|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1059 találat | lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1051-1059 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Eckstein-Kovács Péter 2010. december 21.Verseny, nézők nélkülMegpezsdülni látszik az élet az RMDSZ-ben: azt követően, hogy Markó Béla bejelentette visszavonulását, az elnöki tisztségre pályázók területi szervezeteket járva próbálnak támogatást szerezni maguknak, elmondják — igaz, meglehetősen klisészerűen, közhelyeket halmozva — milyen szervezetet szeretnének, melyek a célkitűzéseik. A szövetség helyi struktúrái pedig azonnal reagálnak: a Szilágy megyeiek például, jó RMDSZ-es szokáshoz híven, egyhangúlag foglaltak állást Kelemen Hunor mellett, a Kolozs megyei szervezetben már megoszlottak a szavazatok, de a hazai pálya előnye döntőnek bizonyult, és végül Eckstein-Kovács Péter mellett tették le a garast. Akár érdekes is lehetne ez a versengés, ha valóban különféle nézetek ütköznének, ha arról szólna, milyen jövőt szánnak a szövetségnek, hogyan képzelik el az immár jó ideje pártosodás útjára tévedt érdekvédelmi szervezet további működését, miként tárnák nagyobbra annak kapuit, mely értékeket tartanak fontosnak, kikkel kívánnak együtt dolgozni. Ki ne találná izgalmasnak, milyen retorikát használnak a jelöltek, hogyan próbálják megnyerni maguknak kollégáikat, milyen elvek mentén vezetnék az RMDSZ-t, mit folytatnának, mit tennének másként? Csakhogy mindebből vajmi keveset tudhatunk meg. A szervezeten belül folyó kampány meglehetősen titokzatos, a legfontosabb döntések, alkuk a kulisszák mögött születnek, a közvéleményt, a sajtót gyakran csak propagandisztikus ízű közlemények révén tájékoztatja a szervezet csúcsvezetése. A szövetség nagyágyúinak bizalmát élvező Kelemen Hunor útját felülről egyengetik, emiatt aztán módfelett magabiztos is a trónörökös, Eckstein-Kovács Péter indulása pedig hozott ugyan kis színt a versenybe, de neki az évek során igencsak precízen kiépített hatalmi gépezettel kell szembeszállnia. S míg mindkét politikus azzal van elfoglalva, hogy elnyerje a kongresszusi küldöttek tetszését, megfeledkezni látszanak a nyilvánosságról, a párbeszédről, nem kérik ki a civil szféra, a szakmai szervezetek, saját választóik véleményét. Elszalasztanak hát egy esélyt a nyitásra, a közösség elvárásainak meghallgatására, és az érdekvédelmi szervezet tisztújítása így, szinte észrevétlenül, kizárólag belső pártüggyé silányul. De vajon igazi verseny az, amely nézők, szurkolók nélkül zajlik? Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 23.„Én nem vagyok Markó Béla”Az elnökjelöltek programjával a kongresszusi küldötteknek is szembesülniük kell, de nem a kongresszuson, hanem jóval előtte. Az én elképzelésem szerint az elnök programja nem lehet más, mint az RMDSZ programja, ami a politikai célkütűzéseket illeti, és természetesen emellett kell egy nagyon karakteres rész arról, hogy – amennyiben megválasztanak – hogyan kívánom ellátni az elnöki teendőket. Miniszter úr, a napokban azt nyilatkozta, 98 százalékos támogatottságot élvez RMDSZ-elnökjelöltként. Ezt hogyan számolta ki? – Nem vagyok matematikus, és belátom, hogy nem volt szerencsés százalékarányokat emlegetnem. Igazából azt akartam mondani, hogy a szervezetek nagy többsége engem támogat, ami lehet, hogy 98, lehet, hogy 95, lehet, hogy 85 százalék, végül is teljesen mindegy. Közelítsük meg másképp a kérdést. Mi a két százalék? – Ugye azt tudjuk, hogy Kolozs megye Eckstein-Kovács Pétert támogatja. Ez várható volt, hiszen ő Kolozs megye szenátora volt, három mandátumon át. A Szabadelvű Kör, amely platformként szintén jelölhet, ugyancsak őt jelöli, és ez is érthető, hiszen ő a platform elnöke, alapítója. Másrészt a szervezetek támogatásától a küldöttek szavazatáig még van egy kis távolság, és ebben a pillanatban még azt sem tudjuk pontosan, kik a küldöttek. Én a megyei szervezetek vezetőivel, tagjaival beszélgettem a napokban, és az ő visszajelzésükből, biztatásukból, illetve az általuk tett ígéretekből jutottam el arra a következtetésre, hogy a szervezetek nagy része támogatni fog. Szilágy megye, Hunyad megye már meghozta az ilyen irányú döntést, és januárban a többi szervezetnél is megtörténik ugyanez. Mivel tudta meggyőzni őket, hogy támogassák? – Amikor találkoztunk, elmondtam nekik, hogy én milyen RMDSZ-t képzelek el. Az RMDSZ helyéről, szerepéről, a magyar közösség jövőjéről beszélgettünk. Ezután jutottak el arra a következtetésre, hogy támogatni fognak. De meg kell várni a küldöttgyűléseket, én nem szeretnék előreszaladni, nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy itt előre lehet tudni mindent. Gondolom, jelöltként van már RMDSZ-elnöki programja. – Van, és hamarosan el fog készülni írott formában is. A megyei szervezeteknél közvitára bocsátjuk, elküldjük a közvélemény-formálóknak, azoknak, akik úgy gondolják, hogy véleményt akarnak mondani róla. Az elnökjelöltek programjával a kongresszusi küldötteknek is szembesülniük kell, de nem a kongresszuson, hanem jóval előtte. Az én elképzelésem szerint az elnök programja nem lehet más, mint az RMDSZ programja, ami a politikai célkütűzéseket illeti, és természetesen emellett kell egy nagyon karakteres rész arról, hogy – amennyiben megválasztanak – hogyan kívánom ellátni az elnöki teendőket. Van néhány alapelv, ami számomra szentírás: csapatmunka, munkamegosztás, az RMDSZ függetlenségének megőrzése a román és a magyarországi politikától, és természetesen arról is kell beszélnünk, hogy hogyan valósítható meg az erdélyi magyarság politikai képviselete 2012-ig és 2012 után, amikor minden bizonnyal éles versenyhelyzet lesz, amennyiben Tőkés László kollégánk nem gondolja meg magát, és nem hagy fel pártalapítási szándékával. A tavalyi, 2009-es elnökválasztási kampányomból nagyon sok elemet átveszünk, például azt, hogy a politikus ne ígérjen olyasmit, amit nem tud betartani, és amiről előre tudja, hogy nem fogja tudni betartani. Kelemen Hunort Markó Béla közeli munkatársának, követőjének tartják. Mi az az elem, az a személyes jegy, amiben RMDSZ-elnökként megkülönbözteti majd magát Markó Bélától? – Én nem vagyok Markó Béla, mint ahogy Markó Béla sem volt annak idején Domokos Géza. Nem úgy fogok dolgozni, nem úgy fogok döntéseket hozni, mint Markó Béla. Ez nem jelenti azt, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-től bármilyen módon elhatárolódnék. Markó Béla a Kárpát-medence legsikeresebb politikusa az elmúlt húsz esztendőben, össze tudta tartani a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget tizennyolc éven keresztül. Én nem szégyellem, hogy azzal az emberrel dolgoztam együtt, attól az embertől tanultam, akinek emberi habitusát, értékrendjét, politikusi arcát nagyon nagyra tartom. De, ismétlem, ez nem jelenti azt, hogy olyan vagyok, mint Markó Béla. Mit csinálna másképp, mint ahogyan Markó Béla csinálta? – Változtatni kell munkamegosztásban – és ilyen szempontból én a csapatmunka feltétlen híve vagyok –, változtatni kell a kommunikációban. Én nem fogok ugyanúgy kommunikálni, mint Markó Béla: jobb vagy rosszabb lesz a kommunikációm, erről majd sokat fognak vitázni az újságírók, de más kommunikációt folytatok, mint ő. A döntéshozatalt kiszélesíteném bizonyos esetekben, a megyei területi szervezeteknek nagyobb autonómiát, hatáskört adnék, ami a politikai döntések meghozatalát illeti: a különböző jelöléséknél – megyei önkormányzati képviselőtől polgármesterig – a felelősség és a döntéshozatal a megyei szervezeteké kell, hogy legyen. Mint ahogyan, fennebb lépve, a parlamenti képviselőtől az európai parlamenti képviselőig az országos vezetőségé kell hogy legyen a felelősség. Ilyen szempontból a felelősségek újragondolása, újra körülhatárolása, illetve a munkamegosztás lenne az, amin mindenképp változtatnék. De ez nem jelenti azt, hogy a szervezetet a feje tetejére állítjuk. Ami a román és a magyarországi pártokkal való viszonyt illeti, folytatná a „Markó-vonalat ”? – A román demokratikus parlamenti pártokkal szerintem a kiegyensúlyozott viszony megtartandó, nem kötelezzük el magunkat senki mellett, nem vagyunk senkinek a csatlósai. Nincsenek örök barátaink, nekünk érdekeink vannak, mint ahogyan az erdélyi magyarságnak is érdekei vannak. Ami a magyarországi politikát illeti, én a Fidesszel közelebbi, szorosabb viszonyra törekszem, mint amilyent Markó Béla az utóbbi években ki tudott alakítani, nem feltétlenül az ő hibájából. Én azt gondolom, a Fidesszel szót lehet, szót kell érteni, megint csak azt az elvet követve, hogy a partnerség fontos. A partnerségnek pedig az a lényege, hogy egymásra oda kell figyelni, egymást meg kell érteni, de a döntéseket külön-külön hozzuk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormányzó párttal, pártokkal a viszonyunkat rendezzük, és ilyen szempontból megint csak változásra lehet számítani, amennyiben én leszek az RMDSZ elnöke. Sok bírálat hangzott el az RMDSZ irányában egyrészt román részről, másrészt magyar ellenfelei részéről azzal kapcsolatban, hogy a mgyar érdekvédelmi szervezet mindig a mindenkori hatalom oldalán áll. – Az RMDSZ-nek mint politikai szervezetnek arra kell törekednie, hogy a végrehajtó hatalomban is benne legyen. Legyen benne a végrehajtó hatalomban a megyékben, legyen benne a végrehajtó hatalomban központi szinten. Nem bármi áron, de erre kell törekednie. Ha erre törekszik egy magyarországi párt kétharmados parlamenti többséggel, nem látom, hogy miért rossz az, ha az RMDSZ arra törekszik, hogy az egységes képviseletet biztosítsa? Én erre a vádra azt szoktam mondani, hogy az RMDSZ-nek egyetlen szövetségese a romániai magyarság, amellyel hosszú távú, felbonthatatlan szövetségre léptünk. A többi partner, a többi szövetséges csak eszköz a romániai magyarság céljainak megvalósításában. Átalakítaná-e a szövetség külső és belső viszonyrendszerét? – Szerintem szükséges egyfajta nyitás a civil szervezetek felé, illetve a magyar politikai szereplők felé: a Magyar Polgári Párt felé, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felé, azt a fajta ernyőszervezet-jelleget erősítve, amely az RMDSZ-t mindig is jellemezte. Bár az elmúlt években ezt a jelleget némi sérülés érte, és ezt korrigálni kell. Ami a politikai platformokat illeti, ők azok, akik a különböző ideológiai értékekeket meg tudják jeleníteni, és én úgy gondolom, hogy hasznos, ha a döntés-előkészítésben az eddiginél hangsúlyosabban részt vesznek. Ehhez egy olyan testületben kell jelen lenniük, mint a Szövetségi Állandó Tanács, mert erre az értékartikulációra szükség van. Ön azt mondja, hogy a Fidesszel szorosabbra fűzné a viszonyt. Éppen ezt az „aduászt” villantgatja meg mostanában egyik lehetséges ellenjelöltje, Olosz Gergely. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője aki bírálta a szövetség eddigi „egyenlő távolságtartás”-politikáját a magyarországi pártok felé, arra hivatkozva, hogy – nem idézem pontosan – a magyarországi jobboldal közelebb áll az erdélyi magyarság értékrendjéhez. – A Fidesszel, mint mondtam, rendezni kell a viszonyt; a többi magyarországi párttal rendezett a viszonyunk, és ezt nem kell elrontani. Arról, hogy a romániai magyarságnak mekkora százaléka jobboldali, és hogy egyáltalán ebben a pillanatban mit értünk jobboldaliság alatt, sokat lehetne beszélni. Én nem gondolom azt, hogy az erdélyi magyarságot be lehet így skatulyázni, hogy jobboldali, mint ahogyan a Tőkés László által igen kedvelt skatulyába sem lehet bezárni az RMDSZ-t, hogy „posztkommunista”. Ma egyébként a jobboldali pártok programjában rengeteg szociális, populista elemet lehet fölfedezni, ami a jobboldali pártokra korábban egyáltalán nem volt jellemző. Ezeket az ideológiai vitákat én Olosz Gergellyel vagy bárki mással szívesen lefolytatom, de én nem innen látom megközelítendőnek a problémát. A problémát onnan kell megközelíteni, hogy az erdélyi magyarságnak nem érdeke, hogy konfliktusban legyen a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal. Hogy most a magyar kormányzó pártok középjobboldali pártok, ez egy adott helyzet, így döntöttek a magyar választópolgárok. De nem lehet és nem is szabad az erdélyi magyarságnak megmondani, hogy akkor a jobboldalt kell szeretni, vagy a baloldalt kell szeretni. Nem tartja taktikai hibának, hogy az RMDSZ bejuttatta Tőkés Lászlót az európai parlamentbe, hiszen ő most azokat a forrásokat és azt a legitimációt használva ellenpártot indít? – Nem tartom hibának, de azt meg kell mondanom, hogy jobbra számítottam. A politikában meg kell tanulni, hogy jótett helyében ne várj jót. Mi azt gondoltuk, hogy egy ilyen megállapodással hosszú távú együttműködést alapozunk meg, bennünket a jó szándék vezérelt. Tőkés László tudta, hogy az ő püspöki, egyházi karrierje a végéhez közeledik, ő politikai karriert akart, és mi azt gondoltuk, hogy ha egy ilyen úton együtt indulunk el, az a hosszú távú együttműködést erősíti. Hát nem ez történt. Mit jósol, meddig tart még ki a jelenlegi romániai kormánykoalíció? – A román politikában nehéz jósolni. 2010 nehéz esztendő volt, a megszorító intézkedések miatt rengeteget veszítettünk, ennek ellenére azt gondolom, egy felelős politikus ilyen helyzetekben nem futamodik meg, hanem megpróbál megoldásokat találni, megpróbálja megmagyarázni, hogy a döntései mögött milyen ráció áll. Remélem, hogy 2011-ben a megszorító intézkedéseket nem kell folytatni, és azt is remélem, hogy a következő döntések – ha nem is a nagyon gyors, de – a kiszámítható javulást vetítik előre. Az ellenzék soraiból egyre gyakrabban hallatszik a hívó szó az RMDSZ felé... – A tapasztalat azt mutatja, hogy egy négyéves ciklus félidején túl az ellenzék már nemigen hajlandó kormányozni, főleg ilyen nehéz időszakban. A mostani ellenzék nem akar kormányozni, egyetlen célja van: ezt a kormányt megbuktatni. Ez kevés politikai programként, és a két ellenzéki pártot rengeteg minden el is választja egymástól. Nem hiszem, hogy képesek szövetséget létrehozni anélkül, hogy valamelyikük identitása ne sérüljön. Csak egy példát mondok: az egységes adókulcs kérdése. Ennek feladása a liberálisok szempontjából a politikai halált jelentené. Ezért én azt gondolom, hogy ez a kormány, amely két európai néppárti tagpártból áll, képes erre a két esztendőre együtt maradni. Utolsó kérdés önhöz, mint RMDSZ-elnökjelölthöz: mikor lesz autonómia? – Nem az a fontos, hogy mikor, hanem az, hogy hogyan. Ha rajtunk múlna, akkor tegnaptól lenne autonómia. A hogyan sokkal fontosabb, és a hogyanra az a válaszom, hogy egy hat és fél százalékkal rendelkező kisebbségi szervezet csak a többségi társadalommal folytatott párbeszéddel, parlamenti eszközökkel és nemzetközi lobbival tudja elérni az autonómiát. Ehhez kell egyfajta akciótervet elkészíteni a következő jó néhány esztendőre. A következő két évben két jogszabályt kell elfogadtatnunk: a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia kereteit biztosítja, és a régióátszervezési törvényt. Mindkettő a törvényhozásban vár sorsára, és valószínűleg jövő tavasszal tudunk újra elkezdeni ezekkel foglalkozni. Ehhez azonban nagyon erős szolidaritásra van szükség. Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. december 30.Péntek László: „Az erő a közösségben és egységben rejlik”Nagyon nehéz tömören összefoglalni azt a tömérdek és szerteágazó munkát, amelyet Péntek László az utóbbi két évtizedben a közösség szolgálatában kifejtett. Jelenleg szülőfaluja, Körösfő alpolgármestereként tevékenykedő, Bánffyhunyadon és környékén egyszerűen RMDSZ-Laciként ismert Péntek László mind az 1989-es rendszerváltás előtt, mind pedig utána becsülettel helyt állt. Egyszerűség, szerénység és alázat jellemzi, kiváló humorérzék s optimizmus, mindig tartogat egy-egy jópofa viccet a tarsolyában, amellyel mosolyt tud csalni a környezete arcára. Nevéhez sok minden kapcsolódik, elég, ha csak a Riszeg-tetői ifjúsági majálisra gondolunk, vagy a Vasvári-kultusz ápolására. Munkájáért több elismerésben, kitüntetésben részesült, legutóbb Sólyom László a Magyar Köztársaság érdemkeresztjét adományozta neki a kalotaszegi magyarság öntudatának nevelésében, hagyományainak ápolásában, az Erdélyben és az anyaországban élő magyarság közötti kapcsolatok erősítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül. – Immár húsz éve aktív részese vagy az erdélyi magyar közéletnek, benne vagy a politikai körforgásban. Egyáltalán, hol és hogyan kezdődött el mindez? –Hogy jobban átláthassuk, miért alakult ilyen irányba az életem, pillantsunk egy kicsit vissza azokra az időkre, amelyek meghatározóak voltak számomra. Szülőfalum Körösfő, ahol csak a rendőr és családja volt román. Aromán nyelvvel az általános iskolai tananyagban találkoztam, mely nagyon kevésnek bizonyult ahhoz, hogy szabadon fogalmazzak, vagy értelmes mondatot alkossak. 1966-ban kerültem olyan, többségében román környezetbe, a sepsiszentgyörgyi szövetkezeti szakiskolába, ahol a több mint ötszáz diáknak túlnyomó része román nemzetiségű volt. Vass János igazgató úr „vas”kézzel tartotta a fegyelmet, ennek ellenére mindegyre történtek etnikai jellegű „civakodások”, amelyek mérgezték a levegőt a két színtiszta székely pincérképző osztály, valamint a női- és férfiszabó, cipész, cukrász, könyvelőket képző vegyes, vagy tiszta román osztályok között. Itt tudtam meg, mit jelent a gúnyos bozgor (hazátlan) szó, milyen érzés az, amikor csak azért, mert magyarul beszélsz jól elpáholnak. Kalotaszegről heten voltunk egy román osztályban, és nem egy alkalommal kértük a székely osztályok segítségét avédelmünkre, akik nem haboztak, és „alapos munkát” végeztek, csak az igazgató úr jóakaratán múlott, hogy nem kerültem fel a kicsapott diákok listájára. Az iskola elvégzése után Körösfőn nyitott szabóműhelyt a fogyasztási szövetkezet, amelynek 1971-ig a vezetője voltam. Körösfőn az a szokás, hogy azok, akik behívót kapnak katonai szolgálatra, előtte reguta bált szerveznek, s úgy éjfél után a legények összefogózkodva, katonadalokat énekelve, végigjárják a falu utcáit. Akkoriban este tíz után nem volt szabad hangoskodni. Úgy éjfél után járt az idő, amikor a helyi rendőr a Bedecs utcában próbált bennünket elhallgattatni. A heves szóváltások után galléron ragadott és megpróbált a földre teperni. Ekkor az történt, amit mai napig bánok. Átvillantak az agyamon a szentgyörgyi megaláztatások és azt gondoltam: ha már itt, a szülőfalumban is ilyet tehetnek velem, hát megemberelem magam, és alaposan helyben hagytam a megdöbbent milicistát. Szegény szüleim mindent megmozgattak, hogy ne a börtönbe, hanem Tîrgu Jiuba, a légvédelmi kaszárnyába kerüljek. Itt azonban a dosszáromnak köszönhetően a büntetőszázadba kerültem, a tizenhat hónap alatt egyszer engedtek haza két heti szabadságra. A kiképzés mellett sokat tanultam, így sikerült azon ritka magyarok közé tartoznom, akik a rendfokozatok szamárlétráján a legfelsők közé verekedték magukat. Megtanultam jól románul, a szakaszvezetői rang pedig védelmet jelentett az ellen, hogy valaki büntetlenül megalázzon. Becsületére legyen a román hadseregnek, hogy egyetlen egyszer sem történt etnikai alapú konfliktus, de még szándékos sértegetés sem. Aki volt katona, az jól tudja, hogy nem volt ott senkinek sem kedve háborogni. Egy év után szegény szüleim, amikor meglátogattak a kaszárnyában, alig ismertek meg, olyan sovány és koszos voltam, hiszen éppen a gyakorlótérről hívattak a kapuhoz. Édesanyám sírva kérdezte: „Mit tettek veled fiam?!” Így zárult le életem egyik legnehezebb, de egyben szép szakasza, minekutána visszatértem a körösfői szabóműhelybe, ahol még két kollégával dolgoztam. Egyik alkalommal, kocsmából jövet, azt kérdeztem a kollégáktól: „Vajon ki veszi el ezt az Erzsikét”, hiszen oldalról nézve nagyon soványnak tűnt, amint vizet húzott a kerekes kútból. 1975 májusában már a feleségem volt. Rá egy évre megszületett Attila fiunk, ’80-ban jött László, valamint ’83-ban Zsuzsa lányunk. Ezek az évek a szüleink által épített, de be nem fejezett családi ház rendbehozásával, a gyerekek nevelésével telt. Nagyon sokat dolgoztunk, én a szabóműhelyben, feleségem pedig a kalotaszegi varrottasokat készítette, amelyeket édesanyám a házunk előtt értékesített, főleg külföldiek, németek, hollandok, olaszok, magyarok számára. Egyre több magyarországi vásárló fordult meg a házunkban egy kávéra, egy süteményre, amelyek közül egyre többen visszajáró vendégek lettek, és lassan barátságok szövődtek. – Hogyan reagált minderre a hatalom, hiszen azokban az időkben egyáltalán nem volt ajánlatos külföldieket vendégül látni...!? – Valóban a hatóságok felfigyeltek, hogy túl gyakran és túl sok anyaországi magyar tölti az éjszakát nálunk. Egyre több székely barátom keresett fel, sőt nagyobb csoportokban is érkeztek tévét nézni, amikor egy-egy fontosabb futballmeccset közvetítettek, ugyanis a magyar tévét csak a körösfői hágóig lehetett fogni. Volt, amikor az udvaromon 10–12 székely sátor is fel volt húzva egy-egy hétig is. Többször is ellenőriztek, hogy miért nem jelentem be, ha külföldi állampolgár alszik nálam, ugyanis ezt akkor törvény írta elő. A rendőrök „ették a kefét”, mert mindig csak utólag értesültek róla, hogy megint magyarok háltak Péntekéknél, melyre a cinikus válaszom mindig ugyanaz volt: „Nálam nem aludtak, hiszen egész éjjel borozgattunk”. Így ismerkedtem meg a miskolci Rakaczky János bátyámmal, akik családostól többször és több időt töltöttek nálunk, őtőle hallottam először Vasvári Pálról, hiszen mint mondta: a 1848-as szabadságharcos is görög katolikus vallású volt, akárcsak én. Többször is próbáltunk a havason Vasvári nyomára akadni, de mindig csak a havasnagyfalui Iancu keresztnél kötöttünk ki. A csúcs az volt, amikor két civil a helyi rendőr segítségével leellenőrizte azt a 28 fiatalt, akik egy hétig táboroztak az udvarunkon. Gondolták, nagy fogást csinálnak, ám látni kellett volna az arcukat, amikor mindnyájan kovásznai–hargitai román személyazonossági igazolványt mutattak fel. Távozásukkor biztosítottak afelől, hogy nem utoljára találkoztunk. És csakhamar a kolozsvári bíróságon találtam magamat egy nagyon átlátszó koholt vád alpereseként, amelyről először azt gondoltam, hogy viccnek szánták. Egy tíz évvel korábban elkövetett építkezési hibára alapozták a vádat. A több mint öt évig tartó pereskedés mintapéldája lehet annak, hogyan kell kikészíteni és tönkretenni egy családot. A negyvenedik tárgyalásig nem is fogadtam ügyvédet, arra gondolva, hogy ekkora hazugságot hivatalosan úgysem fognak elfogadni. Volt ebben a perben hamis tanúzás, okirat hamisítás, megfélemlítés. A frissen fogadott ügyvédem egyre kért, hogy bírjuk ki idegekkel, mert erre megy ki a játék. És valóban nem volt hét, hogy ne zaklattak volna, hol a rendőr, hol a megyei tanács pribékjei. A többszöri helyszínelési jegyzőkönyvek homlokegyenest ellentétesek voltak, sőt a végén azt sem ismerték el, hogy a házam nem az enyém. Többször is arra gondoltam, hogy feladom, hiszen láttam, a család nagyon megsínyli az állandó zaklatást. Az akkori bánffyhunyadi rendőrparancsnok, akinek többször is dolgoztunk, egy alkalommal bizalmasan csak annyit jegyzett meg: „Laci, bárhogyan is provokálunk, ne üss vissza, hiszen arra megy ki a játék, hogy lecsukjanak. Hidd el, ezt nem mi, hanem a Kolozs megyei ügyészség irányítja”. Ekkor úgy határozott a család, hogy barátom, Rakaczky János és családja kérésére kiköltözik Miskolcra. János bátyám jó anyagi helyzetben volt, kiváló munkahelyet és szép lakást biztosított számunkra. A hivatalos kiköltözés megindítása előtt családom megrökönyödésére mindent visszamondtam. Csakis Bánffyhunyadig voltam hajlandó elmenni, remélve, hogy ott majd csak békén hagynak. Többször is figyelmeztettek, hogy a Szabad Európa Rádiót hivatalos munkahelyen nem szabad bömböltetni, főleg akkor, ha a nyitott ablak előtt járnak iskolába a középiskolások, valamint a poliklinikára az orvosok és betegek. De azt sem nézik jó szemmel, hogy esténként a Zöld fának nevezett vendéglőben politikai viccekkel szórakoztatom az ivócimborákat. Közben egyre több magyarországi barátom látogatott meg, nem is sejtve, hogy mi folyik a háttérben. Így érkezett el 1988, amikor is a Kolozs Megyei Törvényszék végérvényesen felmentett a képtelen vádak alól. Tudtam, a Legfelső Bíróság ezt már nem fogja megváltoztatni. Óriási teher alól szabadultam, újra remény volt egy normálisabb élet felé. Azonban egy nap a műhelybe belépett egy civil ruhás rendőr, s megkért, menjek vele a rendőrségre, ahol egy papírt nyomtak az orrom alá, hogy beleegyezek-e a házkutatásba a bánffyhunyadi és körösfői lakásomban. Ezt nem voltam hajlandó aláírni csakis bírósági felhatalmazással, ami csak olaj volt a tűzre. Odabilincseltek a fűtőtesthez, hogy addig is még meggondolom magam. Körülbelül négy óra múlva kijött a bánffyhunyadi rendőrparancsok és megkért, ne csináljam ezt, ő nem akar rosszat, de higgyem el, ha nem egyezek bele, akkor betörik az ajtót, és úgyis bemennek a lakásomba. Megígérte, hogy nem lesz bántódásunk, de ha megkapják, amit keresnek, akkor nem tud segíteni. Aláírtam, és két rendőrrel közre fogva kísértek Bánffyhunyad központján keresztül a lakásomig, amelyet padlástól mennyezetig felforgattak. Humoros dolgok is történtek a házkutatás alkalmával, hiszen egyik rendőr sem tudott magyarul, így nem féltem, hogy valamire is rájönnek. Az a két bakelit kis hanglemez szúrt nekik szemet, amelyen a Magyar Himnusz és a Szózat, illetve a Rákóczi induló szerepelt, a borítójukon pedig széles piros-fehér-zöld csík volt látható. Amikor diadalittasan rám ordított és az orrom alá dugta a lemezeket, hidegvérrel tájékoztattam, hogy olasz népzene van rajtuk. A tanuk alig bírták visszatartani a röhögést, amikor látták, hogy a rendőr ezeket a többi lemez közé hajítja. Így érkezett el 1989 karácsonya. Mint több millió ember, én is a karosszékből figyeltem a fejleményeket, hiszen ebben a koszos kis városban semmiféle „forradalmi” harc nem volt. Voltak a főtéren tüntetések Ceauşescu ellen, a cigányok követeltek géppisztolyokat, hála Istennek azonban a katonaság nem bocsátotta a fegyvereket a rendelkezésükre. Egyetlen „forradalmi” tettem az volt, hogy miután láttam, a Nagyvezér elszáll a helikopterrel ismeretlen helyre, összehívtam a szabóműhely, valamint a cipőfelsőrész készítőinek közel hatvan tagját, akik közül sokan még nem is értesültek a bukaresti eseményekről, s leszedtem a folyosó falán lévő Ceauşescu-képet, a földhöz vágtam, majd széttapostam a Kárpátok Géniuszának fényképét. Voltak, akik sikoltva szaladtak el, gondolván, hogy megbolondultam. – A változások után rövid időn belül bekapcsolódtál az RMDSZ munkájába, úgymond ’89 után sem adtad fel. Mi több, a környéken úgy ismernek, hogy RMDSZ-Laci. Mivel érdemelted ki ezt a nem mindennapi nevet? – A ’89-es decemberi események után a következő hónapokban Bánffyhunyadon is megalakult az RMDSZ, de megalakult a Vatra Românescă soviniszta szervezet is, és elkezdődtek az ócsárkodások. Ha visszaemlékezünk, egész Románia a nacionalizmus mocskában hempergett. Napirenden voltak a magyarellenes uszítások, gyalázkodások. Azután jött a marosvásárhelyi fekete március, Bánffyhunyadon is csak hajszálon múlott, hogy nem történt katasztrófa, hiszen a város 65 százaléka román nemzetiségű, többségében a havasokból betelepült móc lakja. Itt is akadt két jómadár, aki megpróbálta a városra zúdítani a hegyi románságot. Ott voltam, amikor a katonaság harci járművekkel eltorlaszolta a Kalotaszentkirály felé vezető utat. Úgy éreztem, tenni kell valamit, ezért felajánlottam szolgálataimat az RMDSZ helyi vezetőinek, akik szívesen fogadták támogatásomat, főleg Vasas Samu székely származású tanár, a középiskola aligazgatója, akivel már régebben is jó barátságban voltam. Szórólapokon, újságcikkekben vertük vissza a soviniszták támadásait. Főleg választásokkor feszült pattanásig a húr. Közben Vasas tanár úrék újraindították a Kalotaszeg című folyóiratot, s megkért, vegyek részt Lőrinc András bátyámmal a terjesztésében. Szívvel-lélekkel jártuk a falvakat, főleg 1992 után, miután vettem egy használt piros kis 1000-es Skodát. Vasas tanár úr megkért, írjak is a lapba, ő, mint főszerkesztő tartani fogja a hátát, ha a csípős hangnemért baj érne. Nem kíméltük a kétszínűeket, de a helyi román szélsőségeseket is rendre raktuk. Előnyünk volt, hogy ebben a kicsi városban mindenki ismerte egymást, és bizony tartott a nyilvános megaláztatástól. Ünnepségeket, emléknapokat, kulturális műsorokat szerveztünk és tényleg csakhamar az RMDSZ-Laci jelzőt ragasztották rám. Nem volt könnyű, de pezsgésnek indult Kalotaszeg kulturális élete. 1994-ben a tanár úr megkért, vállaljam el az RMDSZ körösfői szervezetének a vezetését, s miután a helyi tanácsosokkal is megbeszélte a dolgot, csakhamar a rendkívüli közgyűlés az elnöki székre rakott. Kalotaszegen először Szentkirályon állítottak emlékművet, és láttam milyen összetartó erő tud lenni egy közösen elért siker. Egy alkalommal Okos Márton barátomnak említettem, hogy Körösfőn is létre kellene hozni valamit közös munkával, amely összefogná az embereket. Huncutul rám nézett és azt mondta, ott van Vasvári. 1995. július 3–4. Vasvári kopjafát szenteltünk a templom tövében. Augusztusban egy több évig zajló persorozat kezdődött, megint a kolozsvári törvényszéken találtam magamat, ugyanis a románok minden áron el akarták tüntetni még az emlékét is. Több mint öt párhuzamos per indult az ügyben, hatvannyolcszor álltam a kolozsvári törvényszék előtt, de megérte. Eckstein-Kovács Péter ügyvéd-szenátor vállalta ingyenesen a védelmünket, mely pereket rendre mind megnyerte. De meg kell említenem Antal János polgármestert is, aki szembeszegült a Kolozs Megyei Tanács fenyegetéseivel, és megvédte a Vasvári kopjafát. Vagy például Okos Mártont, aki minden erejével támogatta a körösfőieket a küzdelmükben, de említhetnék még számtalan nagyszerű embert, akik példát mutattak bátorságukról. A Vasvári kopjafa ma is áll, és lassan zarándokhellyé növi ki magát a turisták és érdeklődök számára. Közben minden erőmmel besegítettem az évente megtartott Riszegtetői ifjúsági találkozó megszervezésébe, amely több ezer magyar embert megmozgat. Alapító tagként vezetői szerepet vállaltam a Bánffyhunyadon székelő Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületben, amelynek példájára létrehozták Körösfőn a Rákóczi Kultúregyletet. Jól működik a Körösfői Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport, mely elismerést hoz a településnek. Közben a kolozsvári Szabadság napilap tudósítójaként könyörtelenül bíráltam a felfuvalkodott Kiskirályokat. Újra bepereltek becsületsértésért, de ez már nehéz dió volt, mivel magyar és román papok is belekeveredtek, de a végén újra felmentettek. – Az utóbbi időszakban szerepet vállaltál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT) is. Miként látod az EMNT-nek az új erdélyi magyar párt alapítására vonatkozó szándékát? – Az EMNT tavalyi közgyűlésére elfogadtam Gergely Balázs Kolozs megyei elnök meghívását. Tetszett a programjuk, mely arra irányult, hogy simítsa a nézetkülönbségeket az MPP és az RMDSZ között, valamint összefogja és összetartsa az erdélyi magyarságot. Ezért lettem tagja az EMNT-nek. Az EMNT idei közgyűlésén Gergely Balázs már nem vállalta a szervezet vezetését, amelyet nagyon sajnálok, hiszen az ő személyébe vetett bizalom miatt lettem tagja a szervezetnek. Az újságból értesültem, hogy egy új pártot akarnak létrehozni. Véleményem szerint nagyon veszélyes hatalmi játékba fogtak itt valakik. Mindenki tudja rólam, hogy évek óta a FIDESZ politikája a legelfogadhatóbb számomra az anyaországi politikai palettán. Ezért állok döbbenten, amikor azt látom: egy, az erdélyi magyarságot megosztani akaró szervezetet támogat nem kis mértékben ahelyett, hogy azokat az erőket segítené, amelyek az RMDSZ megújulását tűzték ki célul. Szerintem a Demokrácia Központok csak pénzpazarlást jelentenek, hiszen a már működő státusirodák nagyon is alkalmasak lennének erre a feladatra, és biztosan nem lett volna gond az EMNT befogadására ezekbe az irodákba, ahol a magyar állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókkal is ellátják a hozzájuk fordulókat. Sajnálom, de az az érzésem, hogy itt csakis pénzről és hatalomról van szó. – Jövő év februárjában újabb kongresszus elé néz az RMDSZ. Mit vársz el ettől, s a jövendőbeli szövetségi elnöktől? – Lassú és szívós munkával teljesen meg kell újítani a szervezetet, hiszen mind a csúcsvezetés, mind pedig a megyei vezetés többsége már rég elszakadt a szavazóbázisoktól. Szeretném, ha a jövőbeni kongresszus mérföldkő lenne ebbe az irányba, ezért voltam az elsők között, akik Eckstein-Kovács Péter ügyvéd urat támogattam a szövetségi elnöki tisztségbe való jelölésre, hiszen az ő programja a változtatást tartja fontosnak, míg a Markó Béla elnök úr által pátyolgatott Kelemen Hunor a folytonosság híve. Át kell vizsgálni minden RMDSZ-es magas rangú vezető baráti és családi összefonódását, és ha felmerül a gyanú, hogy hatalmát inkább az egyén, mint a közösség szolgálatába állította, könyörtelenül el kell mozdítani a tisztségéből. Ezt el kell végezni egészen a legkisebb létszámú szervezetekig is. – Körösfő jelenlegi alpolgármestereként milyen mértékben sikerült gyakorlatba ültetned elképzeléseidet, választási programodat? – A választóimnak ígért programból több minden is megvalósult, csak el kell jönni Körösfőre és ezt lehet érzékelni. Az én meglátásaim természetesen beilleszkednek az RMDSZ helyi szervezetének a programjába, és a fejlődés elképzelhetetlen lenne a jelenlegi polgármester, Antal János hozzáértése nélkül. Egyik fájó pont, amit nagyon nehéz ebben a gazdasági helyzetben megvalósítani, az új munkahelyek létrehozása. Ugyanis hiába szerveztünk nemzetközi kiállításokat is a körösfői háziipari termékekből, nem igazán tudtuk felkelteni a nagykereskedők figyelmét ezen termékek iránt. Úgy érzem, a jövőben Körösfőnek is a turizmus lehetőségeit kell kiaknáznia, ennek már voltak érzékelhető jelei is. – Mi adott erőt számodra, hogy semmilyen körülmények között ne add fel a küzdelmet? – Az erő a közösségben van, s jóleső érzés, hogy az emberek bíznak bennem. Sőt, az emberek szeméből azt látom, hogy ezt továbbvinni kötelező számomra. A Vasvári-kultusz ápolása egyik fő feladataim közé tartozik, az emléknapok megszervezése, a múzeum továbbfejlesztése, de annak az előadássorozatnak is a folytatása, melyet iskolák, művelődési házak, kultúrközpontok meghívására tartok Vasvári Pál életéről és halálának körülményeiről. Lassan kirajzolódik az az ifjú csapat, amelynek tagjai szívvel-lélekkel segítenek, bennük látom a reményt a folytatáshoz. Sokat segít a nehéz percekben, órákban, az az egészséges optimizmus, amely jellemző rám. Nem vagyok túlbuzgó református, de hiszek egy mindenható erőben, melyet én Istennek nevezek, és a legnehezebb pillanatokban is hozzá fordulók segítségért. Nálam bevált, ajánlom, próbálja ki mindenki, mert nagy lelki segítséget tud nyújtani a nehéz helyzetekben. Mindig azt tartottam, hogy az egységben az erő. Ezt a családomtól maximálisan megkaptam, és éreztem, hogy bármikor számíthatok rájuk. Mi, férfiak azt tartjuk magunkról, mi vagyunk az erősek, a szívósak, a bátrak, a kitartóak, a célratörők. Végiggondolva az elmúlt harminc és egynéhány évet, úgy érzem, minden tisztelet azé a törékeny asszonyé, aki minden nehézségben kitartott mellettem, három gyermeket felnevelt úgy, hogy közben szorgosan dolgozott, és fürge ujjaival varrta a kalotaszegi varrottasokat. Azzal a gondolattal kívánunk mindnyájuknak egy sikerekben gazdag Boldog Új Esztendőt, hogy bízva vezetőink bölcsességében, megtaláljuk a közös utat, amely egy sikerekben gazdag évet hoz majd számunkra. PAPP ANNAMÁRIA, Szabadság (Kolozsvár) 2011. január 5.RMDSZ 20 év távlatábólMit köszönhetünk az RMDSZ-nek és vezetőinek az elmúlt 20 évben? Sokunkban feltevődött ez a kérdés az elmúlt hetekben lezajlott SZKT-ülést követő nyilatkozatok hallatán. Köztudott ugyanis, hogy Markó Béla elnök Úr bejelentette, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki posztjára. Sokan felkapták a fejüket, és néhányan közülünk talán még örömteli ujjongással is fogadtuk a hírt. Páran már irányváltásról, szemléletváltásról beszéltek. Azonban ez az eufórikus hangulat nem tarthatott sokáig, az elnökségre pályázó két személy nevének hallatán. Az egyik jelölt Kelemen Hunor, a másik eséllyel pályázó jelölt Eckstein-Kovács Péter. Ennek tudatában mondhatjuk, hogy az alma nem esett messze a fájától. Mondhatjuk azért, mert nyílt titok, hogy a leköszönő elnök Kelemen Hunort támogatja. Így, ez az örömittas hangulat hamar köddé vált, ugyanis a tisztújítás nem azonos a szemléletváltással. Ezt a szemléletváltást az RMDSZ testvérpártjának, a jóval erősebb gyökerekkel rendelkező, a magyarországi MSZP-nek sem sikerült megvalósítania. Mindmáig ott ül soraikban, pestiesen mondva csak „kőkomcsinak” nevezett, erős mag, amely a háttérből, a színfalak mögül bábuként mozgatja a mindenkori elnökséget. Még akkor sem, ha Kelemen Hunor erős, szavahihető RMDSZ-t képzel el a jövőt illetően. A tények tudatában, miszerint csak akkor hajlandó lemondani Markó Béla az RMDSZ elnökségéről, ha megfelelő utódot hagy maga után, szócséplésnek tűnhet az irányváltás gondolata. Ennek hangot adva, talán, az utolsó elnöki beszédében elemezte az elmúlt csaknem húsz év politikai sikereit. Egy olyan beszédben, ahol nem volt szó hibákról, tévedésekről, rossz döntésekről, ahol erényként jelent meg az ide-oda csapódás (ahogy az egyéni érdek, nem pedig a magyarság érdeke szolgálja) egy olyan beszámolóban, ahol a mindenkivel való szövetségkötés követendő példa az elkövetkező elnökségre nézve. Egy olyan irányvonalat jelölt ki, ahol a magyarság érdekérvényesítésének az útja nem az anyaország, nem az Európai Parlament, hanem Bukarest és a mindenkori román kormány felé van kikövezve. Ezen nagy szemléletváltás hallatán még az államelnök, Traian Bãsescu is nevetésben tört ki. Bátran kijelenthetjük, hogy ez az egész csak egy politikai színjáték, ahol mi, erdélyi magyarok csupán fabábuk vagyunk, akiket az orrunknál fogva lehet vezetni. Ez a színjáték már a jövő évben esedékes kampány része – vélik egyesek. És igazuk van. Talán nem is mi vagyunk a bábuk, hanem a majdani megválasztott elnökség. Senki ne higygye, hogy Markó Béla jelenlegi elnök Úr karba tett kézzel figyeli majd, ahogyan munkája kárba vész. Senki ne gondolja, hogy a háttérből nem egyengeti majd utóda útjait, és nem szól majd bele, ha az út véletlen Budapest, nem Bukarest felé venné az irányt. A másik elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter személye sem garancia a változásra. Ő ugyanis jelenleg az államelnök kisebbségi tanácsadója. Munkáját siker koronázza, hiszen az államelnök lépten-nyomon, ahol csak teheti, hangoztatja, hogy soha nem kap autonómiát az erdélyi magyarság. Még mindig fájó emlékként él bennünk a 2004. december 5-én lezajlott állampolgársági népszavazás, ahol az erdélyi magyarság önérzetét, identitástudatát tiporták sárba. Ennek megünneplésére hívta Kolozsvárra Eörsi Mátyást, akkori SZDSZ-es politikust, akinek előadását a kolozsvári diákság hiúsította meg. Ha az elmúlt húsz év az erdélyi magyarság szempontjából nehézkes, göröngyös is volt néha, a tények ismeretében az elkövetkezendő húsz év még nehezebb, még bizonytalanabb lesz. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy az RMDSZ vezetésének, bárki is legyen az elnök, nem ismeretes, sőt, idegen más magyar politikai szervezetekkel az összefogás gondolata. Pedig az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek a hangok, ezek a törekvések egyre hangosabbak. Végezetül meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek az elmúlt 20 év munkáját. Köszönjük a közalkalmazottak, a tanárok nevében a 25%-os bérmegvonást, a kismamák nevében a családi pótlék szigorítását, a nyugdíjasok esetében a nyugdíjra kivetett társadalombiztosítási illetéket, az egész erdélyi magyarság nevében az áfa emelését. Mindezek ellenére, bizakodunk és remélünk. Reméljük azt, hogy most nem csupán újabb színjátékról van szó. Bízunk abban, hogy az irányváltás nem csupán egy újabb üres szójáték. Ennek szellemében kívánunk mindenkinek sikerekben, megvalósításokban, eredményekben gazdag boldog új esztendőt. Gyergyószentmiklósi Magyar Polgári Párt, Kommunikációs Osztály, Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós) 2011. január 7.Olosz Gergely is megpályázná az RMDSZ elnöki tisztségétAz RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének tegnapi választmányi ülésén Olosz Gergely képviselő, a tulipános szervezet képviselőházi frakciójának vezetője nem hivatalosan bejelentette, ő is megpályázná a szövetségi elnöki tisztséget. Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter után ő a harmadik versenybe szálló politikus. A bejelentést felszólalások követték, a választmány egyelőre nem foglalt állást a kérdésben. szekelyhirmondo.ro, Erdély.ma 2011. január 8.Olosz Gergely is RMDSZ-elnök lenneKelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter mellett a háromszéki Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is megpályázza a szövetség elnöki tisztségét. Olosz Gergely a kézdivásárhelyi RMDSZ ülésén nem hivatalosan bejelentette: jelölteti magát a szövetségi elnöki tisztségbe, írta a Székely Hírmondó. A Mediafax hírügynökség RMDSZ-es forrásokból úgy tudja, hogy Olosz a jövő héten jelenti be hivatalosan indulási szándékát. Az RMDSZ elnöki tisztségét eddig két politikus vette célba: Kelemen Hunor kulturális miniszter, valamint Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója decemberben közölték, hogy a szövetség februári kongresszusán indulnak az elnökválasztáson. Krónika (Kolozsvár) 2011. január 10.Felsorakoznak az elnökjelöltekNagyon lassan körvonalazódnak az RMDSZ-ben a februári kongresszuson várható változások. Egyelőre kevés szó esik az alapszabályzat és a program módosításáról, az új irányok, célok szinte csak az elnökjelöltek "csatolmányaként" kerülnek szóba. Az azonban kitetszik, dolgoznak a táborok, érdekcsoportok, háttéralkuk születnek, s jó kampányhoz illően ígéretek hangzanak el. Egy-egy kiszivárgott, kiszivárogtatott nyilatkozat jelzi, nagy a munka, sürgés-forgás a kulisszák mögött. Eddig három nagyon különböző jelölt jelentette be, hogy az RMDSZ elnöke szeretne lenni. Kelemen Hunor egyértelműen Markó politikáját folytatná, néhány változást ő is célként határozott meg, ám ezek többnyire formai módosítások. Mögötte áll a teljes RMDSZ-gépezet, a szövetségi források csak Kelemen üzeneteit közvetítik, főszereplő az alárendelt médiában, és sok, a jelenlegi vezetésnek elkötelezett megyei szervezet úgy dönt támogatásáról, hogy az ellenjelölteket meg sem hallgatja. Eckstein-Kovács Péter nem számíthat elsöprő többségre, érdekes színfoltja a megmérettetésnek, ötletei, elképzelései akár figyelemre méltóak is lehetnének, ám előre borítékolható: kevesen adják rá voksukat. Van, aki Băsescu faltörő kosaként tekint rá, mások szabadelvűségét, szabad véleménynyilvánításait nem fogadják el. Olosz Gergely szándékairól egyelőre keveset tudni. Sokat elárul azonban, hogy itthon elzárkózott, de magyarországi lapoknak nyilatkozott terveiről. Változást, új irányt akar a szövetségnek, a felsorakoztatott közhelyhalmazból annyi kihámozható, hogy a magyar közösség versenyképessé tételét tartja fontosnak. Aránylag későn jelentette be indulását, de nem tekinthető esélytelennek, képviselőházi frakcióvezetőnek való megválasztásakor már bizonyította: jól ért a szervezkedéshez, maga mellé tudja állítani azokat, akik úgy érzik, háttérbe szorították őket, semmibe veszik véleményüket. Olosz eredményesen építgette magyarországi kapcsolatait, Semjén Zsolt KDNP-elnök kebelbarátjának tekinthető, és ezt sikerült úgy tálalnia, hogy sokan hiszik, a Fidesz támogatását is élvezi. Tény, régóta készítette a terepet a szövetségi elnöki megmérettetéshez, tetemes vagyonával eddig is jó helyeket, embereket vásárolhatott magának, bizonyára most is megteszi majd. Három nagyon különböző elnökjelölt pályázik az RMDSZ vezetőségére, s hosszú évek óta most először van esély a váltásra, mégis úgy tűnik, csak a rossz és még rosszabb közül választhatnak majd a kongresszusi küldöttek. Nevezhetnénk az egyik romániai magyar párt belügyének a kérdést, de még mindig az RMDSZ a legnagyobb, legnépszerűbb alakulat, amely — egyelőre legalábbis — meghatározó a magyar közösség jövője szempontjából. Nem mindegy hát, hogy ki vezeti, és merre halad, meg tud-e újulni, jövőt építeni, vagy szétcincálják hatalomsóvár önjelöltek, egyéni és kis csoportérdekek. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. január 10.Az RMDSZ cenzúrázná a sajtót?Eckstein maga a választási kampányt regulázná meg, mert úgy véli, a szervezet nem biztosít egyenlő esélyt azoknak, akik az elnökei szeretnének lenni. Nem indulhatnak egyenlő eséllyel az RMDSZ szövetségi elnöki posztjáért azok, akik szeretnének bizonyos szabályozható, illetve nem szabályozható körülmények miatt. A jelenlegi elnök, Markó Béla pénteken világossá tette Kolozsváron, hogy Kelemen Hunort tartja a megfelelő személynek, hogy utóda legyen az RMDSZ élén. Nem igazán mérhető, hogy ez mennyit számít majd a szavazáson a februári kongresszuson, ahogy az sem, hogy a sokáig RMDSZ-ügyvezető, jelenleg kormánytag Kelemen felhasználja-e és hogyan befolyását a szervezet infrastruktúrája és a költségvetésből kormányzati vonalon kiutalható összegek felet. Ami viszont mérhető és szabályozható a küzdelemben, azt Ecktsein-Kovács Péter szeretné átláthatóvá tenni. Most, hogy tíz év után ez az első igazi kampány az RMDSZ-en belül, véli maga a jelölt. Alapos korrekcióra szorulnak tehát az RMDSZ elnökválasztási kampányára vonatkozó előírások Eckstein-Kovács Péter szerint. Miközben az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága ülésezett, a szövetség egyik elnökjelöltjeként hétfőn bemutatta saját módosító javaslatait. Eszerint ideje lenne leszögezni, mettől meddig tart az RMDSZ elnökválasztási kampányának időszaka. Szabályozásra szorul továbbá, hogy a jelöltek hogyan jutnak hozzá a szövetség erőforrásaihoz, ki és hogyan használhatja az infrastruktúrát, az adatbázisokat (a testületek összetételéről, elérhetőségek). Nem biztosított az egyenlő hozzáférés a jelöltek számára a szervezet által rendelt közvélemény-kutatásokhoz, felmérésekhez, a helyi szervezeti eseménynaptárokhoz, az RMDSZ saját kiadványaihoz és médiafelületeihez. Elmondta, amennyiben az RMDSZ apparátusát támogatói aláírások gyűjtésére kívánják felhasználni, akkor az aláírásgyűjtés minden jelölt nevét feltüntető, közös íven történjék. Foghíjas a jelöltek előzetes támogatásának egységes metodológiája is. Szerinte a jelölteket kötelezően meg kéne hívni a jelöltállító / támogatás-megítélő gyűlésekre, hogy az adott megyei vagy területi szervezet képviselői megismerhessék a jelöltek programját és személyét. Kifogásolta, hogy a Szilágy és Hunyad megyei szervezet úgy utasította el őt, hogy esélyt sem adtak neki a bemutatkozásra. Eckstein megtiltaná továbbá a kötött mandátumot, szerinte a megyei szervezeteknek nincs joguk előírni küldöttjeik számára, kire szavazzanak. Az sem világos, kik mennek a jelölőgyűlésre, legalábbis Ecksteinhoz még nem jutott el ez az információ, miközben a másik jelölt, Kelemen Hunor számára ez nem lehet titok. Az sem leszögezett, hogy csak egyetlen jelöltet lehet-e támogatni, vagy többet, és hogy a támogatás kötelező-e vagy sem. Fontosnak tartja továbbá, hogy az előzetes támogatásról titkos szavazással döntsenek a megyei, a területi szervezetek, a platformok és a MIÉRT. Szóvátette, hogy van néhány szabályzatmódosító indítvány, amelyet határozottan ellenez. Ilyen például az, amely szankcionálná, ha valaki az RMDSZ-en belül a vezetőség álláspontjával ellentétes véleménynek ad hangot a sajtóban. Sőt a javaslat azt a sajtóorgánumot is büntetné, amely közölné ezt. Nem ért egyet azzal sem, hogy a szövetség politikai alelnöke – az új tisztség elegendő támogatás esetén jönne létre – az RMDSZ szövetségi elnöke előtt vállaljon felelősséget munkájáért, Ecktsein ezt a Szövetségi Képviselők Tanácsára bízná. Több és erősebb jogosítvánnyal ruházná fel a partiumi megyék képviselőit, és lehetőséget biztosítana számukra, hogy a szövetség vezetőségében is nagyobb szerepet vállaljanak. A módosító javaslatokat Eckstein az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának, Állandó Tanácsának, Ügyvezető Elnökségének és Kongresszusi biztosának postázta. Arra hivatkozva, hogy az RMDSZ új elnökének megválasztása és az azt megelőző kampány a közelmúltban előzmény nélküli, illetve az elnökválasztási kampány szabályozottságának hiányosságai vannak, Eckstein választási kódex elfogadására hívta fel a két másik jelöltet, Olosz Gergelyt és Kelemen Hunort. A sajtótájékoztató után elküldött választási kódexen Eckstein-Kovács Péter neve mellett ott szerepel Kelemen Hunoré is egyfajta ajánlatként, és várják, hogy ténylegesen írja alá. Olosz Gergelyé még azért nem szerepel, mert hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát. Manna.ro 2011. január 13.Ecksteinnak fontosabb a kormányzásnál a parlamenti jelenlétEckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormányból, de ha ő lesz a szövetség elnöke, és a kilépéstől függ a parlamenti jelenlét, ő támogatni fogja azt – mondta csütörtökön a MEDIAFAX-nak. „Ha az RMDSZ elnöke leszek, az lesz a célom, hogy a szövetség bejusson a parlamentbe a következő választásokon”, mondta Eckstein. Hozzátette, jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormánykoalícióból. Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióban az RMDSZ elérte-e a célkitűzéseit, Eckstein igennel válaszolt, hozzátéve, hogy még további fontos céloknak kell teljesülniük, ilyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, „az RMDSZ arányos parlamenti képviseletét megőrző” választási törvény, illetve a fejlesztési régiók átalakítása. „A parlamenti jelenlét számomra fontosabb, mint a kormányzás”, szögezte le Eckstein. Eckstein-Kovács Péter azzal kapcsolatban nyilatkozta mindezt, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor csütörtökön kijelentette, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz gazdaságot fellendítő intézkedéseket. Paprika Rádió. Erdély.ma 2011. január 13.Kérdéses támogatás (Hivatalos Olosz Gergely indulása)Indul az RMDSZ-elnökválasztáson — tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és változást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képviselt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azonban kérdéses, értesüléseink szerint a döntő szót kimondó megyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a megmérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni. Olosz Gergely szerint a romániai magyar közösség új kihívások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksége. Változás kell a magyar—magyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gondokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitárgyalására is, ezek között említette az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szövetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyanná kívánja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pártokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések politikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemélyes vezetést csapatmunkára váltja, lehetőséget teremt valós testületi döntések meghozatalára. Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. ,,Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek és is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Péternek, Csíkszeredában Kelemen Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom" — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnökökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. január 13.Olosz a nevető harmadik?Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Ugyanakkor véget vetne az eddigi „kislépések” politikájának, amely szerinte akár évszázadokra is kitolhatja az eredményeket. Olosz szerint személye a változást , a Kelemen Hunoré pedig a folytatást jelentené. „A szövetségnek alapvetően meg kell változnia, a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője” – mondta a politikus. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a februári kongresszus utáni RMDSZ-nek válaszokat kell találnia a közösség szükségleteire, hogy a magyarság ne érezze úgy, hogy egy másik politikai ernyő alá kell behúzódnia. Léteznek a közösség egységét veszélyeztető erők, de legtöbb esetben az ellentétek a személyes sértődések miatt alakultak ki. Bejelentette: megválasztása esetén tárgyalna minden hazai magyar politikai szervezettel, illetve ki szeretné mozdítani a holtpontról az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatát. A háromszéki képviselő hibásnak tartja, hogy az RMDSZ vezetőinek részéről egyesek kinyilvánították, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden magyarországi párttól, mintha ugyanúgy kellene viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP szövetséghez, mint ahhoz a szocialista párthoz, amelyik számára egyszerűen nem is léteztünk. Olosz Gergely ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek szervezeti szempontból is változnia kell, mert a jelenlegi csúcsvezetés ráerőlteti döntéseit a közösségre. Mint ismert, ahhoz, hogy megpályázhassa az elnöki tisztséget, Olosz Gergelynek legalább egy megyei szervezet bizalmát kell élveznie. Emellett meg kell szereznie egy további, a Szövetségi Képviselők Tanácsában reprezentált szervezet vagy platform támogatását. Ha ez nem sikerül, legalább ezer RMDSZ-tagtól támogató aláírásokat kell begyűjtenie a jelöltdosszié leadási határidejéig, január 26-ig. Olosz az ÚMSZ-nek elmondta: nem gondolkodik aláírásgyűjtésben, előbb saját szervezetének támogatását szeretné megszerezni, és bízik abban, hogy ez sikerül is. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet szombaton dönti el, melyik jelöltet támogatja a februári kongresszuson. Ekkora ül össze az Állandó Bizottság és a Háromszéki Képviselők Tanácsa, az ülésre pedig meghívták a másik két jelöltet – Kelemen Hunor művelődési minisztert és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsost –, így a háromszéki az első erdélyi szervezet, amelynek mindhárom jelölt egyszerre mutatkozik be. Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke értésünkre adta, hogy személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és Kelemen támogatását javasolja majd szombaton a küldötteknek is. „A 30-as éveikben járó politikusok generációja még túl fiatal lenne egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez, de támogatom a nemzedékváltást, és fontosnak tartom, hogy székelyföldi legyen a szövetségi elnök” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek. Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 14.Újítást!Olosz Gergely háromszéki képviselő bejelentése, miszerint ő is indul az RMDSZ országos elnöki tisztségéért, alighanem az eddigi két pályázó közül a jelenlegi csúcsvezetés bizalmát élvező Kelemen Hunornak kedvez. Hiszen Tamás Sándor háromszéki RMDSZ- és megyei tanácselnök első reagálása meglehetősen világosan jelzi: a székely megye aligha támogatja saját parlamenti képviselőjét, vagyis Oloszt a szövetségi elnöki tisztségért zajló versengésben. A Kelemen Hunorral és Eckstein-Kovács Péterrel szemben eleve esélytelennek tűnő Olosz ilyen körülmények között a kongresszuson többnyire attól az Eckstein-Kovácstól vesz majd el szavazatokat, aki gyakran másként vélekedett, mint a szövetségi csúcsvezetés, és a szövetség belső parlamentjében, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsában nem egy ízben bírálta nyíltan a csúcsvezetés ballépéseit. Mint például a Traian Băsescu államelnök eltávolításáért 2007-ben lezajlott, sikertelen népszavazást. Olosz bejelentése egyben azt is érzékeltetni látszik, hogy Háromszéken – talán általában a székely tömbben? – minimális elvárás az RMDSZ igazi megújulása, és olyan érdekképviseletté, vagy ha így jobban tetszik: politikai tényezővé való átgyúrása, amely nem elmaszatolja, és nem elutasítja, hanem tudomásul veszi és fel is vállalja a székelyföldi, általában a magyar többségű vidékeknek a szórványénál hangsúlyozottabb elvárásait. Is! Például azt, hogy az önrendelkezés ne választási jelszó legyen, hanem mind a magyarság, mind a románság körében a kérdéskörről folytatott párbeszéd révén is jól megfogalmazott, elérendő cél. Például azt, hogy legyen ehhez bel- és külpolitikája. És például azt, hogy a romániai magyarság egyetlen parlamenti képviseleteként ne (csak) a határon túli magyarságot megtagadó magyarországi, bukott szocialistákkal és szabaddemokratákkal parolázzon, hanem rendezze viszonyát és vállalja fel az előrevivő együttműködést a nemzetegyesítő politikai erőkkel. Ha mindehhez nemzedékváltás kell, ám legyen. De legyen! Mert az RMDSZ akkor fog tudni megújulni igazán, ha elnökét nem irányítják a szövetség oligarchái, akik igen közel járnak már a hatvanhoz, és a munkájukat ők is elvégezték – már aki, már ahogyan. Mert addig minden mai elképzelés villával falra hányt borsó marad. Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. január 14.A regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását szorgalmazzákRábólintott a héten az RMDSZ szabályzatmódosító bizottság arra a módosító indítványra, mely szerint lehetőséget teremtenének a regionális RMDSZ-szervezetek létrehozására. Ma Csíkszeredában tanácskoztak az RMDSZ székelyföldi vezetői, az ülésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó jelölt is részt vett. A tanácskozáson arról született politikai döntés, hogy lehetőséget kell biztosítani egy partiumi, egy közép-erdélyi és egy székelyföldi regionális RMDSZ-szervezetet létrehozásának, hiszen a helyi ügyeket helyi szinten kell megtárgyalni. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök megkeresésünkre elmondta, a mai egyeztetés eredménye szerint 2-3 megyei szervezet társulása révén lehetne létrehozni egy regionális szervezetet, amelyre azért lenne szükség, mert a régiók saját problémáikat jobban ismerik, és a helyi érdekeket is jobban lehetne így érvényesíteni. Tamás Sándor továbbá elmondta, a szombaton sorra kerülő Háromszéki Állandó Tanácson dől el, hogy a Kovászna megyei RMDSZ kit támogat a szövetségi elnöki tisztséget megpályázó három jelölt közül. Elmondta, a más megyék esetéből okulva mindhárom jelöltet meghívták az ülésre, így Kelemen Hunornak, Eckstein-Kovács Péternek és Olosz Gergelynek egyaránt lehetőséget adnak programjuk bemutatására, miután a testület eldönti, kinek nyújt támogatást. Mint ismeretes, a korábbi MKT-k hol Kelemennek, hol Ecksteinnak nem nyújtottak lehetőséget a programjuk bemutatására. A mai, csíkszeredai ülést követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja. „Az ötvenes-hatvanas generáció már elvégezte feladatát, a harmincas generációnak még nincs elég tapasztalata, a negyvenes generációnak kell átvenni a stafétát” – fogalmazott a háromszéki tanácselnök. (hírszerk.) Transindex.ro 2011. január 15.Édler András: a szomszéd fiát támogatjuk?Erős hangnemben bírálta a szövetség csúcsvezetőségét és a háromszéki szervezet vezetőségét Édler András az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője. Édler kifogásolja, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége és a szervezet egész apparátusa azért dolgozik, hogy Kelemen Hunort előnyös helyzetbe hozzák. A sepsiszentgyörgyi képviselő mai sajtótájékoztatóján kifejtette nem demokratikus, hogy január 26-ig lehet benyújtani az elnöki tisztségre való jelöléseket, de több szervezet már eldöntötte, hogy Kelemen Hunort támogatja. „Hogyan lehet eldönteni ezt a dolgot mielőtt a jelölés lezárult volna? Számomra egyértelműen látszik, hogy ez az eljárás nem demokratikus. Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi csúcsvezetés minden áron át akarja vinni az akaratát. Ezt az „akaratát”, ha meg kell nevezni, úgy hívják, hogy Kelemen Hunor. Ennél súlyosabb az, hogy a cél elérése érdekében nem számítanak az eszközök, akár zsarolásról, megfélemlítésről is beszélhetünk. Ilyen visszajelzések is vannak. Ki kell mondani ezeket a dolgokat. A demokrácia szabályai között demokratikus verseny kell legyen, mindenki egyforma esélyt kell kapjon. Sokan nem értik az RMDSZ területi szervezete elnökének azt a kijelentését, hogy nem a saját jelöltjét támogatja. Ki kell mondani őszintén, hogy ez nincs rendben. Ha példával szeretnék élni olyan ez mintha egy apa azt mondaná: fiam én nem téged szeretlek, hanem a szomszéd fiat” – fejtette ki Édler András sepsiszentgyörgyi képviselő. A háromszéki RMDSZ szombaton dönt arról, hogy melyik elnökjelöltet – Kelemen Hunort, Eckstein Kovács Pétert vagy Olosz Gergelyt – támogatja a szövetségi elnöki tisztségre jelentkezők közül. Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma 2011. január 17.Az RMDSZ elnökjelöltjei a budapesti kormánnyal való viszonyrólKi lesz az RMDSZ új elnöke azután, hogy a februári kongresszuson Markó Béla elbúcsúzik a tizennyolc éve tartó elnökségtől? S bár hivatalosan január 26-áig jelentkezhetnek az elnökjelöltek, a szervezeten belüli kampány már elkezdődött. Egyelőre három jelölt jelez- te szándékát, hogy megméretik a szövetségi elnöki tisztségért. A hétvégén a székelyföldi szervezetek jelentették be: Kelemen Hunort támogatják. ettől függetlenül Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely is versenyben marad, mert ha nem is sikerül más területi szervezetek támogatását megszerezni, akkor is elég ezer-ezer RMDSZ-tag ajánlása, hogy a kongresszusi választáson indulhassanak. A versenyhelyzet egyre újabb témákat hoz az elnökjelöltek kampányába, következésképpen a szövetség megújulási törekvésébe. Várható tehát a szövetség szervezeti szabályzatának módosítása, a szövetség demokratizálása, az autonómiatörekvés, és újabban a budapesti kormányhoz való viszony rendezése. Ez utóbbi kérdést Olosz Gergely tette kampánytémává, aki szerint lehetetlen, hogy az RMDSZ egyenlő távolságra legyen Gyurcsánytól és a nemzetegyesítő Orbántól, így közeledni kell a Fideszhez. Ezt vallja a másik két jelölt is, Kelemen Hunor a közös generációhoz való tartozását hangsúlyozza a Fidesz politikusaival, míg Eckstein-Kovács Péter a Tusványos állandó vendégeként a Fidesz barátjának érzi magát. Erdély.ma 2011. január 18.RMDSZ tisztségviselők az Erdélyi Magyar NéppártrólAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december elején, székelyudvarhelyi kongresszusán döntött arról, hogy kezdeményezi és támogatja a Tőkés László értékrendjét vállaló és képviselő Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. A romániai párttörvény szerint egy új politikai alakulat hivatalosításához összesen 25000 aláírást kell összegyűjteni az ország 18 megyéjében, illetve a fővárosban. Megyénként legalább 700 aláírásnak kell szerepelnie a listákon. Az RMDSZ politikusai nem támogatják egy új erdélyi magyar párt megalakulását. „Két kategóriát látok. A politikai pártokkal versenyhelyzetben vagyunk és a politika harcról és szavazatszerzésről szól. Minden más, nem politikai pártként működő szervezetek, mint az EMNT, SZNT, véleményem szerint, partnereink, mert a célkitűzéseink nem mondanak ellent egymásnak. Ezekkel az együttműködés, az együttgondolkodás, a minél szorosabb kapcsolat lehetséges” – fejtette ki Eckstein Kovács Péter, válaszolva arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén milyen kapcsolatokat alakít ki az RMDSZ-en kívüli magyar politikai szervezetekkel, a Magyar Polgári Párttal, a Székely Nemzeti Tanáccsal, illetve, ha létrejön, az új magyar párttal. Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét komolyan veszélyeztetné egy új magyar párt megalakulása. „Egy új politikai alakulat megjelenése nem szolgálja az egységes politikai képviseletet. Mi 2008-ban, 2009-ben baráti jobbot nyújtottunk az EMNT-nek, az MPP-nek. Az EMNT-vel meg is tudtunk egyezni 2009-ben. Én azt gondolom, hogy az az egyezség hosszú távú kell legyen. Azt tudom ígérni, hogy akár szövetségi elnökként, amennyiben megválasztanak, akár képviselőként, politikusként azt fogom javasolni, hogy adják fel a pártalapítási szándékukat, mert az nem hoz semmi jót, a három az kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. Az a javaslatom, hogy találjunk egy közös megoldást, hogy ne veszélyeztessük az erdélyi magyar képviseletet a parlamentben, az európai parlamentben” – mondta el Kelemen Hunor. „Ebben mi is hibásak vagyunk. Amikor két magyar civakodik ott nincs százszázalékosan tiszta és százszázalékosan hibás fél. Nyilvánvaló, hogy ha megalakul az új párt az egy új helyzet lesz. Jézus tanítványai sem értettek mindenben egyet. Egyetértésnek, összefogásnak kell lennie. Azon kell dolgozni, hogy ne jussunk a felvidéki, vajdasási és kárpátaljai magyarok sorsára” – tárta fel véleményét Sógor Csaba EP képviselő. Marosvásárhelyi Rádió. Erdely. ma 2011. január 21.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Tisztújítások, elnökök - Sorrendben tizedik kongresszusára készül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [.] Húsz év alatt mindössze két elnöke volt az RMDSZ-nek, amely ezzel is bizonyítja, hogy a legstabilabb romániai tömörülés. [.] Domokos-Szõcs párviadal Az RMDSZ idén X. kongresszusához ért. Jubileumi eseményhez illõen a tanácskozást az I. kongresszus színhelyén, Nagyváradon tartják meg február 26-27-én. Markó Béla megüresedõ elnöki székéért három jelölt verseng: Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely. 1990. április 21-23-án az RMDSZ legfõbb vezetõ testületének elsõ tanácskozása alkalmával két jelölt indult az elnöki tisztségért: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) radikális fiataljai által támogatott Szõcs Géza költõ, valamint az RMDSZ helyi és megyei szervezeteit frissen megalakító kulturális elit derékhadára támaszkodó Domokos Géza, aki a bukaresti Kriterion könyvkiadót a Ceauºescu-féle diktatúra és cenzúra éveiben is bravúros ügyességgel vezette. Választás helyett azonban kompromisszum született, ennek nyomán az elnök Domokos, a fõtitkár pedig Szõcs lett. A kongresszus az RMDSZ-t nem pártként, hanem pluralista szövetségként határozta meg. Az 1990. májusi parlamenti választásokból az RMDSZ a második legnagyobb erõként került ki, és 41 honatyát küldhetett az új törvényhozásba. Az 1991. május 24-26-án megtartott marosvásárhelyi II. kongresszuson az egy évvel korábbi kompromisszummal szemben a régi-új két jelölt, Domokos és Szõcs között nemcsak éles vitára, de szoros küzdelemre is sor kerül, amelyen végén, két forduló után a tisztségében levõ elnök, Domokos Géza nyert meg 129-123 arányban. Szõcsöt alelnökké választották. Markó: papírforma szerinti gyõzelmek Tisztújítás tekintetében az 1993. évi, január 15-17-i brassói, III. kongresszus nem hozott izgalmat: Domokos Géza nem indult az elnöki székért, Markó Béla pedig elsöprõ gyõzelmet aratott egyetlen ellenjelöltjével, az alig néhány szavazatot összesítõ Mina Lászlóval, a Brassó megyei szervezet elnökével szemben. Tõkés László a tiszteletbeli elnöki címmel maradt, miután hosszas rábeszélés és tanakodás után, az utolsó pillanatban visszalépett az elnöki jelöltségtõl. Az újonnan megválasztott elnöknek a május 26-28-a között Kolozsváron megrendezett IV. kongresszuson sem kellett idegeskednie az elnökválasztás alkalmával: bár ezúttal két ellenjelöltje is volt, Borbély Imre, volt elnökségi tag és Kónya-Hamar Sándor, kolozsvári parlamenti képviselõ személyében, ismét magabiztosan gyõzött 226 szavazattal vetélytársai 51 illetve 57 voksa ellenében. 1997. október 3-4-én Marosvásárhelyen, az V., rendkívüli kongresszuson nem tartottak tisztújítást. Ez a kongresszus volt egyébként az elsõ az RMDSZ 1996. évi kormányra lépése után. Az éles vita azonban nem hiányzott, a nézetkülönbségek elsõsorban Markó Béla szövetségi és Tõkés László tiszteletbeli elnök között voltak szembetûnõek. Markó Béla kétharmados többséggel gyõzött az 1999. május 15-16-i csíkszeredai, VI. kongresszuson is. Az RMDSZ belsõ ellenzéke által indított Kincses Elõdnek esélye sem volt vele szemben. [.] Bogdán Tibor, �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 22.Megszavazták a Kolozs megyei kongresszusi küldötteketHarmincketten mennek februárban Nagyváradra Kis híján érvénytelennek nyilvánították a szavazást az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 21-i ülésén, mivel egy szavazaton múlt a voksolás érvényessége. Ötvenegy személy vett részt ugyanis azon a szavazáson, amelynek tétje az volt, hogy ki lesz az a tizenhat küldött, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán. Mint kiderült, az ötvenegy szavazatból egy érvénytelen volt. Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője elmondta: ha csak 49 érvényes szavazat lett volna, a szavazást meg kellett volna ismételni. Kolozs megyéből összesen 32 küldött vesz majd részt a kongresszuson. Ebből 16-an hivatalból lesznek jelen, további 16 személyt pedig tegnap választottak ki egy 25-ös listából. A jelenleg 102 tagból álló testületből 62-en jelentek meg, ám az elnökségi tagok – az alapszabályzat értelmében – nem szavazhattak. A Pro Iuventute Alapítvány székházában gyűlt össze tegnap a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) azért, hogy megválassza azt a 16 személyt, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusán, amelyre február végén kerül sor Nagyváradon. Mivel az elnökségi tagok nem szavazhattak, a három tagból álló szavazatszámláló bizottság – Csoma Botond, ifj. Deák Ferenc és Makkai Zsolt – 51 szavazójegyzéket „fésült át”, ebből egy érvénytelennek bizonyult. Máté András Levente MKT-elnök elmondta, hogy a kongresszuson Kolozs megyéből összesen 32-en vesznek részt. Ebből 16-an korporatív tagok, akiket hivatalból jelöltek küldöttnek. Közéjük tartoznak, többek között, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai: Boros János, Csoma Botond, Fekete Emőke, Kerekes Sándor, Pálffy Mózes Zoltán, László Attila, Máté András Levente, Mátis Jenő, Póka András György, Szedilek Lenke és Kötő József. Az ifjúsági szervezetek ifj. Deák Ferencet, a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Pétert és Czika Tihamért, a Szociáldemokrata Platform pedig Kira Miklóst jelölte. Korporatív tagnak minősül Török Bálint, Szamosújvár alpolgármestere is. A tegnap kiválasztott 16 személyre egy 25 nevet tartalmazó jegyzékből voksoltak a küldöttek: Vákár István (48 szavazat), Góger Ferenc (46 szavazat), Deák Ferenc (44 szavazat), Ádámosy Klára (43 szavazat), Horváth Anna (42 szavazat), Zeng János (41 szavazat), Somogyi Gyula (38 szavazat), Lőrinczi Zoltán (38 szavazat), Makkai László (37 szavazat), Balázs-Bécsi Attila (36 szavazat), Duy Erika (36 szavazat), Pálfi Károly (36 szavazat), Péntek László (36 szavazat), Péter Tünde (36 szavazat), Molnos Lajos (35 szavazat) és Okos-Rigó Dénes (35 szavazat). Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a képviselője, a szavazás lebonyolítása, illetve az eredmény kihirdetése után elmondta: a választás érvényes és eredményes volt, óvást az elkövetkező 24 órában lehet leadni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, ha eggyel kevesebb lett volna az érvényes szavazatok száma, azaz nem 50, hanem 49, úgy a szavazást meg kellett volna ismételni. A szavazást megelőző elnökségi beszámolójában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vidéki közösségekben minél hamarabb tartsák meg a falugyűléseket, ahol szervezési, önkormányzati kérdésekről, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról értekezhetnek. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta: a falugyűléseken ki kell emelni az iskola és a közösség együttműködésének fontosságát. Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök szintén a vidéki ülések ütemtervéről szólt néhány szót. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. január 24.Alapvető változások szükségesek, ebben értett egyet Tőkés és EcksteinA hét végén, 2011. január 22-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, EP-alelnök Orbán Mihály EMNT-régióelnök társaságában nagyváradi hivatalában fogadta Eckstein-Kovács Péter államelnöki kisebbségügyi főtanácsadót, RMDSZ-elnökjelöltet, Bihar megyei kortesútja rendjén. Kolozs megye jelöltje tájékoztatást nyújtott elnöki programjáról és elképzeléseiről. Vendéglátója egyetértését fejezte ki az iránt, hogy az RMDSZ-ben nem az – eufémikusan kifejezett – „folytonosságra”, hanem alapvető változásokra, másfelől pedig az elszéledt tagsághoz, a választói bázishoz való visszatérésre van szükség. Abban is egyetértettek, hogy a kormányban való részvétellel szemben – a maga helyén – a magyar parlamenti képviselet elsőbbséget élvez, és ennek érdekében, a február végi választás után újra kell gondolni és folytatni kell az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében megtorpant erdélyi Magyar Összefogást. Az erdélyi regionális építkezés és az autonómia ügye távlatilag szintén szoros együttműködést tesz szükségessé. Tőkés László az RMDSZ-elnökválasztás viszonylatában kialakult, pártos utódlási törekvéseket bírálta, és a közösségi érdekből kívánatos demokratikus esélyegyenlőség kialakítása mellett foglalt állást. Továbbá azon készségét is kifejezésre juttatta, hogy más jelöltekkel, köztük Olosz Gergely székelyföldi RMDSZ-jelölttel is találkozzon – a remélt összefogás munkálása érdekében. Erdely.ma 2011. január 24.Markó után az özönvízFebruár végén rendezik meg Nagyváradon az RMDSZ tizedik kongresszusát, mondhatni stílszerűen, hiszen az elsőt is itt tartották meg 1990 tavaszán, a marosvásárhelyi fekete március követő feszült belpolitikai-etnikai légkörben, nagy belbiztonsági és médiaérdeklődés közepette, de minden incidens nélkül. A mostani kongresszust is megelőzi némi feszültség és sajtókampány, de ez kizárólag annak szól, hogy Markó Béla 18 évnyi regnálás után már nem vállal újabb elnöki mandátumot. Három jelölt is pályázik a helyére, holott van általa kiszemelt utód Kelemen Hunor jelenlegi kultuszminiszter személyében, nagy meglepetés lenne, ha a markói éra megkövesedett pártfegyelme nem működne. Elemzők nem sok esély adnak Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsosnak és Olosz Gergely háromszéki képviselőnek, alsóházi frakcióvezetőnek Kelemennel szemben, de vannak, akik egyenesen azt tartják, hogy reális tétje nincs is ennek a tisztújításnak, hiszen az RMDSZ a széthullás küszöbére jutott, akárcsak jelenlegi kormányzati partnere, a Demokrata-Liberális Párt. Utóbbit saját inkompetenciája és impotenciája viszi sírba, előbbit a koalíciós társutazás – vélik sokan megjegyezve, hogy az RMDSZ-nek immár jelentős konkurensei is vannak az erdélyi magyar politikában és közképviseletben. Ha nem sikerül újra parlamenti tényezővé válnia a szövetségnek a legközelebbi választásokon – aminek nagyon nagy az esélye –, akkor könnyen lehet, hogy Várad nemcsak az első, hanem az utolsó tulipános kongresszus helyszíneként marad fenn a romániai magyarság történetében. A három elnökjelölt kampánya mindenesetre máris balkáni jellemzőket mutat, Kelemen versenytársai szerint ugyanis súlyos belső demokráciadeficit van az RMDSZ-ben, és ez nap mint nap megmutatkozik. Olosz Gergely nyilatkozatot adott ki minap „a tisztességes megmérettetés esélyeiről”. Ezt idézzük a következőkben: „Hiszem, hogy egy igazándiból demokratikus kampány lehetőséget kell adjon minden egyes jelöltnek, hogy nevén nevezhesse a dolgokat. Ezt a lehetőséget senki sem veheti el egyetlen jelölttől sem! Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy fenyegetéssel és megfélemlítéssel, Dâmboviþa-parti módszerekkel meg tudják akadályozni indulásomat. Az alapszabályzat értelmében lehetőségem van közvetlenül közösségünkhöz fordulni támogatásért, és én élni is fogok ezzel a lehetőséggel. A háromszéki területi szervezet alapszabályzata célként fogalmazza meg, hogy intézményesen biztosítja a háromszéki magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Nem engedhetem meg, hogy az én személyem a szervezet testületeiben megosztó eszközzé váljék, hogy miattam az emberek egzisztenciáját fenyegessék, vagy arra kényszerüljön valaki, hogy lelkiismerete ellen szavazzon, nyomás vagy fenyegetettség következtében. A döntést a testületekre bízom, de én visszatérek közösségünk tagjaihoz, hogy igazi megerősítést szerezzek a megmérettetéshez! Nem tűrhetjük, hogy a szövetség vezetői saját döntéseiket testületi döntések mögé megbújva legitimálják! Itt az ideje szakítani ezzel a nem demokratikus gyakorlattal! A fentiek tükrében én nem akarom kierőszakolni a testület döntését, de számítok mindazok támogatására, akik egyetértenek RMDSZ-elnökjelölti programommal, elveimmel, céljaimmal, hisznek abban, hogy változásra van szükség, és a szövetségnek meg kell újulnia. Gyávaság lenne részemről, ha most megfutamodnék, és csalódást okoznék azoknak, akik Háromszéken és országszerte hisznek bennem, bíztatnak és támogatnak. Engem nem lehet megfélemlíteni és kiszorítani a versenyből! Végig fogom vinni ezt a kampányt! Teljes szívemből hiszem, hogy reális esélyem van a győzelemre, mert hiszem és vallom, hogy eljött a demokratizálódás ideje az RMDSZ-ben. Reális, felszíni változást, jobb életszínvonalat akarok hozni az erdélyi magyarságnak! Ebben kérem minden erdélyi magyar támogatását!” Rögtön ezután Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely közösen aláírták az előbbi által előterjesztett, az elnökválasztási kampányt szabályzó etikai kódexet. Eckstein-Kovács ekkor nyilatkozta: „Örülök, hogy Olosz Gergely barátom egyetértett velem abban, hogy az RMDSZ csak egy olyan elnökválasztási kampányt engedhet meg magának, amelyben a jelöltek egyenlő esélyekkel indulnak, amelyben minden jelöltnek egyformán jogában áll használni a szervezet infrastruktúráját, információit, apparátusát. Sajnos Kelemen Hunor jelölt kollégánk a mai napig nem hajlandó aláírni ezt a dokumentumot. Én azt is felajánlottam neki, hogy jöjjön módosító javaslatokkal, nézzük meg, lehet, nem tökéletes a szöveg, nem fed mindent. Elmondtam neki, hogy aláírhatnánk Csíkszeredában, az ő otthoni területén, vagy Sepsiszentgyörgyön, hisz találkozunk mindkét helyen. Hunor azonban eddig elzárkózott ettől a javaslattól. Azt nyilatkozta, hogy legfeljebb január 26. után tárgyalna róla, amikorra már a kampány kétharmada lejárt. Hunor válasza lényegében témaelterelés, és látszik, hogy nem kívánja tárgyalni a számára kritikus pontokat. Itt egy olyan RMDSZ apparátusával állunk szemben, amely preferenciálisan csak az egyik jelöltet, Kelemen Hunort segíti. A kongresszusi biztos maga Kovács Péter, nyíltan Kelemen Hunornak kampányol offline és online is. Hogyan garantálható az egész választás tisztasága, ha azok, akik megszervezik, nyíltan az egyik jelölt mellett teszik le a voksot? Olosz Gergely kollégám élt a módosítás jogával, majd aláírta ezt a fontos dokumentumot. Én ezt tisztelem, és várom, hogy ugyanilyen korrektségről tegyen tanúbizonyságot Kelemen Hunor is. Az aláírás lehetősége számára is nyitva áll, ha komolyan gondolja, hogy az RMDSZ-ben a demokrácia elementáris szabályait követni kell egy ilyen kampány esetén is”. Olosz szerint az Eckstein-Kovács által javasolt kódex tartalmazza azt a minimumot, amely a jó ízlés kereti közé helyezi ezt a kampányt. Kelemen Hunor szerint viszont az RMDSZ belső választásait szabályozó etikai kódexről csak azután kell egyeztetni, miután hivatalosan minden jelölt benyújtotta indulási szándékát, teljesítve az alapszabályzat előírásait. „Egyrészt nem tartom szerencsésnek, hogy a sajtón keresztül kaptam meg a felhívást egy etikai kódex aláírására, másrészt úgy vélem, erről január 26-a után kell beszélnünk, amikor tudjuk pontosan, hogy kik az érintett felek. Akkor pedig közösen le kell ülnünk, ki kell dolgoznunk ennek az etikai kódexnek a tartalmát úgy, hogy minden fél számára elfogadható és vállalható legyen” – szögezte le Markó Béla támogatottja hozzátéve, ő személyesen etikai kódex nélkül is tud viselkedni egy politikai megmérettetésen. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 30.Ki jön Markó után? Vezércsere az RMDSZ-benÍrta: tempetőfi Markó Béla tizenkilenc év regnálás után letészi az RMDSZ-elnöki lantot. Ez most már tény, hosszas lebegtetés után tavaly év végén bejelentette, tulipános bajtársaim, szevasztok, ők meg hosszantartó, ütemes tapsviharral [sic!] fogadták a hírt, és az erdélyi néplelket alanyi jogon tükröző RMDSZ-es állóvíz rögvest alaposan fel is keveredett, hogy a megfelelő képzavarral éljünk. Kicsiny népünk lánglelkű vezérdalnokát viszont korai lenne temetni, marad miniszterelnök-helyettes és szenátor, illetve ha a forgatókönyve bejön, akkor a háttérben továbbra is meghatározó figurája lesz a romániai magyar politikának. Meg hát tizenkilenc év hosszú idő, Bélánk a kézivezérlés híveként a maga képére és hasonlatosságára formálta a rendszert, az érdekvédelmi szövetség jelenleg olyan, négyévente harci kutyává átphotoshoppolt palotapincsi, ami nagyon hasonlít a gazdira. Markó Béla döntésének okát sokan sokféleképpen magyarázzák, én maradnék a legegyszerűbbnél: tizenkilenc év tényleg baromi hosszú idő, váteszünk nagyjából elért mindent, amit ebben a pozícióban el lehetett érni (most már másodjára miniszterelnök-helyettes), nemigen látom, mi motiválhatná a további elsősoros küzdelemben. De Markó – amint arra a manna.ro vitaindítójában rámutattak – úgy megy, mintha maradna. Mindenki szíves figyelmébe ajánlotta Kelemen Hunor kulturális minisztert, akit a rossz nyelvek szerint már régóta kiszemelt-kinevelt utódjának, és a jelölőgyűlések során több meghatározó területi szervezet vezető grémiuma értette a finom célzást, lelkesen támogatják a szintén költő Kelement, aki ráadásul a fiatalítás nemes eszméjének is megfelel Sima történetnek tűnt tehát a vezércsere, és mivel a választáshoz az erdélyi magyarság köréből 555 embernek van egyáltalán köze, ezért különösebb hullámokat nem vetett az ügy, Markó Hunor vagy Kelemen Béla, egykutya, legyintett az ucca fia. A vájtszeműbb újságolvasók még egy darabig kivártak, mert mintha-mintha kacsintgatott volna az elnökségre Borbély László jelenlegi környezetvédelmi és erdészeti miniszter is, és ez az RMDSZ belső viszonyainak ismeretében érdekes átrendeződéshez vezethetett volna. (Borbély annak a néhány meghatározó figurának az egyike, akik – egy közkeletű kép szerint – immár két évtizede az asztal körül ülnek, és míg a pincérek, illetve a kocsma közönsége cserélődött, ők fel nem álltak volna semmi pénzért; az ezredfordulóra ugyan félseggnyi helyet szorított magának egy-két új oligarcha, de a lényeges döntések közelébe őket sem engedték. A főmuftik között az egyensúlyt éppen Markó biztosította.) Oszt' sikerült kiegyezniük, Borbély nagy valószínűség szerint ügyvezető elnök lesz (vagyis a reális hatalom az ő kezébe fog kerülni), Kelemen Hunor pedig az ártatlanság hímporával elnöki szárnyain megköti azokat a politikai paktumokat, amelyek a hullafoltos tulipános lepke túlélését biztosítják, hogy neki is jusson a képzavarból. Mert az RMDSZ nagy bajban van. A folyamatos hatalomközeliség erodálta a szervezet hitelét (1996 óta csupán egy évet linkeltek ellenzékben, és érdekességképpen jegyezném meg, hogy épp addigi legengedékenyebb ex-partnerük, a szocik golyózták ki őket a kormányból); a belső választások elszabotálása, a kritikus hangok partszélre szorítása, illetve a kontraszelektív káderpolitika a belső megújulást akadályozta meg. Ezt fejelték meg azzal, hogy amint lehetőség adódott rá, vinnyogva szaladtak vissza a kormányrúdhoz, pedig ha valakik, akkor ők pontosan tudták, hogy az ország szarban van. Románia csődközeli állapotában – melyért, bár nem szeretik hallani, ők is felelősek – érdemi mozgásterük nemigen maradt, az IMF romáiai országfelelőse, Jeffrey Franks gyakorlatilag megszabja számukra (is), hogy merre van az előre. Pénz kellett a költségvetési hiány csökkentésére, tehát pénzt vettek el a Zemberektől, valamint az önkormányzatoktól, sok RMDSZ-es polgármester gondolkodik most azon, hogy ciklusfelezőn túl mi a fenéből fog aszfaltoztatni, mert a göröngyös utat és a sötét éjjelt a székelyek is csak a himnuszban kedvelik. Ráadásul a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bejelentette pártalapítási szándékát, amit már csak azért is komolyan kellett venniük, mert az új nemzetpolitikai konstellációban az EMNT felértékelődött (a Fidesszel hagyományosan szoros barátságban lévő EMNT-sek eddig félellenzéki szerepjátékként évről-évre Tusványoson mondták meg a tutit, ezzel a döntésükkel viszont kiléptek a védett akolmelegből, lesznek még utcai harcok a 2012-es önkormányzati választásokon, az előcsatározások már a könnyített honosítás kapcsán elkezdődtek). Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, az elnökjelölti posztra két további politikus is bejelentkezett, időrendben elsőként Eckstein-Kovács Péter, a román államfő jelenlegi kisebbségi tanácsadója, a szabadelvű platform vezetője. Itt szükségesnek tűnik megjegyezni: Magyarországgal ellentétben Erdélyben az égadta világon semmit sem jelent a zsidó származás, a históriai térben és időben eltévedt kurucolvasók elméjén kívül nem létezik zsidókérdés; és bár liberális értelmiségünk néha szívesen csatlakozik az anyamagyar rettegőkórushoz, befolyásuk nagyjából egyenlő a nullával, Erdélyben a liberalizmus elefántcsonttoronyban ülő értelmiségiek és agresszíven egydimenziós logikájú fiatalok szűk körének hitvallása. Ecksteinra RMDSZ-es belső körökben hamar rásütötték a billogot, hogy az elnök embere, Traian Băsescu rajta keresztül akarja szétverni a pártot, suttogják, és a kollégák csak azért nem röhögik őket szembe, mert a kollektív ellenségkép ilyet nem tesz lehetővé. A másik aspiráns némiképp meglepetés, Olosz Gergelynek hívják a háromszéki képviselőt, és róla – azon kívül, hogy igen-igen jó barátságot ápol Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, és hogy a napokban fogadta Orbán Viktor is – annyit lehet tudni, hogy Markó akaratával szemben választották meg képviselőházi frakcióvezetővé. Oloszt egyébként a suttogó propaganda a román Demokrata-Liberális Párthoz (Băsescu holdudvarához) köti, tény, hogy jó viszonyban van Elena Udrea fejlesztési miniszterrel, akit mindannyiunk hajóskapitánya különösképpen kedvel. Itt tartunk most. Mindhárom jelölt a változás szükségességével korteskedik, hívószavaik közé tartozik a szolidaritás és az autonómia is, midhárom jelölt szorosabbra fűzné a viszont a Fidesszel (Markó annak idején – az általa hangoztatott egyenlő távolság elvével ellentétesen – már két forduló között gratulált Medgyessynek, és ezt a fideszesek nem felejtették el neki). A kártyavető politológusok szerint inkább Kelemen Hunornak van esélye a trón elfoglalására. Mert túl az atyai pártfogón a pártapparátus is alá dolgozik, a két másik jelölt azzal vádolja a rendszert, hogy tisztességtelen előnyhöz juttatják az új üdvöskét. Tehát innen nézve valószínűnek tűnik, hogy sikerül erőből átnyomni Hunort (amint azt a Kelemen 2009-es államfőjelöltsége előtti belső viták is megmutatták, nagyjából az történik, amit Markó akar, akkor Hunort akarta megfuttatni, és lőn), vagyis amennyiben Eckstein vagy Olosz nyerne, nem csak én lepődnék meg. A lényeges kérdések amúgy nem az elnök személye körül forognak: a kongresszushoz közeledve egyre erőteljesebben fogalmazódott meg – főleg a székelyföldiek részéről – a megyék feletti regionális szerveződések iránti igény, illetve az önkormányzati vezetők döntéshozatali súlyának növelése. A megyei tanácselnökök, valamint városállamaink polgármesterei részt követelnek az irányításból, amit csak az eddig erőteljes Bukarest-központúság rovására lehet megvalósítani. Egy erős székelyföldi RMDSZ keresztbe tud feküdni országos szinten is, meglehetősen nagy érdekérvényesítési ponteciával bírhat, és ez a játék az RMDSZ-en belül még szokatlan. A másik kérdés, hogy Hunor (Péter, Gergely) az így többletbefolyáshoz jutó – és eddig többnyire a Markó-Borbély vonalhoz becsatolt – regionális kiskirályok között képes lesz-e megteremteni az együttműködéshez szükséges konszenzust. Mert bár minden normális ember úgy gondolná, hogy Székelyföld mint belső anyaország gazdasági megerősítése Közép-Erdélynek és a Partiumnak is érdeke, a romániai kialakult gyakorlat szerint ami ide megy, az onnan fog hiányozni. És nem csak azért, mert a románok nem bolondok nemzetállamuk érdekei ellen dolgozni – hanem azért is, mert nincs pénz az államkasszában. Nagyon nincs, és ahogy kinéz, a közeljövőben nem is lesz. Ami kevés pedig ott csörög, az a nagyobb kormánypártnak is kell, már amennyiben a 2012-es választásokon egyáltalán labdába akarnak rúgni. A közös kassza kulcsa mindenesetre náluk van. 2012-re tehát az a polgármester fog biztosan aszfaltozni (közművesíteni, színházat gründolni, iskolát renoválni, munkahelyeket megmenteni stb.), akinek ezekre sikerül uniós pénzeket megpályáznia, vagy más forrásokat is be tud vonni. Mandiner.blog.hu 2011. január 31.A Szociáldemokrata Tömörülés Eckstein Kovács Péterre szavazottSzombaton Marosvásárhelyen tisztújító országos tanácskozáson döntött az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének platformja arról, hogy melyik elnökjelöltet támogatja az RMDSZ februári kongresszusán. Az ülésen meghallgatták és elfogadták az elnökség beszámolóját, elfogadták a platform alapszabályzatát, szavaztak arról, hogy melyik elnökjelöltet támogatják az RMDSZ februári kongresszusán és a kongresszusi küldöttekről. A beszámolóban Kira Miklós emlékeztetett, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés jelenlegi formájában és felépítésében 2007. december elejétől létezik, a Demokratikus Újbaloldali Fórum és a Szociáldemokrata Tömörülés egybeolvadása nyomán. A platform a szociális kérdések reális felmérését, a gazdasági nehézségek szülte helyzet méltányos megoldásainak keresését tűzte ki céljául. Az alapszabályzat elfogadása után került sor a tisztújításra. Titkos szavazással választották meg az elnököt és a négy alelnököt. Elnök: Gál Éva, alelnökök: Kira Miklós (ügyvezető alelnök), Bánhegyesi József (gazdasági alelnök), Gulácsi Pál (szervezési alelnök), György Ilona (kommunikációs alelnök). A szavazást követően Gál Éva megköszönte a bizalmat, és ígérte, hogy minden erejével igyekszik majd rászolgálni erre. A tanácskozáson jelen volt Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki rámutatott: az RMDSZ februári kongresszusa más lesz, mint az eddigiek, amikor Markó Bélának gyakorlatilag nem volt kihívója. A három jelölt komoly kihívást jelent, s reményét fejezte ki, hogy a következő szövetségi elnök legalább annyira egyben tudja tartani az RMDSZ-t, mint Markó Béla. Az RMDSZ-elnökjelöltekről titkos szavazással döntöttek. A szavazás eredménye: 26 leadott szavazatból 25 érvényes, 1 érvénytelen. Eckstein Kovács Péter 17, Kelemen Hunor 8, Olosz Gergely 0 szavazatot kapott. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) 2011. január 31.Eckstein-Kovács Pétert támogatja az RMDSZ három platformjaEckstein-Kovács Péter támogatása mellett döntött január 29.-én, szombaton marosvásárhelyi ülésén az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja. A 26 küldöttből 18 szavazott Eckstein-Kovács Péterre, 7 Kelemen Hunorra és 1 szavazat érvénytelen volt. A nyolc platformja közül eddig hét nyilvánult meg az RMDSZ-elnökjelöltek támogatását illetően, a hétből három pedig – a Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, illetve a Szociáldemokrata Platform – Ecksteint támogatja. Eckstein leszögezte: „A platformok rendkívül fontosak a Szövetség számára, az általuk képviselt különböző értékek révén biztosítják az RMDSZ világnézeti sokszínűségét". Hozzátette: „A platformok az RMDSZ ideológusai, az értékelvű politizálás alapját jelentik". „Amíg a területi szervezetekre az RMDSZ központi apparátusa szemmel láthatóan jelentős nyomást gyakorol, hogy az egyik jelölt esélyeit növeljék, addig a platformok esetében érvényesülnek a demokrácia szabályai, ezt jól szemlélteti az a tény is, hogy az eredmények színesebb képet mutatnak. A platformok jelentik ebben a pillanatban a szabadság kis köreit az RMDSZ-ben.” – fogalmazott az elnökjelölt. Krónika (Kolozsvár) 2011. január 31.Menetel Kelemen HunorHárom további szórványmegye támogatja Kelemen Hunort a február végi RMDSZ-elnökválasztáson – vált ismertté a hétvégi küldöttgyűlések nyomán. Három további szórványmegye támogatja Kelemen Hunort a február végi RMDSZ-elnökválasztáson – vált ismertté a hétvégi küldöttgyűlések nyomán. Pénteken az RMDSZ Arad és Szeben megyei területi szervezeteinek küldöttgyűlése döntött: Aradon a művelődési miniszter 32 támogató szavazatot kapott Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető 7 és Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos 3 szavazatával szemben, míg Szeben megyében 52 RMDSZ-küldött szavazott Kelemenre és 16 Ecksteinra; itt Olosz egyetlen voksot sem kapott. Szombaton Beszterce-Naszód megyén volt a sor. Itt – Kelemen és Eckstein jelenlétében – szintén titkos szavazással a művelődési miniszter 36, Eckstein 8, Olosz pedig egyetlen voksot könyvelhetett el. A besztercei küldöttek ezzel megerősítették a megyei állandó tanács múlt heti, szintén Kelement támogató döntését. Kelemen Hunyad megyében folytatta hétvégi „szórványkörútját”, ahol megköszönte a hunyadi RMDSZ támogatását; erről a szervezet már decemberben döntött. Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök házigazdaként elmondta: nem volt erről nagy vita, hiszen „a hunyadiak úgy gondolják, Kelemen Hunor közülük való, mert számtalan esetben segítette az itt élő közösséget”. Nem döntött viszont egyetlen jelölt támogatásáról sem a Temes megyei RMDSZ: a választmányi ülés mintegy száz küldöttje szombaton úgy határozott: a kongresszusi küldöttekre bízzák, hogy választási programjaik tanulmányozása nyomán „arra a jelöltre adják a voksukat, akire jónak látják”. Platformvigasz Ecksteinnak Miután a hétvégén ülésező megyei szervezetek egyike sem állt ki mellette, Eckstein-Kovács Péter egy RMDSZ-platform támogatásával vigasztalódott. A szombaton, Marosvásárhelyen ülésező Szociáldemokrata Platform 26 küldöttje közül 18 szavazott Eckstein-Kovács Péterre, 7 Kelemen Hunorra, 1 szavazat pedig érvénytelen volt. Olosznak itt sem termett babér; a háromszéki képviselő eddig egyetlen területi szervezet, a Történelmi Máramaros támogatását élvezi, míg Eckstein mellett eddig szintén egy területi – a Kolozs megyei –, valamint három platform állt ki. Kelemen Hunor ezzel szemben már tizenkét területi szervezet támogatását mondhatja magáénak. Tőkést hívja harcba Olosz Olosz egyébként nem jelent meg a küldöttgyűlések egyikén sem, a képviselőházi frakcióvezető ugyanis a hétvégén „külső támogatást” keresett az RMDSZ-elnöki jelöltségéhez. Olosz Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pártalapításra készülő elnökével találkozott Nagyváradon azután, hogy csütörtökön Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök is fogadta. Olosz Nagyváradon Tőkéssel egyetértésben az RMDSZ-t bírálta. Mint mondta, a szövetséget ernyőszervezetként szokás nevesíteni, csakhogy meglátása szerint „ez az ernyő ma lehúzott állapotban van: egyfelől azért, hogy a más véleményen lévőket kizárják, másfelől pedig azért, hogy az erdélyi magyar közösség ne láthassa, mi történik alatta”. Kritikákat fogalmazott meg az RMDSZ vezetőségével szemben Eckstein is, aki a csütörtöki, Maros megyei küldöttgyűlés megszervezését tartotta antidemokratikusnak. „A kerületi szervezetekre az RMDSZ központi apparátusa szemmel láthatóan jelentős nyomást gyakorol” – fogalmazott közleményében Eckstein. Mint ismeretes, az RMDSZ február 26-27-én Nagyváradon rendezendő tisztújító kongresszusán az eddigi elnök, Markó Béla már nem kívánja újra jelöltetni magát. Markó Béla, aki tizennyolc éve áll a szövetség élén, nem titkolta, hogy Kelemen Hunort szeretné utódjaként látni. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. február 5.RMDSZ: „őszödi beszéd”A Hotnews hírportál közzétett egy mintegy százperces hangfelvételt, amely a Maros megyei RMDSZ január 27-én zárt ajtók mögött lezajlott területi küldöttgyűlésén készült, miután a sajtó képviselőit távozásra kérték. Az ülésen az RMDSZ-elnökjelöltek röviden ismertetik programjukat, Olosz Gergely kivételével, aki nem volt jelen, és levelet küldött a testületnek. "Sokat jártam az országban, de ilyen még nem volt, hogy a sajtót kirakni, hogy a személyre szóló szavazás ne legyen titkos, ezzel transzparencia, demokrácia köszönő viszonyban nincsen" — kezdte beszédét Eckstein-Kovács Péter. Szerinte változtatni kell az RMDSZ-vezetőség struktúráján, a döntéshozatalba be kell vonni a helyi szervezetek vezetőit és az RMDSZ-es polgármestereket is. Nem támogatja a szervezet túlbürokratizálását, és nem támogatja a politikai alelnöki tisztség létét sem. Egy politikai struktúrában az elnök dönt, és ő is kommunikál politikai síkon, egy politikai alelnök gyengíti az elnök pozícióját — fejti ki. Karcsúsítani kell az ügyvezető elnökséget, de nem kell megszüntetni. Eckstein többek között azt is elmondja: sem Tőkés László, sem Orbán Viktor, sem pedig Traian Băsescu oldalán nem áll. "De elmentem, és beszéltem Tőkéssel, mivel kell a közös akarat ahhoz, hogy 2012-ben ott legyünk" — fogalmaz. Kelemen Hunor beszédében többek között kifejtette: ő és sokan mások Markótól, a Kárpát-medence legnagyobb magyar politikusától tanulták mindazt, amit tudnak, de ő nem Markó Béla, döntései pedig a saját döntései lesznek, a legszélesebb konzultációk alapján. Leszögezte: ha őt választják RMDSZ-elnöknek, Borbély Lászlót javasolja majd politikai alelnöknek, mivel a tapasztalatára, tudására szükség van, de azt is javasolja majd, hogy a területi szervezetek jelen legyenek a szövetség vezető testületeiben. A magyar—magyar kapcsolatokról Kelemen azt mondta: 2012-ig ki kell alakítani egy olyan együttműködést, amely nem veszélyezteti az RMDSZ parlamentbe jutását. "Ezért az EMNT-vel, az EMNT-ből alakuló párttal érdemes tárgyalni, és ahogy meg tudtunk egyezni 2009-ben, ha szükséges, meg tudunk egyezni 2012-ben is. Az MPP-vel én nem látom ebben a pillanatban a lehetőségét, hiszen ővelük egyszer már versenyeztünk, és megnyertük a versenyt 82 százalékkal az önkormányzatokban" — fogalmazott. "A pártok belső dolgaikról a sajtó kizárásával döntenek, ezért helyes ezt a technikai jellegű ülést zárt ajtók mögött tartani" — hangsúlyozta felszólalásában Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Hozzátette: nem szeretné, ha éppen Băsescu tenne "nekünk" elnököt, de azt sem szeretné — és ezt a másik jelöltnek is megmondta korábban —, "hogy valamelyik magyarországi párt gondolná azt, ezentúl az RMDSZ a zsebében lesz, és majd akkor csepegtet valamit nekünk, ha úgy gondolja, hogy megérdemeljük". Markó Béla demagógiának nevezi azt a vélekedést, hogy a sajtónak jelen kell lennie valamennyi RMDSZ-döntés meghozatalakor. "Már eddig is mennyi minden elhangzott, amit nem szívesen látnánk viszont a sajtóban, nem azért, mert nem vállaljuk a véleményünket, de itt tisztán, világosan, sarkosan, néha bántóan elmondjuk egymásnak a véleményünket. A zárt tanácskozásnak ez a lényege, nem a titkolózás, hogy ne arra gondolva beszéljen egyikünk sem, hogy azzal foglalkozzék, ebből holnap az újságban mit lát viszont" — mondta a szövetségi elnök. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. február 7.Kiszivárgott a Maros megyei RMDSZ zárt TKT-ülésének hangfelvételeKiszivárgott egy hangfelvétel, amely a Maros megyei RMDSZ január 27-én, zárt ajtók mögött lezajlott területi küldöttgyűlésén készült, miután a sajtó képviselőit távozásra kérték. A felvételen – amelyet vélhetően az ülés egyik résztvevője készített – hallható, amint Borbély László ügyvezető alelnök, a Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) elnöke megnyitja az ülést, majd az RMDSZ-elnökjelöltek röviden ismertetik programjukat, Olosz Gergely kivételével, aki nem volt jelen, és levelet küldött a testületnek. Eckstein-Kovács Péter kifogásolja az gyűlés demokratikus jellegét, mivel az újságírók nem vehetnek részt a tanácskozáson. Miután a testület egy perces néma csenddel adózik a nemrég elhunyt Szabó Károly RMDSZ-szenátor emlékének, a jelen lévő két elnökjelölt – Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor – egyenként tíz percben ismertetik célkitűzéseiket és programjukat. Hotnews hírportál által közzétett, mintegy száz perces hangfelvétel szerint Borbély László szavazásra bocsátja, hogy az ülés zárt ajtók mögött folyjon, a Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsa és az ügyvezető elnökség javaslatára. A 86 küldött közül 73 volt jelen az ülésen, a szavazáson pedig egy ellenszavazattal támogatták, hogy a jelöltek meghallgatása és a tanácskozás zárt ajtók mögött történjen. Sokat jártam az országban, de ilyen még nem volt, hogy a sajtót kirakni, hogy a személyre szóló szavazás ne legyen titkos, ezzel transzparencia, demokrácia köszönő viszonyban nincsen” – kezdi beszédét Eckstein-Kovács Péter. Eckstein kifejti, változtatni kell az RMDSZ-vezetőség struktúráján, a döntéshozatalba be kell vonni a helyi szervezetek vezetőit és az RMDSZ-es polgármestereket is. Nem támogatja a szervezet túlbürokratizálását, és nem támogatja a politikai alelnöki tisztség létét sem. Egy politikai struktúrában az elnök dönt és ő is kommunikál politikai síkon, egy politikai alelnök gyengíti az elnök pozícióját, fejti ki. Karcsúsítani kell az ügyvezető elnökséget, de nem kell megszüntetni. Eckstein többek között azt is elmondja: sem Tőkés László, sem Orbán Viktor, sem pedig Traian Băsescu oldalán nem áll. „De elmentem, és beszéltem Tőkéssel, mivel kell a közös akarat ahhoz, hogy 2012-ben ott ott legyünk” – fogalmaz. Kelemen Hunor beszédében kifejti, tizennégy éve dolgozik az RMDSZ-ben, és tudja, mit kell tenni, hogy 2012-ben és 2016-ban sikerüljön megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amelyeket a szövetség követett az alatt a 18 év alatt, amíg Markó Béla állt az élén. Kelemen szerint ő és sokan mások Markótól, a Kárpát-medence legnagyobb magyar politikusától tanulták mindazt, amit tudnak, de hangsúlyozza: ő nem Markó Béla, döntései pedig a saját döntései lesznek, a legszélesebb konzultációk alapján. Kelemen leszögezi: ha őt választják RMDSZ-elnöknek, Borbély Lászlót javasolja majd politikai alelnöknek, mivel a tapasztalatára, tudására szükség van, de azt is javasolja majd, hogy a területi szervezetek jelen legyenek a szövetség vezető testületeiben. „Az RMDSZ-nek egyetlenegy szövetségese van, ehhez pedig én a végsőkig ragaszkodom” – szögezi le Kelemen Hunor. Hozzáteszi, ha szükséges, újra kell tárgyalni a koalíciókat, erre ő képes, mivel a román politikai pártokkal jó kapcsolatokat tud építeni és jól tud kommunikálni. A magyar-magyar kapcsolatokról Kelemen azt mondja: 2012-ig ki kell alakítani egy olyan együttműködést, amely „a parlamentbe jutásunkat nem veszélyezteti”. „Ezért az EMNT-vel, az EMNT-ből alakuló párttal érdemes tárgyalni, és ahogy meg tudtunk egyezni 2009-ben, ha szükséges, meg tudunk egyezni 2012-ben is. Az MPP-vel én nem látom ebben a pillanatban a lehetőségét, hiszen ővelük egyszer már versenyeztünk, és megnyertük a versenyt 82 százalékkal az önkormányzatokban”. A magyar kormánnyal is rendezni kell az RMDSZ viszonyát, erre pedig Kelemen Hunor alkalmasnak tartja magát. A kongresszus után ezt a viszonyt rövid időn belül rendezni lehet, teszi hozzá. Ezt követően az egyik TKT-küldött nehezményezi, hogy – mint mondja – túl gyorsan kell dönteni a támogatandó jelöltről, mivel a testületnek nem volt elég ideje áttekinteni a programokat, és több időt kellett volna adni a jelölteknek is terveik ismertetésére. Borbély László szerint az utóbbi másfél hónap az elnökválasztásról van szó az RMDSZ-ben, a jelöltek ismertek, tehát nem igaz, hogy nem lehet dönteni. Ezt követően Kelemen Atilla, a Marosa megyei RMDSZ elnöke felszólalásában kikéri magának, a szervezet nevében is, „hogy Maros megyében nincs demokrácia”, ahogy azt Eckstein-Kovács Péter állítja. A pártok belső dolgaikról a sajtó kizárásával döntenek, ezért helyes „ezt a technikai jellegű ülést” zárt ajtók mögött tartani, hangsúlyozza. „Eckstein-Kovács Péternek számtalan nagyon jó tulajdonsága van, egy bátor, kiállós ember, de azért azt sem tudom szem elől téveszteni, hogy én nem szeretném, ha éppen Băsescu tenne nekünk elnököt” – fogalmaz Kelemen Attila. Hozzáteszi: azt sem szeretné, és ezt a másik jelöltnek is megmondta korábban „hogy valamelyik magyarországi párt gondolná azt, hogy ezentúl az RMDSZ a zsebében lesz, és majd akkor csepegtet valamit nekünk, ha úgy gondolja, hogy megérdemeljük.” „Mi, az RMDSZ állandó tanácsa, amelyben heten vagyunk, elemeztük ezt a versenyfutást, (…) és a Maros megyei TKT elé terjesztettük javaslatként, hogy a Maros megyei szervezet Kelemen Hunort támogassa” – mondta Kelemen Atilla. Ezt követően Kelemen Kálmán is sérelmezi, hogy az ülésről kizárták a sajtót. „Nekem ne magyarázza Kelemen Attila, hogy a sajtót nem engedem be. (…) Akármilyen állandó tanácsi döntés antidemokratikus most, amikor végre verseny van az RMDSZ-ben, és demokratikusan dönthetünk. Akkor miért megyünk Nagyváradra? Azért, hogy valakiknek a véleményét ott mint valami szavazó robotok képviseljük? Véleményekről lehet itt dönteni, de arról, hogy kit támogatok és kit nem, törvényellenes és demokráciaellenes” – fogalmaz Kelemen Kálmán. Borbély László erre elmondja: a TKT-ülésen arról döntenek, hogy kit támogat a megyei RMDSZ, de ez nem „kötelező mandátum” a kongresszusra. Felszólal Markó Béla szövetségi elnök is, aki elmondja: az RMDSZ nem volt kötelező, hogy minden megyei szervezetnek ki kell nyilvánítania, hogy melyik jelöltet támogatja, az viszont igen, hogy a jelölteknek meg kell szereznie a minimális támogatottságot. „Az elnököt a kongresszuson választják, február végén, titkos szavazással. És a küldöttek kezét senki sem tudja megfogni, senkinek sincs joga a küldöttek helyett szavazni” – szögezi le. Ezen az ülésen a TKT csak ajánlja, javasolja, sugallja, kéri, hogy a küldöttek hogyan szavazzanak, de nincs szó arról, hogy a küldötteket ilyen vagy olyan szavazásra kényszerítse. Markó demagógiának nevezi azt a vélekedést, hogy a sajtónak jelen kell lennie minden RMDSZ-döntés meghozatalakor. Ez nem a demokrácia megsértése, mondja Markó. „Már eddig is mennyi minden elhangzott, amit nem szívesen látnánk viszont a sajtóban, nem azért mert nem vállaljuk a véleményünket, de itt tisztán, világosan, sarkosan, néha bántóan elmondjuk egymásnak a véleményünket. A zárt tanácskozásnak ez a lényege, nem a titkolózás, hogy ne arra gondolva beszéljen egyikünk sem, hogy azzal foglalkozzék, hogy ebből holnap az újságban mit lát viszont. Markó Béla elmondta: számára megtisztelő ugyan, hogy felmerül: ki áll hozzá közelebb, vagy távolabb, de – mint mondja – nem ez a lényeg, hanem az, hogy ki képes vezetni a pártot úgy mint Markó, másokkal együtt. A szövetségi elnök arra kéri a jelenlévőket: ne arra gondoljanak, hogy ki kivel érti meg magát, hanem mindannyian értsék meg egymást az RMDSZ javára. Markó szerint fontos a kapcsolat a román pártokkal, de az RMDSZ-nek úgy kell koalíciós politikát folytatnia, hogy ne kötelezze el magát véglegesen sem Traian Băsescu, sem a PDL, a PNL vagy a PSD iránt. Fontosnak nevezi ugyanakkor a Magyarországgal való kapcsolatok szorosabbra zárását is. Mint ismeretes, az RMDSZ-elnök-jelöltek közül a szövetség Maros megyei szervezete Kelemen Hunort támogatja. A január 27-i küldöttgyűlésen a művelődési miniszter 53 szavazatot kapott, míg Eckstein-Kovács Péterre 18, Olosz Gergelyre pedig egy személy voksolt. Krónika (Kolozsvár) 2011. február 8.Őszödi csepegés az RMDSZ-csapból?A Maros megyei RMDSZ január 27-i zárt üléséről kiszivárogtatott hangfelvétel összefoglalója jól érzékelteti, a hírcímnek elsősorban annyi köze van Őszödhöz, hogy az ott történtekhez hasonlóan valaki(k) a zárt RMDSZ-ülés hangfelvételét kilopták, és szétkürtölték a sajtóban. Különbség viszont hogy a hírhedt őszödi beszéd állítólag nem a párt lejáratásának szándékával fogalmazódott meg és hangzott el, míg a marosvásárhelyi „zárt ülés", éppen az Őszöddel való összefüggésbe hozatala miatt, az RMDSZ lejáratását célozza. Ezzel kapcsolatosan a legkeményebben Eckstein-Kovács Péter fogalmazott, aki a személyre szóló titkos szavazás mellőzését s az újságírók kitessékelését az átláthatóság megcsúfolásának és a demokrácia súlyos sérülésének minősítette. Figyelemre méltó Eckstein-Kovács Péternek az a kitétele is, hogy sem Tőkés László, sem Orbán Viktor, sem pedig Traian Băsescu oldalán nem áll, de elment és beszélt Tőkéssel, „mivel kell a közös akarat ahhoz, hogy 2012-ben ott legyünk". A szövegidézések közben ne ejtsük el azt a politikai szálat, hogy Eckstein-Kovács is a tulipán jelképével száll választási ringbe, és a Tőkés képviselte EMNT-vel keresi a közös koalíciós választási partnerséget, hiszen tudja, hogy e nélkül végveszélybe kerülhet a romániai magyar parlamenti képviselet. Nem mellékesen jegyzem meg, hogy a Szász Jenő képviselte MPP pedig az RMDSZ ellenében keresi az EMNT-vel, illetve az alakulófélben lévő Erdélyi Magyar Polgári Párttal a választási szövetséget. Az sem mellékes viszont, hogy nem ezt az utat választja több MPP-s területi szervezet, amely hajlandó szövetségre lépni az RMDSZ-szel. Eckstein „politikai dörzsöltségére" vall az is, hogy a sajtó zárt ülésről való eltávolításának demokráciaellenességét abban a nemzetközi politikai közegben erősíti föl, amikor a magyar „sajtóalkotmányt" a sajtónyilvánosság és a sajtószabadság vélt korlátozása miatt orkánszerű támadás éri. A Tőkés–Orbán–Băsescu triótól való távolságtartás kinyilatkoztatása az államelnöki tanácsadói szerep jelentőségét minimalizálja, amire Kelemen Attilától meg is kapja a „szúrós" választ: nem szeretné, ha Băsescu tenne „nekünk elnököt", de azt sem szeretné, „hogy valamelyik magyarországi párt gondolná azt, ezentúl az RMDSZ a zsebében lesz, és majd akkor csepegtet nekünk, ha úgy gondolja, hogy megérdemeljük". Ezt a passzust Kelemen Attila mestervágásnak szánja Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölt felé is, aki programja egyik alappillérének tartja a Fidesszel való termékeny együttműködést, akárcsak Tőkés László és köre. Kelemen Attila és Markó Béla a „politikai külvilág" számára nem éppen rokonszenvesen erőlködik a sajtó képviselőinek indokolt távol tartásáért. A különvélemények marosvásárhelyi ütköztetése tartalmában nem, csak technikájában emlékeztet Balatonőszödre. A vélemények alapján viszont világos, hogy a magyar szövetségeknek, pártoknak és a civil szférának, valamint az egyházaknak népszámlálási és választási egyezségre kell lépniük, másképp oda jutunk, mint a balatonőszödi titkos tanácskozás pártja. Egyébként megérdemelten. Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. február 11.Toró: az EMNP az autonómiával szeretne összefogniToró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a pártbejegyzésről és a magyar autonómiatörekvések esélyeiről – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya január derekán, Kolozsváron tartott tanácskozásán – a Küldöttgyűléstől kapott feladatának eleget téve – életre hívta az új párt beindítását felvállaló Kezdeményező Testületet, amely azután döntött a pártbejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtéséről. Ön akkor azt monda, hogy nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Van-e már valamilyen összegzés arról, hogy az elmúlt három hétben hogyan haladnak az aláírást gyűjtők? A várakozásoknak megfelelően gyűlnek a támogató aláírások az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez? – A kilenc tagú Kezdeményező Testület a felkérést követően azonnal munkához látott, hiszen a román párttörvény szerint regionális pártot bejegyezni nem egyszerű feladat: ismeretes, hogy a pártbejegyzéshez szükséges 25 000 támogatói aláírást legkevesebb 18 megyéből és ezen felül a fővárosból kell összegyűjteni, tehát óhatatlanul túl kell lépni a Kárpátokon. Még nehezebb, ha magyar pártot akarunk – márpedig az Erdélyi Magyar Néppárt nem csak nevében, de céljaiban és megnyilvánulásaiban is erdélyi és magyar lesz. Nincs tehát vesztegetni való idő. A párt értékrendje – a közérthetőség kedvéért hadd mondjam azt, hogy a Tőkés László nevével fémjelzett értékek rendszere – adott és az alapvető célok is világosak, letisztultak és kikristályosodtak az elmúlt két évtized békés eszközökkel vívott politikai szabadságharcában. Tudjuk, kire nem számíthatunk és azt is tudjuk, hol keressük a támogatókat és a szövetségeseket. A támogató aláírásokat nem titokban, „a kertek alatt” gyűjtjük, szándékunk világos és nyilvános: annak a politikai közösségnek akarunk szervezeti keretet teremteni, amely a különböző közösségi autonómiaformák jogi kereteinek megteremtésében, tartalommal való feltöltésében és intézményeinek demokratikus működtetésében látja az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar jövő garanciáját. Hisszük, hogy ehhez a politikai közösséghez tartozni jó és hogy ezt mások, elegendően sokan gondolják így. Amúgy a pártbejegyzéshez szükséges aláírások az ütemterv szerint gyűlnek. Minden törvényes lépést megteszünk azért, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot ez év nyaráig bejegyezzük. – Annak idején a Magyar Polgári Párt bejegyeztetése is nagy nehézségekbe, több évig tartó gáncsoskodásokba ütközött. Az új párt Kezdeményező Testülete vajon el tudja-e kerülni a már megtapasztalt buktatókat? – Többen vannak a Kezdeményező Testületben, akik 2004-ben vezető szerepet játszottak a Magyar Polgári Szövetség bejegyzését kérő több mint 54 000 aláírás összegyűjtésében és később a jobb sorsra érdemes Magyar Polgári Párt megszületésénél is bábáskodtak, tehát tapasztalatban nincs hiány. Tudjuk, mit kell tennünk és ezt meg is tesszük. Értékelésem szerint a belpolitikai helyzet is kedvezőbb a néhány évvel ezelőttinél és a jogállami gyakorlat is valamelyest konszolidálódott, bár maradt azért tér a gáncsoskodóknak és ellendrukkereknek is. Nem félünk tőlük, de számolunk velük. – Az új párt bejegyzése megosztja a romániai magyar közvéleményt: a pártbejegyzéssel sem az RMDSZ, sem az MPP nem ért egyet. Az MPP elnöke, Szász Jenő legutóbbi, kolozsvári sajtóértekezletén jobboldali összefogást szorgalmazott ahhoz, hogy kellő erejű alternatíva legyen az RMDSZ legyőzéséhez. Mennyire lehet életszerű egy ilyen összefogás az RMDSZ ellenében létrehozandó erdélyi magyar rendszerváltáshoz? – Természetes, hogy sem az RMDSZ csúcsvezetése, sem az MPP elnöke nem örül az Erdélyi Magyar Néppárt színrelépésének. Az egyik a parlamenti képviselet monopóliumát, a másik az ezzel szembeni alternatíva látszatának kizárólagosságát félti tőlünk és a monopólium megőrzése érdekében nem lesznek gátlásaik. Ez azonban nem lesz elegendő, hogy megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulását. Szász Jenő jobboldali koalícióra való felhívása nagyjából annyira hiteles és életszerű, mint Kelemen Hunor RMDSZ-elnökjelölt csábító szirénhangjai a szövetségi akol melegéről. Mindkét esetben kilóg a lóláb: úgy szeretnének összefogni velünk, hogy nem kínálnak semmilyen garanciát az erdélyi magyar autonómia-program érvényesítéséhez. Támogatásunk és a Tőkés László politikai márkanév kell nekik, de lehetőleg az általa megjelenített értékek felvállalása nélkül. Egy biztos: az Erdélyi Magyar Néppárt csak olyan együttműködési megállapodásban lesz partner, amely elsődlegesen az autonómiáról és az ahhoz vezető lépések megtételéről szól. – A pártbejegyzés kapcsán többször nyilatkozta azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra azért van szükség, mert a másik kettő nem képviseli érdemben az autonómia ügyét. Felvázolná-e azokat az elképzeléseket, amelyek az erdélyi magyar autonómiatörekvések ügyét végre kimozdíthatnák a holtpontról? – Az elmúlt húsz évben az autonómia-programnál jobb és reálpolitikai szempontból is értékelhető közjogi megoldást nem tudtunk kitalálni, amely hosszútávon szavatolná a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek megmaradását és gyarapodását a Kárpát-medencében. Ezért minden kül- és belpolitikai cselekvésnek valós értelmet az ad, ha az közelebb visz ezen stratégiai célunkhoz. Ez határozza meg tehát a viszonyunkat és együttműködésünket a román pártokkal, az egész román társadalommal és külpolitikai mozgásainknak is ez ad zsinórmértéket. Az Erdélyi Magyar Néppárt azon lesz, hogy ezekben a kérdésekben – a nemzeti minimum tartalmában – alakuljon ki a konszenzus a többi magyar párttal és azt ne veszélyeztesse semmilyen pártpolitikai megfontolás. Ebben az igyekezetünkben legfontosabb szövetségesünk a közösség maga, amely ha kellően tájékozott, nem lehet megvezetni álmegoldásokkal. El szeretnénk jutni oda, hogy ne lehessen olyan politikai vonalvezetéssel többséget szerezni, amely törvényi keret helyett lemutyizott engedmény-morzsákkal elégszik meg, ráadásul olyanokkal, amelyeknek legfőbb haszonélvezője nem a közösség, hanem azok, akik a közösség érdekeinek képviseletére kaptak mandátumot. Olyan ez, mintha a munkavállalók közösségét arról akarnánk meggyőzni, a kollektív munkaszerződés helyett elégedjenek meg azzal, hogy szakszervezeti képviselőik jóban vannak a munkaadóval és időnként egy-egy szabadnapot vagy soron kívüli fizetésemelést némelyiküknek – persze, csak azoknak, akik jól viselkednek – el tudnak rendezni. Tehát a lényeg: az országos és nemzetközi politikában időnként adódó kedvező helyzeteket – kegyelmi állapotokat – a közösség stratégiai céljainak és nem a vezetők egyéni vagy kiscsoportok érdekeinek érvényesítésére kell használni. – A Székely Nemzeti Tanács egyik megnyilatkozása szerint áttörést az hozhatna az erdélyi autonómia ügyének, ha népi kezdeményezésként sikerülne több országból összegyűjteni azt az aláírás-mennyiséget, amely nyomán az Európai Parlament foglalkozhatna Székelyföld autonómiájának ügyével. Mennyire tartja reálisnak egy ilyen kezdeményezés kivitelezését? – A Lisszaboni Szerződés valóban lehetővé teszi a részvételi demokrácia ezen formáját és nekünk, a Kárpát-medence magyarságának élnünk is kell ezzel az eszközzel, mégpedig az elsők között Európa nemzeti közösségei között, ha azt akarjuk, hogy a kezdeményezés elérje a „nagyok” ingerküszöbét. Hasonló feladat ez a pártbejegyzéshez, csak európai léptékben: legkevesebb hét EU-tagország egymillió polgárának kell a kezdeményezést aláírásukkal támogatniuk és ráadásul az illető országok lakosságával arányos számban, a magyarok pedig számottevő őshonos közösségben csak a Kárpát-medence öt EU-tagállamában élnek. Szép feladat. Nehéz, de nem lehetetlen. Egy azonban biztos, ezt is csak a legszélesebb nemzeti összefogással lehet teljesíteni. Éppen ezért óvakodnék bármilyen, a kizárólagossági szándék legkisebb veszélyét hordozó voluntarizmustól. Talán a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak kellene a kezdeményezés élére állnia, hogy azt sikerre is lehessen vinni. – A közelgő tisztújító RMDSZ-kongresszust megelőzően az EMNT elnöke, Tőkés László a három RMDSZ-elnök-jelöltből kettővel, Eckstein-Kovács Péterrel és Olosz Gergellyel találkozott. Ez azt jelzi, hogy az EMNT-nek van konkrét elképzelése arról, hogy a leendő új vezetőséggel milyen kapcsolatokra törekszik? – Az RMDSZ kongresszusi küldötteinek dolga, hogy kit választanak a Szövetség élére. Az említett találkozókra a jelöltek, és nem a mi kezdeményezésünk nyomán került sor, de ezek a kezdeményezések azt jelzik, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a mozgalom támogatását bíró leendő Erdélyi Magyar Néppárt egyre fontosabb szerepet tölt be az erdélyi magyar politikában. Jó érzés, hogy számolnak velünk, még jobb lenne, ha a történéseket sikerülne az autonómia megvalósulásának irányába terelgetni. Azon vagyunk, hogy így legyen, bárki is álljon a többi, nevében vagy céljaiban magyar pártpolitikai szervezet élén. – Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar szervezetek közül az EMNT építette ki a legjobb kapcsolatokat a magyar kormánnyal. Egy előző interjúban már elmondta, hogy ezek a kapcsolatok nem véletlenszerűen alakultak így, hanem ez a Fidesz és az EMNT vezetői közötti hosszas együttműködés gyümölcse. Ez azt jelenti, hogy a leendő új párt is a magyar kormány első számú partnerének fog számítani Erdélyben. Az eddigi politikai úzus szerint azt hallhattuk, hogy nem szerencsés, ha egy határon túli szervezet teljesen elkötelezett egyik vagy másik kormánypárt irányába, ez ugyanis megkérdőjelezi az illető szervezet önálló döntéshozatali esélyeit. Ön erről hogyan vélekedik? – Mi a magyarországi politikai elvbarátainkat a közös értékek alapján választjuk és nem olyan merkantilis számítás nyomán, hogy éppen kormányon vannak vagy sem. A FIDESZ és az EMNT közötti stratégiai partnerség gyökerei a rendszerváltozás kezdetéig nyúlnak vissza és azért erős ez a kapcsolat, mert kiállta az idők próbáját. Fontos számunkra a FIDESZ vezetőinek álláspontja valamely nemzetpolitikai relevanciájú kérdésben és azon vagyunk, hogy ennek kialakításában érvényesíthessük sajátos erdélyi szempontjainkat is. De azt is el tudjuk fogadni, hogy a sajátos erdélyi közelítést a Kárpát-medencei léptékű nemzetpolitika időnként felülírja, ha ennek a szuverenitás-korlátozásnak a forrása nem a zsákmányközpontú pártpolitikai szempont, hanem a határokon átnyúló nemzeti érdek és szolidaritás. Mert egy a nemzet és magyarnak lenni úgy jó, ha figyelünk egymásra. Erdélyi Napló. Erdély.ma 2011. február 13.Módosított javaslatok – Alapszabály-módosításokról szavazott az utóbbi évek legfontosabb SZTK-jaAz SZKT a szövetségi elnökről szóló fejezet kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt elnökök jogait szabályozza. Az SZKT meghirdetett kezdési időpontjában barátságos, csevegős hangulat fogad a marosvásárhelyi Kultúrpalota előterében: az elnökjelöltek, politikusok és a háttéremberek kihasználják, hogy találkozhatnak egymással, sok a mosolygós arc. Az ülés több mint félórás késéssel kezdődik, de ehhez már hozzászoktunk. Napirendi pontok Az SZKT-t megelőző egyeztető kerekasztal által javasolt napirendi pontok ismertetésével kezdődik az ülés. Biró Rozália közölte: a javaslat szerint napirendre kerül a szövetségi elnök politikai beszámolója, az Olt megyei RMDSZ-szervezet megalakítása illetve a kongresszus előkészítése, beleértve az alapszabályzat- és programmódosító javaslatok megvitatását. Eckstein-Kovács Péter kérte Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonásáról szóló határozat megszavazásának napirendre tűzését, az SZKT látható többsége elutasította ezt a kérést, amelyet Eckstein és Olosz Gergely közösen fogalmazott meg. Azt is kérte, hogy a kongresszusi szavazás tisztaságának érdekében rögzítsék pontosan a szavazás mikéntjét, ennek napirendre tűzését megszavazták. Markó politikai tájékoztatója 20 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan, február 10-én százezres gyertyás tüntetés volt Marosvásárhelyen – kezdte Markó Béla politikai tájékoztatóját, rámutatva: az akkor felmutatott szolidaritás ma is szükséges a romániai magyarság számára, és parancs az RMDSZ-nek. Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómia bizonyos elemeit – jelentette ki Markó. A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is. Közölte: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése. Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára. A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget” egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját. A közösségen és az RMDSZ-en belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtt, február 1o-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. - Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla. A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta „szentistváni intelemként”, de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román-magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika, „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük, és szét akarjuk verni”. Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlt a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét. Úgy fogalmazott: amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint - egy magyar mondás szerint – „pénzzel betegséget venni”. – Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy „betegsége” lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ négy platformja (Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Szociáldemokrata Platform és Nők a Nőkét Platform) kezdeményezésére az SZKT elfogadta az elnökválasztás lebonyolítására vonatkozó határozatot, amelynek pontjai: • Az RMDSz X. Kongresszusán az elnök-jelöltekre való szavazás zárt fülkében történjék, annak lehetőségét kizárva, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse, bárkinek be lehessen mutatni. • A fülkében, vagy annak környékén, beleértve a szavazóurnát, megfigyelők jelenléte tilos, sem személyek sem más (videokamerák, kamerás telefonok vagy bármi hasonló) nem zavarhatják a szavazás titkos jellegét. • A megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be, kötelező módon, a három jelölt legalább egy-egy képviselőjét. Hozzászólások A hozzászólások során Borbély László kijelentette: ne adjon senki leckét nekünk demokráciából! „Az igaz, hogy mindig van egy többség és egy kisebbség, de a kisebbségnek el kell fogadnia a többség álláspontját, a többségnek pedig védelmeznie kell a kisebbséget. Magyarországon most azzal jönnek, hogy Magyarország a magyaroké, de akkor itt mit kellene, mondani, hogy Románia a románoké? Nem, Románia mindenkié, és huszonegy év ezt bizonyítjuk” – mondta a környezetvédelmi miniszter. Borbély a marosvásárhelyi TKT-ülés kiszivárgott jegyzőkönyve kapcsán elmondta: a felvétel azt bizonyítja, hogy "végig felelősen beszéltünk, titkosan szavaztunk; még szivárogtatásból is példát adhatnánk". A magyar kormánytól egyet kérünk: hogy partnerek legyünk; minden magyar kormánytól ezt kérjük, és azt várjuk el, hogy ők is partnerként tekintsenek az RMDSZ-re - mondta. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Mátyás szobor újraavatása körüli huzavona kapcsán megjegyezte: nem a román fél miatt húzódik ez az ügy. Winkler Gyula az Európai Néppárt 2012-es kongresszusának előkészületeiről számolt be, kiemelve, mennyire fontos a párt kisebbségekkel szembeni viszonyulásának szabályozása. Bodor László Miért-elnök a további fiatalításra helyezte a hangsúlyt, Édler András pedig az egyenlő távolság elvét kritizálta a magyarországi pártokkal kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy hosszú idő óta a magyar kormány először próbál választ találni a határon túli magyarok problémáira, és hiba lenne nem elfogadni a kinyújtott kezet. Hozzátette: nem lehet egyenlő távolságot tartani, együttműködni egy Gyurcsány-típusú kormánnyal. Katona Ádám hozzászólásának legérdekesebb mozzanata az volt, hogy azt állította: 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a pogrom előtt tudott róla, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot. Eckstein-Kovács Péter az elnökválasztási folyamat leszabályozásának hiányára figyelmeztetett ismételten, ugyanakkor azt az észrevételét is megosztotta, hogy az emberek igénylik a vitát, a megmérettetést, tehát a kampánynak felhajtó ereje is van. Olosz Gergelynek korábban nem volt alkalma az SZKT előtt bejelenteni indulását a szövetség elnöki tisztségért, ezért ezt most tette meg. A korábbi, magyar kormányhoz fűződő viszonyról szóló vitához hozzátette: a mindenkori magyar kormány az lesz, amely megteremtette a nemzeti összetartozást. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. “Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is, ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben, és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad” - jelentette ki Kelemen Hunor. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.” Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem” – ismertette terveit Kelemen Hunor. Markó Béla a hozzászólásokra válaszolva közölte: ő soha nem mondta azt, hogy egyforma távolságot kell tartani a magyarországi pártoktól, hanem azt, hogy egyforma közelségben kell lennünk. És ezt az MSZP nyolcéves kormányzása alatt mondtam el sokszor, ebből levonhatják a következtetéseket – tette hozzá. Markó felszólalását többször is megszakította bekiabálásaival az első sorban ülő Katona Ádám, aki, miután Biró Rozália megpróbálta rendre utasítani, felállt, és azt kiabálva, hogy „Gyalázzák Tőkés Lászlót!”, és hogy „Ezekkel nem áll szóba Orbán Viktor!”, kivonult a teremből, általános derültség közepette. Ezt Markó így kommentálta: ezért kell tudni, mikor kell abbahagyni. Alapszabályzat-módosítás Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabályzat-módosító bizottság előkészítő munkájáról. Az SZKT arról dönt, hogy az alapszabályzat-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat. Ezt követően következett az Alapszabályzat-módosítások fejezetenkénti vitája és megszavazása. Mint várható volt, az SZKT-küldöttek közül sokan távoztak az ülésnek erről a részéről: a legkényesebb módosító javaslatokról szóló szavazáson már csak mintegy félszázan vettek részt, miközben az ülés elején még 116 küldött volt jelen. Az SZKT elfogadta a politikai alelnöki tisztség létrehozására vonatkozó fejezetet, Eckstein-Kovács Péter javaslatát a fejezet törléséről 16-an támogatták, és 34-en szavaztak ellene. XIV. POLITIKAI ALELNÖK 1) A politikai alelnököt az SZKT választja meg négy éves időtartamra, a szövetségi elnök javaslata alapján, a szövetségi képviselők több mint fele szavazatával. Tagja az SZKT-nak, a SZÁT-nak és a SZE-nek. (2) A politikai alelnök tevékenységét egy alelnöki iroda segíti. (3) A politikai alelnök hatásköre: a) felel a kormányzati kapcsolattartásért; b) összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját; c) koordinálja a szövetség külpolitikáját a szövetségi elnök megbízása alapján; d) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Elnökséget; e) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot. (4) A politikai alelnököt az SZKT hívhatja vissza, a szövetségi elnök vagy a képviselők 1/3-nak javaslatára, az SZKT összképviselőinek több mint fele szavazatával. Hasonló eredményt hozott az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezet vitája is. Az SZKT az alapszabályzat szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza. Két szövetségi elnöki mandátumot betöltött személyek tagjai az SZKT-nak, SZÁT-nak és a Szövetségi Elnökségnek. Amennyiben jelöltetik magukat a parlamenti választásokon, a Szövetség befutó helyet biztosít számukra. A volt szövetségi elnök munkáját egy iroda segíti. Program Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két apró módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot, így a hosszúra nyúlt alapszabályzat-módosító vita után a program vitája keveebb mint tíz percet tartott, Biró Rozália 16:33-kor lezárta az ülést. Transindex.ro 2011. február 14.Markó ismét bírálta a magyar kormánytNem lép ki a román kormánykoalícióból az RMDSZ – hangoztatta Markó Béla a szervezet belső parlamentjének marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szerint az új romániai oktatási törvény elfogadása az elmúlt huszonegy év jogküzdelmeinek egyik fontos mérföldköve, egyben korszakhatár a nyelvhasználatért folytatott harcban. Az erdélyi politikus szerint a jogszabály már tartalmazza a kulturális autonómia bizonyos elemeit. Markó Béla a tanácskozáson ugyanakkor, ismét bírálta a magyar kormányt, hogy a Demokráciaközpontok finanszírozásával tulajdonképpen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett pártalapítást segíti. Markó Béla szerint egységes erős magyar képviseltre van szükség, e tekintetben tanulságos a szlovákiai magyarok politikai megosztottsága. Toró Tibor – az erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke visszautasította, és unalmasnak minősítette Markó vádjait, hiszen mint mondta – a Demokrácia Központok az egyszerűsített honosításban nyújtanak segítséget a magyarságnak. Az RMDSZ két múlva sorra kerülő tisztújító kongresszusán megvitatják és elfogadják a szövetség új programját és alapszabályzatát és megválasztják a szervezet új elnökét. A jelöltek Eckstein-Kovács Péter, Kelemen Hunor, Olosz Gergely. Kossuth Rádió. Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
