Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 27-i sajtóértekezletén megismételte a román álláspontot, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásai alaptalanok. Chebeleu tolmácsolta Iliescu véleményét, hogy az Európai Parlament megfelelő körültekintéssel kezeli majd Markó Béla levelét. /Új Magyarország, júl. 28./
1995. július 27.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. július 28.
Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./
1995. július 28.
Elie Wiesel Nobel-békedíjas író júl. 26-án befejezte háromnapos romániai látogatását, melynek során felkereste szülővárosát, Máramarosszigetet. Túl sokan vannak Romániában, akik gyűlöletet és antiszemitizmust hirdetnek, nyilatkozta a televízióban, arra kérve a hatóságokat, hogy erélyesen lépjenek fel az alantas indulatok szítóival szemben. Wieselt fogadta Iliescu elnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1995. július 28.
A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./
1995. július 28.
Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./
1995. július 28.
A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. július 29.
A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./
1995. július 29.
Marosvásárhelyen ülésezett a Vatra Romaneasca igazgatótanácsa júl. 29-én, előzőleg Iliescu fogadta a Vatra küldöttségét, amely megosztotta vele a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. Az ülésen a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének "törvénytelen" jellegére, a "Románia-ellenes magyar sovinizmusra". A Vatra Romaneasca felkérte a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel a "Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásokkal" szemben. Az igazgatótanács ülésével egyidőben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra "Junimea" nevű ifjúsági szervezete. /Magyar Nemzet, aug. 1./
1995. július 31.
Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke udvari dalnoka volt Ceausescunak, most Iliescu elnökről kezdett hasonló hozsannát zengeni lapjában, a Vremea júl. 29-i számában. Ami kivételes volt Ion Iliescunál és néhány más volt kommunista vezetőnél, köztük említve Nicu Ceausescut, a diktátor fiát, "az gondolkodásuk relatíve szabad volta" - írja. "Ion Iliescu abban a pillanatban vált a nagy nemzeti építőtelep főnökévé, amikor minden összeomlott." /Gyarmath János: Iliescu, a "reformátor". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. augusztus 1.
Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy az államelnök korszerűnek mondta a tanügyi törvényt. Szász János kifejtette, hogy a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével vétettek a gondolat- és véleményszabadság jogával szemben. Szász János nem tartja a legszerencsésebbnek a debreceni nyelv-védő gyűlést, mert összemos nem azonos helyzeteket. Szász János visszautasítja Iliescunak a magyar asszimilációs politikára való hivatkozását. Amíg a csúcson ilyen törvények születnek, "a nép kéznyújtásra kész". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Debreceni nagygyűlésről: 1530.sz. jegyzet.
1995. augusztus 1.
Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy az államelnök korszerűnek mondta a tanügyi törvényt. Szász János kifejtette, hogy a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével vétettek a gondolat- és véleményszabadság jogával szemben. Szász János nem tartja a legszerencsésebbnek a debreceni nyelvvédő gyűlést, mert összemos nem azonos helyzeteket. Szász János visszautasítja Iliescunak a magyar asszimilációs politikára való hivatkozását. Amíg a csúcson ilyen törvények születnek, "a nép kéznyújtásra kész". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Debreceni nagygyűlésről: 1530.sz. jegyzet.
1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./
1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./
1995. augusztus 8.
Kovászna megye tanácsa aug. 8-i ülésén elfogadták az Iliescu elnökhöz és Vacaroiu miniszterelnökhöz címzett, az oktatási törvénnyel kapcsolatos tiltakozó levelet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1995. augusztus 8.
Kovászna megye tanácsa aug. 8-i ülésén elfogadták az Iliescu elnökhöz és Vacaroiu miniszterelnökhöz címzett, az oktatási törvénnyel kapcsolatos tiltakozó levelet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1995. augusztus 9.
Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./
1995. augusztus 9.
Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./
1995. augusztus 10.
Iliescu álláspontjának helyességét igazolják azok a fejlemények, amelyek a volt Jugoszlávia területén zajlanak, hangoztatta aug. 10-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő, rámutatva, hogy "minden szeparatista vagy etnikai alapú területi autonómia megvalósítására való törekvés hamvában holt megoldási kísérlet, s csakis feszültséggerjesztő tényezőnek tekinthető". /Népszava, aug. 11./ Chebeleu az aug. 10-i sajtóértekezleten foglalkozott a két amerikai kongresszusi képviselő Iliescuhoz intézett levelével, amelyben kérik a román államfő világos állásfoglalását Antonescu marsall rehabilitálásával kapcsolatban. A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
1995. augusztus 10.
Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./
1995. augusztus 10.
Iliescu álláspontjának helyességét igazolják azok a fejlemények, amelyek a volt Jugoszlávia területén zajlanak, hangoztatta aug. 10-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő, rámutatva, hogy "minden szeparatista vagy etnikai alapú területi autonómia megvalósítására való törekvés hamvában holt megoldási kísérlet, s csakis feszültséggerjesztő tényezőnek tekinthető". /Népszava, aug. 11./ Chebeleu az aug. 10-i sajtóértekezleten foglalkozott a két amerikai kongresszusi képviselő Iliescuhoz intézett levelével, amelyben kérik a román államfő világos állásfoglalását Antonescu marsall rehabilitálásával kapcsolatban. A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
1995. augusztus 10.
Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./
1995. augusztus 12.
A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./
1995. augusztus 12.
A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 12.
A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 12.
A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./
1995. augusztus 13.
A Román Ortodox Egyház növelte tagjainak számát és befolyását. Románia lakosságának 87 %-a ortodox, 1989 óta 382 új ortodox templom építését kezdték meg. Az ortodoxoknak az országban 8400 plébániájuk van 8000 pappal, emellett 367 kolostorukban 5200 szerzetes és apáca él. Az egyháznak 150 kórházi lelkésze és börtönöket látogató papja van, a román iskolákban 2000 világi ortodox hitoktató működik, Kelet-Európában elsőként 1994 szeptemberében bevezették a kötelező hittanórát. Az ország kisebbségben élő felekezetei 1994-ben tiltakoztak amiatt, hogy az ortodoxok meg akarták kapni a "nemzeti egyház" státust. A Román Ortodox Egyház /élén a 80 esztendős Teoctist pátriárkával/ februárban ünnepelte az egyház függetlenné válásának 100. évfordulóját és a bukaresti patriarchátus megalapításának 70. évfordulóját. Iliescu elnök üzenetében értékelte, hogy az egyház a román nemzeti lét, a román kultúra védelmezésében "teljesítette kötelességét". /Reformátusok Lapja (Budapest), aug. 13./
1995. augusztus 14.
A román-ukrán kapcsolatok tovább romlottak, amikor az ukrán védelmi - és külügyminiszter felkereste a Fekete tengeri Kígyó szigetet, amelyet Románia magáénak követel, hiszen azt a Szovjetunió csak 1947-ben vette el. A kis sziget rendkívül gazdag: partvidéki vizei alatt kőolaj és földgázlelőhelyek találhatók, ezek képesek lennének kielégíteni Ukrajna igényeit. A román követelés után halasztották el immár ötödször Iliescu elnök ukrajnai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Az ukránok - tőke hiányában - még nem kezdtek hozzá a feltáráshoz, külföldi befektetőket várnak, írja Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 14./
1995. augusztus 14.
A román-ukrán kapcsolatok tovább romlottak, amikor az ukrán védelmi - és külügyminiszter felkereste a Fekete tengeri Kígyó szigetet, amelyet Románia magáénak követel, hiszen azt a Szovjetunió csak 1947-ben vette el. A kis sziget rendkívül gazdag: partvidéki vizei alatt kőolaj és földgázlelőhelyek találhatók, ezek képesek lennének kielégíteni Ukrajna igényeit. A román követelés után halasztották el immár ötödször Iliescu elnök ukrajnai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Az ukránok - tőke hiányában - még nem kezdtek hozzá a feltáráshoz, külföldi befektetőket várnak, írja Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 14./
1995. augusztus 18.
Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./
