|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1171 találat | lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 1171-1171 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Johannis, Klaus 2016. március 14.A dilettáns román államfőIohannis román államfő: a dilettáns címmel közölt kommentárt Keno Verseck tollából a legtekintélyesebb német lap, a Spiegel online kiadása. A jegyzet apropóját Tőkés László állami kitüntetésének visszavonása jelentette. Klaus Iohannis jelöltként nagy reformokat ígért, de államfőként csődöt mondott, olvasható a cikkben, s következik az indoklás: legutóbbi súlyos hibája Tőkés László kitüntetésének visszavonása. Emlékeztet, Tőkés László a romániai forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg a legrangosabb állami kitüntetést. „Ezt az érdemrendet a szintén egy nemzeti kisebbség soraiból származó, magát kommunistaellenesnek valló Klaus Iohannis visszavonta” – idézi fel a szerző. A cikk emlékeztet arra, hogy a kitüntetést egy olyan becsületbíróság javaslata alapján vonta vissza az államfő, amely tagjainak java része a volt kommunista államapparátusban dolgozó, korrupcióért elítélt, nacionalista politikus – idézi a Maszol. Iohannis hivatalos indoklása az volt, hogy Tőkés László nem ismeri el Románia alkotmányát. Az államfő nem vette a fáradságot, hogy részletesen megindokolja lépését, kizárólag a becsületbíróság javaslata alapján döntött – írja a Spiegel munkatársa. A szerző emlékeztet arra is, hogy Iohannis a jól végzett munka országának ígéretével nyerte meg 2014-ben a választásokat, demokratikus jogállamot, határozott korrupcióellenes fellépést ígért. Eddigi mandátumát azonban átgondolatlan döntések jellemzik. Nagyon sok választója csalódott benne. Szemére hányják dilettáns lépéseit és hosszas hallgatásait – olvasható a német lapban, mely szerint a Iohannis által meghirdetett korrupcióellenes küzdelem az államfő részéről szólamokban merül ki. Amikor a Rise Project feltárta vagyonnyilatkozatának rendellenességeit, az elnöki hivatal beérte egy szűkszavú cáfolattal. A lap említi Iohannisnak az Antena televíziók kilakoltatása kapcsán tett szerencsétlen kijelentését is, amelynek nyomán több tízezer korábbi facebookos követője hagyta cserben. Az államfőnek ezek után is csak annyira tellett, hogy kijelentse: vette az üzenetet – állapítja meg a szerző. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 14.Johannis diaszpórájaRománia elnöke, Klaus Johannis eléggé zavarosan, de arról beszélt a parlament előtt, hogy a diaszpórának elsőbbséget kell élveznie, az itthon maradtak pedig éljenek meg, amiként tudnak, alacsony béren, éhhalál-nyugdíjon, halálgyár-kórházakkal, múlt századi utakkal, tehát nyomorogva. Fél szájjal valami olyasmit is mondott, hogy vissza kellene édesgetni a külföldre szakadtakat. Hát ez a nagyvilágba került fiúknál, lányoknál kiütötte a biztosítékot! Ők úgy értették Johannis választási ígéreteit, hogy az új hazájukban támogatja terveik megvalósítását, na meg néhányukat jó pénzért elküldik majd időlegesen a román parlamentbe. Mert a végleges visszajövetel ki van zárva, hiszen az élhető körülmények közötti jólétet felcserélni a bizonytalansággal és a nyomorral, nem előnyös üzlet. Persze, lesz néhány, aki a Kárpátok felé veszi az útját, de – fogalmazzunk így – ne számítsunk tömegekre. Az eladott németek pedig nyaralni, ha visszajönnek. A magyarok meg örvendenek, hogy elmentek, nem akarnak másodosztályú állampolgárok lenni, a magyar származású román titulus sem vonzó számukra. A többi náció is, mint a vadludak, húznak el innen. Még a romacsávók is. Mert elegük van a szöröcsiaságból. A románok pedig… Na, ne vicceljünk. Úgy hárommillió – bár biztos adatot a statisztikusok sem tudnak – utód tűnt el innen az utóbbi években, sokan még beszélni sem akarnak anyanyelvükön. Mások Skype-on küldik haza a drága autóikról, az egzotikus vakációikról a fényképet meg a visszajövetelre vonatkozó határozott nemet. Ja, s persze a diaszpóra sem másabb, mint a román nép. A jó balkáni bugázásban, rablásban, hazudozásban külföldön sincs hiba. A nagy-britanniai börtönökben ülők közül a románok tolvajlásban, betörésben, csalásban első helyen, rablásban „csak” másodikon állnak. Egyébként a börtöntöltelékek számát illetően toronymagasan tartják az élbolyt. És megközelítőleg ez a helyzet spanyolföldön, no meg a taljánoknál is. A kékszemű fiúk pedig majd „anyagilag” támogatják őket, hogy szavazzanak. Mert Johannisnak van már saját kormánya és saját diaszpórája is. Román Győző. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. március 15.România Liberă: a Johannis-rezsim bizarr nacionalizmusaA Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megerősödésével hozza összefüggésbe a România Liberă hétfői, A Johannis-rezsim bizarr nacionalizmusa című véleménycikke Tőkés László EP-képviselő román állami kitüntetésének visszavonását és azt, hogy terrorizmus gyanújával indult eljárás egy petárdákat tartó kézdivásárhelyi férfi ellen. A cikket jegyző Cristian Câmpeanu szerint Klaus Johannis államfő elvesztette a nevetségessé válásra figyelmeztető „érzékszervét”, ha az 1989-es rendszerváltozásban „meghatározó szerepet” játszó forradalmár címmel tünteti ki a román Eugen Nicolicea (Buzău megyei) képviselőt, de visszavonja az ugyanezekért az érdemekért megítélt kitüntetést a magyar Tőkés Lászlótól. „Érthetetlen okokból Johannis mandátuma alatt az idegengyűlölő nacionalizmus erősödésének vagyunk tanúi, amelynek egyedüli célja a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság meggyengítése. Ennek a nacionalizmusnak a megerősödése kapcsolatban áll a SRI megerősödésével, és ezért üdvözlendő az alkotmánybíróság mostani döntése, amely csökkenti a SRI erejét” – írta a România Liberă szerzője. Szabadság (Kolozsvár) 2016. március 16.Márciusi üzenetek2016. március 15., Bukarest. A Cotroceni-palota csendbe burkolózott. Klaus Iohannis államfő többéves – és több államfő által felkarolt – hagyománnyal szakítva ismét csak elfelejtette köszönteni az országban élő magyar közösséget. Talán nem akarta azt kockáztatni, hogy neve hallatán több magyarok lakta városban kifütyüljék, miután a közösség egészét szembeköpte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonásával? Talán csak nem akar tudomást venni rólunk, amint azt eddig sem tette? Talán a román nacionalistáknak tetszelegve akarja visszanyerni apadó népszerűségét, mind jobban fogyó tekintélyét? Bárhogy legyen is, újra bebizonyosodott: Klaus Iohannisnak köze nincs erdélyiséghez, toleranciához, normalitáshoz. A Victoria-palotából érkezett üzenet igen tetszetősen hangzik. Dacian Cioloș miniszterelnöki felelősségéhez méltó tisztelettel, erdélyi születésű polgárra jellemző jóérzéssel szól a magyarokhoz. De jó is lenne viszontlátni mindezt kormánya intézkedéseiben! Kolozsvár. A homogenizáló, centralizáló törekvéseit már nem is leplező államhatalom megtalálta újabb célpontját a regionalista mozgalmak és szimbólumok elleni küzdelmében. Ha Székelyföldön a magyar feliratok, himnusz és székely zászló ellen indítottak hadjáratot, Kolozsváron Erdély történelmi zászlaja szúrta a rendfenntartók szemét, azt tiltották be a március 15-i felvonuláson. Mintegy jelezve, Bukarest vigyázó szeme mindent lát, nemcsak a székelyföldi autonómiatörekvések, de a szárnyait bontogató transzilvanista mozgalom is kőkemény ellenállásra számíthat a nacionálkommunista hatalom részéről. Budapest. Európa már nem szabad, az igazságot tilos kimondani, a népvándorlás a kontinens etnikai, vallási, kulturális átrajzolásához vezethet, bűnözést, terrort, homofóbiát, antiszemitizmust hozhat – figyelmeztet beszédében Orbán Viktor miniszterelnök márciusi szókimondással. S megerősödünk hitünkben: ha elég bátrak és eltökéltek vagyunk, ha nem hagyjuk magunkat, figyel majd szavunkra a világ. Sepsiszentgyörgy. A polgármesteri teendőitől eltiltott Antal Árpád polgárként mond beszédet. A több ezer résztvevő többször felcsendülő, hosszan tartó tapssal nyilvánítja ki szolidaritását. Ha tavaly a fütty, idén a taps uralta a főteret, mintegy jelezve: érett e közösség, képes arra, hogy különbséget tegyen szájhős politikus és közösségi vezető között. Megerősödünk hitünkben: érett e közösség arra, hogy – miként Antal Árpád fogalmazott – tízezrek, százezrek vállalják át azt a feladatot, amelyet félreállított szószólói végeztek. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 17.Románia csak önkéntes alapon tartja elfogadhatónak a menedékkérők átvételét TörökországtólRománia támogatja az Európai Unió és Törökország együttműködésének erősítését, de a menedékkérőket átvételét csak az uniós jog betartásával és kizárólag önkéntes alapon tartja elfogadhatónak – hangoztatta csütörtökön Klaus Iohannis államfő. Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli értekezletére induló román elnök repülőtéri nyilatkozatában emlékeztetett: Románia tavaly is ellenezte az Európába érkezett migránsok megszabott kvóták szerinti szétosztását a tagállamok között, az uniós belügyminiszterek döntése ezt mégis kötelezővé tette. A román elnök szerint az EU és Törökország között tavaly ősszel megkötött megállapodást mindenképpen végre kell hajtani, ami pedig a múlt héten ismertetett utólagos javaslatokat illeti, azokról szerinte heves vita várható az uniós csúcstalálkozón. Kifejtette: Románia egyetért azzal, hogy Törökországot segíteni kell a Görögország felé tartó migránshullám megállításában. Ennek érdekében Brüsszelben a múlt héten újabb javaslatcsomagot ismertettek, a migránsok Törökországba való visszaküldésének módjáról, és arról, hogyan vennének át az EU tagállamai migránsokat Törökországtól „a tavalyinál sokkal jobban ellenőrzött módon" – magyarázta Iohannis. „Románia egyetért ezekkel a javaslatokkal, de tegyük világossá: be kell tartani a vonatkozó európai jogrendet és tiszteletben kell tartani – ezt kétszer is aláhúzom – az áttelepítés önkéntes jellegét, vagyis csak önkéntes alapon lehessen valamely európai uniós országba közvetlenül Törökországból áttelepíteni a migránsokat" – jelentette ki a román államfő. Bukarest tavaly sem zárkózott el az unióba érkezett migránsok önkéntes felajánlások alapján történő elosztásától, de ellenezte a kötelező kvóták bevezetését. Románia az önkéntesség elvét hangoztatva tavaly júliusban 1785 menedékkérő átvételére tett ajánlatot, az uniós kvóták alapján azonban több mint 6000 menedékkérőt kellene átvennie a migrációs hullám által sújtott tagállamoktól, abból a 160 ezerből, akiknek a szétosztásáról tavaly ősszel szavaztak az uniós belügyminiszterek. MTI. Erdély.ma 2016. március 18.Hírek és szerzőkVita alakult ki az elmúlt hetekben annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem nyomozó szerv, ezért nem jogosult lehallgatásokat folytatni a bűnügyi nyomozások során, ez ugyanis a nyomozást végző ügyészségek hatásköre. Ez egy jogállamban elvileg evidencia lenne, csakhogy Romániában a hírszerző szolgálatok hagyományosan kiváltságos intézmények – ezt a gyakorlatot szinte maradéktalanul sikerült átmenteni az 1989 előtti időszakból. A rendszerváltás előtt működő politikai rendőrség, a Szekuritáté egykori illetékesei és besúgói amúgy is sikeresen átmentették az ott szerzett kapcsolati és politikai (egyes esetekben anyagi) tőkét, és jelenleg vagy befolyásos üzletemberek, vagy politikusok – vagy mindkettők. De hogy a hírszerzés ma is mennyire fontos, az is jól jelzi, hogy Klaus Johannis államfő egyik első teendője volt, hogy saját emberét ültesse a SRI élére, ugyanakkor az előző igazgató sem panaszkodhat, hiszen vigaszdíjként washingtoni nagyköveti tisztséggel kárpótolták. A kormány – azt követően, hogy Eduard Hellvig jelenlegi SRI-igazgató siránkozni kezdett, miszerint az Ab döntése nyomán immár a nemzetbiztonsági ügyekben sem nyomozhatnak, holott erről szó sincs – azonnal reagált: sürgősségi rendeletben rögzítették, hogy lehallgatni csak az ügyészeknek szabad, de a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági ügyekben. Emiatt robbant ki a vita, mivel ezzel egyesek szerint ugyanolyan jogosítványokat kapott, mint a Szekuritáté. Ami talán túlzás – nemzetbiztonsági ügyekben eddig is a SRI volt a fő illetékes. Azt pedig, hogy mi számít nemzetbiztonsági ügynek – például a magyar jogkövetelések, budapesti illetékesek erdélyi látogatásai vagy néhány katonásdit játszó szerencsétlen petárdás poénjai –, eddig is a SRI mondta meg, ha valós veszélyt kellett elhárítani, ha az információ köszönő viszonyban sem volt a valósággal, csak saját legitimitásának megalapozását szolgálta. Vagyis nem változik semmi: a SRI kiváltságai továbbra sem csorbulnak, legfeljebb kevesebbet lesz szem előtt. Viszont ugyanolyan – ha nem nagyobb – intenzitással leplezi majd le a potenciális terroristákat. Függetlenül attól, hogy léteznek, vagy sem. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 21.Visszaadja a Románia Csillaga érdemrendet Vizi E. SzilveszterVizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke visszaadja a Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét, miután Klaus Johannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Vizi E. Szilveszter (fotó) az MTI-nek hétfőn elmondta: döntéséről levélben tájékoztatta Románia budapesti nagykövetét. Ebben kifejezte meglepetését és mélységes csalódását, hogy Románia államfője visszavonta Tőkés Lászlótól, a Románia Csillaga kitüntetést. Kitért Tőkés László romániai forradalomban játszott szerepére. Az államfő tette azt sugallja, Ceauseșcu szellemiségének valamiféle rehabilitációja jelenik meg Romániában – mutatott rá Vizi E. Szilveszter. Az elnök jelezte azt is: kiváló kapcsolatokat ápolnak román kollégáikkal. Vizi E. Szilveszter 2006-ban tudományos tevékenysége elismeréseként kapta a díjat Traian Băsescu akkori román elnöktől. Hétfőn ugyanakkor Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is tiltakoztak Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása miatt. MTI. Székelyhon.ro 2016. március 21.Potápi: elfogadhatatlan Tőkés kitüntetésének visszavonásaMTI - Tiltakozását fejezte ki Magyarország nemzetpolitikai államtitkára hétfőn Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása miatt, amely szerinte jól illeszkedik a magyar tisztviselők, képviselők elleni fellépések sorába. Potápi Árpád János az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt 25-26 évben senki nem kérdőjelezte meg Tőkés László kiállását, és azt a bátor tettet, amelynek köszönhetően Temesvárott elindult a román forradalom és felszámolták az egyik legkegyetlenebb kommunista diktatúrát. „Ha ez nem lett volna, ma nem beszélhetnénk demokratikus Romániáról” – mutatott rá. Hozzátette: Klaus Johannis tette, azaz a kitüntetés visszavonása is történelmi tett, de negatív előjellel. Mindez jól illeszkedik abba a sorba, ami a román belpolitikában az elmúlt 1-1,5 évben zajlik. Románia politikai értelemben jelentősen visszalépett, folyamatos a magyar tisztviselők és önkormányzati vezetők meghurcolása, megvádolása, és olyan légkör alakult ki, amiben a magyar szereplők egyre kevésbé tudnak érvényesülni. Kitért a magyar válaszra is, amellyel Tőkés László magyar becsületrendben részesült és megjegyezte: ezt az elismerést rajta kívül eddig csak Tamás Aladárné kapta meg. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint a kitüntetés visszavonása túlmutat Tőkés László személyén, üzenet Magyarországnak és a magyar nemzetnek, egyúttal kísérlet a romániai forradalom relativizálására. A döntés jogtalan, méltatlan, szégyenteljes, jogilag megkérdőjelezhető és politikailag motivált – összegzett. Kiemelte: Tőkés László román forradalomban játszott szerepét a világon mindenütt elismerik. A román államfő ezzel „elveszítette a gerincét”, a magyarok nagyon bíztak benne, de semmilyen gesztust nem tett irányukba. Lomnici Zoltán felidézte petícióját is, amelyet az erdélyi magyarok jogairól nyújtott be és amelynek nyomán az Európai Parlament megkezdte a vizsgálatot. Megjegyezte: az első közmeghallgatás az ügyben április 5-én lesz. Tőkés László 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia csillaga érdemrend lovagi fokozatát az 1989-es forradalom és a romániai rendszerváltás elindításában betöltött történelmi szerepéért. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. Klaus Johannis román elnök március 3-án vonta vissza az állami kitüntetést. Székelyhon.ro 2016. március 22.Romániában megerősítették a repülőterek és nagykövetségek védelmétA román csendőrség megerősítette a repülőterek és nagykövetségek védelmét kedden a brüsszeli terrortámadások után, de a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyelőre az ötfokozatú skála második, "elővigyázatos" szintjén tartja a terrorveszély miatti riasztást. „Európát érte terrortámadás, ez egy gyászos nap a civilizált világ számára" - állapította meg Klaus Johannis államfő. Az államfő elítélte az erőszakos cselekményeket, együttérzéséről biztosította Belgiumot, és az ottani hatóságoknak felajánlotta Románia segítségét. Dacian Cioloș kormányfő szerint az eddigi információik szerint Romániát nem fenyegeti közvetlen veszély, és nincs román a brüsszeli támadás halálos áldozatai vagy sebesültjei között. Elmondta: a bukaresti hatóságok teljes szolidaritásukról biztosították a brüsszeli kormányt és az Európai Unió intézményeit, a Brüsszelben élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó román állampolgárok számára pedig felajánlották a román nagykövetségen, illetve a bukaresti külügyminisztériumban alakult válságstáb segítségét. A Tarom légitársaság törölte öt keddi és szerdai brüsszeli járatát, de az ezekre váltott jegyeket elfogadják az Amszterdamba, Párizsba, Frankfurtba, Münchenbe vagy Londonba induló járatokon. A Tarom kedd reggeli brüsszeli járatát Amszterdamba irányították. maszol.ro 2016. március 24.Magyarságpolitikánk csődjeMohi Csaba nemzetközi jogász, az előző Orbán-kormány nagykövete a Magyar Nemzetben tegnap megjelent írásában elemzi a balliberális kormányok meghunyászkodásának és az azóta eltelt időszakban történt további meghátrálásoknak a következményeit. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter január végén Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Lazăr Comănescuval. Ennek befejezéseként kiadott zárónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a nehéz, alapvetően a nemzeti közösségekhez kapcsolódó kérdéseket levették a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről, és a hangsúlyt mostantól a közös sikertörténetekre helyezik. Ugyan jócskán vannak megoldatlan kérdések – folytatta Szijjártó Péter –, amelyek alapvetően az országaink területén élő nemzeti kisebbségekhez tartoznak, ám előbb sikertörténeteket kell csinálnunk, hogy a nehéz kérdéseket később meg tudjuk oldani. A hagyományos bizánci iskolán felnőtt román külügyér sietett megdicsérni ifjú kollégájának bölcsességét, „pragmatikusnak és cselekvésorientáltnak minősítette” őt. Mosolyogva és sietve elfogadta a magyar javaslatot, miszerint a jövőben a sikertörténeteknek kell prioritást adnunk. Mit is tehetnénk ehhez hozzá? Immár száz év óta valóban vannak sikertörténetek a magyar–román viszonylatban, ezek azonban kizárólag a román fél sikerei. Nézzük át, a Szijjártó-nyilatkozat jegyében milyen „magyar sikertörténetek” születtek a közelmúltban. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke február 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén úgy értékelte, hogy a korábban is ismert, de még kezelhetőnek tartott romániai magyarellenesség immár veszélyes dimenziókat mutat, felerősödött, és új köntösben jelent meg. Majd így folytatta: már az igazságszolgáltatást is felhasználják jogaink csorbítására, javaink visszavonására, megcsonkítására. Tervszerűen és folyamatosan, hivatásos feljelentők bírósági keresetei alapján, egymás után születnek az ellenünk irányuló, jogcsorbító és megalapozatlan ítéletek. A magyar nyelvet – a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonlóan – Romániában betiltani kívánó törvényjavaslat kapcsán a magára hagyott romániai magyarság felelős vezetője azt hangsúlyozta, hogy „rajtunk már csakis a magyar kormány tudna segíteni az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain kezdeményezendő eljárásaival”. Kormányunk ilyen kezdeményezéseiről nincs tudomásunk, ugyanakkor a hivatkozott magyar külügyminiszteri nyilatkozat felbátorította és megalapozta az újabb „sikertörténetet”, nevezetesen azt, hogy röviddel ezután, március 3-án a román köztársasági elnök visszavonta Tőkés Lászlótól azt a magas kitüntetést, amit korábban a mai „demokratikus” Románia megteremtéséért tett kimagasló érdemeiért kapott. Maga az erdélyi püspök úgy értékelte, hogy kitüntetésének megvonása beleilleszkedik abba a magyarellenes hangulatba, amely Romániában Victor Ponta hatalomra kerülésével jelentősen megerősödött. Tőkés László nem csupán szikra volt, amely felrobbantotta az egyik legaljasabb kommunista rendszert, de egyúttal fáklyalángként mutatta a helyes utat Erdélyben, az elszakított területeken, és egyúttal idehaza is. Az Antall-kormány a Ceaușescu utáni Románia megteremtését követően kezdeményezhette volna Tőkés László Nobel-békedíjra való előterjesztését, s jó okunk van azt gondolni, hogy ehhez a nemzetközi közvélemény támogatását is megkapta volna. A történelem által felkínált pillanatnyi lehetőséget csakis a legnagyobb politikusok veszik észre. Ezt a kegyelmi pillanatot – mint annyi mást a magyar rendszerváltás során – elmulasztotta a hazai vezetés, és az évek alatt sikerült következetes sárdobálással befeketíteni ezt a szentéletű embert. (A római bölcsesség szerint: „A művészet örök, az élet rövid, az alkalom pedig elillan”. Eredetiben „Ars longa, vita brevis, occasio praeceps”.) Így aztán ez is – sok más elpuskázott magyar lehetőséggel együtt – elillant. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar kormány a Tőkés Lászlót ért méltánytalanságot megpróbálta kompenzálni azzal, hogy március 11-én Magyar Becsületrenddel tüntette ki. Tőkés László korábban (Magyar Nemzet, 2005. november 19.) így értékelt: „Harcom igazi protestáns örökség, de nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy megéri-e vagy nem éri meg. A becsületesség olykor nem éri meg. Az embernek jobb volna beilleszkednie egy korrupt vagy hazug világba, de amint Luther Márton mondta: másként nem tehetek.” Erdélyi magyarságunknak a legfelső hazai politikai vezetés által történt elárultatására álljon itt két példa. Az egyik 2002. december 1-jéhez fűződik, és a budapesti Kempinski szállodához. Ezen a napon ünnepli Románia Erdély Magyarországtól való elcsatolásának napját. A cikkhez mellékelt képen a magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter pezsgővel ünnepel Adrian Nastase román miniszterelnökkel, teljes hazai „főpapi kíséret” mellett, Göncz Árpád államfővel és Kovács László külügyminiszterrel. Figyelmet érdemel Nastase győztes nevetése, valamint a hazai stáb megalázkodó és kínos mosolya. Az eseményhez tartozik, hogy Medgyessy ugyanezen év januárjában lépett hivatalába, és annyira sietett, hogy miniszterelnökségének már első évében megünnepelte ezt a magyarság számára oly gyászos napot, továbbá az is idetartozik, hogy a Magyar Nemzet Medgyessy hivatalba lépését három héttel követően megírta, hogy az új magyar demokrácia miniszterelnöke a Kádár-rendszerben D-209 fedőkód alatt III/II-es szigorúan titkos ügynökként tevékenykedett. 2010-ben, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor ugyanitt, a Kempinski előtt nem pezsgő folyt, hanem gyászharang szólalt meg. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament képviselője bocsánatkérésre szólította fel Göncz Árpádot, Medgyessy Pétert és Kovács Lászlót. Itt jegyezzük meg, hogy az egyéni kiállás szép példáját adta Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki bejelentette: visszaadja a Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Döntéséről levélben tájékoztatta Románia budapesti nagykövetét. Az e cikkhez mellékelt második fotó egy közelmúltban történt eseményt örökített meg: Orbán Viktor külügyminisztere, Szijjártó Péter – a magyar–román sikertörténetek propagátora – magas kitüntetést adott át az Erdély elszakítását korábban ünneplő szocialista miniszterelnöknek. No comment. Mindezek után Tőkés László – aki annak idején Orbán Viktornak köszönhetően szerzett európai parlamenti képviselői mandátumot – a közelmúltban ezt nyilatkozta: „most már én sem értem Orbán Viktor nemzetpolitikáját”, majd elhagyta a határon túli magyar vezetők részére összehívott tanácskozást. A magyar külügyminiszter és számos magas rangú kormányzati vezető megnyilvánulásai azt mutatják, hogy a magyar történelem területén komoly ismerethiány van, ezért most csak egy dolgot emelünk ki Erdély legfontosabb magyar–román összefüggéseiből. Az évszázadok során Erdélyben nagyszámú különböző nemzetiség (székelyek, szászok, románok, zsidók, örmények stb.) élt egymással békében. A középkori Erdély szabad szellemisége azt eredményezte, hogy ami sehol a világon nem sikerült, az itt igen: kis területen nagyon sok eltérő „filozófiájú” vallás háborítatlanul működött. Éltek itt evangélikusok, kálvinisták, római katolikusok, unitáriusok és trinitáriusok, baptisták és anabaptisták, ortodoxok és görög katolikusok, továbbá ortodox zsidó vallásúak, valamint olyan székelyek is, akik szabad elhatározásból a zsidó vallás rítusait követték. Ők a „szombatosok”. Bocskai István fejedelmünk felismerte, hogy Erdélyben csakis úgy tud a sokszínű és sokvallású lakosság körében békét és ezzel virágzó gazdaságot teremteni, ha teljes nemzeti egyenrangúságot és teljes vallásszabadságot biztosít. Ezt a megoldást ajánljuk a mai román és valamennyi európai vezetőnek, valamint mindazoknak, akiknek Erdély ügyében mondandójuk vagy teendőjük van. itthon.ma/szerintunk 2016. március 25.Johannis a fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködésről tárgyalt AnkarábanKlaus Johannis román államfő tegnapi törökországi látogatásán a Fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködésről, illetve a stratégiai partnerség alapján történő kétoldalú kooperáció megerősítésének fontosságáról tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. „A török kormányfővel folytatott egyeztetés témái között szerepelt mind a két állam közötti stratégiai partnerség alapján történő kétoldalú kooperáció megerősítésének fontossága, mind a Fekete-tengeri és a NATO-n belüli együttműködés” – áll az Államelnöki Hivatal sajtóközleményében. A két államférfi a politikai párbeszédről, illetve a romániai török és a törökországi román származású közösségnek a két ország közötti kapcsolat megerősítéséhez való hozzájárulásáról is beszélt. „Mindkét fél hangsúlyozta a gazdasági együttműködés megerősítésének és a meglévő potenciál minél hatékonyabb kihasználásának fontosságát” – áll a közleményben. Törökországi látogatása során Johannis tegnap találkozott a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökével, Ismail Kahramannal is. Tárgyalásaik során hangsúlyozták, hogy Románia és Törökország politikai, stratégiai és gazdasági szinten egymás kulcsfontosságú partnere, a parlamenti kapcsolatok megerősítése a kétoldalú együttműködés elmélyítését segítheti elő. nyugatijelen.com / Mediafax. Erdély.ma 2016. március 25.Eldőlt: felépülhet a bukaresti óriásmecsetSínen van a Bukarestben török anyagi támogatással létrehozandó, viták kereszttüzében álló mecset építése – derült ki szerdán Klaus Johannis román államfő törökországi látogatásán. A két államfő ankarai találkozóját követő sajtótájékoztatón Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte: a romániai muzulmánok muftiátusa már elkezdte az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzését. „A muftiátus ajándékba kapott egy telket Bukarestben azzal a céllal, hogy ott mecsetet építsen. Jelenleg a szükséges engedélyek beszerzésével foglalkozik. Törökország pedig készen áll minden támogatást megadni ennek a projektnek” – jelentette ki a török államfő. Erdogan azt is elmondta, hogy Isztambulban már kijelölték azokat a helyeket, ahol cserében kápolnát és szállást építenek a román zarándokoknak. „Ezekről barátommal, Johannis úrral is tárgyaltunk” – mondta Erdogan. Hozzátette: Ankara a román tiltakozások ellenére is folytatni kívánja a mecsetépítést. Szerinte a tervek már készen vannak, a mecset pedig „a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyilvánulása lesz”. Klaus Johannis a téma kapcsán megerősítette: a projekt az engedélyeztetési szakaszban van, ami a bukaresti önkormányzat hatásköre, és jelenleg dolgoznak a papírmunkán. Mint arról beszámoltunk, a mecsetépítés terve tavaly heves tiltakozást váltott ki. Az óriásmecset felépítésére szánt 11 ezer négyzetméteres bukaresti telek átadásáról szóló jegyzőkönyvet még tavaly júliusban írta alá Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár és Murat Iusuf muzulmán főmufti, a török közösség vallási vezetője. A megállapodás értelmében a román állam 49 évre ingyenesen adja a muzulmán felekezet használatába a főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében található telket, azzal a feltétellel, hogy ott a felekezet közhasznú épületeket, nevezetesen egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokkal egészítenek ki. Traian Băsescu volt államfő viszont biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. Băsescu azt állította, hogy a több millió euró értékű telken kétezer hívő befogadására alkalmas mecset és hatezer diák oktatását lehetővé tevő muzulmán egyetem épül, a kormány „nagylelkűségét” pedig azzal hozta összefüggésbe, hogy Victor Ponta akkori miniszterelnök hetekig Törökországban gyógykezeltette magát. „Talán nem tudják elképzelni azt a bukaresti metrómegállót, amelyben egy vallásos fiatalember csúcsforgalom idején Allah nevében felrobbantja magát, vagy nem képesek maguk elé képzelni azokat a kudarcot vallott román fiatalokat, akik iszlám hitre térve Szíriába vagy Irakba indulnak kiképzőtáborokba, hogy aztán Európába visszatérve elhozzák nekünk az Iszlám Állam jótéteményeit” – vágott vissza a volt államfő, amikor első megszólalását számos politikus felelőtlennek minősítette. Szeptemberben a muzulmán imaház elleni tiltakozásul száz fakeresztet állítottak fel a Bukarestben tervezett óriásmecset ellenzői a muzulmánoknak adományozott telken. A 2011-es népszámláláson csaknem 65 ezren vallották magukat muzulmán vallásúnak az országban, a török közösség főleg Dobrudzsában él. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2016. március 28.Elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetétMegalapozatlannak minősítette és elutasította a bukaresti törvényszék Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, amelyet az EP-képviselő másfél éve nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen – tudta meg az MTI hétfőn a törvényszék elnökétől. Filip Teodorescu, a Securitate kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állították 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. Tőkés László 30-30 ezer eurós kártérítést követelt rágalmazásért Filip Teodorescutól és az Antena 3 hírtelevíziótól, illetve 15 ezer eurót Ioan Talpestől. A törvényszék háromszori halasztás után pénteken meghozott döntése nem jogerős. Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje a kereset elutasítását az MTI-nek kommentálva „egészen elképesztőnek” nevezte az ítéletet, amely azonban „a jelenlegi magyarellenes hangulatkeltésbe beleillik”. A végzés szerinte jogilag csak úgy értelmezhető, hogy a törvényszék is idegen kémnek és hazaárulónak tartja Tőkés Lászlót. Felidézte: a per érdemi tárgyalása során Tapleș és Teodorescu a volt temesvári lelkésznek egy magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989-ben írt elismervényével próbálták alátámasztani azt az állításukat, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott. „Ha minden pap, aki a Ceaușescu korszakban támogatást kapott külföldről, hazaáruló lenne, akkor azt hiszem, egy pap sem maradt volna Romániában, főleg ortodox” – jegyezte meg Kincses Előd. Az ügyvéd elmondta: a felperes azzal bizonyította a kémvád megalapozatlanságát, hogy Tőkés Lászlót – az európai parlamenti képviselői mandátumra pályázó jelöltként – átvilágította az egykori Securitate levéltárát vizsgáló testület (CNSAS) és megállapította, hogy Tőkés László, nem volt kommunista titkosszolgálati ügynök. „Becsatoltam továbbá a Bihar megyei táblabíróság egy ítéletét, amelyben elmarasztalták azt a nagyváradi újságírót, aki ugyanezeket a rágalmakat terjesztette Tőkésről és abban benne van, hogy Tőkés egy történelmi személyiség és teljességgel megalapozatlanok azok a hazugságok, amelyeket újra felmelegítettek a volt szekusok” – magyarázta Kincses Előd. Az ügyvéd szerint befolyásolhatta a bíró – általa törvénytelennek tartott – döntését az, hogy a per érdemi tárgyalása utáni napokban, az ítélethozatal előtt három héttel Klaus Johannis román államfő visszavonta Tőkés Lászlótól a Románia csillaga érdemrendet, amellyel 2009-ben, a forradalom huszadik évfordulóján a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért tüntették ki. Kincses felidézte: azt is törvénytelennek tartják, hogy az államfő megfosztotta Tőkés Lászlót a román állami kitüntetéstől és hivatalos megkeresésben kérték az elnöki rendelet visszavonását. Mint mondta, a mostani erkölcsi kártérítési perben is javasolni fogja Tőkés Lászlónak, hogy fellebbezzen. Ebben az esetben a jogerős ítéletet a bukaresti táblabíróság fogja meghozni. MTI. Székelyhon.ro 2016. március 30.Jogerős szekusnézetekMiközben az erdélyi, székelyföldi magyar emberek tekintélyes része húsvétra figyelt, e csendes, feltámadásra szólító ünnep sem múlhatott el újabb, hivalkodóan magyarellenes cselekmény nélkül. Ez követi az elkezdett, veszélyesen „perverz” módszertant, és ismételten a jogszerűség köntösébe csomagolt. A bukaresti törvényszék ugyanis elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, amelyet a politikus másfél éve nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező egykori szekus főtisztek ellen. A független honi igazságszolgáltatás újra olyan döntéssel rukkol elő, mely mértékletesség és megfontoltság helyett az áporodottság érzetét kelti. Mert a bukaresti törvényszék határozata arról is szól, hogy amikor Tőkés kapcsán a főszekusok cizellált és elfelejtettnek hitt rágalmakat fogalmaztak meg az Antena3 hírtelevízió műsorában – ó, te féltett és oltalmazott sajtószabadság, melyért választottjaink dicső serege nem rest ódákat zengedezni és kardot rántani! –, valójában helyesen cselekedtek, jól beszéltek, s igen, lehet bátran készülni a folytatásra. Következhetnek a sértő, uszító szóvirágok, mert a magyarellenes szólamok mindig értő fülekre s íme, helyeslő bírákra találnak. Hogy Filip Teodorescu, a Securitate kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpeş, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója éppen azt a képtelenséget állította 2014 szeptemberében (nem a kilencvenes évek nacionalista hullámverésében!), hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt, ez a jelek szerint az igazságszolgáltatók számára mellékes. És nem az a legnagyobb gond, hogy a törvényszék döntésével nem kényszeríti kártérítésre a valótlant állítókat, illetve, hogy Tőkés László a helyzet jelenlegi állása szerint vélhetően nem részesülhet a kért kártérítésben. Ennél sokkal súlyosabb, hogy az efféle határozatokkal szép csendesen jogerőre emelkedik a hazugság, az aljas rágalmazás, a nacionálkommunista uszítás. Még erősebben felvértezik az egykori kommunista titkosrendőrség szemérmetlen korifeusait – kik eddig is nyeregben érezhették magukat –, folytassák csak bátran. S hogy Tőkés Lászlónak a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért adományozott Románia csillaga érdemrendjét visszavonva maga Klaus Iohannis államfő is Talpeşék malmára hajtotta a vizet, az szinte evidencia. Összenő, ami összetartozik. Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 30.Hírszerzők a terrorizmus ellenA román hírszerzés fejleszteni akarja a terrorizmus megelőzésére irányuló partneri kapcsolatait, hangsúlyosan a regionális együttműködést – hangoztatta Eduard Helvig, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója tegnap, a szolgálat évértékelő értekezlete után. Elmondta, tavaly 336 terroristagyanús külföldit utasítottak ki Romániából, vagy nem engedtek be az országba, további kilencezer kitiltott külföldit pedig figyelemmel követnek. Ezek többsége a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híve, illetve olyanok, akik radikalizáló, szervezkedő propagandatevékenységet folytattak Romániában az IÁ nevében. Az RHSZ a bevándorlási válságot is kockázati tényezőnek tekinti, és készen áll ennek kezelésére, ha tovább romlik a közel-keleti helyzet, illetve módosul a balkáni migránsútvonal. „Románia ma a biztonság bástyájának számít, de vigyázzunk, hogy ne váljunk szigetté szomszédaink között” – jelentette ki az RHSZ igazgatója. Hellvig kitért arra is, hogy a hírszerzést nem érinti hátrányosan az a februári alkotmánybírósági döntés, amely megszüntette az ügyészségek számára végzett lehallgatások jogalapját. Az igazgató nem méltatlankodott, amiért elkülönítették a titkosszolgálati és rendőri lehallgatásokat: szerinte a szolgálatnál csak most kezd normalizálódni a helyzet, miután a korábbi adatmennyiség a háromszorosa volt az RHSZ feldolgozási kapacitásának. A szolgálat állománygyűlésén jelen lévő Klaus Iohannis államfő kijelentette: a terrorfenyegetés riasztó növekedése közepette létfontosságú, hogy az európai titkosszolgálatok együttműködjenek, és összehangolják tevékenységüket. Az államfő szerint az RHSZ elismert és hiteles partnernek számít az észak-atlanti közösségben, de figyelmeztetett, súlyos joghézagok akadályozzák a nemzetbiztonsági szervek munkáját, miután a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó korábbi jogszabályok alkotmányelleneseknek bizonyultak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 30.Johannis elismerte a SRI munkájátTovábbra is a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) feladata a jogállamiság védelme, és a korrupció elleni küzdelem – nyilatkozta Klaus Johannis államelnök a SRI 2015-ös mérlege kapcsán. – A szolgálat jelentős mértékben hozzájárult a korrupció elleni harchoz, amelyet továbbra is a legérzékenyebbik témák egyikeként tartanak számon az intézmények és a közvélemény szempontjából egyaránt. Az adócsalás és szervezeti bűnözés felszámolása ellen is hathatósan fellépett, ugyanakkor a kiberbiztonság megteremtésében is nagy szerepe volt – hangsúlyozta az államelnök, aki a SRI jelentőségét igyekezett nyomatékosítani. Szabadság (Kolozsvár) 2016. március 31.A román hírszerzés regionális kapcsolatainak fejlesztésére törekszikA román hírszerzés fejleszteni akarja a terrorizmus megelőzésére irányuló partneri kapcsolatait, hangsúlyosan a regionális együttműködést – hangoztatta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója kedden, a szolgálat évértékelő értekezlete után. Elmondta: tavaly 336 terroristagyanús külföldit utasítottak ki Romániából, vagy nem engedtek be az országba. További kilencezer kitiltott külföldit követnek figyelemmel: többségük a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híve, illetve olyanok, akik radikalizáló, szervezkedő propagandatevékenységet folytattak Romániában az IÁ nevében. A SRI a bevándorlási válságot is kockázati tényezőnek tekinti, és készen áll ennek kezelésére, ha tovább romlik a közel-keleti helyzet, illetve módosul a balkáni migránsútvonal. "Románia ma a biztonság bástyájának számít, de vigyázunk, hogy ne váljunk szigetté szomszédaink között" – jelentette ki a SRI igazgatója. Kitért arra is, hogy a hírszerzést nem érinti hátrányosan az a februári alkotmánybírósági döntés, amely megszüntette az ügyészségek számára végzett lehallgatások jogalapját. Eddig nemcsak a nemzetbiztonsági ügyekben végzett megfigyeléseket a SRI, hanem a korrupció, szervezett bűnözés vagy akár adócsalás gyanújával indult büntetőeljárásokban is a SRI "szolgáltatásait" vette igénybe az ügyészség. Hellvig nem méltatlankodott, amiért elkülönítették a titkosszolgálati és rendőri lehallgatásokat: szerinte a szolgálatnál csak most kezd normalizálódni a helyzet, miután a korábbi adatmennyiség a háromszorosa volt a SRI feldolgozási kapacitásának. A szolgálat állománygyűlésén jelen lévő Klaus Johannis államfő úgy vélte: a terrorfenyegetés riasztó növekedése közepette létfontosságú, hogy az európai titkosszolgálatok együttműködjenek, és összehangolják tevékenységüket. Az államfő szerint a SRI elismert és hiteles partnernek számít az észak-atlanti közösségben. Johannis másfelől arra figyelmeztetett: súlyos joghézagok akadályozzák a nemzetbiztonsági szervek munkáját, miután a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó korábbi jogszabályok alkotmányelleneseknek bizonyultak. A nemzetbiztonságban egységes és korszerű törvényi keretre van szükség, amelynek az elfogadását nem szabad tovább halogatni – hangoztatta az államfő. Népújság (Marosvásárhely) 2016. március 31.Előszó a fekete márciust taglaló kötethezA marosvásárhelyi pogrom 26. évfordulója alkalmából mutatták be március 21-én a budapesti Magyarság Házában Kincses Előd ügyvéd Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének magyar és román nyelvű 3., valamint angol nyelvű 2. kiadását. Az alábbiakban közöljük az első és második angol kiadás szerkesztőjének, Christopher Keelingnek a kötetekhez írt előszavát azzal a megjegyzéssel, hogy a szerző Klaus Johannis államfővel kapcsolatos illúziói időközben elszálltak. Egy kis magyarázat: én vagyok az a Harry Richards, aki e könyv első angol kiadását szerkesztette negyed évszázaddal ezelőtt. Álnevet használtam, mert akkor még a müncheni Szabad Európa Rádió központi hírrészlegének voltam szerkesztője. Amikor a Szabad Európa Rádió készült átköltözni Prágába, úgy gondoltam, inkább szabadúszó újságíróként folytatom a munkám, maradva a Kelet-Európa témánál. A hozzáférhetőség és az interjúk létfontosságúak egy újságíró számára. Azt gondoltam, nem válik hasznomra a román Vatra-vezetőknél, ha azonosítanak és megtudják, hogy nyomtatásban fasisztának neveztem őket. Nos más karriert választottam, úgyhogy ez a probléma már nem áll fenn. Látom, hogy Kincses Előd könyvének ezen új, angol nyelvű kiadásában – a tisztázott problémák következtében megejtett több módosítás közt – megemlíti azt a megalapozott feltevést is, miszerint a Vatra csupán egy fedőszerv volt, és a forradalmat követő évtizedben rejtett erők manipulálták a romániai nacionalizmus instabil formáit. Azonosít egy Szekuritáté-egységet és annak parancsnokezredesét, amely feltételezhetően a későbbi bukaresti bányászjárást szervezte, amikor a Bukarestbe szállított bányászok kormányellenes tüntetőket bántalmaztak. És megemlíti azt az elméletet, miszerint ugyanez az egység szervezte a feltüzelt román parasztok marosvásárhelyi támadását is. Hogy állunk most? Bizonyos dolgok, amelyeket 1992-ben említettem, nem történtek meg: a szlovákok valóban rosszul bántak a magyar kisebbséggel, de nem úgy, hogy az bármiféle magyar akcióhoz vezetett volna. Ugyanakkor a szerbek által Boszniában és Koszovóban elkövetett bűncselekmények sokkolták a civilizált világot. S persze most Keleten a Putyin-rezsim viselkedése foglalkoztat minket − a Grúzia elleni támadások, a Krím-félsziget elcsatolása Ukrajnától, és a kelet-ukrajnai szeparatista mozgalom támogatása, hazai ellenfeleinek megölése London utcáin és otthon, a balti köztársaságok és intézményeik ellen irányuló megfélemlítési kísérletek és kibertámadások. Súlyos problémák. Akkor pedig miért is említésre méltó ez a viszonylag csekély jelentőségű incidens Erdélyben, amely csupán öt életet követelt egy nap folyamán? Nos én úgy vélem (és ezt az eredeti előszóban is megjegyeztem), hogy azért, mert ez volt az első nemzetiségek és közösségek közti öldöklés, amely közvetlenül a kommunizmus bukása után robbant ki Kelet-Európában. És elég gyorsan bekövetkezett. 1992-ben Francis Fukuyama amerikai politológus megjelentette A történelem vége és az utolsó ember című munkáját, amelyben azt írta: „Aminek tanúi vagyunk, az nem pusztán a hidegháború vége vagy a háború utáni történelem egy bizonyos korszakának elmúlása, hanem a történelem, mint olyan vége is... Vagyis: az emberiség ideológiai evolúciójának végpontja és a nyugati típusú liberális demokráciának mint az emberi társadalomszervezés végső formájának egyetemessé válása.” Ez a tézis már akkor is kétséges volt. Akkor is lehetett volna érvelni amellett, hogy a kommunizmus csupán befagyasztotta a történelem témáit. Magyarok és románok, lengyelek és oroszok hivatalosan testvéri, szocialista szövetségesekké váltak. A kommunizmus összeomlása nem azt jelentette, hogy a világ túllépett a történelemről alkotott legutóbbi (és hamis, kommunista) megközelítésen, és felkarolta a nyugati liberális demokrácia „egyetemessé válását”, hanem sokkal inkább az történt, hogy a kortárs történelem – főleg a nacionalizmus témája – felszabadult, hogy folytathassa történetét. A kommunista Románia korrupciója és törvénytelensége lassan tűnik el. Többen megjegyezték már, hogy – ellentétben más kelet-európai országokkal – Romániában nem született olyan új párt, amely a kommunisták közvetlen örököse lett volna (nem úgy, mint például Magyarországon a Magyar Szocialista Párt). Ez azonban nem szükségszerűen a politikai egészség jele volt. Sokkal inkább az történt, hogy a régi rezsim cinikus káderei eltűntek szem elől, majd új köpönyegben bukkantak fel, gyakran a román nacionalizmuséban. Ez most megváltozott. Erdély német lakossága ugyan rendkívül megfogyatkozott, de ma Románia elnöke német – Klaus Johannis, az erdélyi Szeben városának volt polgármestere, aki megválasztásakor fogadalmat tett, hogy megerősíti a tényleges jogállamiságot, és azonnal „munkához lát”. Ugyanakkor Victor Ponta volt miniszterelnök ellen adócsalás, pénzmosás és okirat-hamisítás miatt emelt vádat 2015 novemberében a román korrupcióellenes ügyészség. Ez is egyfajta haladás. Christopher Keeling. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 1.Iohannis szerint korai (Óriásmecset Bukarestben)Az Agerpres hírügynökség értesülései szerint az elnöki hivatal nem ellenzi, hogy felépüljön a Bukarestbe tervezett óriásmecset, csak az időpontot tartja alkalmatlannak a „terrorizmus és bevándorlás” miatt. Klaus Iohannis múlt heti törökországi hivatalos látogatásán Recep Erdogan török elnök „a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyilvánulásának” nevezte a bukaresti mecset megépítését, Iohannis pedig megerősítette: a terv az építési engedélyezés szakaszába került, ami a főpolgármesteri hivatal hatásköre. Mint ismeretes, a kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenesen a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket a főváros északi részén, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket – egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot – építsen. A mecset emelését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki. A telken több ízben rendeztek tiltakozó megmozdulásokat a mecsetépítés ellenzői. „A múlt heti törökországi államfői találkozón Klaus Iohannis nem tagadhatott meg egy olyan kötelezettségvállalást, amit Románia az utóbbi időben háromszor is a legmagasabb szinten megerősített” – magyarázta az elnöki hivatal egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője. Mint kifejtette: egy bukaresti mecset és isztambuli ortodox templom megépítéséről még Adrian Năstase kormányfő állapodott meg 2004-ben az akkor szintén miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogannal, 2011-ben Băsescu államfőként szintén elvi beleegyezését adta Erdogannak, majd 2015-ben Victor Ponta miniszterelnök egy kormányhatározattal telket is adott a muzulmánoknak. Az ortodox egyháznak – amely egy kápolnával is megelégedne Isztambulban – állítólag hat telket is felajánlottak azóta a törökök, de egyiket sem fogadta el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 1.Orbán Viktort és Klaus Johannist is fogadta Barack Obama a Fehér HázbanMegkezdődött Washingtonban a kétnapos nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezlet, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök, Romániát pedig Klaus Johannis államfő képviseli. MIndkét ország vezetőjét fogadta az Óvális Irodában egy fotó erejéig Barack Obama államfő, viszont négyszemközti tárgyalást egyik féllel sem tartott. A Miniszterelnöki Sajtóiroda két képen adott közzé pénteken reggel Orbán washingtoni útjáról, az egyiken az látszik, amint Orbán Viktor épp megérkezik a Fehér Házba, a csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére rendezett vacsorára, illetve egy asztalnál ül Mark Rutte holland és John Key új-zélandi kormányfővel és jobbról Amano Jukijával, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával. maszol.ro 2016. április 4.Tőkés nemzetközi védelmet kér ismétTőkés nemzetközi védelmet kér a romániai magyarságnak A Romániában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások ellen Tőkés László európai parlamenti képviselő a nemzetközi közösség és Magyarország védelmét kéri. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke erről hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt, kiemelve, hogy Romániában a politikai megrendelésre időről időre kiújuló magyarellenesség az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez fogható mérteket ölt. „Európa normái ellen való, és emberi méltóságunkban sért ez az évszázadok óta tartó magyarellenesség” – hangsúlyozta Tőkés László, aki ennek okán a nemzetközi közösség és Magyarország védelmét kéri a romániai magyarság számára. Kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy konkrétan ahhoz hasonló védelmet kellene biztosítani a romániai magyarság számára, mint amilyen védelmet Ausztria garantált az olaszországi, dél-tiroli német anyanyelvű polgárok számára. Tőkés László a legutóbbi konkrét magyarellenes megnyilvánulások között említette az autonómiabarát székelyföldi polgármesterek ellen elkövetett hatósági túlkapásokat, a Székely Szabadság Napján részt vevő személyek megbírságolását, valamint a székely és a magyar szimbólumok használata elleni kampányt. Magyarellenes megnyilvánulásnak minősítette a bukaresti törvényszék visszautasító határozatát is abban a perben, amelyet ő Filip Teodorescu és Ioan Talpes ellen kezdeményezett, akik az Antena 3. televízió egyik műsorában hazaárulónak és külföldi kémnek nevezték őt. Tőkés László fenyegetésként fogja fel azt, hogy nem kaphat jogorvoslatot ilyen rendkívül súlyos vádakkal szemben. Bejelentette: előzetes panaszban kérte Klaus Iohannis államfőtől azt, hogy vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrend ügyében hozott döntését. Korrupt és autonomista Tőkés László kifejtette: különbséget kell tenni korrupt magyarok és autonomista magyarok között. Véleménye szerint a székelyföldi polgármestereket azért üldözik, mert az autonómiáért küzdenek, de a Bihar megyei RMDSZ vezetői ellen valóban korrupciós ügyek miatt folyik eljárás. Mint kifejtette, a korrupt magyarok a magyar identitásuk mögé bújnak, és áldozatnak kívánják magukat beállítani, hogy korrupciós ügyeiket tovább űzhessék.Tőkés László kijelentette, hogy a magyar szervezetek összefogása csak akkor valósulhat meg, ha az RMDSZ megtisztítja sorait. Arra a kérdésre, hogy Kiss Sándort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét autonómia pártisága vagy korrupciós ügyei miatt üldözi-e Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), Tőkés László helyett Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke válaszolt, elmondva, hogy a Bihar megyei RMDSZ vezetősége valóságos maffiát képez, akiknek ügyletei nem csak jogszerűtlen, hanem magyarellenes cselekedeteknek is minősülnek. Csomortányi István név szerint említette Kiss Sándor mellett Biró Rozáliát, Szabó Ödönt és Cseke Attilát is, akik állítása szerint mindannyian részesei a különböző jogszerűtlenségeknek. A Bihar megyei vezető RMDSZ-es politikusokhoz köthető konkrét példaként említette az Aradi úti, meg nem valósult lakópark ügyét, kiemelve, hogy ott lebontották az egykori kaszárnyaépületeket, melyek műemlékvédelmi jellegű építmények voltak, de a Nagyváradi Hőerőmű üzemeltetésére kötött szénvásárlási ügylet, valamint a nagyváradi hulladéktároló kapcsán folyó vizsgálat is ilyen ügyek. Csomortányi István, Szabó Ödönnel, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökével kapcsolatban azt említette példaként, hogy közel tíz évig vett fel fizetést a Körösvidéki Múzeumtól anélkül, hogy konkrét munkatevékenységet fejtett volna ki ott, és mindmostanáig nem számolt be arról sem, hogyan jutott a családja birtokába Nagyváradon egy értékes Pavel utcai ingatlan. Sajnálatosnak nevezte továbbá azt, hogy a váradi Ady-központ ügyében mindmostanáig nem indított vizsgálatot a DNA. Csomortányi István kijelentette, hogy ilyen körülmények között a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével nem lehet tárgyalni, éppen ezért a közelgő helyhatósági választásokon a helyi RMDSZ-szervezetekkel folytat tárgyalásokat az EMNP. Pap István erdon.ro 2016. április 5.HírsalátaMADÉFALVÁN NEM ADJÁK FEL. Noha az elveszített per után egy ideje levették a magyar nyelvű feliratot a madéfalvi községházáról, ezt nemsokára újjal helyettesítik. Szentes Csaba, a község polgármestere egyelőre annyit árult el, hogy többnyelvű felirat készül, amelynek kihelyezése érdekében az utolsó egyeztetéseknél tartanak. „Mindenképpen ki lesz írva magyarul is, hogy községháza, és nem csak románul” – mondta Szentes. A Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület tavaly több Hargita megyei polgármester és önkormányzat ellen indított pert a községháza feliratok eltávolításáért, Madéfalván kívül Csíkkozmáson kellett levenni a feliratot törvényszéki döntésre, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkrákos, és Csíkszentdomokos esetében még nincs ítélet. ( Székelyhon) KIS LÉPÉSEKKEL A KISREPÜLŐTÉR FELÉ. Sikerrel pályázott a Hargita Megyéért Egyesület a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél a csíkcsicsói kisrepülőtér megvalósíthatósági előtanulmányának elkészítésére. Egy Hargita megyei, Csíkszereda közelében levő repülőtér ötletét még 2014-ben vetette fel Borboly Csaba megyetanács-elnök. A városhoz közeli Csíkcsicsóban jelenleg egy magánrepülőtér működik, a tervek szerint azt alakítanák át úgy, hogy menetrend szerinti kisrepülő-járatokkal kössék össze Csíkszeredát a magyar és a román fővárossal. (Transindex) SZEGÉNYEBB A IOHANNIS-HÁZASPÁR. A brassói táblabíróság tavaly novemberben hozott jogerős ítélete nyomán Klaus Iohannis államfő elvesztette egyik nagyszebeni ingatlanát, amelyet feleségével, Carmennel közösen birtokolt. A házaspár azonban a jogerős ítélet kimondása után is havonta 5000 eurót kapott a Raiffeisen Banktól a ház bérléséért – mostanáig. Az adóhatóság ugyanis március 25-én törölte a telekkönyvi nyilvántartásból az államfő és a felesége tulajdonjogát. (Maszol) FAPADOSOK AZ ÉLEN. A mintegy 13 millió utast számláló román légi közlekedési piacon az első öt legnagyobb szereplő közül három fapados légitársaság, amelyek tavaly összesen 7,2 millió utast szállítottak. A piacon tavaly megszilárdította első helyét a magyar érdekeltségű Wizz Air, amely 4,5 millió utast szállított, ami 35 százalékos piaci részesedést jelent. A 2003-ban alapított cég tovább növelte utasai számát, így bebiztosítva piacvezetői pozícióját, amit 2011 óta folyamatosan tart Romániában. Második helyen a Tarom állami légitársaság áll, amely tavaly 2,4 millió utast szállított. A szintén román érdekeltségű Blue Air diszkont légitársaság a harmadik, 2 millió utassal. A légi közlekedési piac negyedik legnagyobb szereplője a német Lufthansa csoport, amely 1,5 millió utast szállított a vizsgált időszakban. Ötödik az ír Ryanair, amelynek Romániát érintő járatain 700 ezren utaztak. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 7.Újabb hároméves megbízást kapott Laura Codruta Kövesi a román korrupcióellenes ügyészség élénÚjabb három évre Laura Codruta Kövesit nevezte ki a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére Klaus Iohannis – ezt maga az államfő közölte szerdán a román köztelevíziónak adott interjújában. Az elnök hozzátette: nagyon elégedett a DNA tevékenységével és semmi kétsége nincs Kövesit illetően. A kinevezésről szóló elnöki rendelet várhatóan csütörtökön jelenik meg a hivatalos közlönyben. A korrupcióellenes főügyész mandátumának meghosszabbítását javasló Raluca Pruna igazságügyi miniszter szerint a DNA működését leginkább az minősíti, hogy látványosan emelkedett a vádhatóságba vetett bizalom. A DNA-ban a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján a felnőtt lakosság 61 százaléka bízik, messze meghaladva más közintézmények bizalmi indexét – mutatott rá a tárca vezetője. Kövesi a múlt héten nyilvános meghallgatáson vett részt a bírák és ügyészek szakmai fórumaként működő Legfelső Bírói Tanács (CSM) ülésén. Rámutatott, hogy tavaly rekordszámú (1250) gyanúsítottat állított bíróság elé a DNA, és csaknem félmilliárd euró értékű vagyonelkobzást rendeltek el. A DNA 2015-ben hatszor több köztisztviselő ellen indított bűnvádi eljárást, mint a Kövesi 2013-as kinevezése előtti évben. A törvény szerint egyazon személy kétszer kaphat hároméves főügyészi megbízást a DNAélén. Kövesi jelezte: második mandátuma idején szeretné növelni a bűnözésből származó vagyonok elkobzásának hatékonyságát. Javasolta, hogy a törvényhozók terjesszék ki a beismerő vallomáson alapuló vádalku lehetőségét több korrupciós bűncselekményre, példaként a megvesztegetés elfogadását, és a pénzmosást említette. Jelenleg a román jogrend nem ösztönzi a beismerő vallomást a hét évet meghaladó börtönbüntetéssel sújtható bűncselekményeknél. Kövesi 2006 és 2012 között Románia legfőbb ügyésze volt. Traian Basescu volt államfő később elmondta: azért esett akkor a teljességgel ismeretlen erdélyi ügyészre a választása, mert az egykori válogatott kosárlabdázó Kövesiről küzdőszellemet feltételezett, egyetlen vádlottját sem mentette fel a bíróság, és az akkor még csak 33 éves jogásznak “semmi köze nem lehetett a legfőbb ügyészség elefántjaihoz”. A DNA a román legfőbb ügyészség szervezeti autonómiával rendelkező alegysége, amely – a tízezer eurós csúszópénzt vagy 200 ezer eurós kárt meghaladó – korrupciós ügyekben illetékes, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők. erdon.ro 2016. április 9.Rasszista támadás érte a roma közösséget BukarestbenRasszista üzeneteket festettek ismeretlenek szombatra virradóra a roma világnap (április 8.) alkalmával felállított sátorra. A fajgyűlölő feliratokról ("Halál a cigányokra!") fotókat is posztolt Facebookra Gelu Duminică ismert romajogi aktivista. Az Országos Roma Kulturális Központ által felállított sátorban különböző események zajlottak a világnap alkalmából. A vandálok cselekedetét az Egyetem téren, a sátor mellett tartott közös sajtótájékoztatón ítélte el Raluca Prună igazságügyi miniszter, Adrian Curaj tanügyminiszter és Aura Răducu, az uniós alapokért felelős tárca vezetője. Jelen volt Klaus Johannis egyik tanácsosa is, aki szerint az államfőt „elborzasztották” a történtek. „Ez a rasszizmus legerőszakosabb formája. Válaszlépésekre kötelezi az államot a tény, hogy egy uniós ország fővárosának központjában ilyen feliratok jelennek meg. Példásan meg kell büntetnie azokat, akik mindannyiunknak ártottak. A minisztérium nevében elnézést kérek a történtekért” – jelentette ki Raluca Prună. A sajtótájékoztatón jelen volt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is, aki úgy fogalmazott: „lehet, hogy ezeket a feliratokat könnyen letöröljük a sátorról, de nagyon nehéz lesz letörölni a nyomait a roma közösség tagjainak lelkéből”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában növekedőben van az intolerancia nem csak a romákkal, hanem a muzulmánokkal és a fogyatékkal élőkkel szemben is. Rendőrségi források szerint fiataloknak egy körülbelül tízfős csoportja festette a feliratokat a sátorra. A tetteseket még keresik. maszol.ro 2016. április 11.Rasszista feliratokat festettek a nemzetközi roma nap bukaresti sátráraGyűlöletre vagy diszkriminációra uszítás miatt nyomoz a bukaresti rendőrség, miután péntekről szombatra virradóan rasszista feliratokat festettek ismeretlen tettesek a nemzetközi roma nap alkalmából felállított sátorra az Egyetem téren. Klaus Johannis államfő nagyon felháborodott a tetten, Raluca Prună igazságügyi miniszter pedig példás büntetéseket kért az elkövetőkre. (mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2016. április 13.Az RMDSZ a román titkosszolgálatok feletti valódi felügyeletet szorgalmazAz RMDSZ a titkosszolgálatok feletti valódi civil felügyeletet szorgalmazott az államfővel folytatott megbeszélésen –közölte kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Klaus Johannis a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítése érdekében kezdett egyeztetések keretében, a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal folytatott megbeszélés után fogadta a magyar érdekképviselet küldöttségét. Az elnöki hivatalból távozó pártelnökök nyilatkozataiból kiderült: a bukaresti kormány még a tavaszi ülésszakban a parlament elé terjeszti az új információbiztonsági törvény, a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvény, illetve a terrorelhárítási törvény tervezetét. A román parlamenti pártok abban is egyetértettek, hogy középtávon a titkosszolgálatok működését szabályozó, az 1990-es években hozott törvényeket is korszerűsíteni kell, ennek előkészítését egy parlamenti különbizottságra bíznák. Az RMDSZ elnöke az államfővel folytatott megbeszélés után úgy vélekedetett, a titkosszolgálatok ( Román Hírszerző Szolgálat – SRI és Külföldi Hírszerző Szolgálat – SIE) parlamenti ellenőrzése "nagyon formális", szerinte ezt a kontrollt meg kell erősíteni. Kelemen Hunor azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan, hírszerzési munkát, titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat végző szolgálatok léteznek a belügyi, védelmi vagy igazságügyi minisztérium alárendeltségében, ahol semmiféle civil ellenőrzés nincs. Az RMDSZ elnöke példaként a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséget (DIICOT) említette. Az RMDSZ egyetért azzal, hogy Romániában is a személyi adatok regisztrálásához kössék a mobilszolgáltatók a kártyás díjcsomagok árusítását, ha a törvény garantálja, hogy a feltöltőkártyákat forgalmazó kereskedők megfelelő jogosítványok birtokában, az adatvédelmi szabályokat betartva fogják kezelni a rájuk bízott személyi adatokat. "A mostani vita nem vezethet arra a következtetésre, hogy a biztonság oltárán fel kell áldozni a szabadságjogokat" – összegezte Kelemen Hunor. A találkozón az RMDSZ delegációja felhívta az államfő figyelmét, hogy a többség–kisebbség viszonyának rendezését is biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Az RMDSZ bizalmi alapú viszony kialakítását szorgalmazta a társadalmi béke és biztonság érdekében – mutatott rá Kelemen Hunor, kifejezve reményét, hogy Klaus Johannis az RMDSZ-hez hasonló módon látja ezt a kérdést, hiszen ő is hosszú ideig egy kisebbség képviselője, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke volt. Népújság (Marosvásárhely) 2016. április 13.Konzultáció az információbiztonsági törvényekrőlKlaus Johannis államfő tegnap megkezdte a pártokkal a konzultációt az információbiztonsági és nemzetbiztonsági törvénytervezetekről, amelyek már több mint egy éve megosztják a közvéleményt és a pártokat. Több módosítást nem sikerült eddig elfogadni, egy részüket az alkotmánybíróság utasította el. Az államfő tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ küldöttségével tárgyalt. A szociáldemokraták felajánlották az államfőnek, hogy cselekvően részt vesznek a törvénymódosítások kidolgozásában és két szakpolitikusukat jelölték meg, akik készek résztvenni a tervezet megszövegezésében. A liberálisok ezzel szemben nem akarnak részt venni a tervezet kidolgozásában. Szabadság (Kolozsvár) 2016. április 15.MisztikumTovább erősíti magáról a „soviniszta liberális” képet a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a korrupciós ügybe keveredett eddigi bukaresti főpolgármester-jelöltje, Ludovic Orban helyett váratlanul Marian Munteanut, az 1990-es posztkommunista-ellenes megmozdulások egyik fő alakját húzta elő a cilinderből tartalékként. Munteanut 1990-es érdemei akár még alkalmassá is tennék a feladatra, hiszen a Ion Iliescu-féle kommunista második vonal hatalomátmentési kísérlete ellen szállt síkra, az életét is kockára téve. Azóta azonban sok minden változott: többek között a két világháború közötti fasisztoid, ortodox miszticista legionárius mozgalom szimpatizánsaként tartják számon, a Mi Szövetségünk nevű szervezete is ilyen eszmeiséget képvisel, nagy adag EU- és Amerika-ellenességgel nyakon öntve. A PNL azonban a jelek szerint felvállalja ezt, mivel nem akar lemaradni a szociáldemokraták mögött a „Melyik a sovinisztább román párt?” vetélkedőben. A liberálisok a jelek szerint nagyon kompenzálni akarnak. Egyrészt azt, hogy 2014-ben egy nem román nemzetiségű jelöltet, Klaus Johannis akkori pártelnököt indították harcba az államfői székért. Johannis azóta már több ízben is igyekezett bizonyítani, hogy német gyökerei ellenére románabb a románoknál – a román himnusz felhangzásakor szívére tett kéz még csak nevetséges volt, a szociáldemokraták ügyeletes magyargyűlölői által kezdeményezett akcióba való beleállás, az, hogy visszavonta Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapott kitüntetést, viszont már azt jelzi: komolyan gondolják, hogy a „mélyromán” szavazók meghódításával nyernének választást. A PNL népszerűsége csökkenőben, és eddig nem volt képes hiteles, liberális értékeket felvonultató programmal előállni. Mindezt most egy, az ortodox egyházat és a hadsereget a legfontosabb intézményeknek tartó, a románságot rejtélyes külső és belső erők által fenyegetett nemzetnek látó jelölttel kompenzálnák. Nem irigyeljük a bukarestieket, ha Munteanu lesz a győztes. Igaz, az ország többi polgára sem lesz irigylésre méltó helyzetben, ha a „liberálisok” ezzel a doktrínával nyernek parlamenti választást. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2016. április 18.Érdemrendügy: Kincses szerint nevetségesek az államfő érveiKlaus Johannis államfő nem fogja visszavonni azt az elnöki határozatot, mellyel visszavonta Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjét. Az Elnöki Hivatal válaszlevelében fogalmazottak szerint, nem is tehetne másként. zért nem változtathat álláspontján Klaus Johannis, mert a kitüntetést visszavonó elnöki rendelet polgárjogi forgalomba került, azaz megjelent a Hivatalos Közlönyben – így indokolta meg az államfő döntését az Elnöki Hivatal, mely Tőkés László beadványára válaszolt. A magas rangú kitüntetésétől elnöki rendelettel megfosztott magyar politikus ügyvédje, Kincses Előd nevetségesnek nevezte Johannis érveit, mondván, hogy az efféle gyermeteg logika mentén az elnök meg sem foszthatta volna Tőkést az érdemrendtől. „Az a rendelet is a polgárjogi forgalomba került, miszerint Románia elnöke kitüntette Tőkés Lászlót” – mondta Kincses, hozzátéve, hogy az Elnöki Hivatal magyarázata jogi szempontból rendkívül inog. Klaus Johannis reakciója után hétfőn Kincses Előd a fővárosi táblabírósághoz fordult, kérve az elnöki rendelet jogi úton való megsemmisítését. „A törvény tisztán leszögezi, hogy csak abban az esetben vonható vissza egy állami kitüntetés, ha az érintett személyt jogerősen börtönbüntetésre ítélték, vagy cselekedetei méltánytalanná teszik a csillag viseléséhez. Nem hinném, hogy a bíróság ne tudná megkülönböztetni a rosszul fordított tusványosi nyilatkozatot a cselekedettől. Egy nyilatkozat soha nem egyenértékű a cselekedettel, mert nem mindegy, hogy csak mondom valakinek, hogy felpofozom vagy meg is teszem” – magyarázta Kincses. A marosvásárhelyi ügyvéd az eddigi joggyakorlatra is felhívta a figyelmet. Bár számos olyan politikus és közéleti személyiség él, akit a bíróság jogerősen elítélt, az államfő egyiknek sem vonta vissza a kitüntetését. A rend 630 birtokosa közül tizenegyen vannak ebben a helyzetben, köztük a korrupciós ügyekbe bonyolódott és az államnak tetemes kárt okozó Adrian Năstase, Dumitru Cioflină, Eugen Bădălan, Ionel Manţog és Cristian Anghel. Traian Băsesecu volt elnök mindössze Corneliu Vadim Tudor érdemrendjét próbálta meg visszavonni, a legfelsőbb ítélőtábla viszont a néhai néptribün javára döntött, jogprecedenst kreálva. „A bíróság szerint mérlegelni kell, hogy minek van nagyobb fajsúlya: annak a tettnek, amiért az illető a kitüntetést kapta vagy annak a cselekedetnek, amiért meg akarják fosztani tőle. Nem hinném, hogy az Európában elismert és jól működő védhatalmi státusra vonatkozó nyilatkozat többet nyomna a latban, mint Tőkés László 1989 decemberében betöltött szerepe” – fejtette ki Kincses Előd. Mint ismert, Tőkés László egy olyan védhatalmi státusról beszélt Erdély esetében, mint amilyent Olaszország és Ausztria vállalt 1947-ben Dél-Tirol fölött, amely azóta egy virágzó térséggé nőtte ki magát. Egy fordítási pontatlanság miatt a román sajtó helytelenül protectoratként emlegette, ami a térség gyarmatként való kezelését jelenti. A média és a Tőkésnek ugró román politikusok azok után sem változtattak álláspontjukon, mint a volt püspök közleményben jelezte, hogy ő nem arról beszélt, mint amiről a téves fordítás miatt feltételezik. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. április 19.Túl hangosak voltak, máshová kell menniük tüntetniVéget kellett vetni a marosvásárhelyi utcai tiltakozásnak, így ismét Bukarestben tüntetnek a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistái. De miért éppen Vásárhelyen nem tüntethetnek? „Hangos” a magyarázat. A Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta a tüntetéssorozatát az RMOGYKE, mely beadvánnyal fordult Klaus Johannis államfőhöz is. A szervezet aktivistái a héten isvisszatértek az említett két helyszínre, ráadásul az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek. Az RMOGYKE magyar és német nyelvű beadvánnyal fordult Klaus Johannishoz, akinek felvázolják a MOGYE-n kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira. „A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mind ez idáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény érvényesülésének akadályozása vezetett oda is, hogy a marosvásárhelyi egyetem jelenleg csak másodosztályú besorolást kapott. Az RMOGYKE arra kéri az államfőt mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petícióját az RMOGYKE eljuttatta az amerikai, kanadai, japán, orosz, valamint számos európai ország nagykövetségére. A tüntetők ugyanakkor remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervükben úgy, mint a marosvásárhelyiek, ahol a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean a múlt héten felszólította, azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége éppen a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Minderről a környéken lévő térmegfigyelő kamerák is tanúskodnak. „A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyent nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója, miközben a Ladányi Emánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatja. A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nem csak a jóérzés határát lépte túl, de törvényt is szegett. Mint kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék kizárólag a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak. Ladányi szerint az RMOGYKE-sok „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emánuel. Egyébként nem a magyar diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE utcai tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követeléssel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is. Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a MOGYE vezetőtestületében, a fizetéses helyek és a titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta. Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Én nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, ha óránként, egy-egy öt percre csatlakoznak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – vélekedett Ádám Valérián. Az elkövetkezendő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, hogy a fásultság általános jelenség a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek az érdeke, hogy ténykedésével ne zavarja az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám, aki szerint az elkövetkezendő hetek vízválasztók lesznek. Ezzel szemben az MMDSZ elnöke hangsúlyozni kívánta, hogy szükség esetén az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében a hallgatók is készek komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére, de nem az RMOGYKE módszereivel. Szucher Ervin Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
