A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./
2007. július 23.
Hírszerző tábornokok „összeesküvése” állhat annak hátterében, hogy Traian Basescu államfő menesztette tisztségéből, és tartalékállományba helyezte Ionel Marin altábornagyot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóhelyettesét. Névtelenül nyilatkozó titkosszolgálati illetékesek szerint Marin menesztésének egyik oka az lehet, hogy belekeveredett az elmúlt hónapok során a SRI-jegyzetek néven elhíresült botrányba, amelynek főszereplője Florian Coldea, a SRI igazgatójának első helyettese. A Coldea által bizonyos alkotmánybírák zsarolhatóságáról írt jegyzeteket valaki eljuttatta Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnöknek. Geoana áprilisban sérelmezte, hogy Traian Basescu államfő kompromittáló adatokat kért a hírszerző szolgálat igazgatójától és helyettesétől, ez pedig károsan befolyásolta az Alkotmánybíróság döntését az államelnök felfüggesztése kapcsán. Sem a hírszerzés belső ellenőrzése, sem a parlament SRI-bizottságának vizsgálata nyomán nem nyert bizonyítást, hogy valaki szándékosan juttatta el a jegyzeteket a szociáldemokrata politikushoz. A névtelenül nyilatkozó források szerint a jegyzetek kiszivárogtatását SRI-tábornokok tervezték el, hogy kompromittálják az „újonc” Coldeát és George Maior SRI-igazgatót, és hogy továbbra is kezükben tartsák a hírszerzés irányítását. Ionel Marint Radu Timofte egykori SRI-igazgató nevezte ki helyettesévé 2001-ben. Timoftét éppen egy évvel ezelőtt váltotta tisztségében George Maior, a hírszerzés jelenlegi vezetője. Az SRI spekulációnak minősítette azt a feltételezést, hogy Ionel Marin menesztésének köze lenne a SRI-jegyzetek botrányához. /Fall Sándor: Hatalmi harc a SRI-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 24.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke a tusványosi szereplését azzal egészítette ki, hogy a Fidesz a román Demokrata Párttal való kapcsolatát elmélyítse, s az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodjon meg Sorin Frunzaverdével, a párt főtitkárával. Németh szerint tekintettel arra, hogy a Demokrata Párt már az Európai Néppárt tagja, a Fidesz számára kézenfekvő feladat, hogy „legjelentősebb európai néppárti román testvérpártjával” szorosabbra fűzze a viszonyt. A fideszes politikus elítélte az RMDSZ-t, hozzátéve, Románia fél az olyan alapvető európai kisebbségvédelmi intézmény létrehozásának még a mérlegelésétől is, mint a területi autonómia, holott ez a kisebbségi lét elemi feltétele. A Népújság emlékeztette Németh Zsoltot, hogy a Demokrata Párt szintén ellenzi az autonómiát. Németh Zsolt bizonyára nem tudja, írta Mózes Edith, hogy Traian Basescu elnök kijelentette „Székelyudvarhelyen, a Fidesz közeli székváros Fidesz közeli polgármestere jelenlétében, hogy a Székelyföldnek pontosan annyi autonómia jár, mint az olténiai Craiovának, egy szemernyivel sem több. ” /Mózes Edith: Törököt fogott a Fidesz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
2007. július 26.
Visszataszító volt, ahogyan az ország volt és jelenlegi elnöke legutóbbi nyilatkozataikban egymásnak estek – Traian Basescu egy francia lapban adott interjújában Ion Iliescunak, Ion Iliescu nyílt levelében Traian Basescunak, majd ismét Traian Basescu – az elnöki hivatal szóvivőjének replikája révén – Ion Iliescunak. Ha nem két államfőről lenne szó, akkor szórakoztató lenne, mert találóan jellemezték egymást. Traian Basescu valóban kiköpött fanarióta, aki számára a törvényszegés értelemszerű. Egy olyan modern politikai Bizáncnak a vezéregyénisége, amelyben aki élelmes, legyűri a kevésbé élelmest. Ugyanakkor Traian Basescu találóan nevezte szovjet típusú propagandistának elődjét. /Salamon Márton László: Fanarióták harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2007. július 27.
Winkler Gyulát javasolta az RMDSZ őt a Nagy Zsolt felfüggesztése következtében megüresedett tárca betöltésére. Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy július 26-án járt le Nagy Zsolt felfüggesztési határideje, és ezért halasztották ekkorra az új informatikai miniszter megjelölését. Markó elismeréssel méltatta Nagy Zsolt miniszteri teljesítményét, megköszönte neki a munkáját, és közölte: továbbra is EP-képviselő-jelölt marad. Winkler kinevezése azonban még nem biztos, ugyanis az RMDSZ-szel hadilábon álló Traian Basescu elnök beleegyezése szükséges a végleges kinevezéshez. B. T. : Winkler Gyulát javasolják miniszternek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2007. július 27.
Lehet-e a baloldal és a jobboldal mai szembenállását a racionalitásra, illetve az irracionalitásra való hajlam küzdelmének tekinteni? Elég Ion Iliescu és Traian Basescu legújabb „levélváltására”, a volt és a jelenlegi államelnök érvelésére gondolni, látható, hogy két teljesen eltérő gondolkodásmód csap össze, két politikai nyelvezet is. Ez a jelenség Kaczinskyék Lengyelországában és Orbán Viktor Magyarországán is egyre lázasabb formát ölt, írta Buda Péter és Gábor György Metafora és küldetéstudat címen a budapesti Élet és Irodalom legutóbbi számában. A szerzők szerint a jobboldali politikai nyelv metaforizálódik, amivel mintegy támadhatatlanná válik, hiszen a „képes politika” ellen nem lehet észérvekkel küzdeni. Ugyanakkor a baloldali értékként számon tartott racionális kritikát hisztériásan elutasítja. Ágoston Hugó idézett a terjedelmes tanulmányból. A diktatórikus attitűd szívesen hivatkozik a valláserkölcs szellemiségére. A vezér /Orbán Viktor/ a „felborult erkölcsi rend” helyreállításán fáradozik, minthogy ez „isteni küldetése”. Az ÉS cikkírói szerint aki tőle eltérő álláspontra helyezkedik, az Sátánnal válhat egylényegűvé. A cikkírók szerint szakrális háború ez, a fennálló fenyegetettség szándékos eltúlzása. /Ágoston Hugó: A jobboldal esete a lélekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2007. július 31.
Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2007. július 31.
Traian Basescu államfő július 30-án aláírta Nagy Zsolt tisztségéből való felmentésére vonatkozó rendeletét, és Winkler Gyula kinevezését az informatikai és távközlési miniszteri tisztségbe. Az államfő június elején függesztette fel tisztségéből Nagy Zsoltot. Ideiglenesen Borbély László irányította az Informatikai és Távközlési Minisztériumot. Az RMDSZ vezetősége múlt héten bejelentette: Winkler Gyulát javasolja Nagy Zsolt helyére az informatika tárca élére. /Basescu aláírta Winkler kinevezését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2007. július 31.
A Soros Alapítvány által kezdeményezett felmérés szerint a romániai egyetemi oktatók 70 százaléka semmi különbséget nem lát a hazai és a nyugat-európai oktatási intézmények között. Ezzel szemben a Traian Basescu államfő által kinevezett egyetemi oktatókból kutatókból álló bizottság kimutatta, hogy a romániai felsőoktatás és tudományos kutatás, néhány kiváló sziget lététől eltekintve, középszerű. A romániai tudományos közlemények számaránya – állítja a jelentés – tizenegyszer kisebb, mint a toplistán szereplő egyetemek átlaga, ötször kevesebb, mint a magyarországi intézményeké, s kétszer kisebb, mint a Bulgáriáé. Az uniós átlagnál is ötször kisebb ez a mutató. Ezt a kritikai hangot érdemes egybevetni azzal az önfényező gyakorlattal, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőtestülete folytat. Kónya Hamar Sándor, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja tíz pontba foglalva tárta az EP-képviselők elé a BBTE multikulturalizmusát és többnyelvűségét cáfoló érveit. Az előterjesztést magyar képviselőtársai, Kelemen Atilla és Szabó Károly is aláírták, ami ellen a bukaresti ellenzéki politikusok tiltakoztak, Tariceanu kormányfő lemondását követelték, s a BBTE vezetősége polgári per indítását helyezte kilátásba Kónya Hamar Sándor ellen. Ebben a csetepatéban megkapta a magáét az RMDSZ is. Valójában Kónya Hamar Sándor és társai felerősítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság hangját, ami az önálló magyar karok létesítését s a magyar állami egyetem távlati visszaállítását illeti. Új elem viszont, hogy a Salat Levente helyébe lépő Magyari Tivadar rektor-helyettes megpróbálja leszerelni a magyar ,,egyetempártiakat”. Magyari Tivadar közleménye szeint 57 meghirdetett szakra 2100 diák iratkozott be.,,A felvétel közeledtével megerősödött az a kalandor-kampány, amely a BBTE magyar tagozatát válságosnak, alig létezőnek állítja be, de ez nem érte el a szándékát, a magyar fiatalokat sikerült őszintén, vendégszeretettel megszólítanunk” – nyilatkozta Magyari. Álláspontja egybecseng Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos álláspontjával – egyébként az egyetem román vezetésének egészével –, amely szerint az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjét illetően, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik.,,A nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. ” Ezt a tételt hangoztatta Ceausescu is, s ,,az egység megteremtésének nyelve”, természetesen, a román lehet. Magyari Tivadar egy másik közleménye szerint az EP-ben folytatott bolyais akciózás nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját. Érvelése tökéletesen megegyezik a diktatúra idejéből Furo Iuliu álláspontjával, azzal a különbséggel, hogy Iuliu már a magyaroknak is az állam nyelvén fejtette ki a nyelvi és mindenféle egység felette szükséges voltát.,,Nem valóságszerű – mondja Magyari Tivadar –, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülő jelenlétében magyar nyelvű szavalatok, imák és egyéb köszöntők közepette. Ezen a héten írják záróvizsga-dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon, magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvű »Isten hozott« is köszönti az elsőéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt. ” Ez tulajdonképpen mind szép és jó, írta Sylvester Lajos. Minél többen jussanak be a magyar szakokra, de abban a hitben iratkozzanak be, hogy egy egyetemnek mint önálló entitásnak, autonóm intézménynek megvan, illetve meg kell teremtenie azt a kulturális közeget hallgatói és tanári kara számára, amely a több évszázados erdélyi magyar oktatási jelenlét hagyományaiból fakad. Az Isten hozott felirat szép dolog, de nem pótolja vagy helyettesíti az önálló állami magyar egyetemet. /Sylvester Lajos: Isten hozzon, Magyar Állami Egyetem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2007. augusztus 2.
A bukaresti napilapok nyilvánosságra hozták, hogy még Iliescu elnöksége idején, 2002 nyarán, a Nemzetvédelmi Tanács egyik ülésén döntés született arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az egyetlen titkosszolgálat Romániában, amely hivatalosan hallgathatja le az állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Arról, hogy a lehallgatásokat kell-e engedélyeznie a Legfelsőbb Ügyészségnek, nem szólnak a hírek. Ion Iliescu elnök 2003-ban megtoldotta a szigorúan titkos döntéshez, hogy a hírszerző szolgálatnak az esetleges s az ország biztonságát veszélyeztető információkat meg kell osztania a ,,testvér”-szervezetekkel, a rendőrség bűnügyi osztályával, a kémelhárítással, a katonai hírszerzéssel stb. Ez a döntés titokban maradt, 2006-ban, Traian Basescu, az új államfő, az emberi jogok élharcosa sem hozta nyilvánosságra a döntést, sőt, ha a híreknek hinni lehet, megerősítette a tárgyban a Román Hírszerző Szolgálat privilégiumait: a lehallgatások tehát folynak tovább. 1989 előtt a telefon- és lakáslehallgatások a Szekuritáté privilégiumai voltak. Sok minden változott Romániában az elmúlt tizenhét esztendőben, de a titkosszolgálati szakemberek gyanakvása nem. /Bogdán László: Szigorúan titkos lehallgatások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2007. augusztus 4.
A világ minden sarkából összegyűlt ortodox egyházi elöljárók mellett Walter Kasper bíboros vezetésével vatikáni küldöttség is részt vett az elhunyt Teoctist ortodox pátriárka augusztus 3-i temetésén. Teoctist pátriárkát a bukaresti patriarkátus katedrálisában felravatalozták, lerótta kegyeletét szinte az egész politikai osztály, többek között Traian Basescu jelenlegi államfő, valamint Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormány nemzeti gyásznapot rendelt el. /B. T. : Örök nyugalomra helyezték Teoctist pátriárkát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2007. augusztus 4.
Augusztus 3-án este Traian Basescu államfő helikoptere a kovásznai Horgászvölgyben a volt Ceausescu-villa mellett szállt le. Többen arra kérték, hogy számolja fel a korrupciót, és járuljon hozzá a nyugdíjak emeléséhez. Basescu és kísérete a Tündérvölgyből Kommandó felé vette az irányt, majd visszatérve a Szarvas Szállóba mentek. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2007. augusztus 6.
Kovászna megyébe látogatott augusztus 4-én Traian Basescu államfő, egyebek mellett megtekintette a Kovászna fürdővárosban működő szívkórházat. Az államfő élesen bírálta az ottani közutak állapotát. Traian Basescu egységre szólította fel a székelyföldi románokat és magyarokat, hogy közös erőfeszítéssel járuljanak hozzá régiójuk fejlődéséhez. Az államfő másnap, vasárnap folytatta a Kovászna megyében kezdett magánlátogatását, hangsúlyozta: nincs külön üzenete az itt élő magyaroknak és románoknak. Így egységes üzenetet továbbított, amelyben az etnikumok közötti kapcsolatok pozitív alakulásának kulcsaként a gazdasági fejlődést jelölte meg. Basescu megállapította: mindkét megye lemaradt Románia többi megyéihez képest, főként a közutak állapota tekintetében, amit – mint fogalmazott – nehéz magyarázni bármiféle politikai vagy gazdasági szempontból. Az államfő részt vett Kommandón egy helyi ünnepségen is, ahol megígérte, hogy gyakrabban ellátogat majd Kovászna megyébe, mivel az itteni táj nagyon szép, az emberek pedig rendkívül vendégszeretők. Azt is megígérte, hogy a jövő évi kommandói ünnepségre néhány szót magyarul is megtanul. /Kovászna megyében járt Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2007. augusztus 6.
„Igyekeztem minden fontos mondandónkat előadni, legalábbis amennyi negyven percbe belefért” – mondta Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az elnöki látogatás idején éppen a Kommandói Napok rendezvénysorozatán részt vevő Vajda négy háromszéki polgármester kíséretében kapott lehetőséget a rövid beszélgetésre az államfővel. „Azt kértem Traian Basescutól, hogy kapjunk erőteljesebb jelzéseket Bukarestből a székelyföldi megyék idegenforgalma fellendítésének ügyében. ” – mondta. /Cs. S. : Államfői ígéret. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./
2007. augusztus 6.
Van pozitív hozadéka Traian Basescu államfő székelyföldi látogatásának. A Konstancán született, így a magyarokkal sokat nem érintkező államfőnek eddig jogosan rótták fel, hogy nagyon keveset tud a romániai magyarság problémáiról, ahogy a kisebbségpolitika iránt sem mutatott a mindenkori román államfőtől jogosan elvárt empátiát. Székelyföldi kiruccanása nyomán végre Basescu maga szembesülhetett azzal, amit az RMDSZ vezetői 1990 óta hangsúlyoznak: egész Erdélyt, de főként Székelyföldet elhanyagolta a mindenkori román hatalom, amely tudatosan elszegényítette a régiót. Basescu továbbra is kerüli, hogy a romániai magyar közösség helyzetének hosszú távú és megnyugtató rendezését etnikai szempontú megközelítésbe helyezze. Ennek még a látszatától is tartózkodik. /Borbély Tamás: Basescu Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2007. augusztus 7.
Kivételes adottsága bizonyos embereknek, hogy mindig mindent úgy tudnak beállítani, hallgatóságuknak – közéleti személyiségek esetében a közvéleménynek – eladni, hogy az számukra kedvező legyen. Ehhez a ritka emberfajtához tartozik Traian Basescu román államelnök is. Emlékezetes az olyan korrupciós ügy, mint a román tengeri flotta kiárusításának ügye. Traian Basescu hozzájárult ahhoz, hogy a Székelyföld útjai olyanok maradjanak 1989 után is, mint voltak. Most pedig képes a régióba látogató államelnökként sajnálkozni, hogy a Székelyföld útjai olyanok. /Salamon Márton László: Óda a feledékeny választónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2007. augusztus 8.
Letette az esküt az államfő előtt Winkler Gyula távközlési miniszter. Fagyos légkörben, a szokásos koccintások nélkül iktatta be augusztus 7-én hivatalába az államfő Winkler Gyula új távközlési minisztert, akinek elődjét, a szintén RMDSZ-es Nagy Zsoltot korábban felfüggesztette. Traian Basescu elnök szűkszavúan, mondhatni ellenségesen viszonyult a tárcavezetőhöz, és elmarasztalóan nyilatkozott minisztérium tevékenységéről. /Fogcsikorgató beiktatás a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2007. augusztus 8.
A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2007. augusztus 8.
Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2007. augusztus 9.
Augusztus 8-án folytatta székelyföldi körútját a Kovászna megyébe magánlátogatásra visszatérő Traian Basescu államfő. Kijelentette: a magyar gyerekeknek speciális tanrend szerint, idegen nyelvként kellene tanítani a román nyelvet. Ezt a magyarság és az RMDSZ évek óta követeli. Tamás Sándor képviselő elmondta, látogatásai során az elnök nem győzte dicsérni a környezet szépségeit, hevesen bírálta ugyanakkor az utak minőségét. A jelek szerint Basescu magánlátogatásának programjában nem szerepel a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) való egyeztetés. A tanács nyílt levele szerint az elnök székelyföldi látogatása jó alkalmat jelenthet arra, hogy az SZNT vezetői és Basescu végre konkrét tárgyalásokat folytassanak Székelyföld autonóm státusát illetően. /Sz. K. : Az államfő kezdi érteni igényeinket? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2007. augusztus 9.
Ebédre hívott meg magyar újságírókat augusztus 7-én Traian Basescu államfő a volt Ceausescu-villába, Kovásznán. A találkozón Bodor János, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap tudósítója, valamint Kocsis Cecília, a Székely Hírmondó kézdivásárhelyi hetilap főszerkesztője vett részt. Az elnök az ebéden elismerte: az I-VIII. osztályos magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet. Erre – mint hangoztatta – a háromszéki látogatása során magyar nemzetiségű emberekkel lezajlott beszélgetései során jött rá. A nyilvánosságot nem vállaló újságíró adatközlő elmondta, kicsikarták az elnöktől, hogy mondja ki: egyetlen kormánynak sem volt érdeke befektetéseket hozni Háromszékre – de Hargita megyébe sem –, mert a Székelyföldről kevés szavazatra számíthattak a mindenkori bukaresti politikusok. Basescu megismételte korábbi álláspontját a székelyföldi autonómia kapcsán: támogatja az ország összes vidéke részére egyaránt hasznos helyi autonómiát, decentralizációt, függetlenül attól, hogy Kovásznáról vagy Craiováról van szó. /Domokos Péter: Székelybarát” román elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2007. augusztus 9.
A Romania Libera napilap szerint Traian Basescu az első román államfő, aki a székelyeken keresztül közeledne a romániai magyarsághoz. A lap szerint Basescunak érdeke az, hogy a különböző magyar politikai erők vezetői feje fölött állítsa a maga oldalára a romániai magyar választókat. Basescunak sikerült megtalálnia azt az eszközt, amivel egyrészt maga felé vonzza a romániai magyarokat, másrészt pedig az RMDSZ ellen uszítja őket. Basescunak a székelyföldi utak állapotára tett bíráló megjegyzésével újabb választói pontokat szerzett az RMDSZ ellenében. Közben volt közlekedési miniszterként jól tudta, hogy a magyarok által többségben lakott megyéknek kevesebb pénzt juttatnak az állami költségvetésből, mint Románia többi megyéinek, és hogy ezt a diszkriminációt a rendszerváltás óta minden román kormány alkalmazta. /Basescu a székelyeken keresztül közeledne a magyarsághoz. Romania Libera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2007. augusztus 10.
Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2007. augusztus 10.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete üdvözli Traian Basescu kijelentését, miszerint a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke elmondta: „a nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében tartózkodó Traian Basescu belépett a valóság birodalmába, és meggyőződött arról, amit az MPSZ már évek óta hangoztat, hogy rendszerváltozásra van szükség a román nyelv magyaroknak való oktatásában. ” A sepsiszéki MPSZ elnöke emlékeztetett: az MPSZ feljelentést tett a román nyelv oktatásának ügyében a Diszkriminációellenes Tanácsánál, ám egyelőre nem kaptak választ. /Az MPSZ üdvözli az elnök kijelentését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./
2007. augusztus 10.
Traian Basescu államfőhöz címzett nyílt levelében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetősége kihallgatást kért az elnöktől a székelyföldi autonómia ügyében. Az SZNT emlékeztetette az államfőt, hogy egy évvel korábban nyílt levélben kérték a székelyföldi autonómiáról szóló tárgyalások elkezdését, de azóta sem kaptak választ. . A levélben Fodor Imre SZNT-elnök megemlítette, hogy a nem hivatalos népszavazás keretében eddig mintegy 180 ezer székelyföldi lakos fejezte ki az autonómia iránti igényét. Az SZNT szerint, ha Traian Basescu hatékonyan közvetítené a többség felé, hogy a székelyföldi autonómia nem irányul Románia és a székelyföldi románság ellen, a magyar közösség hosszú távon megbízható támogatója lenne a demokráciának. /Az SZNT kihallgatást kér az államfőtől. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./
2007. augusztus 11.
Augusztus 10-én Székelyudvarhelyre látogatott Traian Basescu államfő, aki Szász Jenő polgármesterrel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével is találkozott. Együtt az udvarhelyi várba sétáltak, ahol éppen a Míves Emberek Sokadalma zajlott. Legutóbb Basescu tavaly március 16-án érkezett Székelyudvarhelyre, amikor bejelentette: folytatni kívánja Szász Jenővel Székelyudvarhelyen a korábban a Cotroceni-palotában elkezdett megbeszélést. Egy héttel azelőtt ugyanis kétórás megbeszélést folytatott Szásszal Bukarestben a tavaly március 15-ére összehívott székely nagygyűlésről, a romániai magyarság helyzetéről és a székelyföldi város gondjairól. /(borbély): Basescu ismét felkereste Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2007. augusztus 11.
Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke kijelentette: Traian Basescu javaslata a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról a magyar diákok számára ostobaság, hiszen 2003-tól ezt törvény szabályozza. A bírálatokra reagálva Traian Basescu Csíkszeredában leszögezte: románellenes az, aki nem érti meg a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásának előnyeit. /A házelnök is kommentál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő magánlátogatása során Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével, Székelyudvarhely polgármesterével is találkozott. A nem hivatalos beszélgetésen Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. Szóba került minden olyan kérdés, ami a román–magyar viszonyban problémaként jelentkezik. Toró. Jelezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről nem esett szó. /Lokodi Imre: Sör mellett az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2007. augusztus 14.
Az „Oszd meg, és uralkodj” elvet követi Traian Basescu, amikor a Magyar Polgári Szövetséghez (MPSZ) közeledve a radikálisok pozícióját erősíti, és ellenszenvet kelt a román többség körében – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. A politikus szerint az államfő magatartása azzal is kapcsolatba hozható, hogy az RMDSZ támogatta a Basescu tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket. /Eckstein: az államfő megosztana. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
