A Pro Bartók Társaság és elnöke, dr. Tamás Sándor szervezésében koncertezett Bogányi Gergely magyarországi zongoraművész a hét végén Nagyszentmiklóson a Nákó kastélyban. /Szekernyés Irén: Hangverseny a Nákó-kastélyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./
2009. december 21.
December 19-én ismét megszervezték Marosvásárhelyen a hagyományos Gyöngykoszorúk Gyöngye néptáncfesztivált, melynek érdekessége, hogy rajta nem a felnőtt-, hanem a gyermektáncegyüttesek mutatkoznak be legújabb produkcióikkal. A közönség szinte teljesen megtöltötte a Maros Művészegyüttes székházát, délelőtt 11 órakor kezdődött az egész napos találkozó. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke a Gyöngykoszorú-találkozók jelentőségét emelte ki és azok múltját, jelenét ismertette. Tizennégy táncegyüttes vett részt a fesztiválon. /Nb. : Gyöngykoszorúk gyöngyei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2009. december 21.
A magyar nyelv éve alkalmából hirdetett pályázatot iskolásoknak 2009 őszén a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Két témakörben várták a pályamunkákat a fiataloktól: egyrészt 5–10 oldal terjedelmű értekezéseket kértek arról, hogy Apáczai Csere János, Bod Péter, illetve Aranka György miként látták Erdély szerepét a magyar nyelv és művelődés történetében, másrészt a magyar nyelvhez írt szonetteket vártak az iskolásoktól. A felhívásra 13 szonett, illetve 7 esszé érkezett. /Máthé Éva: Kiosztották a KZST-pályázat díjait Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2009. december 21.
Ígéretéhez híven, a BMC Kiadó még karácsony előtt megjelentette az Erdélyi magyar ki kicsoda 2010 című lexikont, az Erdélyi magyar ki kicsoda harmadik kiadását és a megrendelt példányokat postázta az előfizetőknek. Mintegy hétezer személyiség és ötszáz intézmény szócikkét tartalmazó, 824 oldalas, reprezentatív nyomdai kivitelezésű lexikon még megrendelhető az office@kikicsoda. ro e-mail címen. /Megjelent az Erdélyi magyar ki kicsoda – 2010. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2009. december 21.
Gálfalvi Zsolt irodalomkritikusnak, szerkesztőnek adományozta a Csíkszeredában a Kriterion Alapítvány kuratóriuma az idei Kriterion Koszorút. Gálfalvi Zsolt egész élete az irodalomhoz kötődik, emelte ki laudációjában a díjazottról Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese. Gálfalvi a díjjal járó pénzösszeget egy fiatal kritikus kötetének a megjelenésére ajánlotta fel. /Horváth István: Gálfalvi Zsolté a Kriterion Koszorú. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2009. december 21.
Kétévi szünet után december 19-én újra magyarul kántáltak a besztercei George Cosbuc Művelődési Házban. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, a városi tanács és a Pro Hereditatem Alapítvány támogatásával ismét megszervezték az Örvendj ég, örvendj föld című rendezvényt. Huszonhárom településről érkeztek gyerekek, ifjak, felnőttek, hogy köszöntsék a küszöbön álló ünnepeket. A mezőségi Vicéről, Óradnáról és a környékről eljöttek a megyeközpontba, Besztercére. Legalább nyolcszáz ember fordult meg a nap folyamán a művelődési házban. /Mayla Júlia: Angyaljárás Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2009. december 21.
Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsának programigazgatója a szórványban élő magyarok felkarolását célzó Összetartozunk elnevezésű programról beszélt. Új pólókat csomagoltak a Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán kérésére, aki elmondta, az ottani fiatalok különböző feliratos pólókat viselnek, de magyar feliratú nincsen. A szórványprogram nevét /Összetartozunk/ nyomtatták a pólókra, azóta sokan viselik. Az Összetartozunk program célja, hogy megőrizzék a szórványban élő magyarság identitástudatát, illetve hagyományait. A munkacsoportban Sapientia–EMTE is képviselteti magát. Hargita megye az idén Temes és Beszterce-Naszód megyét karolta fel, jövőre bővíteni szeretnék ezt Aranyosszékkel. Elképzeléseik szerint mind Maros, mind pedig Kovászna megye felkarolna két-két megyét, melyeket majd két év múlva „megcserélnénk” egymás között. A programot megbeszélték a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület, illetve a temesvári Rekonstrukció 2005 Egyesület képviselőivel. Temes megyében a magyarság száma 1992 és 2002 között több mint tízezer fővel csökkent, Beszterce-Naszód megyében háromezerrel. /Mihály László: Beszélgetés Zonda Erikával, Hargita Megye Tanácsának programigazgatójával. A tömbmagyarságnak kell támogatnia a szórványt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2009. december 21.
December 18-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárt tartottak. Egyed Ákos elnök arra emlékeztetett, hogy a fennállásának 150. évfordulóját nemrég ünneplő tudományos intézmény a tartalmas könyvkiadásokra helyezte a megemlékezés hangsúlyát. Ezúttal négy új kiadványt ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. A Kovács Kiss Gyöngy által szerkesztett Hivatás és tudomány: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiemelkedő személyiségei című kötetet Sipos Gábor ismertette. Kovács Kiss Gyöngy a Sipos Gábor által szerkesztett Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményei című munkát mutatta be. Újvári Mária szerkesztésében jelent meg Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak bibliográfiája 1859–2008. Az Erdély reneszánsza I–II. kötetek (szerkesztői: Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor) a tavalyi reneszánsz év alkalmából megrendezett konferencia anyagát, harminchárom tanulmányt tartalmaznak. A bemutató után emlékérmeket adományoztak EME tiszteleti tagoknak, volt és jelenlegi választmányi, szakosztályi vezetőségi, szerkesztőségi tagoknak, belső és külső tudományos munkatársaknak, volt és jelenlegi munkatársaknak. December 19-én a Kolozsváron az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya közgyűlésének bevezetőjeként bemutatták a Műszaki Tudományos Füzetek sorozat idén megjelent újdonságait /Bagyinszky Gyula–Bitay Enikő: Felületkezelés, Forgó Zoltán: Bevezetés a mechatronikába, Tolvalyos-Rosca Ferenc: A számítógépes tervezés alapjai – AutoLISP és Autodesk Inventor alapismeretek/. Ezek a kiadványok több egyetem keretében a műszaki tudományok terén nyújtanak segítséget a mester- és doktorképzésben, valamint a kutatómunkában. /Ördög I. Béla: Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2009. december 21.
A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera a húsz éve, december 17-én elhunyt Vermesy Péterre emlékhangversennyel emlékezett. A zeneszerző 1939-ben született Brassóban, de Kolozsvárott töltötte élete nagy részét, ahol a Gh. Dima Zeneakadémia ellenpont-tanára volt. Később az NSZK-beli Heidenheimban telepedett le. Vermesy műveinek közreadása, életművének és munkásságának feltárása igazából csak halála után indult el. Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke azoknak mondott köszönetet, akik ezt a munkát vállalták. Buzás Pál zongoratanárnak, a gondozásában megjelent két fontos Vermesy-kötetért: Zongoraművek és Művek zongorára és zenekarra (Arpeggione Kiadó), valamint Németh G. István zenetörténésznek, a Vermesy-monográfia szerzőjének. Az esten Németh G. István (MTA Zenetudományi Intézet, Budapest) zenetudományi előadást tartott Vermesyről. Ezután a hangversenyen főiskolai hallgatók léptek fel. /Fekete Adél: Vermesy szellemében Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2009. december 21.
Petrovits István hét végén megnyílt kiállításán a kaput mint monumentális emblémát használta. Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban történelmi személyiségek képmásai, negyven év válogatása látható bronzban, rajzban. Petrovits István huszonhat köztéri szobrát tartja életműve legfontosabb állomásainak: Mikó Imre, Márton Áron, Benkő József, Czecz János, Kőrösi Csoma Sándor... többnyire Háromszékhez is kötődő történelmi személyiségek képmásai. /Albert Levente: Kapu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./
2009. december 21.
A romániai magyar kisebbség negyvenöt évének kronológiáját közölte Vincze Gábor Gúzsba kötött kisebbség című kötetében, amelyet december 19-én mutattak be Temesváron. A legfontosabb események időrendbe szedett listája mostanáig is elérhető volt az interneten, de a könyv ennél többet tartalmaz: tanulmányokat és dokumentumokat a romániai magyarság keveset kutatott korszakáról. Vincze kiemelte: ha nem történt volna meg az 1989-es rendszerváltás, a kötet minden bizonnyal meg sem íródhatott volna. A levéltárak ugyanis a diktatúra ideje alatt szigorú őrzés alatt álltak, az adatokhoz nem lehetett hozzáférni. /Nagy Orsolya: Kisebbségi kronológia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2009. december 21.
Sikli László nagyváradi költő a közelmúltban Temesváron, majd Aradon mutatta be Lepke száll… című verseskötetét. /Balta János: Járják a maguk útját. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./
2009. december 22.
December 21-én volt Traian Basescu újraválasztott államfő parlamenti eskütétele. Leszögezte, hogy második mandátumának az alapvető prioritását képezi az államreform. Puiu Hasotti liberális ellenzéki politikus szerint az államfő beszéde demagóg és bujtogató volt, ami azt vetíti előre, hogy a második mandátumában az államfő az eddiginél is jobban fogja dominálni a kormányt és a parlamentet. /Startolt Basescu második mandátuma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
Jövőre a költségvetési alkalmazottak nem kapnak étel- és nyaralási jegyet, illetve a fizetéseik sem haladhatják meg a 2008-as szintet (kivételt képeznek azok az állami vállalatok, amelyek 2009-ben nyereségesek voltak). A fel nem használt vasúti utazási jegyek sem válthatók vissza pénzre. A kormány 2010-es költségvetés-tervezete szerint felére csökken az önkormányzatoknak az áfából visszautalt pénzösszeg is, amelyet az infrastruktúra fejlesztésére és sportlétesítmények építésére használhatnak fel. /Csökkennek a juttatások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
December 21-én Traian Basescu államfő letette a hivatali esküt; 22-én a parlamentben a bizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket; 23-án pedig a két ház plénuma dönt a kormány összetételéről. Öt évvel ezelőtt jólétet ígért Basessu, most az államreform szerepel elsődleges tervei között. Az elkövetkező időszakot megszorításokkal terhesnek jósolja. Mindezekkel összhangban vannak a negyedszerre is kinevezett Emil Boc miniszterelnök által közzétett kormányzati prioritások, amelyek között elsőként szerepel az államreform, a parlament és az államigazgatás karcsúsítása. Nem sok jóval biztat az a tény, hogy a Kelemen Hunornak szánt művelődési tárca hatásköréből az ortodox pátriárka kérésére kivonták az egyházi ügyeket, mondván „ne más felekezetű ember döntsön az görögkeletiek ügyeiben”. Az üzenet egyértelmű: magyar ember ne bajlódjon a román nemzeti önazonosságot megtestesítő ortodox egyházzal. /Sarány István: A játszma folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./
2009. december 22.
A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását, bővíti a kisebbségek nyelvén készült rádiós és televíziós műsorok adásidejét, és növeli az ezeknek járó anyagi támogatást – többek között ez áll az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) köré szervezendő, Emil Boc vezette kormány elfogadott programjában. A kormány biztosítja minden kisebbségi állampolgár számára a nemzeti önazonosság megtartását és fejlesztését, valamint azt, hogy a közélet minden területén, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a kultúra terén, valamint az oktatásban és az egyházi életben élhessenek jogaikkal az alkotmány, az európai integráció kapcsán tett román vállalásokkal és a vonatkozó európai és nemzetközi dokumentumokkal összhangban. Fokozza a közös erőfeszítést és a párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel a döntési folyamat és a nemzeti önazonosság kifejezése javításának terén” – olvasható a kormánydokumentumban. A kisebbségi jogok védelmének érdekében bővítik az anyanyelvi szakoktatás lehetőségeit az elemitől a felsőoktatásig, és megerősítik a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a helyi és az országos törvényhozó és végrehajtó testületekben. A kormány vállalja, hogy lépéseket tesz a kisebbségek vallási örökségének megőrzésére és fejlesztésére. /Balogh Levente: Háttér: hangzatos ígéretek a kisebbségeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
Családja és személyes biztonsága érdekében lemondott tisztségéről Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke, mert többször is megfenyegették. Elmondta: úgy érzi, hogy ismét több irányból nyomást gyakorolnak a tanácsra. Az elnöki tisztségéről mond le, CNSAS-tagságát a továbbiakban is meg kívánja tartani. Csendes László az RMDSZ javaslatára került a bizottságba, 2007. júliusától látta el a CNSAS-elnöki tisztségét. Elmondta, nemcsak őt, hanem több kollégáját is megfenyegették ismeretlen személyek. /Lemondott a CNSAS elnöke, Csendes László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
Húsz év elteltével arra kérte a lap munkatársa Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, értékelje az elmúlt időszak megvalósításait. 1989-ben a túlélésért harcoltunk, emlékezett, a diktatúra, a falurombolás, a magyarság elnyomói és az egyháznyomorítók elleni önkéntes ellenállás jellemezte azokat a bizonyos decemberi napokat. Azután beindult a magyar önszerveződés. December utolsó napjaiban rendkívüli tanácskozást hívtak össze Szilágycsehben, megfogalmazták az egyház megújítását célzó programot. A Nemzeti Megmentési Front emberei a forradalmat eltérítő, szakembereket félrevezető államcsínynek voltak a képviselői. Bárányi Ferenc, a későbbi képviselő és miniszter lakásán december 22-én alakult meg Temesváron a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség. Akkor Tőkés László még őrizetben volt, ennek ellenére a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. Az időközben Szilágycsehben megalakult RMDSZ-nek is tiszteletbeli elnökévé és országos vezetőjévé választották: ezáltal jelezte a magyarság, hogy tiszteletben kívánja tartani a történelmi tényt, amely szerint a felkelés a temesvári magyar református egyháztól indult. Azután ellopták a forradalmat, elkezdődött a posztkommunista korszak, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai napig tart. Az RMDSZ is ennek a hadműveletnek vált részesévé: az elmúlt húsz évben mindenkivel szövetkezett, ezért inkább posztkommunista jellegű, mint rendszerváltó pártnak nevezhető. Jelenleg ellentmondásos a helyzet: két héttel ezelőtt Kovács Péter, Kelemen Hunor kampányfőnöke még arra szólította fel Eckstein-Kovács Pétert, hogy függessze fel RMDSZ-es tagságát, mert Traian Basescu oldalán áll. A rendszerváltozást folytatni kell, az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia eddigi politikáját. A szövetség kudarcot vallott az elnökválasztásokon: szavazótáborának 60 százaléka nem hallgatott rá. Hiába van kormányon az RMDSZ, a lába alól kicsúszott a szavazói bázis. /Ferencz Zsolt: ”A Mózes-korszakot a Józsué-korszaknak kell felváltania” Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
Az RMDSZ ismét jól helyezkedett. Ha nem is a kormánykeréknél, ahhoz nem engedik hozzányúlni, de legalább az ablaktörlő, a légkondicionálás gombjait-kapcsolóit ismét ő csavarhatja. Az RMDSZ belső köreiben már az évtized elején elkészültek a számadással: 2012-ig el kell érni minden olyan célt, amihez központi, parlamenti, avagy kormányszintű részvétel, jelenlét szükséges. A demográfiai mutatók szerint ugyanis a 2012-es választásokon már túl kevesen lesznek ahhoz, hogy az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt. Miért nem közlik mindezt a választóval? Miért kell folyton előrángatni az „Együtt az autonómiáért” és hasonlókat? Az erdélyi magyarság hatalmas tömege állt most is értetlenül, és fel nem fogta, minek kell önálló elnökjelöltet indítani. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A félrebeszélés ára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete küldöttgyűlést tartott. Megállapították, a választási eredmények mutatják, hogy a Magyar Polgári Párt helyesen mérte fel az erdélyi magyarság politikai érdekét a romániai államelnök-választással kapcsolatban. Bebizonyosodott, hogy az RMDSZ-nek nem a választó véleménye fontos, hanem a hatalmi alkukból kicsikarható kétes előnyök. /Az MPP nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2009. december 22.
Szász Jenő, az MPP elnöke elítélően nyilatkozott az RMDSZ-ről, hozzáfűzte, a PDL-nek nem szabadna közös kormányt alakítania. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes lesz, Szász Jenő kifejtette, semmi lényeges megvalósításra nem emlékszik Markó előző kormányfő-helyettesi mandátuma idejéből. /Szászos kritika az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2009. december 22.
Dr. Kelemen Atilla írására reagált Sásvári Előd. Kelemen az elmúlt húsz évet értékelve részletesen ecsetelte a magyarság jogai megvalósításainak sokaságát. Sásvári Előd ellentmondott, példákat hozva. „Ami az oktatást illeti: Marosvásárhelyen ma egyetlen teljesen magyar iskola van. Két kivétellel az iskolákat román személyiségekről keresztelték át. A vegyes iskolák homlokzatán, belsejében nagyítóval sem találunk magyar feliratokat. Közösségünk kultúrája nincs képviselve az iskolák falain. A magyar osztályokat hátrányosan megkülönböztetik” – sorolta. A szakoktatók nagyobb része a magyar osztályokban román anyanyelvű. A kétnyelvűségben magyar tanácsosaink sem jeleskednek. „Anyanyelvünket szabadon használhatjuk – a közigazgatásban és a törvényszéken is” – írta Kelemen. A cikkíró reagálásában megállapította, hiába próbálja használni anyanyelvét, A válasz mindig az, hogy beszéljen románul /”nu stiu, vorbiti romaneste”/. Miért nem lehet magyar formanyomtatványokat kapni a polgármesteri hivatalnál, jóllehet a törvény ezt előírja? „Kvázi kivívtuk magunknak az államalkotói státust” – vallja Kelemen. Mi nem érezzük államalkotó mivoltunkat, mondott ellent Sásvári Előd. /Sásvári Előd: A mérleg nyelve. Válaszféle dr. Kelemen Atilla „Mérlegen Brucan próféciája” c. írására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./ Előzmény: Dr. Kelemen Atilla: Mérlegen Brucan próféciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2009. december 22.
A kolozsvári Csüdöm István ott volt Kolozsvár főterén 1989. december 21-én. Amikor odaért, látta a tüntetést. Megérkezett a katonaság, tüzeltek. Csüdőm látta a halottakat és sebesülteket a téren. Nem engedték a katonák a mentősöket segíteni azokon, akiken még lehetett volna. Újból lövöldözni kezdtek. Csüdöm érezte, hogy meglőtték a lábát. Lehet, hogy szekus tisztek lőttek a tömegbe. Ismerősei bevitték egy udvarra, majd a sebészeti klinikára. Rettenetes látvány fogadta, mindenhol sebesültek voltak. Ez 21-én történt, a Szekuritáté emberei egész éjjel ott voltak a klinika folyosóján. Azután a szekusok is eltűntek. Addig mindannyian meg voltak győződve arról, hogy kivégezik őket. /Zilahi Csaba: Kolozsvár Főtere – 1989. december 21. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
A diktatúrát megdöntő, több mint ezer emberéletet követelő 1989-es forradalomra és az akkori események halálos áldozataira emlékeztek december 21-én Bukarestben és az ország több városában. A parlamentben ünnepi ülésen emlékeztek az áldozatokra. /A mártírokra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2009. december 22.
Az 1989-es forradalom áldozataira emlékeztek december 21-én Kolozsváron. Az Astoria szálloda előtt koszorút helyeztek el a húsz évvel ezelőtt, december 21-én elesettek emlékére. Ünnepi istentisztelettel adóztak a forradalom 24 kolozsvári hősi halottja emlékének. /Megemlékeztek az 1989-es forradalom áldozatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. december 22.
December 21-én Marosvásárhelyen több forradalmárt fogadott Csegzi Sándor alpolgármester és Cioban Maria jegyző, mindössze két önkormányzati képviselő volt jelen a megemlékezésen, köztük az RMDSZ nevében dr. Bakos Levente. A találkozón Csegzi Sándor emlékezett az 1989. decemberében történtekre, rámutatva, olyan korszakot nyitott meg, amely lehetővé tette a gondolat szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást, ami a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye. A rendezvényt két incidens is megzavarta. Hamar Alpár Benjámin kétnyelvű táblával fogadta a hivatalosságokat, amelyen az állt: Gusa gyilkos. Ezáltal fejezte ki tiltakozását, hogy a temesvári események véres elfojtásában részt vállaló egykori tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. A forradalmár, aki 1989-ben megsebesült elmondta, csatlakozik Tőkés László püspök Európa Parlamenti képviselő által kezdeményezett törvényszéki eljáráshoz, amivel szeretnék megakadályozni a szoborállítást. Emellett az egyik forradalmárszervezet nyilvánosan kijelentette, hogy nem koszorúzza meg az emlékművet, mert a marosvásárhelyi tanács többéves ígérete ellenére nem állított egy tisztességesebb köztéri emlékművet a mártírok tiszteletére, ezzel szemben elfogadták azt a határozattervezetet, amely jóváhagyta a forradalom elfojtásában részt vállaló egykori tábornok szobrának felállítását. A emlékezése szépséghibája, hogy a református és a katolikus egyházfelekezetek képviselőin kívül senki sem szólalt meg magyarul, holott az áldozatok és a forradalmárok között is voltak magyarok. /Vajda György: A forradalom 20. évfordulójára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2009. december 22.
December 20-án Temesváron a Csiky Gergely Színházban megtartott, Hogyan kezdődött? című ünnepi fórum keretében emlékeztek meg a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapításáról és az azóta eltelt húsz évről. Szász Enikő színművész elsőként a BMDSZ jelen levő alapítóit: dr. Bárányi Ferencet, dr. Albert Ferencet és Toró Tibor professzort invitálta a színpadra. A BMDSZ alapítói a szervezet első elnökévé Bodó Barnát, tiszteletbeli elnökké távollétében az akkor Szilágymenyőbe „száműzött” Tőkés László lelkipásztort választották. Húsz év eseményeiről és megvalósításairól számoltak be a Temes megyei RMDSZ elnökök, időrendi sorrendben Dukász Péter, Toró T. Tibor és Halász Ferenc, valamint a jelenleg is alprefektusi tisztséget betöltő Marossy Zoltán. A jelenlevők ismertetőket hallhattak a Temes megyei magyar nyelvű oktatásról, a magyar médiákról – köztük az egész nyugat-romániai régióban terjesztett Nyugati Jelen napilapról – valamint a civil mozgalomról és az állami magyar színházról. /Pataki Zoltán: A bánsági magyar érdekképviselet húsz éve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2009. december 22.
A romániai forradalom húsz éves évfordulójáról a nemzetközi média is megemlékezett. A franciaországi France 24 tévécsatorna december 21-én egész napos műsort szentelt Romániának. A legismertebb amerikai hírcsatorna, a CNN december 19-én premierként sugározta A változások tavasza: Románia című, a kommunista éra romániai bukásáról szóló műsorát. A Duna Televízió december 14-től folyamatosan sugározza a forradalommal kapcsolatos műsorait. A France 24 tévé megszólaltatta Christian Delporte médiatörténészt, aki szerint a romániai forradalom azért tudott olyan nagy médiavisszhangot szerezni magának, mert tudatosan manipulálták a Nyugatra kijuttatott, illetve az országban közvetített anyagokat. Akik eljuttatták Nyugatra a híranyagokat, profi manipulátorok voltak, ugyanis sokáig elhitették úgy a távoli, mind a közeli országok (Magyarország, Jugoszlávia) hírügynökségeivel, hogy több ezerre rúg a temesvári halottak száma, és hogy a katonai válaszlépések sokkal hangsúlyozottabbak, mint amilyenek a valóságban voltak. Most, húsz év után, a francia sajtó megpróbálja rehabilitálni magát azáltal, hogy újraértelmezi az 1989-ben tanúsított magatartását, és korrekt, dokumentált riportsorozatot közöl a romániai véres eseményekről. /Péter Árpád: Manipulált forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2009. december 22.
Sikeresen zárult a PHARE által támogatott Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt, elkészült a települések és a térség fejlesztési terve, december 21-én az érintett polgármesterek létrehozták a további működést segítő Sepsi Egyesületet. Két évvel ezelőtt kezdte el munkáját a Benedek Huszár János által irányított munkacsoport, céljuk volt Sepsiszentgyörgyöt meg a környékén levő hét községet – Árkost, Sepsikőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Illyefalvát és Kököst – erős, egységesen működő régióként felépíteni. Megszületett a kisrégió fejlesztési stratégiája is, román nyelvű változata már könyv formájában is megjelent, a magyar változat január elején kerül nyomdába. Elkészült egy dokumentumfilm is, mely Új esély címmel ismerteti a térséget és településeit. Az egyesület székhelye Illyefalván marad, az önkormányzat tulajdonában levő egykori jegyzői lakot újították fel e célból. /Farkas Réka: Létrehozták a Sepsi Egyesületet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./
2009. december 22.
A Szamos Vízügyi Igazgatóságon jelezték, befejeződtek az öt éve zajló ISPA-projektek, amelyek során a megye több településén, köztük Kolozsváron összesen 173 kilométeren bővítették ki az ivóvíz- és csatornahálózatot. /Korszerű ivóvízhálózat 70 millió euróért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
