Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2005. január 8.
Kétnyelvű feliratok jelentek meg a Hargita megyei prefektúrán Dézsi Zoltán alprefektus rendeletére. A Hargita megyei prefektúrán 1996 és 2000 között már léteztek kétnyelvű táblák, de a volt prefektus, Mircea Dusa levetette azokat. /Dobos László: Kétnyelvű feliratok a prefektúrán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2005. január 14.
A Trianon film vetítésével kapcsolatosan exkluzív interjújában Mihail Hardau Kolozs megye frissen kinevezett demokrata párti prefektusa kifejtette, a sajtóból vett információi szerint a film Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol, ezért Mircea Miclea tanügyminiszterhez, Monica Octavia Musca művelődésügyi miniszterhez, valamint Ilie Narita Kolozs megyei főügyészhez intézett levelében az ügy tisztázását kérte. Hardau hangsúlyozta, hogy az Országos Mozivállalat nem hagyta jóvá a film vetítését. „Egyféleképpen a törvénytelen procedúrával történő egyetértést jelentette az, hogy a RMDSZ egyes képviselői részt vettek a vetítésen. Hogy a Nagy-Románia Párt nem foglalt állást, és én hamarabb reagáltam? Csak a helyzet tisztázását kértem, ennyi az egész” – jelentette ki Mihail Hardau. /Kiss Olivér: „Csupán a helyzet tisztázását akartam”. Kolozs megye prefektusa nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2005. január 15.
A kormányzó pártszövetség ígérete szerint az oktatásügyi tárca élén az RMDSZ is tisztséget kap, ennek ellenére Mircea Miclea tanügyminiszter lemondással fenyegetőzött, ha a felsőfokú oktatásért felelős államtitkári funkcióba nem az általa preferált demokrata párti politikust nevezik ki. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy olyan államtitkárral dolgozzon, aki „kizárólag csak politikai célokat követ”, holott a „véget nem érő veszekedések, szétválások vagy egyetemalapítások mellett” sokkal fontosabb kérdések várnak megoldásra a felsőoktatás területén. A miniszter a Babes-Bolyai Egyetem vezetőségével tárgyalt, majd kijelentette, hogy nem híve a „szegregációnak”. Az oktatásügyi államtitkárra várna a kezdeményezés egy egész sor probléma megoldásában a kisebbségi közoktatás területén is. Ilyen például a tankönyvellátás helyzete. /(bodolai): Fenyegetőzik a miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2005. január 24.
Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 24.
Január 22-én Szamosújváron megnyílt Debreczeni Botond közismert helybéli festőművész kiállítása Armenopolis címmel. Az örmény származású fiatal képzőművésznek ez a negyedik kiállítása szülővárosában. Bemutatták a közösségnek Szamosújvár legújabb monográfiáját, amelynek szerzője a Campean Ioan történelemtanár vezette szerkesztőcsoport. /Erkedi Csaba: Kiállítás-megnyitó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 26.
Mircea Miclea oktatási miniszter első alkalommal tartott január 25-i sajtóértekezletén máris nézetellentét alakult ki a miniszter és a kisebbségekért felelős államtitkári tisztségbe kinevezett Kötő József között. Kötő József biztosította a sajtó képviselőit, hogy nem szándékozik szétválasztani a Babes–Bolyai Tudományegyetemet, csupán magyar és német nyelvű karokat létesítene az egyetem keretében, Miclea miniszter ugyanazon a sajtóértekezleten elmondta, hogy nem fogja engedélyezni a magyar karok létesítését a BBT-n belül. /Kötő fenntartja, Miclea ellenzi a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./. A történteket a Krónikának Kötő József azzal magyarázta, hogy az újságírók mindenáron megpróbálják sarokba szorítani a minisztert a magyar karokkal kapcsolatos faggatózásaikkal. Értékelése szerint Mircea Miclea ösztönösen kényszerül arra, hogy elhatárolódjék az RMDSZ kezdeményezésétől. „Mindenképpen előrelépés, hogy a miniszter most már nem fenyegetőzött lemondással, ha beindulnak a magyar karok. Ez tárgyalási alapot jelent. Közös célunk és egyben európai uniós követelmény a multikulturalitás megvalósítása” – fogalmazott az államtitkár. /Cseke Péter Tamás: Magyar karok: van tárgyalási alap. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2005. január 29.
Mircea Miclea oktatásügyi miniszter január 28-án tartott kolozsvári sajtóértekezletén közölte, elutasítja az RMDSZ kérését, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) magyar tannyelvű karokat hozzanak létre. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor az elmúlt héten kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen két vagy három magyar tannyelvű kart kell létesíteni. Hasonlóan nyilatkozott előzően Kötő József államtitkár is. Az RMDSZ arra vonatkozó kérésével kapcsolatban, hogy a magyar kormány mellett a román kormány is finanszírozza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Miclea kifejtette, a magánegyetem akkreditálása folyamatban van, csak ezt követően lehet felvetni a finanszírozás kérdését. Január 28-án Bukarestben Markó Béla úgy nyilatkozott: az RMDSZ megkezdte a Tanügyminisztériummal a tanácskozást a magyar egyetemi oktatás kiszélesítéséről, önálló döntéshozatali struktúrák létesítéséről az állami egyetemek keretében. /Miclea továbbra is elutasítja a magyar karokat a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2005. február 11.
Csudájára járnak a nagyváradi 16-os számú általános iskolának, ahol 40 román kisgyerek választható tárgyként elkezdett magyarul tanulni. Romániában ilyesmire még nem volt példa. Mircea Girba iskolaigazgató ötlete volt, hogy a Rogériusz- lakónegyedbeli, közel ezer általános iskolást befogadó tanintézetben lehetővé teszi a magyar nyelv mint választható tantárgy bevezetését. Főleg olyan magyar ajkú gyerekek oktatására gondoltak a tárgyat oktató Varró Annamária magyartanárral, akiket román osztályba írattak szüleik, és így lemorzsolódott vagy ki sem alakulhatott míves magyar szókincsük. Legnagyobb meglepetésre, magyarul nem beszélő román szülők kérvényezték gyermekeik magyar nyelvre tanítását csoportonként heti egy alkalommal. /Balla Tünde: Magyarul tanuló román gyerekek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2005. február 16.
A következő tanévre vonatkozó egyetemi felvételi esetében minden marad a régiben. A romániai egyetemek vezetői körében elégedetlenséget szült a szakirányok csökkentésére vonatkozó múlt heti minisztériumi rendelet. Mircea Miclea miniszter bejelentette, hogy a következő tanévvel kezdődően szakirányok alapján bocsátják ki a diplomákat, az eddig létező 300 szak száma 66–67, több szakot tartalmazó szakirányra csökken. A módosítást az európai felsőoktatás egységesítését célzó Bologna-folyamat romániai alkalmazása teszi szükségessé. Az átalakítást követően a diákok olyan egyetemi diplomát kapnak, amelyet több egyetem elismer, így nőhet az európai munkaerőpiacon való érvényesülési esélyük. /B. T.: Nem változik a felvételi rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2005. február 17.
A nagy amerikai zsidó szervezetek elnökei konferenciájának küldöttsége február 15-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel Bukarestben. A román-amerikai és a román-izraeli „különleges kapcsolatok bővítését és megszilárdítását”„ hangoztatták. A román szempontból történelmi premiernek számító találkozón az amerikai vendégek rámutattak: a nagy amerikai zsidó szervezetek igen fontosnak tartják a NATO-tagsággal rendelkező és a jövőben az Európai Unióba betagozódó Románia szerepét a regionális és a globális együttműködés és a párbeszéd szellemének fenntartásában. Az Egyesült Államok 52 nagy zsidó szervezetének elnökeit tömörítő ernyőszervezet küldöttségét fogadja Traian Basescu államfő is. Románia amerikai vendégei megbeszéléseket folytatnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Mona Musca művelődési és kultuszminiszterrel, Mircea Miclea oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus vezetőivel, valamint a romániai zsidó közösség képviselőivel. /Az amerikai zsidó szervezetek elnökei találkoztak a kormányfővel. Történelmi premier. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
2005. február 24.
Az Oktatási Minisztérium kilenc igazgatóját felfüggesztette tisztségéből Mircea Miclea tárcavezető. Az érintett osztályvezetők között van Murvai László, a kisebbségi főosztály igazgatója is. Miclea egyelőre ideiglenes jelleggel megbízta őket, hogy maradjanak funkciójukban a tisztség betöltésére kiírandó versenyvizsgáig. Kötő József oktatásügyi államtitkár adminisztratív eljárásnak nevezte a kilenc igazgató visszavonását. Murvai László szeretné újra pályázni a tisztséget, azonban csupán ideiglenes jelleggel. „Közeledem a nyugdíjkorhatárhoz, emellett egészségi okok miatt is úgy döntöttem, egy évnél többet nem maradok a minisztériumban” – közölte Murvai László. /L. L.: Felfüggesztették tisztségéből Murvait. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./
2005. március 2.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetősége azt kívánja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adja át az egykori politikai rendőrség teljes irattárát, nem a 12, hanem 25 kilométernyi dossziét, nyilatkozta Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, az átvilágító testület tagja azzal vádolta az SRI-t, hogy a CNSAS képviselői nélkül kiválogatta az átadásra váró dossziékat. – Az RHSZ most is rejteget bizonyos iratcsomókat, hogy védje az egykori besúgókat és szekustiszteket – tette hozzá Mircea Dinescu. /A CNSAS a Szekuritáté teljes irattárát kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2005. március 21.
Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2005. április 5.
Az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai folytatódnak – legalábbis ezt állítja az Országos Autópálya Rt. igazgatója, Mircea Pop. A román félnek körülbelül 250 millió euróval kell hozzájárulnia az állami költségvetésből, azt követően, hogy tavaly 106 millió eurót fordítottak erre a célra. /B. T., K. O.: Folytatódik az autópálya építése. Újabb amerikai támogatásban reménykedik a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2005. április 14.
A Szekuritáté által szemmel tartott embereket a Román Hírszerző Szolgálat is megfigyelte – közölte a sajtóval Mircea Dinescu. Ileana Malacioiu ismert román költőnő iratcsomójában 1989 utáni feljegyzések is voltak, olvasható a bukaresti Evenimentul Zilei lapban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ A Román Hírszerző Szolgálat a forradalom után is folytatta a kommunista ellenes személyek nyomon követését, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 15.
„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 23.
A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2005. április 29.
Mircea Miclea oktatási miniszter április 25-én aláírta a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tankönyvellátásának szabályozásáról szóló miniszteri rendeletet. A rendelet orvosolja a kisebbségi oktatásban 2001 óta tapasztalható hátrányos helyzeteket és előírja a kis példányszámok miatt drágább, kisebbségek számára készített tankönyvek kiadására szükséges pénzügyi alapok megteremtését. Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkára, a rendelet szorgalmazója kifejtette: az anyanyelvű oktatásban az elmúlt négy évben csupán lefordított tankönyveket lehetett használni, ez pedig eleve késést jelentett a magyar iskolák számára. Súlyos problémát okoztak a rossz minőségű fordítások is. Az új rendelet szerint anyanyelven is lehet írni tankönyveket, és azokkal lehet indulni a versenytárgyaláson. A rendelet melléklete szabályozza, hogy a könyv lektorálását kik jogosultak elvégezni, ez a magyar tankönyveknél az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács. A rendelet leszögezi: amennyiben a minisztérium kisebbségi államtitkársága úgy ítéli meg, hogy az anyaországban kiadott tankönyv tartalmazza azokat a tantervi követelményeket, amelyeket itthon előírnak, akkor ezek forgalmazását is engedélyezhetik. Lélekszám-arányosan meg kell teremteni az pénzalapot. Ingyen tankönyveket kell kiadni tíz osztály elvégzéséig, fizetni csak a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban kell. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint a rendeletet nagy lépést jelent az anyanyelvű tankönyvkiadásban. /Köllő Katalin: Véget érhet a magyar tankönyvmizéria? Magyarul írott tankönyvet is elfogadnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. május 5.
Mircea Miclea oktatásügyi miniszter rendeletével szabályozta a nemzeti kisebbségek tankönyvellátását. Dr. Kötő József államtitkár elmondta, a rendelet szerint a tankönyvek románból készült fordításának véleményezését a jövőben kizárólag a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége látja el, az RMDSZ égisze alatt. A kiadásra az Országos Tankönyvtanács jóváhagyása után csak a minisztérium Kisebbségi Főosztálya adhat engedélyt. Indokolt esetekben a kisebbségi oktatásban kétoldalú államközi egyezmények alapján használni lehet más országokban kiadott tankönyveket is, de csak azzal a feltétellel, ha erre az Országos Tankönyvtanács engedélyt ad. A kisebb példányszámra való tekintettel a kisebbségek kötelező oktatása számára a tankönyvek költségeit az állam fedezi. /Barabás István: Lesz gazdája a kisebbségi tankönyvkiadásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2005. május 9.
A Pallas–Akadémia könyvkereskedés üzleteinek áprilisi sikerlistáját 200 eladott példánnyal Nyírő József Kopjafák című regénye vezeti. Második helyen is egy Nyírő-kötet, az Isten igájában áll. A sorban Mircea Dinescu Szentségekből bukásra szatírakönyve, Marosi Ildikó: Kis/Harag/Könyv című kötete és Kovács András Ferenc Szabadvendége következik /Nyírő a Pallas-lista élén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2005. május 14.
Nem szakad a Szociáldemokrata Párt: Ion Iliescu szenátor május 13-án, az SZDP Országos Tanácsának ülésén kijelentette fel sem merül, hogy betöltsön-e valamilyen tisztséget a pártvezetésben, azonban még nem döntötte el, hogy tagja marad-e vagy sem a Szociáldemokrata Pártnak. Beszédében Ion Iliescu keményen bírálta az SZDP jelenlegi vezetőit, akik szerinte korruptak, gyanús körülmények között gazdagodtak meg és „elintézték”, hogy átvehessék a párt vezetését. Adrian Nastase, a párt ügyvezető elnöke igyekezett minimalizálni az Iliescu által felvázolt válságot, különösen ami a korrupciós eseteket illeti. Mircea Geoana pártelnök beszédében határozottan visszautasította Iliescu bírálatát. /Iliescu duzzog, de marad. Nem volt szó pártszakadásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 21.
Romániában a rendszerváltás után a szabad sajtó teljesen újszerűen hatott, robbanásszerűen elszaporodtak a kiadványok, nőttek a példányszámok, tehát nagy volt a konkurencia. Később összezsugorodott a piac, és átvette a vezetést a tévé. Jelenleg Romániában a lakosság 80 százaléka a tévéből szerzi közéleti információit. Az írott sajtó azért közvetve is hat, hiszen tematizálhatja a közéletet: témáit átveszik a rádió-, illetve a tévéadók. 2004 nem a véleményszabadság éveként vonul be a romániai sajtótörténetbe. Tavaly ugyan már nem vertek meg 20 újságírót, mint például 2003-ban, ellenben nagyobb mértékben érvényesült a gazdasági nyomás a laptulajdonosokon keresztül. Mircea Toma, a Független Újságírásért Központ, valamint az általa vezetett Sajtómonitorizáló Ügynökség 2003-ban végzett felmérése szerint a megkérdezett 258 újságíró 75 %-a vallotta azt, hogy legalább egyszer le kellett hogy mondjon egy bizonyos téma megírásáról alkalmazója nyomására. Az újságírók 25 %-ának volt pere folyamatban, 23 %-át rendszeresen fenyegették, hogy különböző kényes témákat ejtsen, 90 %-ának már legalább egyszer visszautasították a közintézmények az információszolgáltatást. A megkérdezett újságírók fizetése 2,2 és 6 millió lej között mozgott. Zsarolás is folyik. Több lap fizetett hirdetésekért cserébe ejti a reklámot fizetők portáján indított oknyomozó riportokat. A kormány, illetve egyes közintézmények esetében szélesebb a skála: a „zsarolási eszköztár”: adósságátütemezéssel, elengedéssel, különböző engedményekkel, juttatásokkal bővül. A tulajdonosoknak több esetben nem sikerült megtörni a főszerkesztőket, vagy akár a szakma szolidaritását (ez Magyarországon elképzelhetetlen lenne). Tavaly az írott sajtóban az Evenimentul Zilei és a Romania Libera vált a gazdasági háttéregyeztetések prédájává. Hasonló botrány robbant ki a legnagyobb példányszámú román lap, az Adevarul házatáján is A szerkesztőségi tagok döntési hatáskörét megvonó főrészvényesi akció hátterében az exfőszerkesztő Viorel Hrebenciucot, az SZDP politikusát sejtette. Az Adevarul újságírói inkább szedték a sátorfájukat és új lapot adtak ki, a Gandult. Hasonlóan cselekedett a román értelmiség egyik hetilapjának számító kiadvány, a Dilema teljes munkatársi gárdája is. Miután Augustin Buzura, a lapot kiadó költségvetési intézmény, a Román Kulturális Intézet (korábbi Román Kulturális Alapítvány) igazgatója többször is megpróbált nyomást gyakorolni a főszerkesztőre, a szerkesztőség kivonult, megalakítva a Dilema Vechet (a régi lap pedig megszűnt). /Herédi Zsolt: Prés alatt az írott sajtó. Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 24.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium május 18-án rendeletet adott ki a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozására vonatkozóan. Az iskola a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A rendeletet Mircea Miclea miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár látta el kézjegyével. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ Téglás Gábor tagja volt Erdély egyik legrégibb tudományos egyesülete a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatnak, amely 1880. május 13-án Déván jött létre. A társulat idővel múzeumot hozott létre, ennek igazgatói tisztségét töltötte be Téglás Gábor író, kutató. A társulat kezdeményezte Hunyad megye történetének megírását, de a műnek csak az első, gr. Kuun Géza, Torma Zsófia és Téglás Gábor által írt kötete jelent meg 1902-ben, mely az őskortól 896-ig, a honfoglalásig tárgyalta a megye múltját. /Új iskolacsoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Varga Károly, az önálló magyar iskola egyik megálmodója, aki a Geszthy Ferenc Társaság elnökeként oroszlánrészt vállal az intézményépítésben, kifejtette, hogy a dévai magyar oktatás megsínylette az utóbbi évtizedek politikáját. Évek óta Déva az egyetlen település a megyében, ahol magyar nyelven folyik középiskolai oktatás. A Geszthy Ferenc Társaság idén vásárolt iskolabusza hetek óta ingyenesen szállítja a csernakeresztúri és vajdahunyadi diákokat Dévára. Ezt ősszel kiterjesztik más környékbeli településekre is. Többet szeretnének a város jelenleg öt épületben működő magyar tagozatainak összeköltöztetetésénél. Délutáni foglalkozással egybekötött rendszerre gondolnak. Több fiatal, szakképzett tanár jelentkezett az új iskolába. Az iskola létrehozásában jelentős támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, az Illyés és Apáczai Közalapítványoktól, illetve a magyar Oktatási Minisztériumtól. /Gáspár-Barra Réka: Engedélyezték a dévai magyar iskolaközpontot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2005. május 25.
A román csapatok visszavonása Irakból komoly következményekkel járna a vállalt kötelezettségek és a NATO-tag, illetve EU- tagjelölt Románia hitele szempontjából, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő a Realitatea TV műsorában. Tariceanu kifejtette: Románia nem játszik túl aktív szerepet a konfliktuszónákban, és vállalnia kell, hogy – a diktatúrát megtapasztalt országként – támogassa a terrorizmus elleni koalíció erőfeszítéseit az iraki demokrácia megerősítése, az ország biztonságának helyreállítása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szorgalmazza, hogy a parlament „haladéktalanul” dolgozzon ki menetrendet az iraki román csapatok visszavonására, nyilatkozta Mircea Geoana, a párt elnöke. A csapatkivonás menetrendjének kidolgozását a Nagy-Románia Néppárt is sürgeti. /A kormányfő elveti az ellenzéki felvetéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2005. június 3.
Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 6.
Zajos tetszésnyilvánítása kísérte Mircea Dinescu Szentségekből bukásra című szatírakötetének Budapesten, a Kossuth Klubban történt bemutatóját. A szatírákat és pamfleteket először maga a szerző olvasta fel románul, majd a közönség a fordító, Váli Éva magyarításában élvezhette a rövid írásokat. A szerzőről és kötetéről Göncz Árpád volt köztársasági elnök mondott laudációt. /Vincze Ferenc, Budapest: Szentségekből bukásra – Budapesten is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./
2005. június 16.
A Calin Popescu Tariceanu-kormány első ízben élt egy sajátos törvényhozási lehetőséggel: felelősségvállalással érvényesített egy sor törvénycsomagot. Az érvényben levő szabályozások értelmében az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Mircea Geoana, az SZDP elnöke bejelentette: pártja él ezzel a lehetőséggel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a cél a minél teljesebb restitúció. A törvénycsomag alapjában megfelel az RMDSZ programjának. /Béres Katalin: Markó Béla szerint. A felelősségvállalás tétje életbevágó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2005. július 15.
Az RMDSZ kettős játékot játszik a kialakult politikai válságban. Egyrészt biztosítja a koalíciós partnereket, hogy bár nem ért egyet az előrehozott választásokkal mint egyetlen megoldással, számíthatnak rá az új kormányban, másrészt Markó Béla titokban Mircea Geoanaval, az ellenzéki Szcoiáldemokrata Pát elnökével találkozott, hogy a parlament ülésén közösen lépjenek fel az előrehozott választások megakadályozása érdekében, írta a Cotidianu című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./
2005. július 25.
Az Oktatási Minisztérium megkezdi az egyetem előtti oktatás decentralizációjáról szóló megbeszélést, a központosítás megszüntetésének a stratégiáját pedig már ősztől alkalmazni szeretnék a tanügyben, jelentette ki Mircea Miclea tanügyminiszter. A decentralizációs tervet nyilvános vitára bocsátják. /Tanügyi igazgatókat képez ki a minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
