Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 873 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 871-873
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Funar, Gheorghe

2006. október 26.

„Elvette tőlünk az ünnepet egy kisebbség agressziója – mondja a tüntetők első számú célpontja, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Örülni akartunk ezen az ünnepen, ehelyett védekeznünk kellett, és olyan arcunkat mutattuk a világnak, mely egészen biztosan nem a magyarok többségének arca.” Szűcs Lászlónak, az Erdélyi Riport főszerkesztőjének mély csalódottságot okozott a demonstrálók viszonyulása az ünnephez: „a Corvin közben elvbarátaik megemlékezésére sem voltak kíváncsiak”. Ha nem tudná, hogy több mint száz sérülést követelt a nap, Szűcs László mulatságosnak tartaná, hogy a Kossuth tér kiürítésekor Lanczner „Satu” Ferdinánd térparancsnok vette át az irányítást. A budapesti történések árnyékában alig kap figyelmet a határon túli magyarellenes politikai szélsőségek hangjának felerősödése. Gheorghe Funar felfegyverkezett „terrorszervezetnek” nevezte az RMDSZ-t. „Lehet legyinteni azzal, hogy Funar nem különb Satu Ferdinándnál, csakhogy az utóbbi napokban szinte egységfrontot alkot a román politika autonómiafrásztól táplált magyarellenessége”. Funar szlovák elvbarátja, Ján Slota, aki arra buzdította a szlovák pártokat, hogy mindaddig ne tartsanak semmiféle kapcsolatot a Magyar Koalíció Pártjával, amíg a szlovákiai magyarok egyetlen politikai ereje nem szánja el magát arra, hogy „elismerje a trianoni döntést”. A magyar társadalom megosztottsága erősíti a magyarellenes szélsőségesek hangját. /Szűcs László: Vadak és vádak. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 26./

2006. november 23.

A szenátorok november 22-én elutasították az európai parlamenti választásokra vonatkozó törvénytervezetet. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PNR) szenátorai tartózkodtak, továbbá a kormánypártok képviselőinek is egy része hiányzott. Az ellenzék és az RMDSZ politikusai között heves szóváltások estek, bizonyos szakaszok vitájánál egyes szenátorok horkantottak, mire Gheorghe Funar a szenátus mikrofonjánál kijelentette: a magyar nyelv a „lovak nyelve”. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte, az RMDSZ támogatta a jogszabályt, hiszen közös érdek az, hogy mielőbb megtartsák a választásokat. /Megbuktatták az EP-választások törvényét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2006. november 25.

Puskás Bálint háromszéki RMDSZ-szenátor egy sajtótájékoztatón kijelentette: az RMDSZ-nek elege lett abból, hogy folyamatos sértegetésnek van kitéve a magyar közösség, és többé nem fognak ilyen megnyilvánulásokat tolerálni. Példaként Gheorghe Funar néhány nappal ezelőtt a szenátusban elhangzott nyilatkozatát említette, amikor a honatya az európai parlamenti választásokra vonatkozó törvénytervezet vitáján kijelentette, hogy a magyar nyelv „a lovak nyelve”. – Ez a kifejezés egy egész népre vonatkozik, nemcsak a romániai magyar közösségre, és már elegünk van a hasonló megnyilvánulásokból. Ezentúl megpróbálunk közbelépni parlamenti úton, de ha az eset úgy kívánja, akár bírósági úton is – figyelmeztetett Puskás. /”Elegünk van a sértegetésekből!” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2006. december 5.

Az elmúlt évtizedben csupán árnyalatnyi változások történtek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: tíz évvel ezelőtt Matei Basarab, a jogi kar akkori dékánja szakította meg Czirják Árpád kanonoknak a felsőfokú oktatási intézmény évnyitóján magyarul mondott beszédét, most az egyetem vezetősége más módszerekhez folyamodott. Jelenleg „választékosabb” trükköket alkalmaznak. Tíz évvel ezelőtt Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) színeiben fellépő szélsőségesen nacionalista polgármester adta meg a hangot. Azóta magyarellenesség helyett a multikulturalizmus lett a „trendi”. /Kiss Olivér: Árnyalatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2006. december 7.

Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. január 27.

A Nagy-Románia Párt hivatalosan fel fogja kérni az Európai Parlamentet, lépjen közbe a román kormánynál annak érdekében, hogy az RMDSZ-nek tiltsák meg az európai parlamenti választásokon való részvételt – jelentette ki Gheorghe Funar, az NRP főtitkára. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet. A szélső nacionalista Funar Putyin orosz államfőt idézte, aki kijelentette, hogy azok a szervezetek, amelyek etnikai kritériumok szerint a területi szecesszióért küzdenek, terrorista alakulatok. /Funar az RMDSZ-ről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

2007. február 3.

A budapesti Legion Siculis (Székely Légió) irredenta rohamosztag értesítette a hargitai hatóságokat, hogy érkezik. Megküldte itteni programját, tagjai névsorát, fedőnevüket, sőt fényképeit is. Ennek köszönhetően ország-világ megtudta, hogy a különítmény február első hetében Hargitafürdőn szervez félkatonai kiképzőtábort, székelyföldi önkéntesekkel együtt gyakorolja a késdobálás, közelharc technikáját, ismerkedik a diverzió fortélyaival. Végső célja: Erdélyt Magyarországhoz csatolni, legalábbis a bukaresti Ziua napilap január 29-i számában ez állt. A Ziua – és visszhangjaként több kereskedelmi tévéadó – ismertette aknamunkájukat, bemutatta vezérüket, a sepsiszentgyörgyi származású Révész Tibort, valamint alárendeltjeit, akik a Bézbol, Hargi, Hassan, Kudi, Sniper, Zoro stb álnevekre hallgatnak. A Ziua ezelőtt 11 hónappal, 2006. március 9-én egész oldalt közölt a Legion Siculis irredenta szervezetről, ennek hargitai kiképzőtáborairól, amelyek harcosait Erdély elcsatolására készítik fel. Ezelőtt egy évvel szinte szóról szóra ugyanaz a mese, mint most. A székelyföldi, úgymond félkatonai szervezkedések hírverése nem 2006-ban kezdődött el. 1990. november 9-én a szélsőséges Romania Mare hetilap írta: „Több romániai magyar nemzetiségű fiatal Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziót. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzése céljából. ” Hosszú távra szóló, magyarellenes agitáció kezdődött, amit bizonyít, hogy öt év múlva, a Romania Mare 1995. november 3-i számában személyesen Corneliu Vadim Tudor pártvezér fogalmazta meg aggodalmát: „Az RMDSZ különítményei Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, miáltal Románia területi megcsonkítására törekszenek. ” Alig tíz nap múlva, november 13-án Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke, jelenleg a Nagy-Románia Párt főtitkára) azt kérte Ion Iliescu elnöktől, hogy Hargita és Kovászna megyében koboztassa el a magyar félkatonai szervezetek fegyvereit. A Ziua 1996. március 18-án hírül adta: fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres osztagai bevetésre kerüljenek Erdélyben. Ezt a sötét hagyományt folytatja a Ziua vészharangkongatása ugyanarról a Székely Légióról és vezéréről, Révész Tiborról. Mennyi a valóság? A Ziua elárulta magát: minapi, január 29-i cikkének internetes tálalásában, amelyet a kereskedelmi tévéadók is átvettek, a képernyőn megjelent egy „leleplező” színes fénykép, rajta magyar felirattal: Hegyimentő tábor, 1995. A Légió tehát nem katonáskodik, hanem a Hargita bércein edzőtábort szervez tagjainak. Erre utal internetes portáljának címe is: Hungarian Survival, tehát túlélés, de nem honfoglaló késdobálások. /Barabás István: Gyanús vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2007. február 12.

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2007. február 21.

A február 18-i, vasárnapi román–magyar vízipóló mérkőzést követően a kolozsvári U focicsapat szurkolótáborának nyolc tagja megverte a meccsről két barátja társaságában távozó Nagy Ákost. A fiatalember és barátai a helyszínről sétáltak hazafelé, amikor a huligánok hátulról rájuk támadtak. Nem volt nehéz megismerni őket, hiszen egyiküknél egy feltekert magyar zászló volt, míg az áldozat egy Magyarország feliratú sálat viselt a nyakában. Nagynak, aki az eset óta félrevert orral és szeme körül éktelenkedő lila folttal jár, csak annyi ideje volt, hogy a társasággal tartó lánnyal átszaladjon az úttest másik oldalára. Amikor látta, hogy a barátja nincs velük, visszafordult, és a segítségére akart sietni. Emlékei szerint ekkor üthették jó párszor arcon, mivel azonban többen is rátámadtak, már nem tudja felidézni a részleteket. A verés következtében nem csak az arca, hanem a keze és a térde is megsérült. Az eset után a fiatalember a rendőrséghez fordult, látlelet hiányában azonban csukott ajtókra talált. A mérkőzésről készült néhány olyan fénykép, amelyen a támadók némelyikét fel lehet ismerni, Nagy úgy döntött, feljelentést tesz, még ha nem bízik is abban, hogy a rendőrség megerőltetné magát az ügy felgöngyölítésében. A Gheorghe Funar utáni Kolozsváron bőven akad példa magyarellenes megnyilvánulásra. A belvárosban több épületen is horogkeresztek éktelenkednek, például az Apáczai-líceum, vagy a magyar egyetemisták egyik kedvenc szórakozóhelyén, a Bulgakov kávéház falán. E két épületről sikerült eltüntetni a náci szimbólumokat, de a Farkas utcai templom oldalán még mindig jól olvasható az „Unguri muie” felirat. A Babes–Bolyai Tudományegyetem történelemkarának környékén is fellelhető egy falfirka, amely halált kíván a magyarokra. /Kiss Bence: Magyar fiatalokat vertek meg. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2007. február 24.

Gheorghe Funar szenátor, a PRM főtitkára február 23-án közölte: a Nagy-Románia Párt (PRM) követeli, hogy az Irakból és Afganisztánból hazatérő román csapatokat Hargita, Kovászna és Maros megyébe vezényeljék, mivel ezen alakulatokat már kellőképpen kiképezték a terroristaellenes harcra. Hozzátette: a Székelyföldön tapasztalható jelenlegi helyzet az, ami szükségessé teszi az ilyen jellegű intézkedéseket, s ezzel egyszersmind gátat vetnek a területi autonómiával kapcsolatos irredenta követeléseknek. Funar szerint a Legfelső Védelmi Tanácsnak (CSAT) is okvetlenül lépnie kell az alkotmányos rend védelmében. A volt kolozsvári polgármester hangsúlyozta: feljelentette a rendőrség és csendőrség székelyföldi vezetőit, valamint a belügyminisztert, mivel nem akadályozták meg a referendum lebonyolítását. /Funar: Csapatokat Harkovba! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2007. március 6.

Két vizsgálatot is indított a Legfőbb Ügyészség Székelyföld kapcsán. A vizsgálatokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik jelentése és Gheorghe Funar PRM-s szenátor feljelentése nyomán indították. Az ügyészek azt vizsgálják, hogy nem sérült-e a nemzetbiztonság és a jogállamiság. Funar feljelentést tett a tavaly december elején létrehozott Szövetség Székelyföldért Egyesület alakuló ülésének résztvevői ellen. A SRI a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokhoz eljuttatott egy jelentést a székelyföldi autonómia-népszavazásról, a nyilvánosságra hozható változatot március 20–22-re készíti el a hírszerzési szerv. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti SRI-bizottság alelnöke korábban elmondta, hogy Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a titkosszolgálati tájékoztató. /Ügyészségi vizsgálatok Székelyföld-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2007. március 7.

Nem Gheorghe Funarral fogtam össze a ciános bányászati technológiák betiltását célzó törvénymódosítás ügyében– pontosított Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki az általa kidolgozott tervezethez minél szélesebb támogatást keresve kérte fel valamennyi Kolozs megyei szenátor kollégáját, hogy írják alá a kezdeményezést. Kezdetben valamennyien egyetértettek a kezdeményezéssel. Vasile Dancu szociáldemokrata szenátor külföldön tartózkodik, ezért nem került még rá az aláírása a dokumentumra, de amint hazatér, alá fogja írni. Norica Nicolai liberális szenátor viszont visszatáncolt: a szöveg láttán. A negyedik Kolozs megyei szenátor, a nagy-romániás Gheorghe Funar viszont aláírta. /T. SZ. Z. : Eckstein-Kovács nem Funarral fogott össze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2007. március 22.

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

2007. április 6.

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azzal vádolja az átszervezett kormány hat miniszterét, hogy bizonyos külföldi, főként magyar titkosszolgálatok ügynökei vagy informátorai, anélkül, hogy neveket említett volna. Funar közölte: interpellációt nyújtott be ez ügyben Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök ellen. Funar szenátor szerint ezt a problémát a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban is elemezni kellene. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2007. április 12.

Visszaküldte a képviselőház plénuma az emberjogi és kisebbségvédelmi, valamint a jogi bizottsághoz azt a mindössze két és fél soros törvénytervezetet, amely a román többség védelmét teszi lehetővé Romániában. A tizenegy Nagy-Románia párti képviselő és Gheorghe Funar szenátor közös indítványaként a szenátus által a korábbiakban elutasított tervezet sorsáról a képviselőház dönt. Adrian Moisoiu PRM-s képviselő a közös indítványt alátámasztására a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok novemberi találkozójára hivatkozott, továbbá kijelentette, orvosolni kell olyan problémákat, mint a magyar többségű területek román oktatásának, vallásos intézményeinek, valamint sajtójának finanszírozása. „Ezeken a területeken két lehetőség közül választhat a román lakosság: vagy elmagyarosodik, vagy elköltözik. Mert még a közintézményekben sem kaphat munkát, ha nem tud magyarul” – fűzte hozzá Moisoiu. „A kisebbségek státusára vonatkozó törvénytervezettel egy időben kellene erről szavazni, mert másként nem valósítható meg a két törvény összehangolása, ahogy azt önök is javasolták” – mondta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Moisoiu hangsúlyozta: pártja törvénytervezetének elfogadásával nincs már szükség a kisebbségi törvényre. Az RMDSZ-es törvénytervezet „konkurenseként” létrejött indítvány mindössze két cikkből áll. Elismeri a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek a többségi lakosságával azonos jogait és kötelezettségeit, ám a kölcsönösség elvére is hivatkozik: a hazai kisebbségek ugyanolyan jogokkal rendelkezhetnek, mint amilyenekkel az ő anyaországukban élő románok. /Kovács Adrienn: Kisebbség- és „többségvédelem” egy csónakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

2007. április 26.

Parlamenti felügyeletet ültettek az országos médiafelügyelet nyakába az államelnöki kampány miatti óvatosságból. Gáspárik Attila, a felügyelet alelnöke szerint a lépés törvénytelen. Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor feljelentette a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Audiovizuális Tanácsot (CNA), amiért a médiafelügyelet leállította a kábelszolgáltatók csomagjába foglalt magyar nyelvű adások és a csatornakiosztás megfigyelését. /Gergely Edit: Kicsavarják a médiajátékot? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. április 27.

A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./

2007. május 23.

„Nem azért szavaztunk Traian Basescu felfüggesztése ellen, mert politikai támogatást reméltünk a Demokrata Párttól – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a népszavazás eredménye megmutatta: győzött a demokrácia. Hozzátette: azzal, hogy az RMDSZ a PSD-vel és a Nagy-Románia Párttal szövetkezett a referendumon, a „kormányzás árát” fizette meg. Tőkés András szerint nem az volt a probléma, hogy gondok merültek fel a kommunikációban és ennek tudható be a magyarság alacsony arányú részvétele a referendumon, mint ahogyan azt az RMDSZ elnöke, Markó Béla és Borbély László miniszter kijelentették, hanem a „kommunikáció tartalma” jelentette a problémát. Tőkés András nem érti, miért szövetkezett az RMDSZ a referendum alkalmával Vadim Tudorral, Mircea Geoanaval és Gheorghe Funarral, ez lenne a kormányzás ára? Tőkés András elmondta: az MPSZ nem akar Traian Basescu bábja lenni, fel sem vették a kapcsolatot a Demokrata Párt megyei szervezetével, de pártként való bejegyzésük után számítanak a PD támogatására. /Antalfi Imola: „Nem szándékozunk Basescu bábjai lenni”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2007. június 16.

Nyílt levélben fordult Románia környezetvédelmi miniszteréhez, Korodi Attilához Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő. Eszerint „a verespataki beruházás szempontjából egy kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor a bukaresti törvényhozás elé”, amelyet ha elfogadnak, Románia egész területén betiltanák a cianidos bányászatot. Olajos Péter ezért az RMDSZ-es miniszter közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb elfogadásra kerüljön. /Verespatak: Nyílt levél Korodi Attilához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2007. július 18.

Avram Iancu kolozsvári köztéri szobrának eltávolítását kezdeményezi a Clujeanul című hetilap és a MindBomb civil akciócsoport. A szobor eltávolítását szorgalmazó nyílt levelet közel 250-en írták alá, köztük egyetemi tanárok, ügyvédek, képzőművészek, írók, újságírók, rendőrök és politikusok. A legnagyobb kolozsvári román nyelvű lapként ismert Clujeanul szerkesztősége szerint a kivitelezésében teljesen elhibázott Avram Iancu-szobor a városnak, lakóinak és Iancu személyiségének is árt. Az 1995-ben felállított szobor „az intolerancia, az ízléstelenség és a butaság jelképévé vált”, az egyik legismertebb európai idegenforgalmi kalauz, a Le Routard is a „hihetetlenül nevetséges” jelzővel illeti a Iancu-szobrot. A MindBomb közleménye szerint Kolozsvár köztereit az utóbbi 17 évben a város vezetése erőfitogtatásra használta fel, ezért léteznek a városban „a nemzeti hovatartozást mímelő, a helyi hatalmat jelképező szobrok és gödrök”. A civil csoport képviselői leszögezik: törekvésük „nem a nemzeti jelképek ellen, hanem az alkalmatlan és közepes színvonalú tárgyak természetes eltávolítására irányul”. Radu Morar, a művészeti egyetem szobrászati vezetője szerint a szobrot 1995-ben politikai rendelésre készítette egy Svájcban élő román szobrász, a bíráló bizottság kétharmada nem volt szakértő. Mindezekre reagálva a Iancu-szobor felállítását szorgalmazó Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester, jelenleg Nagy-Románia párti szenátor kijelentette: mind bolondok, akik a szobor eltávolítását akarják, „valamennyit kényszerzubbonyban kellene a bolondok házába vinni”. /Benkő Levente: Avram Iancu többet érdemel? = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2007. augusztus 7.

Történetének során első alkalommal, a közvélemény-kutatások szerint, a Nagy-Románia Párt (PRM) nem érné el az öt százalékos törvényhozási küszöböt. Mindeddig a szélsőjobboldali, nacionalista alakulat a harmadik legnépszerűbb volt, és Corneliu Vadim Tudor pártvezér is előkelő helyet foglalt el a népszerűségi listán. A PRM tábora akkor kezdett csökkeni, amikor a politikai palettán megjelent George Becali, a pásztorból lett milliomos, és alakulata, az Új Generáció Párt (PNG). Elemzők szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) a volt kommunista állam sajátságos képződményeként jelent meg 1991-ben a politikai életben. Vezetője, Vadim Tudor, a diktátor kegyeltje, költő, lapszerkesztő, szélsőséges nacionalista programmal lépett a nyilvánosság elé, amely magába foglalja a másság elutasítását, az idegengyűlöletet, és hangoztatja a magyar veszélyt. Elemzők szerint a PRM és lapja, a Nagy-Románia a volt politikai rendőrség képződménye. Az 1992-es helyhatósági választásokon Gheorghe Funar, a párt jelenlegi főtitkára, akkor még a PUNR színeiben elnyerte Kolozsvár polgármesteri tisztségét. A polgármester tizenkét éven át vívta ádáz küzdelmet a magyarok ellen. Diadalát elsősorban a városba a diktatúra időszakában az ország különböző részeiből ide telepítettetek, valamint a katonaság biztosította. 1995-ben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, Vadim Tudor támadásba lendült Iliescu államfő ellen. Ebben az évben indul az első bűnvádi eljárás a pártvezér–szenátor ellen. Több száz keresetet nyújtottak be ellene értelmiségiek, politikusok, azonban csupán egyetlen pert veszített el. Ez esetben is csupán pénzbüntetésre ítélték. A többi eljárás feledébe merült, vagy évtizedek óta húzódik. 2002-ben Vadim Tudor, a vezér „filoszemitának” vallotta magát és kifejtette: sajnálja, hogy a zsidókat bírálta. /Simon Judit: PRM: nacionalista, szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. augusztus 28.

Fennáll annak a lehetősége, hogy Iliescu volt államfő káderdossziéja vagy nem létezett, vagy időközben módosították, jelentette ki sajtótájékoztatóján Dorin Dobrincu, az Országos Levéltár igazgatója. Ion Iliescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára volt. Az elmúlt években több közéleti személyiség, köztük Traian Basescu államfő is utalt arra, hogy Iliescunak káderdossziéja van. Augusztus 27-én a képviselőház jogi bizottsága elfogadta az Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es és Gheorghe Funar NRP-s szenátor által benyújtott, a ciántechnológia alkalmazásának betiltására vonatkozó törvénytervezetet. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2007. augusztus 29.

Kedvezően értékelte a képviselőház jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a ciántechnológia alkalmazását a hazai bányaiparban. A jogszabály elfogadása esetén meghiúsulna a Verespatakra tervezett színesfémbánya. A törvénytervezetet Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok terjesztették be a parlament tavaszi ülésszaka idején. /Eckstein–Funar páros kontra RMGC. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2007. szeptember 5.

A képviselőház közigazgatási, területrendezési és ökológiai szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve Petre Lificiu független honatya a dokumentum elfogadása mellett szavazott. A többiek az elutasításra voksoltak. A törvénytervezet kezdeményezője Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor volt, ez a jogszabály megakadályozta volna a ciántechnológia alkalmazását az arany- és ezüstkitermelés bármelyik szakaszában. /Nem tiltják be a ciántechnológiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2007. szeptember 6.

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 11.

Nyílt levélben fordult Emil Boc kolozsvári polgármesterhez elődje, Gheorghe Funar szenátor. A nagy-románia párti szenátor egyrészt az Avram Iancu szobor eltávolítására irányuló civil kezdeményezés ellen tiltakozott, másrészt Márton Áron püspök tervezett kolozsvári szobrának felállítása ellen. Funar többek között, terroristának, tömeggyilkosnak, románellenesnek és szekus besúgónak nevezte a nagy püspököt, akinek boldoggá avatási pere Vatikánban folyamatban van. Funar tiltakozott az ellen, hogy a tanács 30 000 lejt utalt ki a „Budapesten öntött szobor” talapzatára, és követelte, hogy a polgármester kezdeményezzen nyílt vitát a Vatra Romaneasca és más egyesületek részvételével, valamint kérje ki Márton Áron dossziéját a CNSAS-tól. A boldogemlékű püspök szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását a Szent Mihály-templom kertjében tervezik felállítani. Funar tizenkét éves polgármesteri pályafutása során az RMDSZ többször is megpróbált keresztülvinni ehhez a szoborhoz fűződő határozat-tervezeteket, de ezeket soha nem szavazták meg. Emil Boc jelenlegi polgármester a nyílt levéllel kapcsolatosan elmondta: Gheorghe Funar bizonyára még nem vett tudomást arról, hogy Kolozsváron lejárt a szobor-sztorik ideje. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, szerint Márton Áronról nem a volt polgármester hivatott nyilatkozni, hanem azok, akik akkor itt éltek, Kolozsváron. Kovács Sándor plébános, kolozs-dobokai főesperes döbbenettel értesült a nyílt levélről. Elmondta: mint kolozsvári plébános és Márton Áron utódja tiltakozik az ilyen hangnemű levelek ellen. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen szeptember 10-én zajlott az a konferencia, amelyet az Akadémiai tanács elnöke, Andrei Marga szervezett, és amelynek Élet az Igazságban volt a címe. A meghívottak között volt Rómából Zenon Grocholewski bíboros is. Erre a konferenciára eljöttek románok, olaszok, németek, magyarok, egyházi méltóságok és civilek egyaránt. Márton Áron püspök minden népek igazságáért és jogaiért szállt síkra Erdélyben. Amikor a zsidók jogairól szólt a kolozsvári Szent Mihály-templomban, a magyar kormány kiutasította őt Észak-Erdélyből. Kovács Sándor hozzátette: hiszi, hogy ma politikusok, vezető személyiségek megértik, megértették a nagy püspök fellépését az igazságtalanság ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Funári kirohanás Márton Áron és tervezett szobra ellen. A volt polgármester terrorizmussal vádolja a püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását. A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása. Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot, melyet a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el. A Magyarországon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. /Lázár Lehel: Nacionalista aknamunka. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2007. szeptember 14.

Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2007. szeptember 15.

Kolozsvár volt polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar ismét szabadjára eresztett egy torz agyszüleményt Márton Áron püspökről. Márton Áron nem szorul védelemre, élete, tettei, szavai önmagukért beszélnek, olyan szellemi magasságokból, amelyekbe a Funar-félék soha el nem juthatnak. Márton Áron magyar volt, sőt, bizonyos ízléseknek talán túlságosan is magyar. Népének sorsa, jövője minden pillanatban foglalkoztatta, azért vállalt börtönt, meghurcoltatást, házi őrizetet. Erdély katolikus püspöke még a meghurcoltatás idején is testvériesen viselkedett a román néppel szemben. Amikor a békülő kedvű Ceausescu díszvacsorán maga mellé ültette, a püspök ülve maradt, és nem tapsolt együtt a többiekkel a diktátor beszéde után. Börtönből való kiszabadulása után a következő vallomást tette Lucian Muresan görög katolikus papnövendéknek, a jelenlegi balázsfalvi főérseknek: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozástól, vallási hovatartozástól függetlenül. ” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szamárordítás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. szeptember 21.

Maros megyében Nyárádkarácsonban is kiírták a település magyar nevét. Szőkefalva két bejáratánál a jövő hét végén faluünnep keretében avatják fel a település nevét jelző táblákat. Az első Szőkefalvi Napok alkalmával ünnepli, hogy közel negyven év után sikerült visszaszerezni a település nevét. Szőkefalvával együtt egy évvel ezelőtt – hosszas parlamenti viták árán – három másik Maros megyei magyar település is visszaszerezte eredeti nevét: a nyárádmenti Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós. Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”. Második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. Sokat számított, hogy Szőkefalva ortodox papja is támogatta azt. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Folyfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly ősszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly képviselő viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. /Szucher Ervin: Hazatérő településnevek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2007. szeptember 25.

Bűnvádi panaszt nyújtott be Markó Béla ellen Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ elnöke veszélyt jelent a nemzetbiztonságra és az alkotmányos rendre nézve. Gheorghe Funar szerint Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári városházában megtartott önkormányzati konferencián kijelentette, az RMDSZ európai parlamenti képviselői az egységes román állam ellen, területi egységének felbontásáért, előbb a Székelyföld, majd egész Erdély területi autonómiájáért fognak cselekedni. Gheorghe Funar azzal is vádolja az önkormányzati konferencia résztvevőit, hogy a városháza nagytermében magyar nyelvű feliratokat tartalmazó bannerekkel takarták el Avram Iancu képét. /Markót pereli Funar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 871-873




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998