szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1993. szeptember 4.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az Adevarulnak, elmondta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszterrel történő találkozóján felveti: Magyarországnak Románia ET-be való fölvételével kapcsolatos szavazata próbaköve lesz a Romániával való együttműködési készség őszinteségének. /Adevarul (Bukarest), szept. 4., ismerteti: Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 9.
Prágában járt Melescanu külügyminiszter, ahol aláírta a két ország közötti első barátsági és együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./
1993. szeptember 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak, kifejtve, hogy fontosnak tartja a magyar külügyminiszterrel történő találkozást. Tárgyalni szeretne az alapszerződésről, ragaszkodva a területi záradékhoz. Az RMDSZ közvetlenül nem vehet részt a két ország közötti tárgyalásokon, de konzultálnak a szervezettel. Szerinte a jelenlegi körülmények között feszültséget keltene Kolozsváron a konzulátus újramegnyitása. Tagadta a kisantant újraélesztését, azonban a kisebbségi kérdésben egyeztetik álláspontjukat, mert erre vonatkozóan Magyarország álláspontja is egységes szomszédaival szemben. /Léderer Pál: A tangót ketten táncolják. Népszabadság-interjú Teodor Melescanu román külügyminiszterrel. = Népszabadság, szept. 14./
1993. szeptember 15.
Szept. 15-én megkezdődött Jeszenszky Géza külügyminiszter 19-ig tartó hivatalos romániai látogatása. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, aki átadta vendégének az 1956-os forradalommal kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokat. Ezek Nagy Imre és minisztertársainak Romániába hurcolásáról szólnak. Ezután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. /A kezdet jó - nyilatkozta Jeszenszky Géza. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./
1993. szeptember 15.
A két külügyminiszter a tanácskozás után összegezte az eredményeket. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a jó viszony kialakítása a magyar kormány régi törekvése. Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni a határoknál a sorbanállást, két új határátkelőhelyet nyitnak meg /Battonya-Méhkerék, Tornya-Nagyszalonta/, de továbbiakra is sor kerül. A tankönyveket szakértők közreműködésével felülvizsgálják, a diplomákat kölcsönösen el fogják ismerni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./
1993. szeptember 15.
A Romániai Magyar Szó a magyar külügyminiszter látogatása előtt Teodor Melescanu külügyminiszterrel szeretett volna interjút készíteni. Ennek érdekében egy hete ígéretet kaptak arra, hogy a külügyminiszter külön interjút ad a lapnak. Három kérdést előre bediktáltak Mircea Geoana külügyi szóvivőnek, azzal, hogy továbbítsa a miniszternek. Sokszoros telefonon történt kérés után Geoana átnyújtotta a válaszokat tartalmazó magnószalagot. Kiderült, hogy a szalag üres volt. Végül mégis küldték a jó szalagot, azon viszont Teodor Melescanunak a Népszabadságnak adott interjúja volt. /Székely László: Sajátos köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 21.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 21-én Brüsszelbe érkezett, ahol találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral. Melescanu kifejtette: Románia is tagja akar lenni a NATO-nak, egyben átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét, aki szintén Románia együttműködési szándékát erősítette meg. Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele az, hogy valamennyi kelet-európai állam igyekezzen javítani kapcsolatait szomszédaival. /Bogdán Tibor: Románia egyenlő elbánásra számít. = Magyar Hírlap, szept. 22./
1993. szeptember 21.
Szept. 21-én Brüsszelben az Európai Közösség képviselői tárgyaltak a hat társult ország /a volt szocialista országok/ küldötteivel. Romániát Melescanu külügyminiszter képviselte. Az egyes országok reformfolyamatait, a demokratizálódást, a stabilitást elemezték. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./
1993. szeptember 22.
Szept. 22-én Teodor Melescanu külügyminiszter fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A találkozón Melescanu pozitívan értékelte Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait. Véleménycserére került sor az RMDSZ oktatási elképzeléseiről, a kisebbségi törvényről, a román-magyar dialógussorozat megrendezéséről. /RMDSZ-vezetők a külügyminiszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1993. szeptember 24.
Szept. 24-én Pozsonyban Iliescu elnök és Kovác szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést. Megbeszélést folytatott a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Janek Moravcík. A megbeszélésekről nyilatkozva Pozsony kiemelte, hogy a egyértettek a kisebbségi kérdéssel összefüggő kérdésekben. /Egyetértés a kisebbségek kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ "Én soha nem neveztem magam harmincmillió román elnökének" - jelentette ki Iliescu elnök Pozsonyban a sajtófogadáson. Kovác utalt rá, hogy a két ország Magyarországhoz fűződő viszonyáról sok szó esett a tárgyaláson. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1993. október 7.
Okt. 7-én Bécsben ünnepélyesen megtörtént Románia belépése az ET-be, Teodor Melescanu külügyminiszter mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./
1993. október 7.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Romániai Magyar Szónak adott interjújában értékelte Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatását: történelmi eseményt jelenthet, ha mindkét fél konkrét akciók, intézkedések révén kihasználta a látogatás nyomán létrejött lehetőségeket. A magyar fél kész a határok sérthetetlenségének az alapszerződésbe beiktatására, a helsinki záróokmányra utalással. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban a román fél hajlandó olyan megszövegezésre, hogy kötelezettséget vállal a nemzetközi normák tiszteletben tartására. Melescanu a Balladur-tervet is említette, szerinte a magyarországi választások előtt aláírják az alapszerződést. Románia ET-be való felvételekor kilenc ajánlást is magszavaztak. Az ajánlások nem kötelező jellegűek, mondta, de azokat végre kell hajtani. Szerinte alkotmánymódosításra nincs szükség, egyes törvényeket viszont módosítani kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1993. október 11.
Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.
1993. október 18.
A frankofon országok csúcstalálkozóját Mauritiusban tartották, ahol Románia teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. Megjelent Iliescu elnök is, és okt. 18-án találkozott Mitterand elnökkel. A román elnöki szóvivő szerint kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. /Francia-román csúcstalálkozó. = Új Magyarország, okt. 19., Románia- Mauritiuson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A román küldöttség tagjai között van Melescanu külügyminiszter is, aki a szerint a frankofon mozgalom az emberiség globális problémáira összpontosít. Iliescu útjának következő állomása a Dél-afrikai Köztársaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1993. október 27.
Bukarestben járt Stephen Oxman, az amerikai kormány európai és kanadai ügyekért felelős miniszterhelyettese, találkozott Vacaroiu miniszterelnökkel, Iliescu államelnökkel, Melescanu külügyminiszterrel és az ellenzék képviselőivel. A román média szerint Oxford látogatásának egyik célja Románia és a NATO közti viszony megtárgyalása volt. A partnerviszony kialakításában nem lesz diszkrimináció, mondta Oxman. /Leszavazták az ellenzéket. Nyugati bátorítás. = Pesti Hírlap, okt. 27./
1993. november 5.
1994-ben meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, olvasható az ET Strasbourgban nov. 4-én megtartott külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozatában. A külügyminiszterek tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter szorgalmazta, hogy a kisebbségi keretegyezmény kidolgozásába a tagországok vonják be saját kisebbségeiket is. Ugyanezen ülésen történt Románia ünnepélyes ET-beiktatása. Melescanu külügyminiszter Románia elégedettségét fejezte is, hogy beléphetett az európai nagy családba. /Európa Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7., Az ET külügyminiszteri tanácsülése Strasbourgban. = Magyar Hírlap, nov. 5./
1993. november 6.
Jeszenszky Géza külügyminisztert a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal meghívta a város szülöttének, Turóczy Józsefnek, az ágyúöntő Gábor Áron társának emlékét megörökítő szobrának avatására. Melescanu külügyminiszter csak nov. 6-án este érkezik haza Strasbourgból, így nem találkozik a Székelyföldre látogató Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. /Jeszenszky Géza Székelyföldön. = Pesti Hírlap, nov. 6./
1993. november 24.
Melescanu külügyminiszter a jelenlegi magyar kormány politikáját nem tartja jónak, mivel az összes szomszédjával feszült viszonyt teremtett, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung nov. 22-i számában a lap bukaresti tudósítója, Viktor Maier. /Német lapvélemény Melescanuról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1993. december 1.
Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1993. december 7.
Bukarestben különös aggodalommal tekintenek a korábbi Szovjetunióban végbement folyamatokra, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a La Libre Belgique dec. 6-i számában. A NATO "félig kinyitotta ajtaját", jellemezte a NATO által kilátásba helyezett Partnerség a békéért formulát. Románia számít a Nyugat-Európai Unió támogatására abban, hogy az ország a NATO tagja lehessen. /Melescanu-nyilatkozat. = Magyar Nemzet, dec. 7./
1993. december 14.
Nyugati körútra indult Melescanu külügyminiszter. Először Luxemburgba megy, ahol üzletemberekkel találkozik, majd Washingtonba repül. /Melescanu útra kel. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./
1993. december 15.
Melescanu külügyminiszter dec. 15-én Washingtonba érkezett. Találkozni fog Warren Christopher külügyminiszterrel, aláírják a beruházások kölcsönös védelméről szóló szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
1993. december 17.
Melescanu külügyminiszter személyében 1989 óta először lehetett ilyen rangú hivatalos román vendég az Egyesült Államokban. Christopher külügyminiszter bejelentette, hogy üdvözli a román demokratikus átalakulás felé tett lépéseket. /Melescanu Amerikában. = Népszabadság, dec. 17., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./
1993. december 29.
Melescanu külügyminiszter dec. 29-i sajtóértekezletén a román-magyar kapcsolatokban érezhető javulásról számolt be. A jövőben is erősíteni kell a két ország közötti kapcsolatokat, szögezte le. - A kormány dec. 29-én nyilatkozatban reagált Vlagyimir Zsirinovszkij Romániát sértő kijelentéseire, amelyeket "mocskos szidalmaknak" nevezett a dokumentum. A külügyminisztériumba hívatták az orosz nagykövetet és közölték vele a hivatalos román álláspontot. A román parlamentben is foglalkoztak dec. 29-én Zsirinovszkij véleményével, aki szerint Románia mesterséges képződmény, amelyet olasz cigányok laknak, akik Oroszországtól, Bulgáriától és Magyarországtól oroztak el területeket. /Bukarest: haladás a román-magyar viszonyban. = Népszabadság, dec. 30./
1994. január 7.
Melescanu külügyminiszter a román kormány napilapjának, a Vocea Romaniei jan. 6-i számának adott interjújában hangsúlyozta a jószomszédi viszony megteremtésének fontosságát Magyarországgal és Ukrajnával. /Magyar Hírlap, jan. 7./
1994. január 21.
Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 24.
Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter jan. 24-én Bukarestben tárgyalt kollégájával, Teodor Melescanuval. Jovanovic hangsúlyozta, hogy elégedettek Románia magatartásával. /Magyar Hírlap, jan. 25./
