Új felállásban kezdi a 2007-es évet az Új Magyar Szó bukaresti napilap. Távozik a szerkesztőség éléről Salamon Márton László, akinek – vezető szerkesztőként, majd felelős szerkesztőként – meghatározó szerepe volt a lap készítésében. „Főmunkatársként továbbra is a lap kötelékében maradok, és reményeim szerint gyakran jelentkezem publicisztikával, de az operatív munkában már nem vállalhatok szerepet” – nyilatkozta. Salamon Márton László az amerikai Joint Alapítvány által létrehozandó közösségi központ igazgatói tisztségét foglalja el. Mint mondta, az alapítvány 80 éve támogatja a diaszpóra zsidóságát. A távozó felelős szerkesztő teendőit Cseke Péter Tamás, a lap aktuális és társadalmi rovatainak szerkesztője veszi át vezető szerkesztői tisztségben. A Krónika arról értesült, hogy Králik Lóránd, a gazdasági rovat szerkesztője és Ágoston Hugó volt főszerkesztő, jelenlegi vezető publicista is távozik a laptól. Ágoston Hugó csak annyit kívánt hozzáfűzni értesülésünkhöz, hogy ezt még egyáltalán nem lehet ténynek tekinteni. A laptól december elején távozott Debreceni Hajnalka kolozsvári tudósító és Vincze Lóránt korábbi marketingigazgató is visszatért a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának szerkesztőségébe, de marketingképviselőként továbbra is a lap kötelékében maradt. A Bukarestben szerkesztett lapot egyébként a Transindex hírportál az év negatív legjei között vette számba. Mint fogalmazott, „a Romániai Magyar Szó hűlt hamvaira kitalált RMDSZ-barát médiaprojekt csúfosan megbukott példányszám tekintetében is.” A Transindex értékelése szerint az Új Magyar Szó „RMDSZ-témákban dogmatikus, és már azok számára is kellemetlen, akiket fényez”. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lap igazgató-főszerkesztője, Stanik István sem a Transindex minősítésére, sem a szerkesztőségi változásokról szóló értesüléseinkre nem kívánt reagálni. Csak annyit jegyzett meg: „ellendrukkereink korán örvendenek”. /Gazda Árpád: Változik a felállás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 17.
Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2007. január 26.
Székelyudvarhely, a legmagyarabb város mutat példát az önpusztító széthúzásból. A székely anyaváros magyarsága két táborra oszlott, egyiket az MPSZ-es polgármester, Szász Jenő vezényli, a másik szellemi atyja Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, az RMDSZ kimozdíthatatlan milliárdos potentátja. Mindkettejük fején bőven leledzik vaj, írta Magyari Lajos. Székelyudvarhelynek immáron lassan egy évtizede nincs működőképes tanácsa. Az RMDSZ-es tábor Szász Jenő minden intézkedését gyanakvással fogadja és megkérdőjelezi. Még olyan kezdeményezéseit is, mint a főtéri Emlékpark felállítása. A tavalyi nagy árvíz után helyreállították a hidakat és utcaszakaszokat, de az RMDSZ-es tábor itt is korrupciógyanús vállalkozásokat lát. Elmaradt a hírhedt Cserehát-komplexum kérdésének megoldása, a nagy svájci-román átverés következményeinek feloldása, a román apácák továbbra is belakják az épületeket, sőt, beköltöztették a helybeli román líceum diákjait is, kik – állítólag – többségükben moldovai ösztöndíjasok. És terjeszkednek a kaszárnyák, ez általános székelyföldi jelenség. Az erdélyi magyar széthúzás újabb rikoltó példája: az EU-parlamenti választás. Miért nem lehet közös magyar listát állítani? /Magyari Lajos: A széthúzás gyönyörűsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2007. február 6.
Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2007. február 10.
Látszólag magabiztosan indul neki az RMDSZ az európai parlamenti választásoknak. Összeállította saját listáját, elzárkózott a közös jelöltállítástól. Tőkés László függetlenként való indulása azonban új helyzetet teremt, először kell valós versenyben megmérettetnie magát a szövetségnek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén Verestóy Attila szenátor fogalmazott határozottan: ha Tőkésnek sikerül összegyűjtenie az induláshoz szükséges 100 000 aláírást, az RMDSZ elveszett.,,Csírájában kell elfojtani a próbálkozást” mondotta. /Farkas Réka: Egység vagy pluralizmus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 14.
Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke február 13-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette indulását a május 13-án sorra kerülő európarlamenti választásokon. „Vállaltam a felkérést, mert úgy éreztem, hogy az erdélyi magyarságnak nagy szüksége van a brüsszeli európai parlamenti képviseletre” – mondta. A református püspök erkölcsi kötelességének tekinti az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek részéről érkezett felkérést. „Nem valamelyik párt politikusa vagyok, hanem az egész erdélyi magyarság, illetve egész Románia érdekeit kívánom képviselni az Európai Parlamentben, hiszen a magyarság része a román társadalomnak” – hangoztatta a püspök. Tőkés László Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökét kérte fel kampánya megszervezésére és lebonyolítására. Tőkés László külön kiemelte az autonómia, az önálló magyar állami felsőoktatás és a felekezeti oktatás fontosságát. Szilágyi felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a zsarolás eszközével élve próbálja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot. Mint mondta, Verestóy Attila szenátor kijelentette, hogy csírájában kell eltiporni a Tőkés László jelöltségét támogató aláírásgyűjtési akciót. Bihar, Hargita és Maros megyéből konkrét eseteket jeleztek, hogy a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást kérvényezőktől elvárják: aláírásukkal támogassák az RMDSZ európarlamenti jelöltjeit. Szilágyi szerint mindezt alátámasztja az is, hogy a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor, aki egyben az RMDSZ kampányfőnöke is. „Valójában Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke, és a diktatúra szellemét tükrözi”, vélekedett a kampányfőnök. /Papp Annamária: Temesvártól Brüsszelig a nemzeti ügyekért. Zsarolással vádolják az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 16.
Sólyom László államfő Kolozsváron a Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélés alkalmával azt a reményét is kifejezte, hogy talán mégis sikerül egységes listát indítania a romániai magyarságnak az európai parlamenti választásokra. Erre azonban, az aláírásgyűjtés is azt példázza, nem kerülhet sor. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke kijelentette, hogy Tőkés a teljes magyarságot fogja képviselni az Európai Parlamentben, és nem egy szűk csoportosulást, a kommunikációs érdekeket vagy a külkereskedelmet, amivel nyilvánvalóan a két befutónak minősített RMDSZ-hely gazdáira, Nagy Zsoltra és Winkler Gyulára célzott. A párhuzamosan folyó, vagy az egymás sarkát taposó két kampány eldurvulását jelzi, hogy már elhangzott a diverziókeltés vádja is, sőt, Kelemen Hunor Tőkés sajtótájékoztatójától azt várta, hogy bejelentse, lemond a püspöki tisztségéről, és nem keveri be az egyházat a politikába. Az a kérdés, hogy Verestóy Attila nyegle kijelentése – csírájában kell a Tőkés számára aláírásokat gyűjtő kezdeményezést elfojtani – s a püspökségről való lemondásának igénye nem a Tőkés-pártiak táborát erősíti-e?A végeken inkább érzik az egységes fellépés szükségességét, amire Sólyom László utalt: be lehet juttatni a feltörekvő fiatalok egyikét is meg az erdélyi magyarság alapvető dolgait karizmatikusan képviselni képes Tőkés Lászlót is. /Sylvester Lajos: Együtt, és nem egymás ellen... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./
2007. február 19.
Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2007. február 20.
Merre ment volna az RMDSZ, ha nem ténykedik benne Verestóy Attila? Az ilyen kérdésre nincs felelet. Csak arról lehet beszélni, hogy mit cselekedett a politikai színtéren Udvarhely szenátora 1989 óta. Az erdélyi magyar társadalom demokratizálásáért nem sok jót. Sokáig Bukarestben élve, tökéletesen beilleszkedett a balkáni létbe, kapcsolat-kialakításba. Az egyik román újságíró mondotta: Verestóy a legbalkánibb magyar. Azonnal megtalálta a szót mind a szocdemek valahai szürke eminenciásával, Viorel Hrebenciuc-kal, mind pedig a liberálisok pénzelőjével, Dinu Patriciuval, de nincs olyan kétes hírű román politikus, akivel Verestóy ne tudott volna egyeztetni. Előbb Domokos Géza, majd Markó Béla háta mögött fontos emberré, olyan mindent elintéző bennfentessé lett. Évről évre növelte vagyonát. Annak, hogy az RMDSZ-ből eltávolították a belső ellenzék jelentős hányadát, nem kis mértékben neki köszönhető. A szocdemek országlása idején jutott Verestóy a csúcsra. Továbbra is Markó főtanácsadója. Most pedig kijelentette: csírájában kell elfojtani Tőkés püspök próbálkozását, hogy összegyűjtse az európai választáson való induláshoz szükséges százezer aláírást. A listák nagyítóval való átvizsgálása nem fog elmaradni. /Román Győző: A legbalkánibb magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./
2007. február 28.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2007. március 1.
Február 28-án a parlament jóváhagyta a Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztését kivizsgáló bizottság létrehozását, ennek elnöke Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke lett. A bizottság létrehozása mellett 258-an szavaztak, 76-an ellene voksoltak, és 21-en tartózkodtak. A bizottságnak március 21-ig el kell készítenie a jelentését. A demokraták úgy vélték, hogy a Basescu felfüggesztésére összehívott parlamenti ülés alkotmányellenes. Emil Boc, a PD elnöke figyelmeztette „partnereit”, hogyha támogatják Basescu felfüggesztését, kilépnek a D. A. Szövetségből. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora kijelentette, hogy az RMDSZ tiszteletben tartja a parlament szavazatát, és kinevezte emberét a bizottságba, bár az RMDSZ nem értett egyet ezzel a parlamenti eljárással. /Voiculescu vezetésével megalakult az államfő felfüggesztését kivizsgáló bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2007. március 2.
Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője leszögezte, értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum. Verestóy szerint „nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetőséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. ” Arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását, Verestóy válasza: a belső demokrácia erősítésével. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata, hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. /Simon Judit: Az egyéni szavazókörzetes választás veszélyei. Interjú Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 5.
Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2007. március 6.
Két vizsgálatot is indított a Legfőbb Ügyészség Székelyföld kapcsán. A vizsgálatokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik jelentése és Gheorghe Funar PRM-s szenátor feljelentése nyomán indították. Az ügyészek azt vizsgálják, hogy nem sérült-e a nemzetbiztonság és a jogállamiság. Funar feljelentést tett a tavaly december elején létrehozott Szövetség Székelyföldért Egyesület alakuló ülésének résztvevői ellen. A SRI a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokhoz eljuttatott egy jelentést a székelyföldi autonómia-népszavazásról, a nyilvánosságra hozható változatot március 20–22-re készíti el a hírszerzési szerv. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti SRI-bizottság alelnöke korábban elmondta, hogy Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a titkosszolgálati tájékoztató. /Ügyészségi vizsgálatok Székelyföld-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2007. március 12.
A RMDSZ nem ért egyet az európai parlamenti választások elhalasztásával – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a miniszterelnöki bejelentésre reagálva. „Felkészültünk a választásra, 300 000-nél jóval több aláírást gyűjtöttünk, ezeket jövő héten letesszük a Központi Választási Irodánál” – nyilatkozta. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor azt is elmondta, jelenleg teljes mértékben hiányzik a konszenzus, melyre szükség van a választások lebonyolítása érdekében. „Így számomra is kétségessé válik, hogy megfelelő körülmények között lehetne-e megtartani május 13-án az európai parlamenti választásokat” – vélekedett Markó. Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt kifejtette: „Bármikor hívják urnákhoz a választókat, Tőkés László a legesélyesebb erdélyi magyar jelölt”. Szilágyi Zsolt arról is beszélt, hogy tudomásuk szerint az RMDSZ vezetésének szándékában áll megkérdőjelezni a püspöknek gyűjtött aláírások hitelességét. „Csirájában kellett volna elfojtsák a kezdeményezésünket, de mivel ez nem sikerült, Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke tovább dolgozik. Még nem is összesítettük az aláírásokat, de ő már tudja, hányat kell érvényteleníteni ahhoz, hogy a püspök ne indulhasson el a versenyben” – magyarázta Szilágyi. A kampányfőnök szerint Verestóy egy Bukarestben tartott gyűlésen közölte a számadatokat. A kampányfőnök azt is bejelentette, a választás tisztasága érdekében felkérték a sajtót, az Európai Parlamentet és az Európai Néppártot, hogy ne csak a voksolást, hanem az aláírásgyűjtési folyamatot is figyeljék. /EP-választás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2007. március 23.
A nemrégiben lezárult aláírásgyűjtési akció tapasztalatait elemezte sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Egyesület (MPE) Bihar megyei szervezete. Csuzi István megyei elnök és Orbán Mihály elnökségi tag felidézte Tőkés László püspök egyéni jelöltként való indulásának fontosabb mozzanatait, amelyek a közel 133 ezer támogató aláírás összegyűjtéséhez vezettek. Kitértek az RMDSZ által generált ellenkampányra, amellyel sokszor minősíthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni a jelölt indulását. Csuzi jelezte, felkészültek az RMDSZ újabb támadásaira. Ez már elkezdődött. Jelenleg médiaháború tanúi lehetünk, fejtegette Csuzi, amely az elvek ütközése helyett a személyeskedésben merül. Erre a legfrissebb példa a Nagyváradon szerkesztett, de Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, amelynek új számában többoldalas durva támadás jelent meg a püspök ellen egy teológus tollából. Mint ismeretes, Verestóy volt az, aki Tőkés László EP-képviselői jelöltsége és az erdélyi választási pluralizmus megvalósulása hallatán kiadta a jelszót: csírájában kell elfojtani az ilyen kezdeményezéseket. /N. B. I. : Kitart Tőkés László mellett az MPE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./ Csuzi erre az írásra célzott: Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. április 3.
Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 6.
Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2007. április 12.
Nagyváradon több mint 260, országos viszonylatban több ezer család áll kilakoltatás előtt, mert a régi tulajdonos visszaigényelte a lakást. A szenátus április 11-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, melyet az RMDSZ-es Puskás Bálint és Pete István kezdeményezett annak érdekében, hogy az állam hozzon létre lakásalapot azok számára, akiket kilakoltatnak az új tulajdonosok. Az indoklásban az RMDSZ-es honatyák az állam felelősségét hangsúlyozták a hátrányos helyzetbe került volt bérlőkkel szemben. A tervezet szenátusi vitája folyamán szinte valamennyi frakció támogatta a törvénytervezetet. Verestóy Attila határozottan cáfolta, hogy a jogszabály mögött liberális–szociáldemokrata megállapodás állna. /Remény a fedél nélkül maradóknak. Elfogadta tegnap a szenátus az RMDSZ lakástörvény-tervezetét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2007. április 27.
Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 28.
Ioan Oltean képviselő, a Demokrata Párt alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ vezetőinek döntését követően a Demokrata Párt se most, de a jövőben sem fog többé együttműködni az RMDSZ-szel. “Úgy tűnik, hogy Markó Bélának és Verestóy Attilának más érdekei vannak, mint a magyar közösségnek. Ezzel a gesztussal az RMDSZ felrúgott mindenfajta együttműködési lehetőséget a Demokrata Párttal” – mondta Oltean. Arra a kérdésre, hogy ez a helyi szintű együttműködésre is vonatkozik-e, azt válaszolta, hogy nem, mivel helyi szinten a DP és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. /Se most, se soha. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2007. május 3.
Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 8.
„Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője a Communitas Alapítvány idei sajtópályázatának eredményét értékelvén. A 790 ezer lejes támogatási keret elosztási listája a napokban felkerült a Communitas honlapjára. Az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló, anyagi nehézségekkel küzdő Erdélyi Napló sem az idén, sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kapott támogatást abból a keretből, amelyet a román költségvetésből az alapítvány a magyar kisebbség kulturális programjaira oszt szét. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilap tavaly húszezer, idén harmincezer lejt könyvelhetett el pályázatai nyomán. A lap főszerkesztője, Szűcs László maga is jelen volt a pénzosztó testületben. Elmondta, nem vett részt az általa képviselt lapokról szóló szavazásokon. A Communitas-forrásból bőségesen merítettek az RMDSZ-közeli napilapok. A Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szónak, valamint a Népújságnak 15-15 ezer lejes támogatást ítélt meg a testület. A szövetséghez kritikusan viszonyuló Krónika pályázatait elutasították, a szintén kritikus Háromszéknek pedig be kellett érnie kétezer lejjel. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke is problémásnak tartotta a Communitas pénzosztását. Elmondta, a szaktestületben fele-fele arányban vannak aktív újságírók és politikusok, így elkerülhetetlen, hogy a politikai szempontok is megjelenjenek a döntésekben. Kelemen Hunor, a szaktestület elnöke nem válaszolt a Kritika munkatársának telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Pártpénzek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./
2007. május 9.
Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2007. május 10.
Kemény hangvételű beszédet mondott május 9-én Kolozsváron Traian Basescu felfüggesztett államfő. Előtte Theodor Stolojan, Monica Macovei, és Emil Boc szólt a jelenlévőkhöz. Mindannyian az államfő tisztségből való felfüggesztésére szavazó 322 képviselőt és szenátort kárhoztatták. Basescu megnevezte azokat, akik szerinte ma ténylegesen uralják az országot: Dinu Patriciu, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, Verestóy Attila szenátor és Ion Iliescu volt államfő. Az utóbbiról úgy vélte: elnöki mandátuma idején kiegyezett az érdekszférákkal, és megerősítette azokat. Utána egy „sokkal becsületesebb elnök”, Emil Constantinescu következett, aki megpróbált alkuba bocsátkozni az oligarchiával. Ez oda vezetett, hogy három év múlva be kellett ismernie: legyőzték. Basescu kijelentette: nem alkudozik, mert a románok jövője nem alku tárgya. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Traian Basescu: Nem alkuszom a románok jövőjére! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2007. május 12.
A felfüggesztett államfő találkozóin, választási beszédeiben a politikai elit romlottságáról panaszkodott. Markó Bélát is emlegette, aki szavai szerint közbenjárását kérte, hogy állítsák le a Korrupciós Ügyészségen az ellene folyó kivizsgálást. Az RMDSZ elnöke mindezt határozottan tagadta. Markó Béla honoráriumügye tavaly kavart vihart. Azon ütköztek meg, hogy amikor az ügy kirobbant, az Markó előbb nem akarta megnevezni a nagylelkű kiadót, majd közhírré tette, hogy a 2004-ben alapított csíkszeredai Bookarttal kötötte meg szerződést 2005 szeptemberében. A cég igazgatója, Hajdú Áron, az Alutus nyomda vezetője, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke a Transindexnek adott interjújában annak idején elmondta, eddig nem adott ki könyveket, de most Markó gyermekeknek és ifjúságnak eddig megírt három és szerződésben vállalt újabb három kötetével forradalmasítani akarja a hazai könyvkiadást és -terjesztést, vonzó irodalmat kínálva úgy, hogy még a létező hazai és magyarországi támogatásokat sem veszi igénybe. A szerződés öt évre szól, a kiadó tulajdonába kerül az ez idő alatt írt minden Markó-mű, és újabb öt esztendőre fenntartja cége számára az említett szerző könyveinek terjesztési jogát. A könyvek nem jelentek meg, dacára annak, hogy az Evenimentul Zilei vizsgálódása szerint a Bookart évi teljes jövedelme 70 százalékát fizette ki Markó-jogdíjakra. A romániai magyar kiadók általában tízmillió alatti összegeket fizetnek egy-egy szerzőnek, legyen az neves irodalmár vagy elismert tudós. (Ennél kevesebb összeget juttatott idei támogatásként az RMDSZ által koordinált Communitas Alapítvány két romániai magyar irodalmi lapnak – Helikon, Székelyföld.) Markó azóta jegyzett könyveit mind más kiadónál jelentette meg. Oligarchaként emlegette Basescu Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg, s ráadásul – állította az államfő – a Hungastro cég, melynek tulajdonosa, nem épp ortodox eszközökkel jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádat visszautasította. Magyar tisztségviselők nevének meghurcolását Markó Béla szövetségi elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese RMDSZ- és magyarellenes kirohanásnak tartja. Basescuék cáfolják ezt, állítván: az RMDSZ-re és annak legszűkebb vezetésére gondol az államfő, mikor magyar neveket is szájára vesz. /Simó Erzsébet: A magyarokat vagy az RMDSZ vezetőit támadja Basescu? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 14.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2007. május 15.
Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
