A határon túli magyarság ügye nem szerepel olyan súllyal a jelenlegi kormányzati politikában, mint az előző ciklusban, jelentette ki Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF külügyi kabinetjének tagja szept. 7-én Budapesten, újságírók előtt, miután hazaért többnapos erdélyi útjáról. Az ország gazdasági problémái miatt a parlamenti és kormánymunkában háttérbe szorult a kisebbségi magyarsággal való foglalkozás. Kifejtette, hogy Iliescu megbékélési javaslata az alapszerződésre vonatkozó korábbi román álláspont "visszacsempészése". /Magyar Hírlap, szept. 8./
1995. szeptember 8.
Iliescu államelnök a rádióban kifejtette, hogy a romániai magyarság sorsát megirigyelhetnék a magyarországi románok. Túlzottnak tartotta az RMDSZ követelését, hogy a történelmet és földrajzot anyanyelven tanulhassák, azt is, hogy a szakiskolák anyanyelvűek legyenek. /Népszabadság, szept. 8./
1995. szeptember 8.
Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar.
1995. szeptember 11.
Petre Roman Iliescu elnök előtt utazik Washingtonba, szept. 12-14-én az euroatlanti ügyekben képviseli a román parlamentet. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1995. szeptember 12.
Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./
1995. szeptember 13.
Iliescu elnök megbékélési javaslata éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a kijutást az alapszerződésről kezdett tárgyalásokon kialakult zsákutcából, jelentette ki Mircea Geoana szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén, Kovács László külügyminiszter szept.12-i nyilatkozatára reagálva. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest kész nyilatkozatot aláírni román partnerével, de ez nem pótolja az alapszerződést, mivel az alapszerződés a vitás kérdéseket jogi normában rendezi. /Magyar Nemzet, szept. 14./
1995. szeptember 14.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga elnöke, Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslatának fogyatékosságit. Iliescu beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor az elnök szerint a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu elnök kiindulópontja téves, szükséges a teljes történelmi igazság elismerése. Cinizmust tükröz, hogy ugyanakkor olyan kormányt szentesít, amelyben részt vesznek a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, antiszemita erők. Emiatt az elnök javaslatának nincs fedezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Az elnöknek az alapszerződés megkötésén kellene munkálkodnia. /Új Magyarország, szept. 14./
1995. szeptember 14.
Román ellenzéki értelmiségiek egy csoportja szept. 12-én sajtóértekezletet tartott, bírálva azt a módot, ahogy Iliescu elnök megtette javaslatát a magyar-román megbékélésre. Valentin Weber és Garbiel Andreescu, a Studii Internationale /Nemzetközi Tanulmányok/ szerkesztői rámutattak: "aberráció" megbékélésről beszélni az alapszerződés megkötése nélkül, amikor a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal. Utaltak Funarnak a romániai magyarokat illető fenyegetéseire: "Ilyen nyilatkozatokért más országokban börtönbüntetést szabnak ki, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak." Magyarország sokkal toleránsabb magatartást tanúsít, mint Románia. Renate Weber elismerte, hogy az új oktatási törvény a romániai magyarságot megfosztja olyan jogoktól, amelyeket az 1965. évi alkotmány biztosított számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. szeptember 14.
Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnökletével ülésezett az RMDSZ Külügyi Tanácsadó Testülete. Megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatainak kiegészítő dokumentum-tervezetét, amelyekről Iliescu aznapra, szept. 14-re összehívott pártelnöki tanácskozáson kéri ki a parlamenti pártok véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./ A parlamenti pártok és Iliescu elnök tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. Három dokumentumról volt szó: egy nyilatkozat-tervezetről, egy jószomszédsági és partneri szerződésről és egy "magatartási kódexről" a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ évek óta tett a megbékélésre javaslatot, de annak nem lett visszhangja. A dokumentumból hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségeknek. Megújította a javaslatot, hogy alakítsanak ki párbeszéd-fórumot a romániai magyarság és a romániai társadalom, illetve a kormány között. A magatartási kódexet illetően: jogi erejű szabályozásra van szükség. A dokumentumban nincs szó külön kisebbségjogi dokumentumról, európai garanciákról, kisebbségi vegyes bizottságról. A megbékélési javaslat közzététele után sem csillapodott a hosszú ideje tartott magyarellenes kampány a sajtóban, a politikai életben és a parlamentben. Az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./
1995. szeptember 15.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1995. szeptember 15.
A Hargita Népe /Csíkszereda/ napilapban Rokaly József, Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyó-vidék egyik vezető politikusa leszögezte: erős a gyanú, hogy Románia félig kényszerhelyzetben tette meg ezt a megbékéléssel kapcsolatos lépést, hiszen ugyanezt öt évvel ezelőtt is megtehette volna. A mai magyar kormánnyal könnyebb tárgyalni, mint az előzővel, ezt a kedvező esélyt a román hatalom szeretné kihasználni. A másik rejtett ok Iliescu közelgő washingtoni látogatása, ahol szeretne valamit "felmutatni". /Új Magyarország, szept. szept. 15./
1995. szeptember 16.
Budapesten, a Hősök terén szervezett a romániai oktatási törvény elleni tiltakozó tüntetést szept. 16-án a Bocskai Szövetség. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol petíciót adtak át a követség képviselőinek. A Hősök terén felszólalt Szűrös Mátyás MSZP-képviselő is, beszédében asszimilációs törekvésnek nevezte a törvényt. A román-magyar megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatról azt mondta, hogy erre először Romániában kell sort keríteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1995. szeptember 17.
Többezer résztvevője volt szept. 17-én a Tőkés László püspök kezdeményezésére megtartott Templom- és iskolanap nagyváradi eseményeinek, amelyen a történelmi magyar egyházak képviselői felemelték szavukat a magyar nyelvű oktatást sújtó tanügyi törvény ellen. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy Iliescu elnök Nagyváradon olyan politikusról elnevezett iskola avatásán vett részt, akinek tevékenysége korántsem egyeztethető össze a megbékélés gondolatával /Onisifor Ghibu/. A magyar egyházak mindeddig nem kaptak választ a több mint két hónapja jelzett kérésükre, hogy az államfő fogadja küldöttségüket az elkobzott egyházi javak ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1995. szeptember 18.
Az Iliescu államelnökkel tartott szept. 14-i megbeszélésen az elnök ismertette megbékélési javaslatát. Az integráció fölgyorsításának lényeges eleme a romániai magyarság helyzetének rendezése, állapította meg a beszélgetés után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A találkozón nem tapasztalta, hogy van erre irányuló szándék. Egyes ellenzéki pártok is fölvetették, hogy a megbékélés olyan körülmények között, amikor a kormánykoalícióban magyarellenes programmal rendelkező pártok vannak, nehezen képzelhető el. Attól, hogy megváltozik a retorika, az alapvető kérdés nem oldódik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1995. szeptember 21.
Monir Bulatovics montenegrói elnök Romániába látogatott, szept. 22-én Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel. A két elnök közös sajtóértekezletet tartott, ahol Iliescu kijelentette, hogy a pillanat kedvez a konfliktus befejezésének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1995. szeptember 21.
Szept. 25-én kezdi meg első, okt. 3-ig tartó hivatalos amerikai látogatását Iliescu elnök, utolsóként a kelet-európai vezetők közül, állapítja meg a Ziua. /Magyar Nemzet, szept. 21./
1995. szeptember 21.
Horn és Varacroiu kormányfő Brünnben megállapodott abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja meg a tanügyi törvényt. "Kétségeim vannak afelől, hogy ez a vizsgálat akárcsak a legkisebb hibaszázalékot is fölfedezze" - jegyzi meg Szász János. Iliescu elnök előzőleg felsőfokon szólt a törvényről. A törvény hatásának vizsgálatához több idő kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1995. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1995. szeptember 23.
Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./
1995. szeptember 24.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet.
1995. szeptember 24.
Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 25.
A választások megnyerését, a parlamenti helyek 51 %-ának megszerzését tűzte ki választási céljául a Román Demokratikus Konvenció, jelentette be Emil Constantinescu elnök. - A parlament újabb demokráciaellenes törvény elfogadására készül, amely szerint magánszemélyeknek 48, szállodáknak 24 órán belül kellene a rendőrségen bejelenteniük az elszállásolt külföldieket. - Iliescu elnök amerikai újságíróknak elmondta, hogy a románok mindig Erdélyben éltek, a magyarok csak ide vándoroltak. Az első világháborúig nem is létezett magyar nemzet vagy Magyarország nevű állam. Kijelentette: tízmillió román él a határokon túl, de Románia nem akar minden románlakta területet magához csatolni. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1995. szeptember 25.
Ion Iliescu elnök szept. 25-én egyhetes amerikai látogatásra indult, amelyre elkísérte Teodor Melescanu külügyminiszter, számos kormánytisztviselő és újságíró. Az államfő 1993-ban, a holocaust-emlékünnepség alkalmából járt először az Egyesült Államokban, akkor találkozott Clinton elnökkel is, 1994-ben az ENSZ közgyűlésén is folytattak megbeszélést, azonban Iliescut most hívták meg hivatalosan először a Fehér Házba. Washingtonba érkezése után Iliescu ellátogatott a kongresszusi könyvtárba és a World Watch világszervezet székházába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
1995. szeptember 26.
Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő szept. 26-i sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkapták Iliescu elnöknek a történelmi megbékélésre vonatkozó dokumentum-tervezetét, melyet a magyar fél most tanulmányoz. A szövegben nincs szó a konzulátusokról, illetve az alapszerződésről szóló tárgyalások eredményeihez való kapcsolódásról. Az alapszerződés kimunkálásába a román fél kérésére kezdtek hozzá, emlékeztetett a szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1995. szeptember 26.
Szept. 26-án Iliescu elnök Washingtonban találkozott Bill Clinton elnökkel. A félórás megbeszélés után Iliescu elégedetten szólt a két ország viszonyáról, a tárgyalások középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való román részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. Iliescu sürgette a legnagyobb kedvezmény állandó megadását, amit szerinte Clinton melegen támogatott. A román államfő elmondta, hogy Clinton pozitívan értékelte a gazdasági és demokratikus reformok érdekében tett román erőfeszítéseket. A találkozó az Egyesült Államok teljes nyitását jelentette Románia irányában, fűzte hozzá. Iliescu találkozott Al Gore alelnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1995. szeptember 27.
Iliescu elnök amerikai programjából az utolsó pillanatban törölték az összes sajtótájékoztatót, ugyanis az amerikai románok komoly tüntetéseire lehet számítani. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
1995. szeptember 27.
Az ENSZ-közgyűlésre érkezett Kovács László magyar külügyminiszter szept. 27-én félórás megbeszélést tartott New Yorkban román kollégájával, Teodor Melescanuval. A találkozón az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélésről volt szó. Kovács László kijelentette, hogy a magyar kormány kedvezően fogadta a megbékélés gondolatát, annál is inkább, mert az szerepel a magyar kormányprogramban. A megbékélés feltételezi a megoldatlan problémák rendezését, tette hozzá a magyar külügyminiszter, a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1995. szeptember 27.
Iliescu elnök több megbeszélést tartott Washingtonban kongresszusi tagokkal, akik konkrét esetekkel alátámasztva beszéltek arról, hogy Romániában figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, a szólásszabadság jogát. Iliescu azzal válaszolt, hogy jelenleg "egyoldalú" információk jutnak el a román helyzetről. A szélsőséges pártoknak a kormánykoalícióban való részvételét a kormány minél szélesebb körű nyitásával magyarázta, hozzátéve, hogy egyes pártvezetők nyilatkozataiból nem kell az illető párt szélsőségességére vonatkozó következtetéseket levonni. Iliescu tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, aki kifejtette a NATO-hoz való csatlakozás feltételeit, Iliescu támogatást kért a román hadsereg korszerűsítéséhez. Az üzletemberekkel való megbeszélésén romániai befektetésre invitálta őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1995. szeptember 27.
Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./
