Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is közösen kampányolt Tőkés László és Orbán Viktor. Szűkösnek bizonyult november 20-án Marosvásárhelyen az Ifjúsági Ház Tőkés László kampányrendezvényén, ahová Orbán Viktor Fidesz-elnökkel érkezett. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd emlékeztetett, „tizennyolc évvel ezelőtt vállalta el a kilakoltatással fenyegetett temesvári lelkipásztor jogi képviseletét, amikor a vele egy irodában dolgozó Frunda György elutasította”. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Tőkés László a teljes romániai magyarságot, sőt az ország és Európa többi kisebbségét is tisztességesen képviselné. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint a választóknak kötelességük emlékezni arra, hogy 1989 decemberében miként nyilvánult meg Tőkés és miként Frunda. Az RMDSZ csúcsvezetőségének nyilatkozataira reagálva Orbán Viktor nevetségesnek tartotta, hogy beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe. „Mindaddig, amíg célunk a magyar nemzet határokon átívelő egyesítése, egyfolytában be fogunk avatkozni egymás ügyeibe!” – mondta. Szerinte Tőkésnek nincs szüksége arra, hogy ő mellette kampányoljon – nem a püspök, hanem az általa képviselt ügy mellett emel szót. Sepsiszentgyörgyön a kampányrendezvényen közel 5000 érdeklődő gyűlt össze. A tömeg tapssal fogadta Tőkés Lászlót, Orbán Viktort és kíséretüket. Üdvrivalgás tört ki Szilágyi Zsolt kampányfőnök bejelentésére, miszerint a legutolsó belső közvélemény-kutatás szerint „a biztos szavazók körében Tőkés közel 10 százalékkal vezet a pártlistával szemben”. Kovács István házigazda unitárius lelkész Albert Álmos polgármestert bírálta. „Nem kis nyomás nehezedett rám, amikor a város polgármestere közpénzekből fizetett újsághirdetésekben személyeskedő, rágalmazó írást tett közzé” – mondta. Orbán Viktor és Tőkés László is az autonómia kivívásának szükségességéről szólt. A Fidesz-elnök kijelentette: „az erdélyi magyarság az autonómia nélkül nem tud boldogulni”, és felszólította a jelenlévőket: „olyan embert küldjenek Brüsszelbe, aki szívén hordozza az autonómia ügyét”. Tőkés az RMDSZ 12 pontos nyilatkozata kapcsán kijelentette: „Az RMDSZ pontosan annak megvalósítását mulasztotta el, amivel most választásokat akar nyerni”. A püspök a román választókhoz román nyelven szólt. /Kovács Zsolt, Szucher Ervin: Ökuménia és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./ Tőkés László úgy véli, hogy a nagyszebeni közös kormányülésen Gyurcsány és Markó titkos paktumot kötött arról, hogy „nem piszkálják többé az autonómia ügyét”. Kifejtette, ha Brüsszelbe kerül, akkor Európa is tudomást vesz arról, hogy Erdélyben is több mint másfél millió magyar él. /Lokodi Imre: Orbán „közös magyar ügye“. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2007. november 21.
Tőkés László az a közéleti személyiség, aki minden nemzetiség részére autonómiát biztosítana, aki azt szorgalmazza, hogy óvodától egyetemig állami pénzből finanszírozott oktatása legyen minden népnek. Ő az, akit emiatt legtöbbet támadnak. Cs. Gyimesi Éva a kolozsvári Szabadság című napilap hasábjain azt írta: „Az a keskeny út, amelyen Tőkés László jár, éppenséggel lefele vezet, a völgybe. A kétes értékű támogatók által manipulált mai László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának „kiábrázolását”. A cikkíró, dr. Újvári Ferenc üzeni Cs. Gyimesi Évának és eszmei rokonának, Fey Lászlónak, hogy feleslegesen kampányolnak az immár 17 éve a román nemzeti érdekeket kiszolgáló RMDSZ-nek. Vezetőik vagyoni állapota példátlanul gyarapodott. Frunda György szenátor mesés villát hozott össze, míg Tőkés László vagyona ma is ugyanannyi, mint 1989-ben. Az RMDSZ-kampány ma az egységféltés retorikájától hangos. Vajon ki vétett az egység ellen? Mi akadályozta meg az RMDSZ-t, hogy Tőkés László köré építsen ki egységet? Miért kellene ennek fordítva történnie? Oroszország elnöke, Vladimir Putyin októberben kijelentette: amennyiben Koszovó jövőjét Amerika javaslata szerint fogják rendezni, akkor Dobrudzsát vissza kell adni a bolgároknak, és Erdélyt a magyaroknak. A román sajtó szavait napokon át felháborodással elemezte, a magyarországi sajtó mélyen hallgatott. A jogbitorlók tele vannak félelemmel. A jogsértések ellen állandóan tiltakozni kell. A cikkíró szerint az első tiltakozás az lenne, ha Magyarország mindenkori elnökét az elcsatolt területek magyarsága is megválaszthatná. Ezzel bizonyíthatnánk, hogy a nemzet – Illyés Gyula szavaival élve – a magasban eszmeileg újra egyesül. Kárpát-medence népeinek jogvitás ügyeiben Erdély nagy püspöke, Márton Áron terjesztett be a bukaresti katonai törvényszéken rabruhában rendezési alternatívát: „Hogy Trianon miatt emlékirattal fordultam az ENSZ-hez, ez a vád megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Egy közös telekkönyvi tulajdont nem lehet csak úgy megosztani, hogy az egészet odaítélem az egyik társtulajdonosnak. ” A nagy püspök szavai mára semmit nem veszítettek érvényességükből. Kárpátalján az ukrán és a magyar, Felvidéken a szlovák és a magyar, Délvidéken a szerb és a magyar, Erdélyben, pedig a román és a magyar a társtulajdonos. Közöttük kell méltányos módon megosztani a közös vagyont. Az illető kormányok versenyezzenek abban, hogy saját ajkú lakosságuknak miként tudnak méltányosabb kulturális és területi autonómiát nyújtani. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Tőkés Lászlót kell az Európa Parlamentbe küldeni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./
2007. november 23.
Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti jelöltlista-vezetője a vele készült interjúban leszögezte, biztos abban, hogy az RMDSZ bekerül az Európai Parlamentbe. Ötödik hete kampányolnak, az emberek még mindig nem értik, miért nincs közös lista, másrészt pedig az európai parlamenti képviselet tétjét firtatják. Frunda szerint a közvélemény-kutatások az RMDSZ támogatottságának folyamatos növekedését mutatják. Át fogják lépni az öt százalékot. Tartották magukat ígéretükhöz pozitív kampányt folytattak. Megmagyarázták, hogy a független jelöltnek nem az a célja, hogy bejusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ-t kiszorítsa. /Lokodi Imre: „Ott leszünk Brüsszelben”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2007. november 26.
November 25-én volt a választás. A Traian Basescu kezdeményezte népszavazás az egyéni választókerületek bevezetéséről érvénytelen, az alacsony részvétel miatt. Az urnák bezárása után két exit poll-t tettek közzé, amelynek eredményei között kevés eltérés tapasztalható. A CSOP szerint az RMDSZ-nek 6,2%-ot, míg Tőkés Lászlónak 3,7%-ot sikerült megszereznie. Következésképpen az erdélyi magyarságnak összesen három képviselője lesz az EP-ben: Frunda György és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátorok, valamint Tőkés László református püspök. A CCSB adatai szerint RMDSZ – 6,3%, Tőkés László – 3,3%. Az eredményekre reagáló erdélyi magyar politikusok nyilatkozatai egybecsengnek abban: folyatni kell az RMDSZ és a Tőkés László neve által fémjelzett ellenzék közt a dialógust. A mintegy másfél milliós romániai magyarságnak most először kell választania az RMDSZ-lista és Tőkés között. A Traian Basescu államelnök által kezdeményezett referendum csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult 18 millió állampolgárnak legalább a fele plusz egy fő (azaz több mint 9 millió szavazópolgár nyilvánít véleményt e kérdésben.) Bojkottálta a referendumot a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Calin Popescu Tariceanu pártelnök, Crin Antonescu és Cristian Adomnitei alelnök, illetve más vezető liberális politikusok nem vettek részt a népszavazáson, nyilatkozataikban az államfői kezdeményezés fölöslegességét hangsúlyozták. Hasonlóan járt el a Szociáldemokrata Párt (PSD) „belső ellenzékéhez” tartozó Adrian Nastase, Ion Iliescu és Nicolae Vacaroiu, valamennyien azt hangoztatták: nem vettek részt a referendumon. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: szavazatával a magyar szolidaritást támogatta, hogy az erdélyi magyarságnak minél erősebb brüsszeli képviselete legyen. Markó közölte: nemmel szavazott az államfő által kezdeményezett referendumon. Tőkés László református püspök, független jelölt mind az EP-választásokon, mind a referendum kapcsán leadta szavazatát. Kijelentette, hogy az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése hátrányosan fogja érinteni a nemzeti kisebbségek pártjait. Tőkés ugyanakkor elmondta, „szégyenkezik” az RMDSZ tagjainak hozzáállása miatt, mivel a szövetség képviselőinek közbenjárására a Magyar Polgári Egyesület (MPE) megfigyelőit kizárták a szavazókörzetekből. /Győzött az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2007. november 26.
Az egység és a szolidaritás továbbra is fontos a romániai magyarságnak – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen azt követően, hogy közzétették az exit-poll eredményeket. Markó kijelentette: ha megvalósult volna a teljes összefogás listája, akkor 4–5 európai parlamenti képviselője lehetne a romániai magyarságnak. Megköszönte azoknak a romániai magyaroknak, akik a szövetségre szavaztak. Markó sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak az EP-ben, és azt, hogy valósítsa meg a választási kampányban vállalt terveit. Hozzátette: az biztos, hogy amit az RMDSZ ígért, azt teljesítik. Frunda György, az RMDSZ első helyezett EP-képviselőjelöltje örül annak, hogy Tőkés bejutott az EP-be, mert neki nem az volt a célja, hogy megszerezze a számára mandátumot biztosító szavazatszámot, hanem az, hogy megakadályozza az RMDSZ sikerét az európai parlamenti választáson. Ezért úgy véli, hogy legyőzték a független jelöltet. Utalva arra, hogy a romániai erdélyi magyarságnak 4–5 európai parlamenti képviselője is lehetett volna, elmondta: a református püspök lelkiismerete nem lehet most nagyon nyugodt. /Markó: Továbbra is fontos az egység. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2007. november 26.
Üdvrivalgás tört ki Marosvásárhelyen, az összesereglett RMDSZ-vezetők, jelöltek és támogatók örömmel fogadták az eredményt. Egyedül Frunda György kiáltott hangos hújt, amikor jóval a 2,8 százalékos küszöb fölött hallotta meg Tőkés László nevét. Markó Béla rászólt, sok sikert kívánt riválisának, de emlékeztetett, hogy a magyarság most akár négy-öt képviselőt is Brüsszelbe juttathatott volna. „Alaptalanok voltak azok az aggályok, hogy a demokratikus versenyhelyzet kudarcot jelent a magyarság számára. A rendszerváltás után 18 évvel nagykorúsodott az erdélyi magyarság, tudott élni a választás lehetőségével” – állapította meg Tőkés László. „A politikai pluralizmus mára már nemcsak igény, hanem bizonyosság az erdélyi magyar közösség számára. A választás szabadsága pedig nemhogy gyengíti, hanem erősíti a hazai magyarságot” – fogalmazott Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Befutó magyarság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2007. november 27.
Tőkés László európai parlamenti képviselő leszögezte, sohasem a tisztségtől, a rangtól tette függővé a munkáját, mindig szolgálni akart. Lehetőleg már a jövő héten Brüsszelben akar lenni, az adminisztratív ügyek intézésére. A mostani európai parlamenti választás szerinte sikertörténet. A demokratikus választási versenyhelyzet rendkívüli mozgósító erővel hatott. Az RMDSZ vezetői úgy vélekednek: közös listaállítás esetén a magyarság akár négy vagy öt képviselői helyet is szerzett volna. Tőkés ezt cáfolta: az RMDSZ a márciusban leadott támogató aláírások számához képest mintegy 70 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött össze, ő pedig mintegy 30 ezerrel többet, mint amennyi támogató aláírása volt. Az RMDSZ nem tudja reálisan nézni a valós helyzetet. Tőkés László november 25-i, vasárnapi javaslatára, miszerint vegyék fel újra a tárgyalás, a párbeszéd fonalát, az RMDSZ részéről visszautasítás volt a válasz. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ott lesz két volt vetélytársa, Frunda György és Sógor Csaba szenátor is. Ha a szabad demokrata Szent-Iványi István és a szocialista Tabajdi Csaba adott esetben együtt tud működni az EP-ben a fideszes Gál Kingával és Szájer Józseffel, akkor Erdély érdekében példát kell venni róluk. /Rostás Szabolcs: Megbukott az egypártrendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2007. november 27.
Még nem döntötte el Tőkés László, lemond-e püspöki tisztségéről az európai parlamenti mandátum javára. Tőkés László mind a 34 képviselőtársával szeretne együttműködni az országot érintő ügyekben, az RMDSZ-szel pedig az erdélyi magyarságot érintő nemzetpolitikai kérdésekben. „Gratulálok az RMDSZ-nek is, annak ellenére, hogy tisztességtelen, hazug kampányt folytattak” – mondta a püspök. Sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ tovább folytatja a negatív kampányt. Tőkés hangsúlyozta, le kellene ülniük az RMDSZ vezetőivel tárgyalni. „Az én győzelmem az RMDSZ győzelme is” – mondta, utalva arra, hogy mind a mai napig tagja a szövetségnek, tehát szerinte nem igaz Frunda Györgynek az a kijelentése, hogy szét akarta verni az RMDSZ-t. /Both Abigél: Püspök marad Tőkés László? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2007. november 27.
Makkai János, a Népújság főszerkesztője újra hitet tett az RMDSZ mellett, mondván, a román szavazók közönyének köszönhető, hogy Frunda György, Sógor Csaba és Tőkés László Brüsszelbe igazolhat át. Cáfolta, hogy a versenyhelyzet mozgósítóan hatott volna a magyarok szavazókedvére. A Tőkés Lászlót támogatók pozícióját gyengíti, hogy Tőkés László Brüsszelből legfeljebb csak távirányító lehet, így majdhogynem súlytalanná válnak. Makkai szerint az RMDSZ szidalmazása helyett programokkal kell befolyást szerezniük. Az RMDSZ-t illetően Markó Bélának igaza van, most a mérlegelésé az idő, írta Makkai. /Makkai János: Túl az ünneplésen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./
2007. november 29.
A Központi Választási Iroda (BEC) november 28-án tette közzé a november 25-i európai parlamenti választások végleges eredményeit, kiszámolva azt is, hogy a nem bejutó pártokra leadott szavazatok visszaosztása után melyik párt hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ennek nyomán véglegessé vált, hogy az RMDSZ két képviselőt –Frunda Györgyöt és Sógor Csabát – küld a brüsszeli törvényhozásba. Az EP-választásokon több mint 5.300.000 szavazópolgár vett részt, azaz a választásra jogosultak 29,46 százaléka. Az általuk leadott voksok 95,38 százaléka, azaz 5.122.226 számít érvényesnek, 4,59 százalék, azaz 246. 555 szavazat érvénytelen. A kieső pártokra leadott szavazatok aránya összesen 17,81 százalék. A bejutó pártok listáira és a független jelöltre leadott érvényes szavazatok száma és megoszlása, illetve a szavazatok visszaosztása után számított EP-képviselői helyek száma: PD 13, PSD 10, PNL 6. PLD 3, RMDSZ 2 és Tőkés László, függetlenként. /Két RMDSZ-es EP-mandátum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2007. november 29.
Szinte vérre menő magyar-magyar harccá fajult Erdélyben a romániai európai parlamenti (EP) választás, írta a HVG. Most fordult elő először, hogy a magyarok nem csak szavazhattak, hanem valóban választhattak. Tőkés László független jelölt és Frunda György szenátor, az RMDSZ listavezetője is értékelte az európai parlamenti (EP) választás eredményét a hetilap kérésére. Tőkés László szerint az erdélyi magyarok nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Részvételükkel gondoskodtak arról, hogy az erdélyi magyarságnak népes képviselete legyen Brüsszelben. Sajnos az RMDSZ szembeállítja az erdélyi magyarság egységét a demokratikus választójogokkal. A sajtó útján szinte azonnal üzent az RMDSZ-nek, hogy szeretne leülni tárgyalni velük, de egyelőre csak visszautasító jelzéseket kapott. Frunda György kifejtette, az RMDSZ-nek kevés pénze volt a kampányra. Tőkés László püspök fő célja nem az volt, hogy ne jusson az EP-be, hanem hogy az RMDSZ ne, szögezte le Frunda. Arra a kérdésre, hogy leülnek-e Tőkés Lászlóval stratégiát egyeztetni, Frunda kijelentette, nem hiszi, hogy stratégiáról kellene egyeztetni vele, de tárgyalni kell a romániai magyarság érdekeit érintő kérdésekben. -A jövőben Tőkés hívei és RMDSZ között a megállapodás nem lesz könnyű, mert az RMDSZ jelenlegi vezetése nem akar hatalmából és befolyásából engedni, az ellenzék pedig várhatóan választói támogatottságának mértékében szeretne részesülni a szervezet irányításából, írta a HVG. -A határ menti magyarországi településekről egyre többen ingáznak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra dolgozni. Romániában egyre több multinacionális cég telepedik meg. Romániában egy év alatt reálértékben 15 százalékkal nőttek a keresetek, míg Magyarországon 5,6 százalékos volt a csökkenés. Becslések szerint 2,5-3 millió romániai dolgozik Európa nyugatabbra eső felén, közülük mintegy 30 ezren Magyarországon. Az igazi kihívás az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa, Majoros András szerint az, hogy képesek-e belátni a gazdasági szereplők: előnyösebb, ha versengés helyett kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét a határ menti területeken. /Beleszakadnak? Erdélyi képviselők az Európai Parlamentben. = Heti Világgazdaság (Budapest), nov. 28./
2007. november 30.
Takács János marosvásárhelyi vállalkozó, illetve Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékalap Országos Ügynökségének vezetője lehet az RMDSZ szenátusi frakciójának két új tagja, amikor Frunda György, valamint Sógor Csaba átveszik európai parlamenti mandátumukat. /Dézsi Zoltán és Takács János az RMDSZ „szenátorutódai”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2007. december 1.
Frunda György helyett Winkler Gyula megy az Európai Parlamentbe. A szenátor azért lépett vissza, mert úgy döntött: előnyösebb, ha az Európa Tanácsban folytatja tevékenységét, ahol hamarosan felajánlják neki a jogi bizottság elnöki tisztségét. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: elemezni fogják az EP-választásokon elért eredményeket, azon területi szervezetek vezetőitől, ahol az RMDSZ gyengén szerepelt, elvárják, hogy mondjanak le vezető tisztségükről. Az udvarhelyszéki szervezet Verestóy Attilával az élen máris eleget tett a felszólításnak. Ami pedig a Toró-ügyet illeti: a képviselőtől azért válnának meg, mert valótlanságot állított – hangoztatták az RMDSZ vezetői. Győzelemnek tekinti az RMDSZ az EP választásokon elért eredményeket, ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság többsége továbbra is bízik a szövetségben – jelentette ki kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla. Arra a kérdésre, miszerint folytatják-e a tárgyalásokat az ellenzékkel, Markó úgy vélekedett: jó volna tudni, hogy mégis kivel kell leülni ahhoz, hogy a tárgyalás eredményes legyen. Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy esetleg a Fidesszel? Ki a legmegfelelőbb, legszavahihetőbb partner? – tette fel a kérdést Markó. Befejeződött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülése. A SZÁT javasolja az alsó-háromszéki és felső-háromszéki szervezet elnökeinek is, hogy mondjanak le tisztségükről. /Nagy-Hintós Diana: Frunda György helyett Winkler Gyula megy az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2007. december 3.
Szász Jenőék miért hagyták ki pártjuk programjából az autonómiát? – kérdezte Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Zajlik az europarlamenti választások kiértékelése, a következtetések levonása. Kissé rejtélyesen lemondott a politikához és a törvényhozáshoz is értő euroképviselő: Frunda György. Helyette Winkler Gyula megy Brüsszelbe, miniszteri tisztségétől vélhetően megkönnyebbülve vált meg. /Ágoston Hugó: Advent ösvényein. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2007. december 3.
Kedves választóim! Megtisztelő, hogy meghallgatták beszédeimet, amelyekben részletesen kifejtettem, hogyan fogom az erdélyi magyarság érdekeit szolgálni európai parlamenti képviselőként. Köszönöm szépen, hogy elnézték nekem, amint Tőkés László püspököt támadom. Ha a nemzet érdeke azt kívánja, igenis, semmibe kell venni annak a több mint 280 000 embernek az akaratát, aki arra az RMDSZ-listára szavazott, amelynek én álltam az első helyén. Igenis, az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztsége fontosabb, mint a 280 000 erdélyi magyar kinyilvánított akarata. Talán ekként szabadkozhatna Frunda György, és az RMDSZ vezetése, miután a választók akarata fölött szemet hunyva bejelentették, hogy Sógor Csaba mellett mégsem Frunda György, hanem Winkler Gyula lesz európai parlamenti képviselő. Senkinek nem jut eszébe bocsánatot kérni, amiért átverték a szavazókat. A szavazók nem tudják, hogy az Európa Tanács (melynek Frunda György a román parlament szenátoraként eddig is tagja volt) az Európai Uniótól teljesen független intézmény. /Farcádi Botond: A nagy átverés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2007. december 4.
Két szék között a pad alá kerülhet Frunda György, az RMDSZ EP-listavezetője. Egyelőre csak reméli az RMDSZ, hogy sikerül megszereznie azt a tisztséget, amelyikre hivatkozva Frunda György lemondta az európai parlamenti mandátumát. Az Európai Parlamentben a jogi bizottság elnöki tisztségét jelenleg Dick Marty svájci politikus tölti be, Frunda György évek óta a bizottság második alelnöki feladatkörét látja el. A bizottsági elnöki tisztségét nem kinevezéssel, hanem választás útján szerezhetik meg a képviselők. A választást várhatóan januárban tartják meg. Frunda György szenátor kijelentette, a jogi bizottság elnöki tisztét neki ajánlották fel a néppárti kollégák. /Bizonytalan Frunda strasbourgi elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2007. december 4.
A magyar–román határ mindkét oldalán az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem jut be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége ott nem jut képviselethez. Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ megérdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy ,,a magyar egységet” megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének nem így történt, így a 24+2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla maga is gratulált Tőkésnek, viszont Frunda György erre nem volt képes, sőt, sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál jóval nagyobb lesz. Ahogy csökken a romániai magyar népesség száma, úgy kerül veszélybe a parlamenti küszöb átlépése. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el. Tőkés László javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, javasolta Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza: Győzelem és vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ A szerző 1990–94 között Magyarország külügyminisztere volt.
2007. december 4.
Arculcsapás érte az erdélyi magyar választópolgárok azon részét, akik az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeiben bízva, rájuk ütötték a sokat érő pecsétet: Frunda György, „a legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni” (idézet Markó Bélától), visszalépett. Tőkés Lászlónak semmi esélye, és nem is akar az Európai Parlamentbe menni, csak az RMDSZ-t akarja gyengíteni – nyilatkozta Frunda György arrogánsan, több ízben. És közben végig tudta, hogy ő nem akarja az erdélyi magyarokat képviselni. Ez a jól bevált „gyurcsányi” hazugság-technika sikeres alkalmazása itt, minálunk, Erdélyben, írta Papp Kincses Emese. Gyenge érv, hogy az Európai Tanács jogi szakbizottságának lesz az elnöke, hiszen eddig alelnök volt, tizenvalahány évig, és ennek a ténynek semmi hasznát nem látták. Ő javasolta 2006-ban, hogy az EU szüntesse meg Románia monitorizálását, mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott. Pofonokat osztogatna a Tőkés-ellenességéről elhíresült Nagy Benedek és néhány megyei tanácsos a Hargita Népének is, a lapot téve felelőssé az RMDSZ-kudarcért. Büntetéseket és cenzúrázást követelnek. Azonban 1989-ben megbukott a diktatúra. /Papp Kincses Emese: Pofonok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /
2007. december 7.
A lap munkatársa szerint mintha megijedt volna saját ígéreteitől a független képviselő. Ugyanis a napokban a tiszteletére tartott budapesti fideszes fogadáson Tőkés László beszédében jóval hátrább tolta az autonómiát, melynek zászlaja alatt oly sikeresen kampányolt. Most elsősorban a nemzetegyesítésről, a határon túli magyarok érdekképviseletéről szólt. Az újságíró szerint Tőkés László a nyilvánosság előtt kénytelen beismerni: az autonómia Brüsszelben is nehéz ügy. Mindezek ellenére dolgozni fog érte Brüsszelben, s remélhetőleg Sógor Csabával és Winkler Gyulával. A Fidesz és Orbán Viktor gondoskodni fog arról, hogy Tőkés Lászlónak jó sajtója legyen. Azonban a Tőkésnél jóval fiatalabb Sógor Csaba és Winkler Gyula sem annyira zöldfülűek. „Kiváló nyelvtudásuk és tárgyismeretük nagy hasznukra lehet. ” „Külön erősítést adhat nekik (de nem is csak nekik, hanem az egész határon túli magyarságnak), hogy Frunda György az ET jogi bizottságának elnöke lehet” – az újságíró szerint. /Sike Lajos: Ez már nem szívküldi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2007. december 7.
Üdvözli Eckstein-Kovács Péter a bejelentést, miszerint csökkenti romániai tevékenységét a verespataki aranybányát tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vállalat, annak nyomán, hogy a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyeztetési folyamatát. Eckstein sajnálatát fejezte ki Frunda György visszalépése miatt. Kíváncsian várja ugyanakkor: vajon mit tesznek majd az RMDSZ-es europarlamenti képviselők az EPP-ben, amikor olyan pártokkal kell együttműködniük, mint a magyarországi Fidesz, illetve Basescu demokratái, akiknek szintén ismertek az RMDSZ-szel szembeni ellenérzései. Ott van Tőkés László is, aki most sokkal szívélyesebb kapcsolatban áll Basescuval, mint Szász Jenő. „Ésszerűbb lenne meghagyni Tőkés püspököt a néppártiaknak, az RMDSZ pedig igazoljon át a liberálisokhoz, illetve a szocialistákhoz, s akkor mindenhol képviselve lennénk, hallathatnánk hangunkat”, javasolja a szenátor. Eckstein szerint a jövő évi parlamenti választásokon a bejutási küszöb eléréséhez két út vezet. „Vagy megegyezik Tőkés László és Markó Béla egy közös listát illetően, vagy – és ez az én javaslatom – belső választásokat rendezünk, és az itt elért eredmények függvényében állítsuk össze a parlamenti jelöltlistákat”, mondta. /N. -H. D. : Eckstein: szakítania kellene az RMDSZ-nek a Néppárttal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2007. december 7.
Vezető politikusok előszeretettel minősítik a Krónika értesüléseit – főként, ha számukra kedvezőtlen információkról van szó –nagyvárosi legendának. Itt van például a Frunda-ügy: a szenátor európai parlamenti visszaléptetése miatt az RMDSZ vezérkara olyan kommunikációs zsákutcába került, amelyből aligha kerülhet ki folttalanul. Nehéz jól kommunikálni azt az üzenetet, miszerint rosszindulatú rágalom volt minden ellenzéki előrejelzés a fejleményről, miközben az valóban bekövetkezett. Frunda György listavezetői exponálása vonzónak tűnik az erdélyi magyar szavazótábor jelentős része számára. Az RMDSZ vezetői érezték, hogy nehéz megúszni hitelrontás nélkül ezt a – sokak által előre jelzett – visszaléptetést. Nagy bakit követett el az RMDSZ azzal, hogy kész tényként tálalta a lehetőséget, közben januárig eldöntetlen marad, hogy Frunda Györgynek lesz a bizottság elnöke. /Papp Attila Zsolt: Nagyvárosi legendák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2007. december 10.
A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2007. december 11.
Borbély Károly az új távközlési és informatikai miniszter. Traian Basescu államfő december 10-én aláírta az RMDSZ által javasolt, és a kormányfő által felterjesztett Borbély kinevezéséről szóló rendeletet. Winkler Gyula volt tárcavezető lemondott, és Frunda György helyett EP-képviselő lett. /Basescu kinevezte Borbély Károlyt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2007. december 11.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa december 8-i ülésén hangsúlyozta, párbeszédet kell folytatni az erdélyi magyarságnak azzal az egyharmadával, amely valamilyen okból elégedetlen volt az RMDSZ-szel. Emellett a politikai csoportosulásoktól sem szabad elzárkózni, tudomásul kell venni, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, „de a lényeg az, hogy azzal az egyharmaddal próbáljanak együttműködni. ” Lakatos Péter képviselő szerint „könnyebb kivédeni a román nacionalisták támadásait, mint a pluralizmus és sokszínűség álarca mögött megbúvó diverziót. Választási kampányban a magyarok számára csak a három szín – piros-fehér-zöld – lehet a nyerő, a kétszínűséget nem díjazzák”. Mint mondta, „Basescu Románia teljhatalmú vezetője akar lenni. Célja eléréséért többek között az egységes magyar parlamenti képviselettől is meg kell szabadulnia, erre Szász Jenő és Tőkés László a megfelelő eszköz”. Markó Béla kijelentette, soha nem fog kettős mércével mérni, és sem Tőkés Lászlót, sem Orbán Viktort nem hajlandó Jupiternek vagy prófétának tekinteni. Orbán Viktor „ha szétveri az erdélyi magyarságot, akkor oldja meg a problémáit, s akkor majd beszélhetünk arról, mit kell az RMDSZ-nek megoldania. ” Markó arra kérte a magyarságot, bízzon az RMDSZ-ben, a józan észben és „ne bízzák prófétákra ennek a közösségnek a sorsát”. Frunda György Toró T. Tibor kizárását követelte, mert „gerinctelen az, aki az RMDSZ erőforrásait használva a szövetség ellen kampányol”. Toró visszautasította, hogy Frunda megleckéztesse, aki becsapta a választókat, „lelépett, miután megválasztották”. /Mózes Edith: Markó Béla: Ne bízzuk prófétákra a magyar közösség sorsát! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2007. december 11.
Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2007. december 11.
Az RMDSZ legutóbbi SZKT-gyűlésen egyértelművé vált: az RMDSZ tovább menetel a neptuni úton, tovább támadja azokat, akik az autonómiát következetesen képviselik, s emellett ironizál, vádaskodik, nyelvpolitizál. Nyelvpolitika az a politikai kommunikációs manőver, mely az érvelést megkerülve a befogadó közeg tudatos vagy tudat alatti asszociációira épít. A nemzeti gondolkodás lenacionalistázása, a rendőrterror „határozott fellépéskénti” említése, a menetrendszerű „szélsőjobboldalizás” tipikus baloldali nyelvpolitikai húzások. A nyelvpolitika kínálta lehetőségekkel minden politikai tábor él, ez tagadhatatlan nyelvpolitikai töltetű volt annak idején a radikális-mérsékelt ellentétpár, ami tulajdonképpen az önálló, magyar érdekek mentén artikulálódó politika és az elnyomó román hatalomnak alájátszó, kollaboráns politika ütközését fedte, s arra apellált, hogy a választók zöme számára a bölcs önmérséklet rokonszenvesebb, mint a veszélyt asszociáló radikalizmus, írta Borbély Zsolt Attila. Amikor Markó Béla azt mondja, hogy nem kellene ezentúl „kétszínű” legyen az erdélyi magyar politika az az intézményesített demokratikus pluralizmus preventív megbélyegzése egy kellemetlen eszmetársításokkal terhelt jelzővel. Az a kijelentés, amit Kelemen Hunor kampányfőnök és RMDSZ képviselő engedett meg magának, miszerint „az RMDSZ-szel szemben induló pártnak Cotroceni-ből fogják osztogatni a parancsokat” a minősített hazugságok közül való. Az SZKT-n Frunda György kijelentette, „nem erkölcsös, nem megengedett európai szinten, amit a magyar ellenzéki párt megengedett magának”. Nem erkölcsös, egy hiteles keresztény nemzeti jelöltet támogatni egy kollaboráns, önfeladó, választóit megtévesztő szervezettel szemben? /Borbély Zsolt Attila: Kétszínűség? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 11./
2007. december 12.
A parlament felsőházának jogi bizottsága egyhangúlag jóváhagyta, hogy Zsombori Vilmos vegye át Sógor Csaba megüresedett szenátori székét. Sógor Csaba a második helyen indult az RMDSZ európai parlamenti választási listáján, és az időközben visszalépett Frunda György szenátorral együtt (akinek helyébe Winkler Gyula volt távközlési és informatikai miniszter lépett) bejutott a brüsszeli testületbe. Sógor a szenátus tanügyi és az esélyegyenlőségi bizottságainak tagja volt. Zsombori Vilmos Csíkszeredából származik, és jelenleg a Nukleáris Tevékenységek Ellenőrzését Végző Országos Bizottság elnöke. /Szenátus: beiktatták Zsombori Vilmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. december 18.
Varga Attila a legszegényebb RMDSZ-es honatya, vagyonnyilatkozata alapján egyetlen vagyona nem egészen két hektár mezőgazdasági terület. Kelemen Atillának több hektár mezőgazdasági területe és egy traktora is van, de nem képes kihozni semmit a földből, vagyonnyilatkozata szerint. Olyan honatya is van, aki esetleg hajléktalan maradhat, ha nem fizeti majd a parlament a lakbérét: Kelemen Hunor nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. 80 ezer lejes letéttel és 1,8 millió lejes cégrésszel rendelkezik. Több RMDSZ-es képviselőneek nincs gépkocsija, Seres Dénesnek például csak traktora van. Az RMDSZ-es honatyák közül kiemelkedő vagyona Verestóy Attilának és Frunda Györgynek van. /Isán István Csongor: Ki a legszegényebb honatya? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2007. december 19.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének liberális frakciója feltétel nélkül támogatja Frunda Györgyöt, hogy elnyerje a jogi bizottság elnöki tisztségét, erősítette meg Eörsi Mátyás, az ET parlamenti közgyűlés liberális frakcióvezetője. Eörsi hangsúlyozta: nemcsak ő támogatja a szenátor jelölését, hanem az egész szabadelvű csoport, ugyanis Frunda „az emberjogi kérdésekben, minden esetben kimagasló teljesítményt nyújtott”. /Simon Judit: Eörsi: a liberálisok is Frundát támogatják. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
