A romániai egészségügyi rendszer megbízhatatlansága és a szolgáltatások gyenge minősége miatt egyre több határ menti román állampolgár kezelteti magát magyarországi orvosokkal, és sok várandós nő ottani kórházakban hozza világra gyermekét. Az anyaországban az egészségügyi szolgáltatások díja a romániai árak háromszorosa, a betegek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket, különösen, hogy egy kétoldalú megállapodás értelmében visszaigényelhetik a magyarországi orvosi ellátás költségeit. Magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. A nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel. A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” –mondta el egy alkalmazott. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok” – magyarázta Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke. – A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza. /Végh Balázs: Terjedő kórházturizmus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. /P. M. : Az Arad megyeiek is átjárnak gyógyulni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2009. február 27.
A Collegium együttes az ország egyik legrégibb aktív régizene-együttese: 1977 óta működik Nagykárolyban. A Deák Endre zenetanár irányításával működő, képzett zenészekből és műkedvelő muzsikusokból álló hattagú nagykárolyi csapat korhű hangszereken szólaltatja meg a középkori és reneszánsz Európa zenéjét. „Külön hangsúlyt fektetünk az erdélyi vonatkozású művekre. Ezek legnagyobb része saját kutatásunk eredménye, különböző kéziratokból és kódexekből sikerült felkutatnunk őket – részletezte Deák. – Műsorainkba az évek folyamán a gyulafehérvári, marosvásárhelyi és brassói kéziratokban lejegyzett művek jó részét beépítették. Számukra fontos a brassói születésű Bakfark Bálint (Valentin Bakfark) életművének kutatása is – ő ugyanis kora, a 16. század egyik nagy nemzetközi tekintélynek örvendő lantművésze volt” – mutatott rá Deák. Az együttes 1980 óta rendszeresen részt vesz a csíkszeredai régizene-fesztiválon, de állandó vendégek a szatmári sváb napokon is. /Végh Balázs: Letűnt korok hangjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2009. március 6.
Budapesten a Kráter Könyvműhely újra kiadta 2008-ban a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom sokat vitatott regényét, Székely Mózes Zátonyát. Először 1930-ban jelent meg a Genius kiadásában, 1935-ben francia nyelvre is lefordították. A második világháborút követően tiltólistára került Romániában, szerzőjét többször bebörtönözték románellenesség vádjával. A regényíró eredeti neve Daday Loránd (1893–1954). Regénye, a Zátony azt mutatta be, hogyan hull szét az erdélyi magyar földesúri birtok a feltörő román burzsoázia és a földet követelő parasztság kettős nyomása alatt. A szerző az erdélyi magyarság magára maradottságát és tragédiáját mutatta be. /Végh Balázs Béla: Könyvespolc: A pusztuló Erdély lelke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./
2009. március 17.
Németi János régész a nagykárolyi cigányság történetét ismertette nemrégiben a nagykárolyi múzeum Helytörténet mindenkinek című előadás-sorozata keretében. A történelem több nagykárolyi származású zenészdinasztiát is számon tart. „Ezek a családok olyan világhírű muzsikusokat adtak a zenetörténetnek, mint például Ruha István és Fátyol Rudolf hegedűművészek” – tette hozzá Németi. Németi szerint manapság azért beszélnek mindenütt cigányproblémáról és megélhetési bűnözésről, mert a roma lakosságot megfosztották eredeti életformájától. A kosárfonáshoz, gyékényszövéshez is jól értettek a nagykárolyi cigányok, de ezeket a termékeket ma már nincs kinek eladniuk. A több mint egy éve útjára indított Helytörténet mindenkinek című sorozatról Hágó Attila Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze, az előadások ötletgazdája elmondta: „Célunk, hogy minél több, lehetőleg helyi szakember ismertesse meg a városlakókkal Nagykároly és vidéke nevezetességeit.” /Végh Balázs: Helytörténeti előadás Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./
2009. április 1.
A szatmárnémeti polgármesteri hivatal kezdeményezésére március 30-án újabb egyeztetést szerveztek a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ügyében. Az egyház, a városi és megyei tanács, a megyei tanfelügyelőség és a két iskola képviselői megtárgyalták, és aláírták az iskolák épületcseréjére vonatkozó ütemtervet. Elek Imre, a költözni kényszerülő főgimnázium igazgatója nem látta el kézjegyével a dokumentumot. „Nem írhattam alá a felkínált szerződést, mert azzal az általam képviselt tantestület, szülő- és diákközösség, valamint a szatmári magyarság érdekei sérültek volna” – magyarázta az intézményvezető. „A törvény a másik félnek ad igazat, ezt nem is vitatom, ám azt kifogásolom, hogy a kialakuló helyzet Erdély egyik legjobban működő magyar középiskolájának munkáját lehetetlenítené el” – nyilatkozta Elek Imre. Szerinte a három épületben nem lehetne folytatni az eddigi minőségi oktatást. Annak, hogy az igazgató nem látta el kézjegyével a szöveget, különösebb jogi vonzatai nincsenek, a dokumentum alapvetően morális erejű megállapodás, amit azért kezdeményeztek, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak –mondta Kereskényi Gábor jogász, alpolgármester. Hangsúlyozta, a városvezetés megpróbálja megoldani, hogy a Kölcsey ne kerüljön ki a városszélre, relatíve központi helyen maradjon, a jelenlegi épületétől mintegy 50 méterre. „Ez csak három épület igénybevételével oldható meg. Mást nem tehetünk, az nem lenne jó senkinek, ha a végrehajtók lakoltatnák ki az iskolát” – tette hozzá az alpolgármester. Szatmár megye tanácsa vállalja a jelenleg református épületben működő kisegítő iskola elköltöztetését. Az ütemterv szerint első lépésben a 2008/2009-es tanév lezárásakor, az érettségi vizsgák után a református gimnázium átadja a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak a Béke tér 10. szám alatti épületét. A főgimnázium továbbra is korlátlanul használhatja majd a főépület új szárnyát, mivel az nem képezi a református egyház tulajdonát. /Végh Balázs: Elosztották a Kölcseyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 7.
Fastus József Németországból hazatelepült festőművész tárlata nyitotta meg a hétvégén a nagykárolyi kávéház-kiállítótermet. A művész 2004-ben szerzett diplomát a mannheimi főiskola ipari formatervezés szakán. Műveinek alaptémája a nő, a nőiesség, amit a figuratív megoldások segítségével tesz szemléletesé, mondta a nagykárolyi születésű festő. A régi mesterek mára kissé háttérbe szorult viasztechnikáját alkalmazza, ami meglehetősen időigényes, de számára a vászon előkészítése is az alkotási folyamat fontos része. /Végh Balázs: Szürrealista festmények Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. május 4.
Hátrányos helyzetű gyerekek számára létesít központot Nagykárolyban a jeruzsálemi Szent Lázár-lovagrend, amelynek május 2-án tették le az alapkövét. Azt szeretné, ha ez a központ a Stella Maris, azaz a Tenger Csillaga nevet viselné, ami Szűz Mária allegóriája, és kitűnően jellemzi a gyerekeket is. Minden egyes csöppség egy csillag, amelynek fényesen kell ragyognia, ezért a segítségnyújtást kötelességüknek érzik, fejtette ki az alapkő-elhelyezési ceremónián dr. Klaus Winter lazarus lovag. /Végh Balázs: Otthon a „csillagoknak“. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./
2009. május 11.
Május 9-én véget ért Kultúra Tavasza Nagykárolyban elnevezésű egyhetes rendezvénysorozat. A rendezvények között volt például Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje, a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak térzenét. Egy magyar és egy román darabot adtak elő, mindkettőt Paul Sarvadi rendezte. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Volt fotókiállítás, fellépett a Collegium régizene-együttes is. /Végh Balázs: Szombaton ért véget a nagykárolyi tavaszi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 19.
Május 22-én ünnepli a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltsége fennállásának 10. évfordulóját. Ez alkalommal az óvó- és tanítóképző kar ünnepségére, valamint könyvbemutatókra kerül sor, közölte dr. Végh Balázs Béla adjunktus. Bemutatják a Sodrásban 1999-2009 című kötetet, amely tartalmazza a tanintézmény történetét, valamint az összes eddigi diák névsorát. Ismertetik az egyetemen ősszel induló szakokat. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karán az elmúlt tíz év alatt több mint 800 fiatal végzett, akiknek az egyharmada saját szakterületén helyezkedett el. A végzettek közül sokan Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy Németországban vállaltak munkát. A következőkben mesterképzést is szeretnének indítani a gyógypedagógia, az oktatásszervezés és a pedagógiai kommunikáció területén. /Ünnepel a Babes-Bolyai Tudományegyetem. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. május 25.
Egész napos ünnepi rendezvényt szerveztek május 23-án Szatmárnémetiben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karának tanítóképző szakán. Az intézmény már tíz éve képez a régiónak óvó- és tanító szakos diplomásokat. A jubileumon részt vett Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese is, aki hangsúlyozta: nagy szükség van az eredményesen működő kihelyezett tagozatokra. „Kolozsvár egyre drágul, egyre zsúfoltabb lesz, és komoly megterhelést ró a gyereküket taníttatni kívánó családokra. A szatmárihoz hasonló intézmények ugyanolyan színvonalat biztosítanak, de jóval alacsonyabbak a házbérek, olcsóbb a megélhetés és alacsonyabb a tandíj is. ” /Végh Balázs: Jubilált a BBTE kihelyezett tagozata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2009. június 4.
A 80. ünnepi könyvhét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei programjait június 2-án Szatmárnémetiben, a Németi templomban nyitották meg. „Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi szervezete már három éve működik együtt a nyíregyházi könyvtárral. Közös munkánk révén régi álmunk teljesülhetett, mert vendégül láthattuk Jókai Annát” – közölte Muzsnai Árpád, az esemény szatmárnémeti társszervezője. „Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mondta el szatmári közönségének Jókai Anna, aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva. Az írónő szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ‘56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas. „Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá. /Végh Balázs: Szatmárnémetibe látogatott Jókai Anna írónő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2009. június 9.
Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 11.
Június 10-én a Szatmári Magyar Hírlap és a köré szerveződött szellemi műhely munkatársai közönségtalálkozót és gálaestet szerveztek a nagykárolyi kastélyban. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának adjunktusa tartott tájékoztatót a nagykárolyi középiskolák végzősei számára a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségekről. Ezt követően a Szatmári Magyar Hírlapról beszélt az egybegyűlteknek Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő, a Szamos társadalmi és kulturális hetilapot pedig Ilyés Ildikó főszerkesztő mutatta be. A Scriptor Alapítvány munkásságáról, terveiről Szilágyi Ferenc elnök, valamint Veres István menedzser tartott beszámolót, melynek során felajánlották a nagykárolyi és a Nagykároly környéki irodalmárok, történészek és kutatók számára a lehetőséget írásaik megjelentetésére a hetilap hasábjain, illetve önálló kötetek formájában. A közönségtalálkozón jelen voltak a Scriptor Alapítvány gondozásában eddig megjelent 15 „Hírlap könyv“ szerzői közül öten (Bura László, Mandula Tibor, Fodor István, Veres István, és Debreczeni Éva), akik részleteket olvastak fel az általuk írt kötetekből. /Közönségtalálkozó és gálaest. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 11./
2009. június 12.
Szentháromság napján, június 7-én tartották Nagykárolyban a Gencsi úton lévő, a Károlyi grófi család által épített kápolna búcsúját. Az esemény színvonalas előadással kezdődött, és ünnepi szentmisével ért véget, amelyet Schönberger Jenő megyés püspök celebrált. A kápolnában évente kétszer, Szentháromság ünnepén, valamint Nagyboldogasszonykor tartanak misét. A fiatalok Iváncsits Tamás Damaszkusz című darabját adták elő. /Végh Balázs: Rockopera és búcsú a nagykárolyi Szentháromság-kápolnában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2009. június 19.
Lovas János szatmárnémeti nyelvész, egyetemi adjunktus gyermekkora óta szenvedélyes képeslapgyűjtő. „Kiváló kordokumentumok, történelmi, művelődéstörténeti és nyelvtörténeti adalékanyagok ezek a lapok” – állapította meg. Többek között olyan régi épületekről készült képeslapjai is vannak, amelyek már nem léteznek. /Végh Balázs: A képeslap mint remekmű. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 26.
Egyelőre nem magyarosítják az utcaneveket Szatmárnémetiben, a román pártok képviselői ugyanis leszavazták az RMDSZ-frakció kezdeményezését a helyi tanács ülésén. A magyar utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet 11 támogató és 11 elutasító szavazatot kapott, így az indítvány érvényét vesztette. Az ülésen heves vita alakult ki: volt olyan román tanácsos, aki arról értekezett, hogy az RMDSZ elképzelése haszontalan, mások azzal próbáltak érvelni, hogy Európában sehol nincsen precedens arra, hogy az utcanévtáblákat lefordítsák. Az egyik román tanácsos szerint a táblácskák kihelyezése fölösleges pénzkidobás lenne. „Sajnos be kell látnunk, hogy a multikulturalitás hangoztatása városunkban egyenlőre még csak az üres szlogenek szintjén tart” – fogalmazott Túrós Lóránd RMDSZ-es. Végül Kereskényi Gábor alpolgármester kijelentette, a hátralevő mandátuma ideje alatt így vagy úgy megoldja a magyar utcanévtáblák kérdését. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: leszavazott feliratok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2009. július 14.
A magyarságtudat erősítésével híd szeretne lenni az anyaország és az elszakított országrészek között a Partiumi Híd Fesztivál, amelyet első ízben szerveztek meg a Szatmár megyei Kökényesden július 9. és 13. között. A koncertek mellett előadások hangzottak el, zajlottak a gyermek- és szabadidős programok is. Több mint 3 ezer látogató fordult meg a fesztiválon. Krakkó Rudolf fesztiváligazgató szerint a hármashatár minden oldaláról érkeztek kikapcsolódni vágyó táborozók. „Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Erdély és a Partium különböző településeiről voltak látogatóink. – fogalmazott. Alapvetően családos rendezvény a Híd Fesztivál. Az egyik legjobban várt előadó, Tőkés László EMNT-elnök nem jelent meg, helyette Toró T. Tibor alelnök tartott előadást az európai autonómiaformákról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke A nemzettudat újjáépítése címmel beszélt a hallgatóságnak. „Anyagilag veszteségesen zárt a fesztivál, de a programok szempontjából sokat nyertünk. ” – összegzett Krakkó Rudolf. /Nagy Orsolya, Végh Balázs: Hétfő éjjel ért véget a Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2009. július 16.
Szatmárnémetiben látható Hadnagy Gabriella és Kulcsár Erzsébet közös tárlata az Alkotóház Galériában. A két marosvásárhelyi művésznő részt vett a július elején rendezett első Hadadi Nemzetközi Alkotótáborban is. „Bárhova is megy az ember, a gyökerei itt maradnak” – fogalmazott a tárlatmegnyitón a jelenleg Budapesten élő festőnő, Hadnagy Gabriella, aki 1965-ben végzett a marosvásárhelyi főiskola építészmérnöki és városrendezési szakán, majd nyugdíjazásáig az ottani tervezőintézetben dolgozott. Kulcsár Erzsébet 1989-ig informatikusként dolgozott, később ruhatervezéssel foglalkozott. Jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Bőrképeit olajjal és akrillal színezi. /Végh Balázs: Gyökerek a vásznon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2009. július 23.
Az utóbbi években sokan töprengtek azon, miért olyan rosszak a tanügyi versenyvizsgák eredményei. Az egyik megyében például a pályázók több mint fele nem érte el a végleges álláshoz szükséges átlagot, és több mint százan megbuktak abból a szaktantárgyból, amelyiket elméletileg évekig tanultak, és hivatásuknak mondanak. A tételek nehezek – hallani sokszor. /Végh Balázs: Bukott buktatók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2009. július 25.
Véget ért a beiratkozás a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett tagozataira. Jóval kevesebben iratkoztak be a felsőoktatási intézmény valamelyik szakára – tájékoztatott dr. Végh Balázs Béla egyetemi adjunktus. A gazdasági válság idején jóval kevesebben engedhetik meg, hogy gyermekük egyetemre járjon. A szatmári tagozaton továbbra is két szak indul: pedagógia- és neveléstudomány, valamint közigazgatási szak. Az óvó- és tanítóképző szakra összesen 37-en jelentkeztek, ami rendkívül alacsony, hiszen 120 helyet hirdettek meg. A közigazgatási szakra 150-en jelentkeztek a 170 szabad helyre. /(bumbulut): Véget ért a beiratkozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 25./
2009. július 31.
Szatmárnémerti képviselő-testülete jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi a Kölcsey Ferenc Főgimnázium áthelyezését a volt katolikus zárdaiskola épületébe. A református egyház jogos tulajdonosként visszakapta a Béke téri saroképületet, így a Szatmár megyei elitlíceumnak ki kell költöznie az ingatlanból. Az előzetes tervek szerint a város pályázati pénzekből kívánja megoldani a viszonylag romos állapotban lévő zárdaépület felújítását. Amennyiben a szükséges pénzt nem sikerül határidő előtt megpályázni, a város kénytelen lesz saját tartalékaiból félretenni az építkezésre, ugyanis a kérdés sürgető, mert a kölcseyseknek a 2010–2011-es tanévet már ebben az ingatlanban kell kezdeniük. A kölcseysek megelégedéssel fogadták a költözés ötletét. /Végh Balázs: Költözhet a Kölcsey-főgimnázium. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./
2009. augusztus 7.
Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./
2009. augusztus 13.
Az egyszerű közalkalmazottak és vezetőik egyaránt felháborítónak tartják a kormány kezdeményezését: szeptember és november között valamennyi közszférában dolgozó személynek 10 napig kényszerszabadságra kell mennie, s ezekre a szabadnapokra pedig nem fizetnek nekik. /Végh Balázs, Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Jánossy Alíz, Bálint Eszter: A közalkalmazottak zöme elítéli a kormány tervezett megtakarító intézkedését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 14.
Újra foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű gyerekek számára a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. 2005 óta szerveznek napközi-foglalkozásokat gyerekeknek. A szegény családban nevelkedő gyerekeknek nincs lehetőségük nyaralásra, így a nyári szünet végén a Szent Rita Egyesület programjai nyújtanak kikapcsolódást számukra. A tevékenységeknek a megyeközpont Hildegárda plébániája ad otthont. /Végh Balázs: Újra tevékenykedik a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2009. augusztus 18.
Idén 37. alkalommal találkoztak a magyar nyelvterület irodalomkedvelői a Tokaji Írótáborban. Csaknem 200 meghívott és számos érdeklődő vett részt az augusztus 12–14. között megrendezett írótábor változatos programjain. Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok a magyar borok fővárosában, Tokajon. Az előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. Vetési felhívta a figyelmet: már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott. Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz. /Végh Balázs: Csaknem 200 meghívottja volt idén a Tokaji Írótábornak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2009. szeptember 11.
Bura László szatmárnémeti nyelvész, nyugalmazott főiskolai tanár még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, magyar szakon. A magyaron kívül állandó tárgy volt a heti négy román és négy orosz nyelvóra, de ezeket nem ismerték el második szakként. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ 1954-ben végzett az egyetemen, majd egy évig az egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének főgyakornoka volt. 1955 márciusa és 1956 májusa között politikai fogoly. 1956. szeptember 1-től általános iskolai tanár később középiskolai, főiskolai tanár. Csaknem száz tanulmány, számos cikk, több mint 40 kötet szerzője és lexikonok szerkesztője. A filológia doktora, 1972-ben védte meg magyar nyelvészeti disszertációját a BBTE-n. Kutatási területei a lexikológia (szakszókincskutatás), a névtan, a nyelvművelés, a (szellemi) néprajz és a művelődéstörténet. 2000-től az MTA Köztestületének tagja. Bura László emlékezett arra, hogy az egyetemen tanára volt Nagy István író is. Előtte nem lehetett más íróra dicsérő szót szólni, mert számára saját maga volt az egyedüli. Nagyon érdekes volt az egyetemi években a Moldvában folytatott gyűjtés. Együtt dolgoztak nyelvészek, néprajzosok, zenekutatók. Burát 1955-ben letartóztatták államellenes szervezkedés címén. A vádirat szerint indirekt módon megsértette a munkásosztály önérzetét, mert tiltólistán lévő könyvet is találtak nála. Végül a másfél év fogság után kiengedték. Néprajzi, nyelvészeti és később hely-, iskola- és egyháztörténeti munkákkal, falumonográfiával foglalkozott. 1989 után Bura Lászlót Szatmárnémetiben megválasztották az akkori román–magyar vegyes tannyelvű líceum, a későbbi Kölcsey igazgatójának. 1998-ban sikerült kihelyezni Szatmárra a BBTE tanítóképző főiskoláját, amelynek néhány évre tanulmányi igazgatója volt. Jelenleg betanít az azóta egyetemmé fejlődött tanítóképzőbe, és számos munkája van kész vagy félkész állapotban. /Végh Balázs: Évtizedek óta a magyar kultúra szolgálatában. Beszélgetés Bura László szatmárnémeti nyelvésszel, nyugalmazott főiskolai tanárral. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2009. szeptember 15.
Keresztes Attila, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának új művészeti igazgatója változatos évadtervet állított össze, hogy mindenki találjon magának érdekes előadást. Csehov Három nővérével kezd a társulat, Keresztes Attila rendezésében. Ezt a Tasnádi István alkotta Malacbefőtt című zenés szociobörleszk követi, amelyet a szerző testvére, Tasnádi Csaba, a nyíregyházi színház direktora visz színre. Tóth Ede A falu rossza című darabját Csurulya Csongor, a szatmári Harag György Társulat állandó rendezője állít színpadra. Szilágyi Regina rendezésében tekinthetik meg majd a kicsik a Holle anyót. A Szilágyi Regina irányította bábszínház a tőle megszokott ütemben készíti előadásait. December 30-án lesz a Csárdáskirálynő bemutatója. „Az évad szerintem legfontosabb előadása a Mohácsi István Veszett fejsze című átiratából készült előadás lesz, Mohácsi János rendezésében”– fogalmazott a művészeti vezető. Előadják meg a magyarországi drámaíró-rendező, Kiss Csaba Hazatérés Dániába című tragédiáját Albu István rendezésében. A színiévadot a Csurulya Csongor rendezte és Matei Visniec által írt Bohóc kerestetik című stúdió-előadás zárja. /Végh Balázs: Változatos évadra számíthatnak a szatmári színházkedvelők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./
2009. szeptember 29.
Szeptember 28-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem két szatmári kihelyezett tagozatán is ünnepélyes keretek között nyitották meg az idei tanévet. A közigazgatási tagozatnak délelőtt, az óvónő- és tanítóképzőnek pedig délután volt a tanévnyitója. A pszichológia és neveléstudományi kar szatmári kihelyezett tagozatának rövid ünnepségén Bura László egyetemi tanár, Hatházi Attila tanár, valamint Végh Balázs Béla adjunktus köszöntötte a megjelent hallgatókat. A 2009/2010-es tanévet 70 elsőéves hallgató kezdte meg a tanítóképzőn. /Tanévkezdés a Bolyain. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 29./
2009. szeptember 29.
A magyar reneszánsz két nagy Bálintja címmel tartott előadást szeptember 27-én, vasárnap a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében Kobzos Kiss Tamás Magyar Örökség díjas és Deák Endre Tinódi-díjas. Az előadáson Balassi Bálint-versek hangzottak el koboz- és lantkísérettel, valamint Bakfark Bálint művei csendültek fel. A városi önkormányzat és művelődési ház csaknem telt házas rendezvényén Deák Endre házigazda, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője elmondta, ezzel a műsorukkal tavaly októberben debütáltak Budapesten, és azóta már többek között a csíkszeredai régizene-fesztiválon is felléptek. „A múlt héten a szatmárnémeti filharmóniában és a szilágysomlyói Báthory-napokon is előadtuk a két Bálinttól származó darabokat” – mesélte a nagykárolyi művész. /Végh Balázs: Reneszánsz dallamok Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
