|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1658 találat | lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1651-1658 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Toró T. Tibor 2011. június 15.AZ EMNT szerint bizonyítható az RMDSZ gáncsoskodásaBizonyítékokat mutatott be kolozsvári sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor arra vonatkozóan, hogy Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácsadója felhatalmazást kapott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvédtõl arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják. Az EMNT ügyvezetõje elmondta, miután a szervezet több forrásból is arról értesült, hogy az új párt bejegyzéséhez szükséges, az öszszegyûjtött támogató aláírásokat is tartalmazó iratcsomókat az RMDSZ megbízásából tanulmányozzák, arra voltak kíváncsiak, hogy a Bukaresti Törvényszéken milyen nyoma van annak, hogy ki(k) és mikor kértek engedélyt a dosszié áttanulmányozására. A törvényszéken iktatott folyamodványokból kiderült, Adrian Drãghici május 17-én egy bukaresti közjegyzõnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét, hogy bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét. Kiderült, a pártbejegyzés ellen óvást benyújtó Adrian Drãghici csupán a pártbejegyzést célzó dosszié és az aláírási ívek áttanulmányozását kérte a törvényszéktõl, az ügyvéd azonban soha nem élt ezzel a lehetõséggel, felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Levente minisztériumi tanácsost, akik valószínûleg pártfeladatot teljesítve vizsgálták át a dokumentumokat - mondta Toró T. Tibor. A hitelesített felhatalmazás alapján Budai és Novák már másnap, május 18-án írásban kért - majd ez alapján kapott - engedélyt a Bukaresti Törvényszék elnöknõjétõl a pártdosszié tanulmányozására és lefényképezésére. Az EMNT ügyvezetõ elnöke (a bejegyzés elõtt álló néppárt ideiglenes elnöke) szerint tisztességesebb lett volna Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter fõtitkár részérõl, ha nem tagadják, hogy az RMDSZ-nek köze van a pártbejegyzés megakadályozásához. Itt az alkalom, hogy Kelemen Hunor hívja vissza az embereit, akik hazugságban hagyták, ugyanakkor elvárjuk, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot attól a 30 ezer személytõl, akik kézjegyükkel látták el az aláírási íveket, és akiket csalással gyanúsítottak - jegyezte meg a politikus. Mint ismeretes, az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drãghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Az utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a 29 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak. A Krónikának korábban nyilatkozó Budai Richárd megerõsítette, hogy betekintést kapott az EMNP-dossziéba, mint mondta, arra volt kíváncsi, milyen az új alakulat támogatottsága a bukaresti magyarok körében. Budai ugyanakkor úgy nyilatkozott, az akcióról elõzetesen nem egyeztetett az RMDSZ-szel, emiatt a szövetség vezetõi leteremtették miután az ügy nyilvánosságra került. Az EMNT ügyvezetõ elnöke jelezte továbbá: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve õt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belsõ választások megszervezésérõl, valamint azokról a kérdésekrõl, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Toró elmondta, bár több mint egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett Kelemen Hunor részérõl, ezért úgy döntöttek, a levelet nyilvánosságra hozzák az EMNT honlapján. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2011. június 15.Milyen bizonyítékoktól tartanak az EMNT vezetõi?Bocsánatot kéretne az RMDSZ-szel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató harmincezer embertõl Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke tegnapi - Gergely Balázzsal, a szervezet közép-erdélyi régióelnökével együtt tartott - kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejtette: bírósági bizonyítékai vannak arra, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni a Tõkés László volt püspök nevéhez fûzõdõ új párt bejegyzését. A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drãghici bukaresti ügyvéd óvását, a Drãghici által Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök és Novák Levente mûvelõdésügyi miniszteri tanácsos nevére kiállított felhatalmazást a fõvárosi törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét. Toró elismételte a Tõkés egy nappal korábbi, lapunk által is ismertetett közleményében foglaltakat, miszerint a pártbejegyzést megóvó Adrian Drãghici Budai Richárdtól és Novák Leventétõl kapta az óváshoz szükséges állítólagos bizonyítékokat. Azt azonban Toró nem árulta, el, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyeknek bírósági felhasználásától tartanak az EMNT vezetõi. Mint arról az �?MSZ tegnapi lapszámában beszámolt, Budai Richárd szerint a bukaresti támogatólisták egyforma aláírások hosszú sorait tartalmazza, ami arra utal, hogy ugyanaz a személy írt alá több tíz, vagy akár száz - eszerint fiktív - név helyett is. Emellett Budaitól azt is megtudtuk, hogy a több mint nyolcszáz fõvárosi aláíró között mindössze két magyar név volt, és õt - területi RMDSZ-elnökként - voltaképp csak az is érdekelte, hogy a bukaresti magyarok mennyiben támogatják az új magyar párt létrehozását. Semennyiben - vonta le a végkövetkeztetést Budai. Toró egyébként a sajtón keresztül üzent Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek: ajánlatot tett egyeztetések elkezdésére, az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) összehívására. Ha van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre - fogalmazott plasztikusan az EMNT politikusa, aki sérelmezte, hogy az RMDSZ nem vesz tudomást a be sem jegyzett Tõkés-párt létezésérõl. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 17.Tõkés-párt - felfüggesztveFelfüggesztették az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésérõl szóló bírósági tárgyalást tegnap a bukaresti törvényszéken, mivel a párt megalakulását kifogásoló két szervezet a tárgyalást vezetõ bírónõ visszahívását kérvényezi. Toró T. Tibor, az új romániai magyar párt létrehozását kezdeményezõ, Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke kijelentette: a bejegyzés ellen óvást benyújtó két párt - a Demokrata Párt és a Néppárt - tudatta, hogy kérvényt nyújt be a törvényszék elnökéhez, s szorgalmazza a bírónõ visszahívását, akit elfogultsággal vádolnak. Nehezményezik, hogy a bírónõ az EMNP bejegyzése elleni óvások legnagyobb részét elutasította. A jövõ héten várhatóan egy bírói testület dönt majd arról, hogy helyt adnak-e a visszahívási kérelemnek. Mint arról hírt adtunk, a Tõkés-párt bejegyzése ellen két jogi - a Jobb Társadalomért Párt és a Néppárt - és egy magánszemély - Adrian Drãghici ügyvéd - emelt óvást, ezekhez tegnap csatlakozott egy újabb jogi személy, a Demokrata Párt, amely kifogásolta többek közt az alakulat elnevezését. A magánszemély szerint az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is vannak. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 18.A forradalmár utóéleteA véletlen mûve, hogy Tõkés László pártjának bejegyzésérõl épp június 16-án, Nagy Imre és forradalmár társai újratemetésének napján tárgyalt/döntött a román bíróság. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta nem fért kétség ahhoz, hogy lesz újabb erdélyi magyar párt, ami egy év elteltével meg is valósult. Mindenki csak Tõkés-pártként emlegeti az Erdélyi Magyar Néppártot, mivel úgy tûnik, hogy neki és õérette született. Lehetne a Fidesz erdélyi tagozatának is nevezni, vagy Orbán Viktor erdélyi pártjának, de ez nem lenne elég, ahhoz, hogy gyökeret tudjon ereszteni az erdélyi politikai életben. Kell hozzá Tõkés neve, Tõkés arca, és nem utolsó sorban az õ politikai antitalentuma. Az egykori forradalmár megtépázott hírneve, megcsorbult feddhetetlensége dacára is Orbánék egyetlen esélye erdélyi térhódításuk biztosítására és az RMDSZ megbüntetésére. Kockázatos, de mindenképpen esély. Nézõpont kérdése megválaszolni a címben feltett kérdést, hogy sikeres lehet ez a párt. Attól függ, kinek mit jelent a siker. Arra elég lehet, hogy kiszorítsa a román parlamentbõl az RMDSZ-t, ahhoz viszont túl kevés, hogy átvegye helyét. Ha csak a bosszú a cél, tökéletes eszköz lehet - a párt is és Tõkés is. �?j párt régi arcokkal Orbánék a 2002-es bukásuk óta próbálkoztak már kihelyezett erdélyi tagozattal az RMDSZ ellenében, de Orbán személyes kampányrészvétele sem volt elegendõ a polgárinak nevezett belsõ ellenzék gyõzelméhez. Az elmúlt nyolc évben egyértelmûen bebizonyosodott, hogy Tõkés személye nélkül nem lehet RMDSZ ellenzéket építeni Erdélyben. Orbán Viktor és Kövér László helyi potentátjai, Szász Jenõ és párttársai, rendre alulmaradtak Markóval, az RMDSZ-el szemben, egyedül Tõkésnek, egyéni jelöltként sikerült felvennie a versenyt a 2007-es EP-választás során. Nem volt teljes a gyõzelem, mert az RMDSZ így is bejutott a brüsszeli parlamentbe, ám a Tõkés egyéni képviselõi mandátuma is összejött. Három RMDSZ képviselõ helyett ugyan csak kettõ jutott be, de a romániai magyarság végül is három személyt delegálhatott az európai törvényhozásba. Késélen táncolt a helyzet, a szerencsés végkifejlethez kellett a rendkívül alacsony román részvétel, ellenkezõ esetben brüsszeli képviselet nélkül maradt volna a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösség. Egy év múlva, 2008-ban a román helyhatósági választásokon a Szász Jenõ vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Tõkés és Orbán személyes kampánytámogatása dacára, ismételten csúfosan alulmaradt az RMDSZ-szel szemben. Talán az volt ez volt az a pillanat, amely mind Orbán, mind az RMDSZ számára egyértelmûvé tette a helyzetet. Markóék kiegyeztek Tõkéssel a 2009-es EP-választásra, odaadták neki a listavezetõ helyet, mert talán felmérték, hogy mégha kényelmetlen, kezelhetetlen útitársról is van szó, biztonságosabb õt újra a szövetségen belül tudni, mint egy esetlegesen egységesülõ ellenzék élén, tényleges vezetõként viszontlátni. Tõkés számára pedig ez volt az egyetlen megoldás a politikai túlélésre: újabb püspöki mandátumért nem indulhatott, a polgári ellenzék megosztottsága és erõtlensége folytán nem tudott politikai jövõt biztosítani. �? általában nem szokott számolni tettei-kijelentései politikai következményeivel, talán meg is kockáztatta volna az újbóli egyéni megmérettetést, még akkor is, ha ez a brüsszeli képviselet elvesztését eredményezheti. Esetében valószínûleg nem az, vagy nem csak az döntött az RMDSZ lista mellett, hogy nem bízott saját erejében, hanem inkább az a megaláztatás, amely 2007-ben Brüsszelben érte egyéni képviselõként. A temesvári forradalom hõsének azzal kellett szembesülnie, hogy a Néppárt elutasította felvételi kérelmét, s többszöri nekifutással, a Fidesz és az õsellenség RMDSZ támogatásával sem sikerült elérnie, hogy a néppárti frakció tagja lehessen. Egyedül annak a Cohn Benditnek a zöld-radikális frakciója fogadta be, aki ellen a médiatörvény és Orbán kritikája miatt az idén már közleményben tiltakozott az egykori pártfogolt. A zöld-radikális püspök szerepét nem vállalhatta újra, akkor már inkább az örökösen lekommunistázott, lenemzetárulózott RMDSZ biztos listáján mentette át magát. Orbán is ekkor, 2008-ban, ismerhette fel, hogy sem saját személye, sem Tõkés kívülálló, pártok fölött lebegõ személyként nyújtott támogatása nem elég ahhoz, hogy kiüsse az RMDSZ-t a nyeregbõl. Tõkést csak úgy lehet felhasználni, ha számára biztosítja a megkérdõjelezhetetlen elsõ számú vezetõ szerepét, kizárólag rá épít. Ezután Orbán látványosan kivonult Szász és a polgári párt mögül, s fokozatosan Tõkés emberei is kiszálltak a pártból. Kövér László támogatottjai kegyvesztettek lettek Orbánnál, úgy tûnt, hogy a Fidesz Erdély politikájában kezd a kompromisszumra hajlamosabb, racionálisabb, ún. Németh Zsolt-vonal felülkerekedni. Erre engedett következtetni a Tõkés-RMDSZ kiegyezés a 2009-es EP választásokon, ám ezt cáfolták meg a tavalyi budapesti kormányváltás óta eltelt hónapok történései. Tõkés RMDSZ listavezetõként az RMDSZ leghangosabb és legvehemensebb bírálója lett, s a régi, RMDSZ-bõl kiszorult, az MPP létrehozásánál is bábáskodó politikusokkal, a magyar kormány anyagi-erkölcsi-politikai támogatásával megszületett az új párt. Neve már van, Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke viszont még nincs, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gépezetben, Budapest stratégiájában valami nem mûködik olajozottan. Orbánék egyértelmûen Tõkésre építették ezt a pártot, de nem tudták elérni, hogy õ fel is vállalja annak elnökségét. Az elõtérbe tolt arcok, a pártépítés nem egyszerû feladatát elvégzõ két politikus - Toró T. Tibor volt RMDSZ-es képviselõ és Gergely Balázs, Tõkés unokaöccse, az MPP volt kolozsvári elnöke - nem elegendõ ahhoz, hogy a püspök konkrét, tisztségben is nevesíthetõ részvétele nélkül sokkal többet tudjon nyújtani, mint egy kissé felturbózott MPP. Tõkés pedig úgy tûnik, kivár az RMDSZ brüsszeli listavezetõi biztonságában. Egyetlen dolgot vállalt, nevezetesen azt, hogy egyre harsányabban támadja az RMDSZ-t, és egyre szolgaibb módon védelmezi, dicsõíti Orbánt. Ha nem sikerül Tõkéssel felvállaltatni a pártvezetést, Budapest taktikája csõdöt mondhat. A püspök nyilvánvalóan arra játszik, hogy kitölti brüsszeli mandátumát, és ha majd a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon sikeres lesz pártja, akkor már trónkövetelõként õ tárgyalhat az RMDSZ-el az õszi parlamenti választási együttmûködés feltételeirõl. De az õ személyes implikálódása nélkül akár el is úszhat a helyhatósági választás, az RMDSZ ugyanis sokkal jobban beágyazódott a helyi közösségekben. Bár Tõkésnek már sokszor, sok mindent elnézett a közösség, az azért mégis visszatetszést, sõt visszautasítást válthat ki, ha névlegesen mások vezetik pártját, õ pedig továbbra is brüsszeli RMDSZ politikusként kampányol az ellen a szervezet ellen, amelyet Európa felé képvisel, nem kis fizetésért. A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon megoldás nincs ebben az esetben. Tõkésnek rövidesen választania kell a kecske és a káposzta között, mint ahogy azt is aránylag el kell döntenie, hogy marad az erdélyi autonómia eszme élharcosa vagy Orbán Viktor és a Fidesz erdélyi helytartója. Mert, hogy a kettõ együtt nem megy, az kétségtelen. Ha az új párt nem fogalmazza meg saját, a Fideszétõl jól elkülöníthetõ, az erdélyi valósággal legalább köszönõ viszonyban lévõ politikai álláspontját, esélye sincs a fennmaradásra, akkor sem, ha Orbán személyesen vállalja el a pártelnökséget. Erdélyben nemcsak az RMDSZ, hanem a transzilvanizmus is erõs. A kettõs állampolgárság biztosítása fölötti öröm sem lesz képes sokáig elfedni, hogy a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság és alárendeltség logikailag ütközik az erdélyi magyar önrendelkezés-autonómia eszméjével, a transzilvanizmus lényegével. Fülkeforradalmárrá lett a temesvári forradalom hõse A forradalmár Tõkés László, a püspök-politikus sikere, népszerûsége, de maga a személyisége is talány. Egyelõre nem ártott meg neki sem nyilvánvaló politikai hozzánemértése, kompromisszumképtelensége, sem egyházi emberhez nem méltó állandó politikai bosszúvágya, sõt, még botrányos magánélete, nõügyei, válása sem törte össze erkölcsi mérce imidzsét. Tavalyi válása idején nyilvánosságra ker 2011. június 27.EMNT: autonómia helyett gumicsontMinket, magyar politikusokat is minõsít, miként viszonyulnak a román vezetõk az autonómia kérdéséhez - jelentette ki egy marosvásárhelyi lakossági fórumon Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõje úgy véli: nemcsak a románság, az erdélyi magyarság sincs felkészülve eléggé az autonómiára. Szerinte azok a magyar elöljárók, akik tisztségben vannak, és számos gazdasági, politikai, szociális és kulturális kérdésre van rálátásuk, képtelenek autonómiában gondolkodni. Ehelyett inkább Petõfi-Schiller típusú meg ehhez hasonló gumicsontokat rágnak, a neptunos, aprólépések politikáját érvényesítve - vetette az RMDSZ vezetõinek szemére a szövetség egykori parlamenti képviselõje. Papp Elõd arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az RMDSZ-es politikusok, akik évekkel ezelõtt benyújtották a román parlamentbe az autonómiatervezetet, mind kikoptak a döntéshozás padjaiból. Több európai autonómiamodellrõl beszélünk, de tudnunk kell, hogy közülük egyik sem született meg máról holnapra. A katalánok több mint kétszázszor próbálkoztak, míg sikerült. Ehhez képest a mi politikusaink rég feladták - mondta az EMNT alelnöke. Mind Toró, mind Papp cáfolták a fõként román oldalról érkezõ, de számos magyar hangadó által is átvett ijesztgetést, miszerint egy önálló Székelyföld éhen halna. Az autonómia mindenütt fejlõdést generált, nem értem, ez miért lenne másként a Székelyföldön? - kérdezett vissza Toró T. Tibor. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. június 27.Nem cáfolja a magyar kormány: Tõkés László csúsztatottA határon túli magyarság támogatására szánt keretbõl finanszírozza a magyar a kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központokat. Ezt támasztja alá, hogy lapunk által megkeresett budapesti illetékesek nem cáfolták az irodahálózat finanszírozására vonatkozó magyarországi lapértesüléseket. A Népszava korábban arról írt: Tõkés László, az EMNT elnöke nyilvánvalóan téved vagy csúsztat amikor azt állítja: nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködtetik az egyszerûsített honosítási eljárásról tájékoztató demokrácia-központokat, az összeget jószándékú támogatóktól kapták. A cikk szerzõje, Gál Mária korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa volt. Írásában úgy fogalmaz: Mivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól érkeztek a pénzek, azok igenis az egész külhoni magyarság támogatására szánt keretbõl valók, a magyar kormánytól, nem pedig jó szándékú támogatóktól. Mint ismert, az Evenimentul zilei napilap leleplezõ cikke nyomán Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke elismerte, hogy magyarországi kormánypénzeket kapnak a demokrácia-központok mûködtetésére. Nem cáfolta a lapnak azokat az információit sem, miszerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyik alapítványától 2,25 millió lejt, mintegy 500 ezer eurót kaptak Budapestrõl. Tõkéshez hasonlóan azonban hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelõ Bethlen Gábor Alapból származnak, az összeget meghívásos pályázat alapján nyerték el. A Toró által mondottakból kiindulva lapunk elõbb Wetzel Tamástól, az egyszerûsített honosítási eljárásért felelõs miniszteri biztostól szerette volna megtudni: milyen alapból finanszírozza a magyar állam az állampolgárság igénylésérõl tájékoztató erdélyi irodákat? A kormányilletékes azonban úgy fogalmazott: a tájékoztatás anyagi vonzata nem az õ asztala és arra kért, forduljunk a kért információkért a KIM keretében mûködõ nemzetpolitikai államtitkárság stratégiai tervezõ és tájékoztatási fõosztályához. Megkeresésünkre Lukács Bence fõosztályvezetõ-helyettes készséggel választ ígért a kérdéseinkre. Elõbb azonban egy kis idõt kért. Kell futnom egy kört - jelentette ki, majd azt is igényelte, hogy kérdéseinket fogalmazzuk meg elektronikus levélben. Ezt június 10-én, azaz több mint két hete megtettük. Levelünkben azt kérdeztük: egészen pontosan milyen alapból (elõirányzatból) finanszírozza a magyar állam az állampolgárság igénylésérõl tájékoztató erdélyi irodákat? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha az EMNT meghívásos pályázat útján kapott pénzt, kiket hívott még meg a magyar állam a pályázatra? Lukács Bence már másnapra, június 11-re választ ígért, ám az nem érkezett meg. A tájékoztatás elmaradásának okait firtató késõbbi megkeresésünkkor biztosította lapunkat arról, hogy a kért közérdekû információkat természetesen megkapjuk ám további egy hetet igényelt a válaszadásra azzal az indokkal, hogy az ügy nem olyan egyszerû, mint gondolnánk. A hét eltelt, a fõosztályvezetõ-helyettes kérdéseinkre nem válaszolt, annak ellenére, hogy jeleztük: az Népszava által közölt információk hitelességét szeretnénk tisztázni. A magyarországi lap egyébként arról is írt: az Erdélybe irányuló magyarországi támogatás jogilag nem kifogásolható, mivel a demokrácia-központokat a civil szervezetnek számító EMNT mûködteti. Ám ha tényleg ugyanezekben az irodákban, ugyanezzel a személyzettel mûködnek majd a hivatalosan megszületõ néppárt területi fiókjai is, akkor Budapestnek be kell szüntetnie a finanszírozást, mivel az tiltott párttámogatásba mehet át - fogalmazott a Népszava munkatársa. Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 1.TáltosokHallgatom a Kossuth Rádióban az esti Határok nélkül című adást. Az előbb még azt latolgattam: le kellene tenni már a tollat, hisz amúgy sincs sok értelme a nagyotmondás és a nyilvánvalóan káros, olcsó magyarkodás elleni hadakozásnak, az embereket még mindig könnyű megvezetni huncutkodásokkal és olyan ígéretekkel, amelyekben a megvezető sem hisz. Hallgatom a Kossuth Rádióban az esti Határok nélkül című adást. Az előbb még azt latolgattam: le kellene tenni már a tollat, hisz amúgy sincs sok értelme a nagyotmondás és a nyilvánvalóan káros, olcsó magyarkodás elleni hadakozásnak, az embereket még mindig könnyű megvezetni huncutkodásokkal és olyan ígéretekkel, amelyekben a megvezető sem hisz. Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetőjét, a leendő Néppárt főgondozóját kérdik az ország új közigazgatási átrendezése kapcsán kipattant botrányról. A pesti közszolgálati médiák új súlypontozásával magyarázható, hogy miért éppen őt szólaltatják meg, aki csak statiszta ebben az ügyben is, és miért nem Kelemen Hunort, Markó Bélát, Korodi Attilát, Lakatos Pétert vagy másvalakit, akik sokkal többet tudnak erről a kérdésről, hisz az RMDSZ-szel ott vannak a tűzben, a parlamentben és a kormányban, kapják a pofonokat jobbról is meg balról is. De nem, nekik inkább Toró kell, mert ő egyeseknek, akik jó távolságból nézik dolgainkat, most statisztaként is bárkinél hitelesebb. Kívülről nézve, az EMNT ügyvezetője aránylag reálisan értékeli a helyzetet. De a végén rendíthetetlen bátorsággal odamar ellenfelének, az RMDSZ-nek. Például felrója, hogy Kelemen Hunor csak végső eszköznek tekinti az utcára vonulást! Vagyis nem kell betojni, legyünk keményebbek a románokkal, és nem kell annyit tárgyalni, majd az utca úgyis a mi javunkra dönt. Mert ugye, mi vagyunk az erősebbek! De hol és miben? Vízilabdában, halászléfőzésben vagy békaugratásban mindenképpen. Ám a politikában kisinasai sem lehetünk a románoknak. Bizonyíték rá a kettős állampolgárság ügye. Băsescuék szép csendben, egy belügyminiszteri rendelettel megadták a moldovánoknak, s nem ordították világgá a tévében, hogy most már minden román együvé tartozik. Mi pedig annyit szájalunk, nagymagyarkodunk vele, hogy sikerült felhergelnünk a szomszédokat! Na, mondom, azért se teszem le a libatollat, kivárom, hogy Toróék ne csak az erdélyi magyarságot, de a román parlamentet is meghódítsák! Lelki szemeimmel már látom is, amint Geoană, Antonescu, Boc és a többiek leborulnak az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői előtt, és nemcsak a Székelyföld területi autonómiáját, de a moldovai csángók önállóságát is megadják. Mert azok, akik korábban az RMDSZ képviseletében alig szólaltak meg a bukaresti parlamentben, s mert nem választották őket újra, durcásan félreálltak, most a Népbárt bűvös erejével (és a Pestről kapott pénzekkel!) valósággal megtáltosodnak és akaratukat átviszik a románokra! Ezért is rémálmot látnak azok, akik azt gondolják, hogy az eddig kivívott jogaink is elúsznak... Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 7.Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«. Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra. Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak. Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság. – A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta. Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus. A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár. A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 8.Orbán–Tőkés „mosolyszünet”?„Mosolyszünet” állt be a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között – legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Fidesz frissen újraválasztott elnökének „védenceként” ismert volt református püspök nem volt jelen a magyar kormánypárt múlt hét végi kongresszusán „Mosolyszünet” állt be a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között – legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a Fidesz frissen újraválasztott elnökének „védenceként” ismert volt református püspök nem volt jelen a magyar kormánypárt múlt hét végi kongresszusán. Mint arról hírt adtunk, Orbán Viktort egyetlen jelöltként nagy többséggel választották vissza a Fidesz élére a kormánypárt múlt szombaton tartott XXIV. tisztújító kongresszusán. A rendezvényen jelen volt, de nem szólalt fel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, ugyanakkor szót kapott – egyetlen határon túli magyar politikusként – a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József. Az Orbán Viktorral és a Fidesszel közismerten közeli kapcsolatban levő Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője, Toró T. Tibor az Új Magyar Szó megkeresésére tegnap úgy nyilatkozott, Tőkésnek „magánprogramja” volt, emiatt nem vett részt a Fidesz-kongresszuson. Mint a politikus lapunknak kifejtette, Tőkés „nagyon magas szinten képviselve volt”: az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt ügyvivő elnökeként maga Toró volt ott a rendezvényen, „mint az utóbbi 22 évben valamennyiszer”. Kérdésünkre, miszerint volt-e köze Tőkés távolmaradásának ahhoz, hogy az EP-képviselőt – Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz hasonlóan – a Fidesz-kongresszus szervezői nem kérték fel arra, hogy beszédet mondjon, Toró nemmel válaszolt. „Megértettük, hogy ez egy rövid kongresszus volt, és hogy most saját belső dolgaikkal voltak elfoglalva. A határon túli magyar ügyekkel majd a tusványosi táborban foglalkozunk, ahol ott lesz a magyar kormánypárt színe-java” – magyarázta Tőkés László Kárpát-medencei EP-képviselői irodahálózatának vezetője. Felvetésünkre, miszerint egy határon túli magyar politikus – a szlovákiai Berényi József – mégiscsak szót kapott a Fidesz-kongresszuson, Toró ezt a tényt annak tulajdonította, hogy „felvidéki barátaink nehéz helyzetben vannak, őket mindenképpen megillette a felszólalás joga”. S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 10.Határon túliak támogatásaPénteken Szatmárnémetiben járt Ulicsák Szilárd, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintéséért és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. A Magyarországról érkezett miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar-, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. Az ő hatáskörébe tartozik a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása. A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is. Szatmári kötődések Ulicsák Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy 1973–ban született Szatmárnémetiben, magyar görög katolikus papi családban. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte tanulmányait, 1989–ben családjával együtt települt át Magyarországra. 1999–től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000–től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004–ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP–képviselő magyarországi tanácsadója lett. A határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alap nem véletlen kapta nevét a fejedelemről, akinek céljai között szerepelt a Tündérkert, vagyis Erdély független államként való létrehozása. A határon túli magyarok támogatására már 1990–ben pénzt különített el az akkori kormány, később a támogatásra szánt összeget közalapítványok osztották szét. Jelenleg 12–13 milliárd forintot szán a kormány a határon túliaknak, ennek nyolcvan százalékát oktatási és nevelési támogatásokra fordítják. Az oktatás mellett, kiemelt pont az egyházak és a válalkozások támogatása. A népességfogyás, csak része a demográfiai fogyásnak, a problémát az asszimiláció és az elvándorlás okozza. Ezt pedig csak úgy lehet megállítani, ha a határon túliak segítséget kapnak életszinvonaluk növeléséhez. Legnagyobb problémák a szórványokban vannak. Nem biztos, hogy érdemes olyan térségekbe befektetni, ahol a magyarok nem tudnak megmaradni, sokkal eredményesebb őket a tömbbe csalogatni és ott biztosítani számukra megélhetést. Hosszú távú tervek Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának elnöke ismertette azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket 2020–ig le lehet hívni. A pályázati lehetőségekről és a támogatási összegek lehívásáról a Szatmárnémeti Demokrácia Központban is lehet érdeklődni. Zatykó Gyula, az EMNT Demokrácia Központ irodahálózatának regionális koordinátora arról beszélt, hogy az EMNT legfőbb célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldjükön történő megmaradása. Szülőföldjükön kell tartani a fiatalokat, ennek feltétele a jobb életszínvonal. Ki kell használni a határ menti lehetőségeket. A nemzeti összetartozás benne kell legyen a hétköznapjainkban. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke eredményesnek tartja a Demokrácia Központok munkáját, régi álom egy ilyen hálózat kialakítása. A Bethlen Gábor Alap, egy olyan támogatási forma, amelyikről le akarják rántani a pártpolitikai burkot. Ezért van az, hogy a hamarosan bejegyzésre kerülő Erdélyi Magyar Néppárt nemzetpolitikával, az EMNT nemzeti és gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. erdon.ro 2011. július 12.Határon túliak támogatásaPénteken Szatmárnémetiben járt Ulicsák Szilárd, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintéséért és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. A Magyarországról érkezett miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar-, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. Az ő hatáskörébe tartozik a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása. A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is. Szatmári kötődések Ulicsák Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy 1973–ban született Szatmárnémetiben, magyar görög katolikus papi családban. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte tanulmányait, 1989–ben családjával együtt települt át Magyarországra. 1999–től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000–től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004–ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP–képviselő magyarországi tanácsadója lett. A határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alap nem véletlen kapta nevét a fejedelemről, akinek céljai között szerepelt a Tündérkert, vagyis Erdély független államként való létrehozása. A határon túli magyarok támogatására már 1990–ben pénzt különített el az akkori kormány, később a támogatásra szánt összeget közalapítványok osztották szét. Jelenleg 12–13 milliárd forintot szán a kormány a határon túliaknak, ennek nyolcvan százalékát oktatási és nevelési támogatásokra fordítják. Az oktatás mellett, kiemelt pont az egyházak és a vállalkozások támogatása. A népességfogyás, csak része a demográfiai fogyásnak, a problémát az asszimiláció és az elvándorlás okozza. Ezt pedig csak úgy lehet megállítani, ha a határon túliak segítséget kapnak életszínvonaluk növeléséhez. Legnagyobb problémák a szórványokban vannak. Nem biztos, hogy érdemes olyan térségekbe befektetni, ahol a magyarok nem tudnak megmaradni, sokkal eredményesebb őket a tömbbe csalogatni és ott biztosítani számukra megélhetést. Hosszú távú tervek Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának elnöke ismertette azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket 2020–ig le lehet hívni. A pályázati lehetőségekről és a támogatási összegek lehívásáról a Szatmárnémeti Demokrácia Központban is lehet érdeklődni. Zatykó Gyula, az EMNT Demokrácia Központ irodahálózatának regionális koordinátora arról beszélt, hogy az EMNT legfőbb célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldjükön történő megmaradása. Szülőföldjükön kell tartani a fiatalokat, ennek feltétele a jobb életszínvonal. Ki kell használni a határ menti lehetőségeket. A nemzeti összetartozás benne kell legyen a hétköznapjainkban. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke eredményesnek tartja a Demokrácia Központok munkáját, régi álom egy ilyen hálózat kialakítása. A Bethlen Gábor Alap, egy olyan támogatási forma, amelyikről le akarják rántani a pártpolitikai burkot. Ezért van az, hogy a hamarosan bejegyzésre kerülő Erdélyi Magyar Néppárt nemzetpolitikával, az EMNT nemzeti és gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. Erdon.ro 2011. július 18.Elutasították az EMNP bejegyzésétElutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti törvényszék, a múlt heti tárgyalást követő döntés vasárnap jelent meg az intézmény honlapján. Indoklást egyelőre nem kaptak kézhez a kezdeményezők, de Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezető elnöke a Háromszéknek elmondta: megfellebbezik az alapfokú ítéletet. Toró T. Tibor szerint már a csütörtöki tárgyaláson volt előjele az esetleges elutasítás lehetőségének, akkor megpróbálták elhárítani az ügyész akadékoskodásait. Mivel a bíróság nem fogadta el a pártbejegyzést megóvó Néppárt érvelését sem (a román Partidul Popular elnöke azt állította, a „néppárt" kifejezést levédette a szabadalmi hivatalnál, és ezért az ő szellemi tulajdonáról van szó), és nem találtak semmi kifogásolnivalót az aláírások esetében sem, az EMNP úgy véli, más fenntartásai lehettek a bírónak. Az ügyész már a tárgyaláson kiemelte, Romániában a hivatalos nyelv a román, így véleménye szerint egy párt neve nem jelenhet meg más, jelen esetben magyar nyelven is. Toró szerint ez torz állítás, hisz volt már precedens, az MPP esetében a bíróság jóváhagyta a kétnyelvű pártmegnevezést. Az állam képviselője azzal sem értett egyet, hogy az Erdély név jelenik meg a párt elnevezésében, ezt törvénytelennek nevezte, mivel Erdély nem elismert közigazgatási egység. Toró szerint ez az ellenvetés sem helytálló, semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy politikai alakulat akár nevében is megjelenítse az általa képviselt térséget. Mindenképpen előrelépésnek nevezte, hogy alapfokon ítélet született, hiszen a végtelenségig elhúzhatta volna a bíróság a döntéshozatalt. A törvény szerint harminc napon belül kell kézbesíteniük az indoklást, az EMNP kezdeményezői azonban megsürgetik ezt, és remélik, egy-két héten belül kézbe vehetik a dokumentumot, majd benyújthatják a fellebbezést, és még augusztusban meghozhatja a bukaresti ítélőtábla a döntését. Toró T. Tibor úgy véli, a Néppárt-projekttel egyértelműen valakiknek az elevenébe vágtak, sem a román, sem a bukaresti magyar hatalomnak nem tetszik kezdeményezésük, az ügyész érvei sokkal inkább politikaiak, semmint jogiak voltak. „Mi folytatjuk a munkát, végezzük a dolgunkat" – szögezte le Toró T. Tibor. Az elmúlt csütörtökön a bukaresti törvényszék három óvást tárgyalt, egyiket Alexandru Drăghici ügyvéd, a másikat egy magánszemély, a harmadikat az 1989-es Forradalom Veteránjainak Nemzetközi Akciócsoportja nevű szervezet nyújtotta be, a bíró azonban mindhármat elutasította. Egyetlen, a Néppárt által benyújtott óvás maradt függőben, s bár csak jövő hétre várták az ítéletet, ez a döntés jelent meg most hétvégén a törvényszék honlapján. Erdély.ma 2011. július 19.Alapfokon elutasították az EMNP bejegyzésétElutasította a bukaresti törvényszék első fokon az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. A fővárosi törvényszék a július 14-én hozott és a hétvégén közzétett határozatában utasította el az új romániai magyar politikai alakulat jogi bejegyzését. A törvényszék indoklása a következő hetekben lesz nyilvános. Az új magyar pár bejegyzését a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezte. Múlt csütörtökön a bukaresti törvényszék három óvást tárgyalt, a bíró azonban mindhármat elutasította. Egyetlen óvás maradt függőben, és ez a döntés jelent meg hétvégén, a törvényszék honlapján, amit csak jövő hétre vártak. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta a kedvezőtlen döntés ellenére „nem estek kétségbe”, a következő időszakban is folytatják a szervezetépítést, ugyanakkor arra készülnek, hogy az indoklás ismeretében fellebbezzenek a táblabíróságon. Szerinte az elutasítás mögött egyrészt a létrehozandó párt magyar elnevezése állhat, Camelia Dinita ügyész ugyanis korábban megjegyezte: Romániában a román a hivatalos nyelv. Csakhogy kétnyelvű – román és magyar – pártnév bejegyzésére már volt precedens, mégpedig a Magyar Polgári Párt esetében – írja a Krónika. Az új párt bejegyzését megóvó magánszemély és szervezet kifogásolta azt is, hogy az alakulat nevében szerepel az erdélyi meghatározás. A Román Demokrata Párt (PDR) képviselői például óvásukban leszögezték, hogy Erdély néven nem létezik közigazgatási egység az országban, és ez a meghatározás szerintük ellentmond annak az alkotmányos tézisnek, miszerint Románia egységes nemzetállam. Toró elfogadhatatlannak tartja a törvényszék határozatát, és reméli, a fellebbviteli szerv elfogadja az érveiket. Bízik abban is, hogy a táblabíróság már augusztusban napirendre tűzi fellebbezésüket, a törvényszéknek ugyanis harminc nap áll rendelkezésére közzétenni indoklását. Szerinte Romániában nem könnyű bejegyezni egy pártot, és a mostani határozat hátterében politikai döntések húzódnak meg. Úgy véli, teljesen nyilvánvaló az ügyész politikai befolyásoltsága, és hozzátette: elégtétel számára, hogy a törvényszék nem emelt kifogást az alakulat alapszabályával, illetve a néhány hónap alatt összegyűjtött közel 30 ezer aláírással szemben, és elutasította a kézjegyek hitelességét firtató óvásokat is. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 20.Tusványos – Semjén: A magyarokra kell bízni, hogy akarnak-e élni szavazati jogukkalA nemzetek léte egyetemes érték az emberiség számára – mondta szerdán Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes előadása vezette be a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) hivatalos megnyitóját. Megállapította: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen egyetemes érték, az egész emberiség válna szegényebbé, ha a nemzetek eltűnnének a történelemből. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a „két szélsőségre". Az egyik szerinte a kozmopolitizmus, amely elavult, provinciális fogalomnak tekinti a nemzetet. Az előadó szerint „értékrombolást" végeznek, akik ezt vallják, hiszen – mint fogalmazott – a nemzettől kapjuk nyelvünket, kultúránkat, gondolkodásunkat. A miniszterelnök-helyettes a másik szélsőségnek a sovinizmust tekinti, amely egy adott nemzet vélt érdekéből fakadóan tagadja más nemzeteknek az élethez való jogát. Egyszerre kell elutasítani e két szélsőséget – hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt, aki ugyanakkor nagyon is fontosnak nevezte, hogy egy adott nemzet felelős kormánya segítsen megőrizni a nemzeti létet, kultúrát, örökséget. A magyar nemzetet háromlábú székhez hasonlította, melynek egyik lábát a magyarországi, a másikat a Kárpát-medencei, a harmadikat pedig a nyugati világban szétszóródott magyarság alkotja. Ha e szék egyetlen lába is kiesik, az egész szék felborul – hangsúlyozta, leszögezve, hogy a magyar kormánynak egyformán kell felelősséget viselnie a magyar nemzet mindhárom része iránt. Utalt arra, hogy a szomszédos országokban továbbra is fenyegeti a magyarságot az asszimiláció veszélye. Semjén szerint emiatt van szükség a kettős állampolgárság megadására, ezáltal ugyanis – mondta – a magyar nemzet közjogi értelemben is egyben tartható. Örömmel állapította meg, hogy már több mint 120 ezer állampolgársági igény érkezett, mintegy húszezer ember tette már le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt szerint az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól. A miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar kormány határozottan kiáll a szomszédos országokban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Emberi jogainkon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem rendeljük alá más államok belpolitikai hullámveréseinek – szögezte le. Semjén állást foglalt amellett, hogy a jelentős számú magyar közösséggel rendelkező államokban etnikai alapú szervezeteknek kell működniük, a „vegyes párt" létrehozása az asszimilációs folyamatot erősíti, az az „önfeladás előszobája". Úgy vélekedett, hogy Romániában nagyon fontos a különböző magyar szervezetek összefogása, nem szabad pusztán pártpolitikai érdeküktől vezérelve veszélyeztetni a magyarság parlamenti képviseletét. Semjén Zsolt határozottan állást foglalt az autonómia mellett, amelyet – mint fogalmazott – a román sajtó egyfajta fantasztikus, irreális követelésnek állít be. A magyarok soha nem kértek olyat, amelyre Európában már ne lenne példa – hangoztatta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért a tábor mottójára, miszerint „Összenő, ami összetartozik". Szerinte erről szól a nemzeti összetartozás politikája, a kedvezményes honosítás is. Elismerte: tíz évvel ezelőtt még nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert az akkor az elvándorlást erősítette volna a határon túli magyarok körében, ma viszont ugyanez a szülőföldön maradás szándékát erősíti. Hangsúlyozta a közép-európai összetartozás fontosságát is. A románok és a magyarok is összetartoznak – mondta, hangsúlyozva azt is, hogy a székelyföldi régió létrehozása nem gyengítené, hanem inkább erősítené a romániai szuverenitást. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Azt is leszögezte, hogy ez az esemény egyáltalán nem befolyásolja a mostani tábort, hiszen Tusványos – mint fogalmazott – Kelet-Közép-Európa legstabilabb intézménye, a „bálványosi folyamat" erős sodrásával folyik tovább a maga medrében. Erdély.ma 2011. július 21.Bemutatták az Erdélyi Magyar Néppárt programtervezetét TusnádfürdőnAz Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezői mindenképpen megfellebbezik a párt bejegyzését elutasító bírósági döntést, ha annak indoklását írásban is megkapják – mondta csütörtökön Tusnádfürdőn Toró T. Tibor, az EMNP ideiglenes elnökségének elnöke. A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében külön beszélgetést szenteltek a témának, tekintettel arra, hogy a bukaresti törvényszék a napokban elutasította a létrehozandó romániai magyar párt bejegyzési kérelmét. Jelezte: mindenképpen megfellebbezik a párt bejegyzését elutasító bírósági döntést, ha az indoklást írásban is megkapják. „Reméljük, hogy a romániai jogállam eléggé konszolidálódott már ahhoz, hogy harmincezer ember akaratát ne lehessen csak úgy lesöpörni az asztalról” – jelentette ki Toró T. Tibor, emlékeztetve arra, hogy körülbelül ennyien adták támogató aláírásukat a bejegyzéshez. Elmondta: a bejegyzés alatt álló párt a temesvári protestáló szellemet tekinti programja eszmei kiindulópontjának. Ezzel utalt arra, hogy az új szervezet Tőkés Lászlónak, az Európai Parlament alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a szellemiségét szeretné képviselni. Toró T. Tibor szerint az EMNP az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti verseny és az összefogás helyes arányát szeretné meghonosítani, vissza szeretné hozni a konszenzusra törekvő döntéshozatalt az erdélyi politikába. Az erdélyi magyar közösségnek szánt források elosztásában az EMNP az együttes döntési eljárások intézményesítését szeretné elérni. Az EMNP Románia közigazgatási átalakítását az aszimmetrikus regionalizmus alapján képzeli el. Mint elhangzott, ez csakis akkor lehetséges, ha Románia küszöbön álló alkotmányos reformja lehetőséget nyit erre. Toró felvázolta a párt készülő programjának öt alapértékét. Ezek: a szabadság, a család, a hagyomány, a magyar nemzethez tartozás, valamint a kereszténység morális értékeit magába foglaló demokrácia. Úgy vélte, a megfogyatkozott erdélyi magyar közösség rendelkezik elegendő potenciállal ahhoz, hogy meghatározza a jövőjét. Az alakuló párt ideiglenes regionális elnökei az egyes régiókat érintő célokat is megemlítették. A Partiumot képviselő Zatykó Gyula kijelentette: az a cél, hogy a magyar gazdasági tér a határ romániai oldalára is kiterjedjen. Ennek fontos eszköze lenne – mondta –, hogy beinduljon a közszállítás a határ két oldalán fekvő települések között. A Székelyföldet képviselő Papp Előd a régió területi autonómiájának az elérését tekintette a legfontosabb célnak. Kijelentette: fontos lenne, hogy a régió ásványkincsei fölött is a régió lakói rendelkezzenek. Kérdésre válaszolva Toró T. Tibor elmondta, hogy szívesen vállalnák „az erdélyi Fidesz” címkét, erre azonban még nem szolgáltak rá. A magyarországi kormánypártokkal stratégiai partnerség kialakítására törekednek – tette hozzá. Toró azt is megjegyezte: van mit tanulni a Fidesztől, hiszen Európa legsikeresebb néppártja. MTI. Erdély.ma 2011. július 21.Semjén: Van precedens autonómiáraA szomszédos országokban továbbra is fenyegeti a magyarokat a beolvasztás Összenő, ami összetartozik – ez a mottója a tegnap délelőtt hivatalosan is megnyitott 22. Tusványosnak, azaz a Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak. A román államfő idei programjába nem fér bele a rendezvény. Állást foglalt az erdélyi magyarok önrendelkezése mellett tusványosi nyitóbeszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Úgy fogalmazott, hogy a magyarok soha nem kértek olyat, amelyre Európában már ne lenne példa. Semjén azt is fontosnak nevezte, hogy egy adott nemzet felelős kormánya segítsen megőrizni a nemzeti létet, kultúrát, örökséget. A kereszténydemokrata politikus szerint a szomszédos országokban továbbra is fenyegeti az asszimiláció veszélye a magyarságot, ezért szükséges a kettős állampolgárság megadása, így ugyanis a magyar nemzet közjogi értelemben is egyben tartható. Azt is hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány határozottan kiáll a szomszédos országokban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Hozzáfűzte, hogy a jelentős számú magyar közösséggel rendelkező országokban etnikai alapú szervezeteknek kell működniük, a vegyes pártok, mint a szlovákiai Híd-Most létrehozása az asszimilációs folyamatot erősíti. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette a rendezvény mottójának üzenetét. Mint mondta, erről szól a nemzeti összetartozás politikája, a kedvezményes honosítás is. Arról is beszélt, hogy tíz éve még nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert az akkor az elvándorlást erősítette volna a határon túli magyarok körében, ma viszont úgy véli, ugyanez a szülőföldön maradás szándékát erősíti. „A románok és a magyarok összetartoznak” – mondta a politikus, majd azt erősítgette, hogy a székelyföldi régió létrehozása nem gyengítené, hanem inkább erősítené a romániai szuverenitást. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy néhány nappal ezelőtt a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Lapunknak nyilatkozva Toró elmondta, az elutasítás nem befolyásolja az idei tábort, hiszen Tusványos és az EMNP stabil intézmények, sorsukat nem befolyásolja a bírósági döntés, és azt egyébként is megfellebbezik. A Tusványos egyik legmeghatározóbb szervezőjeként is ismert Toró Traian Basescu román államfő esetleges látogatásáról lapunknak elmondta, a köztársasági elnöki hivataltól nagyon határozott jelzéseket kaptak arról, hogy a szabadegyetem az idén nem fér bele az elnök programjába. Kristály Lehel. Magyar Hírlap 2011. július 21.Tusványos: összmagyar összefogást sürgetett Semjén ZsoltHa az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat nem tud a saját pártpolitikai szempontjaiból engedni, nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százaléka a romániai magyarságnak. Ezért összmagyar összefogás kell – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerdán a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor – az úgynevezett Tusványos – megnyitó előadásán Tusnádfürdőn. Az egyházi áldással kezdődött hivatalos megnyitón a politikus a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseit ecsetelve leszögezte: a kabinet alapfilozófiája, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen, ezért az emberiség szegényebb lenne, ha a nemzetek eltűnnének. Semjén kijelentette: mindkét olyan szélsőséget - a nemzetek helyett az egyént előtérbe helyező kozmopolitizmust és a más nemzetek léthez való jogát tagadó sovinizmust is – elfogadhatatlannak tartja, amely kétségbe vonja a nemzetek létjogosultságát. „Egy felelős kormánynak az a feladata, hogy nemzeti létet megőrizze” – szögezte le Semjén, aki szerint a nemzettől kapjuk nyelvünket és kultúránkat. Meg kell őrizni az egyetemes magyarságot A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kormánynak az egész magyar nemzettel szemben kötelezettsége van, mivel az egyetemes magyarságot egyben kell megőrizni. „Az egy éve hivatalba lépett kormány ennek tudatában van, ezért hoztuk meg a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és ezért szerepel az új alaptörvény preambulumában, hogy a kormány felelősséget visel a határon túli magyarokért” – fejtette ki. Semjén megállapította: felgyorsult a határon túli nemzetrészek asszimilációja, ezért az eddigi támogatási formák már nem elégségesek. „Ezért volt szükség egy olyan erős impulzusra, mint a magyar állampolgárság megadása” – indokolta a könnyített honosítás bevezetését a politikus. Mint kifejtette, Trianon után különösen fontos, hogy az elszakított magyarok közjogi értelemben is a nemzet részei lehessenek. Ennek kapcsán leszögezte: ahogy a magyar kormány nem érzi veszélyesnek az államra nézve, ha a magyarországi románok vagy szlovákok felveszik anyországuk állampolgárságát, ugyanígy a szomszédos országoktól is elvárja, hogy ne akadályozzák az ott élő magyarokat, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Azt is elmondta, hogy az idén beindul honosítási folyamat során már 120 ezer honosítási kérelmet iktattak, már mintegy húszezren tették le az állampolgársági esküt, és közel 9tvenezren kértek névváltoztatást. A könnyített honosítás kapcsán Szlovákiával fennálló vita kapcsán leszögezte: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más országok belpolitikai hullámverésének. Semjén Zsolt azt is kijelentette, hogy a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan, a szavazati jog nem függhet az adófizetéstől. A Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, volt RMDSZ-elnök által megfogalmazott kifogásokkal szemben, miszerint a könnyített honosításhoz nem szabadna szavazati jogot is adni, mivel ez azt eredményezheti, hogy az erdélyi magyarok azt hiszik: azzal, hogy a magyarországi választásokon leszavaztak, letudták állampolgári kötelezettségeiket, így a romániai voksoláson már nem vesznek részt, Semjén úgy vélte, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy szavazhassanak-e az erdélyi magyarok vagy sem. „Megadjuk a szavazati jogot, aztán ők majd eldöntik, hogy akarnak-e élni vele” – mutatott rá. Markó kifogását értelmezhetetlennek nevezte, hiszen – mint rámutatott – abból, hogy valaki részt vett egy választáson, nem következik, hogy egy másikon nem fog. Azon – zömmel a jelenlegi magyarországi ellenzék részéről elhangzó – kifogás kapcsán, miszerint a határon túliak többsége a Fideszre szavazna, Semjén kifejtette: senki sem akadályozza meg az MSZP-t, hogy olyan gesztusokat tegyen a határon túliak felé, amelyek arra ösztönzik őket, hogy rá szavazzanak. „Nem kellett volna 2004-ben nemzetárulást elkövetni” – utalt a december 5-i állampolgársági szavazás kapcsán arra, hogy a szocialista párt a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt. Semjén azt is elmondta, a romániai magyar politikai alakulatoknak össze kell fogniuk, ha ugyanis nem lesz meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalék a választásokon, akkor a politizáló magyar értelmiség ideológiai alapon beolvad a román pártokba. Smaranda Enache: fontos az erdélyi identitás A megnyitón Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is felszólalt, aki az erdélyi identitás, a transzszilvanizmus jelentőségét hangsúlyozta. Mint kifejtette, a nemzeti identitás és az összetartozás tudata mellett az emberi jogok eszméjét is át kell menteni a 21. századba, a fasizmusét, a kommunizmusét és a sovinizmusét azonban nem szabad. „Fontos, hogy közösen építsük Közép-Európát” – mutatott rá. Leszögezte, az erdélyiek számára egyaránt fontos, hogy Bukarest és Budapest milyen politikát folytat, ezért mindkét ország politikusainak figyelniük kell Erdély nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűségére. A kettős állampolgárság kapcsán ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy az a magyar fiatalok elvándorlását vonja majd maga után. Mindemellett az erdélyi autonómia mellett tette tette le a garast, mondván: a spanyol minta alapján létre kell hozni a régiókat, amelyben az erdélyi régiónak kolozsvár a fővárosa, és önálló regionális törvényhozással rendelkezik. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a határon túli magyarok autonómiája mellett, mivel – mint mondta – Románia csak akkor lehet sikeres ország, ha a romániai magyarság boldogulni tud Erdélyben. „Elkötelezettek vagyunk a román-magyar együttműködésben, és úgy véljük, botrányos, amit egyes uniós tagállamok a román schengeni csatlakozás ügyében tesznek, az, hogy belpolitikai okok miatt új és új feltételeket támasztanak Romániával szemben” – szögezte le, hozzátéve: Románia schengeni csatlakozása mindezek ellenére sínen van. A magyar kormány feladatai kapcsán zárásként leszögezte: „megcselekedtük a nemzet egyesítését, megharcolunk minden magyarért.” Németh Zsolt: ne engedjünk a 22-ből Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a 22. Tusványos és 1989 december 22-e között vont párhuzamot, kifejtve, hogy a romániaiak számára ugyanaz december 22-e, mint a számunkra 1848 március 15-e. Emlékeztetett: 1989 decembere a totális szolidaritás pillanatairól és a szabadságon alapuló demokráciába vetett reményről szólt. „A nemzeti többség és a nemzeti kisebbség szabadsága feltételezi egymást” – szögezte le ennek kapcsán. „Ne engedjünk a 22-ből” – vonta le az általa elmondottak tanulságait. A kettős állampolgárság kapcsán úgy vélte: az nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön való megmaradást erősíti, és ő is a székely autonómia fontosságát hangsúlyozta, mondván: az Románia szuverenitását is erősítené. Toró T. Tibor: halad előre az EMNP bejegyzése Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványos jelentőségéről beszélt, kifejtve: az minden alkalommal a számvetés és a további teendők megvitatásának fóruma. Annak kapcsán, hogy múlt héten a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, kijelentette: „nem szomorkodunk, a bejegyzési folyamat, akárcsak a tusványosi folyamat, halad előre a maga útján. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 21.Tusványos: a romániai magyar koalíció esélyei és buktatóiNem túl jók a kilátások arra, hogy létrejöjjön az együttműködés a romániai magyar politikai szféra szereplői között – ezt a következtetést lehet levonni azon beszélgetésből, amelyet szakértők részvételével tartottak az EMNT Jakabffy sátorban szerdán délután Tusványoson. Ifjabb Toró Tibor politológus vitaindítójában megállapította: a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) esélyeit jelentős mértékben nehezíti, hogy nem biztos, hogy Tőkés László EMNT-elnök népszerűsége átvihető az általa létrehozni kívánt politikai alakulatra. A kérdés az: van-e harmadik út az egységparadigma és a hárompólusú erdélyi magyar politikai élet között? Megállapította: bizonyos kérdéseket ki kell vonni a napi politikai harcból, a versenytársaknak pedig kölcsönösen el kell ismerniük egymást. Székely István Gergő politológus rámutatott: az erdélyi magyar politikai szféra szereplői között nincs akkora konfliktus, mint a délvidéki és a felvidéki magyar pártok között, arról ugyanis konszenzus van, hogy a romániai magyarságot nem egyének szintjén, hanem teljes entitásként kell a többségi társadalomba integrálni. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy az EMNP autonómiája hiányos lehet – amennyiben ugyanis túlságosan összefonódik az őt támogató Fidesszel, a magyarországi kormánypárt érdekeit is képviselnie kell, ami azonban ütközhet az EMNP tagságának és szimpatizánsainak érdekeivel. Ráadásul az, hogy Tőkés László nem vállalta el a pártelnökséget, nehezíti, hogy karizmája átsugározzon a pártra. Rámutatott: jelenleg a konfliktushoz, nem pedig a versengéshez áll közelebb a viszony az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt között, az EMNP-nek akkor lehet a kiegyezésre esélye, ha abban az RMDSZ-t is érdekeltté teszi valamilyen módon. Kósa András László szociológus rámutatott: Románia erős központosítottsága miatt jelenleg az RMDSZ azon elve tűnik hatékonyabbnak, hogy Bukarestben kell hangsúlyosabban jelen lenni, mivel a magyar kisebbséget érintő fontos kérdésekről ott születik döntés – ez azonban csak addig működik, amíg kormányon van, helyi szinten, a helyi közigazgatásban viszont gyakran nem tud hatékonyan politizálni. Bakk Miklós politológus, lapunk korábbi munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy konszenzust kell kialakítani arról, mely területeken versenyeznek és mely területeken működnek együtt a romániai magyar politikai alakulatok. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy ne csupán a célok, hanem az eszközök és prioritások tekintetében is konszenzus legyen. Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke szerint a siker érdekében az EMNP-nek a jövő évi önkormányzati választáson szavazatmaximáló technikát kell alkalmaznia, vagyis minden olyan településen saját jelöltet kell indítania, ahol akár csak egy szavazatot is kaphat, mivel az így kapott voksokat felhasználhatja alkupozíciói erősítésére a parlamenti választások előtt. Az önkormányzati választásokon várható éles versenyhelyzet ugyanakkor tovább mélyítheti a konfliktust, ami rontja a megegyezés esélyét az RMDSZ-szel – mutatott rá. Székely hozzátette: egyik magyar politikai alakulat sem beszél az alternatív választási küszöb meglétéről, pedig az abban az esetben is kedvező eredményt hozhat számukra, ha amúgy nem érik el az öt százalékos parlamenti küszöböt. (Nem jön Băsescu? „Nem tudunk arról, hogy Traian Băsescu eljönne Tusványosra” – mondta el a Krónika kérdésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Mint ismeretes, a román államfő az elmúlt években részt vett az Orbán Viktor magyar kormányfő szereplésével megtartott szombati beszélgetésen, most azonban a tábor tematikája miatt – Összenő, ami összetartozik – nem kapott meghívót. Ennek ellenére fölmerült, hogy mégis eljönne. Toró közölte: jelenlegi tudomásuk szerint nincs szó arról, hogy Băsescu Tusnádfürdőre készülne.) Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 21.Tusványos: romn lesz, aki erdélyinek vallja magátAz idei népszámlálásnak akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése – hangzott el a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275– 1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság. Bár hivatalos megállapodás nincs e tekintetben az EMNT és az RMDSZ között, a két szervezet népszámlálási munkacsoportjai már most folyamatosan egyeztetnek az összeírással kapcsolatos teendőkről – árulta el a kulisszatitkot a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Mint részletezte, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnököz, kérve, hogy az összeírás kérdése semmiképpen ne képezze politikai csatározások témáját. A szövetségi elnöktől még nem érkezett válasz, azonban Demeter bizakodó, hiszen – mint fogalmazott – mindenkinek az az érdeke, hogy minél többen vallják magyarnak magukat októberben. Márpedig ennek most akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275–1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság. Mint részletezte, három tényező is kedvezőbben alakult, mint a korábbi összeírások alkalmával. A masszív elvándorlás már nem annyira a kisebbségek jellemzője, mint volt a rendszerváltást megelőző vagy az azt közvetlenül követő években, ma már – mivel a magyarországi és romániai gazdasági erőviszonyok nagymértékben kiegyenlítődtek – inkább a többségi nemzet tagjai vállalnak munkát külföldön. Nőtt eközben a gyermekvállalási kedv a magyarság körében. Harmadik tényezőként az asszimiláció kérdéskörét említette. Ez nem állt le, azonban nőtt a családok instabilitása, azaz gyakoribbak a válások, ami révén gyakoribb, hogy az egyszülős családban a gyermek magyar identitása erősebbé válik. Kiss Tamás szerint azonban nagyban azon múlik, hogy valóban megállítható-e az arányvesztés, hogy az eredmények összesítésekor hogyan fogják kezelni a több mint egy éve külföldön tartózkodó román állampolgárokat. Számuk ugyanis eléri Románia lakosságának 10-12 százalékát, s amennyiben őket az itt élőkkel együtt kezelik majd, előfordulhat, hogy a magyarok számaránya csökkenni fog. Az előadásokból kiderült, már zajlik a népszámlálási kampány, ami több pillérre épül. A magyarság számarányának megfelelően a népszerűsítésre költhető keret 6,6 százalékával gazdálkodhat a magyarság, ebből készülnek a szórólapok, reklámok, plakátok. Több téren is eltér egyébként a mostani összeírás az előzőektől. Lesznek például magyar űrlapok, s született egy olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok alkalmazásakor előnyt élvezzenek a magyarul beszélők. Magyar űrlapot ugyanis csak akkor lehet kitölteni, ha a biztos ismeri a nyelvet. Szintén lényeges módosítás, hogy nem felsorolt etnikumok és felekezetek közül kell kiválasztania a polgárnak, hogy minek vallja magát, hanem egy üres mezőbe írják, amit bevall, s csak az összesítéskor kódolják a nemzetiségeket. A székelyeket külön etnikumként regisztrálják, de Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől megtudtuk: akárcsak az előző alkalmakkor, összesítéskor a székelyek számát hozzáadják majd a magyarokéhoz; a székely azonban nem lesz önálló nyelv. A csángókat viszont etnikumként és nyelvként egyaránt külön jelenítik majd meg. Eközben ha valaki egy tájegységet jelöl meg ebben a rubrikában – például csíkinak vagy erdélyinek vallja magát –, azt automatikusan románként regisztrálják. Hasznos tanácsokkal szolgált az előadás során a népszámlálási kampány szervezőinek Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánystábjának tagja, aki az ottani tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel, miközben Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára a kisebbségi népszámlálás lehetőségeiről és korlátairól értekezett. Kapitány szerint mindenképp jobb a mostani öszszeírás jogi környezete, mint az előzőeké, de – mint leszögezte – a magyarság képviselőinek tudniuk kell élni a lehetőségekkel ahhoz, hogy valóban megállítható legyen az arányvesztés. Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 21.Magyar állampolgárság, szavazati jog: nemzetösszetartó elemekElkezdődött a 22. Tusványosi Nyári Egyetem és Diáktábor Az egység és összefogás, a nemzeti értékek megőrzése jegyében, Összenő, ami összetartozik címszó alatt nyílt meg tegnap a július 19. és 24. között, Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A meghívottak előadásait Balázs-Hegedüs József tusnádfürdői plébános és Bardócz Csaba, a Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoport tábori lelkészének áldása előzte meg. A megnyitón jelen volt Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes, aki egyebek mellett a magyar állampolgárság politikafilozófiai hátterét vázolta. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke aggályának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány intézkedése a romániai magyar kisebbség kivándorlásához vezethet. Mindezt azonban Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára cáfolta. Délután az állampolgárság gyakorlati kérdéseire is válaszoltak az illetékesek. Minden nemzet egyedi, megismételhetetlen érték, következetes és világos nemzetpolitika pedig előzetesen tisztázott filozófiai fogalmakra alapozva folytatható – fogalmazott megnyitó beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A politikus tévesnek minősítette a nemzet fogalmának kozmopolita, illetve sovinizmusra alapozó megközelítéseit: előbbi szerint ugyanis a valódi értelmiséginek csak ember mivolta fontos, a nemzet pedig elavult történelmi fogalom. A másik szélsőség értelmében egy adott nemzet vélt életjoga alapján tagadja egy másik nemzeti létéhez való jogát – magyarázta a kormányfő-helyettes, kiemelve: egy felelős kormány feladata az egyetemes emberi értéket is képviselő nemzeti lét, kultúra és örökség megőrzése. Kettős állampolgárság a megmaradás szolgálatában A magyar nemzet sajátos valósága egy háromlábú székhez hasonlítható, amely az anyaországi, az elszakított országrészeken, illetve a nyugati emigrációban élő magyarságból tevődik össze, egyensúlyát pedig értelemszerűen ezek egysége biztosítja – emelte ki Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy lépésről lépésre érvényt szereznek a magyar kormány nemzetpolitikai programjának, legyen szó a nemzeti összefogás törvényéről, a nemzeti értékegyesítés és megőrzés szellemében megfogalmazott és elfogadott új alkotmányról, vagy pedig az egyszerűsített honosítási eljárással megszerezhető magyar állampolgárságról. A politikus hangsúlyozta: a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult, a folyamat megfékezésére már nem elegendőek a hagyományos támogatási formák, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége viszont olyan erős impulzus, amely a megmaradás és a nemzeti egység megvalósulásának szolgálatába állítható. Az államalapítástól kezdődően a magyarság nemcsak kultúr-, hanem közjogi értelemben vett nemzet volt, ennek érvényesítését szolgálja az állampolgárság kiterjesztése a külhonban élő magyarokra – hangsúlyozta Semjén. – Nem érzem a magyar államiságra veszélyesnek, ha például a gyulai román honfitársak, vagy Pilisben élő, szlovák nemzetiségű magyar állampolgárok felveszik nemzetük állampolgárságát, ilyenképpen elvárjuk, hogy senki ne érezze a külhoni magyarok esetében az adott országgal szembeni lépésnek, amennyiben magyar állampolgárságot is igényelnek – részletezte. Immár 120 ezer igénylést fogadtak, 50 ezer névváltoztatási kérelemmel, és mintegy húszezren tették le mindeddig az állampolgársági esküt, illetve beindult az útlevelek kiadása is – tájékoztatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország állampolgársági információkat egyetlen államnak sem ad ki, és az általános emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeit soha többé nem rendeli alá más országok belpolitikai hullámverésének. Mint elmondta, az ősz folyamán létrehozzák az úgynevezett nemzeti regisztert, amely lehetővé teszi, hogy egy rövid, magyar, angol és spanyol nyelven megfogalmazott üzenettel világszerte minden magyart megszólíthassanak. Szavazati jog: a döntés elsősorban az érintetteké Semjén Zsolt kiemelte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan a szavazati jogtól, amely viszont egyáltalán nincs kapcsolatban az adófizetéssel, és azzal az országgal, amely az adott lakos gazdasági tevékenységének adóját élvezi. Reflektált Markó Béla volt RMDSZ-elnöknek, miniszterelnök-helyettesnek a marosfői EU-táborban tett nyilatkozatára is, amelyben potenciális veszélynek minősíti a magyar szavazati jog kiterjesztését. Semjén szerint értelmezhetetlen az érv, miszerint a romániai magyarság a magyar választójog birtokában nem vesz majd részt a romániai választásokon. Úgy vélte, a kérdés kapcsán nem a politikusoknak, hanem a polgároknak kell dönteniük, a magyarországi és erdélyi politikai erőknek pedig mindkét államban való választási részvételre kell biztatniuk őket. Az autonómiaformáknak uniós előzményei vannak Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak minősítette a romániai magyarság parlamenti képviseletének megőrzését: mint kifejtette, egy vegyes párt esetében a magyarság már nem meghatározó, hanem járulékos jegynek minősül, a parlamenti küszöb elvesztése pedig a magyar politizáló értelmiség román pártokba való integrálódását eredményezi. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti alapú politikai képviselet megőrzése érdekében az egyes érdekképviseleti alakulatoknak, a pártpolitikai szempontokon túlmenően, az összefogást kell szorgalmazniuk, illetve a szabadegyetem és diáktábor elsődleges üzenetének is az egységnek kell lennie. A miniszterelnök-helyettes a tömb- és a szórványmagyarság különböző típusú autonómiáinak teljesülését a magyar megmaradás egyik lehetőségének minősítette: – Elkötelezettek vagyunk az autonómia mellett, nem fogadható el, hogy a magyar kisebbségek másodrendű állampolgárok legyenek az Európai Unióban. A magyarság kizárólag olyan feltételek teljesülését kérte, amelyre már uniós előzmények léteznek, ugyanazon emberi jogok illetnek meg tiroliakat, katalánokat, tehát minket is – hangsúlyozta. A magyar–román történelmi sorsközösség értelmében Románia sikeressége és a romániai magyarság boldogulása kölcsönösen feltételezi egymást. A soros magyar uniós elnökség tárgyalásai eredményesek voltak, így az újabb és újabb feltételszabások ellenére sínen van Románia és Bulgária csatlakozása a Schengen-övezethez – tette hozzá. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke egyetértett Semjén Zsolttal a nemzeti értékek, a nemzeti lét megőrzése szükségességének tekintetében. Úgy vélte, az egyes nemzeteknek közösen kell fejlődniük, Közép-Európát építeniük. Elismerte a kettős állampolgárság teljes mértékű létjogosultságát, meggyőződéses transzszilvanistaként azonban aggodalmát fejezte ki az egyszerűsített honosításnak az erdélyi magyarságot érintő következményeit illetően. Szerinte a magyar állampolgárság könnyített megszerzése a fiatalok tömeges elvándorlását eredményezi majd, valószínűleg erre számítanak nagyfokú elégedettséggel a nacionalista román politikai körök, ezzel magyarázható diszkrét és ellentmondásmentes megnyilvánulásuk a kérdésben. Kiemelte a régiók tiszteletben tartásának szükségességét, példaként említve a spanyol modellt, hangsúlyosan körvonalazott tartományokkal és regionális törvényhozással. A demokrácia és a szabadság számmisztikája Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára 1989. december 22-ét idézte fel: mint kiemelte, az úgynevezett romániai politikai számmisztikában ez a dátum a forradalmi szellemiséghez való ragaszkodást, az egyének, közösségek szabadságának megszerzését és megóvását, ezáltal pedig a térség problémáinak megoldását jelentette. A demokráciába, a többség és kisebbség kölcsönös szabadságába vetett remény hozta össze huszonkettedik alkalommal a tábor alapítóit és résztvevőit – emelte ki a politikus, aki emlékeztetett arra is, hogy 1989. december 22-én így született meg a nyári egyetem gondolata is. Smaranda Enache aggályaira válaszként kifejtette: a magyar állampolgárság biztosítása a jelenlegi viszonyok között nem az elvándorlást, hanem a szülőföldön maradást erősíti. Az elvándorlási hullám adott esetben olyan politikai fordulat folytán indulhat el, amely miatt a romániai magyarok elviselhetetlennek érzik már az itt maradást, és nem a magyar állampolgárság megszerzése következtében. Úgy vélte, hogy demokrata politikusoknak fel kell tudni oldaniuk az állami szuverénitás elve és a kisebbségi jogok közti ellentmondásokat, az összetartozásnak tehát a demokrata elveket vallók, a közép-európai államok, illetve az állam és kisebbségek szintjén is érvényesülnie kell. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kiemelte: a bálványosi folyamat a maga útján halad előre, kiértékelések és új jövőbeli tervek, projektek megfogalmazása tekintetében. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere Sándor Krisztina főszervezővel és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével egyetemben üdvözölte a tábor vendégeit, tartalmas és élményteljes időtöltést kívánva a nagy múltú nyáriegyetemen, amely ez alkalommal a megújuló magyar nemzetpolitikára, a Kárpát-medencei magyarság összefogására helyezi a hangsúlyt. Répás: az államigazgatás eddigi legnagyobb sikere Délután a magyar állampolgárság odaítélési eljárásáról, illetve ennek gyakorlati és érzelmi vonatkozásairól értekezett Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, Wetzel Tamás miniszteri biztos, Nagyhajú Béla, a Bevándorlási Hivatal honosítási igazgatója, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Szász Péter, a kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója, illetve Tiboldi László, a csíkszeredai Demokrácia Központ irodavezetője. Répás Zsuzsanna elmondta: az új magyar kormány „régi adósságot törlesztett” azzal, hogy lényegesen leegyszerűsítette a magyar állampolgárság odaítélését. – A 2004. december 5-i népszavazás szégyenét kellett lemosni. Ez mély sebet ütött, amelyet be kell gyógyítani – fogalmazott. Elmondta: a kérdéskör két koordináta rendszer köré szerveződik. Az első a kisebbség–többség, a másik pedig a kisebbség és a Magyarország közötti viszony. A második vonatkozásban döntő elem a magyar állampolgárság biztosítása. – Az intézkedés a magyar államigazgatás eddigi legnagyobb sikere – fogalmazott. Nagyhajú Béla elsősorban statisztikai adatokat közölt: valamennyi kérelem 40 százalékát a csíkszeredai, 20 százalékát pedig a kolozsvári magyar főkonzulátuson nyújtották be. – Negyvennégyszeresére nőtt a kérelmek száma az elmúlt két év átlagához képest. Ugyanakkor csak kétszeresére növekedett a kérvényekkel foglalkozó hivatalnokok száma. Közölte: a kérelmezők 50 százaléka a 21–45 év közötti korosztályhoz tartozik. – A lehető legegyszerűbb eljárást foganatosítottuk. Az elején sokan borúlátók voltak, de aztán belátták, hogy az új magyar közigazgatás bevezetése megvalósítható – fogalmazott Wetzel Tamás. A Szabadság arra volt kíváncsi, néhány esetben miért tart 5 hónapnál többet is a magyar állampolgárság megszerzése. A miniszteri biztos elmondta: a 3 hónapos határidő az elbírálási szakaszra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az időszakot attól számolják, amikor az iratcsomó a budapesti hivatalba érkezik. – Biztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási ellenőrzés is következik, ez több hétig is eltarthat. Előfordul, hogy ellentmondó adatok jelennek meg vagy további nyomozás szükséges. Ettől számolható az ügyintézési határidő. Az időszakot megszakítja, amikor hiánypótlásra van szükség, vagy valamely más hatóságot kell megkeresni bizonyos információk kiegészítésére. Mindig azt mondtam, hogy 4–5 hónapos kifutási időre lehet számítani. Ugyanakkor azt kérdeztük, mennyi időt vesz igénybe az úgynevezett biztonsági ellenőrzés, illetve, miben áll ez az eljárás. – Ebben az esetben nincsenek határidők. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőr-főkapitányságnak el kell végeznie a dolgát – mondta. Arról is érdeklődtünk, mi az eljárás akkor, ha a magyar állampolgárságot megszerzett erdélyi magyar román nemzetiségű hölgyet vesz el feleségül, és gyermekük születik. – Ebben az esetben a külképviseleten a gyermeket csak be kell jelenteni, s elindul az anyakönyvezési eljárás. A gyermek magyar állampolgárnak születik, s az illetékes hatóság kiállítja a megfelelő anyakönyvi iratokat – fogalmazott a miniszteri biztos. KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 21.Kirekesztő Tusványos?A szabadegyetem eredeti céljaitól való eltávolodással vádolják a tábor szervezőit A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői elhárítják ugyan azt a vádat, hogy az évek során a Tusványos néven ismert rendezvény kirekesztővé vált, ám a tábor első „politikai” napján csak a Fidesz meghívottjai és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői vettek részt a különböző témákban szervezett kerekasztal-beszélgetéseken. „Tusványos ragaszkodik a hagyományokhoz, de nem kényszeríthetjük hogy elmondja a véleményét az, aki nem akarja elmondani” – jelentette ki tegnap, a Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem első „politikai” napján Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökét – aki már az első szabadegyetemek szervezésében is részt vett – arra reagáltattuk, hogy bírálói szerint a rendezvényre mára már a kirekesztés a jellemző. Törzsök Erika magyarországi szociológus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt szabaddemokrata vezetője a Népszabadság tegnapi számában úgy fogalmazott: kezdetekben a román–magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Tusványos mára „az önmagába zárkózó Fidesz-vezetés üzenetfüzetévé vált” – jelentette ki a lapnak a kisebbségkutató. Toró kérdésünkre elhárította a kirekesztés vádját. Ellenvetésként elmondta, meghívták az RMDSZ elnökét is a szabadegyetemre. „Ha Kelemen Hunor nem jön el pénteken, akkor a székét üresen hagyjuk” – magyarázta. Tábor bennfenteseknek A szervezők egyházi áldással indították útra az egész héten zajló rendezvénysorozatot, amelyen egyelőre – Toró állításának ellentmondva – úgy tűnik, hogy csak a Fidesz meghívottjai és az EMNT vesznek részt: magyar-román és magyar-magyar szempontból is „zártkörű” az idei program. Sándor Krisztina szervező az ÚMSZ-nek elmondta, „egyelőre semmi előrelépés” a román államfő esetleges látogatása kapcsán, még mindig nem tudni, hogy Traian Băsescu tiszteletét teszi-e a táborban. Idén távol maradnak a demokrata liberális politikusok is. Toró T. Tibor ennek kapcsán lapunknak úgy fogalmazott: „nem kell pánikba esni”, a távolmaradás azzal magyarázható, hogy már érződik a választási kampány előszele, és ezért nem tettek eleget a román párt politikusai a meghívásnak. Arra a felvetésre, hogy a jónak mondott Fidesz– PDL kapcsolat alapján nem járt volna-e az ideinél határozottabb figyelem a nemzetpolitikai szempontból stratégiainak tartott rendezvénynek, Toró T. Tibor azt válaszolta: a két párt viszonya most is jó, európai szinten több kérdésben is együttműködnek a felek, de „vannak olyan helyzetek, amikor nem a ráció dönt, ezért nem jöttek el a román politikusok”. Az állampolgárság tétje Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnapi beszédében emlékeztetett, hogy a könnyített magyar állampolgárság bevezetésére azért volt szükség, mert a térségben felgyorsult a magyarság asszimilációja, és az eddiginél hatékonyabb támogatáspolitikára van szükség. A kettős állampolgárság igénylésének folyamatával külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott. Ezen többek között részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki elmondta: előrejelzések szerint kétszázezer igénylést nyújtanak be az idén a kedvezményezettek. Ezt a nagyságrendet a helyettes államtitkár a magyar államigazgatás „sikertörténetének” nevezte, és úgy fogalmazott, ennél többet nem is lehetne elérni. Nagyhajú Béla, a bevándorlási hivatal vezérigazgatója hozzátette, eddig az összes állampolgári kérelem negyven százalékát Csíkszeredában, húsz százalékát pedig Kolozsváron nyújtották be, erdélyiek a legaktívabbak a honosítás terén. A vezérigazgató mindenkinek javasolta, hogy vegyék fel a magyar állampolgárságot, „függetlenül attól, hogy milyen vér csörgedez” a kérelmező ereiben. A magyarországi közhivatalnok többek között azért nevezte fontosnak a státusz megszerzését, mert így biztosan „lehet majd szavazni”. A szavazati jog biztosítása kapcsán Semjén Zsolt kijelentette: „mi megadjuk a jogot, és aztán majd az emberek eldöntik, hogy élnek-e vele”. Németh Zsolt külügyi államtitkár hangsúlyozta, ez az intézmény nem az elvándorlást ösztönzi, hanem a helybenmaradást segíti. Ennek ellentmondott a bevándorlási hivatal vezérigazgatójának nyilatkozata, aki a magyarországi munkavállalás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a honosítást kérők fele 21-45 év közötti, tehát aktív munkavállaló. Konszenzust remélnek Tusványos első „politikai” napját érezhetően beárnyékolta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését elutasította a bíróság. A tegnapra tervezett szakmai beszélgetések és felszólalások központi témája ugyanis az új alakulat RMDSZ-szel való együttműködése és a magyar–magyar összefogás fontossága volt. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes még a nyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a parlamenti bejutást kockáztatják az erdélyi politikai szervezetek, ha nem tudnak egyezségre jutni. A meghívott szociológusok és politológusok a Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában cseréltek eszmét arról, milyen jövője lehet az RMDSZ és a bejegyzésre váró EMNP együttműködésének. Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa úgy fogalmazott: a Fidesz politikája „meredeken változott”, a magyarországi kormánypárt elvárja, hogy a határon túli magyar politikai pártok elkötelezzék magukat, és az azt is jelentheti, hogy a vele szövetségben lévők a nagyobbik magyar kormánypárt érdekei szerint döntsenek a román belpolitikában is. A szakmai kerekasztal központi kérdése volt, hogyan biztosíthatók az EMNP és az RMDSZ között a kiegyezés feltételei, továbbá, hogy létrehozható-e egy olyan erdélyi magyar választási párt a következő romániai választások előtt, amely biztosítani tudná a parlamenti bejutást a magyar jelöltek számára. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 22.Tusványos 2011: egy kis erdélyi magyar pártpolitikaSokan úgy remélték, a július 19. és 24. között zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében hivatalosan is bejelenthetik egy új romániai magyar politikai szereplő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megszületését. A párt hivatalos bejegyzése azonban – egyelőre – elmaradt. Ez azonban nem akadályozta meg a szabadegyetemen résztvevő politológusokat, szakembereket, hogy elbeszélgessenek a kialakulóban lévő új erdélyi magyar pártrendszerről. A múlt hétvégén közzétett ítéletében a Bukaresti Törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A döntés nem végleges, az egy-két hét múlva nyilvánosságra kerülő bírói indoklás után az alapítók fellebbezhetnek a Bukaresti Ítélőtáblánál. A már létező civil szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és ennek elnöke, Tőkés László körül megszülető új politikai tömörülés bejegyzésének folyamata hivatalosan idén májusban kezdődött el. Toró T. Tibor, az EMNP létrehozását kezdeményező EMNT ügyvezető elnöke kijelentette, nem esett jól a hír, ám nem is esnek kétségbe. Véleménye szerint a bíróság indoklásában kifogásolni fogja az alapítók azon szándékát, hogy két nyelven, vagyis nemcsak románul, hanem magyarul is bejegyezzék a formációt. Toró szerint ebben semmi törvénytelen nincs, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) is így járt el. A második pont, amely a kedvezőtlen döntés alapjául szolgálhat az maga az „erdélyi” megnevezés, ugyanis az egyik óvás szerint nem létezik Romániában ilyen közigazgatási egység. A politikus optimizmusnak adott hangot, amikor rámutatott, örülnek, hogy a bíróság nem emelt kifogást az EMNP alapszabályával, illetve a néhány hónap alatt összegyűjtött közel 30 ezer aláírással szemben, és elutasította a kézjegyek hitelességét firtató óvásokat is. Ez azt jelenti, hogy csak kisebb procedurális akadályok állnak az alakulat bejegyzésének útjában. Illetve van még egy ennél sokkal hatalmasabb probléma: a bíróság politikai befolyása. Toró ez utóbbi tényezővel kapcsolatban így nyilatkozott: Tudtam, hogy nem könnyű Romániában bejegyezni egy pártot, és hogy ennek hátterében igazából politikai döntések húzódnak meg. Az EMNP esetében például teljesen nyilvánvaló volt az ügyész politikai befolyásoltsága. Átalakulóban a romániai magyar politizálás A részleges kudarc ellenére a kedden kezdődött Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (rövidebb nevén: Tusványos) második napján, szerdán erdélyi magyar politológusok vitatták meg az EMNP megjelenésével beálló politikai változásokat. A beszélgetés elején leszögezték, az elmondottaknak akkor van értelme, ha az új pártot előbb-utóbb tényleg bejegyzik. A nyilvánvaló eltérésektől eltekintve a felszólalások közös elemét olyan lehetséges modellek felvázolása képezte, amelyek alapul szolgálhatnak az átalakuló erdélyi magyar pártrendszer strukturálása számára. Bakk Miklós kolozsvári politológia-professzor azonban azt is elmondta, meg van a maga ideje az elméleti modellezésnek, elemzésnek és a politikai cselekvésnek is. Meglátása szerint az elmúlt időben a szakemberek elegendő teoretikus mintát, elképzelést gyártottak, most a politikusokon a sor, hogy tapasztalatuk és kreativitásuk felhasználásával megtalálják a számukra megfelelő változatot. Az EMNP megjelenésével egy háromszereplős romániai magyar politikai tér születik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a születendő tömörülés részvételével. Egy konszenzusos struktúra létrehozása, egy „magyar koalíció” vagy „magyar összefogás” megteremtése azért létfontosságú, hogy áthidalja az egység és pluralizmus erdélyi magyar dilemmáját. Az egységes politikai platform szükséges a romániai magyarság parlamenti jelenlétének tükrében, a pluralizmus előnyei pedig ennél talán még egyértelműbbek. A politikai tér többszereplős mivolta pedig nemcsak egy lehetőség, hanem egy kész tény, valóság, melyet az RMDSZ még mindig nem ismer el. A felszólaló politológusok szerint egy olyan fajta együttműködésre lenne szükség, amelyben néhány alapvető kérdést a közpolitikai harcokon fölé helyeznének az egyes szereplők. Ifj. Toró Tibor arra is rámutatott, alapvető követelmény, hogy az egyes aktorok legitim szereplőkként ismerjék el egymást. A kialakuló hármas politikai erőtér sajátosságait Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa vázolta fel. Véleménye szerint három törésvonal fedezhető fel nemcsak az erdélyi, hanem az egész határon túli magyar politikában. Ezek a törésvonalak jobb- és baloldalra sorolják be a különböző pártokat. Az első törésvonalat az etnopolitikai követelések intenzitása képezi. Eszerint Romániában az RMDSZ a mérsékeltebb, míg az EMNP és az MPP a radikálisabb táborba helyezhető. A központi hatalomhoz, illetve az anyaországhoz való viszony adja a másik két törésvonal alapját. Ez utóbbival kapcsolatban Székely István Gergő rámutatott arra, hogy a magyar kormány és a Fidesz nemzetpolitikai stratégiája megköveteli, hogy mindegyik határon túli magyar párt nyíltan állást foglaljon. Vannak pártok (EMNP, MPP), melyek egyértelműen kötődnek a Fideszhez, és olyanok is (RMDSZ) melyek viszonya az anyaországi kormánypárthoz zavaros. Az választójog kiterjesztésével ez a szempont még erősebbé válik majd, minden kisebbségi magyar pártnak anyaországi partnert kell találnia (ez fordítva is igaz). A felmerülő kérdés az, hogy mennyire csökken így az határon túli magyar pártok autonómiája, mennyire válnak függővé az anyaországi pártoktól. Mi történik például az EMNP-vel, ha a Fidesz már nem lesz kormányon? – tette fel a kérdést Székely István Gergő. Bakk Miklós bemutatta az együttműködés létrejöttét akadályozó tényezőket. Elmondta, nehéz eldönteni, melyek legyenek azok az elemek, melyek a közpolitikai verseny szféráján kívülre kerülnek, valamint melyek azok, amelyek folyamatos vita tárgyát képezhetik. Hogyan oldható meg, hogy az így létrehozott keretet időről időre felülvizsgálják, újratárgyalják és a változó körülményekhez alakítsák? Olyan aprónak tűnő technikai kérdések is gondot okozhatnak, mint az, hogy melyik párt neve alatt fusson a létrejövő választási koalíció. Ugyanis szükség van arra, hogy papíron egyetlen párt, nem pedig egy pártszövetség zászlaja alatt induljon a „Magyar Koalíció”, hiszen a választási küszöb pártoknak csak öt, pártszövetségeknek pedig 8 százalék. A politológus véleménye szerint ilyen és ehhez hasonló konfliktusok élnek a különböző felek között, azonban az esetenként túlburjánzó autonómia-diskurzus elrejti ezeket. Tényleg szükség van magyar összefogásra? Ezt a kérdést dobta föl Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány igazgatója. Rámutatott, hogy túl sok szó esik az öt százalékos választási küszöbről, ám senki nem beszél arról, hogy a román törvények értelmében létezik egy alternatív választási küszöb is. Ezt azt jelenti, hogy olyan pártok is bejuthatnak a parlamentbe, akik nem kapják meg országos szinten a szavazatok öt százalékát, de első helyen végeznek hat képviselői és három szenátori egyéni körzetben. A 2008-as választások után az RMDSZ-nek 22 képviselője és 9 szenátora ül a bukaresti törvényhozásban. Igaz, a választási rendszer furcsasága miatt nem mindegyik politikus végzett első helyen az egyéni körzetében, de joggal feltételezhető, hogy két versengő magyar párt is elérheti az alternatív választási küszöböt. Ilyen körülmények között pedig nem is biztos, hogy a szereplők szükségét látják a megegyezésnek. Pap Szilárd István Kitekintő.hu 2011. július 22.Tusványos: a bejegyzés előtt álló EMNP terveiről beszéltek az ideiglenes vezetőség tagjaiBukarest több gondot okoz, mint amennyit megold – hangzott el abban a panelben, amelyben a bírósági bejegyzés folyamatában a múlt heti, alapfokú elutasító ítélet nyomán időlegesen megrekedt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jövőjéről, céljairól, valamint a többi magyar politikai képviselettel kialakítani szándékozó kapcsolatról beszéltek a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki, második napján a jövendő párt ideiglenes vezetőségének tagjai. Toró T. Tibor, a párt létrehozása fölött bábáskodó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, az ideiglenes pártvezetés feje a beszélgetés elején a pártbejegyzés eddigi történetét ismertetve rámutatott: álláspontjuk szerint az elutasító ítéletet meghozó bukaresti törvényszék erős politikai nyomás alatt dolgozott, Romániában ugyanis a pártbejegyzés a mai napig kőkemény politikai döntés. „A pártokrácia továbbra is van annyira fejlett, hogy nem szívesen enged új szereplőket megjelenni, emellett a romániai magyar politikai képviselet sem látja szívesen az új riválist: az RMDSZ egy-két túlbuzgó aktivistája is megpróbálta megakadályozni a párt bejegyzését, de az ő érveik elbuktak” – ecsetelte az előzményeket Toró Tusnádfürdőn. Leszögezte: várhatóan augusztusra megkapják az alapfokú elutasító ítélet indoklását, amelyet azonnal megfellebbeznek a bukaresti táblabíróságon, és reményét fejezte ki, hogy a folyamat hamarosan – immár pozitív döntéssel – lezárul. Temesvár protestáló szellemisége Az EMNP keretprogramja kapcsán Toró kifejtette, a párt kezdeményezői Temesvár protestáló szellemiségét tekintik alapnak, elvetik ugyanakkor „a posztkommunista értékhálót és az illúziókon alapuló rossz kompromiszszumokat”, mint ahogy a központi érdekkoalíción alapuló rendszert is. Ezek helyett a romániai magyar közösség jövőjét szolgáló közjogi kereteket kívánják megalapozni. „Az érdekérvényesítő összefogás és a verseny helyes arányát akarjuk megvalósítani” – szögezte le a politikus arról szólva, milyen viszony kialakítására törekszik az EMNP a többi magyar politikai képviselettel, hozzátéve, vissza szeretnék állítani az egység fogalmának valós tartalmi töltetét, azt ugyanis – szerinte – az eddigi politikusok kiüresítették. Toró azt is elmondta, hogy az olyan megoldásokat kívánják támogatni, amelyek megalapozzák a közösségi integrációt és az önkormányzatiságot. Emellett a határok fölötti nemzetegyesítés és a Kárpát-medencei magyar szolidaritás eszméjét is képviselni kívánják, amelyek leghitelesebb képviselőiként Toró Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, az EMNT elnökét, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt nevezte meg. Toró leszögezte: az EMNP öt alapértéke a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia. Emellett alapelvnek tekintik az alkotmányos régiók szolidaritását, és az aszimmetrikus regionalizmust szorgalmazzák. Toró szükségesnek nevezte, hogy a tervezett romániai közigazgatási reform ebbe az irányba induljon el, ehhez viszont – mint fogalmazott – alkotmánymódosításra is szükség van. Leszögezte: az EMNP konszenzusorientált alakulatként kíván szerepet vállalni az erdélyi magyar politikában, nem a többségi, hegemonisztikus rendszert támogatják, amelyet jelenleg Toró szerint az RMDSZ képvisel. Kifejtette, az együttműködési eljárások intézményesítését szeretnék, erre állandó testület felállítását tartják szükségesnek. „Mindezek biztosítására erdélyi stabilitási egyezmény megkötését kezdeményezzük, amely keretbe foglalja mindezeket” – mondta Toró. Eltérő régiók, eltérő programok A továbbiakban a párt regionális vezetői ismertették programjukat, lévén, hogy az EMNP a tervek szerint mindegyik régió számára sajátos programot kíván kidolgozni. Zatykó Gyula partiumi régióelnök leszögezte: legfőbb célkitűzésük a magyarság megmaradása, ennek három pilléreként a gazdaságot, a kisebbségi jogokat és a családpolitikát nevezte meg. „A cél, hogy a magyarországi gazdasági teret kiterjesszük a határ partiumi oldalára is. Fontos a két országot öszszekötő autópálya továbbépítése, addig is azonban kétoldalú kezdeményezések révén gyorsforgalmi utakat kell építeni a gazdasági fellendülés érdekében” – mutatott rá Zatykó. Fontosnak nevezte emellett a határt átszelő gyorsvasutak megépítését, a két ország települései közötti állandó tömegközlekedés beindítását, valamint a mobiltelefon-hálózatok kiterjesztését a másik ország határától számított 30-40 kilométeres sávban, hogy ezáltal is megkönnyítsék a határ mentén élők munkavállalását a másik országban. Ugyancsak szükségét látja a kis- és középvállalkozók támogatásának, a középosztály megerősítésének, az oktatás stratégiai fejlesztésének, valamint annak, hogy a politikai képviselet tagjai is gyakorolják a nyelvi jogokat. Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök rámutatott: az általa képviselt, öt tájegységből álló régió igencsak heterogén, szinte minden egyes megyében eltérő helyzetben van a magyarság. Így van olyan, amelyben tömbben is élnek, de olyan is, ahol szórványban, ezért mindegyik számára más program szükséges. Külön említette a régió központját, Kolozsvárt, amelynek kiemelt szerepet szánnak. Rámutatott: az RMDSZ azon gyakorlatával szemben, hogy a jobb szakembereket Bukarestbe viszi, „kiürítve” így a megyéket, az EMNP célja az, hogy regionális szinten is maradjanak hozzáértő szakemberek. Ennek érdekében a Sapientia-egyetem diákjainak bevonásával monitorozni kívánják az önkormányzatok munkáját, egyfajta „árnyéktanácsokat” hozva létre, így próbálva javítani az önkormányzatok munkáját. Papp Előd székelyföldi régióelnök elöljáróban leszögezte: autonómiára van szükség. Indoklásul kifejtette: a Székelyföld gazdasági, politikai és kulturális értelemben is egységes régiónak tekinthető, ugyanakkor azt is elmondta, hogy „kibővített” Székelyföldben gondolkodnak, azaz olyanban, amelynek Hargita, Kovászna és Maros megye mellett a Csángóföld és Brassó megye egyes régiói is részét képezik. Autonómia, mint stabilitási tényező Szilágyi Zsolt, az EMNP külpolitikai koordinátora a jövendő párt külpolitikai célkitűzéseit vázolta. Mint kifejtette, határokon átívelő nemzetegyesítés és erős külpolitika szükséges. Ez utóbbit konszenzusos eszközökkel a Kárpát-medencei magyar politikusok bevonásával szükséges megvalósítani. „E külpolitika révén az euro-atlanti értékeket kell megvalósítani. Fontos, hogy a közösségek jól érezzék magukat, ehhez hatalommegosztás, valamint autonómia kell. Enélkül nem lesz stabilitás, Románia nem lesz jóléti állam, ha a Székelyföldnek nem lesz területi autonómiája” – hangsúlyozta Szilágyi. Hozzátette: van európai megoldás Közép-Európa stabilitására: ez a Kárpát-medencei autonómiák megvalósulása. „Bukarest több problémát okozott közösségünknek, mint amennyit megoldott – e helyzet feloldására a devolúció, az egyházi vagyonok visszaszolgáltatása, valamint az önrendelkezés jelenthet megoldást” – mutatott rá Szilágyi Zsolt. Bakk Miklós politológus az EMNP programbizottságának szakmai koordinátoraként felszólalva elmondta, a programnak – német mintára – tartalmaznia kell a párt által felvállalt értékeket, mivel az egyben integrációs eszköz is, amely eligazítja az alakulat politikusait. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy meg kívánják újítani a közbeszédet, illetve a politikai nyelvezetet. Rámutatott: a képviseletet az önrendelkezés révén le kell vinni megyei szintre, emellett azonban kormányszinten is változtatni kell, az RMDSZ ugyanis szerinte eddig egypártrendszerként uralta az elosztó rendszereket. Az EMNP kulturális autonómiakoncepciójával kapcsolatosan elmondta, az abban különbözik az RMDSZ-étől, hogy míg az RMDSZ a kisebbségi törvény révén olyan kulturális autonómiatanácsokat akar létrehozni, amelyeket a kormányszint mellé rendelne – továbbra is biztosítandó hegemóniáját, az etatista modell fennmaradását –, az EMNP ezirányú programja a decentralizációra épít: a kulturális autonómiát a jövendő régióknak kellene megtölteniük tartalommal. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 22.Hamiskártyás Tőkés-pártIgazából grafológus szakértőre sem lenne szükség annak megállapításához, hogy ezrével tartalmaz hamis aláírásokat az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláíráslista, amelyet idén májusban nyújtottak be a kezdeményezők a Bukaresti Törvényszékre. Mint arról lapunk annak idején beszámolt, 2011. május 5-én Toró T. Tibor az alakulat „ideiglenes elnökeként” többedmagával kérte az EMNP politikai pártként történő bejegyzését. Ehhez Toróék összesen 29 268 aláírást tartalmazó, 4396 ívből álló dokumentációt tettek le a törvényszéken. A párttörvény előírásaihoz igazodva 19 megyéből és Bukarestből összegyűjtött aláírások olyan személyek neve és személyes adatai mellett jelennek meg, akik az íveket összeállító személyek – a bukaresti ívek esetében Măinescu Vasile, Lungu Laura és Kopányi Katalin Ibolya – saját felelősségre történő nyilatkozata szerint támogatják az új magyar párt létrehozását. Tényfeltárás a törvényszéki archívumban Az aláírásokat azonban ráhamisították a bejegyzéshez szükséges hivatalos dokumentumokra – legalábbis ez derül ki az aláírási ívek egy részének az Új Magyar Szó és a Jurnalul Naţional napilapok szerkesztőségeinek birtokába jutott másolataiból. Ezek ugyanis – szabad szemmel is látható módon – azonos személyek által lettek szignózva: a hamisítók azzal sem sokat fáradtak, hogy egyazon íven belül ne egyazon személy firkantsa oda az összes aláírást. A másolatok hitelességét az Új Magyar Szó és a Jurnalul Naţional újságírói a helyszínen – a Bukaresti Törvényszéken – ellenőrizték, miután kérésre megszerezték az intézmény vezetőségének engedélyét az aláíráslisták áttanulmányozására, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést biztosító 544/2001-es törvény értelmében. Az engedély nem tette lehetővé ugyanakkor az aláírási ívek fénymásolását vagy a személyes adatokhoz (lakcím, személyi azonosítószám) való hozzáférést. Amint az újságírók az eredeti dokumentumok tanulmányozása révén megállapíthatták, az EMNP bukaresti támogatóinak adatait tartalmazó, összesen 89 íven található 809 aláírás egytől egyik hamisítvány, ami a korábban, a dokumentumok másolatai alapján tett megállapításnál is határozottabban alátámasztja az okirat-hamisítás gyanúját. Az újságírók mellesleg azt is megállapíthatták, hogy a bukaresti támogatók szinte egytől egyig román vagy más nemzetiségűek, a magyart kivéve – legalábbis nevük hangzása alapján. Hazájában sem próféta Hasonló helyzetet fedezett fel a két újságíró az összes Erdélyen kívüli megye esetében, de még a Temes megyei ívekben is hemzsegtek a nem kevésbé durva hamisítványok – a Temesváron élő Toró T. Tibor csapata az „ideiglenes elnök” szűkebb pátriájában sem fárasztotta magát valós támogatók keresésével: egyszerűbb volt odahamisítani néhány száz aláírást. Nem különbözik a helyzet a Fehér, Bákó, Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Hunyad, Máramaros, Prahova, Szeben, Vâlcea vagy Vrancea megyei listáknál sem, csupán a nagyobb arányban magyarok lakta megyék listáinak aláírásai tűnnek „eredetibbeknek”. Hogy az aláírók nevei és a többi személyi adatai mennyiben valósak – ezt a dilemmát egy esetleges rendőrségi vagy ügyészségi vizsgálat döntheti el, a sajtó nem lévén az aláírók személyes adatainak birtokában. Mindenesetre felmerül a gyanú, hogy a személyek nevei és egyéb adatai is légből kapottak. „Egypetéjű ikreknél sem” Az aláírások tömeges meghamisításának gyanúját azonban alátámasztják lapunk által megkeresett grafológus szakértők, akik egybehangzóan állítják: a gyanú több mint megalapozott. „Valamennyi nyomtatványon fellelhető az aláírások (grafikumok) azonos jellegű kivitelezése, ami a teljes szignószerűségben, a vonalak erőteljességében, a dőlésirányban egyaránt fellelhető. Különös sajátosságként az ívek egy részén szereplő aláírások azonosságot mutatnak a mázolt vonalvezetésben, a jobbról balra való dőltésben, a díszítésekben, a hurkosságokban. Emellett az első, nagy kezdőbetű a többi grafikumnál lejjebb helyezkedik el, figyelemfelkeltő sajátosság továbbá a befejező mozdulatokban fellelhető visszatérő hurok a kezdetekhez. Egy másik ívcsoporton a névleírások mindegyikére az elrántott, horizontálisan egyenes vonallá alakult fonalasodás jellemző, illetve a jobbról balra irányuló törzsvonal indítása. Ekkora arányban előforduló általános és különös sajátosság azonossága nem fordulhat elő még egypetéjü ikrek esetében sem” – jegyzi meg az egyik, lapunknak szakvéleményét írásban eljuttató grafológus. A bizonyított okirathamisítás szakértőink szerint elsősorban azon személyek jogi felelősségre vonását eredményezheti, akik aláírásukkal felelősséget vállaltak az általuk gyűjtött szignók hitelességéért. Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését egy héttel ezelőtt alapfokon a névválasztás miatt elutasította a Bukaresti Törvényszék, az indoklást a napokban teszi közzé. Toró T. Tibor bejelentette, az indoklás kézhezvétele után fellebbeznek a fővárosi táblabíróságon. Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 23.Több ligában az autonómiáértAz autonómia nem követelés, hanem prognózis, mert autonómia lesz előbb vagy utóbb – szögezte le tegnap Tusnádfürdőn a 22. tusványosi szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Az autonómia változó feltételei című beszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői beszéltek az országukban tapasztalható helyzetről. De nemcsak emiatt vált a nap meghatározó témájává az autonómia: délután három óra körül ugyanis mintegy félszáz biciklis – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Kerékpártúra az autonómiáért akció résztvevői – érkezett meg a táborba, őket Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte. A szabadegyetem és diáktábor utolsó előtti napján mind többen érkeztek, délutánra pedig mintha az időjárás is fejet hajtott volna a rövidnadrágos politizálás és a jókedvű szórakozás előtt: a szeles, hűvös reggel után délutánra már javában sütött a nap, a sörsátrak alatt beszélgetők körében pedig az ilyenkor szokásos fogadások köttettek: vajon betoppan-e mégis a táborba Traian Băsescu államfő. Tegnap délután a szervezők úgy tudták, nem érkezik Tusnádfürdőre az elnök. Autonómiától a hisztériáig Kárpát-medencei virtuális sétán vehettek részt azok, akik tegnap reggel jelen voltak a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen: a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösség jelenlegi helyzetéről, törekvéseiről, az előttük álló kihívásokról, létüket fenyegető csapdákról, veszélyekről tájékozódhattak. Elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel, nem véletlenül, hiszen ahogy az előadást moderáló Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője fogalmazott, talán éppen Délvidéken érték el a legtöbb eredményt autonómiaügyben. A VMSZ elnöke hangsúlyozta: csak úgy lehet előrelépni, ha partnerekre találnak a többségiek körében, és megértetik velük, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot. Hangsúlyozta a politikai szervezetek, a civil szféra és az értelmiségiek bevonásával megalakult Magyar Nemzeti Tanács elkezdte munkáját: kétéves művelődési, oktatási és tájékoztatási stratégiát dolgoztak ki, kampányt kezdtek, hogy a magyar gyermekeket írassák magyar iskolákba, megkezdődött a művelődési, oktatási intézmények alapítói jogainak átvétele. Értékelte, hogy a magyar kormány támogatja törekvéseiket, de hangsúlyozta: a munkát maguknak kell elvégezniük. Szlovákiában hisztériát kelt az autonómia fogalmának említése, de még a nyelvi jogok vonatkozásában is visszalépések történtek – értékelte Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki szerint a közelgő népszavazás megmutatja majd, mennyit apadt a szlovákiai magyarság létszáma, és ez talán mozgósító erőként hat majd a közösségre. Hangsúlyozta: a kormányban részt vevő Híd – Most-szerű vegyes pártok nem nyújtanak megoldást nemzetiségi problémákra, hiszen vegyes pártban már eleve kompromisszumot kell kötni. Így aztán a kompromisszumok kompromisszumának kompromisszuma valósulhat csak meg az eredeti célkitűzésekből. Ukrajnában is visszalépésről, nacionalista hisztériakeltésről, a kettős állampolgárok zaklatásáról számolt be Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, illetve alelnöke. A három "B" tengely Az erdélyi helyzetről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt előbb, hangsúlyozva: kitartásra, türelemre, makacsságra van szükség az autonómia eléréséhez. Mint mondta, az autonómia eszköz, hogy a magyarok itthon, magyarként, szabadon, biztonságban élhessenek. Ezt csak lépésről lépésre lehet megvalósítani, folyton partnereket keresve a többség körében, hiszen a parlamentben a 6–7 százalék mellett meg kell találni a maradék 43 százalékot a döntések elfogadtatásához. Ráadásul még Erdélyen belül is különféle megoldásokat kell alkalmazni, hiszen nem ugyanolyan a Székelyföldön élők helyzete, mint a Partiumban vagy a szórványban élő magyaroké. A politikus a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, szükség van Budapest támogatására, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen Európában, de annak is tudatában kell lenni, hogy Budapest önmagában nem tudja megoldani az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar közösség gondjait. Sikernek minősítette a nyelvi jogok bővítését és a nemzeti szimbólumok szabad használatát, mint mondta, ezeket a mozaikkockákat összerakva, építkezéssel lehet elérni az autonómiát. Utalt a régiósítási vitára is, hangsúlyozva: az RMDSZ nemet mondott a megamegyés elképzelésre, amely nem a magyarság érdekeit szolgálta volna, ezért is fontos a bukaresti érdekképviselet, hogy befolyásolni lehessen a döntéseket. Stabilitási egyezményt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely kapcsán megjegyezte: előbb a Nagyvárad–Kolozsvár—Marosvásárhely–Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy tengelyt kellene kialakítani, azaz fontos lenne konszenzusra jutni az autonómia ügyében. A különféle magyar szervezetek közötti konszenzust egy erdélyi stabilitási egyezményben rögzítenék, ez lenne ama bizonyos nemzeti minimum – magyarázta. Konszenzus csak a neptuni politika feloldása után lehetséges, és ahhoz ezt a nemzetpolitikai kérdést meg kell tisztítani a pártpolitikai sallangtól – szögezte le Toró. Konszenzus nélkül nincs eredmény, ráadásul a többség megérzi az egység hiányát, és kijátssza azt. Elítélte a kamarillaegyezményeket is, szerinte a tapasztalat bizonyítja: azokból néhány kilométer aszfalt származik ugyan, de stratégiai kérdésekben nem lehet eredményeket elérni. Úgy vélte, a romániai magyar politikai elitben is vannak, akik az autonómiatörekvések ellenérdekeltjei, hiszen némelyeket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. Az elhangzottak alapján az utolsóként felszólaló Németh Zsolt vonta le a következtetéseket. Szerinte a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés, hogy szükség van-e az autonómiára, inkább arról zajlik a vita, miként lehet a célokat megvalósítani, hiszen "mi akarjuk, ők (a többségi nemzet – szerk. megj.) nem, de innen szép nyerni". Több ligában zajlik a játszma, a magyar szervezeteknek ugyanis saját hazájukban és az összmagyar politikai térfélen is érdekeik érvényesítéséért kell harcolniuk. Az erdélyi helyzet kapcsán derűlátónak mutatkozott, szerinte a román politikai elit egyre racionálisabb, képes felfogni a maga érdekeit, és tudatában van annak, hogy a magyar közösség milyen mértékben befolyásolhatja a stabilitást. A Székelyföldi Autonóm Tartomány nem gyengíti, hanem erősíti Románia szuverenitását – szögezte le, majd kifejtette: Erdély a Kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés. Kelement bombázták kérdésekkel A hallgatók soraiból a legtöbb kérdést Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz intézték. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a magyar tagozaton felszámolt, román tagozatnak átadott helyeket kommentálva elmondta: ilyen esetekben felsőbb, például kormányzati szinten kell lépni az egyetemi autonómia csorbulása árán is. A magyar egyetemisták alulreprezentáltságát firtató kérdésre azt mondta: a statisztikákban nem csak a minőségi intézmények, hanem a diplomagyárak is szerepelnek, így az adat nem feltétlenül releváns. A marosvásárhelyi rádiónál dolgozó Biró Zsolt ügyét nem kívánta kommentálni – Toró T. Tibor javaslatára azonban a hallgatóság tapssal fejezte ki szolidaritását az SZNT-ben való szerepvállalása miatt a rádió vezetősége által felelősségre vont újságíróval –, a Magyar Polgári Párt népszavazási javaslata kapcsán pedig azt mondta: körültekintően kell eljárni, meg kell nézni, mikor érkezik el a megfelelő pillanat, tisztázni kell, mi lesz Marosszékkel. A marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt kapcsán leszögezte: meg kell találni azt a jelöltet, aki az összes magyar szervezet támogatását élvezi, és aki képes is megnyerni a választásokat. Sikeres biciklitúra Tapssal, köszöntő szavakkal fogadták a tusványosi táborban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki szervezete által szervezett autonómianépszerűsítő kerékpártúra résztvevőit. Az érkezőket Tőkés László is köszöntötte, méltányolta erőfeszítéseiket. A 240 kilométeres túrába kisebb-nagyobb távra több mint kétszázan kapcsolódtak be, kicsik és nagyok egyaránt. Mi több, román résztvevői is voltak az akciónak, és néhány kilométerre bekapcsolódott Édler András képviselő is – számolt be tegnap a Tusnádfürdőre való érkezést követően Nemes Előd, az EMNT háromszéki ügyvezető elnöke, aki értékelte az ügy kapcsán tapasztalt összefogást: párthovatartozástól függetlenül mindenki támogatta az akciót, meleg fogadtatásban részesültek az RMDSZ-es és az MPP-s polgármesterek vezette településeken egyaránt, és sikeresek voltak az esti beszélgetések is. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 23.Az autonómiához különböző utak vezetnekA Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására – ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból. Az autonómia változó feltételei – nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többségi társadalom szándékára helyezte a hangsúlyt. "Az autonómia vonatkozásában csak úgy tudunk előrehaladni, ha a többségi politikában döntéshozatali erővel bíró partnert tudunk szerezni. Úgy tudunk előrelépni, ha a többséggel meg tudjuk értetni, hogy ez nem destabilizálja az országot" – mondta. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: Erdélyben az autonómia megteremtése elsősorban eszköz arra, hogy az ottani emberek szabadon, biztonságban élhessenek szülőföldjükön, megtartva identitásukat. Szerinte a Kárpát-medencében az önrendelkezést a XXI. században apró munkával, fokozatos építkezéssel lehet elérni. A magyarság számára fontos döntésekhez partnereket kell találni – mondta. "Szükségünk van Budapest támogatására" – mondta, megállapítva, hogy Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhető. Hozzáfűzte azonban: a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a helyzetét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta "stabilitási egyezményt" kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a "nemzeti minimumot". Toró ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy meg lehet-e tisztítani ezt a kérdést a pártpolitikai szempontoktól. Úgy vélte: a parlamentben és a kormányban helyet foglaló RMDSZ részéről nem született egyetlen olyan törvénytervezet sem, amely bírta volna az összes romániai magyar szervezet, csoportosulás teljes egyetértését. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint tehát először a romániai magyarságon belül kell elérni az egyetértést ebben a kérdésben, anélkül ugyanis sem Budapesten, sem Bukarestben nem tudnak megoldást találni. Toró úgy látja, hogy a Bukarestben zajló "kamarillapolitika" nem vezethet eredményre a magyarság önrendelkezését érintő stratégiai kérdésekben. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómia-formákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembevételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani. Az államtitkár szerint az autonómia ügye nem pusztán jogi kérdés, az felöleli a magyar kisebbség életének minden vonatkozását. Az autonómia a magyarsághoz való viszony alapkérdése – fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek számára "nem vált tömegigénnyé" ez a magyarok számára evidenciává vált ügy. Szlovákiában például az autonómia valósággal "hiszterizált" téma – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely) 2011. július 23.Gyújtópontban – Autonómiatörekvések: korlátok és lehetőségekAz autonómia változó feltételei cím alatt zajlott tegnap a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében a Kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőinek részvételével az a nemzetpolitikai kerekasztal, amelyet Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője moderált. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István szerint az autonómiatörekvések tekintetében megállapítható, hogy a feltételek folyamatos változása az álláspontok megfelelő újraértékelését követeli meg. Újszerű helyzetnek minősítette, hogy nyolc év után a határon túli magyar közösségek törekvései egybeesnek a magyar kormány célkitűzéseivel. A vajdasági magyar érdekképviselet politikai súlya felértékelődött annak következtében, hogy Magyarország a VMSZ-t a Szerbiával való kapcsolatépítésében véleményformáló tényezőnek tekinti – részletezte. Mint kiemelte, a régióban felértékelődött helyzetű anyaország a határon túli magyarság érdekérvényesítésének erejét is növeli, de az autonómiát illetően a magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk akaratukat, és megállapodásaikat a többségi politikum irányába nekik kell közvetíteniük. A vajdasági autonómiaépítés lépésről lépésre történő módozatának része a magyar gyermekek beiskolázási arányának személyes meggyőzési akciókra alapuló megőrzése, a versenyképes magyar értelmiségi réteg újratermelése, az egyes oktatási és kulturális intézmények alapító jogainak megszerzése – fejtette ki. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy vélte, az etnikai alapú magyar politikai érdekképviselet elvesztése Szlovákiában nem visszafordíthatatlan helyzet. A jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező vegyes párt azonban nem biztosíthatja megfelelő módon a magyarság érdekképviseletét, hiszen nemzetiségi kérdésekben már a politikai alakulaton belül kompromisszumot kell hozniuk, a döntéshozatali folyamat végén pedig már hatványozódnak a kiegyezések. A reálpolitika esélyeit illetően kiemelte: a szlovák nemzetállami törekvések kontextusában az alapfelfogás, hogy a kisebbség megszűnésével a probléma is eltűnik. Ilyen körülmények között nehezen található partner a többségi politikai szférában, a jogbővítések úgynevezett „árukapcsolással” valósíthatók meg. Úgy vélte, az ősz folyamán a népszámlálási eredmények egyféle negatív katarzist eredményeznek majd a felvidéki magyarokban: az eredményeket tudomásul véve átértelmezhetik a helyzetet azok a választópolgárok is, akik mindeddig a többségi politikum által partnerekként megjelölt személyeket tekintették jó politikusnak, és nem azokat, akik a megmaradás feltételeinek biztosításáért álltak ki a politikai színtérre. Az autonómia alapvető feltétele az öntörvényűségre való készségnek, mint potenciálnak megléte a közösségben – hangsúlyozta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke úgy vélte, a magyar közösség talán legnehezebb helyzetben most van Ukrajna függetlenné válása óta. Az épülő autokrata, azaz a politikai hatalmat az elnök személye közé központosító nemzetállamban, a sajtó által tanúsított magyarellenes hisztériakeltés, a magyar gyerekek beiskolázási arányainak csökkenését eredményező új jogszabályok által meghatározott helyzetben valóban házról házra kell harcot vívni minden magyar iskolásért, a magyar közösség, és a mindeddig megszerzett jogok megőrzése érdekében – fejtette ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a romániai magyarok szülőföldjükön szabadon, és biztonságban élhessenek, az önrendelkezést eszközként kell szemlélni. A különböző etnikai környezetben élő magyar közösségek számára az autonómia megfelelő típusú kereteit kell megteremteni, a döntéseket pedig a transzszilván értékekre, a nyitottságra és párbeszédre alapozva kell meghozni – tette hozzá. Véleménye szerint a Bukarest-Budapest-Brüsszel partnerségi tengelyre kell alapozni a lépésről-lépésre történő munkát, az egyezségkötési lehetőségek keresését. Emlékeztetett a küszöbön álló, területi-közigazgatási átalakítás kapcsán megfogalmazott szövetségi álláspontra, amelynek értelmében az egyes régiók belső kulturális sajátosságait figyelembe vevő, az etnikai alapú érdekképviseletet nem csorbító koherens gazdasági fejlesztési régiókhoz kell közigazgatási hatáskört rendelni. A kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet kapcsán kiemelte: a tárgyalások ősszel folytatódnak, az RMDSZ pedig úgy alakítja a feltételeket, hogy a törvénynek tartalma legyen. Úgy vélte, az autonómia kérdésében megegyezésre juthatnak más romániai magyar politikai szereplőkkel is, az elképzeléseiktől eltérő kereteket pedig nem fogadnak el. Mint mondta, az RMDSZ nem kockáztatja a magyarság parlamenti képviseletét sem. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tancács (EMNT) ügyvezető elnöke az eredményesség kulcskérdésének minősítette, hogy lehet-e széleskörű konszenzust kialakítani az autonómiatörekvések vonatkozásában. A kisebbségi jogok törvénye esetében hiányolta a közviták elmaradását, elégtelennek érezte az egyeztetést a jogszabály tekintetében, amit szerinte a román politikum gyenge pontként érzékelt. A magyar kormány támogatása mellett a belső konszenzus kialakulásának fontosságát emelte ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a nemzeti minimumot meghatározó stabilitásegyezménynek kidolgozásához minden romániai politikai erő partnerségét keresi – tette hozzá. Bizalmát fejezte ki azt illetően, hogy az autonómiatörekvések megvalósításában feloldhatók a stratégiai különbségek. – Nemzetpolitikánk legteljesebb fogalma az autonómia – fogalmazott Németh Zsolt államtitkár. A kérdés az országhatárokon kívül élő, Kárpát-medencei magyarság számára nem az, hogy szükség van-e önrendelkezésre, vagy milyen autonómiaformák kívánatosak, hanem a célokat miként lehet a differenciált helyzeteknek megfelelően megvalósítani. Úgy vélte, amennyiben Erdélyben az autonómiapolitikák tekintetében áttörést sikerülne elérni, az nagy szolgálat volna a többi Kárpát-medencei magyar közösségnek is. Románia esetében egy racionális politikai osztállyal van dolgunk, amely fel tudja mérni érdekeit, és hogy a magyar közösség mennyire befolyásolja a belső állami stabilitást – jelentette ki. – Az autonómia számunkra nem követelés, hanem prognózis: autonómia lesz, és bízom benne, hogy előbb, mint utóbb – tette hozzá. ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 23.Kelemen Hunor szövetségi elnök a Bálványosi Nyári SzabadegyetemenKitartás, türelem és makacsság szükséges az autonómia eléréséhez Kelemen Hunor szövetségi elnök július 22-én, pénteken 10 órától részt vett a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „Az autonómia változó feltételei” című nemzetpolitikai kerekasztalán. Előadásában az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy itthon, magyarként, szabadon és biztonságban akarnak élni. Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út. „Lépésről-lépésre, párbeszéddel, partnereket keresve kell nekünk az autonómia kereteit megteremteni úgy, hogy figyelembe vesszük, milyen igényei és elvárásai vannak Székelyföldnek, a Partiumnak, az interetnikus közegben élő magyaroknak. Ezekre az igényekre és elvárásokra nekünk különböző megoldásokat kell találnunk, tehát az autonómia formái Románián, Erdélyen belül is változóak. Az elmúlt húsz évben következetesen megteremtettük a nyelvi és közösségi jogok keretét a romániai magyar közösség számára, a következő lépés az autonómia lesz” – fejtette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, csatlakozik az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének azon véleményéhez, hogy az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni. „A döntések meghozatalkor viszont figyelembe kell vennünk a transzilván értékeinkre való építkezést: a nyitottságot és a párbeszédet. Nekünk Romániában kell partnereket keresnünk céljaink eléréséhez, az RMDSZ 6,5-7%-a mellé kell megtalálnunk a szükséges 43%-ot. Azonban szükségünk van Budapest támogatására is, szükségünk van arra, hogy Magyarországnak szava legyen a régióban és az Európai Unióban akkor, amikor a magyar közösség jövőjéről van szó. Azt azonban látnunk kell, hogy sem Felvidéken, sem Vajdaságban, sem Erdélyben Budapest nem tudja megoldani a magyar közösségek sorsát nélkülünk. És nem kerülhetjük meg Brüsszelt sem, az önrendelkezés elérése végett fontos, hogy az Unió tagországainak érdeke legyen egy olyan jogi keret megteremtése, amely a nemzeti közösségek megerősödését veszi figyelembe. Ez a hármas tengely szükséges az erdélyi magyar közösség autonómiaigényeinek a megteremtéséhez” – magyarázta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök emlékeztetett a néhány héttel ezelőtti regionális felosztási kísérletre, amelyet az RMDSZ akadályozott meg. „A nyolc fejlesztési régió átalakítása nyolc óriásmegyévé menthetetlenül beolvasztotta volna az erdélyi magyar közösséget, ezért mondtunk mi erre nemet. Ez a kezdeményezés nem az erdélyi magyarok érdekeit szolgálta volna. A mi javaslatunk szerint előbb a gazdasági-fejlesztési régiók átalakítására kell előbb sor kerüljön, majd ezekhez közigazgatási hatáskört lehet rendelni” - mondta el Kelemen Hunor. A folytatásban beszélt a kisebbségi törvényről, melynek legfontosabb rendelkezése a Kulturális Autonómiatanácsok megalakulása lesz. „Ehhez a parlamenti többséget egyelőre nem tudtuk biztosítani, de folytatjuk ebben az évben, az őszi ülésszakban a tárgyalásokat, egészen addig, amíg egy olyan törvényt tudunk elfogadni, amelynek valós tartalma van. Az autonómia számunkra egy eszköz, amelyről nem mondunk le. Makacsak vagyunk, kitartóak és türelmesek, ezt a tanácsot kaptuk Dél-Tiroli barátainktól is” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kijelentette továbbá, hogy az idén sorra kerülő népszámlálás egy olyan esemény, amelyben nem lehet vita az erdélyi politikai alakulatok között, amelyben az összefogásra van szükség. „A politikai szereplők, a civil szféra, az egyházak és a média összehangolt és egyirányú tevékenységére van szükség annak érdekében, hogy amikor a végleges számok megjelennek, a romániai magyar közösség megerősödve kerüljön ki a népszámlálásból. Bátorítanunk kell mindenkit, hogy büszkén vállalja fel identitását, magyarságát, hiszen ettől is függ további sorsunk. 2012 legnagyobb kihívása pedig számunkra az, hogy ott legyünk, ahol a politikai párbeszéd folytatni kell, a Parlamentben, nem kockáztathatjuk meg azt, hogy képviselet nélkül maradjunk” – szögezte le a szövetségi elnök, majd megismételte korábbi kijelentését, miszerint az RMDSZ mindig, amikor párbeszédre van szükség, nyitottan és készen áll erre. A nemzetpolitikai kerekasztal beszélgetésein részt vett még Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László alelnök. A beszélgetést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője moderálta. Nyugati Jelen (Arad) 2011. július 25.EMNP-bejegyzés elutasítása: törvényellenes az emberi és közösségi jogok képviseleteAz alapvető emberi és közösségi jogok és szabadságjogok képviselete ellentétes a 2003/14-es párttörvénnyel – a Bukaresti Törvényszék indoklása szerint, amellyel a testület elutasítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. Az indoklásban, amelyet a Jurnalul Naţional című bukaresti napilap szerzett meg, ez olvasható: „az EMNP politikai programjából kiderül, hogy ez az alakulat az alapvető emberi és közösségi jogokért küzd, ez pedig ellentétes a fent említett törvényi rendelkezésekkel, abban az értelemben, hogy a nemzeti érdek helyett a közösségi érdeket tartja szem előtt”. Bukaresti Törvényszék indoklása azt követően jelent meg, hogy a testület mintegy egy héttel korábban elutasította az EMNP bejegyzését. Az ítélet az indoklás kiközlésétől számított öt napon belül megfellebbezhető. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke bejelentette, fellebbezni fognak a döntés ellen a bukaresti ítélőtáblánál, amely a jogerős döntés kimondására hivatott. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 25.Tusványos – Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbbErdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján. Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett. Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki. Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel. Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen. Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le. A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság. Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra. Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus. Autonómiától a nacionalista hisztériáig A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is. Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket. A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába. A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
