Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 957 találat lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 931-957
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Takács Csaba

2005. január 24.

Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. január 31.

Január 29-én az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) Kolozsváron rendezett ülést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy megteremtették a romániai magyar közösség életének javítására alkalmas eszközöket. Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét választották az OÖT elnökévé. Markó szerint a decentralizáció célkitűzése az egész ország érdeke. Markó arra figyelmeztette a székelyföldi küldötteket, hogy ne nézzék le a kulturális autonómiát, mert ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, miszerint a romániai magyarság zöme szórványban él. Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta azt a feltevést, hogy az erdélyi megyéknek az állami költségvetésbe fizetett összegekhez képest méltánytalanul keveset juttatnak vissza. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzati képviselőknek elsősorban nem a magyarországi támogatásokban kell reménykedniük, hanem Erdélyben kell megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának emelését szolgáló eszközöket. Takács arra buzdította az önkormányzati képviselőket, hogy vezessék be a magyar nyelvet az önkormányzatokba ott, ahol ezt törvény engedi. /Borbély Tamás: Markó: Valós önkormányzatiság megteremtése a cél. Ilyés Gyula az Országos Önkormányzati Tanács új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2005. február 2.

„A határon túli magyar közösségek képviselői érzékelhették, hogy újabb eszközök állnak rendelkezésükre az anyaországi támogatásban” – így foglalta össze a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által decemberben bejelentett ötpontos határon túli csomagról folytatott kétnapos szakértői egyeztetés tanulságát Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elmondta, az egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői elsősorban a Szülőföld programcsomagról kaptak tájékoztatást, de beszéltek a magyarországi kedvezményes honosítás megkönnyítésére irányuló intézkedésekről, valamint a határátlépéshez és munkavállaláshoz kapcsolódó kérdésekről is. Sikerült tisztázni azt az aggályt, amely szerint a kormány által tervezett Szülőföld Alap csupán átcsoportosítaná a határon túli támogatásokat. „A javasolt egymilliárd forintos alap önálló költségvetési háttérrel rendelkezik, de ez felajánlásokkal tovább bővíthető” – jelentette ki Bálint-Pataki. A tanácskozáson az RMDSZ-t Takács Csaba képviselte. /Gazda Árpád: Terítéken Gyurcsány öt pontja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2005. február 3.

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2005. február 4.

Idén egy kicsit késik, de nem marad el a határon túli, magyarul tanuló gyerekeknek járó magyarországi oktatási támogatás. A magyar költségvetésben szerepel az e célra szánt összeg, március után válik hozzáférhetővé, az Iskola Alapítvány várhatóan még ebben a hónapban meghirdeti a pályázatokat – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a hét elején Budapesten tájékozódott erről a kérdésről is. /(-kas): Lesz oktatási támogatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2005. február 5.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Veress Emőd jogászt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöke tisztségének betöltésére. Az új alelnök Nagy Zsolt, a nemrég kinevezett távközlési miniszter helyét veszi át. – Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök február 4-én kinevezte Asztalos Csaba Ferencet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) elnöki tisztségébe. A jogi végzettségű Asztalos Csaba, aki 2002-től az ODT kollégiumi tagja, államtitkári ranggal rendelkezik. /Veress Emőd az RMDSZ új önkormányzati alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2005. március 10.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Lakatos Andrást az RMDSZ ideiglenes oktatási ügyvezető alelnöki tisztségébe. Lakatos András fizika-kémia szakos tanár, a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre iskola igazgatója, a kalotaszentkirályi és a bánffyhunyadi RMDSZ alapító tagja, 1996-tól Kolozs megyei tanácsos, 2000-tól tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának. Alapító tagja a kalotaszentkirályi Ady Endre Művelődési Egyesületnek és a Kós Károly Művelődési Egyesületnek. /Lakatos András az oktatásért felelős ügyvezető alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2005. március 19.

Az Erdélyi Gazdasági Egylet (EGE), majd az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE), illetve ezek későbbi jogutódja, az 1990-ben alakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) története elevenedik meg a nemrég megjelent könyv /Az EGE, EMGE, RMGE 150 éves története/ hasábjain, amely az erdélyi (magyar) gazdatársadalom elmúlt 150 évét tekinti át. A 2004-ben megjelent könyvet Farkas Zoltán szerkesztette. Kós Károly, Venczel József, Kacsó Sándor, Pap István, illetve a ma is aktív szerzők, Veress István, Takács Csaba, Benkő Samu, Csávossy György, Cseke Péter, Makkay József, Tibori Szabó Zoltán, és Farkas Zoltán írásai az erdélyi magyar gazdák történetének alapos elemzései. Tibori Szabó Zoltán írásában gróf Teleki Bélát mutatta be, Makkay József Pap Istvánra, a hazai magyar agrár szakírás egyik legnagyobb egyéniségére emlékezett. /Kovács Ferenc: Könyv az erdélyi magyar gazdatársadalom 150 éves történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2005. március 23.

Az árvíz sújtotta magyarlakta települések helyzetéről kért tájékoztatást Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ-es tanácselnökök és prefektusok tájékoztatójából kiderült, hogy a Maros, Olt és Szamos völgyében tapasztalhatók a legveszélyesebb áradások. Hargita megyében mintegy 16 településén lakóházak, gazdasági épületek, szántóföldek és kaszálók kerültek víz alá. Hasonló a helyzet Beszterce-Naszód és Kolozs megyében is. A legkritikusabb állapotok Maros megyében alakultak ki, ahol a Kutyfalva községhez tartozó Marosdátos falu 162 lakóházát és 400 lakóját elszigetelte a külvilágtól az áradás. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

2005. április 4.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa, Marosvásárhelyen új ügyvezető alelnököket választott, miután Takács Csaba ügyvezető elnök a szavazójoggal rendelkező 110 küldött előtt felsorolta a kormányzati tisztséget vállaló ügyvezető alelnökök nevét. Az Ügyvezető Elnökség személyi összetétele a következőképpen módosult: ügyvezető elnökhelyettes és kormányzati alelnök: Borbély László, gazdasági és európai integrációs alelnök: Kerekes Gábor, szórvány, szociális és ifjúsági alelnök: Kovács Péter, oktatási alelnök: Lakatos András, művelődési és egyházügyi alelnök: Szép Gyula, önkormányzati alelnök: Veress Emőd. “Nincs összeférhetetlenség aközött, hogy Borbély Lászlót kormányzati kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnökké választották, és hogy ő maga is a kormány tagja” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új RMDSZ-alelnökök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2005. április 6.

Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. április 13.

A Communitas Alapítvány átláthatóbb gazdálkodására tett ígéretet a Krónikának adott interjúban Takács Csaba elnök. Elmondta, hogy két új területet szeretnének hangsúlyosabban támogatni, a sportot és a magyar házak vásárlását. – Az 58,52 milliárd lejből 19,5-re lehet pályázni, ehhez jön hozzá a 20 milliárdos, saját programokra szánt keret. Mire fordítják a maradék 19 milliárdot? – hangzott a kérdés, Takács Csaba kifejtette, hogy székházfelújításokra, beruházásokra, az alapítvány működtetésére, a Communitas munkatársainak bérére. A törvény értelmében az RMDSZ nem részesülhet a Communitas alapjaiból. Arra a megjegyzésre, hogy tavaly a Communitas fizetési listáin szerepelt az RMDSZ három ügyvezető alelnöke és az ügyvezető elnökség apparátusának nagyobb része, Takács megmagyarázta, hogy az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, a kultúra, az oktatás terén is tevékenykedik. Ez nem tekinthető politikai tevékenységnek. 2004 tavaszára ígérték, hogy az interneten hozzáférhetővé teszik az alapítvány teljes támogatási adattárát. Az adatok azonban nem elérhetők. Takács azt válaszolta, hogy megnevezik a pályázatok nyerteseit. – Miért van 36 alkalmazottja az alapítványnak, ha közülük csak egy vagy kettő dolgozik a Communitas-irodában? Takács rámutatott: a többiek programokat menedzselnek, pályázatokat dolgoznak fel. A kormánynak küldött elszámolás szerint az alapítvány 10,138 milliárdot költött sajtótámogatásra, a sajtószaktestület viszont csak 4,5 milliárdot osztott el. Takács megvilágította: a különbség abból adódik, hogy a kuratórium úgy döntött, azokat az igényeket is támogatja, amelyek utólag érkeztek be. Az alapítványi pénzből vettek egy Volkswagen Passat személygépkocsit. Azt hiszem, ez természetes, reagált Takács Csaba. /Gazda Árpád: „Egyetértek az átláthatóság elvével”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2005. április 14.

Április 13-án az Európai Parlament képviselői megszavazták, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az EP képviselők 497 igen, 93 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett fogadták el Pierre Moscovici jelentését, amely Románia 2007. január 1-re kitűzött csatlakozását sürgeti. Bulgária 522 igen, 70 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett kapott bizalmat. A határozat figyelmezteti a két országot, hogy a felkészülésben nem szabad megtorpanniuk, és vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legelején esedékes belépésük egy év halasztást szenvedhet. Markó Béla, RMDSZ-elnök és Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke által aláírt nyilatkozatban a két politikus üdvözölte az EP döntését. Kifejtették: alapvető érdeke a romániai magyarságnak, hogy Románia és Magyarország ugyanazon politikai-gazdasági intézményhez tartozzék, hiszen a csatlakozás révén a magyar közösségek határok nélkül, akadálytalanul együtt lehetnek majd az Európai Unióban. /Kényelmes többséggel kapott Románia zöld jelzést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2005. április 26.

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült beszélgetésben cáfolta a liberális berkekből származó értesülést: azért szorgalmazzák az északi autópályát, mert még mielőtt nyilvánosságra hozták volna a pontos útvonalat, az SZDP és az RMDSZ elöljárói telkeket vásároltak ott, s az államosítással lenne valamilyen spekuláció. Kijelentette: nincs tudomása ilyesmiről. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján történt a kormánytisztségek betöltése, Markó leszögezte: szakmai hozzáértés és egy politikai program vállalása, az RMDSZ, illetve a közös kormányprogram vállalása. Ez volt a két szempont. Az újságíró megjegyezte, Hunyad megyében – még helyi RMDSZ-körökben is – értetlenséggel fogadták Borbély Károly ifjúsági államtitkár kinevezését, aki Takács Csaba ügyvezető elnök unokaöccse. Markó azt válaszolta, hogy tudomása szerint nagyon jól felkészült szakember. /Chirmiciu András: A tömb és a szórvány egyaránt fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2005. április 29.

Az RMDSZ felhív mindenkit arra, hogy adományaival támogassa az árvíz következményeinek felszámolását, a hajléktalanok ellátását, a megsemmisült lakóházak, gazdasági épületek újjáépítését. A felhívást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke írta alá. /Felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

2005. május 16.

A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2005. május 18.

Több mint négyszáz csángómagyar gyerek tanulhatja ma az állami iskolában saját anyanyelvét és történelmét – hívták fel az MTI figyelmét az RMDSZ tisztségviselői azzal összefüggésben, hogy május 15-én, vasárnap a moldvai Rekecsinben letették a jövendő magyar iskolaközpont alapkövét. Kötő József oktatási államtitkár az MTI érdeklődésére nagy jelentőségűnek nevezte a rekecsini jövendő iskola felépítésére vonatkozó kezdeményezést, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a csángó gyermekek ma az állami iskolában is tanulhatják anyanyelvüket. Heti két óráról van szó, amelyet beillesztenek a többségi iskola órarendjébe, ezeken az órákon az állam által fizetett tanárok tanítanak. A törvény létezett, csak nem alkalmazták, emiatt szükség volt egy külön miniszteri rendeletre, amely kötelezte a tanfelügyelőséget a törvény alkalmazására. Csángóföldön sok helyen megfélemlítették a szülőket, arra próbálva kényszeríteni őket, hogy vonják vissza aláírásukat. Ezért központi beavatkozásra volt szükség e helyzet orvoslásához – fűzte hozzá az államtitkár. Takács Csaba ügyvezető elnök emlékeztetett: 2002. május 2-án a bákói prefektúrán találkozott az RMDSZ és az akkori kormánypárt, a PSD küldöttsége Markó Béla szövetségi elnök és Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke részvételével. Ott született a döntés arról, hogy a csángómagyar gyerekeknek is lehetőségük lesz az állami iskolákban a magyar nyelvnek mint anyanyelvnek a tanulására. Takács Csaba tájékoztatott arról: már a 2002-2003-as tanévben 17 klézsei és 24 pusztinai csángómagyar gyerek tanulta az anyanyelvét az állami iskolákban. A 2003. július 3-án – ugyanazon a helyszínen – tartott újabb megbeszélés eredményeként a 2003-2004-es tanévben összesen hét településen (Klézse, Pusztina, Somoska, Magyarfalva, Frumosza, Lészped és Külsőrekecsin) 181 csángómagyar gyerek kapott lehetőséget anyanyelvének iskolai tanulására. A 2004-2005-ös tanévben újabb két településen, Lábnyikon és Diószénben sikerült beindítani ezeket az órákat. Jelenleg tehát 23 csoportban, összesen 460 Bákó megyei csángómagyar gyerek tanulja tanrend szerint anyanyelveként a magyart a fentiekben felsorolt 9 település állami iskolájában. Borbély László, a középítkezési ügyekért és a területfejlesztésért felelős megbízott miniszter a közelmúltban személyesen is találkozott a rekecsini polgármesterrel, aki támogatásáról biztosította a csángómagyarok iskolaközpontjának felépítésére vonatkozó kezdeményezést. /(Garzó Ferenc / MTI): Pontosít az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2005. máj. 18./

2005. június 9.

Az Országgyűlésnek a köztársasági elnököt megválasztó ülésén az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A szavazást követő ünnepélyes eskütétel után adott fogadáson az ügyvezető elnök az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök nevében gratulált dr. Sólyom Lászlónak. /Magyarország új elnökét köszöntötte az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2005. június 14.

A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei június 11-én, Bécsben tartották soros ülésüket, amelyen a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői és a 13 nyugat-európai országos magyar szervezet képviseletét ellátó NYEOMSZSZ képviselői találkoztak. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselte. A megbeszélés során a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről. A tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a nyugati országokban élő magyarság a nemzet szerves részét képezi, maguk is jelentős mértékben hozzájárulnak az egész nemzet felemelkedéséhez. A felszólalók egyaránt kihangsúlyozták: az autonómia-formák kiépítése, és az európai integráció kiterjesztése fontos eszközt jelent a határon túl élő magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának biztosításában. A tagszervezetek ugyanakkor – elfogadva Markó Béla meghívását – úgy döntöttek, hogy a testület következő ülésére ősszel, Erdélyben kerül sor. A HTMSZ tagjai az ülés végén zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között a MÁÉRT mihamarabbi összehívását, valamint a délvidéki magyarság helyzetének normalizálását célzó magyar- és nemzetközi erőfeszítések folytatását kérték. Zárónyilatkozat a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának bécsi tanácskozásáról A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei 2005. június 11-12-én a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének meghívására Bécsben találkoztak. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban élő magyar közösségek helyzetéről. 1. A jelenlévők kifejezésre juttatták, hogy a nyugati magyarságot a nemzet szerves részének tekintik, s hogy szervezeteik jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes magyar nemzet felemelkedéséhez. A HTMSZ Fóruma meghallgatta felvételi kérelmüket, s a következő szervezeteknek – Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Latin-Amerikai Magyarok Országos Szövetsége – elfogadta teljes jogú tagságát. A Fórum résztvevői javasolták, hogy ezek a szervezetek váljanak a MÁÉRT teljes jogú tagjává. 2. A tanácskozás résztvevői elégedetlenségüket fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halasztása miatt, s határozottan kérik az összehívás időpontjának meghatározását, valamint a határon túli magyar szervezetek bevonását a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet előkészítésébe. 3. A Fórum résztvevőinek meggyőződése, hogy a magyar-magyar kapcsolattartás, a nemzet egységének megőrzése, az autonómiaformák kiépítése és az európai integráció kiterjesztése és elmélyítése fontos eszköze annak, hogy a Magyarország határain túl élők legfontosabb törekvésüket – a szülőföldön való megmaradást – megvalósíthassák. 4. A tanácskozás résztvevői tudomásul veszik az Országgyűlés által elfogadott állampolgársági törvényt, amely enyhíti az eddigi megalázó hivatali eljárást a magyar állampolgárságért folyamodó külföldi állampolgárok számára. Ugyanakkor a Magyarország határain kívül élő magyarok a szülőföldön való megmaradást tekintik elsődleges céljuknak. Továbbra is szorgalmazzák a magyar állampolgárság jogfolytonosságának helyreállítását minden magyar számára. 5. A bécsi találkozó résztvevői a leghatározottabban elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat és tettlegességeket, amelyek azt követően is folytatódnak, hogy az európai és amerikai testületek határozottan állást foglaltak ebben az ügyben. Hasonlóképpen a legerélyesebben elítélik a vajdasági magyar közösség legnagyobb támogatottságot élvező pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és annak vezetői ellen indított, előre kitervelt és összehangolt állami lejáratási kampányt, és egyöntetű támogatásukról biztosítják a VMSZ-t és annak vezetőit. Továbbra is kérik a nemzetközi fórumok és a magyar kormány határozott kiállását a vajdasági magyar közösség ügyében. 6. A bécsi tanácskozás résztvevői döntöttek arról, hogy soron következő ülésüket az RMDSZ meghívására Erdélyben tartják ez év őszén. /A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tanácskozása Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2005. június 14.

– A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma elégedetlenségét fejezte ki a Magyar Állandó Értekezlet összehívásának folyamatos halasztása miatt, és határozottan kérte az összehívás időpontjának mielőbbi meghatározását, valamint a határon túli magyar szervezetek bevonását a napirendi pontok kialakításába és az értekezlet előkészítésébe – emelték ki abban a zárónyilatkozatban, amelyet a fórum hétvégi bécsi tanácskozásán fogadtak el. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint az aláírók – Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnök, Duray Miklós, Magyar Koalíció Pártja-alelnök, Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség-elnök, Brenzovics László, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség- alelnök, Tomasic Korina, horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége-ügyintéző, Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség-elnök, Papp Tamás, Magyar Emberi Jogok Alapítvány-alelnök, Deák Ernő, Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége-elnök, Komlóssy József, Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság-alelnök, Kunckelné Fényes Ildikó, Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége-elnök, valamint Somorjai Ágnes, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége-elnökségi tag – kifejezésre juttatták, hogy a nyugati magyarságot a nemzet szerves részének tekintik, s hogy szervezeteik jelentős mértékben hozzájárulnak az egységes magyar nemzet fölemelkedéséhez. /A MÁÉRT összehívását kérik a határon túli magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2005. június 17.

„Az 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ ugyan nincs monopolhelyzetben, hiszen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Kriza János Társaságnál is folyik tudományos kutatás, de nem titok, hogy az EME erdélyi magyar akadémiává, tudományos kutatóintézetté akar alakulni” – magyarázta Egyed Ákos történész, az EME elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. Azonban az EME szinte kizárólagosan magyarországi forrásokból működik. A magyar állami költségvetéstől függő keretből az EME pillanatnyilag 12 belső kutatót foglalkoztat, emellett az MTA Domus Hungarica programjában nyertes, néhány erdélyi szakember 1–3 hónapig részesülhet kutatási ösztöndíjban. Egyed Ákos szerint mindez még akkor is kevés, ha több erdélyi szakértő az EME ajánlását is élvezve végezhet egyéni kutatómunkát. „Ilyen körülmények között nagy a lemorzsolódás, és sérül az utánpótlásképzés” – vázolta az EME elnöke. „A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, a biológia-, fizika- és kémia-, az orvostudományi, műszaki, jogi és társadalomtudományi, a matematika- és informatika-, valamint agrártudományi szakosztályokat működtető EME csak akkor válhat a romániai magyar tudományosság akadémiájává, és hosszú távon csak úgy maradhat fenn, ha kiemelt támogatásban részesülve az MTA területi intézményévé válik, és kapcsolatot létesít a Román Akadémiával” – tette hozzá. Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese szerint a kutatási támogatások rendszere tulajdonképpen „partizánakció”. A tudományos történetkutatás bel- és külföldi forrásai nagyrészt elapadtak, így sem a tanároknak, sem a tanársegédeknek, illetve doktorandusoknak nem adódik lehetőségük a kutatásra. A BBTE magyar történészei korábban az Országos Kutatási Tanács (CNSIS) pályázatain szereztek munkájukhoz pénzt, de két esztendeje ez a forrás is elapadt. Az egyetemnek nincsenek kutatást segítő belső pénzügyi forrásai, ráadásul az MTA Bolyai-ösztöndíjaihoz sem jutnak már hozzá. Mostanában egyetlenegy lehetőséggel, az MTA Domus Hungarica pályázati programja révén szerzett forrásokkal kell beérniük. „Általában 40-50 millió lejről van szó, ami azonban legfeljebb 2-3 ember nagyon rövid ideig tartó kutatásához elegendő”. Az erdélyi magyar történészeknek azt róják fel a magyarországiak: nem kutatnak eleget, de ezt a szűkös anyagi háttér nem teszi lehetővé. Valamivel előnyösebb helyzetben vannak a társadalomkutatók. A BBTE szociológia karának dékán-helyettese, Horváth István szerint a szociológiai kutatás egyrészt nem túlzottan infrastruktúra-igényes, másfelől pedig be tudnak kapcsolódni olyan programokba, amelyek keretében „kisebb” témákhoz is tudnak gyűjteni adatokat. Az igazán nagy reprezentativitású kutatásba legtöbbször bele sem kezdenek, mert támogatásuk nem folyamatos. Horváth szerint a mai állapotok távolról sem felelnek meg a kutatási ideálnak, de az 1990-es évek elejéhez képest óriási előrelépés tapasztalható. „Ráadásul – tette hozzá Horváth István – a mi erdélyi magyar kulturális sajátosságainkból azáltal is hasznot lehet húzni, hogy a munkánk mind a támogatások, mind az eladhatóság szempontjából magyar és román irányban egyformán működtethető.” Brassai Zoltán professzor, a Sapientia – EMTE tudományos tanácsának elnöke, a Kutatási Programok Intézetének igazgatója sem tartja elegendőnek a kutatásra fordított keretet. Az EMTE a Sapientia Alapítvány révén évi kétmilliárd forintos támogatást kap a magyar államtól. Az összeg 85-90 százalékát egyetemfejlesztésre fordítják, kutatásra, doktori ösztöndíjakra, illetve könyvkiadásra 5-6 százalék, azaz 100-120 millió forint jut. Ennek 60 százalékát belső, 10 százalékát vegyes, 30 százalékát pedig külső kutatásokra irányítják. Brassai professzor összehasonlításként az évi 27 milliárd forintból gazdálkodó debreceni, illetve a 20 milliárd forintos kerettel rendelkező miskolci egyetemet említette, az EMTE ennél jóval szerényebb, 5-6 milliárd forintos kerettel is beérné. Miközben az erdélyi kutatók külső forrásokat keresnek, a Communitas Alapítvány idén sem hirdetett pályázatot munkájuk támogatására. Takács Csaba, a Communitas kuratóriumi elnöke, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte: a panasz jogos, a kutatók elvárása indokolt. Szerinte a Román Tudományos Akadémia irányában sem szabad elzárkózni. „Az MTA nem tudja felvállalni a feladatok sokaságát, de partner abban, hogy a határon túli magyar kutatás megtalálja útját és helyét a nemzetközi rendszerben” – jelentette ki Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Tudományos Titkársága elnöki bizottságának titkára. 1990-ben még a határon túli magyar szakemberek számbavétele volt a fő tennivaló, ma már közös programokban közös kutatásokat végeznek. Az MTA idén 110 millió forintot fordít a határon túli magyar tudományos kutatásra. Az összeg több mint a fele Erdélybe megy, de ez korántsem elég. Tarnóczy Mariann szerint nemcsak magyar, más nyelvű kiadványaikban is közölniük kell a magyar kutatóknak munkájuk eredményeit, ezáltal tudnak bekapcsolódni abba a nemzetközi rendszerbe, amelyben a szélesebb körű ismertség mellett a kutatás támogatásának további forrásai is elérhetők. „Ezért fontos, hogy a határon túli magyarság felépítse saját intézményrendszerét, meghatározza annak sajátos céljait, elképzeléseit, prioritásait. Ebben az MTA partner, akárcsak azokban a kutatási programokban, amelyeknek adott részei azonosak a határon túli magyar kutatókéval” – mondta Tarnóczy Mariann. /Benkő Levente Nagy feladatok kevés pénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2005. június 20.

A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

2005. július 6.

- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia. A táborban Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nehézségek ellenére Magyarország elsőéves EU-mérlege pozitív. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Románia uniós csatlakozása megteremti a lehetőséget arra, hogy a határon innen és túl levő magyarok „ismét együtt legyenek”. – Markó elmondta: az RMDSZ-nek le kell győznie azt, hogy Erdély még mindig kevesebb költségvetési pénzhez jut, mint az ország többi régiója. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilenc éve a hatalom közelében van, miért nem sikerült meggyőznie partnereit arról, hogy a magyarlakta régiókban is állami beruházásokra kerüljön sor, kifejtette: Erdélyt már 1919-től hátrányba részesítették, így mintegy száz év ledolgozásáról van szó. /Kiss Olivér: A magyar támogatások átszervezését szorgalmazza az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Nem jöttek el a magyar kormány képviselői, sem Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, de beszédet tartott Markó Béla, a román kormányfő helyettese és Vastagh Pál magyarországi MSZP-s képviselő. Bálint Pataki József HTMH-elnök lemondása miatt távol maradt, és Szabó Vilmos politikai államtitkár sem jött el. A szülőföldalappal kapcsolatban Takács kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megőrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévő támogatások elvonásával. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a kedvezménytörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a 2002–2003-as tanévben indult be ez a támogatási forma, a következő esztendőben jelentős mértékben nőtt a kedvezményezettek köre, mintegy 130 000 gyereket támogatnak az iskolakezdésben, idén pedig újabb 10 százalékkal emelkedett az igénylők száma. /Farkas Réka: Fontos a csatlakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2005. július 12.

Sürgősségi kormányrendelettel módosítják a választási törvényt – döntötték el július 11-én a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az új előírások értelmében kötelezővé válik a választói kártya használata. Arról is döntöttek, hogy a kormány július 18-án mond le, Traian Basescu államfő pedig 19-én nevezi meg az új miniszterelnököt. A hatályos ötszázalékos választási küszöb csökkentését kérték az RMDSZ képviselői, azonban a testület elvetette a négyszázalékos küszöb bevezetésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy a választási törvény módosításánál figyelembe veszik-e azokat a bírálatokat, amelyeket az Európa Tanács jogásztestülete, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása is megfogalmazott a tavalyi törvénnyel kapcsolatban. Az említett szervezetek demokráciaellenesnek tekintették a jogszabály kisebbségi fejezetét, mely monopolhelyzetet biztosított a hatalmon levő kisebbségi szervezeteknek, így az RMDSZ-nek is. Takács Csaba úgy vélte, a felsorolt szervezetek állásfoglalásai félretájékoztatáson alapultak. Szerinte a Magyar Polgári Szövetség a feltételeket csalással próbálta teljesíteni. /A koalíciós pártok ismertették az előrehozott választások menetrendjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2005. július 12.

Nem Tusványos ellentábora a hónap elején lezajlott EU Belépő nevű MIÉRT-rendezvény, jelentette ki Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Borboly szavai tökéletesen megfelelnek a valóságnak, mert diákszemináriumuk versenyképtelen Tusványossal szemben, írta Bagoly Zsolt. A MIÉRT felvonultatja az RMDSZ első- és másodvonalbeli politikusait, akik az irányításuk alatt álló intézmény jótéteményeit ecsetelgetik. A rendezvény legfontosabb kijelentése Takács Csabától származik: Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló támogatások rendszere. A „támogatási rendszert a politikától függetlenné kell tenni”. Mert „a különböző kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartanak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában”. Az RMDSZ vezetősége tehát nem számolja fel az erdélyi magyarság fölött gyakorolt hatalmának legfőbb forrását, hanem a közelgő magyarországi kormányváltás miatt e hatalmat szeretné a jövő számára is biztosítani. Ezen a szemináriumon nem a nemzetstratégiáról és az autonómiáról volt szó, csak az EU-csatlakozásról, ezzel a magyarországi kormánypártok üzenetét közvetítették: az EU majd mindent megold: nem kell nemzetegyesítés, autonómia, mert úgyis eltűnnek a határok. /Bagoly Zsolt: Tusványos silány utánzata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 12./

2005. július 16.

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a lakosság és az anyagi javak mentésére. Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére. Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitott. A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson. /Víz alatt az ország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Basescu államfő Bukarestben találkozott Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón az államfő pénzügyi segélyt kért az EB-től. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került dél-moldvai megyéket, majd kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sújtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. /Az árvízi katasztrófa leküzdéséhez Románia nemzetközi segélyt kért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2005. augusztus 5.

Mintegy hárommilliárd régi lejt irányított 2005-ben az RMDSZ az e héttől megszűnt Romániai Magyar Szó részére. Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke közleményében leszögezte, az első félévben az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány 1,243 milliárd lej gyorssegélyt utalt át a lapot kiadó részvénytársaságnak, a szövetség által megkeresett intézmények és cégek pedig 1,2 milliárd lejes támogatást vállaltak szerződéses alapon. Az RMDSZ az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától is „megnyitott egy 600 millió lejes forrást” a lap számára, ezt azonban a megfelelő jogszabály módosítása előtt nem tudták átutalni. Az ügyvezető elnök részben annak tulajdonítja a Magyar Szó megszűnését, hogy a Bukarestben kiadott lap indokolatlanul kevés magyarországi támogatásban részesült. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta kiadó illetékesei várhatóan bejelentik, hogy új napilapot indítanak a Magyar Szó helyett. /G. Á.: Az RMDSZ volt a Magyar Szó fenntartója. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2005. augusztus 6.

Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2005. augusztus 9.

Sólyom László kiváló támogatója lehet a kettős állampolgárságnak, amit az RMDSZ továbbra is szorgalmaz – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak. A Realitatea hírtelevízió szerint a kormánykoalícióban feszültség tapasztalható a kettős állampolgárság miatt. Takács egyértelműen cáfolta a híreszteléseket, miszerint feszültség keletkezett volna. /S. B.: Takács: nincs feszültség a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2005. augusztus 24.

A Magyar Nemzet tudni vélte, hogy a kémkedés miatt állítólag az ország elhagyására késztetett házaspár hölgytagja intim kapcsolatban állt több volt és jelenlegi magyar miniszterrel, illetve más magas rangú kormányzati tisztségviselővel. A lap értesüléseivel ellentétben kiderült, a Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt. A Szabadság által telefonon megkeresett Szatmári Tibor elmondta: egyáltalán nem reagál a közöltekre mindaddig, ameddig a cikk szerzői nem nevesítik őt és feleségét. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy még december–január folyamán lemondtak Szatmári Tibor szolgálatairól. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a szabályok értelmében nem nyilatkozhatnak újságokban megjelent hírekről. Az ügyben illetékesebb Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ, SIE) képtelenségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket. A román sajtó röviden ismertette a néhol kémbotránynak, néhol meg hírlapi kacsának tűnő esetet, az egyik lap viszont egyenesen „A romániai Mata Hari” címmel írt cikket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kémsztori, vagy hírlapi kacsa? Az egyik érintett nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ A Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Országgyűlés ellenőrző bizottságától kiszivárgott értesülés Erdélyben tulajdonképpen fél éve közbeszéd tárgya, írta a Krónika munkatársa. Szatmáriék természetesen cáfolják a kémkedés vádját. Szatmári Tibortól nem meglepő ez a fajta hozzáállás: öt évvel ezelőtt homlokegyenest másképp indokolta lemondását feletteseinek és a nyilvánosságnak, mielőtt elment volna az elnöki hivatalból. Az erdélyi közvéleménnyel azt tudatta, belefáradt Tőkés László bírálataiba, Markó Béla előtt pedig az elnöki hivatalban általa tapasztalt titkosszolgálati és kommunista módszereket fedte fel. Mindez kínosan érinti az RMDSZ-t és annak elnökét, Markó Bélát. Ha ugyanis a házaspár valóban kémkedett, akkor ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja nem jut megfelelő információhoz. /Rostás Szabolcs: A mi kémsztorink. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./


lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 931-957




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998