Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./
2007. szeptember 21.
Száztíz éve született Tamási Áron Farkaslakán, az író szülőfalujában minden évben megemlékeznek az évfordulóról. Az emlékezésen a farkaslaki gyökerekkel rendelkező budapesti professzor, Sipos Lajos Tamási Áronról írt monográfiájával ismerkedhettek meg az egybegyűltek. A neves irodalomtörténész hiteles élet- és pályarajzával új adatokkal gazdagította a Tamási-irodalmat. Amint könyvében írja, 1961-ben pártutasításra Tamási munkásságát ki akarták iktatni az irodalmi hagyományból. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint Tamási Áron a tíz leginkább megfigyelt személy egyike volt, maga Kádár János szorgalmazta ezt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1959. június 30-i ülésén mondotta Kádár: „A választmány (ti. A létrehozandó Írószövetségé) rendben van, én egy nevet kifogásolok. Tamási Áronnal kapcsolatban amellett voltam, tárgyaljunk vele, vállalja, vagy nem. Most mégis felvetem, szabad-e neki itt lenni? Mégis ez az ember írta a Gond és Hitvallást. (Az 56-os forradalom eszmeiségét vállaló kiáltványt) Azokat a csepeli munkásokat, akik ezt terjesztették, börtönbe zárták, ő maga még ki sem nyögte, hogy megbánta... ” Sipos Lajos könyvének nagy érdeme, hogy feltárja Tamási életének ezeket a kevésbé ismert mozzanatait. A lap a könyv két részletével érzékeltette, hogy Tamási Áron az állandó zaklatások közepette is megmaradt egyenes derekú, tisztességes embernek. Az egyik részlet Déry Tibor és társai ellen indított íróperrel foglalkozik. Az íróperben 1957. október 30-án tanúnak beidézték Tamási Áront is, akit vallomástételre akartak kényszeríteni Déry ellen. Tamási belépett és mélyen meghajolt a vádlottak, az írók előtt. Ezt tette távozásakor is. Kádár János, a párt vezetője a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958. október 13-i ülésén kifejtette: „említem ezeket a csodabogarakat, mi szubjektíven meglennénk egészen jól Tamási Áron, Veres (Péter) meg még Szabó Pál nélkül is, aki – ugye – már a jelöltek közé van számítva. ” „…érdemes az ilyen személyek kérdésén gondolkodni, mert én abban nem látok semmi borzasztót, ha 20 olyan félellenzéki van a parlamentben. Beszélni sajnos nem mernek (...), de már szemrehányó pofájuk [sic!] figyelmeztet minket bizonyos dolgokra (...). „Egyébként lehetséges (...) – tette hozzá Kádár–, hogy a közeljövőben le kell tartóztatni újra embereket, akik nem hallgatták meg a tanácsainkat, hogy rakják le a fegyvert, és még ma is motoszkálnak a sötétben. Nem fogja senki félreérteni, hogy ha valami író vagy újságíró, akkor szabad neki a népi hatalom ellen cselekedni. ” /(Borbély László): Száztíz éve született Tamási Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./
2007. október 3.
„Pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülünk. A Nagyszebenben tartandó immár harmadik román–magyar kormányülés ezúttal elsősorban közös fejlesztési projektekre fog koncentrálni” – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 2-án tett budapesti hivatalos látogatása során. /Egyeztetés Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2007. október 6.
Szobordöntések sötét évtizedei után sok-sok próbálkozás után áll a Szabadság-szobor Aradon. Kompromisszumok árán, de áll. Nem a régi helyén, de szimbólumnak itt is megteszi. Akkor is, ha a román Diadalív néz vele szembe. Kezdete lehet a román- magyar megbékélésnek. Tizenhárom hős tábornokra s az 1848–49-es magyar szabadságharc sok száz, sok ezer neves és névtelen katonájára emlékezünk. Egyikük sem készült mártírnak. Kiss Ernő – milliomos földesúr; Vécsey Károly – gazdag főúr; Leiningen-Westerburg Károly – elszegényedett német arisztokrata; Damjanich János – hivatásos katona; Nagysándor József – republikánus demokrata; Schweidel József – 30 évi hű szolgálatáért másfél évvel azelőtt osztrák nemességet kapott; Török Ignác – mérnök; Lázár Vilmos – ezredes; Dessewffy Arisztid – előkelő nemesi család sarja; Lahner György – iparszervezési tehetség; Pöltenberg Ernő – osztrák felső középosztály tagja; Knezich Károly – horvát határőrivadék; Aulich Lajos – pozsonyi fogadós fia. 1849. október 6-án végezték ki valamennyiüket. Aradon 1849 augusztusa és 1850 februárja között további hét magyar honvéd tábornok, törzstiszt és közlegény vesztette életét: Ormai Auffenberg Norbert ezredes, Kossuth szárnysegédje, a honvéd vadászezredek parancsnoka, Nagy Bálint honvédtiszt és testvéröccse, Nagy Ákos közhonvéd, Zombory Imre tüzértiszt, Kazinczy Lajos honvéd ezredes (Kazinczy Ferenc fia), Lenkey János honvéd tábornok, várparancsnok és Hauch Lajos honvéd alezredes, Bem hadsegédje. Haynau először több száz tisztet akart kivégeztetni, mindenkit, aki a császári-királyi hadseregből került a honvédségbe. Feljegyzéseiben, leveleiben nem leplezte bosszúvágyát: „Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak. Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ezt, ha kell, a fejemmel szavatolom... ” A kegyetlen bosszú nem tudta kiölni a szabadságvágyat a magyarságból, a Habsburgok, Sztálin, Rákosi, Kádár mind levitézlettek, Trianon is csak földrajzilag tudta szétszaggatni, lelkiekben nem a nemzetet. /Borbély László: Október 6. – gyász és remény napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2007. október 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2007. október 9.
„A marosvásárhelyi polgármester-jelölés nem az RMDSZ városi szervezetének az ügye, de még csak nem is a megyeié. Úgy gondolom, országos ügy, hogy Marosvásárhelyen kit állítunk jövőre a román pártok ellenében” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Az RMDSZ megbízásából készülő felmérés kérdezőbiztosai szeptember 25. és október 2. között kopogtattak be kérdőívvel a kezükben marosvásárhelyi magyar családokhoz. A Közélet Marosvásárhelyen 2007 című nyolcoldalas kérdőív első húsz kérdése vonatkozik a marosvásárhelyi polgármesterjelölt kiválasztására. Közvetlenül is rákérdeztek arra, hogy Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót tartanák alkalmasabbnak a polgármesterségre. – Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök szerint e felmérés eredményei alapján jelölik ki a személyt. Csegzi Sándor úgy látja, bizonyos kérdéseket tendenciózusan fogalmaztak meg. Amikor bizonyos kérdések átírását javasolta, Csegzi azt a választ kapta, hogy a nyomtatványok már elkészültek. Borbély László nem kívánta kommentálni Csegzi megjegyzéseit. Bulyovszky Loránd, a Borbély László által vezetett Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi titkára meglepődve értesült a felmérés megrendeléséről. Állította, hogy a Bernády Alapítvány nem rendelt semmiféle közvélemény-kutatást. Borbély László tisztázta: a Max Weber Társadalomkutató Központtal végül az RMDSZ megyei szervezete kötött szerződést a felmérésről. A Krónika egyik olvasója jelezte, hogy egy bárban két kérdezőbiztos a közvélemény-kutatás nyomtatványait írta át. A ceruzával beírt válaszokat kiradírozták, és golyóstollal átírták. Veres Valér szerint azonban nincs semmi kivetnivaló abban, hogy az esetleges hibák kiküszöbölése érdekében a kérdezőbiztos előbb ceruzával írja be a válaszokat, és csak később erősíti meg golyóstollal. /Testreszabott kérdőívek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2007. október 13.
Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette: a kormány által előkészített 2008-as költségvetést jóváhagyja a parlament, mivel azt más pártok is felvállalhatják. Borbély közölte, a kormány a jövő héttől megbeszéléseket tart minden parlamenti csoporttal. /Átmegy a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2007. október 15.
Romániának a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb fejlesztési régiókra van szüksége, olyanokra, amelyek versenyképesek a többi régióhoz viszonyítva, meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek – hangsúlyozták október 13-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett konferencián. A szervezet vezetői bemutatták a sajtónak az új fejlesztési régiókról szóló elképzelésüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: a jövő Európájában már nincs helye a „nemzetállami” gondolkodásmódnak, egyre inkább érvényesülnie kell a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének. Statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a hivatalosan elfogadott nyolc régiót, így például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen „közösködik” egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével. Borbély László felvázolta, hogy az RMDSZ a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb régiókat szeretne. Csutak István volt integrációs államtitkár, Winkler Gyula miniszter tanácsosa grafikonokkal illusztrált előadásában mutatott rá arra, hogy a mostani heterogén régiókon belül tapasztalható gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözőségek lehetetlenné teszik a következetes fejlesztési elképzelések kidolgozását. /Kisebb, működőképesebb, saját identitású régiókat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A múlt rendszerből a kommunista hatalom homogenizációs politikájának szemléletét viszi tovább a jelenlegi régiófelosztás, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére törekszik, fogalmazták meg a szakemberek Marosvásárhelyen. Hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté. A folyamat megállítására létre kell hozni az önálló székelyföldi régiót, amelynek racionalitása, egységes kulturális, etnikai és gazdasági vonása van. Tisztában kell lenni azzal is, jelentette ki Markó, hogy a jelenlegi közigazgatási egységekre nagyon nehéz lesz fejlesztési régiót építeni. /Lokodi Imre: Régióátrajzolási offenzíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Az RMDSZ az eddigi nyolc helyett tizenöt fejlesztési régióba sorolná Románia megyéit. A tervezetben a három székelyföldi megye önálló entitásként szerepel. /Tizenöt fejlesztési régiót javasol az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2007. október 19.
Ostalgie új szó, a német szótárakban sem található. Két szóból olvasztották egybe, a kelet jelentésű Ostból és a nostalgie-ből (nosztalgia). Jelentése az NDK (Honecker Német Demokratikus Köztársasága) utáni sóvárgás. Egy élelmes vállalkozó megvásárolt és felújított egy lerobbant tömbházat Kelet-Berlinben, s a hajdani NDK-standardra emlékeztető szállodát rendezett be benne. Minden szobába Honecker-portrét tettek, az előcsarnokban NDK-relikviák sorakoznak. Jó előre le kell foglalni a szobát, olyan sokan jönnek. Mindez nemcsak az egykori NDK-ra, a volt szovjet blokk többi államára is jellemző. Közvélemény-kutatások szerint nem kevesen vannak olyanok Romániában, akik visszasírják a Kondukátor idéző jelbe kívánkozó „aranykorát”. A pártelit kevésbé szemfüles tagjai, akik a 1989 után nem fértek a tűz közelébe. Nosztalgiáznak a rendszerváltás áldozatai, a munkanélküliek, a kisnyugdíjasok, a falusi öregek. Az egykor szekusok az átlagosnál többszörösen nagyobb nyugdíjukkal ma is a kivételezettek közé tartoznak. Nem maradnak le a románoktól a magyarok sem. /Borbély László: Ostalgie. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./
2007. október 27.
A Miska bácsi levelesládája rádióműsor dokumentumaiból válogatott budapesti kiállítás megnyitóján hangzottak el a Padisák Mihályt, az adás szerkesztőjét méltató, dicsérő szavak: Oly korban tette a dolgát nyelvért, a nemzetért, amikor nem volt divat nemzetben gondolkodni, a határon túli magyarokat emlegetni. Ezt az értékelést dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogalmazta meg. Padisák Mihály, Miska bácsi valóban mindig nemzetben gondolkodott, nem csak magyarországi hallgatóihoz, a határon túliakhoz is szólt műsorával. 1952-től nyugdíjazásáig, 2001-ig volt a Kossuth Rádió munkatársa, riporterként, irodalmi szerkesztőként, műsorvezetőként dolgozott a gyermekrádiónál, 25 éven át – 1976-tól megszűnéséig – vezette a Miska bácsi levelesládája című páratlan sikerű ifjúsági adást. Hiánytalanul megőrizte, rendszerezte és most a múzeumnak adományozta a népszerű rádióműsor többnyire diákok és pedagógusok leveleiből álló anyagát. Ezek töredéke látható a kiállításon. Levelek a Kárpát-medence minden tájáról. A falon a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország térképén a kiállítás rendezői feltüntették valamennyi olyan helység nevét, ahonnan levelet kapott Miska bácsi. Hargita megye helyén alig férnek a falu- és városnevek, innen került ki a legtöbb levélíró. Miska bácsi Ezer szállal címmel könyvbe válogatta a levelek legjavát, így állt össze „az ezredforduló határon túli magyar fiatalságának hű tükre. ” A Hargita Népe korábban (2002. június 27-én) Tollpróba címmel már közölt egy összeállítást a könyvből. /Borbély László: Nemzetben gondolkodó Miska bácsi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Emlékeztető: Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaság /HVG/ 2000. március 4-ei számában Mit fogunk hallgatni? címen megbélyegezte a Magyar Rádió közkedvelt gyermekműsorát, Miska bácsi levelesládáját. TGM szerint ez a műsor „az irredenta lelki pedofília hetenkénti orgiája”, „amelyet Miska bácsi levelesládája címmel sugároz az állam”. A műsor felelős szerkesztője, Padisák Mihály a hetilap március 18-ai számában válaszolt erre a minősítésre. A „Miska bácsi levelesládája”, gyermekek – köztük erdélyiek – ezreinek leveleit közölte, hírt adott életük eseményeiről. Tanácsot adott itthon és határon túl, segített az élet dolgaiban eligazodni, s olykor még olyan életpályát is elindítani, mint Kő Pál szobrászművészét, aki ezt ma is büszkén vállalja. A műsor szerkesztője Kolozsvárról átcsempészte Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bálint Tibor, Bajor Andor, Hervay Gizella gyermekírásait, s nem mint „romániai magyar írókat”, hanem mint magyar írók műveit közölte azokat. „Amennyiben TGM szóhasználatában a gyermekek szerető szolgálata „lelki pedofília”, s népünk anyanyelvének, hagyományainak őrzése „irredentizmus”, úgy én ezt szívből vállalom. ” – írta Padisák Mihály. /Kíméletlenül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 2000. ápr. 4./
2007. október 29.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. október 29.
A Bernády-napokon Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékszobát avatott a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Maros Megyei Múzeum. Az emlékszobával a vásárhelyi magyar közösség sokéves álma valósult meg. Bernády György egykori polgármester megmaradt tárgyi örökségét: irodabútorait, polgármester emlékiratait, díszes könyvtárát a helyi református egyház őrizte meg. Lakatos Péter református lelkész elmondása szerint a most kiállított hagyaték jó része soha nem került nyilvánosság elé. Az alapítvány évente Bernády-emlékplakettel – Gyarmathy János szobrászművész alkotása – jutalmazza azt a személyiséget, aki a néhai polgármester szellemiségének folytatójaként a Bolyaiak városát gyarapítja. A Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László miniszter a Bernády-emlékplakettet Csató Béla főesperes-plébánosnak adta át. A Bernády Házban megnyílt Szász Endre festészeti és grafikai kiállítása is. /Lokodi Imre: Bernády-emlékünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. október 31.
„Nem is merült fel annak kérdése, hogy meghívjuk Traian Basescut, és nem is fogjuk meghívni” – mondta el Markó Béla RMDSZ-elnök. Ezzel cáfolta Borbély Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, aki kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy Traian Basescu is részt vegyen a szövetség kampányzáró rendezvényén. /M. L. : Markó: nem hívjuk Basescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2007. október 31.
A harmincezer lelket számláló Kézdivásárhely október 30-tól Székelyföld legnagyobb sportcsarnokával dicsekedhet, amely ezerkétszáz férőhelyével jóval nagyobb azoknál a létesítményeknél, amelyek az elmúlt évek során kormánytámogatással épültek. A csarnokot Borbély László fejlesztési miniszter és Török Sándor helyi polgármester adta át. Borbély reméli, hogy jövő év végéig befejezik a jégpályát is. Borbély László elmondta: azért épült itt Székelyföld legnagyobb sportcsarnoka, mert láttak hajlandóságot a helyi önkormányzat részéről, hogy pénzt áldozzon erre. /Illyés Judit: Székelyföld óriáscsarnoka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2007. november 8.
Az RMDSZ számára kiemelt feladat a román környezetben élő magyar közösségek támogatása – mondta Borbély László kormányzati tevékenységekért felelős RMDSZ-alelnök október 7-én a csángóknál, diószéni, illetve forrófalvi látogatásán. Az előcsatlakozási alapokból, illetve a Regionális Operatív Program keretében a falusi infrastruktúrát támogató kormányrendelet által előírt program keretén belül Ágas, Diószén, Gyimesbükk, Gyimespalánka részesült támogatásban. /Feladatunk a román környezetben élő magyarok támogatása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./
2007. november 10.
Horváth Levente alprefektus kíséretében Kisiratosra érkezett Borbély László miniszter. Almási Vince polgármester körbevezette a közelmúltban teljesen felújított községházán, ahol folytatódtak a megbeszélések a község, illetve az RMDSZ színeiben tisztséget nyert polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, tanácsosokkal. A kisiratosi sportcsarnok előtt – amely Arad megyében ötödikként készült el – az óvoda és iskola diáksága a tanári karral együtt várta a minisztert. Almási Vince polgármester elmondta: amióta Kisiratos újra község lett, hatalmas léptekkel indult el a fejlődés útján, utakat köveztek, beindult az ivóvízprogram, felújították a bekötő utat, a községházát, központi fűtést szereltek az iskolába. Borbély László előbb magyarul, majd románul adott hangot véleményének: Kisiratos megérdemli a sportcsarnokot. /Balta János: Sportcsarnok-avatás Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./
2007. november 16.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke marosvásárhelyi gyűlésén „Erdély román föld!”; „A román az állam hivatalos nyelve!”; „Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensekkel kampányolt. „A Konzervatív Párt nem szélsőséges, nincs senki ellen, de a helyzet ismeretében szükségesnek tartja megalkotni és a parlamenttel elfogadtatni az erdélyi románok státustörvényét. Képtelenség, hogy a román államban külön státustörvényt kell alkotni az erdélyi románoknak” – jelentette ki Dan Voiculescu. Voiculescu szerint az erdélyi románok státustörvényére azért van szükség, mert Erdély bizonyos részein, túlnyomórészt a Székelyföldön, a többségben élő magyarság gazdasági és kulturális szempontból fokozatosan háttérbe szorította az ott élő románságot. Bejelentette, hogy a román nemzeti ünnep erdélyi központjának Sepsiszentgyörgyöt látná alkalmasnak, de ha az RMDSZ polgármestere megakadályozná, akkor Csíkszeredát javasolja. Ha viszont a magyar többségű csíkszeredai önkormányzat is akadályokat gördítene, akkor legyen Marosvásárhely a románok nemzeti ünnepének centruma. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Voiculescu kijelentéseire reagálva azt mondta, alaptalan a PC státustörvénykező kezdeményezése, mindössze választási propagandát szolgál. /Lokodi Imre: Erdélyi románok státustörvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2007. november 19.
Traian Basescu államfő november 18-án, vasárnap Kolozsvárra látogatott, és részt vett a Demokrata Párt tagságának tömeggyűlésén, az azt követő sajtóértekezleten pedig az egyéni körzeti választási rendszer bevezetésére kiírt népszavazást népszerűsítette. Ezt szintén vasárnap tartják, az EP-választásokkal egy időben. Szerinte ki kell cserélni a politikai elitet, amelynek két érdemét ő is elismeri: létrehozták a piacgazdaságot és megvalósították az uniós tagságot. A Tariceanu-kormány öt minisztere ellen indult bűnvádi eljárás, a pártok nem képesek önmagukat megreformálni, a belső takarításhoz külső segédlet kell. Traian Basescu külön szólt a nemzeti kisebbségek jogalkotói képviseletének várható alakulásáról. Szerinte az új rendszerben a magyarok parlamenti képviselete sok megyében biztosított lesz, csupán a régi emberek helyébe kell újakat küldeniük. „Ha viszont marad a mostani rendszer, nem biztos, hogy legközelebb az RMDSZ eléri az 5%-os parlamenti küszöböt” – mondta. /Ezen a héten még toborozhatják a szavazókat az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Az RMDSZ-t is támadta az államfő, aki a Demokrata Párt kolozsvári kampányrendezvényén. Állítom, hogy a magyaroknak is előnyükre válik, ha Markó Béla vagy Borbély László és egy jobb hírnévnek örvendő magyar jelölt között választhatnak” – fejtegette Traian Basescu. Az államfő leszögezte: az általa javasolt választási törvény nem írná elő az öt százalékos bejutási küszöböt. „Az egyéni választókerületes szavazási rendszer az RMDSZ-nek is biztosítja a parlamentbe való bejutást, hiszen Kovászna, Hargita vagy akár Bihar, Szatmár megyékben is nagyszámú szavazatokat gyűjthetnek be. Aki azt állítja, hogy az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, nem akar szembenézni a választók akaratával” – állította sajtótájékoztatóján az elnök, aki szerint az RMDSZ sokkal többet kockáztatna a jövő évi parlamenti választásokon, ha a bejutási küszöb 5 százalék maradna. Borbély László meghívására reagálva, miszerint vegyen részt Marosvásárhelyen az RMDSZ kampányrendezvényen, az államelnök kijelentette, azért nem tett eleget a felkérésnek, mert Markó Béla RMDSZ elnök, a kampányra hivatkozva, nem látta szerencsésnek az államfő látogatását. „Meggyőződésem, a magyarok is szerették volna látni az ország vezetőjét” – mondta Basescu. Az RMDSZ elnöke reagált a szövetséget ért vádakra, leszögezve, az RMDSZ semmiféle érdekcsoportnak nem tagja. „Jelenleg egyetlen csoportosulás létezik, és ez az Európai Néppárt. Ennek valóban tagjai vagyunk, akárcsak a Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt” – mondta. /Nánó Csaba: Basescu: jobb magyarokat! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2007. november 24.
Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgy is gazdagabb lett egy új sportlétesítménnyel. November 23-án – közel egyéves késéssel – Borbély László regionális fejlesztési miniszter jelenlétében adták át a városban a 150 férőhelyes sportcsarnokot. /Tibodi Ferenc: Felavatták az új sportcsarnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2007. november 24.
Négyüléses iskolapadok a kicsi falusi iskolákban voltak. Fontos kellékei lehetnének az iskolatörténeti kiállításoknak. A régi taneszközökkel együtt meg kell menteni az iskolapadokat is. A Szeged melletti Ópusztaszeren bemutatják például a régi iskolát is. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban mintaszerűen berendezett gazdag iskolatörténeti kiállítás is van. Összehangolt értékmentésre lenne szükség. /Borbély László: Értékmentés iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2007. december 3.
A Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) és regionális iparkamarák által összeállított Cégek Országos Toplistáján több magyar díjazott is szerepelt az Üzleti Kiválóságok Toplistájának díjkiosztó gáláján. A kiosztott 14 díj egyikét Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter kapta. /Oborocea Mónika: Gála kiválósági toplistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2007. december 6.
Borbély Károlyt, az Országos Ifjúsági Hatóság elnökét javasolja az RMDSZ Winkler Gyula helyébe a távközlési tárca élére, így a szövetségnek a kormányban Borbély Lászlóval együtt két Borbély nevű minisztere lesz. A jelölt végleges kinevezéséről Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek kell döntenie. „Én vállaltam, mert nem félek a munkától” – mondta Borbély, akinek utódját az ANT élén szintén az RMDSZ nevezi meg. A tisztség egyik legesélyesebb várományosa a Miért-társelnök Kovács Péter. Nehézséget okozott, hogy az RMDSZ vezetőinek ajánlatát több fiatal politikus is elhárította: köztük a jelenleg az ügyvezető elnökségen dolgozó Porcsalmi Bálint volt távközlési államtitkár és Tánczos Barna jelenlegi szállításügyi államtitkár. Utóbbi korábban jelezte: nem szívesen hagyja ott a májusban elkezdődött munkát. Winkler Gyula maga is elismerte: nem ment könnyen a jelölt megtalálása, mert a miniszteri tisztség nem kecsegtető. A Borbély Károly távozásával megüresedő ANT-elnöki tisztségre szintén az RMDSZ tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A tisztséget valószínűleg Kovács Péter, a Miért társelnöke kapja meg. /Cs. P. T. : Két Borbély, két tárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2007. december 8.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: elvárja, hogy Traian Basescu államelnök “egyenlő közelséget vagy távolságot tartson a magyar kisebbség különböző irányzatai iránt”. /Egyenlő távolság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2007. december 12.
A Gyergyói-medence polgármestereivel találkozott Gyergyószentmiklóson december 11-én Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Ismertette az általa vezetett minisztérium pályázati kiírásait, illetve a regionális fejlesztési programokat. A jövő évben induló programok közül a tárcavezető kiemelte az úszómedence-programot, amelynek egyik Hargita megyei „esélyese” éppen Gyergyószentmiklós, ugyanakkor elmarasztalóan nyilatkozott arról, hogy lakószövetségek hiányában a város még nem kapcsolódott be a tömbházak hőszigetelését célzó kormányprogramba. /Dicsért és bírált Borbély László. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 19.
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter büszke a tárca idén nyújtott legnagyobb teljesítményére, a 3,7 milliárd eurós uniós támogatást jelentő Regionális Operatív Program elindítására. A városok fenntartható fejlődését támogató pályázás kritériumrendszere egészen friss, és a következő hét évben több mint 1,3 milliárd euró fordítható ilyen beruházásokra. /Mihály László: Borbély büszke 2007-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2007. december 19.
„Féligazságok kimondásával nem mondunk igazat, sőt közel állunk a hazudozáshoz. Így járt el hétfőn Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is velem szemben, amikor kiragadott és a sajtó elé tárt bizonyos részeket az általa és Borbély László által megrendelt közvélemény-kutatásból. Úgy érzem, akciójával nem személyesen engem, hanem a saját szervezetének a jelöltjét szabotálja” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Marosvásárhely jelenlegi RMDSZ-es polgármesterjelöltje azok után lendült ellentámadásba, hogy Kelemen a Max Weber Társadalomkutató Intézet készítette felmérésnek csak azokat az adatait hozta nyilvánosságra, amelyek a jelenlegi alpolgármester hátrányát hangsúlyozzák a városvezetésre szintén pályázó Borbély Lászlóval szemben. Csegzi megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-választmány nyári ülésén – még a szavazást megelőzően – mindkét fél megígérte, hogy vereség esetén támogatja a nyertest. Kelemen Atilla nem reagált Csegzi felvetéseire. /Szucher Ervin: Csegzi Sándor úgy érzi, az RMDSZ szabotálja őt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2007. december 22.
Van esély a jelenlegi marosvásárhelyi polgármester leváltására a jövő évi helyhatósági választásokon, ehhez azonban hiteles jelöltre van szükség – szögezte le marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. Elmondta, tiszteletben tartja a városi RMDSZ választmányának Csegzi Sándor jelölésére vonatkozó döntését, akkor is, ha a kérdéses szavazás előtt a 13 körzetből 9 őt javasolta polgármester-jelöltnek. Nem tekinti magát Csegzi versenytársának. Borbély szerint az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek nincs okuk szégyenkezésre a városnak nyújtott támogatás tekintetében sem. Az előző kormányzati ciklusban egyetlen sportterem sem épült Marosvásárhelyen, most pedig jövőre már a negyediket fejezik be, nem beszélve a minisztériumi alapokból épített lakásokról, és más kormánypénzen végzendő marosvásárhelyi beruházásokról. /(benedek): Borbély: van esély a polgármester-váltásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2007. december 27.
Immár több mint tizedik törvénytervezetemet buktatták meg RMDSZ-es képviselőtársaim, írta Garda Dezső. Garda felkérte az RMDSZ frakció vezetőjét, hogy tegye meg a lépéseket a különböző pártokkal való egyeztetésre a törvénytervezet támogatása érdekében, és megkereste Borbély László minisztert, arra kérve, hogy legyen jelen mind a plénumbeli vitánál, mind pedig a végső szavazásnál. A végső szavazásnál Garda meggyőződhetett arról, hogy kollegái aknamunkája sikerrel járt. Azt azonban nem hitte volna, hogy négy RMDSZ-es képviselő nyíltan a törvénytervezete ellen szavazzon. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Borbély László miniszter jelenléte sem változtatta meg az RMDSZ-es honatyák magatartását. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 27. – 52. sz. /
2007. december 28.
Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1949 címmel időszaki kiállítás látható Budapesten a Terror Házában, a felvidéki magyarság apokalipsziséről. A véget ért II. világháború szenvedésein túltett a szláv nemzetállamiság kiteljesítését, a magyarság felszámolását célzó benesi dekrétumok sora. Kitelepítések, kényszerű lakosságcsere, reszlovakizáció lett a németekkel együtt kollektív bűnösként kezelt őshonos magyarok sorsa. A hosszú ideig elhallgatott igazság ellenére Erdélyben is tudtak nemzettársaik balsorsáról. Nem a történelemkönyvekből, a felvidéki magyar írók műveiből. Hirtelenében három könyvet idézett fel a cikkíró, kettőt közülük a Kriterion adott ki. Egyik a Kossuth-díjas Dobos László Egy szál ingben című regénye, a másik Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című szociológiai érzékenységgel megírt önéletrajza, az első 1979-ben, a második 1984-ben jelent meg Bukarestben. A harmadikat, Duba Gyula Aszály című regényét a pozsonyi Madách Kiadó jelentette meg, de az előző kettőhöz hasonlóan azt is csíkszeredai könyvesboltban lehetett beszerezni. Kordokumentum mindhárom könyv. Pár részlet belőlük. Véget ért a háború, de szeptemberben a többségében magyar lakosságú faluban nem nyílt meg a magyar iskola. Még izmainkat is megtapogatták, mint hajdan a rabszolgavásáron – panaszolta a csehországi kényszerlakhelyre hurcolt asszony. Fasiszta népség, a Dunában lenne a helyük – átkozódott a szlovák sofőr a kitelepítésre ítéltek vonakodása láttán. Belebetegedett, idejekorán meghalt az életéről beszélő főszereplő édesapja, mert övéi mentése érdekében aláírt egy papírt: nem az, mint aminek született. Reszlovakizált akkori szóhasználattal élve. Fábry Zoltán felvidéki magyar író tömören fogalmazta meg a korszak lényegét: „Létünk, szavunk, nyelvünk tagadásba vétetett... ” A Terror Házában látható kiállítás alátámasztja mindezeket, kimondja, amit az írók annak idején nem vethettek papírra. Eduard Benes köztársasági elnök 1945. április 2. és október 27. között 98 dekrétumot bocsátott ki. Ezek közül 13 vonatkozott közvetlenül a németekre és magyarokra, de jó néhány tartalmazott közvetve olyan rendelkezéseket, melyek a két kisebbség kollektív bűnösként való elmarasztalásával függtek össze. Benes már 1945. februári rádióbeszédében nyíltan szólt szándékáról: „Elő kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének végleges megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz. ” A dekrétumok nyomán következtek a gyakorlati intézkedések. Hogyan kell a magyarokkal bánni? – kérdi szalagcímében az egyik ‘45-ös újság. Megadja a választ is: csak délután 3 és 6 között vásárolhatnak, este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatják el lakóházaikat, ha egy cseh jelentkezik, a magyart ki kell tenni munkahelyéről. Emellett tilos a magyar nyelvű körmenet, a magyar nyelvű istentisztelet, az üzletekben nem szolgálhatnak ki magyarul senkit. Tetézik mindezt a kitelepítések. Hallani a kiállításon a visszaemlékezők hangját. Panaszkodtunk a kísérő katonának – mondja egyikük –, olyan hideg van a vonaton, hogy megfagyunk. Nyomban jött a kegyetlen válasz: Ha megfagynak, hát el lesznek temetve. Csehországba hurcolt idős asszony sírva emlékezik szenvedéseire, terhes volt, nem bírta a nehéz fizikai munkát, durva káromkodás járt neki fizetségül az elégedetlenkedő gazdától: szakramenszki kurvi magyarszki... Korabeli újságok, fényképek, felhívások, hirdetések, használati tárgyak, munkaeszközök, ruhaviseletek láthatók a kiállításon. Magyar szenvedéstörténet a kiállítás. A szlovákok hallani sem akarnak a Benes-dekrétumok visszavonásáról, a magyar iskolákban növelik a szlovák nyelvű órák számát, a révkomáromi múzeum nevéből törölték a magyar kultúra kifejezést, a schengeni határok megnyitása után a zajártalomra való hivatkozással betonakadályokkal állják útját a magyar gépjárműveknek az egyik településen. A magyarellenesség nemcsak a Vadim- és Funar-féle ultranacionalisták jellemzője, a mindenkori román politikusok nemzetiségi kérdésekben szívesen működnek együtt a szlovákokkal. /Borbély László: Felvidéki magyar sorstragédia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
