az épületek egy részének birtokbavételére. Ehhez képest az önálló magyar iskolák helyzete a legrosszabbul Marosvásárhelyen alakult, nem utolsó sorban azért, mert az 1990-es magyarellenes pogrom a magyarság érdekérvényesítését, a márciusi véres események „most vagy soha” türelmetlensége után sokkal visszafogottabbá tette még a Bolyai líceum esetében is, ahonnan alig néhány éve sikerült végleg kitelepíteni az utolsó román osztályokat. „A római katolikus egyház egy 2004-es kormányhatározat révén kapta vissza a régi katolikus főgimnázium épületét, amelyben az Unirea működik – összegezte az Erdélyi Riportnak a visszaszolgáltatás legfontosabb mozzanatát Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. Emlékeztetett: a rendszerváltás után még fele-fele arányban magyar és román osztályokkal működő líceum az utóbbi két évtizedben szinte teljesen elrománosodott, a magyar osztályok száma évről-évre csökkent, s ezzel párhuzamosan az iskola falairól fokozatosan eltűntek a magyar feliratok is. A szó elszáll, az írás is? A restitúciót a román nacionalista körök képtelenek voltak elfogadni, élükön Dorin Florea polgármesterrel, aki – minő torz fintora a sorsnak, a város nevében (!) – azon nyomban, amint a tulajdonjogot visszaállító kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, bíróságon meg is támadta a restitúciót. A több évig elhúzódott per 2008-ban a Legfelsőbb Bíróságon ért véget, ahol jogerős határozatban mondták ki a városvezető keresetének megalapozatlanságát. Még ilyen előzmények után is újabb hat évnek kellett eltelnie – mely idő alatt a város az immár egyházi tulajdonú ingatlanért rendszertelenül fizette a lakbért, a több hónapos kimAradásokért egy 2008-as szerződést 2012-ben hatálytalanítottak, majd 2014-ben kötötték újra – amíg tető alá lehetett hozni, nem utolsó sorban Victor Ponta korábbi miniszterelnök közbenjárásával, azt a hosszú távú bérleti szerződést, amely a katolikus oktatási intézmény számára kötött használati megállapodást is tartalmazza. Ennek értelmében a Jakubinyi György érsek képviselte Gyulafehérvári katolikus érsekség húsz évre bérbe adta a Dorin Florea polgármester által képviselt bérlőnek, Marosvásárhely municípiumnak, a Mihai Viteazul utca 15. szám alatti 5.071 négyzetméter hasznos felületű ingatlant és a hozzá tartozó 10.028 négyzetméteres területet. A megállapított bérleti díj 24.990 lej lett havonta, ez az épületek esetében négyzetméterenként 2,12 lejt, a hozzá tartozó területre 1,42 lejt jelent, nem tartalmaz rezsiköltségeket és az infláció mértékével növelhető. A szerződés rögzíti az ingatlan A, B és C épületszárnyainak használati módozatát is, tanévekre lebontva, kiemelve, a tulajdonos beleegyezik abba, hogy a bérlő az A főépületet tetőtérrel építése be, amivel a főgimnáziumi osztálytermek számát növelnék. Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus (egyházmegyei tanács) elnöke (képünkön), a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a polgármesteri hivatal és a Státus között aláírt szerződés szavatolja, hogy a magyar osztályok átvétele révén az osztálytermek is a római katolikus teológiai líceumhoz kerülnek, mi több, az Unirea líceum igazgatósága is aláírt egy hasonló szerződést a teológiai líceum vezetőségével. „Mégis, a főgimnázium vezetősége úgy tesz, mintha nem volna tudomásuk, hogy van egy általuk is aláírt megegyezés arról, hogy a termek hogyan oszlanak el a két intézmény között” – állítja a Státus elnöke. Más termek, más emeleten Fellapozva a szerződést, az is pontosan olvasható benne, hogy a 2016/2017-es tanévtől a katolikus középiskola a B épületben további két első emeleti tanteremmel bővül, majd a 2018/2019-es tanévre, amennyiben az A főépület tetőterének beépítését befejezik, azt az Unirea diákjai, míg a B és C épületet teljes egészében a katolikus gimnázium tanulói népesítik majd be. Tiszta, világos fogalmazás. Ezért érthetetlenek az Unirea igazgatónőjének zavaros nyilatkozatai a helyi román sajtóban. Tamási Zsolt, a katolikus teológiai líceum igazgatója (képünkön) az Erdélyi Riportnak elmondta, a román média által lassan egy hónapja napirenden tartott „teremháborúval” kapcsolatosan a román fél minden fórumon azt hangoztatja, hogy a 2014-es szerződést be kell tartani. „Nos, abban az szerepel, hogy a B szárny első emeleti termeit a nemrég lezárult 2015/16-os tanévben még használta az Unirea főgimnázium, viszont ősztől azok átkerülnek a teológiai líceum használatába. Ezért az a kérés, amit én írásban átadtam az Unireának, arról szól, hogy e termeket lehetőleg még a nyár folyamán ürítsék ki, hogy tudjuk elvégezni azok felújítását” – mondja az igazgató. „Ők viszont durva csúsztatással visszatértek egy korábbi állapothoz, amikor a szerződés szerint a 2016/17-es tanévtől a B szárny második emeletén két terem mAradt volna még az Unireánál. Ez két olyan osztályterem, melyben korábban a magyar tagozatos unireás diákok tanultak. Amikor a tavaly nyáron, miután az Unirea lemondott róluk, átvettük ezeket az osztályokat, újabb megegyezést írtunk alá a főgimnáziummal, hogy ezeket az osztályokat termekkel együtt vesszük át, amiről értesítettük a szerződő feleket is, vagyis az egyházat és a polgármesteri hivatalt. Amikor a most is zajló sajtóbotrányt az igazgatónő kirobbantotta, azt sulykolták, hogy a teológiai gimnázium, megszegve a szerződést, határidő előtt el akar venni tőlük két osztályt. Erről szó sincs, hiszen az, amit mi kértünk, az első emeleti termek, amit őszig szerződés szerint át kell adjanak, amiről viszont ők beszélnek, az két, második emeleti tanterem, amelyeket – a közös egyezség szerint – jelenleg is használunk. Mi több, a médiaőrjöngés ellenére, tőlünk írásban senki nem kérte, hogy mondjunk le két teremről, amit egy évvel ezelőtt már átadtak. Arról végképp nincs szó, hogy a kisépületben bármilyen román osztályt ki akarunk tenni, hiszen abban egyetlen román osztály sincsen” – fejtette ki Tamási Zsolt. A DNA a jogerő felett? Ha pedig szerződésszegésről kellene beszélni, a labda inkább a polgármesteri hivatal térfelén pattog, hiszen a már sokat emlegetett bérleti szerződésben szereplő főépületi manzárdosítás munkálatai még el sem kezdődtek. Igaz, ennek objektív oka is van, ám ez újabb szállal bonyolítja a katolikus gimnázium körüli, amúgy is szövevényes történetet. Mert több mint egy éve a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Marosvásárhelyi irodája azt vizsgálja, jogszerűen szolgáltatta-e vissza az állam a római katolikus egyháznak az Unirea Főgimnázium által is használt iskolaépületet. A Méltóságért Európában Polgári Egyesület nevében egy Dan Tănase nevű fiatal blogger feljelentésében nem többet és nem kevesebbet állít, mint hogy az épületet úgy szolgáltatták vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, hogy az soha nem volt az érsekség tulajdonában. „A 2015-ös évi 150-es számú bűnügyi dosszié kapcsán bűnvádi eljárást indítottunk hivatali visszaélés gyanújával, amelyet a módosított 2000-es évi 78-as számú törvény 13-as cikkelye szabályoz és büntet” – áll a DNA közleményében a feljelentés kapcsán. Tamási Zsolt visszautasítja a minden történelmi alapot mellőző vádakat és elmondta, az iskolaépületet 1903 és 1905 között, a mellette álló diákotthont 1908-ban építtette az egyház, és az 1948-as államosításig a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium működött bennük, amiket hiteles okiratokkal bizonyítani is lehet. Ennek ellenére a DNA több mint egy éve szöszmötöl a bűnügyi dossziéval, anélkül, hogy az igazoló okiratok alapján megalapozatlannak nyilvánítaná a feljelentést. Az igazgató szerint a DNA vizsgálódásában az a legsúlyosabb, hogy nemcsak a visszaszolgáltatási bizottság döntését kérdőjelezi meg, hanem a Legfelső Bíróságét is, hiszen Dorin Florea feljelentése nyomán az ügyben létezik már egy jogerős Legfelsőbb Bírósági határozat, amit még a DNA ügybuzgósága sem írhat felül. Ha pedig mégis, akkor a törvényességnek végképp befellegzett Romániában. Átpolitizált teremhiány „A DNA-s dosszié, a tanterem-hisztéria, ahogy korábban Florea feljelentése, mind-mind ugyanazoknak a nacionalista köröknek az összehangolt támadása, amelyek nem tudják elfogadni a történelmi igazságtételt” – vélik azok a Marosvásárhelyiek, akik már torkig vannak a magyar oktatási intézmény körüli hisztériakeltéssel. Mindezek ellenére az Unirea igazgatónője a tantestületet és a szülőket is bevonva, tovább gerjeszti a feszültséget. Legutóbb egy beadványban egyenesen Dacian Cioloş miniszterelnököt kérték, hogy hozzon létre szakbizottságot annak kivizsgálására, törvényes-e az, ami az iskolában történik, amióta az épület B szárnyában elkezdte működését a Római Katolikus Teológiai Líceum. Hogy mit fog lépni erre a miniszterelnök, a tanfelügyelőség, vagy a minisztérium, ahova szintén panaszlevél ment, nem tudni. Azt viszont sikerült kiderítenünk, hogy a jelenlegi „teremháború” mögött az áll, hogy az Unirea főgimnázium 2014-től egy plusz líceumi osztályt indított el (addig volt négy, most öt párhuzamos osztálya van), és 2016 őszétől indít egy plusz gimnáziumi osztályt is. És itt van a kutya elásva, mert a főgimnázium a sokat emlegetett szerződésben rögzített teremelosztáson felül pluszban indított osztályok teremhiányát a Teológiai Líceum rovására szeretné érvényesíteni. A katolikus álláspont határozott és egyértelmű: nem fog sikerülni. https://erdelyiriport.ro 2016. augusztus 3.Magyar–román iskolai „összeférhetetlenség” VásárhelyenEgyre kevésbé fér meg egy épületben a Marosvásárhelyi Unirea és a római katolikus gimnázium. A román főgimnázium feljelentette a szaktárcánál a magyar tanintézetet, megkérdőjelezve annak létjogosultságát. Az Oktatási Minisztérium ellenőrző bizottsága vizsgálja Marosvásárhelyen a tavaly önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratait – közölte az Agerpres. Az MTI által idézett hírügynökség szerint a szaktárca azt követően lépett, hogy a magyar tannyelvű felekezeti iskola teremhasználati vitába keveredett az egyházi épületen vele osztozó, román tannyelvű Unirea főgimnáziummal, mely korábban egyedül használta az időközben a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant. Az Agerpres szerint korábban Maros megye prefektusa is közvetíteni próbált a két iskola között kialakult „feszült helyzetben”, mert a felekezeti iskola és az RMDSZ több politikusa az „eredeti egyezséget figyelmen kívül hagyva” osztálytermek felszabadítására szólította fel az Unirea főgimnáziumot. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka – aki a Marosvásárhelyi önkormányzatot képviseli az iskola igazgatótanácsában – a hírügynökségnek azt mondta: a tanfelügyelőség jogtalanul adta át az Unirea több osztályát a katolikus iskolának, hogy annak gyereklétszámát 300 fölé „nyomja”. A magyar ügyekben nem először gáncsoskodó Bretfelean szerint emiatt az – egyébként az egyik legrangosabb vásárhelyi román iskolának számító – Unirea gimnázium léte került veszélybe. Nem tartanak a vizsgálattól A kommunizmus idején államosított épületegyüttest 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. Marosvásárhelyen ugyanabban az évben a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium termeiben indult be a katolikus oktatás. Az intézmény a 2015–2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus gimnázium megalapításáról hozott tanácsi határozatot. Az Unirea a katolikus iskola felszámolásától reméli a teremvita megoldását, ezért küldött a minisztériumhoz az egyházi iskola létjogosultságát megkérdőjelező feljelentést – magyarázta az MTI-nek Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium (RKTL) igazgatója, hozzátéve, hogy nem tart a vizsgálattól. Felidézte: az egyház azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló felekezeti iskolát is működtet. Románokat hoznának a magyarok helyébe Az egyháznak egyébként 2009-ben lejárt az a törvényi kötelezettsége, hogy a visszaszolgáltatott épületben helyet adjon az ott működő állami iskolának. A 2014-ben húsz évre aláírt új bérleti szerződés mellett az egyház egy 2019-ig szóló felhasználási szerződést is kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozzák, hogyan osztják el a tantermeket az Unirea és a katolikus tanintézet között. Ezt a megállapodást az borította fel, hogy az Unirea lemondott magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályairól, és magyar középiskolai osztályairól, amelyeket viszont – a tantermekkel együtt – a felekezeti iskola vett át. Ezek helyett az Unirea további román osztályok indításával igyekezett megtartani, sőt növelni gyereklétszámát, és ezért támadt a teremhiány, magyarázta Tamási Zsolt. Így néhány éven belül kifutnak a magyar osztályok és megszűnik a kétnyelvű oktatás az Unireában, de „ezt a döntést ők hozták, annak ellenére, hogy a médiában multikulturális iskolaként reklámozzák magukat” – hangsúlyozta a hírügynökségnek a katolikus igazgatója. Korábban Marius Paşcan nemzeti liberális párti szenátor azt szorgalmazta, hogy az Unirea főgimnázium költözzön el a katolikusok ingatlanából, még mielőtt lejár az önkormányzattal megkötött szerződés. A politikus szerint új otthont kell keresni a város egyik legjobb iskolájának, és erre több megoldást is javasolt. Szerinte a főgimnázium a Ion Vlasiu faipari vagy a Constantin Brâncuşi építészeti szakközépiskola épületébe költözhetne, vagy megkaphatná a ligeti kaszárnya hathektáros területét, ahova az önkormányzat új iskolát építhetne az unireásoknak. Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 4.Magyar–román iskolai „összeférhetetlenség” MarosvásárhelyenAz Oktatási Minisztérium ellenőrző bizottsága vizsgálja Marosvásárhelyen a tavaly önállósult római katolikus gimnázium alapító okiratait – közölte az Agerpres. A szaktárca azt követően lépett, hogy a magyar tannyelvű felekezeti iskola teremhasználati vitába keveredett az egyházi épületen vele osztozó, román tannyelvű Unirea főgimnáziummal, mely korábban egyedül használta az időközben a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant. Az Agerpres szerint korábban Maros megye prefektusa is közvetíteni próbált a két iskola között kialakult „feszült helyzetben”, mert a felekezeti iskola és az RMDSZ több politikusa az „eredeti egyezséget figyelmen kívül hagyva” osztálytermek felszabadítására szólította fel az Unirea főgimnáziumot. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka – aki a Marosvásárhelyi önkormányzatot képviseli az iskola igazgatótanácsában – a hírügynökségnek azt mondta: a tanfelügyelőség jogtalanul adta át az Unirea több osztályát a katolikus iskolának, hogy annak gyereklétszámát 300 fölé „nyomja”. A magyar ügyekben nem először gáncsoskodó Bretfelean szerint emiatt az – egyébként az egyik legrangosabb vásárhelyi román iskolának számító – Unirea gimnázium léte került veszélybe. Nem tartanak a vizsgálattól A kommunizmus idején államosított épületegyüttest 2004-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. Marosvásárhelyen ugyanabban az évben a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium termeiben indult be a katolikus oktatás. Az intézmény a 2015–2016-os tanév elejétől költözhetett be az egyházi épületbe, miután az önkormányzat 2015 januárjában egy önálló római katolikus gimnázium megalapításáról hozott tanácsi határozatot. Az Unirea a katolikus iskola felszámolásától reméli a teremvita megoldását, ezért küldött a minisztériumhoz az egyházi iskola létjogosultságát megkérdőjelező feljelentést – magyarázta az MTI-nek Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium (RKTL) igazgatója, hozzátéve, hogy nem tart a vizsgálattól. Felidézte: az egyház azzal a feltétellel adta bérbe épületeit a városnak, hogy azokban jogilag önálló felekezeti iskolát is működtet. Románokat hoznának a magyarok helyébe Az egyháznak egyébként 2009-ben lejárt az a törvényi kötelezettsége, hogy a visszaszolgáltatott épületben helyet adjon az ott működő állami iskolának. A 2014-ben húsz évre aláírt új bérleti szerződés mellett az egyház egy 2019-ig szóló felhasználási szerződést is kötött a várossal, amelyben éves bontásban szabályozzák, hogyan osztják el a tantermeket az Unirea és a katolikus tanintézet között. Ezt a megállapodást az borította fel, hogy az Unirea lemondott magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályairól, és magyar középiskolai osztályairól, amelyeket viszont – a tantermekkel együtt – a felekezeti iskola vett át. Ezek helyett az Unirea további román osztályok indításával igyekezett megtartani, sőt növelni gyereklétszámát, és ezért támadt a teremhiány, magyarázta Tamási Zsolt. Így néhány éven belül kifutnak a magyar osztályok és megszűnik a kétnyelvű oktatás az Unireában, de „ezt a döntést ők hozták, annak ellenére, hogy a médiában multikulturális iskolaként reklámozzák magukat” – hangsúlyozta a hírügynökségnek a katolikus igazgatója. Korábban Marius Paşcan Nemzeti Liberális Párti szenátor azt szorgalmazta, hogy az Unirea főgimnázium költözzön el a katolikusok ingatlanából, még mielőtt lejár az önkormányzattal megkötött szerződés. A politikus szerint új otthont kell keresni a város egyik legjobb iskolájának, és erre több megoldást is javasolt. Szerinte a főgimnázium a Ion Vlasiu faipari vagy a Constantin Brâncuşi építészeti szakközépiskola épületébe költözhetne, vagy megkaphatná a ligeti kaszárnya hathektáros területét, ahova az önkormányzat új iskolát építhetne az unireásoknak. MTI Erdély.ma 2016. szeptember 2.Szeptember 12-én kezdődik az új tanévLemondások és kinevezések Szeptember 12-én kezdődik a tanév – erősítette meg a hírt Somesan Stefan főtanfelügyelő az igazgatókkal tartott keddi megbeszélésen. A megyénkben működő több mint 600 tanintézménybe 88.636 óvodás, alsó és felső tagozatos diákot várnak. Az előkészítő osztályt 4912 kisiskolás kezdi el, 3033-an a román, 1744-en a magyar, 94-en a német, 22-en a roma tagozaton és 19-en a sajátos nevelési igényű diákokat befogadó iskolában. Az első napokban a tanév előkészítése zajlik. Feldolgozzák a diákok jogait és kötelességeit tartalmazó, újonnan elfogadott szabályzatot a diákoknak és a szülőknek, az iskolaorvosi rendelők szakszemélyzete elvégzi a tanulók egészségügyi ellenőrzését, találkozót szerveznek a rendőrség képviselőjével, véglegesítik az iskolatanácsok összetételét, amelyben polgármesterek, alpolgármesterek nem vehetnek részt. A prefektúrán bemutatott jelentés szerint a megyénkben működő tanintézmények többsége valamennyi követelményt teljesítve rendelkezik működési engedéllyel, igaz, 68 csak ideiglenessel, de a talált hiányosságok rendezését ígérik. Négy tanintézmény nem kapta meg a közegészségügyi hatóság jóváhagyását, így például a lőrincfalvi óvoda és iskola, amelyek a református egyháznak visszaszolgáltatott épületben működnek, a Segesvár melletti Rora alsó tagozatos iskolája, valamint a héturi óvoda, amelyekben nincsen ivóvíz és mellékhelyiség az épületben. Marosvásárhelyen a Művészeti Líceum és a Bolyai Farkas középiskola épületével kapcsolatosan fogalmaztak meg kifogásokat a közegészségügyi szakemberek, a vidéki iskolák közül Mezőbándon, Nagysármáson, Szászrégenben, Segesváron, Nyárád-gálfalván, Mezőzáhon, Beresztelkén, Sámsondon, Ákosfalván, Bonyhán, Balavásáron stb. a központi iskolához tartozó kisebb települések iskoláiban, óvodáiban jeleztek hiányosságokat az ellenőrzések során. A pedagógusokkal való ellátottság még nem teljes. Bár a 169 tituláris, tehát hosszabb távra szóló állás betöltésére szervezett versenyvizsgán több mint 600-an vettek részt, a meghirdetett állásoknak csak a 46 százalékát foglalták el, a többit az ötösön fölüli átlagot elért helyettesítőkkel és a hétfőn sorra kerülő újabb tesztvizsgára jelentkező képzett és szakképzetlen helyettesítőkkel töltik be. Hiányszakmának számít a német óvodapedagógus és tanító, a magyar, kémia, fizika, hangszeres zene szakos tanár, a legtöbben pedig a történelem, földrajz, román és magyar óvodapedagógusi, tanítói, román, angol és sporttanári állásokra jelentkeztek. Az önálló jogi státussal rendelkező tanintézmények élére augusztusban 168 igazgatót és 101 aligazgatót neveztek ki ideiglenesen. A keddi gyűlésen a főtanfelügyelő bejelentette, hogy tíz iskolaigazgató le kell mondjon vezető tisztségéről, mert nincsen meg a felsőfokú végzettsége, öt igazgatót pedig nyugdíjaztak. Somesan Stefan azt is bejelentette, hogy az Egyesülés Főgimnázium két igazgatónője, Andreea Naznean és Maria Motoroga, akik a tanév végén nagy vihart kavartak, arra hivatkozva, hogy az épület tulajdonosa, a Katolikus Státus kiszorítja őket az iskolából, s ezért a főtenfelügyelőt tették felelőssé, beadta a lemondását. Az igazgatói székbe Aurora Stanescu román szakos tanárt nevezték ki, ő jelöli ki az aligazgatót, akivel együtt akar dolgozni. Kérdésünkre dr. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium vezetője elmondta, hogy reményei szerint meg tudnak egyezni a tantermeket illetően. Lemondott a tanfelügyelőség mellett működő megyei oktatási erőforrás és tanácsadói központ igazgatója, akinek a helyébe Porkoláb Annamáriát nevezték ki. A további igazgatói állások betöltésére október 12-én tartják a versenyvizsgát, amelyen azok a pedagógusok vehetnek részt, akik minden feltételnek eleget tesznek – hangzott el többek között a keddi megbeszélésen. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 7.Marosvásárhely Bethlen Gábor korában – elkezdődött a jubileumi rendezvénysorozatMarosvásárhely szabad királyi város fennállásának 400. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozatot szervez a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület. Ennek jegyében történelmi előadásokat, ifjúsági vetélkedőket, fotókiállítást rendeznek október és november folyamán, illetve egy zárórendezvény is lesz decemberben. A jubileumi rendezvénysorozat első előadására csütörtök este került sor a vármúzeumban, ahol Bethlen Gábor és Marosvásárhely kapcsolata volt a téma. Sebestyén Mihály történész azokra a hétköznapi eseményekre világított rá, amelyek Bethlen kiváltságlevele nyomán következtek be a városban. A 49 évet élt fejedelem hétszer látogatta meg Marosvásárhelyt. Mikor idelátogatott vagy a város legelőkelőbb kőházában, a Köpeczi házban szállt meg, vagy a Nagy-Szabó János-féle házban. A mai plébánia épülete akkoriban a városbíró háza volt. Bethlen korában a város ritkán „katonáskodott”, ugyanis a fejedelem fontosabbnak tartotta, hogy inkább a hadi készültséghez szükséges eszközöket – csizmát, fegyvert, lószerszámot, ruhaneműt – készíttesse el a helyi mesteremberekkel, minthogy hadba szólítsa őket. Ez a városnak is egyfajta gazdasági fellendülést jelentett, mint ahogy az is, hogy az eléje terjesztett céhszabályokat átnézette kancelláriájával és jóváhagyását adta, így ezek a testületek privilegizált céhekké váltak, olykor kereskedelmi előjoggal is rendelkeztek. Ez nagyban segítette a város fejlődését, a termelés hatékonyságát és a kereskedelmi élet élénkülését. Sebestény Mihály felhívta a figyelmet, hogy Bethlen Gábor engedélyezte, hogy a városi tanács fogadjon be idegen kereskedőket, például örményeket, akik a nagybani, vagyis a távolsági kereskedelemben voltak érdekeltek. Bethlen Gábor másik nagy erénye a kultúra támogatása volt. Elsősorban arról az anyagi támogatásról volt szó, amit országgyűlési határozattal folyamatosan adott a városnak, arra serkentve a nemeseket is, hogy a fejedelem példáját kövessék és a birtokaikon beszedett dézsma (tized) egy részét a Scola particula, a későbbi Református Kollégium javára fordítsák. A bor-dézsmából származó italt a kollégium diákjai „elkorcsmálták”, azaz eladták korcsmáknak, csapszékeknek, a bevételből könyveket vásároltak, így gyarapították a kollégium könyvtárát. Bethlen Gábor továbbá rektort küldött a kollégiumnak, akit a saját végzettjeiből válaszott ki, azokból a diákokból, akik az általa szerzett külföldi ösztöndíjak kedvezményezettjei voltak és Heidelbergben, Genfben, Bázelben tanulhattak. A bor, amit Bethlen a várostól rendelt a táborába, egyrészt serkentő eszköz volt a harcosok számára, másrészt érzéstelenítés hiányában a sebesültet leitatták, a harctéri sebészek csak ezt követően fogtak hozzá a műtéthez. Marosvásárhely azért is nyerte el a szabad királyi városi rangot, mert abban a korban a székelyföldi városok közül a legdinamikusabban fejlődött – mondta az előadó. A jubileumi sorozat következő rendezvényén Rákóczi Ferenc korát ismerteti Tamási Zsolt, majd a Teleki és a Toldalagi családról lesz előadás, a barokk korról, a barokk építészetről, a 20. századi városiasodásról, Bernády György koráról esik szó, ugyanakkor Marosvásárhely története a két világháború között, az ötven év ipari fejlődése is szerepel az előadások között. Az ifjúsági vetélkedőn Marosvásárhely történelméhez kapcsolódó kérdésekre kell választ adniuk a diákoknak, a fotókiállítás pedig a régi Vásárhelyt és a jelenkorit mutatja be, párhuzamot vonva a múlt és a jelen között – mondta érdeklődésünkre Náznán B. Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke. Antal Erika maszol.ro 2017. január 6.Marad az eltiltásElutasította a Maros megyei törvényszék Tamási Zsolt fellebbezését a meghosszabbított bírósági felügyelet miatt. A döntés következtében a marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatója a következő két hónapban sem léphet be a Római Katolikus Teológiai Líceum területére, nem veheti fel a kapcsolatot az ügyében érintettekkel, és csak ügyészi jóváhagyással hagyhatja el az országot. Tamási Zsolt és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség, amely szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi római katolikus líceum alapításakor. (Erdély Fm) SEMMI SEM TÖKÉLETES. Az új kormány beiktatására a Cotroceni-palotában került sor, és a procedúra szépen le is zajlott, egy-két bakit leszámítva. Az egyik inkább vicces volt: Ștefan Viorel, az új pénzügyminiszter eskütétel után annyira vágyott már arra, hogy kezet fogjon Klaus Iohannis államelnökkel, hogy elfelejtette aláírni a beiktatási dekrétumot. Persze, villámgyorsan felhívták a figyelmét a mulasztásra, és az aláírás a helyére került. A másik bakira viszont baljósabb árnyék vetült. A bevett szokás az, hogy amikor egy minisztert beiktatnak tisztségébe, az illető szépen ráhelyezi a kezét a Bibliára és az alkotmányra, és leteszi a hivatali esküt. Ezt a szokást a legtöbb miniszter szépen be is tartotta, kivéve Lia Olguța Vasilescut, aki eskütételkor valahogy elfelejtette rátenni a kezét a Bibliára. (Főtér) HÁROM ZÁSZLÓVAL KEVESEBB. Két pert is elveszített Hargita Megye Tanácsa az elmúlt évben, amelyek a megyezászlóként elfogadott székely zászló ellen irányultak, ezért a megyeháza tetejéről, a bejáratától és a nagy gyűlésteremből is eltávolították a megyezászlókat. Az egyik pert Dan Tanasă és az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület indította még 2015-ben, azt kérve, hogy a bíróság kötelezze a megyei önkormányzatot, hogy a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el”, távolítsa el az említett helyszínekről. Egy másik peres eljárást a Hargita megyei prefektusi hivatal kezdeményezett tavaly februárban, ők azt kérték, hogy a megyei tanács 2015 decemberében hozott, a székely zászló megyezászlóként történő elfogadásáról szóló határozatát a bíróság érvénytelenítse. A kereset szerint a zászló nem tartalmazza a megye nem magyar nyelvű lakosságának jelképeit, ugyanakkor a bíróság korábban egyszer már jogerősen érvénytelenítette a megyei tanácsnak a székely zászló megyezászlóként való elfogadásáról hozott hasonló határozatát. Miután az első pert jogerősen elveszítették, a zászlókat most le kellett venni. A második eljárás során első fokon a prefektusnak adott igazat a Hargita Megyei Törvényszék, a megyei tanács még nem fellebbezett az ítélőtáblához. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 10.Megszűnés kapujában a vásárhelyi katolikus iskolaAlig pár lépés választja el a megszűnéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot: a tanintézet igazgató hiányában nem tudja benyújtani az új beiskolázási tervét, az önkormányzat pedig nem szavazott a megyeszékhely iskolai hálózatáról. Aláírási joggal nem rendelkező személy hiányában a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium nem adhatja le a 2017/2018-as tanévre szóló beiskolázási tervét. Az újabb 60 napig hatósági felügyelet alá vont Tamási Zsoltnak ősszel ugyan sikerült az igazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgája, Maros megye főtanfelügyelője viszont nem hajlandó kinevezni az intézmény élére. Nadia Raţă azzal érvelt, hogy a Római Katolikus Státus által létrehozott oktatási intézmény nem szerepel Marosvásárhely iskolai hálózatában. Erről kizárólag a helyi önkormányzat hivatott dönteni, Dorin Florea polgármester azonban nem hívta össze a decemberi tanácsülést. Vészesen közeleg a határidő Közben a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői kezdeményező csoport arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a napok telnek, és január 11-én lejár az a határidő, míg a tanintézetek benyújthatják a beiskolázási tervüket a tanfelügyelőségnek. „Nagyon reméljük, hogy iskolánk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgató, illetve felhatalmazott személy hiányában is le tudja adni az iratcsomót, és azt el is fogadja a tanfelügyelőség. Enélkül nem indulhatnak új osztályok gyerekeink iskolájában, ez fontos feltétele az iskola gördülékeny és fenntartható működésének. Kérjük, hogy a szülők és a pedagógusok figyeljenek a határidőre és arra, hogy a beiskolázási tervezet kerüljön elfogadásra” – hívták fel a figyelmet a civilek. A szülők arra is rámutatnak, hogy amennyiben ez nem történik meg, „újabb lépéssel kerülünk közelebb a katolikus iskola megszűnéséhez”. Időhúzásra játszik az önkormányzat? Patthelyzet alakult ki – állapította meg a téma kapcsán Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes is, aki hétfőn értesítette a helyzetről a minisztériumot, a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóját, valamint az RMDSZ helyi és szenátusi képviselőit. „Csak azt tudom, ha az önkormányzat nem szavazza meg, hogy az iskolahálózatban helyet kapjon a katolikus gimnázium, akkor már nincs miért beszéljünk a beiskolázási tervről, hisz onnan nincs továbblépés” – mutatott rá Illés Ildikó. A tanfelügyelőség eredetileg január 4-ére kért javaslatokat az iskoláktól, utólag 11-ig halasztotta a határidőt. Hogy miként hozhat a helyi tanács két nap alatt döntést az iskolák ügyében, a válasz egyértelmű: sehogy. A polgármester elmulasztotta összehívni a decemberi soros önkormányzati ülést, rendkívüli közgyűlés összehívására pedig legalább három napra lenne szükség. Hogy 2016 utolsó hónapjában miért nem ült össze a képviselői testület, talány marad. A Szabad Emberek Pártja (POL) képviselője, Hermann Mark Christian is feltette ezt a kérdést, de, mint állítja, Andrei Mureşan városházi jegyzőtől semmitmondó választ kapott. „Nem lettem okosabb attól a választól, viszont az a gyanúm, hogy a városháza időhúzásra játszik. Ugyanis mind a csíkszeredai, mind a marosvásárhelyi törvényszék arra kérte az önkormányzatot, hogy jelöljön ki soraiból egy személyt, aki a várost képviseli a Transil futballpálya, illetve az ASA ügyében. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint ugyanis mindkét esetben jelentős kár érte a várost” – mondta el a POL helyi tanácsosa. Hermann hozzátette: ő határozottan támogatja a katolikus iskola ügyét, de a kezdeményezést az RMDSZ-es kollégáitól várja el, „annál is inkább, mivel ők kampányoltak ezzel”. Lapunknak nyilatkozva Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei elnöke belátta, szakmai szervezetük ebben az ügyben tehetetlen. „Mi csak tanáccsal tudunk segíteni a kollégáknak, de a megoldás az önkormányzat, a tanfelügyelőség és a minisztérium kezében van” – mondta. Hozzátette: a beiskolázási tervről szóló döntést az iskolai vezetőtanácsnak kell meghoznia, az okiratot viszont csak az igazgató írhatja alá. Hétfőn egyébként Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Cseh Gábor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke nyílt levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben aláhúzzák, Nadia Raţă főtanfelügyelő súlyosan megsértette az oktatás és a tanulók érdekeit azáltal, hogy megtagadta Tamási Zsolt kinevezését a versenyvizsgával elnyert igazgatói tisztségbe. „Ezt a törvénysértő túlkapást azonnal orvosolni kell” – szögezik le az aláírók, akik a normális viszonyok visszaállítását sürgetik a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban. Amint arról beszámoltunk, a DNA hatvan nappal meghosszabbította Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi gimnázium igazgatója elleni kényszerintézkedéseket. Tamásinak nem szabad belépnie a gimnáziumba, nem szabad felvennie a kapcsolatot az ügyben érintettekkel, és az ügyész engedélyét kell kérnie, ha el akarja hagyni az országot. Az ügyészség szerint Tamási Zsolt és Ştefan SomeşanMaros megyei főtanfelügyelő annak ellenére járult hozzá a gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2017. január 11.B terv a marosvásárhelyi katolikus iskola megmentéséreBár sokan attól tartanak, hogy adminisztratív problémák miatt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) célkeresztjébe került marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium nem tudja időben benyújtani a 2017/2018-as tanévre szóló beiskolázási tervét, Székely Szilárd, az iskola pedagógusa még mindig optimista. A többnyire szülőkből álló, Civilek a Katolikus Iskoláért elnevezésű akciócsoport a hét elején arra hívta fel a figyelmet, hogy ma telik le a határidő, amíg az oktatási intézmények benyújthatják a beiskolázási tervüket a megyei tanfelügyelőségen. Székely Szilárd elmondta, a gimnázium tantestülete már december 21-én feltöltötte a minisztérium és a tanfelügyelőség adatbázisába a beiskolázásra vonatkozó tervet, ma pedig benyújtják az iratcsomót a tanfelügyelőségen. A tantestület a hatósági felügyelet alá helyezett Tamási Zsolt igazgató hiányára is talált megoldást. „A jogszabály szerint a tanári kar egyharmadának is van lehetősége vezetőtanácsi gyűlést összehívni. Mi még december végén lebonyolítottuk ezt, és az ünnepek előtt elkészítettük a dokumentációt” – mondta, hozzátéve, hogy mindannyian bíznak az ügy megoldásában. Csíki bízik a román tanácsosokban Hogy a 23 helyi tanácsosból a tíz RMDSZ-esen kívül az ügyészség által kavart botrány után még hányan szavazzák meg azt az iskolahálózatot, melyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium is helyet kapna, még nem tudni. Csíki Zsolt önkormányzati képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője – aki maga is iskolaigazgatóként tevékenykedik a sportgimnázium élén – úgy véli, 2017-ben egy normális gondolkodású embernél ez nem jelenthet különösebb gondot. Kérdésünkre, hogy egyeztettek-e valamelyik párttal a kérdésben, a szövetség frakcióvezetője nemmel válaszolt. „A kampányban sokan sokat beszéltek, de nem hinném, hogy fennállna a veszély, hogy kollégáink a katolikus iskola ellen szavazzanak. Ha a városháza nem foglalja be a beiskolázási tervbe a katolikus iskolát, az RMDSZ egyszerűen nem fog szavazni. Most dől el, kinek milyen vastag a bőr a képén!” – jelentette ki Csíki Zsolt. Számára talány marad, miért maradt el a decemberi soros ülés, amikor az önkormányzat elfogadhatta volna az iskolahálózatról szóló határozatot, azonban úgy véli, semmi sincs veszve, ha ezt január 26-án teszi meg. Péter FerencMaros megyei tanácselnök, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvivő elnöke úgy tudja, amennyiben a városi képviselő-testület nem dönt a jövő évi struktúráról, az élet nem áll le, az iskolák nem zárnak be, hanem a 2016/2017-es hálózat marad érvényben. Lesz továbblépés? Amint beszámoltunk róla, Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelő hétfőn azt nyilatkozta lapunknak, hogy patthelyzet alakult ki az iskola körül. Ugyanis igazgató híján nincs aki aláírja a beiskolázási tervet, és a városi tanács sem szavazott még az iskolai hálózatról. Mint mondta, hiába értesítette az oktatásügyi minisztériumot és a polgármesteri hivatalt, az illetékesek hozzáállásából úgy tűnt, mindenki mástól várja a megoldást. „A délelőtti videokonferencián felvetettem a minisztériumi illetékeseknek, végighallgattak, de választ nem adtak. Én csak azt tudom, ha az önkormányzat nem szavazza meg az iskolahálózatot, amelyben helyet kapna a katolikus gimnázium, akkor már nincs mit beszéljünk a beiskolázási tervről, hisz onnan nincs továbblépés” – szögezte le Illés Ildikó. A tanfelügyelőség eredetileg január 4-ére kért javaslatokat az iskoláktól, utólag 11-éig tolta ki a határidőt. Nadia Raţă főtanfelügyelő korábban azt nyilatkozta, éppen azért nem nevezte ki az igazgatói tisztségbe a korábban sikeresen versenyvizsgázó Tamási Zsoltot, mert szerinte az iskola törvénytelenül működik. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2017. február 6.Fotóművészet és iskolaügyA 19. század kezdetére kalauzolt el a Kemény Zsigmond Társaság keddi ülésének két előadója. Csíky Boldizsár meghívottja, Bálint Zsigmond fotóművész a fényképészet fejlődésének történetét áttekintve jutott el a mába, dr. Tamási Zsolt József tanár, egyháztörténész a felekezeti iskolákkal párhuzamosan megalakuló községi, állami iskolák történetét tekintette át. Bálint Zsigmond fotóművész, akinek az erdélyi népi élet alapos dokumentációját köszönhetjük, elmondta, hogy a Gyimesekből összegyűlt anyagból egy újabb albumot szeretne kiadni. Az előadó 110 éves fényképekkel szemléltette, hogy az 1900-as évek kezdetén, amikor a polgárosodó társadalom képviselőiben felmerült az igény, hogy portréjukat megörökíttessék, mennyire szép, hatásos portrékat készítettek Marosvásárhely neves fényképészei, Csonka Géza vagy a Janovits testvérek. A fokozatosan fejlődő fotográfia történetében a nagy robbanást a digitális fényképezőgép feltalálása jelentette. Ezzel a technikával készülnek ma már Bálint Zsigmond emlékezetes felvételei is, a hivatásként felvállalt szociofotográfia terén, az erdélyi falvak lakóit, szokásvilágát, épített örökségét és természeti szépségeit megörökítve. Bár mindenik területen otthon van, ahogy a két bemutatott kép is igazolta, szívéhez, lelkéhez a legközelebb az emberek megörökítése áll, ahogy megélik a mindennapokat, dolgoznak, pihennek, ünnepelnek vagy unokáik buksiján elpihen a tekintetük. A képek krónikása évtizedek óta járja a falvakat, hogy a hajdan virágzó, mára már eltűnőben levő világ emlékeit megörökítse. Jellegzetes portréiból valóságos életutak olvashatók ki, feltárul énjük, egyéniségük, és szinte halljuk, ahogy megnyílnak az őszinte beszélgetésre is kapható fotóművész előtt. A találkozásra, beszélgetésre nyújtanak lehetőséget az alkotótáborok, amelyek helyszínén már ismerik, és szívesen látják portájukon a helybéliek. Ezt szemléltette a két kiállított kép is, az erdőcsinádi idős házaspárról és a pürkereci dédapáról és dédunokájáról. A fotográfia területéről az oktatás világába kalauzolta a hallgatóságot dr. Tamási Zsolt József tanár, kutató, egyháztörténész, aki Csíky Boldizsár kérdésére elmondta, hogy a sok terület közül, amivel foglalkozik, legszívesebben általános iskolai gyermekeket tanít. Előadásában az 1900-as kezdetétől indult, s ezúttal az úgynevezett községi, állami népiskolák megszervezésének és elterjedésének kezdetéről beszélt. A témával korábbi iskolája, a 7-es Számú Általános Iskola megalapításának századik évfordulója kapcsán kezdett foglalkozni, s a kutatómunka során sok érdekes adatra bukkant. A modern polgári közoktatási rendszert Magyarországon az 1868. évi 38. törvénycikk alapozta meg, amely a felekezeti oktatást tiszteletben tartva megteremtette a lehetőséget a felekezet nélküli állami népiskolák megszervezésére. Az eredmény látványos volt, hiszen 1870–1910 között háromezerrel nőtt a községi elemi iskolák száma, az egy tanítóra jutó tanköteles gyermekeké pedig 91-ről 74-re csökkent. A kormány tervet dolgozott ki népiskolák építésére, számuk a századforduló környékén gyarapodott a leglátványosabban. Ekkor épül ki a marosvásárhelyi állami iskolák hálózata is, amelynek programját Hartly János tanító, iskolaigazgató készítette elő. Az érvelés szerint a marosvásárhelyi községi iskolák egészségtelen, sötét, penészes bérelt helyiségekben működtek, amelyeket pedagógiai és közegészségügyi szempontból is régen be kellett volna zárni. Hartly János 1897-ben a dicsőszentmártoni állami elemi és polgári iskola mintájára terjeszti be a Régi Baromvásár utcai iskola (ma a szemészeti klinikával szemben levő 16-os óvoda) épületének tervrajzát a polgármesteri hivatalhoz. Az épületben az esti órákban kereskedő- és iparostanoncok oktatását tervezi. Abban az évben a 17.000 lakosú Marosvásárhely 3.228 tanköteles korú diákjából 661 nem járt iskolába, ennek ellenére az iskolaépítési program nem valósult meg. A Régi Baromvásár utcai épület 1902-ben, dr. Bernády György polgármestersége idején készül el. Ebben az időszakban egy községi elemi leány-, két elemi és egy polgári fiúiskolája van a városnak. A fenntartási nehézségek miatt az úgynevezett községi iskolák működtetését 1904-ben a várostól átveszi az állam, érintetlenül hagyva a felekezeti népiskolákat. A városi közgyűlés döntése értelmében a következő években építendő iskolák is állami tulajdonba és használatba kerülnek. Bernády György nagyszabású építkezési tervei segítségével kerül sor a Jókai Mór (Eminescu) utcai elemi fiúiskola (ma katonai levéltár), a Szent György téri leányiskola (ma a Petru Maior Egyetem használja) és a Sándor János (Dózsa György) utcai állami elemi leányiskola építésére, így 1906-ra minden városrésznek, körzetnek fiú- és lányiskolája is van. Ezeknek a tannyelve a magyar, mivel a város etnikai összetétele nem tette szükségessé a nemzetiségi oktatást. Bár állami iskolákként működtek, a tantárgyak között az első helyen a hit és erkölcstan állt. Nagy hangsúlyt fektettek a folyékony olvasásra, a tartalom tárgyalására, a nyelvtanra, a helyesírásra, a szépírásra és a női kézimunkára is, ahogy az iskolák felszereléséről is gondoskodott az állam. A továbbiakban az előadó a két impériumváltást követő átalakulásokat vette számba, amelyek során alapvetően megváltozott a nemzeti kisebbséggé váló magyarság oktatásügyi helyzete. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2017. február 10.Katolikus gimnázium: sikerült kivédeni a hivatal időhúzásátA marosvásárhelyi önkormányzati testület pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője. A rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza. Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik. Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat. MTI Erdély.ma 2017. február 10.A katolikus gimnázium mellett tették le a voksukatA marosvásárhelyi önkormányzat pénteki rendkívüli ülésén olyan határozatot fogadott el, amely a veszélybe került Római Katolikus Gimnáziummal is számol a következő tanévben – tájékoztatta az MTI-t Csíki Zsolt, az RMDSZ frakcióvezetője. rendkívüli tanácsülést az RMDSZ képviselői kezdeményezték azt tapasztalva, hogy az önkormányzat a február 8-ig meghosszabbított határidőt is lekéste a jövő évi iskolahálózatra javaslatot tevő határozata elfogadásával. A rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) képviselői, valamint két liberális képviselő szavazta meg a határozatot, mely a Római Katolikus Gimnáziumot is tartalmazza. Csíki Zsolt elmondta: a mostani döntés távolról sem jelenti, hogy elhárult volna az iskolát fenyegető veszély. A pénteken elfogadott határozat csupán javaslat jellegű. Ezt a Maros megyei tanfelügyelőségnek kell véleményeznie, és az önkormányzatnak a vélemény alapján egy újabb határozatot kell hoznia a 2017-2018-as tanév marosvásárhelyi iskolahálózatáról. A politikus hozzátette, azért lépett az RMDSZ-frakció, mert immár bizonyossá vált, hogy a polgármesteri hivatal tanügyért felelős igazgatósága időhúzásra játszik. Csíki Zsolt ezúttal is nyomatékosította, a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató elleni bűnügyi eljárás nem kérdőjelezheti meg az iskola működését. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA), mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták, valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Ștefan Someșant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja, és mindkettejüket eltiltotta a hivatásuk gyakorlásától. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem adhatta ki a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számláit. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működését biztosító iratokat. MTI | Székelyhon.ro 2017. február 14.Van igazgatója a katolikus gimnáziumnakSzékely Szilárd tanárt nevezte ki a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatójának a tanfelügyelőség kedden. A döntéssel az iskolai élet visszatérhet a normális kerékvágásba. Kinevezték kedden reggel Székely Szilárdot a katolikus gimnázium ideiglenes igazgatójának. A döntés azért rendkívül fontos, mert az intézmény aláírási joggal felruházott törvényes képviselője, Tamási Zsolt igazgató ellen vizsgálat zajlik, és felfüggesztették tisztségéből, így aligazgató hiányában hónapok óta majdnem működésképtelen a tanintézet ügyintézése. „Kinevezésem ideiglenesen 60 napra szól, amely szükség esetén meghosszabbítható. Reméljük, mától beindul az iskolai adminisztráció, hiszen az igazgatókra vonatkozó teljes hatáskörrel rendelkezem, beleértve az aláírási jogot is. Eszerint kiadhatunk okiratokat, a fizetéseket is átutalhatom, tehát az iskolai élet visszatér a normális kerékvágásba. Remélem, nem lesz már szükség újabb ideiglenes kinevezésre, amennyiben ugyanis megszűnik Tamási Zsolt felfüggesztése, vagyis megszűnik a bírósági felügyelet és nem emelnek vádat ellene, akkor visszatérhet a tisztségébe, és az én kinevezésem automatikusan érvényét veszti” – mondta lapunknak Székely Szilárd. Megtudtuk, az alkalmazottak, beleértve a tanárokat is, legutóbb december 16-án kaptak fizetést, így ezt az elmaradást mihamarabb pótolják. A beiskolázási tervre vonatkozó dokumentumokat pedig, amelyeket igazgatói aláírással kellett benyújtani, a vezetőségi tanács írta alá és befogadta a tanfelügyelőség. Székely Szilárd szerint ebben a kérdésben várják a választ, hogy meg kell-e erősíteni az okiratot igazgatói szignóval is. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2017. február 17.Elismerés közel száz pedagógusnakAz RMPSZ negyedszázados évfordulója alkalmával Megható, tartásos ünnepségre hívta össze a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei szervezete mindazokat az aktív és nyugalmazott tanerőket, akiknek munkásságát a szövetség megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére emléklappal, elismerő oklevéllel és éremmel, valamint emlékplakettel jutalmazták. Közel száz óvodapedagógusról, tanítóról, tanárról, valamint a szövetséget támogató civil szervezetek képviselőiről hangzottak el szép, elismerő szavak, mielőtt átvették volna a kitüntetést. A komoly szervezőmunka nyomán a megye minden szegletéből összegyűlt idős és fiatalabb tanerőket Horváth Gabriella megyei elnök köszöntötte, majd ismertette a találkozás meglepetésnek szánt célját is. Mátéfi István, a Bolyai középiskola igazgatója üdvözlőbeszédében elismerését fejezte ki a megjelenteknek azért, hogy pályafutásuk során ellentmondások és kihívások közepette is sikerült megbirkózniuk az oktatásügy mindenkori gondjaival. Ugyanakkor gratulált mindazoknak, akik egy hosszú életpálya után el tudják mondani, hogy a gyermekeket és nem a tantárgyat tanították. Jövőformáló tevékenységükért nagyobb elismerést is érdemelnének, hiszen a szerdán átadott oklevél csak egy csepp a tengerben – tette hozzá. Bevezető szavaiban Horváth Gabriella elmondta, hogy szándékaik szerint több pedagógust szerettek volna jutalmazni, de az iskolaigazgatóknak kiküldött háromszori felhívás ellenére kevesebb visszajelzés érkezett, mint amire számítottak a megyében dolgozó pedagógusok kiemelkedő teljesítménye alapján. Az emlékplakettet kultúraközvetítő és közösségépítő tevékenységéért a 80. évét betöltő Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi iskola nyugalmazott zenetanára vehette át, aki ma is aktív karmestere a helyi Soli Deo Gloria vegyes karnak. Ugyancsak emlékplakettel és oklevéllel ismerték el dr. Tamási Zsolt-József történelem-vallás szakos tanár munkáját, amelyet az önálló római katolikus oktatás szervezése érdekében végzett, és aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő, akit hosszan megtapsoltak, Farkas Miklós nyugalmazott segesvári matematikatanár, a Gaudeamus szórvány-kollégium létrehozója, Balás Árpád nyugalmazott földrajztanár, a Marosvásárhelyről szóló útikalauzok szerzője mellett hosszú a sora azoknak a közismert nyugalmazott pedagógusoknak, akik az oktatói munka mellett iskolát, közösséget építettek, a művelődési élet szervezői, éltetői voltak. Tizenegy kiváló óvodapedagógus figyelemre méltó munkásságát Kovács Júlia volt tanfelügyelő, a szövetség megyei vezetőségének tagja értékelte. Tizenhat kiváló tanító egyéniségének, értékes munkájának méltatását Fejes Réka tanfelügyelő mutatta be, akit szintén kitüntettek a szövetségnek nyújtott mindenkori értékes segítségért. A volt és jelenlegi iskolaigazgatók sem maradtak ki a kitüntetettek sorából, ahogy a pedagógusok szövetségében tevékenykedő vagy annak munkáját segítő tanerők sem, továbbá a Focus Eco Center környezetvédelmi alapítvány és Kiss Csaba, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa. Szívem szerint valamennyi, jobbára ismert és sokak számára kedves pedagógus nevét felsorolnám, ha nem kellene közel száz nevet leírni. Remélem, hogy vidéki útjaink során sikerül megszólaltatni néhányat közülük is. A rendezvény befejezéseképpen Hajdó Károly József Attila Születésnapomra című versét adta ajándékba a résztvevőknek, akik a szintén kitüntetett Trózner Erzsébet kezdeményezésére – aki 25 évig volt a marosvásárhelyi M. Eminescu Pedagógiai Líceum igazgatója – együtt énekelték el az Ároni áldást, mintha egy nagy, kiforrott, összeszokott kórus tagjai lettek volna. Felemelő volt egykori pedagógusként és krónikásként is jelen lenni abban a különleges erőtérben, ami a Bolyai középiskola tágas tanáriját áthatotta. BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) 2017. február 24.A szülőket is kihallgatja a DNA a katolikus gimnázium ügyébenA korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum több diákjának a szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta ezen a héten a tanintézménnyel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében. „Ez a Szekuritáté módszereit juttatja eszembe. Jönnek, kopogtatnak, hivatalos felszólítást ad át két rendőr, menjek vagy én vagy a férjem, mert a korrupcióellenes ügyészség minket is kihallgat” – mondta a Maszolnak egy neve elhallgatását kérő szülő, akinek a gyermeke a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tanulója. Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja érdeklődésünkre elmondta, nem tudja, mi a szándéka ezzel a korrupcióellenes ügyészségnek, de óriási riadalmat keltett ez az eljárás. „Nagyon megviseli ez a szülőket is, de a közösséget is, nagy a rémület, nem tudjuk, mire megy ki ez az egész” – mondta a Maszolnak az édesanya. Mint megtudtuk, egy kihallgatás egy-másfél órát tart, de a beidézett szülőket titoktartásra kötelezik, nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudtak vagy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról. Arra is kíváncsiak voltak az ügyészek, hogy miért íratták be gyerekeiket a katolikus gimnáziumba, önként vagy mások sugallatára tették meg ezt a lépést. „Engem a katolikus hitem vett rá arra, hogy a gyermekemet ide irassam. Az egyházi iskolák mindig is kiemelkedően jobbak voltak a többi tanintézménynél, katolikusok vagyunk, hát nem ez a természetes, hogy ha az ember hall egy ilyen lehetőségről, akkor azonnal oda viszi a gyerekét?” – fogalmazott a névtelenségbe burkolózó szülő, aki a félelemkeltés és az elbizonytalanítás eszközeinek tartja azt, amit most a DNA velük tesz. Csíky Csengele azt is elmondta, egyelőre azt nem lehet tudni, szám szerint hány személyt idéztek be, de próbálják tartani egymásban a lelket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, melyek lehetnek a jogi következményei, mire figyeljenek a szülők. Az első napokban azokat hívták be, akik kérvényezték gyerekeik áthelyezését az Unirea Főgimnáziumból a katolikus iskolába. „Azt gondoltuk, arra kíváncsiak, hogyan történt az átíratás, de aztán három nap múlva megtudtuk, hogy nem csak erről van szó, mert azok is sorra kerültek, akik eleve oda íratták kicsinyeiket” – mondta Csíky Csengele. Kincses: ez kimondott zaklatás Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol érdeklődésére elmondta, a beidézett szülőknek alkotmányos kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket. „Ha valakit tanúként megidéznek, alkotmányos kötelezettsége tanúskodni. Ha nem megy el, akkor elővezethetik. Ugyanakkor a tanúnak meg kell téríteni a költségeit: ha aznap munkából hiányzik, akkor a napidíját, ha utazik, az utazási költségeit, de mindenképpen meg kell jelennie” – fogalmazott Kincses. Az ügyvéd szerint a szülők ügyészségi kihallgatása kimondottan zaklatás, ugyanis semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd jelenlétét kérni a kihallgatáson. Emellett a kihallgatásra beidézett személynek jogában áll tolmácsot igényelni, hogy anyanyelvén válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre. Az előzmények Mint ismert, az iskola volt igazgatója, Tamási Zsolt és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen 2016 november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az ügyészek szerint a gyanúsítottak törvénytelenül jártak el a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásakor, és annak ellenére járultak hozzá a tanintzémény működéséhez, hogy tudták: valójában nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA Stefan Somesant hivatali hatalommal való visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsolt igazgatót pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel gyanúsítja. Az igazgató elleni eljárás a múlt év végén ellehetetlenítette az iskola működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis a tanintézet nem folyósíthatta a tanárok fizetését, nem fizethette ki a közüzemi számlákat. Decemberben a DNA egy alkalommal lehetővé tette, hogy az igazgató négy órára bemenjen az iskolába, és aláírja az intézmény működéséhez szükséges iratokat. Korábban azt is megírtuk, egyelőre bizonytalan, hogy ősszel elkezdődhet az új iskolai év a katolikus gimnáziumban. Antal Erika maszol.ro 2017. február 28.Biró Zsolt tájékoztatta a parlamentet a Római Katolikus Gimnázium helyzetérőlNapirend előtti felszólalásban tájékoztatta a román parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről kedden Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Amint a napirend előtti felszólalás MTI-hez eljuttatott szövegéből kiderül, Biró Zsolt jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyerekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett" – jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket". A képviselő felidézte: az intézményt a székelyföldi városban megtelepedő jezsuita szerzetesek hozták létre a 18. században, a 20. század elején épített iskolaépületeket a kommunista rendszer államosította, 2004-ben azonban az egyháznak visszaszolgáltatták, így az időközben megalakított római katolikus gimnázium a 2015-2016-os tanévet már a saját épületében kezdhette el. Ezt a folyamatot állította le egy adminisztratív hiba. Biró Zsolt úgy vélte, hogy a hiba ellenére az iskola létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt a szülők igénye és a tavalyi tízezres tüntetés is jelezte. Az RMDSZ Mikó Imre jogvédő szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette a tanintézet működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis nem adhatták ki a tanárok fizetését, nem fizethették ki a közüzemi számlákat. A tanintézet élére február 14-én megbízott igazgatót neveztek ki. MTI Erdély.ma 2017. február 28.Biró Zsolt a tájékoztatta parlamentet a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzetérőlMTI - Napirend előtti felszólalásban tájékoztatta a parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről kedden Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Amint a napirend előtti felszólalás szövegéből kiderül, Biró Zsolt jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyerekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett” – jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket”. A képviselő felidézte: az intézményt a székelyföldi városban megtelepedő jezsuita szerzetesek hozták létre a 18. században, a 20 század elején épített iskolaépületeket a kommunista rendszer államosította, 1904-ben azonban az egyháznak visszaszolgáltatták, így az időközben megalakított római katolikus gimnázium a 2015-2016-os tanévet már a saját épületében kezdhette el. Ezt a folyamatot állította le egy adminisztratív hiba. Biró Zsolt úgy vélte, hogy a hiba ellenére az iskola létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt a szülők igénye és a tavalyi tízezres tüntetés is jelezte. Az RMDSZ Mikó Imre jogvédő szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette a tanintézet működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis nem adhatták ki a tanárok fizetését, nem fizethették ki a közüzemi számlákat. A tanintézet élére február 14-én megbízott igazgatót neveztek ki. maszol.ro 2017. február 28.Felháborító a szülők kihallgatása (A magyar kormány tiltakozik)Felháborítónak tartja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy a román korrupcióellenes ügyészség kihallgatásokra idézi be a marosvásárhelyi római katolikus líceum diákjainak szüleit, illetve, hogy bírói döntés hiányában „megpróbálják az iskola jövőjét is ellehetetleníteni”. A két államtitkárnak a Miniszterelnökség által eljuttatott közleményében az áll: elfogadhatatlan, hogy a sajtóértesülések szerint egy-másfél órán át tartó kihallgatásokon egyebek mellett arról kérdezik a szülőket, miért íratták be gyermekeiket a katolikus gimnáziumba, illetve hogy önként vagy külső nyomásra döntöttek-e így. „Ezek a kihallgatások korábbi, más rendszerek módszereit idézik” – írták. Arra hívták fel a figyelmet: köztudott, hogy a szülők elégedettek az iskolában folyó szellemi-erkölcsi neveléssel, az intézmény tanári karával, valamint az igazgató munkájának színvonalával. A marosvásárhelyi katolikus gimnázium létét mind a társadalmi igény, mind a szakmai felkészültség indokolja – emelték ki. A két államtitkár szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik, ami elfogadhatatlan egy jogállamban. Potápi Árpád János és Soltész Miklós felszólította a román hatóságokat, hogy fejezzék be az oktatók és a szülők megfélemlítését és a líceum tevékenységének ellehetetlenítését, mivel a folyamat visszafordíthatatlan károkat okoz nem csupán a magyar közösségnek, hanem Romániának is. Mint ismert, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium több diákjának szüleit is beidézte és tanúként kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 1.Vásárhelyi iskolaügy: Biró Zsolt felszólalt a parlamentbenNapirend előtti felszólalásban tájékoztatta a román parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről kedden Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Amint a napirend előtti felszólalás MTI-hez eljuttatott szövegéből kiderül, Biró Zsolt jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyerekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett” – jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket”. A képviselő felidézte: az intézményt a városban megtelepedő jezsuita szerzetesek hozták létre a 18. században, a 20. század elején épített iskolaépületeket a kommunista rendszer államosította, 2004-ben azonban az egyháznak visszaszolgáltatták, így az időközben megalakított római katolikus gimnázium a 2015-2016-os tanévet már a saját épületében kezdhette el. Ezt a folyamatot állította le egy adminisztratív hiba. Biró Zsolt úgy vélte, hogy a hiba ellenére az iskola létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Ezt a szülők igénye és a tavalyi tízezres tüntetés is jelezte. Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak. Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás már a múlt év végén ellehetetlenítette a tanintézet működését, aláírási joggal rendelkező vezető híján ugyanis nem adhatták ki a tanárok fizetését, nem fizethették ki a közüzemi számlákat. A tanintézet élére február 14-én megbízott igazgatót neveztek ki. Krónika (Kolozsvár) 2017. március 1.Tiltakozáshullám a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyébenNem hagyható szó nélkül mindaz, ami a marosvásárhelyi római katolikus iskolával történik: egyre többen emelnek szót az ügyben, és fejezik ki tiltakozásukat. Az iskola alapítását vizsgáló korrupcióellenes ügyészség folytatta az elmúlt napokban is a szülők beidézését és kihallgatását. Ugyanakkor a tanfelügyelőség utasítása értelmében az iskola nem fogadhatja az elemibe beiratkozók dossziéit. Az RMDSZ már múlt héten kiadott állásfoglalásában felháborodását fejezte ki, Biró Zsolt képviselő, az MPP elnöke kedden a parlamentben elmondott felszólalásában fejtette ki véleményét. Az egyik szülő kihallgatásán jelen lévő Kincses Előd ügyvéd úgy vélekedik, hogy túlkapás történik a DNA részéről. Közleményt adott ki az ügyben a magyar kormány két államtitkára is, akik szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak szűkítése zajlik. „Egy jogállamban nehezen értelmezhető az, ami több mint egy hete zajlik Marosvásárhelyen, ahol az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit” – hangsúlyozta a parlamentben kedden napirend előtti felszólalásában Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki beszédében felhívta a figyelmet a líceum körül kialakult botrányos helyzetre. A tanintézet történetét felelevenítve kiemelte: az iskola létjogosultsága – amelynek védelémben tavaly novemberben tízezrek vonultak utcára – nem kérdőjelezhető meg, Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen tavaly november elején indított eljárást a DNA, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. Biró Zsolt szerint a vádhatóság dolga az igazság kiderítése, de „megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyermekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak”. Miközben hétfőn elkezdődött az iratkozási időszak, Marosvásárhelyen négyszáz diák nem tudja, hol kezdi meg a 2017–2018-as tanévet – hívta fel a figyelmet Biró. A Vásárhelyi Hírlap közlése szerint a tanfelügyelőség utasítása értelmében nem fogadhatja az elemibe beiratkozók dossziéit az iskola. A tanfelügyelőség honlapján megjelent listán szerepel ugyan a Római Katolikus Gimnázium, de nincs megjelölve, hogy mely utcákban lakó gyermekeknek kellene ide iratkozniuk. Ehelyett az a megjegyzés szerepel, hogy ez a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017–2018-as tanévre. Már hétfőn több szülő jelentkezett a szükséges iratcsomóval, de az iskola vezetősége kénytelen volt elutasítani őket. Kincses: egyértelmű a DNA túlkapása Az egyik szülő kihallgatásán részt vevő Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek kedden elmondta: egyértelmű a DNA túlkapása. Hozzátette, hogy az ügyészség az iskolaalapítás során elkövetett állítólagos törvénysértést vizsgálja, és a szülőket – akik a már megalakult iskolával kerültek jogviszonyba – semmiképpen nem lehet az intézmény létrehozása körülményeiről kérdezni. Kincses Előd egyértelműnek tartotta: a DNA, hatáskörét túllépve, azon munkálkodik, hogy megfélemlítse a szülőket, és eltántorítsa őket attól a szándékuktól, hogy gyermekeiket a katolikus gimnáziumba járassák. Hozzátette, azt sugallják a szülőknek, hogy gyermekeik két évig nem létező iskolába jártak, s nem fogják elismerni a tanulmányaikat. Megjegyezte: „volt olyan szülő is, akivel azt közölték, hogy a gyermeküket is ki fogják hallgatni”. Az ügyvéd elmondta: a szülők kérésére ezen a héten az Országos Bírói Tanácshoz (CSM) fordul a DNA megfélemlítési kampányának ügyében. Államtitkárok: felháborító a szülők kihallgatása Felháborítónak tartja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért, valamint Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy kihallgatásokra idézik be a líceum diákjainak szüleit, illetve „megpróbálják az iskola jövőjét is ellehetetleníteni”. „Ezek a kihallgatások korábbi, más rendszerek módszereit idézik” – írták közleményükben. A két államtitkár szerint a korrupcióellenes harc leple alatt a magyarság jogainak tudatos szűkítése folyik, ami – tették hozzá – elfogadhatatlan egy jogállamban. Potápi Árpád János és Soltész Miklós felszólította a román hatóságokat, hogy fejezzék be az oktatók és a szülők megfélemlítését és a líceum tevékenységének ellehetetlenítését, mivel a folyamat visszafordíthatatlan károkat okoz nem csupán a magyar közösségnek, hanem Romániának is. Az RMDSZ állásfoglalásban fejezte ki felháborodását a szülők ügyészségi beidézése miatt. „Egyértelmű megfélemlítés zajlik a DNA részéről, amely elfogadhatatlan egy jogállamban” – áll a Kelemen Hunor elnök által jegyzett dokumentumban, amely szerint a DNA visszaél a hatalmával. Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata is tájékoztatást fogalmazott meg az iskolaüggyel kapcsolatosan, amelyet kedden juttatott el a bukaresti nagykövetségeknek és a sajtónak. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 3.Az oktatási minisztérium fellépését sürgeti a római katolikus érsekségLevélben sürgette az oktatási minisztérium fellépését a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében elkövetett jogsértésekkel szemben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány. Az érsekség honlapján közzétett pénteki sajtónyilatkozat szerint a főegyházmegyei hatóság és az egyház vagyonkezelő alapítványa (a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium által használt ingatlanok tulajdonosa) megdöbbent amiatt, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség határozatban tiltotta meg a gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást. Amint emlékeztetett, a korábban elfogadott beiskolázási terv szerint a katolikus gimnáziumban egy előkészítő, egy ötödik és három kilencedik osztálynak kellene indulnia a 2017-2018-as tanévben. A Jakubinyi György érsek által jegyzett közlemény szerint az is megmagyarázhatatlan, hogy az állami hatóságok zaklatják a gimnáziumba iratkozott gyermekek szüleit. Az egyházi szervek nyilvánvalónak tekintik, hogy felekezeti iskolák jó hírneve miatt keresett a marosvásárhelyi tanintézet, mert a felekezeti jelleg garancia arra is, hogy az iskolában a gyerekek az oktatás mellett katolikus szellemű nevelésben is részesülnek. A közlemény szerint a hatóságok törvénytelennek vélt fellépése sérti a szabad iskolaválasztás jogát, tanári állásokat szüntet meg, és azt a megállapodást is sérti, amelyet a romániai katolikus püspökkari konferencia és az oktatási minisztérium kötött a katolikus teológiai oktatás megszervezéséről. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA a múlt héten az iskolában tanuló gyermekek szüleit is kezdte kihallgatni, azt sugallván számukra, hogy gyermekeik elveszíthetik azokat az iskolai éveket, amelyek alatt a gimnáziumban tanultak. A Maros megyei tanfelügyelőség e hét elején arról döntött, hogy a bizonytalan jogi helyzet nem engedélyezi a beiratkozást a gimnázium cikluskezdő osztályaiba. (mti/hírszerk.) Transindex.ro 2017. március 6.A városházához fordul a minisztérium a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyébenAz oktatási minisztérium felszólítja a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, hívjon össze újabb tanácsülést, amelyen fogadják el a katolikus gimnáziumot is magába foglaló iskolahálózati tervet. Ha ez megtörténik, akkor elkezdődhetnek a beiratkozások a tanintézménybe. Minderről Király András tájékoztatta hétfőn a Maszolt. Az oktatási államtitkárt arra a levélre reagáltattuk, amelyben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség sürgette a minisztérium fellépését a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében elkövetett jogsértésekkel szemben. Mint ismert, a Maros megyei tanfelügyelőség, a tanintézmény bizonytalan jogi helyzetére hivatkozva határozatban tiltotta meg a gimnázium cikluskezdő osztályaiba a beiratkozást. Király András elmondta, a katolikus gimnázium helyzetét „ideig-óráig” megoldaná, ha a helyi önkormányzat elfogadja a katolikus gimnáziumot is magába foglaló iskolahálózati tervet. Közlése szerint hétfőn is egyeztettek a minisztériumban ebben az ügyben, és arra a következtetésre jutottak, hogy felszólítják a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, hívjanak össze egy újabb tanácsülést, amelynek napirendi pontjai között szerepeljen az iskolahálózat is. Az államtitkár emlékeztetett, azért kell újabb határozatot hozni, mert az előzőt jogszerűtlennek nyilvánította Maros megye prefektusa. „Ez a határozat a minisztériumba is eljutott, és nem felelt meg a jogi követelményeknek, így érthető, hogy miért kifogásolta a prefektus” – jelentette ki Király András, aki megerősítette: a törvény értelmében nem az önkormányzatnak kellett volna elküldenie az iskolahálózat tervét a tanfelügyelőségre, hanem a polgármesteri hivatalnak. Az államtitkár elmondta, ha megszületik a katolikus gimnáziumot is magába foglaló iskolahálózati javaslat, akkor a tanfelügyelőségen a sor, hogy engedélyezze a beiratkozásokat a tanintézménybe. Csakhogy ezzel szerinte továbbra sem oldódik meg megnyugtató módon a tanintézmény helyzete. „Vannak olyan ügyek, bírósági perek, eljárások, amelyekre mi nem látunk rá” – fogalmazott Király András. Szünetelnek a beiratkozások A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA a múlt héten az iskolában tanuló gyermekek szüleit is kezdte kihallgatni, azt sugallván számukra, hogy gyermekeik elveszíthetik azokat az iskolai éveket, amelyek alatt a gimnáziumban tanultak. A Maros megyei tanfelügyelőség e hét elején arról döntött, hogy a bizonytalan jogi helyzet nem engedélyezi a beiratkozást a gimnázium cikluskezdő osztályaiba. Antal Erika maszol 2017. március 15.Király András: léphet a minisztérium iskolaügybenKirály András, a tanügyminisztérium államtitkára úgy véli, a Maros megyei tanfelügyelőség ügyészségi nyomásra, de törvénytelenül járt el akkor, amikor megtiltotta a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak, hogy a 2017/18-as tanévben cikluskezdő osztályokat indítson. A szakpolitikus viszont a leginkább a marosvásárhelyi önkormányzatot okolja az iskolahálózat körüli botrányért. A hónapokkal ezelőtt zajlott minisztériumi vizsgálat eredményéről Király semmit nem tud. Ugyanakkor elismeri, hogy a katolikus iskola alapításakor bizonyos formai hibák csúsztak be. – Mennyire tartja törvényesnek a Maros megyei tanfelügyelőség döntését, miszerint egy folyamatban lévő ügyészségi kivizsgálás miatt megtiltja a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumnak, hogy az ősztől cikluskezdő osztályokat indítson? – Azt látom, hogy a tanfelügyelőség nem merte felvállalni azt, amit fel kellett volna vállalnia. Nem értem a döntés törvényes alapját. Az, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség vizsgál egy bizonyos ügyet, hát Istenem, végezze a dolgát. De a nyomozástól a jogerős ítéletig még egy hatalmas lépés van. Addig, amíg a bíróság ki nem mondta az utolsó szót, az ártatlanság vélelmének kellene érvényesülnie. – A tanügyminisztérium felülbírálhatja a tanfelügyelőség döntését? – Az új miniszter, Pavel Năstase már mandátuma elején „belenyúlt” a helyzetbe: új főtanfelügyelőt nevezett ki, akinek megszabta, hogy minél előbb ideiglenes igazgatót állítson az iskola élére, ugyanakkor elismerte a DNA által vizsgált és hatósági felügyelet alá helyezett Tamási Zsolt sikeres versenyvizsgáját. A nagy gondot most az önkormányzat tétovázása jelenti, mégpedig az, hogy nincs egy érvényes tanácsi határozat az iskolahálózat elfogadásáról. – Ilyen alapon az ősztől nem csak a katolikus iskola nem indíthatna újabb osztályokat, a többi is lebénulna. – Valóban, ilyen alapon egyetlen marosvásárhelyi iskola sem indíthatna újabb osztályokat. – Akkor visszatérnék a kérdésre: a minisztérium felülbírálja a tanfelügyelőség igencsak különleges döntését? – Remélem, hogy a szaktárca lépni fog. – Ugyanakkor ön azt hangsúlyozza, hogy az ügy a városházán akadt el. – Az oktatási törvény tisztán kimondja, hogy az iskolahálózat elfogadásához három lépést kell megtenni. Az elsőben a helyi tanács felkéri a tanfelügyelőséget, hogy adja meg a jóváhagyást az iskolahálózatra. Következik a tanfelügyelőség lépése, mely közli az önkormányzattal, hogy jóváhagyta a felterjesztett javaslatot vagy módosításokat eszközölt rajta. Harmadjára pedig a tanács szavaz a tanfelügyelőség döntéséről. – A marosvásárhelyi tanács szavazott, a kormányhivatal mégis elkaszálta a döntést. – A prefektúra nem is tehetett volna egyebet, hiszen a tanácsosok nem tartották be a törvényes procedúrát. A kormánybiztos lényegében segíteni próbált az önkormányzati képviselőknek, hiszen kiegészítést kért, és egy sor jogi megjegyzéssel küldte vissza a határozatot. Nem két elutasító mondattal válaszolt, hanem aprólékosan leírta, megmutatta, miként kell kinéznie egy törvényes tanácsi határozatnak. – Az elmúlt évben egy minisztériumi ellenőrző csoport is járt az iskolában. Mi áll a vizsgálóbizottság jelentésében? – Nem tudom, mert nem láttam. Az előző miniszter küldte ki a bizottságot, ő kaphatta meg a jelentést. – A tárca nemzetiségi oktatásért felelős államtitkáraként nem láthatta a jelentést? – Nem, egyszerűen nem adták ide. – Az új miniszter sem látta? – Nem tudom, nem tett róla említést. Azok viszont, akik az iskola ügyével foglalkozunk, nem ismerjük a tartalmát. – A DNA bekopogott a minisztériumhoz? – Tanúként kettőnket, a közoktatásért felelős államtitkár asszonyt meg engem ki is hallgattak. – Bukarestben? – Nem, képzelje, Marosvásárhelyre citáltak. – Mi érdekelte a vásárhelyi ügyészeket? – Az iskola alapítása. Többet erről nem mondhatok. – A DNA hívta fel a figyelmét, hogy a kihallgatásról ne beszéljen? – Nem, ilyesmiről nem volt szó. Egyébként egy korrekt, civilizált és nyugodt hangnemű beszélgetés volt, amelynek során kifejtettem a véleményemet. Nem tettek fel célzatos, tendenciózus kérdéseket. – Ön szerint egy iskolaalapítás, amelynek során senki nem kényszerített vagy kenyerezett le senkit, miként lehet korrupciós ügy? – Nem vagyok jogász, de a hatalommal való visszaélés is korrupciót jelenthet. – Ily módon jött volna létre a katolikus gimnázium? – Ezt nem mondtam. Azt viszont látom, hogy becsúsztak procedurális hibák. Hogy ez törvénytelenséget jelent vagy sem, nem tudhatom, hisz, ismétlem, én nem vagyok jogász. – Államtitkárként viszont egyetért azzal, hogy a DNA által vagy segítségével kreált műbotrány Erdély-szerte jócskán visszavetheti a magyar oktatás helyzetét? – Ne a vásárhelyi esetből induljunk ki! Inkább figyeljünk jobban oda, a kéréseinkhez, kérdéseinkhez próbáljunk sokkal professzionálisabban hozzányúlni. – És RMDSZ-es szakpolitikusként mit üzen a vásárhelyi szülőknek? – Azt, hogy tartsanak ki. Remélem, hogy a józan ész fog diadalmaskodni. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2017. március 18.Elítéli a nemzetpolitikai államtitkárság a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc líceum elleni eljárástA nemzetpolitikai államtitkárság elítéli a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) „túlkapásait" és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum "ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket" – közölte az államtitkárság szombaton az MTI-vel. A közleményben úgy fogalmaztak: egy jogállamban megengedhetetlen, hogy ügyészek vallási hovatartozásukról faggassanak embereket, vagy kérdőre vonják őket azért, mert egy adott felekezeti iskolába íratták gyermekeiket. Elfogadhatatlan az is, hogy egy ügyészségi vizsgálat megindítása nyomán megkérdőjeleződjön egy felekezeti iskola puszta léte – tették hozzá. Az államtitkárság egyetért azokkal az erdélyi magyar politikusokkal, akik szerint a marosvásárhelyi katolikus líceum ügye szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amely arra irányul, hogy a magyar közösségeket alapvető jogaikban korlátozzák. A közlemény ezek között említi, „a magyarság számára nagy horderejű, máig megoldatlan ügyeket, mint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának kérdését vagy a történelmi egyházakat megillető igen fontos ingatlanok - Székely Mikó Kollégium, a gyulafehérvári Batthyáneum - visszaszolgáltatását". „Közismert, hogy a MOGYE szenátusa - élén a rektorral -, az erre vonatkozó törvényes kötelezettség ellenére, immár évek óta nem hajlandó dönteni az egyetem önálló magyar karának létrehozásáról. Ellenük mégsem indult ügyészségi vizsgálat, őket nem zaklatja a DNA. Mindeközben, noha az egykori katolikus leánygimnázium épülete visszakerült az egyház tulajdonába, mégis folyamatos külső akadályokba ütközik a líceum működése" – írták. A nemzetpolitikai államtitkárság jelezte: a magyar kormány kiáll a megfélemlített, ártatlanul meghurcolt szülők és diákok mellett, szolidaritásáról és erkölcsi támogatásáról biztosítja azokat, akik mindezek ellenére is vállalják, hogy kiállnak jogaikért és mindent elkövetnek azért, hogy a katolikus líceum tovább működhessen. „Abszurd, hogy a XXI. században, az Európai Unió területén egyáltalán kérdésessé válhat, hogy egy keresztény egyház a saját ingatlanában felekezeti iskolát tarthasson fent. Mindez összeegyeztethetetlen az Európai Unió jog- és értékrendjével" – írta az államtitkárság. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert az ügyészség szerint annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. A DNA február végén az iskolában tanuló gyermekek szüleit is kezdte kihallgatni, azt sugallván számukra, hogy gyermekeik elveszíthetik azokat az iskolai éveket, amelyek alatt a gimnáziumban tanultak. A Maros megyei tanfelügyelőség február végén arról döntött, hogy a bizonytalan jogi helyzet miatt nem engedélyezi a beiratkozást a gimnázium cikluskezdő osztályaiba. Hétfőtől péntekig tüntetéssorozatot tartott a marosvásárhelyi prefektusi hivatal előtt a létbizonytalanságba sodort marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanuló gyermekek szüleinek egy csoportja. [Forrás:MTI] itthon.ma/karpatmedence 2017. március 19.Csíkszékiek szerepe a szabadságharcbanTudományos ülésszakot tartottak pénteken a csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központban, ahol történészek mutatták be az 1848-as forradalom és szabadságharc csíkszéki vonatkozásairól szóló kutatások legújabb eredményeit. Pál-Antal Sándor csíkmadarasi születésű, Marosvásárhelyen élő levéltáros, akadémikus, a konferencia főszervezője a megnyitón elmondta, az ötletet Süli Attila magyarországi hadtörténész adta, akivel két éve közösen dolgoznak a csíki ’48-as események kutatásán. Úgy vélték, hogy az eredményeket elsősorban a csíkiakkal kell ismertetni. „Nem egy általános megemlékezéssel kapcsolatos múltfelidézést szerettünk volna, hanem az volt a célunk, hogy a legújabb kutatások eredményeit mutassuk be. Nagyon régi tervem volt a székelyföldi ’48-as események forrásainak közlése. Úgy gondoltam, hogy öt szék – öt kötet. 2001-ben sikerült a marosszékit kiadni, rá két évre az udvarhelyszékit, és ott elakadtam. Pedig a csíki eseményekre vonatkozóan ezelőtt több mint ötven éve kezdtem gyűjteni a forrásokat, nagyon sok iratot átmásoltam abból a csíki levéltárból, amelyiknek az anyaga mindmáig nem kutatható. Levéltáros lévén, alkalmam volt kezembe venni mindegyiket. A forráskötet összeállítása során meglepődtem, hogy milyen sok forradalmi eseményre vonatkozó tényről nincs tudomásunk, a múlt homályába vesztek. Ezek közzétételével igazán fel lehet vetíteni a múlt eddig elfelejtett részeit is” – mutatott rá Pál-Antal Sándor, aki Csíkszereda az 1848-as forradalomban című előadással nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően Süli Attila budapesti hadtörténész és Komán János maroshévízi történelem szakos tanár Bodor Ferencről szóló előadásai következtek, majd a gyergyószentmiklósi Garda Dezső a gyergyóiak részvételét mutatta be a forradalom és szabadságharc jelentősebb eseményeiben. Azért fontos ez a konferencia, mert eddig egyféleképp ismertük a székelység részvételét a ’48-as forradalomban és szabadságharcban. Azt az irányvonalat Imre István és Egyed Ákos kutatásai szabták meg, Pál-Antal Sándor és Süli Attila kicsit másfelé és másképpen közelítik meg ezeket az eseményeket – magyarázta Garda Dezső, aki az ülésszak első részét vezette le. Mihály János lövétei történész Magyar nemzeti színek Székelyföldön 1848–1849-ben címmel értekezését Tamási Zsolt marosvásárhelyi történelem szakos tanár előadása követte, aki arról beszélt, hogy milyen mértékben vett részt a csíkszéki római katolikus papság a ’48-as történésekben. Orbán Zsolt csíkszeredai történelem szakos tanár 1848 – a székely identitás vége? című előadásában arra kereste a választ, hogy igaz-e az az elmélet, amely szerint ’48-ban a székelység feladja a teljes, nációval járó előjogait, része lesz a magyar nemzetnek, integrálódik, és ezzel vége lesz a székely identitásnak. Az ülésszakot a csíkszeredai Forró Albert történelem szakos tanár Az 1848-as csíkszéki események a história tükrében című előadása zárta. Péter Beáta Székelyhon.ro 2017. március 20.Elhangzott a magyar kormány üzeneteAz ima erejével a római katolikus iskoláért Kéz a kézben, élő láncolatot alkotva mondott közös imát a belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplom hajóját megtöltő gyülekezet a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban tanuló gyermekekért, fiatalokért, szüleikért, a tanítókért, tanárokért, hitoktatókért, az iskola igazgatójáért és „azokért is, akiknek bölcs döntése nyomán a tanítás ismét zavartalanná válhat”. A közös imán jelen volt Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes vezetője, a magyar kormányt képviselő Szilágyi Péter helyettes államtitkár, Novák Zoltán Csaba RMDSZ-szenátor, Biró Zsolt és Vass Levente parlamenti képviselők, Péter Ferenc, Maros, Borboly Csaba, Hargita és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, valamint Borbély László, a Katolikus Státus Alapítvány képviselője. Legfontosabb és legszentebb ügyünkért, a jövő nemzedék, az anyanyelvi oktatás bölcsőjét jelentő iskoláért fordulunk Istenhez az imádság minden lehetséges formájával, hangzott el Oláh Dénes római katolikus esperes igeliturgiájában. Minden keresztény ember kérő imája mellett hálával tartozunk őseinknek, akik gazdag épített örökséget hagytak ránk. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség büszke a nyolc státusiskolára, ami a felnövekvő nemzedék iránt érzett felelősségből áldozatok árán épült, és amelyeket 1948-ban államosítottak, évszázadok kincsét semmisítve meg. Népünk legidőtállóbb erőssége a templom mellett az iskola volt, ezért építtette mindkettőt újra minden dúlás után. A templomban erőt gyűjtött, az iskola pedig a gyermekek nevelését, testi és szellemi kiteljesedését szolgálta, ma pedig szent kötelességünk megtölteni élettel. A közbenjáró ima, mint a felebaráti szeretet legszentebb példája, a közös ügyért kell szóljon, a fölfele irányulóval a főesperes erőt kért a felvállalt harc folytatásához. Nemcsak egyet akarunk, egyként akarjuk ezt – jelentette a két a kézben elmondott Miatyánk, amitt Tamás Csilla imája követett. Közös akarattal és törekvéssel jutottunk arra az elhatározásra, hogy imádkozzunk azért, hogy a tanítás ismét zavartalan legyen a katolikus iskolában, legfőképpen pedig azokért, akiket jogtalanul meghurcoltak, Tamási Zsolt igazgatóért, a megfélemlített szülőkért és gyermekekért – tolmácsolta Farkas Balázs, a csíkszeredai főkonzulátus ideiglenes vezetője Soltész Miklós egyházügyi államtitkár üzenetét, aki édesanyja súlyos állapota miatt kényszerült távol maradni. „A közös imádság nem irányul senki ellen, ahogy a katolikus iskola sem valakik ellen, hanem valakikért tevékenykedik.” Hiszem és mindannyiunknak hinnünk kell, hogy sok-sok ilyen alkalom a Szentlélek erejével hat azokra, akik vagy félelmükben, vagy rossz szándék miatt eddig az iskola vezetése és annak fennmaradása ellen cselekedtek” – idézte az államtitkár szavait Farkas Balázs. A magyar kormány üzenetét dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közvetítette: „A leghatározottabban elítéljük a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) túlkapásait és a Római Katolikus Teológiai Líceum ellehetetlenítésére irányuló törekvéseket. Véle-ményünk szerint egy jogállamban megengedhetetlen, hogy ügyészek vallási hovatartozásukról faggassanak embereket, vagy kérdőre vonják őket azért, hogy egy adott felekezeti iskolába íratták gyermekeiket. Elfogadhatatlan az is, hogy egy ügyészségi vizsgálat megindítása nyomán megkérdőjeleződjön egy felekezeti iskola puszta léte” – hangzott el a Miniszterelnökség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közleményében. Egyetértenek azokkal az erdélyi magyar politikusokkal, akik szerint a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzete is szervesen illeszkedik a magyar közösségeket alapvető jogaikban korlátozó folyamatba, mint a MOGYE magyar karának ügye, amelyről a szenátus és a rektor a törvényes előírások ellenére sem hajlandó dönteni, továbbá olyan fontos ingatlanok, mint a Székely Mikó Kollégium és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásának kérdése. „Magyarország kormánya kiáll a megfélemlített, ártatlanul meghurcolt szülők és diákok mellett. A magyar állam teljes szolidaritásáról és erkölcsi támogatásáról biztosítja azokat, akik mindezek ellenére vállalják, hogy kiállnak jogaikért, és mindent elkövetnek azért, hogy a katolikus líceum tovább működhessen.” A közlemény abszurdnak nevezi, hogy „az Európai Unió területén egyáltalán kérdésessé válhat”, hogy egy keresztény egyház saját tulajdonú ingatlanjában a katolikus szellemben történő oktatást felvállaló iskola működhessen. Ennek ellehetetlenítése összeegyeztethetetlen az Európai Unió jog- és értékrendjével – hangzott el a közleményben, majd nemzeti imánkkal zárult a szombat délelőtti szentmise. Székelyföldi összefogás a katolikus iskoláért Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsainak elnökei is részt vettek március 18-án, szombaton a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébániatemplomban a katolikus iskoláért meghirdetett közös imán. Péter Ferenc, Borboly Csaba és Tamás Sándor a templomi imát követően közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a katolikus iskola tanárait, diákjait és szülői közösségét. „A Római Katolikus Teológiai Líceum fennmaradásáért folytatott küzdelem a gyermekeink jövőjéről szól. Amit kérünk, a katolikus iskola helyzetének tisztázása és a tanintézet működésének biztosítása, közösségünk jogos igénye. Nem valaki ellenében szeretnénk fellépni, hanem egy felekezeti oktatást biztosító iskola mellett foglalunk állást, és meggyőződésünk, hogy az iskola létrehozása körüli esetleges adminisztratív hibák jó szándékkal kijavíthatók. Nem hagyjuk magunkat sem megfélemlíteni, sem elbizonytalanítani, a végsőkig kitartunk a katolikus iskola mellett. Minden békés és törvényes eszközt megragadunk, hogy a tanintézet megmaradását biztosítsuk. Egy olyan küzdelem ez, amelyet csak együtt, az egyház, a politikum és a civilek összefogásával tudunk megnyerni.” Péter Ferenc, Maros megye tanácselnöke Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke Ígéret egy újabb tanácskozásra Több napon át tüntettek a régi Városháza előtti parkban az elmúlt héten a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szülei. A Civilek a Katolikus Iskoláért csoport tagjai ugyanakkor felszólították Marosvásárhely polgármesterét, az általa vezetett hivatalt és a városi tanácsot, hogy „haladéktalanul tegyenek eleget törvényi kötelezettségüknek”, és záros határidőn belül állítsák össze és hagyják jóvá Marosvásárhely iskolahálózatát, amelyben önálló jogi személyiséggel bíró iskolaként szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum. Tették ezt azokra az átiratokra hivatkozva, amelyeket a tanügyminisztérium küldött a polgármesteri hivatalnak. Ugyanakkor felszólították a polgármestert, hogy bizonyítsa be, amit a szülők előtt két tanácsülés alkalmával is kijelentett, miszerint a katolikus iskolával minden rendben van, továbbá azt a gyakran hangoztatott kijelentést is, hogy Marosvásárhely a tolerancia és a harmónia városa. A tüntető szülők ígéretet kaptak, hogy Dorin Florea március 17-én fogadja őket, de a találkozón csak a tanácsadója, Claudiu Maior és a hivatal jegyzője jelent meg. Ott a szülők újabb ígéretet kaptak, amiről Csíki Csengele, a csoport vezetője számolt be: – Kezdeményezésünkre a polgármesteri hivatal egy újabb nagyszabású tanácskozást hív össze március 21-re, amelyen részt vesz a prefektus, a polgármester és tanácsosa, a Városháza jegyzője, Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős szakigazgatóság aligazgatója, a megyei tanfelügyelőség, a városi tanács, valamint a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői közösség képviselői. Reményeink szerint a beszélgetésen tisztázódni fog iskolánk helyzete, és megszületik a megoldás, amelynek kulcsát eddig egyik intézmény dobálta a másiknak – nyilatkozta Csíki Csengele, a szülői csoport vezetője. BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
