Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakciójának elnöke bűnvádi feljelentést nyújtott be Románia főügyészéhez, amelyben államellenes – Románia biztonsága és az alkotmányos rend elleni – cselekedetekkel vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Funarhoz csatlakozva Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szintén felhívta Markó Béla figyelmét, hogy hagyjon fel a radikális megnyilvánulásokkal. /Bűnvádi feljelentés Markó ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Felszólította Markó Bélát a Konzervatív Párt, hogy vonja vissza azt a kijelentését, mely szerint Románia többnemzetiségű ország. A konzervatívok szerint a hatóságoknak eljárást kellene indítaniuk, mert az RMDSZ elnöke megszegi az alkotmányt – jelentette ki Ioan Tundrea KP-képviselő. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2007. szeptember 28.
Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2007. október 2.
Százöt évvel ezelőtt, 1902 októberében avatták fel Kolozsvár főterén Fadrusz János leghíresebb alkotását, a Mátyás szoborcsoportot. A Trianont követő román hatalomátvétel után előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, majd 1932-ben Nicolae Iorga idézetet helyeztek el a talapzaton: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult. ” A szöveg Mátyás etnikai eredetét és Stefan cel Mare ellen vezetett sikertelen hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe. 1940-ben, Észak-Erdély visszatérése után visszaállították a szobor 1902-es állapotát, majd a szovjet hatóságok 1945-ben a magyar Mátyás király feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rexre) cserélték. Gheorghe Funar Kolozsvár volt polgármestere 1992. december 1-jén, az egyesülés ünnepén visszahelyeztette az 1932-es táblát, amely azóta sem került le a talapzatról. Az elmúlt években a város egyik legfontosabb szimbólumának számító műalkotás és talapzatának állapota súlyosan leromlott. A felújításra vonatkozó versenytárgyalást tavasszal írja ki Kolozsvár polgármesteri hivatala. /S. B. : Százöt éves a Mátyás-szobor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2007. október 11.
Gheorghe Funar szenátor, a hírhedt ex-polgármester évekig hangoztatta, hogy Romániában kizárólag románok élnek, most síkra szállt a szenátusban a székely nyelvért, szegény székelyek jogaiért. Funar úgy látja, a székelyeket megosztásra fel lehet használni. Talán lesz majd olyan idő is, amikor megelégelik mindezt. Talán rájönnek majd, hogy az a legjobb, ha a székelyekről maguk a székelyek, magyarokról a magyarok, zsidókról a zsidók, romákról a romák stb. beszélnek. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Székely nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 11.
Tizedik „születésnapját” ünnepli Kolozsváron a Tranzit Ház, október 11-től 13-ig különleges programokkal várják az érdeklődőket. A Tranzit Ház egy volt zsinagógában működik. 1997-ben egy művészekből, antropológusokból álló csapat kezdeményezte azt a független, civil projektet, amelynek kettős célja és jelentősége volt: építészeti és kulturális, illetve társadalmi. Tíz éve folynak a javítások a zsidó hitközség tulajdonában lévő épületen. Magyari Vincze Enikő antropológus, igazgatótanácsi tag elmondta: a Tranzit Házban teret kap a tánc, koncertek, színielőadások, konferenciák, kiállítások, filmfesztiválok, szabadidős programok. A Tranzit Ház Gheorghe Funar polgármestersége alatt is egyike volt azon kevés helyeknek, ahol románok, magyarok és mások konfliktusok nélkül együtt lehettek. Október 11-én a 10 éves a Tranzit Ház (1997–2007) program keretében a Tranzit Ház táncarchívumát feldolgozó DVD-t mutatják be, majd a Zurboló Együttes fellépése, illetve videó-vetítés következik, koncert és táncház zárja az estet. Október 13-án állófogadás lesz, majd a Tranzit tevékenységét bemutató műhelyképek megtekintése után videó-koncert következik. /F. I. : Multikulturális, többnyelvű tér: Tranzit Ház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2007. október 24.
Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2007. október 27.
Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2007. október 30.
Alig iktatta a szenátus Gheorghe Funarnak a kisebbségeknek nyújtandó „lelépési pénzt” tartalmazó törvényjavaslatát, a Kolozs megyei szenátor újabb kezdeményezéssel fordult a törvényhozó testülethez. Funar október 29-én benyújtott „Románia és a románok nyugalmáért hozott törvénye” megtiltaná a magyar nyelvű oktatást, megszüntetné a közigazgatási intézményekben és a kormányban a magyar funkciókat, betiltaná a magyar politikai szervezeteket. A javaslat szerint az intézményeknek, településeknek, hegyeknek, folyóknak, de még a személyneveknek is csak a román változatát lehetne használni. A Sajtófigyelő Ügynökség (AMP) tiltakozott, rámutatva: Funar javaslatai visszalépést jelentenek a közbeszédben, emlékeztetve a 90-es évekbeli interetnikus konfliktusokra. /M. L. : Funar megtiltaná a magyar oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2007. október 30.
A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2007. október 30.
Egyre inkább úgy látszik, hogy újraszerveződik az a kisantant, mely hosszú évtizedekkel ezelőtt a maradék Magyarország és a magyarság elszigetelésére és végső tönkretételére szövetkezett. Akkor Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia alkotta a véd- és dacszövetséget, ma Szlovákia vezeti, és Románia egyes politikai erői csatlakoztak hozzá. Szerbia pillanatnyilag egyébbel van elfoglalva, Koszovóval foglalkozik. Szlovákiában Ján Slota kimondta, Szlovákia nemzetállam, s a területén lakó magyarok – pártjukkal együtt! – nemzetárulók. Romániában Voiculescu lassan túltesz Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar ostobaságain. /Magyari Lajos: Slota és Voiculescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./
2007. november 20.
Több politikai párt heves támadta az RMDSZ-t. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke közleményben jelentette be, hogy pert indít Markó Béla szövetségi elnök ellen, aki szerinte több ízben is megsértette a román nemzetet, illetve ellene uszított. Voiculescu szerint az RMDSZ hétvégi marosvásárhelyi kampányrendezvénye kimeríti az alkotmányos rend elleni szervezkedés fogalmát. „A magyar nyelv hivatalossá tételére és a területi autonómiára vonatkozó igények, Erdély etnikai feszültségek miatt hírhedt régiókkal való összehasonlítása, a magyar Himnusz eléneklése, valamint Erdély – mégoly szimbolikus – tarisznyába tétele elégséges alapot képez az RMDSZ elleni eljárás megkezdéséhez” – áll a közleményben. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora arra szólította fel a Központi Választási Iroda vezetőjét, Gheorghe Floreát, hogy tegyen bejelentést a legfőbb ügyészségen „az RMDSZ törvénysértéseivel kapcsolatosan”, és kötelezzék a szövetséget, hogy 24 órán belül távolítsák el az utcákról az „Új honfoglalás” szlogent, illetve a magyar nemzeti színeket tartalmazó plakátokat. Ugyanakkor az európai parlamenti választásokról szóló kétnyelvű tájékoztatók bevonását is követelte. Funar szerint az RMDSZ mind az alkotmányt, mind pedig a választási és a nemzetbiztonsági törvényt megsértette. Hasonló hangnemben kommentálta az RMDSZ autonómiaigényét Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke is. „A PD elutasítja az RMDSZ eszelős, etnikai alapú kulturális, közigazgatási és területi autonómiára vonatkozó követeléseit” – szögezte le a pártelnök. „Románia alkotmánya sem Kolozsvárott, sem Konstancán, sem Brüsszelben nem képezheti alku tárgyát. Márpedig az alaptörvény az ország nemzetállami és egységes jellegét rögzíti, ezt pedig egyes RMDSZ-vezetők szavazatszerzési céllal tett kijelentései ellenére is tiszteletben fogjuk tartani” – hangsúlyozta Boc. Markó Béla RMDSZ-elnök Dan Voiculescu akciójával kapcsolatosan úgy vélte, a magyarellenes retorika alkalmazása csupán kétségbeesett kísérlet a konzervatívok népszerűségének növelésére. /Balogh Levente: Román össztűz az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2007. november 20.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kérte a választási bizottságtól, hogy tiltsa meg az RMDSZ-nek az Új honfoglalás jelszó használatát. Funar szerint az RMDSZ nem használhatná a magyar nemzeti zászló színeit sem választási plakátjain. A szenátor egyúttal követelte annak a tízezer kétnyelvű ismertetőfüzetnek a visszavonását is, amelyek a választásokra érvényes rendelkezéseket tartalmazzák és amelyek – Funar megfogalmazása szerint – „a románok pénzén magyarul tájékoztatják a választókat”. Funar az utóbbi időben több magyarellenes kezdeményezést nyújtott be a törvényhozásban, akárcsak a Konzervatív Párt, amely a kampányban nacionalista szólamokat hangoztatva igyekszik megszólítani a számbeli kisebbségben élő románokat. Markó Béla RMDSZ elnök ismételten felhívta a figyelmet a magyarellenes diskurzus erősödésére a kampányban. Emlékeztetett arra, hogy Funar, Kolozsvár egykori polgármestere szinte naponta nyújt be durván magyarellenes törvény-kezdeményezéseket. A képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Konzervatív Párt azon törvénykezdeményezését, amely előírná, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolákban is a román tantervek alapján oktassák a román nyelvet, Markó szerint mindez a román politikum „elképesztő felelőtlenségéről” árulkodik. /Magyarellenes diskurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2007. november 20.
Felmerül a kérdés, hogy Kolozsváron, „a szobrok és gödrök városában”, fellélegeztek-e Funar után. És lesz-e a városban magyar reneszánsz? Kántor Lajos erre azt felelte, hogy szülővárosát nem tudják elvenni tőle sem új, silány szobrokkal, sem gödrökkel. A magyarok ellen ma is uszító Funar gödrei zavaróak, de a Funart követő polgármesterrel mégiscsak lehet tárgyalni. Kántor reméli, még idén felavathatják a Sétatéren a Kolozsvár Társaság kezdeményezte 1956-os emlékművet, a temesvári Szakáts Béla már elkészült munkáját. Lehet, hogy a város reneszánszára többet kell várni, a rehabilitáció viszont megkezdődhet. Ezért hozták létre, néhány évvel ezelőtt, a Kolozsvár Társaságot, és idén november elején ezért tanácskoztak civil szervezetek, a város, a megye, az RMDSZ képviselői Kalotaszentkirályon Kolozsvár jelenéről, jövőjéről. Gheorghe Funar hatalomra kerülése és több cikluson át történő kolozsvári „uralkodása” a város lakóinak nem feledhető bűne. A többségi szavazóké, de a magyarok tehetetlensége is belejátszott a nagy-romániás szellem győzelmébe Kolozsváron, ahol a magyar királlyá választott Mátyás született, és ahol a magyar történelem és kultúra oly sok kiválósága élt és alkotott. Az utóbbi ötven évben – amikor Kolozsvár többségi magyar lakossága kisebbséggé változott a város határain belül – átalakul a világ. Versenyben kell maradni, lépést tartani a román polgártársaikkal. Ezt pedig csak közösségben lehetséges. A szembenállásig nem volna szabad eljutni. /Kántor Lajos: Kolozsvár, a Társaság, a távlatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2007. november 27.
Valóságos politikai földrengést váltott ki az európai parlamenti (EP) választásokon öt százalék alatt teljesítő kisebb pártokban a kudarc. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette, lemond szenátori tisztségéről, és összehívja tömörülése rendkívüli kongresszusát, amelyen javasolni fogja a politikai alakulat kilépését a parlamentből. A PRM honatyái azonban nem szívesen adnák fel jövedelmező tisztségüket. Gheorghe Funar pártfőtitkár figyelmeztetett: a párt kilépése csak lehetőséget adna az RMDSZ-nek a „szárnyalásra”. A Nemzeti Liberális Fiatalok (TNL) listáján indult Csibi Magor befutott, EP-képviselő lett. Az EP-ben a környezetvédelmi bizottságban szeretne dolgozni. /Bogdán Tibor: Kis pártok – nagy földrengések. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2008. február 15.
A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2008. február 19.
Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2008. február 21.
Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor a múlt év végén benyújtott egy olyan törvénytervezetet, amely Románia és a románok nyugalmáért betiltana minden etnikai alapon szervezett politikai pártot és alakulatot, kisebbségi szervezetet – tájékoztatott Tamás Sándor képviselő, a képviselőház jogi bizottságának tagja. A tervezet szerint minden RMDSZ-tagnak meg kell tiltani, hogy kormányzati és megyei alárendeltségű tisztséget valamint köztisztséget betöltsön. A 2008-2009-es tanévtől be kell tiltani a nemzeti kisebbségi iskolákat, minden iskolában be kell vezetni a román osztályokat, akkor is, ha nincsenek román nemzetiségű gyerekek. Az iskolai és egyetemi tankönyvekben csak az állam hivatalos nyelvén szabad leírni a helységek nevét, a földrajzi neveket és a személyek nevét is. Be kell tiltani a magyar televízió- és rádióadásokat. Le kell szerelni a magyarul is megjelölt helységnévtáblákat, és sorjáznak tovább a legképtelenebb ötletek: a törvény esetleges hatályba lépésétől számított 30 napon belül minden magyar vonatkozású emlékművet, szobrot, plakettet, megjelölést azonnal le kellene bontani, aki nem tud vagy nem akar beszélni románul, az csak az általa fizetett fordító segítségével állhatna szóba az állami intézmények képviselőivel. /Elvetették Funar "törvénytervezetét" = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2008. március 1.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette: értesülései szerint március 15-én, a világ magyarságának ünnepén Magyarország, az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa, a Magyar Polgári Párt – ki akarják kiáltani a Független Székely Köztársaságot, amelynek külön elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelvvé válik. A „független köztársaság” a koszovói minta alapján szerveződne, és Hargita, Kovászna és Maros megyét foglalná magába. A szenátor szerint több erdélyi városban fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-tartalékokat halmoztak fel, s a magyarok csak egy jelre várnak, hogy kirobbanthassák az etnikai konfliktust. Ezért javasolta Funar, hogy el kell fogadni a PRM által benyújtott törvénytervezetet, amely visszatelepítené Székelyföldre az onnan elűzött románokat, és törvényen kívül helyezné az RMDSZ-t. /Funar: Március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2008. március 3.
Koszovó függetlenségével kapcsolatban Markó Béla tanulságosnak nevezte azt, hogy miközben az RMDSZ egyértelműen és határozottan kiállt álláspontja mellett, a magukat radikálisnak tartó szervezetek hangja „elcsuklott”. „Lehet mondani, nyilatkozgatni nagyokat, lehet az RMDSZ-t támadni azzal, hogy túlságosan mérsékelt, de amikor valóban éles a helyzet, amikor valóban bátorság, egyenesség kell ahhoz, hogy egy bizonyos álláspontot kialakítsunk, akkor ezt csak az RMDSZ teszi. ”– Egyedül az RMDSZ volt az, amely kimondta: egy véres másfél évtized után az elváláson kívül más megoldás nem volt, csak a függetlenség elismerése – mondta Markó, hozzátéve, ezt egy olyan helyzetben mondta ki az RMDSZ, amikor a román politikai életben ezért köszönetet nem kapott. Gheorghe Funarnak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kijelentéseit egyszerűen zagyvaságnak minősítette Markó Béla, ugyanakkor veszélyes retorikának tartja. Mint ismeretes, a nagy-romániás szenátor arra figyelmeztetett, hogy „Magyarország, az RMDSZ és a többi terrorista szervezet” március 15-én koszovói mintára kikiáltja a Független Székely Köztársaságot. ” /Markó: Elcsuklott a radikálisok hangja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2008. március 13.
Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2008. március 15.
Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2008. március 18.
Óriási hibát követett el a kolozsvári polgármester azzal, hogy engedélyezte a Noua Dreapta /Új Jobboldal/ ellentüntetését március 15-én. Gheorghe Funar néhány hete bejelentette: tudomása van arról, hogy a magyarok március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. Ebben a hangulatban Kolozsváron a magyarok az 1848-as szabadságharcra emlékeztek, míg román szervezők az ünnep elleni tiltakozásra kaptak engedélyt. A fiatalember megverésének hírére a magyarok között bizonyára lesznek jó páran, akik igyekeznek még inkább elválasztani életüket a románoktól, ódzkodni tőlük, kerülendő a bajt. Pedig a nyugodt együttélés feltétele az egymás megismerése, a párbeszéd. Elég az iskolai tankönyvekre gondolni. Amelyekből a román diák számára a magyar ellenségként jelenik meg. Megesik, hogy a rosszalkodó román gyermeket büntetésként átküldik magyar gyermekek közé. /Kerekes Edit: Magyar–román tenyérfa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2008. március 19.
Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2008. március 28.
Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2008. március 28.
Kolozsváron Emil Boc polgármester március 27-én Besszarábia Romániával való egyesítésére emlékezve megkoszorúzta Onisifor Ghibu egykori kolozsvári egyetemi tanár szobrát. Ghibu az 1920-as években folyamatosan támadta az erdélyi katolikus státust, majd annak a bizottságnak az elnöke volt, amely a Státus ügyeinek kivizsgálására alakult, és amely a szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta. Az Új Jobboldal, a március 15-i magyarellenes tüntetés szervezői Nagy Románia térképét ábrázoló szórólapokat tettek a parkoló autók ablaktörlői alá. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Gyergyószentmiklóson hívta fel a románok figyelmét, hogy a magyarok ördögien, Budapestről irányítva 90 éve dolgoznak Románia területi feldarabolásán. /Nagy Romániát ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2008. április 12.
A Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezete kész lemondani saját jelöltjéről a megyei elnöki tisztségre, és támogatni a Nemzeti Liberális Párt képviselőjét, Marius Nicoarat – jelentette be Gheorghe Funar szenátor. Együtt kívánnak működni a román pártokkal azért, hogy ne az RMDSZ jelöltje kerüljön a megyei tanács elnöki tisztségébe. Gheorghe Funar elmondta, egyedül a Demokrata–Liberális Párttal nem tárgyalnak. /Bárkivel szövetségben az RMDSZ ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2008. április 16.
A román képviselők úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgősségi rendelet kiadásával. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis támogatja a törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezők szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt. /Függőben a „ciánügy”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2008. május 5.
Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2008. május 12.
A Nagy-Románia Párt (NRP) feljelentést tett a Kolozs megyei és a kolozsvári választási irodánál, kérve az RMDSZ választási plakátjainak eltávolítását, azzal érvelve, hogy a falragaszok Magyarország zászlójának színeit tartalmazzák, és nem a város törvényes elnevezése jelenik meg rajtuk – jelentette ki Gheorghe Funar NRP-szenátor. A feljelentés szerint a plakátokon a piros, fehér, zöld színek szerepelnek, illetve a Kolozsvár szó, amelyet a horthysta megszállás alatt használtak. Az NRP kérte a választási irodát, adjon parancsot azok megbüntetésére, akik a törvény áthágását tolerálták.,,Semmi nincs románul írva az illető plakátokon. Romániában vagyunk, Erdély szívében, Kolozsváron. A román állampolgárok nem tudják elolvasni, mit ír a plakátokon” – mondta Funar. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a plakátok betartják a törvényes előírásokat, és Funar kijelentései ,,aberrációk”. /Az NRP az RMDSZ plakátjai ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2008. május 15.
Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
