A budapesti Magyar Hírlap nyomon követi Zuschlag János letartóztatott MSZP-s politikus büntetőperét, s kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter korában sem vigyázott a nyelvére: „B…d meg Zuschlag, már megint mi van a k…va pályázataiddal?”– kérdezte az egyik gyűlésen egy tanúvallomás szerint a jelenlegi miniszterelnök. A bukaresti Evenimentul Zilei napilap szerint sok román ingatlanspekuláns és más vállalkozó árgus szemmel követi Gyurcsányék botladozását, hátha olcsó prédára akad. A bukaresti Cotidianul azt állította, hogy Nicolae Ceausescu nem működött együtt a Szekuritátéval! A román szenátus olyan mélyre süllyedt, hogy döntést hozott: akik a Szekuritátéval kapcsolatos döntéseket hozták (azaz a legfelső pártvezetés), azokat nem lehet kollaboránsnak tartani! Verestóy Attila szenátor írt egy bensőséges hangvételű levelet Szondy Zoltán újságírónak, megköszönte, amit eddig érte tett. Szeretjük mi ezt az Attilát, írta ironikusan Szondy. /Szondy Zoltán: Gyurcsány sose beszélt szépen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2008. november 4.
„Az RMDSZ célja, hogy közösségi összefogással egy minél erősebb, számbelileg minél nagyobb, a romániai magyarság szándékait és akaratát felvállaló parlamenti képviseletet hozzon létre a következő négy évre” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt székelyudvarhelyi kampánynyitóján. Verestóy kifejtette, jelen kell lennünk azokban a struktúrákban, ahol a számunkra legfontosabb dolgokról döntenek. /Bágyi Bencze Jakab: „Minden voksot a tulipánra!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2008. november 6.
Verestóy Attila kampánystábja válaszolt Szondy Zoltán Gyurcsány sose beszélt szépen című cikkére. Dr. Verestóy Attila nem írt Szondy Zoltánnak levelet, aki nyíltan nem az RMDSZ szavazója. Szondy valószínűleg a beszámolófüzetet tekintette levélnek, amit a Hargita megyei lakók kaptak, ebben Verestóy Attila beszámolt az elmúlt négy év munkájáról. A szenátor arról számolt be többek között, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként nem verik itt a magyarokat. /Verestóy Attila kampánystábja: Nincs mit köszönnie. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./ Előzmény: Szondy Zoltán: Gyurcsány sose beszélt szépen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1.
2008. november 12.
Folyik az RMDSZ-es jelöltek kampánya. A román politikai életben uralkodó „cenzúráról” beszélt Nagyváradon Lakatos Péter képviselő, Bokor Tibornak és Olosz Gergelynek pedig a háromszéki Futásfalva lakói többek közt a román nyelv elsajátításával kapcsolatos gondjaikat panaszolták el. Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt arról beszélt, hogy a szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amelyik folytonosságot tud felmutatni. Szilágy megyében Seres Dénes, az RMDSZ képviselőjelöltje Fekete Szabó András szenátorjelölttel együtt egy három kilométeres útszakaszt avatott fel Szilágyborzáson. Markó Béla RMDSZ-elnök negyven települést keres fel, útjára elkíséri Kelemen Atilla képviselőjelölt, Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt, Tánczos Barna és Tőke István államtitkár, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Szabó Árpád alelnök. /Bíráló jelöltek, panaszos szavazók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2008. november 13.
Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2008. november 13.
Fegyelmi eljárást kezdeményez a Zöld Párt Dósa Barna ellen, és akár a pártból is kizárhatják, mert megszavazta a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen az autonómia-népszavazás kiírását. A határozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen lévő hét képviselőjének igen szavazatát két RMDSZ- és egy zöld párti képviselő is támogatta, hat RMDSZ- és egy zöld párti tartózkodás mellett fogadták el. A Zöld Párt Dósa Barnát elmarasztaló közleményében elutasított és az európai normákkal ellenkezőnek nevezett bármilyen, etnikai alapú területi autonómiáról szóló népszavazást. Hajdó Csaba, a Zöld Párt Hargita megyei elnöke szerint legfennebb írásbeli megrovást kaphat Dósa. Dósa Barna nemcsak önkormányzati helyét kockáztatná a kizárással, de a parlamenti választási részvétele elveszne. Szenátorjelöltként Verestóy Attilával mérkőzik. Hajdó szerint a helyi szervezet és az országos vezetés között nézetkülönbség van autonómiaügyben. /Kovács Csaba: Megrovás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 18.
Verestóy Attila szenátorjelölt, valamint Antal István és Pál Árpád képviselőjelöltek jártak faluról falura, hogy tájékoztassák az embereket. Verestóy elmagyarázza: ha erős képviselete lesz a magyarságnak, akkor tovább jöhetnek a pénzek a településekre, fejlesztésre, infrastruktúrára. Székelyudvarhelyen a Szomszédnéni Produkciós Iroda, a Nunatak dzsesszzenekar és a Step Dance tánccsoport szórakoztatta a közönséget. A Szavazni menő nevű országjáró karaván folytatta útját. /S. J. : Részvétel a siker kulcsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2008. november 18.
Már több erdélyi közíró vázolta fel annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló erőforrások fölötti egyeduralom egyfajta államon belüli diktatúrához vezethet az erdélyi magyar társadalomban, ezeket a jelzéseket azonban elsöpörte a bírálatok által érintett RMDSZ. Most azonban tekintélyes román civilszervezetek állítják ugyanezt. A Pro Democratia, a Sajtófigyelő Ügynökség (AMP), valamint a Központ a Román Oknyomozó Újságírásért (CRJI) az általános választásokra készülve országos listát készített azokról a jelöltekről, akik valamilyen okból (együttműködés a Szekuritátéval, gyanús meggazdagodás, satöbbi) nem teljesen megfelelők. 130 ilyen személy van, köztük több az RMDSZ színeiben indul. A lista készítői rácsodálkoztak: milyen kevés adat van a két székely megyéből. Ennek utánajárva készült el egy másik lista, melynek címe: „Hargita és Kovászna – fehér folt a korrupció arcán". E lista készítői hangsúlyozzák, hogy adataik jó része a helyi sajtóból származik, s utánajártak a magyar nyelvű sajtó tulajdonviszonyainak. A Transindex internetes portál egyik tulajdonosa Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ-vezető, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó tulajdonosa Verestóy Attila szenátor-milliárdos, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának főszerkesztője Borbély László miniszter felesége... A listában vannak hibák, a Hargita Népről pedig azt írták, hogy a csíkszeredai városi tanács adja ki, valójában a megyei tanács. Vannak kihagyások is, például Borbély László miniszter társtulajdonosa a Népújságnak is, igaz, az Maros megyében van. A jelentés és a lista elkészítőinek következtetése: „Az RMDSZ és a helyi önkormányzatok ilyen összpontosított tulajdonviszonya mellett világos, miért nem jutnak el a sajtóba bíráló információk a két megye RMDSZ-jelöltjeiről. Hargitát és Kovásznát gyakorlatilag RMDSZ tájékoztatási monopóliumra ítélték. A közérdekű információhoz való hozzáférés ilyen szintű ellenőrzése egy totalitárius társadalom előfutára. " /Szondy Zoltán: Saját diktatúránk felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./
2008. november 19.
Távozott posztjáról Salamon Márton László, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) főszerkesztője. Vincze Lóránt a Transindex internetes újságnak elmondta: kölcsönös bizalmatlanság alakult ki Salamon és Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, az ÚMSZ tulajdonosa között. /Lemondott az Új Magyar Szó főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2008. november 20.
Verestóy Attila járja szenátori egyéni választókerületét. Romániában az egyetlen szervezet az RMDSZ, amely hitelesen képviseli a magyar közösséget – fogalmazott a szenátor. Verestóy azokról a címkékről beszélt, amelyek személyét övezik. Elmondta, a szekus múltjával kapcsolatos legendák légből kapottak, hiszen a Szekuritáté dossziéinak nyilvánosságra hozatala óta akadálymentesen tanulmányozható az ő dossziéja is, amelyből kiderül, hogy a nyolcvanas évek Verestóy Attiláját a szocialista rendet felbolygató, irredenta személyként tartotta nyilván a kommunista titkosrendőrség. /S. M. L. : Verestóy és a „török csoda” . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2008. november 25.
Az emberek megértik: én értékeket próbálok teremteni azáltal, hogy működtetem a tőkét, munkahelyeket teremtek. És nem utolsó sorban jókora adót fizetek – mondta Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, szenátorjelölt. Verestóy Attila szerint nem igaz az a kép, ami a médiában kialakult róla. Ő áldoz: ösztöndíjakra, a sportra, a sajtóra és a kultúra támogatására, betegek segítésére. /Salamon Márton László: „Modernebb Székelyföldet!” Interjú Verestóy Attila Hargita megyei szenátorral, szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2008. december 2.
Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 3.
A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 5.
Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2008. december 5.
Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2008. december 9.
A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 10.
„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
2008. december 16.
December 15-én tartotta első ülését a november 30-án megválasztott képviselőház és szenátus. Az RMDSZ szenátusi frakcióját Markó Béla szövetségi elnök fogja vezetni. Verestóy Attilára, aki 1992 óta tölti be ezt a tisztséget, továbbra is fontos szerep hárul. Ő lesz az, aki közvetít majd az RMDSZ és a többi frakció között. Verestóy elmondta: számításaik szerint az RMDSZ-nek a négy év folyamán legalább egy tisztség jár a felsőház vezető testületében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióját továbbra is Márton Árpád vezeti. A két helyettes: Máté András Levente és Seres Dénes, titkár Korodi Attila. /Első alkalommal ülésezett az újonnan megválasztott parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2008. december 16.
Farkas Anna Lili újdonsült Brassó megyei képviselőt „veterán” kollegái kalauzolták a véget nem érő folyosókon az új összetételű képviselőház első ülésére. Az újonnan megválasztott Arad megyei képviselő, Faragó Péter elmondta: „Megpróbálom átérezni annak súlyát, hogy az ország törvényhozó házában vagyok, hogy az itt zajló munkának súlya van, amiben én magam is részt fogok venni. ” Markó Béla szövetségi elnököt választotta meg frakcióvezetőnek az RMDSZ szenátusi csoportja. „A jelenlegi, politikailag kényes helyzetben a legjobb és indokolt döntést hozta meg a frakció” – nyilatkozta Verestóy Attila leköszönő frakcióelnök. /O. M. : „Zöldfülűek” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2008. december 20.
December 19-én válsághelyzet alakult ki a nagykoalícióban, végül mindkét ház elnöki tisztségét az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Mircea Geoana és Roberta Anastase tölti be a következő négy évben. A vita Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke miatt tört ki, akinek a Szociáldemokrata Párt (PSD) odaígérte a szenátus elnöki tisztségét. A demokraták azonban hallani sem akartak erről. A demokraták ódzkodása érthető, hiszen Voiculescu, Traian Basescu államfő egyik legádázabb politikai ellenfele. A Voiculescu családja által birtokolt médiatröszt az államfő egyik legfőbb bírálója. Emellett a PC elnökét a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elmarasztalta, megállapítva róla, hogy Felix fedőnéven együttműködött a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal. Végül Mircea Geoana lett a szenátus elnöke, a szenátus egyik alelnöke Dan Voiculescu lett, az RMDSZ pedig Verestóy Attila révén megkapta a szenátus házbizottságának háznagyi tisztségét. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ-es frakcióvezető elmondta: a képviselőházban a frakcióvezetők egyezsége értelmében az RMDSZ a képviselőház állandó bizottságában is a háznagyi tisztségre jogosult, emellett várhatóan megkapja a külügyi bizottság elnöki tisztségét, a tanügyi és a mezőgazdasági bizottság alelnöki posztját, és még két szakbizottság titkári funkcióját. A külügyi bizottság elnöki tisztségére Borbély Lászlót jelölik, az oktatási bizottság alelnöki tisztségének Kötő József, a mezőgazdaság alelnöki funkciójának pedig Kelemen Atilla a várományosa. /B. T. : Máris csikorog a nagykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2008. december 22.
Rafinált, alattomos támadás jelent meg az Új Magyar Szó című bukaresti napilap december 19-i számában, melyet a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor által tulajdonolt Scripta Kiadó ad ki a párt afféle félhivatalos közlönyeként. Egy szerkesztőségi cikknek minősülő, aláíratlan tudósítás Nem szűnik meg Miculáék magyar lapja címmel azt sugallja, hogy a Reggeli Újság megszűnése felmerült, holott erről szó sem volt. Közölték Dénes Lászlónak, a Reggeli Újság főszerkesztőjének „cáfolatát”, akit azzal keresett meg telefonon az ÚMSZ egyik riportere, hogy miként hat ki a gazdasági-pénzügyi világválság a Reggeli Újságra. A választ úgy tekerték ki, hogy a lap megszűnéséről hír cáfolatát próbálták szenzációként tálalni. /Etikátlan ÚMSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./ Előzmény: Nem szűnik meg Miculáék magyar lapja. Cáfolja a Reggeli Újság főszerkesztője a leépítési szándékokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2008. december 23.
Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./
2008. december 24.
Sokan nem emlékeznek, ki hol volt az 1989-es változás előtt. Markó Béla a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt, itt érte őt a decemberi esemény. A lap akkori főszerkesztője Hajdu Győző, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a rezsim kiszolgálója. Markó ma az RMDSZ elnöke és szenátora. Verestóy Attila szenátor 1989 decemberéig az Elena Ceausescu elvtársnő által irányított kutatóintézetben dolgozott, ma Románia egyik leggazdagabb magyarja, évek óta a parlamenti titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja. Frunda György RMDSZ-szenátor 1989 előtt: ügyvéd, a marosvásárhelyi Ügyvédi Munkaközösség tagja, megtagadta Tőkés László református lelkipásztor jogi védelmét. 1989-ben Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyetemista Brassóban, Antal István mérnök a székelyudvarhelyi Matrica gyárban, Márton Árpád színész Sepsiszentgyörgyön. /Balázs Árpád: Ki hol volt 1989 decemberében??? = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./
2009. január 22.
Súlyos vád érte Traian Basescu államfőt Claudiu Saftoiu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetője, valamint hajdani elnöki tanácsos részéről. Claudiu Saftoiu azt nyilatkozta, hogy az államfő lehallgatta Ion Iliescu és Mircea Geoana telefonbeszélgetéseit. Mi több, azt is elmondta, hogy Basescu neki is beszámolt a beszélgetések tartalmáról. Saftoiu a bejelentés megtétele után alig egy órával telefonon helyesbített: a lehallgatásokról nem személyesen Traian Basescutól szerzett tudomást, hanem a sajtóban megjelent információk alapján tájékozódott. Ion Iliescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt elnöke meglepődve fogadta a SIE volt igazgatójának kijelentését, és meglehetősen durván reagált: „Szégyelljék magukat, nem vagyok hajlandó kommentálni az ügyet. ” Mircea Geoana, a PSD elnöke leszögezte: reméli, nem valósak Saftoiu állításai. Az ügyben megszólalt Emil Constantinescu volt államfő is, aki parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérte, amely elemezze a politikusok beszélgetéseinek eseteleges lehallgatásának kérdését. Nem ez az első alkalom, hogy Saftoiu meglepi a közvéleményt a lehallgatások témájában. Két évvel korábban a Traian Basescu felfüggesztésére létrejött bizottság előtt kijelentette, hogy a SIE rendelkezik a lehallgatásokhoz szükséges apparátussal, illetve lehallgatásokat is eszközölt. A törvény szerint csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hallgathat le beszélgetéseket, és csakis bírói jóváhagyással. Kijelentése megpecsételte Saftoiu sorsát: nyilatkozata igazgatói tisztségébe került. /Saftoiu: Basescu lehallgatta Iliescu és Geona telefonbeszélgetéseit. Újabb lehallgatási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Traian Basescu államfő bepereli Claudiu Saftoiut, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt vezetőjét azon kijelentése miatt, hogy az államfőnek tudomása volt a Mircea Geoana PSD-elnök és Ion Iliescu között zajló telefonbeszélgetések tartalmáról. Valeriu Turcan, az államelnöki hivatal szóvivője kijelentette: „A kijelentések felelőtlenek és hamisak, ezért az államelnök az igazságszolgáltatáshoz fordul az ügyben. ” /Basescu az igazságszolgáltatáshoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleménye szerint az intézményt soha nem kérték fel politikusok lehallgatására, és nem is szolgáltatott ki információkat politikusok tevékenységéről. Verestóy Attila szenátor, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottságának volt tagja úgy vélte: az alkotmány túlságosan engedékeny, ami az államfő és a titkosszolgálatok közti kapcsolatokat illeti. „Akár igaz, amit Claudiu Saftoiu mond, akár nem, a túlméretezett romániai elnöki hatalom körülményei között igazából nem is meglepő, hogy ilyen helyzetek adódhatnak” – tette hozzá Verestóy. Mint elmondta, az új SRI-bizottság csak az ülésszak elkezdése után, februárban alakul majd meg. Emil Constantinescu volt államfő egy televíziós műsorban azt mondta: mandátuma idején a titkosszolgálatok felajánlották neki a szolgálataikat, ám ezekből nem kért. Gáspárik Attila, az audiovizuális hatóság volt alelnöke elmondta, egy nagyon magas rangú állami tisztségviselő elmesélte neki egy parlamenti tisztségviselővel folytatott korábbi telefonbeszélgetését, amelyhez az illetőnek titkosszolgálati jelentés formájában, hozzáférése volt. Gáspárik szerint ez figyelmeztetés lehetett arra, hogy figyelik. Erdei D. István képviselőnek „papírja van róla”, hogy lehallgatták a telefonjait. Korábban ugyanis ügyészségi eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy közbenjárásával „etnikai alapon” részesültek a költségvetésből magyarlakta települések. Tavaly szeptemberben az ügyészségen közölték vele, hogy 120 napig lehallgatták a mobil és a vezetékes telefonját. A politikus szerint a hatóságok ugyan esetében törvényesen jártak el, de „semmilyen garancia nincs arra, hogy a lehallgatások nem folytatódnak”. /Basescu a Nagy Testvér? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2009. január 22.
Annak ellenére, hogy lemondásra szólították fel Nemes Sándort a gazdasági minisztériumban, mégis a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, az RMDSZ közbelépésének köszönhetően. „Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására én maradtam a hivatal élén, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban” – tájékoztatott helyzetéről Nemes Sándor. A hivatal élére nem fognak kinevezni senkit, a vezérigazgató-helyettes pedig külföldi kiküldetésen van. Egyelőre a helyén maradt az ugyancsak a kis- és közepes vállalkozások és a kereskedelem minisztériumához tartozó kkv-igazgatóság vezetője, Csáka József is. Az általa vezetett igazgatóságot több napon keresztül hattagú ellenőrző csoport vizsgálta azzal a céllal, hogy elbátortalanítsák az igazgatót, de egyelőre másfajta nyomást nem gyakoroltak rá, hogy elhagyja helyét. /I. I. Cs. : Damoklész kardja lebeg a magyar igazgatók feje fölött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2009. február 6.
Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2009. február 13.
Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2009. február 14.
Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2009. február 26.
Még tisztségében található több olyan magyar vezető a kormányzati alárendeltségű intézményekben, aki az előző ciklusban lépett hivatalába. Markó Attila államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti, de Damoklész kardja lebeg több magyar intézményvezető feje fölött, így például Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet vezérigazgatója nem látja esélyét, hogy sokáig helyén maradjon. Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékok Országos Hivatalának elnöke elmondta, hogy eddig vele „nem közöltek se jót, se rosszat”, és nem észlelt a leváltására utaló jeleket. Hasonlóképpen nyilatkozott Dáné Károly, a Tankönyvkiadó vezérigazgatója is. Csáka József szintén még a kis- és középvállalkozások vezérigazgatósága élén van. Államtitkárból igazgató lesz Pásztor Gabriella. „Valószínűleg a volt oktatásügyi államtitkár lesz az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója” – nyilatkozta Matekovits Mihály, akit a főosztály vezérigazgatójából vezérigazgató-helyettessé „fokoztak le”. Nemes Sándor a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban, – mint nyilatkozta – Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására. Az utóbbi két hétben egyetlen RMDSZ által javasolt igazgatót menesztettek, Lukács Vilmost, az Országos Befektetési Vállalat vezérigazgatóját, helyére Emil Sabót nevezték ki. /”Ottfelejtett” igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. március 5.
„Klasszikus kémkedési akciót” hajtott végre Floricel Achim – jelentette ki George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke, azt követően, hogy összeült a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság titkára azt mondta, hogy ebben az esetben a SRI meggyőzően végezte a dolgát. Verestóy hozzátette: „Tudjuk, hogy hosszú évtizedek óta a titkosszolgálatok a Nyugat és leginkább Magyarország felé néznek, ám itt is történt valami változás, most a valós kockázatokat ott keresik, ahol a kockázatokat valóban keresni kell: keleten.” A SRI emberei megállapították, hogy a bolgár Marinov Zikolov szerezte be a dokumentumokat a román hadseregben altiszti beosztásban dolgozó Floricel Achimtől, majd azt idegen titkosszolgálatok kezébe juttatta. /Lokodi Imre: „A meggyőző SRI” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
