|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1039 találat | lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1021-1039 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Boc, Emil 2011. május 14.PengeváltásSértõnek és alaptalannak minõsítette Magyarország bukaresti nagykövetsége Victor Ponta nemrégiben tett nyilatkozatait Traian Bãsescuról és Orbán Viktorról, a PSD elnöke viszont azzal vádolta a diplomáciai képviseletet, hogy beavatkozik Románia belpolitikájába. Szerdai, piteºti-i sajtótájékoztatóján Ponta azt állította, Traian Bãsescu román államfõ és Orbán Vikor magyar miniszterelnök közös stratégiát dolgozott ki a romániai magyar közösség megosztására és azt az ország elleni stratégiának nevezte két olyan ember részérõl, akikben az a közös, hogy náci értékeket vallanak. Válaszként Magyarország bukaresti nagykövete visszautasította Victor Ponta kijelentéseit. Victor Ponta alaptalan rágalmakkal és kirívóan durva, sértõ minõsítésekkel illette Magyarország miniszterelnökét, aki most egyben az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is. Magától értetõdik, hogy kategorikusan visszautasítjuk e közléseket, amelyek tartalma és stílusa sem elfogadható két európai szomszéd ország kapcsolatában. Sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy Victor Ponta ismétlõdõen a magyar miniszterelnököt is belekeveri román belpolitikai célú fellépéseibe, alaptalan rágalmakat is felhasználva. Amennyiben ez így folytatódik, abból mindenkinek csak kára keletkezne áll a nagykövetség közleményében. Pénteken viszont Victor Ponta elítélte, hogy a magyar nagykövetség beavatkozott Románia belpolitikájába. Nem ez az elsõ eset, hogy a magyar nagykövetség túllépi hatáskörét, és beavatkozik a romániai politikába. A magyar nagykövet milyen jogon foglal állást azzal kapcsolatban, amit egy romániai ellenzéki párt állít? Továbbra is várjuk a magyarázatot a március 15-i felháborító gesztusok ügyében, amikor a sajtó beszámolói szerint a magyar nagykövet felesége meglehetõsen súlyos kijelentéseket tett, amelyekben képtelen területi igények fogalmazódtak meg áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteki, MEDIAFAX-hoz eljuttatott közleményében. Ponta hangsúlyozza: az RMDSZ kongresszusán részt vett a budapesti hatalom egy másik képviselõje, a miniszterelnök-helyettes, aki explicit módon kérte, hogy az RMDSZ maradjon kormányon Emil Boc és Traian Bãsescu pártjával. Az ilyen közvetlen és brutális beavatkozások a román és a magyar történelem olyan rossz emlékû idõszakát idézik, amikor a szovjet biztosok diktálták országaink politikáját. Nem fogadjuk el, hogy a romániai politikai vezetõk politikai utasításokat kapjanak Budapestrõl állítja Ponta a közleményben. A PSD emlékezteti a magyar nagykövetet a 2001-2004-es idõszakra, amikor Románia nagymértékben ösztönözte a két ország együttmûködését minden szinten, így jó szomszédsági és együttmûködési kapcsolat épület ki. Akkoriban jelentõs elõrelépés történt a kisebbségek védelme terén, de ez egy pozitív, bizalmi légkörben történt. Ponta szerint az európai szellemiség a tagállamok együttmûködését jelenti, nem pedig megfélemlítési vagy utasítási próbálkozásokat. Ezt a szellemiséget azonban megszegik olyan antidemokratikus személyiségek, mint Traian Bãsescu vagy Orbán Viktor, akik ártalmas személyek Románia és Magyarország számára egyaránt áll Ponta közleményében. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 17.Az ellenzéki pártszövetség ultimátumot adott az RMDSZ-nekUltimátumot intézett hétfõn Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) nevû ellenzéki szövetség társelnöke az RMDSZ-hez, amelyben leszögezte: ha az RMDSZ Emil Boc miniszterelnök esetleges leváltását követõen is kormányon marad a Traian Bãsescu államfõhöz közeli kabinet részeként, akkor végképp elveszíti az esélyt arra, hogy az USL választási gyõzelme alkalmával a jelenlegi ellenzék oldalán kormányszerepet kaphasson. Ha Emil Boc esetleges távozását követõen az RMDSZ továbbra is támogat majd egy olyan kormányt, amelyet a Cotroceni-palotából (az államfõi rezidenciából - szerk. megj.) irányítanak, akkor döntése visszafordíthatatlan következményekkel jár, végképp a Bãsescu-rendszer és az országot tönkretevõ állampárti rendszer cinkosává válik. Ez olyan választás lenne, amely a legtöbb román állampolgár, így a magyarok érdekeivel is ellentétes - jelentette ki Antonescu. Mint arról beszámoltunk, Emil Bocot a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hétvégi kongresszusán ismét pártelnökké választották, azonban elõfordulhat, hogy ezt követõen távoznia kell a kormányfõi tisztségbõl. Ezt maga Traian Bãsescu államfõ szorgalmazza, aki szerint pártfüggetlen miniszterelnököt kell kinevezni a kabinet élére, mivel ha továbbra is Boc maradna a kormányfõ, a kormány népszerûtlensége óhatatlanul átsugározna a pártra is, amely amúgy is alig húsz százalékos támogatottsággal bír az 55 százalékos népszerûséggel rendelkezõ USL-hez képest. Antonescu hétfõn közölte, az USL hivatalosan felkérte az RMDSZ-t az esetleges közös kormányzásról folytatandó tárgyalásokra, a szövetség azonban még nem reagált hivatalosan. Még mindig várjuk a választ, rendkívül komoly politikai tárgyalásokat szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel - hangoztatta Antonescu. Megismételte: ha Boc feltételezett távozása esetén az RMDSZ nem pártol át az ellenzékhez, az USL nem vár tovább a szövetségre. A liberális párt elnöke egyébként azt is leszögezte, hogy Boc távozása esetén egy szakértõi kormányt sem támogatnának. Mint kifejtette, az USL nem hajlandó fenntartani a jelenlegi rendszert, így megpróbálná megszerezni a többséget a törvényhozásban. Egyes források szerint egyébként a mai koalíciós ülésen fölmerülhet Emil Boc távozása, ehhez azonban hosszabb parlamenti elõkészítés is szükséges lenne. Antonescu egyébként szintén hétfõn Teodor Baconshi külügyminiszter lemondását követelte, amiért az a PDL hétvégi tisztújító kongresszusán úgy fogalmazott: a levélben szavazás bevezetésével egymillió külföldön élõ román állampolgár szavazatát kívánja megszerezni a PDL számára. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. május 17.Engednek Budapestnek? - Az oktatási támogatásokról is tárgyal a román és a magyar külügyminiszterA román Külügyminisztérium adatvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartja, hogy a Budapest figyelmen kívül hagyja az oktatási támogatásokról szóló kormányközi megállapodást - értesült lapunk. A magyarországi oktatási-nevelési támogatás kérdése lesz az egyik napirendi pontja Teodor Baconschi román és Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtöki találkozójának - tudta meg lapunk. A juttatások ügyét a június elején ülésezõ román-magyar kisebbségi vegyes bizottság is napirendre tûzi. Mint ismert, a támogatások azután váltak diplomáciai kérdéssé, hogy az Orbán-kormány idéntõl már nem az Iskola Alapítványon keresztül kívánja folyósítani a magyar oktatási intézményekben tanuló diákok számára a húszezer forintnak megfelelõ összeget, hanem egy hatályban lévõ román-magyar kormányközi megállapodást megszegve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget kérte fel a pályáztatás lebonyolítására. Az intézményváltásnak nemcsak diplomáciai következményei vannak: kitolódik a pályázat határideje, az eddigiekkel ellentétben nem júniustól, hanem várhatóan csak õsztõl kezdik folyósítani a támogatást. Változik a pályázat benyújtásának módja (az adatközlõ ûrlapokat a szovátai Teleki Oktatási Központhoz postán kell eljuttatni), illetve módosul a pályázati összeg kiutalásának rendszere is, amelyet a kedvezményezettek postai úton már nem, csak banki átutalással kaphatnak meg. Az �?MSZ külügyminisztériumi forrásoktól úgy értesült: a bukaresti diplomácia adatvédelmi szempontok miatt tartja aggályosnak, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja a támogatást szabályozó kormányközi megállapodást. A magyar fél olyan adatokhoz jut a támogatási rendszer adminisztrációja révén, amelyekhez jogszerûen a román államnak is csak szigorú feltételek teljesítése mellett lehet hozzáférése. Az oktatási nevelési pályázat kiírója ugyanis olyan személyes adatok közléséhez (nemzetiség, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány másolata, oktatási intézmény adatai, családi állapot, telefonszám) köti a támogatást, amelyeknek a rögzítésére és tárolására a magyar hatóságok nem jogosultak, s amelyeket a román állam is csak akkor rögzíthet, ha teljesíti az érvényes adatvédelmi elõírásokat. Budapestnek mindegy A szulofoldonmagyarul.ro webhelyrõl letölthetõ adatközlõ lapon szereplõ adatvédelmi záradék így hangzik: Alulírott hozzájárulok a támogatás tényének nyilvánosságához, az igénylõlapon, valamint az adatlapon és a pótlapon szereplõ személyes adatoknak a pályázat elbírálásával kapcsolatos kezeléséhez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, valamint a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint. A kiíró a 2001/677-es számú romániai adatvédelmi törvényt nevezi meg jogi alapként, azt azonban nem tisztázza, hogy a magyarországi jogi személyiséggel és felelõsséggel bíró Bethlen Gábor Alap milyen nemzetközi szempontból is érvényes jogszabályok szerint jár el. A kormányközi szerzõdés egyébként - jelezte a román külügy neve elhallgatását kérõ munkatársa - az Orbán- kormány a jelenlegi feltételek mellett nem is mondhatja fel egyoldalúan, ezért a következõ hetek tárgyalásaitól függ, folyósítható-e az oktatási nevelési támogatás a magyar fél által szorgalmazott módon. �?gy látom, hogy a magyar diplomáciának egyelõre teljesen mindegy, hogy lesz-e ebbõl diplomáciai konfliktus, vagy sem, valóban eljut- e az a támogatás a romániai magyar gyerekekhez, vagy sem. A magyarok abban bíznak, hogy a felmerülõ problémák az Orbán Viktor, Emil Boc és Traian Bãsescu közötti jó kapcsolat révén rendezhetõk - tette hozzá forrásunk. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunk megkeresésére jelezte, nem kíván ebben a kérdésben állást foglalni, közölte: a tárgyalások kimenetele a külügyminisztériumi egyeztetésektõl függ. Még szerzõdés sincs A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (amelyet a kiíró adatgyûjtõként nevez meg a kiírásban) elnöke, Burus Siklódi Botond az �?MSZ-nek elmondta: az RMPSZ nem vesz részt a pályázati pénzek kezelésében, és egyelõre szerzõdést sem kötött a magyar kormánnyal a pályázat lebonyolítására. A szakmai szervezet vezetõje szerint minden tõlük telhetõt megtesznek azért, hogy a romániai magyar diákok és óvodáskorú gyermekek pályázatának adminisztrációja rendben menjen. A támogatás átutalásának mikéntjérõl nem áll módomban nyilatkozni - hárította el kérdésünket Burus Siklódi Botond. Az �?MSZ többször fordult nyilatkozatért a Bethlen Gábor Alaphoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ arra vonatkozóan: hogyan történik majd az oktatási nevelési támogatás átutalása, ha azt nem a romániai lebonyolító szervezet adminisztrálja, mint ahogyan azt sem tudni még milyen bankszámlára kapják meg a kedvezményezettek a pályázat összegét. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 18.Kelemen Hunor állásfoglalása az oktatási törvényrõlKelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette, tárgyalt a Demokrata Liberális Párt elnökével, aki biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a Szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történõ oktatására vonatkozik. Mint ismert, tegnap a Képviselõház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselõ erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Tegnap este Emil Boc pártelnökkel errõl beszéltem, és õ ígéretet tett arra, hogy a Demokrata Liberális Párt álláspontja nem változott meg, és a Szenátusban, ami a döntõ ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkezõ idõszakban is - nyilatkozta a Szövetség elnöke. Hozzátette, a Szenátusban ugyan csupán egy fõs többsége van a koalíciónak, de egy jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelõtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetû bakit tudjuk korrigálni a Szenátusban. Senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot elõidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelõsen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a Parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket - fejtette ki Kelemen Hunor. Következtetésképpen még elmondta, a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re tovább, mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. Erdély.ma 2011. május 19.Szakítással fenyegetõzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)Az RMDSZ vezetõi kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvénybõl Románia földrajzának és történelmének anyanyelvû oktatását a kisebbségi diákok számára. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvezõ elõírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsõházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselõk az ellenzéki honatyákhoz képest. Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfõbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felsõ tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. �?ppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselõ, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidõig nem tûzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minõsül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül. Hirtelen harag Máté András, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje a keddi történésekrõl elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tûzését, de a kormánykoalíciót képviselõ honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszûnik létezni ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfûzte: már hetekkel ezelõtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet - vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Kormánypárti ígéretek Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történõ oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkezõ idõszakban is - nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelõtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetû bakit tudjuk korrigálni a szenátusban - magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot elõidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk - szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt ebben az ügyben. Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselõházban ,,mûködési hiba történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselõházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség. Az ellenzék bizakodó Gondot okozhat azonban, hogy a felsõházban meglehetõsen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erõsítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. �?ppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsõházi frakcióvezetõje például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsõházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és õk bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk - magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövõjét is szem elõtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ elõtt. Világos, hogy a DLP a közeljövõben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának - vélekedett a szociáldemokrata szenátor. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 30.Antonescu: az RMDSZ Tõkés László követõjévé váltAz RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelõs politikai erõ sem fogad el - mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ Tõkés László után megy és a román hatóságok cinkos hallgatása mellett újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelõs politikai erõ elutasít - mondta Antonescu a PNL hétfõi vezetõségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Bãsescu államfõt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tõkés László ezzel kapcsolatos álláspontját. Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tõkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselõ kezdeményezésére nyitják meg, holott Tõkés másik két RMDSZ-es képviselõtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd. Ha csupán a megyék képviseletérõl, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tõkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan - jelentette ki hétfõn Antonescu. A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-tõl és az EB-tõl a Székelyföld képvisele kapcsán Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselõi José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük Európa-és románellenes kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tõkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szõnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 2.Megvonnák Tõkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetõje Tõkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Bãsescu államfõ is rosszallását fejezte ki emiatt. Puiu Haºotti, a liberálisok felsõházi frakcióvezetõje szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkezõ törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részérõl elhangzott kijelentések ellen. Haºotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban. Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Titus Corlãþean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minõsítette egy nem intézményesített entitás képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfõt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselõje a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsõségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is - fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetõje. Az ügyben tegnap este Traian Bãsescu is megszólalt. Az államfõ leszögezte: rossz véleménnyel van a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételérõl árulkodik. Nincs ilyen közigazgatási egység - szögezte le az államfõ Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el - utalt Székelyföldre. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselõ levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 7.Nem lájkolják a románok Sógor Csaba ánlájkjátKisebb felhördülést keltett a román politikai életben, hogy a hétvégén Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselõ Trianon ánlájk címmel írt posztot Facebook-oldalára, amelyen az évforduló alkalmával a nem tetszik (unlike) opciót magyarul, fonetikusan leírva, ellenérzésének adott hangot a 91 évvel korábbi békediktátummal szemben. �?n június 4-én erre emlékezem. Mert a közös múltunkból, a történelem tanulságaiból meríthetjük az erõt jövõnk megalapozásához. Ha Te is így érzed, tedd ki a profilképed mellé a magyar zászlót, hogy mindenki láthassa, nem felejtjük június 4-ét! - állt a közösségi portálra föltöltött üzenetben. A politikus kifejtette, hogy tájékoztató jelleggel azt is megírta, mekkora veszteségek érték Magyarországot az 1920. június 4-én aláírt diktátum nyomán. Az utóbbi idõben egyre szélsõségesebben magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének elnöke, Nicolae Bãnicioiu egy sajtótájékoztató keretében aberránsnak nevezte a bejegyzést, ostobaságnak minõsítve az abban foglaltakat, és felszólította az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Pártot (PDL), követelje az RMDSZ-tõl, hogy foganatosítson szankciókat Sógor ellen. Szerinte az utóbbi idõben a magyar politikusok nyilatkozatai egyre harciasabbak ami azt jelzi, hogy Emil Boc kormányfõ immár bármit hajlandó eltûrni. Alexandru Petru Frãtean, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem tiszteli Sógor álláspontját, és õ is RMDSZ-en belüli szankciókat szorgalmazott ellene. Mint ismeretes, az elmúlt héten szélsõséges nacionalista támadásözön zúdult a romániai magyarokra, annak nyomán, hogy a két székely megye önkormányzata megnyitotta a Székelyföld brüsszeli lobbiképviseletét. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. június 8.Különleges státuszt Székelyföldnek (Románia közigazgatási átszervezése)Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány - mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke. A tárgyalások folynak, a Demokrata Liberális Párt már a héten megoldást kíván, de koalíciós partnerük, az RMDSZ kitart a kisebbségi törvény sürgõs elfogadása mellett is - hangsúlyozta Borbély. A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székelyföldi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelõ, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra - fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanakkor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára elõnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idõ sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsõdleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt. A legnagyobb kormánypárt hétfõn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romániát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfõtõl kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3-4 millió lakosú mamutrégiókat hoznak létre, vagy megmaradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentõs része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bukaresti források szerint a miniszterelnök felelõsségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz. MPP-s tiltakozás A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplõ aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelõbbnek, és a következõ régiókat tartja elfogadhatónak: �?szak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), �?szak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevõ, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövõjét illetõen. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szûk csoport- és pártérdekeiken!- áll az MPP dokumentumában. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 8.Nem egyezik a román és a magyar elképzelés a régiók átszervezésérõlRomániának legkevesebb nyolc, legtöbb tizenkét régiója lesz - jelentette ki tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselõ, aki szerint az átszervezés nyomán nyolc régió bõven elég lenne. A régiótérkép átrajzolásának kérdése azt követõen lett ismét a közbeszéd témája, hogy a PDL állandó bizottsága hétfõn felhatalmazta az alakulat vezetõségét, hogy a kormánykoalícióban dolgozzák ki az ország közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. PDL-s források szerint az alakulat vezetõsége azt szeretné, ha ez a jogszabályjavaslat már a héten elkészülne. Gândul információi szerint Traian Bãsescu államfõ vasárnap este magához hívatta Emil Boc kormányfõt, és a régióátszervezés témájában egyeztettek. A hírportál újságírója úgy tudja, úgymond szupermegyék jönnének létre. Közlése szerint ezek kialakítására két munkaverzió létezik. Az egyik a lengyel vajdaságokat venné példának, amelyekben egyenként 3-4 millió lakos élne, s amelynek közvetlen fennhatósága alá tartoznának a megyei jogú városok, városok, községek. A másik verzió szerint a leendõ régiók keretében megmaradnának a jelenlegi megyék, a régiókat a prefektus vezetné, s ezen a felsõ szinten születnének a nagyobb döntések. Sulfina Barbu tegnap annyit árult el, hogy a tervezet megalkotásában jó kiindulópontot jelent a jelenlegi régiós felosztás. A legnagyobb kormánypárt képviselõje azonban leszögezte, kihívás lesz a koalícióban elfogadtatni ezt az elképzelést. Kelemen: ez nem járható út A koalíciós partnerek hivatalosan nem mutattak be semmilyen, Románia regionális átszervezésére vonatkozó tervet. Ez a téma fel sem merült a hétfõi koalíciós egyeztetésen - szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a sajtóba kiszivárogtatott fél vagy negyed tervezetrõl nehéz véleményt nyilvánítani, ezt szerinte csak akkor lehet érdemben megtenni, ha a koalíciós partnereik hivatalos tervezettel rukkolnak elõ. Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt mindenki elismeri, és ez lehet a tárgyalásokhoz a kiindulási alap. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely a régiók történelmi-kulturális-társadalmi-szociális sajátosságait figyelembe véve javasolja az újrafelosztást. Ez a tervezet szenvedhet árnyalatnyi módosításokat, de például a romániai közéletben nem folytattak még nyilvános vitát a megyék megszüntetésérõl vagy egy harmadik közigazgatási szint beiktatásáról - részletezte Kelemen Hunor. Szerinte ezeket a módosításokat alaposan meg kell fontolni, és errõl még nem voltak egyeztetések. A szövetségi elnök szerint azonban a kiszivárgott felosztástervezet az RMDSZ számára nem járható út. Az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés - fogalmazta meg Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, a koalíciós megállapodás szerint a régióátszervezésnek legkésõbb a jövõ év tavaszi ülésszaka alatt kell napirendre kerülnie. Ez egy tartható határidõ, de fel is gyorsítható - összegzett a szövetség elnöke. Mint ismeretes, Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértõje a szövetség felkérésére készítette el a szövetség régióátszervezési törvénytervezetét. Ennek alapján az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics - Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája). Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék - NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözõsége anynyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követõ, összefüggõ, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkezõ hatást váltott ki, mint ami a célja lett volna, a gyengébben fejlett megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erõs megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erõsödtek volna, de gyengültek. Az MPP aggódik A történelmi régiók visszaállítását szorgalmazza a Magyar Polgári Párt is. Kiss István országos alelnök szerint a Székelyföldet sem megosztani, sem máshova csatolni nem szabad. Mint tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, Hargita és Kovászna megye összevonásával, négy Brassó és 26 Maros megyei település hozzácsatolásával kellene újjárajzolni a régiótérképet. Az MPP-s politikus azt is fontosnak tartja, hogy a leendõ régió fõvárosa - akárcsak az 1968-ban megszüntetett Magyar Autonóm Tartományé - Marosvásárhely legyen. A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történõ konzultációval, a létezõ történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembevételével kell kialakítani. Az MPP a következõ régiókat tartja elfogadhatónak: �?szak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körösvidék), �?szak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld - áll a párt tegnap kiadott közleményében. A székelyföldi régió megalakulásával Lokodi Edit Emõke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is egyetért. A polgáriak mégis attól tartanak, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szövetség nem áll ki a székelység akarata mellett. �?ppen ezért az MPP a tegnap felszólította az RMDSZ-t mint a kormánykoalíció tagját és a parlamenti többséget biztosító pártot, hogy ne járuljon hozzá egy, az erdélyi magyarság és fõként a székelység számára elfogadhatatlannak bizonyuló átszervezéshez. Egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövõjét illetõen, vélik a polgáriak. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szûk csoport- és pártérdekeiken - hívják fel a nagyobbik erdélyi magyar párt vezetõségének figyelmét. Az MPP vezetõi úgy tudják, hogy PDL tervei szerint a három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az úgynevezett Erdély régiót, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne. Kérdésünkre, hogy a Demokrata-Liberális Párt országos alelnökeként mi a véleménye arról, hogy amennyiben mégis a magyarság akarata érvényesül, rövid idõn belül a régió fõvárosának, Marosvásárhelynek a polgármestere lehet, a város elöljárója, Dorin Florea nem adott választ. Kifejtette: elõbb pártbeli kollégáival tanakodik, s csak azután hozza nyilvánosságra álláspontját. Ezzel szemben Cornel Briºcaru, a Szociáldemokrata Párt Maros megyei ügyvezetõje kijelentette, hogy a Székelyföld esetleges egységesítése ezer évvel vetné vissza a régiót. Szerinte Maros megyének Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal kellene társulnia. Arad prefektusa is változtatna Nem ért egyet a jelenlegi régiókon alapuló újratervezéssel Cãlin Bibarþ, Arad megye prefektusa sem. Szerinte jobb lenne, ha Arad Temes és Bihar megyével kerülne egy területi egységbe, amelynek neve Bánság-Körösvidék lehetne, fõvárosa ped 2011. június 11.Nem a PDL álláspontja?Markó Béla kormányfõhelyettes pénteken közölte a Mediafax tudósítójával, hogy tárgyalt Emil Boc kormányfõvel Ioan Oltean adminisztratív átszervezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, és megtudta, hogy az nem a PDL álláspontját tükrözi, valószínûleg Oltean javaslata. Markó Béla azt mondta, megkérdezte Emil Boc miniszterelnöktõl, hogy a PDL egyeztetett-e az ország átszervezési tervezetérõl, amelyet a PDL fõtitkára, Ioan Oltean ismertetett a nyilvánosság elõtt, és amely nyolc régióról szól. Velünk nem konzultáltak, megkérdeztem Emil Boc kormányfõt, hogy egyeztetett-e a PDL. Megtudtam, hogy nem a PDL álláspontjáról van szó, Oltean úr valószínûleg saját javaslatát közölte. A koalícióban nem egyeztettünk, a PDL-nél sem tudnak ilyen koncepcióról. Létezik a szándék, amellyel egyetértünk, hogy Románia jelenlegi adminisztratív felosztását meg kell változtatni, hogy új szervezési formára van szükség. Egyelõre meg kell vitatnunk a dolgokat, hogy kikristályosodjék bizonyos koncepció - mondta Markó. Az RMDSZ képviselõi azt a javaslatot támogatják, mely 16 adminisztratív egység létesítését tervezi - hangsúlyozta Markó, hozzátéve, hogy pillanatnyilag nem létezik jól átgondolt és egyeztetett tervezet errõl. A felelõsségvállalás csak abban az esetben lehetséges, ha a koalícióban erre a következtetésre jutunk. Egyelõre nincs errõl döntés. Ha a koalíció által jól átgondolt és egyeztetett tervezetünk lenne, megfontolhatnánk a felelõsségvállalás lehetõségét. Nem merül fel a kormányzásból való kilépés, nincs konfliktus az RDMSZ és a PDL között. Némelyek javaslatokat tesznek, nekünk is vannak javaslataink. Csak közösen fogadhatunk el bármilyen tervezetet - hangsúlyozta Markó Béla, és megjegyezte, a kormányfõvel nem tárgyalt az Oltean ellen hozandó esetleges intézkedésekrõl. Ioan Oltean pénteki sajtóértekezletén elmondta, a mai kormányzat által javasolt változat 41 helyett nyolc megyére osztaná az országot, ami megfelel az európai irányzatoknak, és lehetõvé teszi az uniós alapok ütemesebb felhasználását, sokkal hatékonyabb értékesítését. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a nyolc megyeszékhely Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaºi, Ploieºti és Bukarest lesz. Ioan Oltean pénteken azt is bejelentette, hogy a kormány felelõsségvállalással készül elfogadni az ország nyolc megyére való felosztását elõíró jogszabályt, megjegyezve, hogy a 2012-es helyhatósági választásokat már az új törvény szerint szeretnék lebonyolítani. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 15.Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetõivel az ország közigazgatási átszervezésérõl, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását. Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget - szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, �?dler András háromszéki képviselõ pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelõsséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Bãsescu államfõtõl származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következõ napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfõ és a DLP vezetõi - köztük az átszervezéssel pénteken elõállt Ioan Oltean pártfõtitkár - nem nyilatkoztak a hétfõi koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivõ kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos - válaszolta a felelõsségvállalásra vonatkozó kérdésre. Végül kialakul a koalíció közös álláspontja - fûzte hozzá. Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. �?gy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására - fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén elõbb politikai döntésre van szükség, és azt követõen lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintûek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepõnek tartja, hogy a magyar kormány egyelõre nem reagált a fejleményekre, mert az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövõjét érintik, reagálni szoktak. A kisebbségi törvény nem váltópénz Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselõház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényrõl szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább - magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végsõ formáját. Csütörtökön még tárgyalunk errõl, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre - hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelõsségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került - nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után. Átszervezésre szükség van A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelõsségvállalás révén kellene elfogadni - véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelõre. A megyék számáról még nem született döntés. Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dõlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfõ is konzultációra hívta a pártokat - mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelbõl - összegzett. Mi a gond a Székelyfölddel? Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen - nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkezõ tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk - mondotta Scripcaru a DLP ülésén. �?tletét Emil Boc kormányfõ nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk - válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt. Az ellenzék tervei A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról - jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. �?s csak remélni lehet, hogy Bãsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját - mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, õk azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz. Aradon bizottság alakult Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy Traian Bãsescu államfõ egyoldalú javaslata - amelyet utóbb a DLP is átvett - súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens - írják. A bizottság a következõ idõszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésrõl. A bizottság a DLP vezetõinek csatlakozására is számít. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 16.Hisztérikus nemzetféltésNevetséges az a hisztéria, amit a román újságírók, hírelemzõk és politikusok rendeztek szerdán, a régiós átalakítás egyeztetése alatt és után. Korábban napokig Traian Bãsescun és Emil Bocon köszörülték nyelvüket a köztudatba váratlanul bedobott nyolcmegyés terv miatt, ám amikor kiderült, hogy az RMDSZ e kérdésben megvetette a lábát, elkezdte siratóénekét a gyászos kórus, és késõ éjszakáig a magyarokon és az RMDSZ-en köszörülték nyelvüket. Már-már temették az egységesnek, oszthatatlannak hitt nemzetállamukat, s vízióikban ott lebegett Nagy-Magyarország réme. Fájt nekik - bármennyire utálják Bocot, a demokrata-liberálisokat, magát Bãsescut -, hogy az RMDSZ-nek sikerült legalább annyit elérnie, ne a kormány felelõsségvállalásával kerüljön a parlament elé a törvénytervezet. Már-már kiloccsant a tévéstúdiókból a kétségbeesett nemzetféltés, a magyarellenesség. Megzsarolta az RMDSZ a kormányt - sziszegték. S mert a román sajtó kisebb-nagyobb diverziókra mindig kész, az igen jól informáltnak tekintett internetes újság, a Gândul tálcán kínálta az újabb és újabb döbbeneteket: Brassó polgármestere, Gheorghe Scripcaru azt találta javasolni - zárt ajtók mögött -: miért ne lehetne Székelyföldet Székelyföldnek nevezni? Emil Boc túl sokat engedtünk már eddig is nekik megjegyzéssel azonnal elutasította, mégis jó ideig még rágták a gumicsontot. Hamarosan jobb csemegét kínált a Gândul, egy ropogósan friss Tamás Sándor-nyilatkozatot. A megyei tanácselnök arról beszélt a lap brassói tudósítójának, hogy e térség lakossága kiáll az egységes Székelyföldért, ha kell, tüntetni fog, ha szükség lesz rá, a polgári engedetlenséghez folyamodik. S mert vagy az elnök úr fogalmazott lazábban, vagy az újságíró színezte ki nyilatkozatát, majdnem sírva fakadtak ama állítólagos kijelentése miatt, miszerint elõbb fegyver nélkül vonul utcára a nép, aztán meglátjuk... (Nyomban hibaigazítást kért.) Fegyvereik vannak, szörnyû! - mi lesz ebbõl, kitépik a haza szent testébõl a középsõ három megyét, odacsapják Magyarországhoz, s a Partiumot sem hagyják békén, ott is követelõznek, borzasztó ez a magyar kisebbség, huszonegy éve vezeti orránál fogva Romániát, minden kormányt kiszolgált, a jelenlegit is, mégsem ül nyugton. Pedig az Európai Unióban is megmondták, ez az ország mindent megadott kisebbségeinek. Beszélhetett Borbély László, Antal István, Frunda György, a rémület és pánik nem ült el. �?jfélig osztották a semmit, siratták a hazát, s féltették a hétszázalékos parlamenti képviselettel rendelkezõ RMDSZ-tõl. A szövetség valójában csak idõt nyert. Boc még aznap este a közszolgálati televízióban elmondta: nem mondanak le a nyolcmegyés területi átszervezésrõl, mert ez az ország korszerûsítésének egyetlen lehetséges módja. A hírek szerint júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot akarnak összehívni, s arra számítva, hogy az ellenzék nyári szabadságát nem szakítja meg, áterõltethetik a törvényt. Simó Erzsébet Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 22.Bãsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatnaA nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna - ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Bãsescu államfõ a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra õ hívta meg a parlamenti pártok vezetõit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésrõl fejtették ki álláspontjukat a résztvevõk. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfõ hajlandó belemenni. Mint arról beszámoltunk, az államfõ nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy megamegyébe míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna. Az államfõ mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de elveszne Maros, valamint a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ partiumi megyék. �?rtesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfõ javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai - Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselõházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetõje, illetve Seres Dénes képviselõ - nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke késõbb mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenõen semmilyen egyéb tervrõl nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfõn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követõen tartott sajtótájékoztatóján Traian Bãsescu arról beszélt: hétfõn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésrõl, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenzõ alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfõ szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésrõl hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésrõl. Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra - fejtette ki az államfõ. Boc: nem kell majd sokat utazni Emil Boc kormányfõ is azt közölte: jövõ hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésrõl. A régióátalakítás kapcsán õ is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megõriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megõriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfõ felvetéseit támogatja a dezertõr ellenzéki képviselõk alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezetõ szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végsõ megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak. A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétõl, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfõt, illetve elõrehozott választásokat javasoljon. Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közremûködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás idõtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal - hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelõtt hivatalos, megyei szintû együttmûködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával. USL: elõrehozott választásokat idén! A kormány menesztését, szakértõi kabinet felállítását és idén novemberben elõrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfõnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés elõtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elsõ embere képviselte a Traian Bãsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága elõtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselõinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértõi kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az elõrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértõi kormánynak legkésõbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az elõrehozott választásokat pedig legkésõbb november 30-éig meg kellene tartani. Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfõ úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktõl, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfõ konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselõk számának 300 fõre történõ csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Bãsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását. Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amirõl kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következõ választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a meg 2011. június 30.Basescu: zsarolás, hogy az RMDSZ akadályozza a közigazgatás reformjátZsarolással vádolta Traian Basescu román államfõ csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely megakadályozta az ország általa javasolt területi-közigazgatási átalakítását. A román államfõ egy televíziós mûsorban beszélt errõl. Kifejtette, kell lennie egy határnak abban a zsarolásban, amit az RMDSZ tesz azzal, hogy politikai instabilitás elõidézésével fenyegetõzik. Basescu arra utalt, hogy az RMDSZ kilátásba helyezte, kilép a kormányból, ha akarata ellenére végrehajtják a közigazgatás átszervezését. Az RMDSZ-nek egy ilyen esetleges döntése lehetetlenné tenné az Emil Boc vezette kabinet további kormányzását. A kormánykoalíció az RMDSZ múlt heti elutasító döntése nyomán úgy határozott, hogy õszre halasztja a közigazgatás átszervezését. A román elnök kifejtette: nem tartja korrektnek, hogy egy nemzeti kisebbséget képviselõ párt megakadályozza a többség kedvezõ fejlõdését etnikai érdekekbõl. Basescu szerint a magyar politikusoknak érdekük fenntartani a megyei tanácsokat, de meg kell gondolniuk, meddig tolják ki az etnikai ellenállás határát, hiszen amikor miattuk sérül a többség érdeke, akkor ez az ellenállás mérgezõvé válhat. Hozzátette: még bízik abban, hogy méltányos megoldást találnak õsszel az RMDSZ vezetõivel a közigazgatás átszervezésének kérdésében. Basescu leszögezte: egy kisebbség miatt nem szenvedhet kárt a többség érdeke. Basescu elismerte, hogy a román kormánykoalíció fõ erejét képezõ Demokrata Liberális Párt (PDL) egyes politikusai sem támogatták a közigazgatási átszervezést, szerinte ugyancsak politikai érdekekbõl. A román államfõ nyolc óriásmegye létrehozását javasolta egyötödére csökkentve a jelenlegi megyék számát. Ezt a tervet azért utasította el az RMDSZ, mert a romániai magyarság csaknem 90 százalékát befogadó két óriásmegyében a magyar lakosság számaránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna. Kompromisszumos megoldásként Basescu tíz megye létrehozását javasolta úgy, hogy a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyék külön közigazgatási egységként megmaradjanak. Az RMDSZ azért vetette el ezt a javaslatot is, mert megosztotta volna a magyarságot vagyis a jelenlegi Maros megye egy jövendõ óriásmegyébe olvasztva elveszítette volna minden lehetõségét a döntések befolyásolására, akárcsak Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék magyar közösségei. erdon.ro 2011. július 1.Dúl az újabb címerháborúA Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít. A Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít. A döntés szerint a 2010-ben szintén kormányhatározattal megerősített címerleírásból ki kell venni a „Székelyföld” megnevezést. A heraldikai magyarázatban ez olvasható: „a címeren látható ezüsthatárkő Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) és a Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi”. A tavalyi rendelet megjelenése után a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor azt nyilatkozta: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését. A címerleírás ellen a székelyföldi román civil szervezetek is tiltakoztak, az érdekvédők nemcsak a Székelyföld megnevezést sérelmezték, hanem a határ-fogalmat is vitatták. Úgy vélték, határ csak két különálló állam között húzódhat, márpedig Illyefalva Románia részét képezi, és nincs a közelében államhatár. A kérdést egy évvel a tavalyi kormányhatározat után június 16-án Olguţa Vasilescu szociáldemokrata képviselő vetette fel újra. Szerinte a 2010 április 21-én kelt, 402-es számú, Emil Boc kormányfő által aláírt és Vasile Blaga akkori belügyminiszter által ellenjegyzett dokumentum jogszerűtlen feltételeket rögzít. „Mindeddig úgy tudtuk, hogy Brüsszelben nem lehet székelyföldi képviseletet nyitni, mert ilyen adminisztratív egység egyetlen romániai hivatalos okiratban sem szerepel. És íme, a hátsó ajtót maga a román kormány nyitja ki a székelyföldi törekvéseknek, amikor az illyefalvi címermeghatározást engedélyezi” – vélekedett Olguţa Vasilescu. A PSD-s képviselő emlékeztetett: a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a brassói táblabíróságon támadta meg a Barcaság és Székelyföld határát kijelölő címerleírást, az illetékes jogi fórum pedig helyt adott a keresetnek. A kormány fellebbezett a döntés ellen, Olguţa Vasilescu szerint azért, hogy „mindenki számára világos legyen: ki az, aki elismeri Székelyföldet”. „Hogy a macska rúgja meg!” – reagált lapunk megkeresésére Fodor Imre illyefalvi polgármester, aki tőlünk tudta meg, mit tartalmaz az ominózus kormányhatározat. „Nekem az a fontos: hogy Illyefalvának legyen címere, amit a jogszabályoknak megfelelően tudunk használni” – nyilatkozta az elöljáró, aki hozzátette: az elmúlt években kompromisszumkészséggel kezelte az ügyet. „Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy gondot jelent a Barcaság és a Székelyföld megnevezés, indítványoztuk, hogy a címerleírásban a fentieket cseréljék ki Brassó és Kovászna megyére” – mesélte Fodor, aki úgy tudja, végül is kommunikációs hiba miatt, véletlenül került bele a tavalyi kormányhatározat által legitimált verzióba a Székelyföld megnevezés. „Illyefalván a románság aránya 15 százalék, a helyi románokat pedig nem érdekli az, amiből most aktuálpolitikai kérdést csinálnak, és én magam is nagyon sokat dolgozom azért, hogy itt ne legyen etnikai konfliktus” – hangsúlyozta az elöljáró. Paradoxonok A tavalyi kormányhatározatot hatályon kívül helyező döntés azért is meglepő, mert a címerügyben jelenleg is folyik a per. „Meglepődve vettük tudomásul a tavaly, hogy a román civil fórum által benyújtott kereset ellen, illetve a brassói bíróság döntése ellen maga a belügyminisztérium fellebbezett. Rengeteget kínlódtunk azért, hogy a román civilek, a román kormány mellett valaki már minket is, engem, kis falusi szutyok polgármestert is kérdezzen meg” – foglalta össze a történteket Fodor Imre. Mint elmondta, a fellebbezésről jövő év februárjában dönt az illetékes hatóság. „Most politikai nyomásra a kormány önmagának mond ellent egy olyan ügyben, amelyben egyébként pereskedik” – összegezte a paradoxont az elöljáró. Szekeres Attila István heraldikus, az illyefalvi címer készítője az ÚMSZ-nek elmondta: indokolatlan politikai vita folyik a címer körül, amelynek minden eleme történelmileg hiteles, és ha a kormány ezt nem ismeri el, történelemhamisítást követ el. „Felháborító, hogy összekötik ezt a címert a brüsszeli székelyföldi iroda ügyével” – tette hozzá a szakértő. Nagy-Románia és horogkereszt Bár Illyefalván az önkormányzat gondot fordít arra, hogy az országos vita ne gyűrűzzön be a vegyes lakosságú településre, Kovászna megyében érezhetően nőtt az etnikai feszültség az utóbbi időszakban. Amint arról lapunk korábban beszámolt, a Nagy-Románia Párt sepsiszentgyörgyi tagszervezetének irodájára ismeretlen tettesek néhány napja a „Székelyföld nem Románia!” feliratot festették, ugyanitt felbukkant a horogkeresztes jelkép is. A felirat másodszor jelenik meg az irodának helyt adó tömbház falán, tavaly ősszel pedig a román zászlót lopták el a székház homlokzatáról. A Nagy-Románia Párt aktivistái a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait vádolják, akik viszont tagadják, hogy részük lenne a provokációban. Az etnikumközi feszültség növekedését bizonyítja a youtube videómegosztó portálon nemrégiben megjelent felhívás is. A román szélsőséges szervezetek nevében született videóüzenet sepsiszentgyörgyi „nemzetgyűlésre” hívja „az ország területi egységéért elkötelezett románokat”. Az üzenet szerint a kormány által meghirdetett közigazgatási reform miatt „ismét veszélyben van Románia egysége”. A videóban több civil szervezet logója is feltűnik, többek közt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vagy a Noua Dreaptă szélsőjobboldali alakulat is szervezőként jelenik meg. Mindkét szervezet cáfolta, hogy köze lenne a kezdeményezéshez, az akció végül elmaradt. Parászka Boróka. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 11.Érettségi: nem javult az összkép az óvások elbírálása utánAz óvások elbírálását követően közzétett végleges érettségi eredmények szerint a diákok alig több mint 45 százalékának sikerült elérnie a diplomaszerzéshez szükséges 6-os átlagot, míg a fellebbezéseket megelőzően ez az arány 1,25 százalékkal volt kevesebb – adta hírül az oktatási minisztérium. Az összesített adatok alapján kiderült, a 80 160 óvás közül a vizsgabizottságok 2257 olyan diáknak emelték meg a jegyét, akik az első elbíráláskor nem érték el a sikeres vizsgához szükséges osztályzatot. Mint kiderült, 103 diák minden bizonnyal megbánta, hogy óvást nyújtott be: dolgozatuk újraértékelését követően 6-os alá csökkent az átlaguk, így készülhetnek a vizsga őszi fordulójára. pénteken nyilvánosságra hozott végeredmények azonban nem változtatnak a tényen: a 2010/2011-es iskolai évben szervezett megmérettetés zárult a legrosszabb eredményekkel az elmúlt húsz évben. Hargita megyében mintegy három százalékkal javult a sikeresen érettségizők aránya, így a végleges eredmények szerint a székelyföldi megye diákjai teljesítettek a legjobban az országban. A megyei tanfelügyelőség ma egy hete még 64,03 százalékos sikerarányról beszélt, az újraértékeléseket követően azonban a szám 67,41 százalékra emelkedett, miután az újrajavítást követően 370 dolgozatnak nőtt az osztályzata. Az országos második helyet Suceava megye érdemelte ki, itt 66,25 százalékos a sikeresen vizsgázó diákok aránya. A fellebbezések után egyébként minden erdélyi és partiumi megyében nőtt a sikeresen érettségizők száma. A legtöbb óvást egyébként román nyelv és irodalomból és matematikából nyújtották be – mindkét tantárgy esetében 25 ezer fellebbezést iktattak –, ugyanakkor több ezren voltak elégedetlenek a biológiából és földrajzból kapott jegyekkel. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos a marosfői EU-táborban közölte: a magyar diákok körülbelül 20 százalékkal jobban teljesítettek a románoknál az idei érettségin. Véleménye szerint ez azzal magyarázható, hogy az anyanyelvvizsgán szerzett jegy általában javít a teljes átlagon. Pásztor Gabriella hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a feltételezéssel, hogy azokban az iskolákban, ahol a vizsgatermekben nem használtak térfigyelő kamerákat, több esély volt a csalásra, és ezért magasabbak a jegyeket. Mint mondta, az oktatási minisztérium még nem készített kimutatást erről, és azt sem tudják pontosan, hogy hány iskolában használtak biztonsági kamerákat. Emil Boc miniszterelnök a végleges eredmények közzététele után Kolozsváron úgy nyilatkozott, „a romániai oktatásnak szüksége volt már egy hidegzuhanyra”, s mint mondta, támogatni fogja, hogy az érettségi vizsgákat a következő években is „hasonló színvonalon, becsülettel” bonyolítsák le. „Nem engedhetjük meg, hogy tovább hazudjunk egymásnak, hogy a diákok azt a látszatot keltsék: tanulnak, a pedagógusok meg azt, hogy tisztességesen osztályoznak. Helyreállni látszik a rendszer, s ennek pozitív hozadékát a közeljövőben fogjuk megtapasztalni” – fogalmazott a miniszterelnök. Azok a diákok, akiknek nem sikerült megszerezniük az átmenő jegyet, mától iratkozhatnak be az érettségi idei második, őszi fordulójára. Augusztus 22-étől kerül sor a szóbeli vizsgákra, 29-étől pedig az írásbeliken méretkezhetnek meg. Az őszi forduló eredményeit szeptember 4-én függesztik ki. (Rágalmazási pert indít az Antena 3 hírtelevízió ellen Daniel Funeriu oktatási miniszter, miután a tévécsatorna Napirenden (La ordinea zilei) című műsorában hamis dokumentumot mutattak be, mely szerint a tárcavezető elbukta az első érettségijét. Funeriu nem volt hajlandó élő adásban nyilatkozni, ezt követően azonban sajtótájékoztatón tisztázta: 1989-ben, Strasbourgban érettségizett, és kiváló eredményt ért el. A miniszter okirat-hamisítással és becsületsértéssel vádolja a hírtelevíziót, és hangsúlyozta: bírósághoz fordul az ügyben.) Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 15.Kiállt Borbély mellett a SZÁTEgyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor. Egyhangúlag kiállt tegnap az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) Borbély László környezetvédelmi miniszter mellett – jelentette ki a testület tegnapi kolozsvári ülése után Kelemen Hunor. „Elfogadhatatlannak tekintjük a miniszter személyét illető alaptalan vádakat” – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke annak kapcsán, hogy a héten a korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: olyan ügyben vizsgálódik, amelyben Borbély neve is szerepel. Kelemen elmondta, elutasítják a DNA-eljárást. „Kiszivárogtatnak bizonyos alaptalan vádakat, és ezzel bemocskolják egy ember jó hírnevét. Ezért fogjuk kérni a legfőbb ügyészséget, vizsgálja ki, hogyan lehetséges, hogy az egyik legfontosabb állami intézményből kiszivárognak a hírek” – jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke. A SZÁT-ülésen politikai alelnöki minőségében részt vett maga Borbély László is. „Korábbi nyilatkozataimat továbbra is fenntartom: semmilyen szinten nincs közöm ezekhez a vádakhoz. Akárcsak önök, jómagam is a sajtóból értesültem a történtekről, és önökhöz fordulva tájékozódom az ügy alakulásáról” – mondta az újságíróknak Kolozsváron a környezetvédelmi miniszter. Leszögezte, egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak és az ügyészségnek is megvan a maga felelőssége. „Ugyanakkor nem tartom normálisnak azt az állapotot, hogy az igazságszolgáltatás a tévécsatornákon keresztül történjék. Csak ismételni tudom magam, semmi közöm nincs az ügyhöz” – hangsúlyozta a politikus. Kiállt tegnap Borbély mellett a kormányfő is. Emil Boc közölte, az RMDSZ politikai alelnöke „továbbra is teljes jogú miniszter”, a DNA semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adott arról, hogy vizsgálat zajlana ellene. Mint ismert, a köztelevízió értesülése nyomán a DNA kedden közölte, hogy nagyváradi ügyészei egy olyan ügyben vizsgálódnak, amelyben Borbély László neve is szerepel. Az ügy gyanúsítottja Ioan Ciocan Szatmár megyei üzletember, aki a vádhatóság szerint egy 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg” a miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. Az ügyészek szerint mindebben Szepessy Szabolcs, Borbély személyi tanácsosa közvetített, ő szintén gyanúsítottként szerepel. A vállalkozó és a tanácsos ellen bűnvádi eljárást indított a DNA, a miniszter ellen azonban nem kezdeményeztek eljárást. A szóban forgó ingatlan Bukarestben található, és az Adevărul azt állítja, tulajdonosa Vincze Mária, aki a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán Borbély László doktorátusvezetője volt. A lap szerint a lakást Vincze Borbély László anyatársától vásárolta meg két évvel korábban. Az anyatárs Kovács Attilának, a Brassó Megyei Tanács RMDSZ-es alelnökének az anyja. Kovács Attila felesége ugyanis Borbély Eszter, a környezetvédelmi miniszter lánya. Az ügyészek szerdán házkutatást tartottak a lakásban, tegnap pedig Nagyváradon tanúként kihallgatták Borbély László feleségét és anyatársát. S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 28.Băsescutól „védik” CsekétMegvédte Cseke Attila egészségügyi minisztert a Traian Băsescu államfő részéről elhangzott vádakkal szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte az RMDSZ-es tárcavezető tisztességesen végzi munkáját, mélyreható egészségügyi reformot hajtott végre, ezért nem látja okát annak, hogy felelősségre vonják. A köztévének adott hétfő esti interjúban az államfő többek között arról is beszámolt, hogy négyszemközti beszélgetésen egyeztetett Emil Boc miniszterelnökkel arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) közötti konfliktust miképpen lehetne feloldani. „Vagy megegyeznek, vagy mindketten mennek útjukra” – fenyegetőzött Băsescu, aki szerint 2010 végén a kormány 2,5 milliárd lejt volt kénytelen átirányítani más területekről azért, hogy az egészségügyben felhalmozódott adósságokat törlessze. „Azóta újabb 2 milliárd gyűlt fel, ez nem mehet így tovább” – fogalmazott az államfő. Arra az újságírói kérdésre, hogy a megoldást Cseke Attila egészségügyi miniszter menesztése jelentené-e, Băsescu elmondta, ez a megközelítés nem vezetne eredményre, ugyanis Cseke lemondatásával az RMDSZ nem értene egyet, és a koalíció is veszélybe kerülne. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a problémát a szaktárca és az egészségbiztosítási pénztár közötti tisztázatlan jogi viszony okozza. „El kell végre dönteni, hogy a CNAS betagozódik-e a minisztériumba, és akkor a tárcavezető felel a biztosítópénztárnál tapasztalt pazarlásért, vagy két külön intézményként kezeljük őket. Most mindenki az egészségügyi minisztertől várja a megoldást, de a szakterületre szánt összegek jelentős hányadát a CNAS költi el” – fogalmazott Kelemen. Hozzátette: az RMDSZ és a koalíció azon az állásponton van, hogy semmi ok nincs arra, hogy Cseke Attilát felelősségre vonják. Az érintett RMDSZ-es tárcavezető tegnapi közleményében „tartalmas és hasznos tárgyalásnak” minősítette azt a találkozóját, amelyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jeffrey Franks vezette küldöttségének bemutatta az elmúlt egy év és hét hónap reformintézkedéseit. „A mandátumom alatt végrehajtott reformokról minden kormány és minden egészségügyi miniszter beszélt az elmúlt 15 évben, azonban gyakorlatba ültetni ezeket senkinek sem sikerült. Azokról, a rendszer reformja szempontjából szükséges lépésekről beszélek, mint a kórházak decentralizációja és átszervezése, a betegszabadságolások terén bevezetett szigorítások, amelyek kivétel nélkül az egészségügyi rendszer hatékonyabb működéséhez járulnak hozzá” – mondta el Cseke Attila. Hozzátette: a reformintézkedésekkel párhuzamosan feltétlenül szükséges a pénzügyi hozzájárulás annak érdekében, hogy a továbbiakban a reform folytatásának szükségességét a lakosság is elfogadja. „Azt várom el, hogy azokon a területeken, ahol fontos reformok végrehajtására került sor, így az egészségügyben is, a következő költségvetés-kiegészítéskor prioritás legyen az anyagi erőforrások kiutalása” – foglalta össze az RMDSZ-es tárcavezető. A miniszter leszögezte, nincs személyes konfliktusa Lucian Duţă CNAS-elnökkel, az egészségügyi rendszer jelenlegi felépítésének menedzsmentje okoz feszültséget a tárca és az egészségbiztosítási pénztár között. „Az egészségügyi rendszer nem működhet hatékonyan, ha két különálló intézménynek vannak fontos hatáskörei. A CNAS az egészségügyi költségvetés 82 százalékát kezeli, a fennmaradó 18 százalékot pedig a minisztérium. A két intézmény között nincs alárendeltségi viszony, a gondok nagy többsége a CNAS tevékenységéből adódik, mégis mindenért az Egészségügyi Minisztériumot és a minisztert tartják felelősnek. Nekünk ezt a rendszert kellene átalakítani és mindent meg kell tennünk egy egységes és hatékony menedzsment bevezetéséért” – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 1.IMF: halmozták a dicséreteketBéremeléssel járó romániai gazdasági növekedést prognosztizál a Valutaalap „Míg két évvel ezelőtt Románia a világ egyik leggyengébb gazdaságával rendelkezett, jelenleg számos európai uniós tagállamnál jobb helyzetben van” – dicsérte meg tegnap Emil Boc kormányának megszorító és gazdaságélénkítő intézkedéseit Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője. A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank delegációját tegnap a bukaresti Cotroceni-palotában fogadta Traian Bãsescu román államelnök is, aki a találkozó elején nem kis elégtétellel jegyezte meg, hogy „mi valóban másoknál sokkal jobban állunk”. A találkozót követő sajtótájékoztatón az államfő felszólította a kormányt alakító pártokat, hogy a jó kilátások ellenére tartózkodjanak a populista intézkedések meghozatalától. „Rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet az EU-ban, következésképpen nálunk is. Bármilyen populista intézkedés felboríthatja a makrogazdasági egyensúlyt, és kárba veszne a lakosság által a tavaly és idén hozott áldozat” – mondta Bãsescu. Az államfő köszönetet mondott Frankséknek a segítségért, amelyet az IMF-küldöttség nyújtott az elmúlt nehéz időszakban, és megígérte, hogy a jövőben is szem előtt tartják a hitelintézetek javaslatait. Mint ismeretes, márciusban Románia újabb 3,5 milliárd eurós, ez alkalommal készenléti hitelszerződést kötött az IMF, EB és a Világbank alkotta hármassal. Franks: csak így tovább! A szerződés feltételeinek betartását ellenőrző IMF-küldöttség találkozott Emil Boc kormányfővel is, akit Jeffrey Franks arra biztatott, hogy folytassa a reformintézkedéseket. „Egyetértünk azzal, hogy a reformok folytatásával és azok kielégítő haladásával, valamint az európai strukturális alapok felhasználásának javulásával, megbízható beruházási tervekkel megalapozott lehet a pozitív növekedés folytatásának reménye, sőt, hogy 2012-ben fokozni is tudják a növekedést” – jelentette ki az IMF-küldöttség vezetője. Rámutatott, hogy a gazdasági recesszió nemcsak a románok, hanem az egész világ számára hosszas és nehéz volt, ám a román gazdaság helyzete sokkal jobb, mint három évvel ezelőtt volt, és alkalmas mind a növekedésre, mind pedig az esetleg adódó gondok leküzdésére. „Az önök helyzete most nemcsak hogy megengedi a fejlődést, de fenntartható fejlődést tesz lehetővé, gazdasági egyensúlyvesztések nélkül” – mondta Franks. 1,5 százalékos növekedés Emil Boc kormányfő szerint Románia teljesítette az első félévre beütemezett „stratégiai célkitűzéseket”, és ezért nem kér semmiféle engedményt az IMF igazgatótanácsától. A nemzetközi hitelintézmény idénre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. Ugyanakkor a jövő évre prognosztizált növekedést 3,9 százalékról 3,7 százalékra mérsékelte. Minden idők legjobb szerződése? Peter Harrold, a Világbank képviselője is elégedettségének adott hangot a hitelszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, szerinte a Világbank „még soha nem kötött ilyen jó szerződést a román állammal”. Emlékeztetett, hogy a 90-es években kötött hitelszerződéseket minden alkalommal meg kellett szakítani a feltételek megszegése miatt. Októbertől béremelések? Mihai Tãnãsescu, az IMF romániai képviselője szerint a nemzetközi hitelintézmény nem emel majd kifogást a közszférában dolgozók bérének emelése ellen, ha a hatóságok tiszteletben tartják a költségvetési hiányra és a közalkalmazotti bérkeretre vonatkozó egyezségeket. „A kormány szuverén módon dönthet bérpolitikájáról. Ha az év eleji elbocsátások lehetővé teszik, akkor az IMF-nek nincs kifogása az ellen, hogy októbertől növekedjenek a közalkalmazotti bérek” – tette hozzá Tãnãsescu. M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 4.Traian Băsescu saját alkotmánya – Csak PSD–PNL fúzió esetén nevezne ki ellenzéki kormányfőt az elnök„Ha megkérdeznének, milyen lehetséges kormánykoalíciót tartok hasznosnak és lehetségesnek Románia számára a jövő évi választások után, a válaszom egyértelmű: PDL– PNL–RMDSZ koalíciót” – fejtegette Traian Băsescu a B1 kereskedelmi televízió kedd esti műsorában. Az államfő szerint a miniszterelnöknek olyan személynek kell lennie, aki „nem adja el a becsületét a kormányfői szék megtartása érdekében”. Băsescu ugyanakkor arra „figyelmeztette” az ellenzéki vezetőket, hogy választási győzelmük sem biztosítaná számukra a kormányalakítás lehetőségét. Băsescu úgy fogalmazott, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) anakronisztikus politikai alakulat, Victor Ponta pártelnök pedig „még gyerek”. „Pragmatikus hozzáállásra van szükségünk, egyszerűsítenünk kell az állami apparátust és támogatnunk kell a magánszférát” – nyilatkozta az államfő, aki szerint a szociáldemokraták képtelenek ezt a szerepet ellátni. Az elnök alkotmányértelmezése szerint az ellenzék 95 százalékos választási eredménnyel sem győzne Băsescu nem kímélte a liberálisok elnökét, Crin Antonescut sem, ám a PNL-vel való szövetséget politikai, gazdasági és társadalmi szempontból rugalmasabbnak és pragmatikusabbnak ítélte. „A szocialistákkal már kormányoztunk együtt, és láttuk, hogy mennyire rugalmatlanok” – mondta el az államfő. Újabb elnöki trükk Traian Băsescu ezt követően „robbantotta fel a valódi bombát”, ugyanis arra figyelmeztette a két ellenzéki párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) vezetőit, hogy az alkotmány 103. cikkelye nem kötelezi az államfőt arra, hogy a fele plusz egy szavazatot megnyerő pártszövetség vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. „Olvassák el figyelmesen Románia Alkotmányát; ott az 51 százalékot megnyerő pártról, nem pedig pártszövetségről van szó. Egyelőre csak szövetkezik a PSD és a PNL, ha összeolvadnának, akkor más lenne a helyzet” – fogalmazott az állam feje. Ponta lecsukatná „Amennyiben a jövő évi választások után a Szociál-Liberális Szövetség (USL) a mandátumok több mint felét megszerzi és az államfő nem a szövetség berkeiből nevezi ki a miniszterelnököt, le kell mondania” – reagált az államfő kijelentésére Victor Ponta. A PSD elnöke az alkotmányra hivatkozva kijelentette, Traian Băsescu ez esetben államcsínyt követne el, ami nemcsak azt jelentené, hogy a parlament felfüggeszti, hanem el is kell ítélni és börtönbe kell zárni. A szociáldemokrata politikus szerint az államfő annyira felelőtlen hazudozóvá vált, hogy semmiféle figyelmet nem érdemel többé. „Ha a választók többsége abszolút bizalmat szavaz nekünk, a lehető legrövidebb időn belül új köztársasági elnökünk lesz” – tette hozzá Ponta. Antonescu felfüggesztené Az ellenzéki pártszövetség másik társelnöke, Crin Antonescu leszögezte, alakulata „soha nem fog együttműködni Traian Băsescuval és pártjával”. Hozzátette: amennyiben az államfő nem tartja tiszteletben a választások eredményét, akkor fel fogják függeszteni. „Băsescu ismét bebizonyította, hogy a választások eredményétől függetlenül Emil Bocot akarja megbízni kormányalakítással” – fogalmazott Antonescu. Preda: árulástól tartanak A Demokrata Liberális Párt (PDL) részéről Cristian Preda európai parlamenti képviselő úgy értelmezte Traian Băsescu nyilatkozatát, hogy az államfő felhívást intézett a politikai pártokhoz az alkotmány módosításának megvitatására. „Az állam elnöke tulajdonképpen észrevételezte az alaptörvény értelmezhető 103. cikkelyét és figyelmeztette az USL vezéreit. Tapasztalt politikusok ezt nem hisztérikusan reagálják le, hanem asztalhoz ülnek tárgyalni” – fogalmazott blogbejegyzésében Preda. Az EP-képviselő szerint az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség társelnökei kölcsönösen azt feltételezik a másikról, hogy a választások után cserben hagyják a partnerüket. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 5.Markó: Cseke komoly reformot valósított meg…Markó Béla kormányfő-helyettes csütörtökön elmondta: Cseke Attila komoly reformot valósított meg az egészségügyben, de „rendszerhiba” tapasztalható e téren, mivel a CNAS a minisztériumtól független intézmény. „Nagyon sajnálom, hogy Cseke Attila úgy döntött, nem folytatja. Nagyon jó miniszter volt, komoly reformot valósított meg az egészségügyben a decentralizáció és a működésképtelen kórházak bezárása révén. Olyan nézeteltérések vezettek ehhez a döntéshez, amelyeket talán meg lehetett volna oldani. Nem kapott elég támogatást a Pénzügyminisztériumtól” – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes szerint a Pénzügyi Minisztériummal akadt gondok mellett Cseke szembesült egy „rendszerhibával is az egészségügy terén”. „A miniszter dolgozza ki az egészségpolitikákat, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) független a minisztériumtól, persze ez egy ál-függetlenség, amely nem segít a gondok megoldásában” – magyarázta. Markó Béla közölte: korai még az utódokról beszélni vagy arról, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e átengedni az Egészségügyi Minisztérium irányítását a Demokrata Liberális Pártnak. „Az RMDSZ-en belül kell megbeszélnünk, mit teszünk, hogyan megyünk tovább. Egyelőre nem lehet döntésünk, korai még az utódvariánsokról beszélni”, mondta Markó Béla. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e átengedni az egészségügyi tárcát a PDL-nek, azt válaszolta, erről is korai még beszélni. Cseke Attila egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy lemond, mert elégedetlen a költségvetés-kiigazításkor a tárcájának juttatott összeggel, amelyről megkérdezése nélkül tárgyaltak, és elmondta, mandátuma idején többször nézeteltérésbe került a pénzügyminisztérium képviselőivel. Elmondta, a szerdai kormányülésen is kifejezte elégedetlenségét, csütörtökön pedig tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, akinek benyújtotta a lemondását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön elmondta, sajnálja Cseke Attila lemondását, megérti őt, és köszöni neki erőfeszítéseit. Mint mondta, az RMDSZ a következő 15 napban nevesíti az új egészségügyi minisztert. Emil Boc kormányfő próbálta megnyugtatni az egészségügynek szánt összeggel elégedetlen Cseke Attilát, és azt ígérte, több pénzt kap majd októberben, az újabb költségvetés-kiigazításkor, de Cseke diszkriminatív bánásmódra panaszkodott a PDL által vezetett országos egészségbiztosítóval szemben. A kormányfő és az egészségügyi miniszter közötti beszélgetés Cseke lemondása előtt zajlott Markó Béla miniszterelnök-helyettes jelenlétében, a kormányfő az utolsó pillanatig arra számított, hogy a miniszter letesz szándékáról. Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint a CNAS „gátlástalanul”, hatékony ellenőrzés nélkül költi a pénzt, miközben az Egészségügyi Minisztériumot mindenki szidja, és az intézményt okolják a rendszer finanszírozási gondjaiért. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. augusztus 5.Cseke Attila lemondott az Egészségügyi Minisztérium élérőlLemondott csütörtökön tisztségéből Cseke Attila egészségügyi miniszter. Az RMDSZ-es politikus rövid sajtótájékoztatón közölte: azért döntött így, mert kevesli a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárcának szánt juttatásokat, amelyek összegéről ráadásul nem egyeztettek vele. Azt is elárulta, hogy miniszteri mandátumának időtartama alatt több ízben is vitába keveredett a pénzügyminisztérium képviselőivel. Mint Cseke Attila közölte, a költségvetés módosításáról szóló adatokat csupán szerdán délután kapta meg. A lemondott miniszter rendkívül súlyosnak nevezte, hogy előzőleg nem egyeztettek vele az összegről, és tarthatatlannak nevezte, hogy mindig a pénzügyminisztérium dönt az egészségügyi tárca költségvetéséről. Kifejtette: már a szerdai kormányülésen is hangot adott elégedetlenségének, majd csütörtökön Emil Boc miniszterelnökkel is egyeztetett, akinek át is nyújtotta lemondását. A kormányfő ugyanakkor Cseke szerint arra kérte őt, hogy maradjon meg tisztségében. A politikus elmondta, hogy még a múlt héten hivatalos átiratban kérte a pénzügyi tárcától, hogy tartsanak háromoldalú egyeztetést a két minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetőivel a költségvetés-kiegészítésről, a pénzügyminisztérium azonban nem tett eleget a kérésnek. Cseke végezetül reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ – a koalíciós megállapodás szerint a szövetséget illeti az egészségügyi miniszter jelölésének joga – rövid időn belül megtalálja utódját, mivel az egészségügy terén elkezdett reformokat folytatni kell. Cseke Attila – aki 2009 decembere, az RMDSZ kormányra lépése óta töltötte be az egészségügyi miniszteri tisztséget – az utóbbi hetekben bírálatok kereszttüzébe került. Múlt héten Traian Băsescu államfő a közszolgálati televízióban jelentette ki: az egészségügyi miniszter és az egészségbiztosító vezetője vagy megállapodnak egymással, és rendbe hozzák az intézmények pénzügyi helyzetét, vagy mindkettejüknek távoznia kell. Az elnök akkor azt mondta: már tárgyalt az ügyről a kormányfővel, akivel egyetértettek abban, hogy gyors megoldásra van szükség. Az államfő emlékeztetett, hogy 2010 utolsó negyedévében a kormány 2,5 milliárd lejt vont el más ágazatoktól, hogy azt az egészségügyi rendszer által felhalmozott adósságok törlesztésére fordíthassák. Mára azonban újra ismét közel kétmilliárd lejnyi adósság halmozódott fel. Băsescu azt mondta: már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének közelmúltbeli Bukarestbe érkezésekor jelezte, hogy a továbbiakban a kormány nem hajlandó a fejlesztésekre szánt pénzeket egy olyan ágazathoz átirányítani, amely képtelen a reformra. "Beteg az egészségügy" Betegnek nevezte az egészségügyet Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is, aki a nemzetközi pénzintézet és Románia közötti hitelmegállapodás feltételeiek teljesítését ellenőrizte Bukarestben. Franks hétfőn, a delegáció látogatása végén szintén az egészségügyi reform szükségességéről beszélt, ezt nevezve meg az egyik legfontosabb prioritásként az ország számára. Cseke ugyanakkor még július 13-án azt mondta, az egészségügyi rendszernek további négymilliárd lejre van szüksége. A legnagyobb gondokkal az egészségbiztosító küszködik, a kért összeg háromnegyedét ide kellett volna irányítani. Ennek ellenére a költségvetés-kiegészítés során az egészségügyi tárca csupán 341,2 millió lejt kapott. Ellentétek az egészségbiztosítóval Kormányközeli források szerint egyébként Emil Boc azzal próbálta jobb belátásra bírni Csekét, hogy megígérte: az októberben esedékes újabb költségvetés-kiegészítés során további pénzeket kap az általa vezetett tárca. Cseke azonban felrótta a miniszterelnöknek, hogy nem tárgyaltak vele, a költségvetés kiegészítés során diszkriminációt alkalmaztak az általa vezetett tárcával szemben, a PDL irányította egészségbiztosító javára, akinek vezetőjével viszont konzultáltak a költségvetés-kiegészítés előtt. A megbeszélésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett, aki megjegyezte: a biztosító „gátlástalanul” költekezik, hatékony ellenőrzés nélkül, azonban mégis az egészségügyi tárcát vonják felelősségre a rendszer rossz pénzügyi helyzete miatt. Mint arról beszámoltunk, Cseke több ízben is kérte, hogy az egészségbiztosítót utalják az általa vezetett tárca irányítása alá, hogy hatékonyabb legyen a pénzek elköltése – ez azonban nem történt meg. Markó Béla szerint Cseke nagyon jó miniszter volt, aki komoly reformot indított el, amely során sikerült elindítani a kórházak decentralizációját és az alacsony hatékonysággal működő közgyógyellátási intézmények bezárását. Az egészségügyi rendszer legnagyobb gondjának azt nevezte, hogy az egészségbiztosító független intézményként működik. Ugyanezt mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki szerint nem létezhet „két egészségügyi minisztérium”, és amíg a biztosító nem kerül a minisztérium irányítása alá, nem lehet megoldani az egészségügyi rendszer problémáit. Emellett létfontosságúnak nevezte a megfelelő pénzügyi támogatást is. Kelemen: 15 napon belül meglesz az utód Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a lemondás hírére közölte: sajnálja ami történt, de megérti Csekét, és köszönetet mondott eddigi munkájáért. Azt is közölte, hogy a szövetség 15 napon belül kijelöli a lemondott miniszter utódját. „Cseke Attila kiváló munkát végzett az egészségügyi minisztériumban. Az elmúlt egy év és hét hónap során, amíg a tárcát irányította, komolyságról és következetességről tett tanúbizonyságot, és olyan reformokat hajtott végre, amilyeneket az elmúlt 11 évben senki” – mondta Kelemen. Cseke a következő 15 napban, utódja kijelöléséig a helyén marad. Roberta Anastase a PDL első alelnöke megerősítette, hogy az utód kijelölése az RMDSZ hatáskörébe tartozik, annak személyéről a koalíción belül egyeztetnek majd. Azt is elmondta, hogy Cseke lemondása egyoldalú lépés volt. Eugen Nicolăescu volt egészségügyi miniszter, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt képviselője szerint véget ért egy cirkusz. Csekének szerinte azért kellett távoznia, mert egyértelmű volt, hogy nem ő, hanem az egészségbiztosító vezetője élvezte az államfő és a miniszterelnök támogatását. Haoonlóan vélekedett a másik ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt is. A jogász végzettségű Cseke 2009 december 18-a óta töltötte be a miniszteri tisztséget, 2007-tl a 2008-as kormányváltásig kormányfőtitkárként tevékenykedett. Korábban a nagyváradi városi közgyűlés tagja is volt, és a Bihar megyei RMDSZ-ben is vezető tisztséget tölt be. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. augusztus 5.Miért nem hiszünk a Nemzet Megváltása Katedrális hasznosságában Semmi közünk, csak tejelünk...Gabriel Bejan, România Liberă Jobban tették volna, ha hallgatnak. A Patriárkia képviselőinek reagálása a Deutsche Welle televízió riportjára – amely feltárta, hogy miközben pénz híján iskolákat és kórházakat zár be, Románia kormánya jelentős összegeket utal ki a Nemzet Megváltása Katedrális építésére – az ország jó érzésű emberei iránti tiszteletlenségként fogható fel. A német újságírók nem tettek egyebet, mint megállapítottak néhány nyilvánvaló dolgot. Először is, hogy a kormány jelentős alapokkal vesz részt egy költséges (600 millió eurós) épület felépítésében. Másodsorban megállapították, hogy Romániában kétnaponként befejeződik egy templom építése, jobbára közpénzekből. Történik mindez egy olyan országban, ahol pénzhiány miatt naponta három iskolát zárnak be, és egyre több kórház szűnik meg. A külföldi újságírók olyan dolgokat mondtak ki, amiket mindannyian jól tudunk, és amikkel egyetérthetünk vagy nem érthetünk egyet. Mint ahogyan egyetérthetünk, vagy sem, például, a Kolozsvári Ortodox Érsekség döntésével, amellyel Emil Boc kormányfőnek az „Erdélyi Keresztet” adományozzák „az ortodox hit iránti odaadásáért és támogatásáért”, azaz, magyarán: a kormány által az ortodox egyház beruházásainak kiutalt pénzekért. De miért is reagáltak oly élesen a Patriárkia képviselői? Íme, a (HotNews által közölt) sajtóközleményük legfontosabb pontjai. Az egyház szerint a Nemzet Megváltása Katedrális elsősorban „liturgiai és közszükséglet, lévén az Egyház lelki, valamint szociális munkássága egységének a jelképe”. Az állítás a lehető legszubjektívebb. Sok román egészen biztosan jobban értékelne egy, az egyház pénzéből épült iskolát vagy ultramodern kórházat, mint egy közpénzekből emelt hatalmas és haszontalan épületet. A Katedrális „a nemzeti méltóság szimbóluma, minthogy ma a román ortodox Egyház az egyetlen az ortodox egyházak közül, amelynek nincs a román nép többsége vallásának szempontjából reprezentatív katedrálisa”. Ez az érv nem más, mint a román ortodox Egyház (BOR) vezetősége kevélységének ékes bizonyítéka. Miért éreznénk mi, románok, büszkébbnek magunkat, ha az egyházunk megnyerné a versenyt a térség többi ortodox egyházával szemben a felépített katedrálisok méretei tekintetében? Ugyanezen elv alapján fél lábon kellene ugrálnunk örömünkben a Ceauşescu építtette Nép Háza miatt, amely három világrekord birtokosa: a második legnagyobb, a legdrágább és a legnehezebb világszerte. A Patriárkia közleményéből származó harmadik érv inkább komikus: „A Katedrális közhasznát az is kiemeli, hogy az épületet övező csaknem hathektárnyi tágas területet közterületté rendezzük, gyarapítván ezáltal Bukarest zöldövezetének területét.” Hogy az európai átlagot elérje, fővárosunknak a mai helyzethez viszonyítva legkevesebb 400-500 hektárnyival több zöldövezetre van szüksége. Az egyházi elöljáróknak e replikában levont következtetése ugyancsak szédületes: „Az új katedrálist nem lehet versenybe vagy ellentétbe állítani az iskolákkal vagy a kórházakkal, mivel a katedrális ezek kiegészítője.” Más szóval a városában kórház nélkül maradt beteg, vagy az iskola nélkül maradt diák nyugodtan felülhet a vonatra és felutazhat Bukarestbe, hogy keresztet vessen a Nemzet Megváltása Katedrálisban, ilymódon megoldva minden problémáját. Az állam pénzügyi hozzájárulása ennek a katedrálisnak a felépítéséhez mindig vita tárgya lesz. Megjegyzendő azonban, hogy e projektnek egyre több bírálója van. A patriárkia védekezése pedig egyre kevésbé meggyőző. (Fordította: K. B. A.) Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 6.Féligazságok, spekulációk, riogatásokAki nem talál magának jobb elfoglaltságot, minthogy Románia területi-adminisztratív átszervezésének felmerült ötleteit csócsálgassa a politikusok által gerjesztett ál- és műviták nyomán, az nyilván naprakészen követi az ebben a témában előforduló történéseket. Tehát tudja, hogy az ügy nem került le a napirendről, már csak azért sem, mert az államfő utasítására Emil Boc miniszterelnök a múlt hónap közepén arra kérte kormánya tagjait, hogy augusztus folyamán mutassanak be megoldásokat a hatáskörök és a vagyon átadására nézve – hiszen úgymond az önkormányzatokat kell megerősíteni –, elsején pedig kijelentette, hogy a decentralizációval egyszerre kívánja kezelni a közigazgatási átszervezést is. Tegnapelőtt már bejelentették azt is: augusztus 8-án ül össze az a koalíciós bizottság, amely „kis lépésekkel” elemzi a területi-közigazgatási átszervezést, s a következtetéseket közlik majd az állampolgárokkal. Tehát továbbra is folyik a vita különböző szinteken a decentralizációról szóló tervezetről, amely jogszabállyá válva érinteni fogja a jelenlegi megyerendszert is, de hogy miként és merre és hogyan, ez a jövő zenéje. Ha csak az ügy politikai hátterét nézzük, egyértelmű, hogy a hatalmi koalíciót alkotó erők abban érdekeltek, hogy a területi átszervezés lehetőleg előnyös helyzetbe hozza vidéki szervezeteiket az elkövetkező voksolásokon, akár a helyhatósági, akár a parlamenti választásokról van szó. S mivel az előbbire hamarosan sor kerül, az idő sürgeti a térképátrajzolókat. A gond az, hogy a Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ érdekei ebben az ügyben ütköznek, sőt, a nagyobbik kormánypárton belül is vannak komoly nézetkülönbségek, főként a helyi kiskirályok, a megyei bárók miatt. Traian Băsescu államfő aggodalmát fejezte ki a decentralizálás késése miatt, de pártbeli csicskásai nyíltabban fogalmaztak: „Mi, a Demokrata–Liberális Párt azt mondtuk már az elején, törvény révén hajtsuk végre a területi-közigazgatási átszervezést, hogy a 2012-es helyhatósági választásokat már az új jogszabály alapján szervezzük meg.” Tehát szó sincs róla, hogy a hatalom letett volna Románia közigazgatási átszervezéséről, legföljebb odázódott egy csöppet a folyamat, amit persze az RMDSZ saját győzelmeként próbál kampányszerűen hasznosítani. Tegnapelőtt már arról cikkezett a tulipános nagyváradi sajtó, hogy „elhárult a területi átszervezés veszélye”, igaz, egy vékonyka kérdőjellel tompítva a csúsztatás élét. A cikkíró emlékeztetett, hogy ezelőtt kilencven évvel is napirenden volt a kérdés – nyilván, hiszen akkor jött létre az új Nagy-Románia, akkor kezdődött az új, területileg nagyot bővült állam megszervezése –, s már akkor felmerült a történelmi Biharország megcsonkítása úgy, hogy annak egyes részeit más szomszédos megyékhez csapták volna. A korabeli váradi magyar sajtó az Érmellék teljes egészének Biharhoz való tartozása mellett érvelt, mivel azt részben Szilágy megyének szánták. A tervezet szerencsére nem valósult meg – állítja a Bihari Napló cikkírója –, holott akkor már a történelmi Bihar vármegye nem is létezett. Ugyanis 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította, majd a tíz és félezer négyzetkilométeres Bihart, Magyarország harmadik legnagyobb vármegyéjét a trianoni békeszerződés 3/4 részben Romániának adta, míg nyugati 1/4 része ma is Magyarország része. De ennek a háromnegyed romániai résznek is folyton változott a területe és státusa is, a két világháború közötti Körös (Crişana) tartomány ezt írta felül, olyan területekkel bővítve a történelmi Bihart északon, északnyugaton és délen, amelyek soha nem tartoztak hozzá, 1940-44 között részben visszaállt a trianoni állapot, de csak részben, mert a második bécsi döntés a Romániában maradt Dél-Erdélyben hagyta a megye déli fertályát. A háború utáni kommunista rendszer 1950-ben vezette be a 28 tartományból álló felosztást – visszaállítva Körös tartományt –, amit aztán folyton adjusztált: 1952-ben, 1956-ban, 1960-ban; végül 1968-ban létrehozta a jelenlegi megyerendszert (de még ezen is módosítottak 1981-ben, amikor két új megyét alakítottak ki a román alföldön). A történelmi Bihar egyes részei ma sincsenek a megyehatáron belül, például az Érmellék egyik sávja Szatmár, míg az egykori Béli járás Arad megyéhez tartozik. Mihez képest jobb tehát a mai romániai Bihar megye alakja, rajza, miért kellene ragaszkodni az 1968-as ceauşescui örökséghez? A területi átszervezés veszélyével riogatni csak akkor ildomos, ha a riogató felsorakoztatja az intézkedés várható, előrejelezhető negatívumait is. Mert nem minden rossz, ami új, ami más. D. L. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. augusztus 10.Észérvek vagy polgári engedetlenség – melyik a nyerő?Az uborkaszezon ellenére az elmúlt napokban-hetekben négy kirívó eset borzolta fel a kedélyeket Erdélyben, Romániában, de Magyarországon és Nyugat-Európában is: július 19-én Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvivő alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke négynyelvű műanyagtáblát ragasztott a Mátyás-szoborcsoport talapzatán törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblára. Nem sokkal ezután, pontosabban július 26-án Landnam Gábor holland állampolgár, a Németalföldön bejegyzett Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa elnevezésű szervezetének képviselője villámakció során két öntapadóst ragasztott a Iorga-tábla jobb alsó és bal felső sarkára. Pénteken, augusztus 5-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, felbontja a megyei szintű kormánykoalíciós egyezségnek a helyi vonatkozású kitételeit, ugyanis betelt a pohár: Sorin Apostu polgármester döntése alapján szombatonként zöldség- és gyümölcspiacot szerveznek a Főtérnek a magyar főkonzulátus felőli oldalán, a parkolóban. Hétfőn, augusztus 8-án hat magyar állampolgárt – köztük egy tízéves kisfiút – kísértek be a kolozsvári 6-os számú rendőrőrsre, amiért magyar nyelvű táblát helyeztek el a város Torda felőli bejáratánál. Négyet közülük kihallgattak, a csoporthoz tartozó nő és a kisfiú szabadon mozoghatott, őket nem hallgatták ki, vádat sem emeltek ellenük. Négy eset, négy teljesen más forgatókönyv, érvrendszer, politikai vonalvezetés, szemlélet és eljárás. Hantz, Soós és Landnam akciója beillik a polgári engedetlenség kategóriájába. A három szereplő közül kettő (a BKB ügyvivő alelnöke és az Európai Magyar Emberi Jogok Alapítvány Közép-Európa képviselője) marad néhány napot, aztán elhagyja a várost, mi pedig itt maradunk viselni a következményeket. Ez a helyzet áll fenn a miskolci magyarok esetében is, akik közül az egyik, nevezetesen Miklós Árpád a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője… Ne feledjük: nemrég Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke is hasonló akcióra buzdított. Nevezetesen arra, hogy helyezzünk virágokat a Iorga-táblára. Az sem mindegy, hogy május 30-án Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is egy csokor virágot tett volna a törvénytelenül elhelyezett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendőre, aki őrizte a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem teheti a csokrot a táblára, csak mellé. Olyan jelzések ezek, amelyek világosan mutatják az erdélyi, a romániai, a magyarországi és a világ szinte bármely táján élő magyarok bosszúságát, frusztráltságát annak kapcsán, hogy Kolozsváron Sorin Apostu polgármester a funári időkhöz hasonló, de más köntösbe öltöztetett eszközökkel próbálja ugyanazt elérni, mint a szélsőségesen nacionalista, nagy-romániás ex-városvezető: ellehetetleníteni a kolozsvári magyarság életét, feladásba, közönybe és beletörődésbe kergetni bennünket. Hétfőn este a Realitatea hírtelevízió kolozsvári stúdiójának műsorában azt is elmondtam, hogy a felháborodás, a frusztráció érthető. A kolozsvári magyarságot zavarja és bántja, hogy míg Emil Boc ex-városvezetővel többnyire lehetett tárgyalni (ne feledjük, a volt polgármesternek köszönhető, hogy részben betömték a gödröket a Főtéren), Sorin Apostu azt tesz, amit akar, nem egyeztet az RMDSZ-szel, sem úgy mint koalíciós partnerrel, de úgy sem mint a magyarságnak a helyi döntéshozó testületben képviselt érdekvédelmi szervezetével. Emlékeztettem a nézőket, hogy 2009 novemberében az RMDSZ városi tanácsosai László Attila alpolgármesterrel 11 pontba foglalták össze a magyarság kéréseit. Felsoroltam, hogy ezek közül mi valósult meg: kikerültek a 2002-ben elfogadott (!!!) városi tanács határozatában rögzített, tehát törvényes és kötelező többnyelvű helységnévtáblák? Nem. A város műemléképületeire kihelyezték a többnyelvű tájékoztató feliratokat? Nem. Nyomtattattak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagokat magyarul? Nem. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is megjelentek? Nem (kivétel a Pécsi Napok Kolozsváron). Van magyar tartalom a városháza honlapján? Részben teljesítve, de csakis Csoma Botond városi tanácsos személyes „keresztes hadjáratának” köszönhetően. A város új utcáinak elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tiszteletben tartották a város etnikai megoszlását? Nem. Sőt! A Dsida Jenő utca neve sem került vissza! A városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre meghívtak magyar együtteseket, illetve előadókat is? Részben. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat kicserélték? Nem. A Városházi Közlöny-ben van magyar oldal? Nincs. Ugyanakkor a rendes átalakítás helyett (az se kellett volna!!!) a Főteret valósággal bemocskolták, mi több: itt és csakis itt (miért nem például a Bocskai/Avram Iancu, Széchenyi/Mihai Viteazul téren?) szerveznek sörfesztivált, könyvvásárt, virágvásárt, fagylaltfesztivált, és létesítenek korcsolyapályát stb. Ezeken kívül törvénytelenül helyezték el a Iorga-táblát (kit érdekel a jogszabályok betartása?), a Házsongárdi temetőben sírokat, tumbákat rongálnak meg. Ezeket az észérveket talán már fölösleges felsorolni, ugyanis a 80 százalékos román többség s annak képviselője, Sorin Apostu polgármester azt tesz, amit akar. Vagy mégsem? Kérdezem ezt azért, mert kedden délben Máté András a Szabadságnak azt nyilatkozta: minden valószínűség szerint érvénytelenítik a helyi koalíciós megállapodás felbontását, ugyanis találkozott kollégájával, Daniel Budával, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei vezetőjével és Sorin Apostu polgármesterrel, s arra a következtetésre jutottak: meg kell őrizni az együttműködést. Tájékoztatása szerint az elöljáró vállalta, hogy amennyiben sikerül értesítenie az őstermelőket, akkor már ettől a szombattól máshová költöztetik a mozgó zöldség- és gyümölcspiacot, így a Megyei Állandó Tanács jövő héten dönt majd a tárgyalás eredményeképpen létrejött helyzetről, s folytathatják a helyi együttműködést. A zöldség- és gyümölcspiac az utolsó csepp volt a pohárban. Miért is? Egyrészt mert törvénytelen. A városi tanács 2002-ben elfogadott tanácsi határozata szerint csakis a helyi döntéshozó testület beleegyezésével és jóváhagyásával lehet hasonló rendezvényeket szervezni a Főtéren. Anno ezt a határozatot azért hozták az akkor ellenzéki szabadelvű, szociáldemokrata és RMDSZ-es városatyák, hogy megfékezzék a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar ámokfutását. Lám-lám, Sorin Apostu esetében ezt ma is lehetne alkalmazni. Másrészt a műemléképületek, templomok mellett jogszabályba ütköző ilyesmit szervezni. De úgy látszik, a törvényes rendelkezések nem számítanak. A tehetetlenségi érzés jelzései másképp nyilvánulnak meg: míg egyesek műanyagtáblát ragasztanak, mások az öntapadós mellett döntenek, az EMNT és a diplomata inkább virágokat helyez el az ominózus táblára. Előbbiek a polgári engedetlenség jeleit hordozzák magukon, a másik kettő pedig a finom jelzések eszköztárát használja. Pedig, ugye, az EMNT részéről erélyesebb, határozottabb fellépést várna az ember, ugyanis ebben is más akar lenni, mint az RMDSZ. Egyébként a polgári engedetlenség gondolatát éppen a sokak által puhánynak titulált érdekvédelmi szövetség képviselője, Csoma Botond, a városi tanácsosok frakcióvezetője vetette fel először. Nem is akárhol, azaz nem magánbeszélgetésen, hanem a szervezet Megyei Állandó Tanácsában és a sajtóban. Visszatérve azokra a magyar állampolgárokra, akik a polgári engedetlenség opciót választották: szerintem kissé fura és gyermeteg módszert alkalmaztak. Hogyhogy éjjel jövünk Székelyföldről, s Tordán, illetve Kolozsváron magyar nyelvű helységnévtáblával akarjuk lefényképeztetni magunkat!? Világos, s ezt több forrás is megerősítette, hogy esetükben a kolozsvári rendőrség, a titkosszolgálat közbenjárásával és talán segítségével is, példát akart statuálni. Míg a valamelyik évben december elsején hőzöngő magyar gárdást hamar kiengedték, addig a miskolciakat több mint 12 órán keresztül bent tartották a 6-os számú rendőrőrsön. Az ellenük felhozott vádak egyszerűen nevetségesek: közerkölcs elleni vétség és közrendháborítás. Miért? Valaki megmutatta az intim testrészeit, vagy üvöltöztek, mint Tarzan? Egyértelmű, hogy képtelenek voltak más jogi besorolást találni. Kérdés viszont, hogy az ügyészség megőrzi vagy megváltoztatja a rendőrség besorolását. Amúgy Miklós Árpád, az egyik bekísért a Jobbik Magyarországért Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési frakcióvezetője. Ismét egy olyan közszereplő, aki egy könnyen szélsőségesnek is nevezhető szervezet képviselője, s aki Erdélybe jön, feszültséget kelt, majd hazamegy Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, s nyugodtan éli tovább az életét. Mi több, odahaza már-már hősként tekintenek majd rá, aki védeni próbálta a nyelvi jogokat Erdélyben, s szembeszállt a „túlkapásairól híres román rendőrséggel.” Nincs szükségünk Kolozsváron ilyen hőzöngésekre, fotózásokra, HVIM-es és magyar gárdás, jobbikos feszültségkeltésre! Érdekes viszont, hogy a „jobbikos kocsiban” a rendőrök nem találtak semmilyen szerszámot, amellyel kifüggeszthették volna a Kolozsvár feliratot. A bekísértek elmondása szerint kábelkötegelő segítségével rögzítették volna a táblát azért, hogy fényképeket készítsenek. Érdekes, hogy amikor László Attila alpolgármester és az RMDSZ-es városi tanácsosok többnyelvű üdvözlő táblát helyeztek el a város bejáratainál, akkor bezzeg egyetlen kékruhás sem mozdult. Íme, az újabb kettős mérce. A műsorban elmondtam azt is, hogy egyetértek Máté Andrással, aki azt nyilatkozta: Sorin Apostu megelőzhette volna az ehhez hasonló incidenseket, ha betartja a törvényt, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblát a város be- és kijáratainál. Magyarán: kihúzta volna a probléma méregfogát. De nem tette. Hátha a kolozsvári és az erdélyi románság egy része átlátja, hogy az épített örökségnek azt a részét akkor hozták létre, amikor a mostani többség kisebbség volt a városban, azaz szinte teljesen fordítottak voltak a mai etnikai arányok. A jelenlegi többségnek nem sok köze van ehhez az épített örökséghez, ezért úgy tűnik, nem is értékelik azt. Hátha átérzik viszont, hogy számunkra fontos és jelentőséggel bír, s ha ott piacot létesítenek, táblát helyeznek el, akkor az bennünket zavar és bánt. Kolozsvár polgármestere Focşani városában született, meg sem fordul a fejében, hogy a kolozsvári magyarságot zavarja, ha a templom közelében, a Főtéren zöldség- és gyümölcspiac létesül. Nincs többnemzetiségi, interetnikus tapasztalata, nem érez rá. Lehet viszont, hogy nem ilyen egyszerű a képlet, s talán még egy kis rosszindulat is van a dologban… Egyelőre sem az észérvek felsorolása, sem a politikai egyeztetés, sem a polgári engedetlenség nem járt eredménnyel. Ha sikerül azonban elérni a zöldség- és gyümölcspiac elköltöztetését, akkor lépéselőnyben van a kerekasztal-megbeszélés, az érzelmi és észérvek felsorolása és a politikai egyeztetés, közigazgatási intézkedés. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 12.Biztos(ító)ra megy az RMDSZAz RMDSZ akkor nevezi meg Cseke Attila utódját, ha szeptember elején a kormány sürgősségi rendeletben átutalja az egészségbiztosítási pénztárat az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá – közölte tegnap a tárcavezető utódlásának konkrét feltételét Borbély László. Az RMDSZ akkor nevezi meg Cseke Attila utódját, ha szeptember elején a kormány sürgősségi rendeletben átutalja az egészségbiztosítási pénztárat az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá – közölte tegnap a tárcavezető utódlásának konkrét feltételét Borbély László. „A minisztérium az RMDSZ-é. Azért nem jelöltünk még másvalakit Cseke Attila helyére, mert az egészségügyi rendszer problémáira nem a tárcavezető személye adja meg a választ. Garanciákat várunk arra, hogy az új miniszterünk már más feltételek mellett dolgozhat” – magyarázta az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély szerint álláspontjuk az, hogy az egészségügy nem fog jól működni, ha továbbra is „kétfejű vezetése” lesz a rendszernek, hiszen az egészségbiztosító pénztár a minisztériumtól független intézmény, amely az egészségügy költségvetésének jelentős részét kezeli. Emellett szükség van arra, hogy a kormány az októberi költségvetés-kiigazításkor egészítse ki a minisztérium büdzséjét. Az újságíró felvetésére a politikus azt mondta, garanciának az RMDSZ-nek elég az adott szó is. „Hihetetlennek hangzik, de ebben a koalícióban működik az gentlemen’s agreement intézménye” – tette hozzá. Borbély ugyanakkor spekulációknak nevezte azokat a feltételezéseket, miszerint az RMDSZ szívesen átadná a nagyobbik kormánypártnak az egészségügyi tárcát az EU-s alapok lehívására létrehozandó új minisztériumért cserében. A miniszterelnök még nem adott választ az RMDSZ kéréseire. Emil Boc tegnap Kínába utazott, így a felek várhatóan csak egy hét múlva ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Mint ismert, Cseke Attila ügyvezető miniszterként augusztus 19-ig vezeti az egészségügyi tárcát. Seres Dénes képviselő korábban lapunkat arról tájékoztatta: nem kizárt, hogy ha 19-ig nem sikerül egyezségre jutni a nagyobbik kormánypárttal, akkor az egészségügy irányítását valamelyik jelenlegi RMDSZ-es miniszter – Kelemen Hunor vagy Borbély László – veszi át. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, a koalíciós tanács tagja arról tájékoztatta a sajtót: a Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusaival folytatott hétfői tárgyalásán az is felmerült, hogy a biztosító vezetését az RMDSZ kapja meg. Az Országos Egészségbiztosító Pénztárát jelenleg Lucian Duţă vezeti, akit a PDL javasolt a tisztségbe. Tőkés: Cseke elöl járt a jó példával Cseke Attila távozását kommentálta tegnap Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Közleménye szerint a miniszter akarva-akaratlanul jó példával járt az RMDSZ-es politikusok előtt, amikor váratlanul lemondott. Úgy fogalmazott: a lemondás által kialakult pozitív összképet azonban rontja a megüresedett miniszteri bársonyszék betöltése körül kialakult izgatott politikai nyüzsgés, amely azt a téves látszatot keltheti, hogy „az egész román egészségügy fontoskodó RMDSZ-es honfitársaink kezébe volna letéve”. Tőkés szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációja, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Chartája és a Verespataki Bányavállalat viszonylatában „méltó volna”, hogyha Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Kelemen Hunor és Borbély László pártvezér-miniszterek is követnék Cseke Attila erkölcsi példáját, és lemondanának. Az MPP sajnálja Cseke távozását A háromszéki Gyógyszerész- kamara elnöke ezzel szemben úgy véli: nem volt időszerű Cseke Attila lemondása, mert elkezdte az egészségügy reformját, de nem tudta eredményesen befejezni. Nagy András háromszéki főgyógyszerész, a Magyar Polgári Párt ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón kifejtette: a miniszter reformját gátolta, hogy az RMDSZ politikai alkukat kötött, és a PDL erősebbnek bizonyult, így az egészségbiztosítót nem sikerült bevonni a minisztérium ernyője alá, holott ez létfontosságú lett volna. Tájékoztatása szerint a biztosító kezeli az egészségügyi költségvetés nagy részét, 8 milliárd lejből gazdálkodik, ezért Nagy András szerint át kellene világítani az intézményt, és megvizsgálni, hogy milyen „fekete lyukakba” folyik el az egészségügy pénze. A háromszéki MPP-s politikus szerint lekicsinylő gesztus volt, hogy Cseke Attilát nem hívták meg a pénzelosztásra, de úgy véli: az RMDSZ politikusa csak kihasználta az alkalmat, valójában azért mondott le, hogy politikai imázsát mentse, és a következő választásokon újra elindulhasson szenátornak. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 17.MéregkapszulaKöztudott, hogy a politikai döntés már akkor megszületett a ciántechnológiás verespataki aranykitermelés beindításáról, amikor a jelenlegi koalíció hatalomra került. Programjában a kormány prioritásként kezelte a befektetést, így nem volt meglepetés, hogy Emil Boc miniszterelnök legújabb mandátumának eddigi két és fél éve a beruházó számára kedvezően telt el. Ez idő alatt sorra hárultak el az akadályok a kanadai-román cég bányaterve elől: az RMGC előbb új területrendezési engedély birtokában kérhette újra a környezeti hatástanulmány elemzését, majd az aranyércben leggazdagabb kitermelési helyszínre is megkapta a régészeti mentesítési bizonylatot. Vannak azonban már arra utaló jelek, hogy a bányanyitásnak kedvező légkör megváltozik, és Emil Bocék újabb politikai döntésre készülnek Verespatak-ügyben. Szó sincs azonban arról, hogy a beruházás lekerült volna a kormány prioritáslistájáról. Ellenkezőleg: néhány sorszámot előre ugrott abban a rubrikában, amelyben az államháztartás fő bevételi forrásai szerepelnek. Ezt maga Emil Boc árulta el, amikor nemrégiben kijelentette: kedvezőtlen az RMGC-vel kötött szerződés a cég által fizetendő úgynevezett bányajáradékról, a román államnak újra kellene alkudni azt a – jelenleg titkosított – összeget, ami az ország altalajkincsének kitermeléséből a költségvetésnek jár. A befektetőnek szóló miniszterelnöki üzenet azt jelentheti: akkor kaptok engedélyt, amikor méltányos arányban osztjátok meg nyereségeteket a román állammal. Szintén a befektetőnek szóló üzenetként értelmezhető Borbély László legutóbbi kijelentése is. A környezetvédelmi miniszter arról beszélt, „még hónapokba telhet”, amíg a kormány tárcaközi szakértői bizottsága kielemzi az RMGC által beterjesztett környezeti hatástanulmányt. Ez rossz hír a beruházó számára, mert a főrészvényes Gabriel Resources pénzügyi tervei szerint a bányának még idén ősszel meg kellett volna kapnia a környezetvédelmi engedélyt. A kormány álláspontja egyébként érthető. Az elmúlt években – a gazdasági válság hatására is – az arany világpiaci ára az égbe szökött, az RMGC várható profitja megsokszorozódott. A szerződés újratárgyalására pedig van precedens: bár korábban ez kivitelezhetetlennek tűnt, a Boc-kabinetnek nemrégiben sikerült alacsonyabb árat kicsikarnia az észak-erdélyi autópályát építő amerikaiaktól. A kitermelés engedélyezésének elodázása nem csak a verespataki beruház ellenzőinek lenne jó hír, jól fogna a két érintett RMDSZ-es miniszternek is. Kelemen Hunor és Borbély László (ciános) méregkapszulát vett be, amikor mandátumot vállalt a művelődési és a környezetvédelmi tárca élén. A politikai döntés arról szól, hogy a kapszulákat kiköpni nem lehet, ám kár lenne, ha a választások előtt roppannának szét a fogaik között. Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 18.Költséghatékonyságra törekszik az egészségügyi miniszterA kórházak költséghatékonnyá té- tele az egyik fő célja az új egészségügyi miniszternek, aki ma vette át miniszteri hivatalát. Ritli Lászlót a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta az egészségügyi tárca élére, mivel a hónap elején lemondott tisztségéről Cseke Attila. Az RMDSZ által javasolt tárcavezetőt Emil Boc román miniszterelnök elfogadta, így a kinevezéséről szóló elnöki rendeletet Traian Băsescu államfő is aláírta. A miniszter letette az esküt az államfő előtt, aki néhány „intelmet" is megfogalmazott az új tárcavezető számára. Băsescu reményét fejezte ki, hogy Ritli, elődjével ellentétben megérti majd, hogy nem lehet jelentős mértékben növelni az egészségügy finanszírozását addig, amíg nem zárják el azokat a csapokat, amelyeken „elfolyik" a pénz. Băsescu a rendszerben történő pazarlásra utalt ezzel. Cseke ugyanis augusztus elején azért mondott le, mert költségvetés-kiigazításkor nem kapott az egészségügy annyi pénzt, amennyit remélt volna. Ritli csütörtökön egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy folytatni akarja a Cseke által elkezdett egészségügyi reformokat, amelyek – mint mondta – hasznosak voltak. A miniszter szerint a rendszerben történő pazarlást – amire utalt Băsescu is – a kórházak költséghatékonnyá tételével lehet megoldani úgy, hogy javítani kell az intézmények irányításán és felügyeletén. A miniszter kifejezte reményét, hogy az országos egészségbiztosító pénztárral ezentúl hatékonyabb lesz a tárca együttműködése. Arra utalt ezzel, hogy a román kormánykoalícióban olyan döntés született, amely szerint az önállóan működő biztosító tevékenységét ezentúl a minisztérium koordinálja. Korábban a biztosító teljesen önállóan működött, a minisztérium az ágazat költségvetésének alig 15 százalékát kezelte, a többi pénz elosztásáról a biztosító döntött. Az egészségügy alulfinanszírozottsága mellett a lemondott miniszternek a rendszer „kétfejűsége" volt a másik fő kifogása. Kiderült azonban, hogy „a minisztériumi koordináció" mellett a biztosító továbbra is önálló intézmény marad, vezetőjét ezentúl is a miniszterelnök nevezi ki. A România liberă című napilap szerint a koalícióban elért kompromisszum nem változtat a lényegi kérdéseken, hiszen a minisztérium határoz továbbra is az egészségügyben a közpolitikákról, de a biztosító osztja szét a pénzt a családorvosoknak, a kórházaknak, a járóbeteg-rendelőknek és a laboratóriumoknak. Az RMDSZ azonban azt az ígéretet kapta, hogy az őszi költségvetés-kiigazításkor több pénz jut majd az egészségügyre. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke is hangsúlyozta: a kormány 2012-2014-re vonatkozó költségvetési stratégiája is több pénzt irányoz elő az ágazatnak. MTI. Erdély.ma 2011. augusztus 19.Băsescu újabb elképzeléseiEgyesült Európai Államokat Az Európai Egyesült Államok szükségességéről beszélt Traian Băsescu államfő tegnap Sulinán, megjegyezve, hogy ez személyes álláspontja – úgy véli ugyanis, hogy "Európa csak a szuverenitás jelentős feladásával maradhat meg gazdasági és katonai hatalomnak". Különben nem lesz más, mint a világ történelemkönyve, melyben a legkülönlegesebb és legjelentősebb kultúrákról lehet olvasni – fejtegette. "Ahol nincs gazdasági erő, ott katonai erő sincs. Hiába támadod meg Líbiát, mert nem nyersz háborút, a biztonság pedig alapvető dolog. Biztonságot csak pénzzel lehet elérni, pénzt pedig csak erős gazdasággal lehet csinálni. Gyorsan, két-három éven belül el kell döntenünk, hogy létrehozzuk-e az Európai Egyesült Államokat vagy sem" – jelentette ki. Băsescu szerint az Európai Unió, mint erős politikai struktúra, jövője "bizonytalan", ha nem hozzák meg "az EU működéséhez szükséges döntéseket". Elismerte azonban, hogy "a téma rendkívül kényes és nehéz", mert olyan nagyszerű vezérkart kell biztosítani európai szinten, amely képes meggyőzni a 27 államot, 28-at Horvátországgal együtt, hogy Európa meg tud maradni gazdasági nagyhatalomnak és megfelelő katonai hatalomnak. Az aranyra szükség van Az egymilliárd dollárra tervezett aranykitermelés kivitelezője a Roşia Montană Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46 százalékával a Gabriel Resources kanadai vállalat; a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31 százalékát birtokolja. Emil Boc kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem rajong a tervezetért, de a döntés előtt megvárja a szakértők véleményezését. Azt azonban elmondta, hogy a jelenlegi szerződést újra szeretné tárgyalni, mert nem a legelőnyösebb az államra nézve.ÚA Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják" – nyilatkozta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja ezt a románoknak. Megjegyezte viszont, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül, Magyarország jóváhagyására azonban nincs szükség, Románia szuverén állam. A környezet védelmét nagyon jól meg kell szervezni, de "melyik ország áll tétlenül ekkora vagyonnal a talajában anélkül, hogy megoldást találna annak kifejtésére?" – kérdezte. Érvként az arany árának alakulását hozta fel. Egyfordulós választást Traian Băsescu államfő nincs tudatában annak, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a visszaosztás nélküli szavazási rendszer bevezetésével "pártja" nem jutna be a parlamentbe – közölte Márton Árpád, aki szerint egy ilyen rendszer nem reprezentatív, nem tükrözi a szavazók akaratát. "Egy országos szinten negyvenszázalékos támogatottsággal rendelkező párt megszerezheti a parlamenti mandátumok száz százalékát". Az RMDSZ képviselője szerint ez is csak ugyanolyan államfői ötlet, mint a többi: "egy sem jó, sem a népnek, sem neki magának". Egy ilyen rendszer bevezetésével a magyar lakosságnak csak hat megyéből lenne parlamenti képviselete. "A három székely megyén kívül a kétfordulós, abszolút többségi szavazási rendszer nyomán más megyékben a magyar lakosságnak nem lenne parlamenti képviselete, és ez nem szolgálja sem a magyarság, sem a romániai lakosság egészének érdekeit. Hiszen ha egy jelentős arányú lakosság parlamenti képviselet nélkül marad, a döntésekben pedig nem veszik figyelembe érdekeit, akkor más utakat kell keresnie, hogy kifejezhesse vágyait" – fejtette ki.ÚVisszaosztás nélküli, névre szóló szavazásra volna szükség 2012-ben, egy vagy két fordulóban – véli Traian Băsescu államfő, akinek ez régi elképzelése, és újra felvetette a koalícióban. Szerinte azért kell ezt a szavazási rendszert bevezetni, mert Romániának erős, legtöbb két párt alkotta kormányokra van szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
