A hatalomért folyó harc jelképe Gazda Zoltán azon javaslata, hogy Tőkés László legyen a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély kifejezte reményét, hogy az MPSZ és az RMDSZ közötti „úgynevezett verseny” nem sodorja veszélybe a romániai magyarság képviseletének biztosítását az idei választásokon. Nem tudja, hogy az MPP-nek van-e reális esélye arra, hogy pártként bejegyezzék, de azt látja: vannak nézetkülönbségek az MPP képviselői és a Tőkést támogató többi szervezet között – vélekedett Borbély. „Az RMDSZ soha nem akart párttá válni. Számunkra a legfontosabb a magyar közösség képviselete” – mondta Borbély, hozzátéve: lehet, nem ez a legmegfelelőbb. /Borbély: Gazda javaslata a hatalmi harc jelképe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 8.
224 millió euróval támogatja Brüsszel Románia és Magyarország határ menti együttműködését a 2007–2013 időszakra, jelentette be Borbély László fejlesztési miniszter. A programot Brüsszel december végén fogadta el. A programot a Magyar Fejlesztési Ügynökség keretében a Magyarország–Románia Programmenedzsmenti Hatóság dolgozta ki, együtt a romániai Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériummal, valamint a két ország központi és helyi hatóságaival. A terv stratégiai célja a határ két oldalán elterülő térségek különböző szervezetei, közösségei közötti együttműködés erősítése, valamint a határ menti vidékek kiegyenlített fejlesztése. /Isán István Csongor: Határ menti program, európai támogatással. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2008. január 9.
Az RMDSZ célkitűzése a nyári helyhatósági választásokra az, hogy legalább ugyanannyi polgármesteri, illetve helyi és megyei tanácsosi helyet szerezzen, ahányat a 2004-es választások alkalmából sikerült megnyerni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ minisztereinek teljesítményét értékelték leginkább a 22-es hetilap által megkérdezett elemzők és olvasók. A lap által osztályozásra felkért politikai elemzők szerint a leghatékonyabb tárcavezető Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt. Második helyen végzett Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter, s harmadik lett Winkler Gyula volt informatikai miniszter. Az összesített rangsorban – amelybe beleszámították az olvasók által adott értékeléseket is – Borbély a második, Korodi a negyedik és Winkler az ötödik. Bemutatkozott a központi sajtónak Kovács Péter, akit frissen neveztek ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére. Kovács elmondta: prioritásai között szerepel a román–magyar ifjúsági iroda mihamarabbi létrehozása, amelyről már 2005-ben döntés született az első román–magyar együttes kormányülésen. /B. T. : A 2004-es siker megismétlése az RMDSZ célja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Akár közvélemény-kutatások eredményeit veszik alapul, akár előválasztást tartanak, az RMDSZ olyan jelölteket állít, akiket a helyi közösségek támogatnak – mondta Markó Béla. Az RMDSZ idei prioritásai közé tartozik a regionális fejlesztési stratégiai kidolgozása, a másik az őszi parlamenti választásokon való sikeres részvétel. „Nem is tudom már, ki az RMDSZ ellenzéke, mert úgy látom, a különböző csoportosulások csak vitatkoznak egymással arról, ki legyen az elnök. Kivárjuk, míg tisztázzák a helyzetet, addig nem is gondolkodunk, kivel ülünk le majd tárgyalni” – válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy az „RMDSZ-ellenzékből” kivel ül le tárgyalni a parlamenti választások előtt. /Mihály László: Újrázna az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 12.
Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2008. január 16.
A pártok és a politikusok körében felértékelődött a polgármesterség. Az egyéni szavazókörzetes választás kevesebb esélyt biztosít a politikai pártoknak, hogy erős embereiket bejuttassák a törvényhozásba. Az idei választásokig ritkán történt meg, hogy miniszter váljon meg tárcájától a városvezetői tisztségért. Idén az egyik legsikeresebbnek nevezett miniszter, Borbély László és a liberális körökben nagy megbecsülésnek örvendő Ilie Bolojan száll ringbe a Marosvásárhely, illetve Nagyvárad első emberének járó székért. /Simon Judit: Polgármesterségesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2008. január 16.
Már februárban, legkésőbb március elejéig dönteni fog az RMDSZ arról, hogy milyen jelölteket állít a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Szigorú kritériumrendszer alapján döntenek majd arról, hogy ki indulhat a választásokon akár a polgármesteri, akár a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A marosvásárhelyi jelöltállításról – újságírói kérdésre válaszolva – a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ által tavaly megrendelt közvélemény-kutatás eredményei már most azt jelzik, hogy Borbély László a legnépszerűbb a marosvásárhelyi magyar közösség körében, és örül annak, hogy a miniszter vállalja a jelölést. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet jelöltállító küldöttgyűlése tavaly Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester indításáról döntött. /Borbély polgármester lenne. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2008. január 22.
Marosvásárhelyen kérdéses az RMDSZ polgármesterjelöltje, a Maros megye kisvárosokban viszont újráznának az elöljárók. Marosvásárhelyen polgármesterjelöltnek előzőleg az RMDSZ-en belül is meg kell vívnia a harcát, mivel egyre kevésbé valószínű, hogy a szövetség csúcsvezetése beletörődik a városi szervezet júniusban hozott döntésébe, amikor Csegzi Sándort jelölte. A Csegzi Sándor számára kedvező döntés csupán egy-két hétig tűnt véglegesnek, mivel a vesztes Borbély László jelezte, gondolkodik a jelöltetésen. „Marosvásárhelynek olyan jelöltre van szüksége, aki képes legyőzni Dorin Floreát” – hangoztatta Borbély. Szerinte Csegzi Sándor nem érett meg erre a feladatra, hisz az elmúlt nyolc évet „a polgármester árnyékában töltötte”. Dorin Florea jelenlegi polgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja az indulásáról szóló híreket. – Amennyiben sikerül bejegyeztetni a Magyar Polgári Pártot, minden Maros megyei városban és községben fontolóra vesszük a jelöltállítást, nyilatkozott Kiss István, a szervezet vezetőségi tagja. Marosvásárhelyen nem gondolkodnak közös listában az RMDSZ-szel. /Szucher Ervin: Befejeznék, amit elkezdtek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2008. január 22.
A székekre tagolt Székelyföldről kibontakozó vitában az egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő Svájchoz hasonlította a vidéket. Kitűnő természeti adottságainál fogva a turizmus tűnik Székelyföld egyik legígéretesebb és legjövedelmezőbb ágazatának. Ebből szűrték le a következtetést: a mi Svájcunkat úgy hívják, hogy Székelyföld. Borbély László újságíró szerint a magyarságnak akkor volt tekintélye a román politikusok előtt, amikor egységesnek hitték őket. Lehet Svájc a Székelyföldből? Lehet. Az ehhez vezető utat egyengeti a Székelyföld jövőjéről folyó vita. /Borbély László: Székely Svájc. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 25.
A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.
2008. január 26.
Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2008. január 28.
Példaértékű, ami itt történik Gyergyóremetén, állapította meg Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a január 25-én, Hargita megyében tett látogatásán. A vezetékes víz bevezetését célzó program két új helységgel is bővült, Gyergyóditró és Gyergyóremete vízvezeték-rendszerének kiépítésére a minisztérium 5,7 millió dollárt különített el. Borbély Gyergyószárhegyen a kormány tartalékalapjából felújított kultúrotthont, valamint az egyedi tervek alapján készülő sportterem javasolt helyszínét vizsgálta meg. /Barabás Márti: Dicsért Borbély Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2008. január 30.
Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2008. február 1.
A Pro-Print Kiadó 16 évvel ezelőtt, 1992-ben alakult Csíkszeredában. Egyike volt az akkortájt egyre-másra induló kiadóknak, hogy aztán fokozatosan kiemelkedjen a sorból, rangot, tekintélyt szerezzen kiadványainak a hazai és a magyarországi könyvpiacon. A megtett útról beszélt Burus Endre, a kiadó igazgatója. A kiadó neve mutatja, nyomdaként indultak, könyvek, folyóiratok, évkönyvek nyomtatását tervezték, majd bővítették tevékenységüket, vállalkoztak különféle tudományos, szépirodalmi és más jellegű művek megjelentetésére. Az erdélyi magyar kultúra ápolását, megőrzését és terjesztését kívánják szolgálni. Nagy sikerű könyvsorozataik a Krónika, a Múltunk, a Helyzet, a Térség Könyvek, a Lustra, a Magyar Kisebbség Könyvtára, a Források a romániai magyar kisebbség történetéhez. Kiadványaik a nemzeti önismeret, a magyarságtudat ápolásának forrásmunkái. Soha nem szenvedtek kézirathiányban. Ők lettek a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport akkreditált kiadója, az évek során többek között Bíró A. Zoltán, Gagyi József, Bodó Julianna, Oláh Sándor, Turós Endre munkáit jelentették meg. Hasonlóan alakult a kapcsolatuk a Székelyföld szerkesztőségével. Szoros az együttműködésük a Bárdi Nándor köré csoportosult fiatal magyarországi történészekkel, tanulmányköteteiket kiadják. Ezekhez a könyvekhez nyomdakészen kapják a kéziratot, a költségek 30 százalékát hazai és magyarországi pályázatokból fedezik, a többit maguk teremtik elő. Felvállalták a Székelyföld folyóirat holdudvarába tartozó írók, költők munkáinak kiadását a Lustra sorozatban. Ferenczes István, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Lőrincz György és mások könyveiről van szó. 2005-ben indult az Ignácz Rózsa életműsorozatuk. A Pro-Print évente átlag 15 címet jelentet meg, az utánnyomásokkal együtt lehet évi 25-tel számolni. Legnagyobb példányszámot – több mint tízezret – Fodor Sándor Csipikéje érte el. Egyik legsikeresebb kiadványunk a hatkötetes Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, román tudományos körökben is nagy a keresettsége. Mostani tervei közül pár cím: Stefano Bottini: Sztálin és a székelyek, Georg Kraus: Erdélyi krónika (Siebenbürgische Cronic – 1608–1655, fordította Vogel Sándor), A Magyar Népi Szövetség története, A kommunista párt magyarság-politikája, Erdély szövetkezeti intézményrendszere, Az erdélyi szászok pénzintézetei. /Borbély László: Pro-Print Kiadó, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2008. február 9.
Borbély László minisztert jelöli Marosvásárhelyen polgármesternek az RMDSZ. A fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter korábban elvesztette a csatát a szövetség helyi szervezetében, de végül egyezséget kötött kihívójával, Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármesterrel. Korábban a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet Csegzi Sándort jelölte Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Ezt a döntést megkérdőjelezte a megyei szervezet, végül a felek kiegyeztek. A megállapodás értelmében Borbély a polgármesteri tisztségre pályázik, Csegzi lesz az alpolgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Csegzinek biztosítva van az alpolgármesteri széke. Nem így a Borbély polgármesteri széke, ugyanis a Demokrata Liberális Párt színeit képviselő Dorin Florea jelenlegi polgármester vezet a közvélemény-kutatásokban. A legélesebb versengés minden bizonnyal Székelyföldön zajlik majd. Egyrészt az RMDSZ-en belül lesznek majd nagy csaták, másrészt pedig az RMDSZ és az MPP jelöltjei között is versenyre kell számítani. /B. T. : Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 11.
Az RMDSZ Borbély László minisztert támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választásokon, a Magyar Polgári Párt /MPP/ pedig megerősítette: Bölöni Lászlót, az egykori sokszoros román válogatott labdarúgót, nemzetközileg elismert edzőt javasolja a tisztségre, aki azonban csak akkor vállalja a jelölést, ha ebben az RMDSZ is támogatja. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: Borbély László regionális fejlesztési miniszterre hárul majd az a feladat, hogy megküzdjön Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Hozzátette, az RMDSZ az egyik alpolgármesteri tisztségbe továbbra is Csegzi Sándort jelöli. Tavaly júniusban az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya Csegzit találta alkalmasnak polgármesterként indítani az idei önkormányzati választásokon. Február 9-én Szász Jenő, az MPP elnöke, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: szerinte Bölöni László lenne alkalmas a tisztségre. „Marosvásárhelyen magyar pártpolitikusnak nincs esélye visszaszerezni a polgármesteri tisztséget, csak egy közösen támogatott, pártsemleges és az etnikai szempontokon felülemelkedni képes független személyiségnek” – magyarázta Szász Jenő „Bölöni elfogadja a jelölést, de csak azzal a feltétellel, ha indulását az RMDSZ is támogatja” – tájékoztatott Szász Jenő. Erre a javaslatra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvatosan fogalmazott. „Engem elsősorban az érdekel, mit nyilatkozik Bölöni László. ” „A lényeg az, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelölt kerüljön ki győztesen” – jelentette ki. Nyolc pontot javasol 2008-ra az MPP. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolcpontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A „Együttműködési charta“ szerint – amely a Nyolc pont 2008-ra címet viseli – a két szervezetnek meg kellene egyeznie abban is, hogy a tavaszi helyhatósági választásokon akkor folytatnak egymással demokratikus versenyt, s amikor az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Az MPP ennek érdekében szorgalmazza egy „Országos Választási Térkép“ közös kidolgozását, amely felmérné a romániai magyarság erejét. Szászék javaslatára reagálva Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ nyitott a párbeszédre. „Szerintem nem akar semmiféle megállapodást kötni az, aki sajtón keresztül üzeni meg a javaslatait, mielőtt megkeresne bennünket. Szász Jenő ajánlata komolytalan, legalábbis az én meglátásom szerint” – mondta Kelemen Hunor. /Lokodi Imre, Király K. László: Ki rúg majd labdába? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2008. február 12.
Február 9-én Marosvásárhelyen Szász Jenő, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt elnöke nyilvánosságra hozta a nyolcpontos "Együttműködési chartát". Erről a Népújság kérésére Borbély László régiós fejlesztési miniszter kifejtette véleményét: tárgyalni kell, de nem olyan módon, hogy az a magyarság képviseletének a szétveréséhez vezet. A Magyar Polgári Párt eddig nem bizonyította, hogy az egységet támogatná. Az MPP mellényzsebből előrántott javaslatokkal állt elő. Borbély leszögezte, amennyiben Bölöni László hazajön és Marosvásárhelyen polgármester akar lenni, akkor támogatja, de ebben az RMDSZ-nek kell döntenie, mert az RMDSZ-nek jelöltje Borbély László. /Mózes Edit: Borbély László: A mi ellenfeleink a román pártok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
2008. február 13.
Melyik BL nyeri meg a BL-meccset? Bölöni László vagy Borbély László legyen a marosvásárhelyi magyarság polgármester-jelöltje? A körülbelül fele-fele arányban magyar és román lakosságú Marosvásárhelyen a győzelem alighanem azon múlik, hogy – a saját szavazótábor mozgósításán túl – melyik jelölt képes több szavazatot szerezni a másik oldalról. A mindkét népcsoport körében köztiszteletnek örvendő Bölöni esélyesnek látszik. Jelölésével Szász Jenő kínos helyzetbe hozta az RMDSZ-t, amely vért izzad, hogy Borbély László legyen polgármesterjelölt. Borbély László miniszter jelentős politikai és adminisztratív tapasztalattal rendelkezik, viszont kérdéses, képes-e összefogni a megosztott magyarságot, ha a belső RMDSZ-es szavazást is elvesztette. Ráadásul, a magyarok és románok körében egyaránt nem túl népszerű politikai rendszer kiemelt képviselője. /Chirmiciu András: BL-meccs. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2008. február 13.
Sokkolta az RMDSZ vezetőségét az, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője Bölöni Lászlót kérte fel: legyen Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Bölöni népszerűbb, mint az RMDSZ két jelöltje (Borbély László és Csegzi Sándor) együttvéve, alkalmas a magyar szavazótábor egyesítésére. A népszerű sportember minden szervezet nevében kíván fellépni. Az RMDSZ reakciói komédiába illők: először letagadták a tényt, majd a csúcsvezetés egyik része támogatásáról biztosította Bölönit, másik része pedig megerősítette Borbély László jelöltségét. A párt szócsöve, az Új Magyar Szó már nekilátott az olvasók meggyőzésének: Bölöni Lászlónak nincs esélye. /Szondy Zoltán: Bölöni példája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./
2008. február 16.
Bölöni László nem vállalja a jelölést Marosvásárhely polgármesteri tisztségére, jelentette be a marosvásárhelyiekhez intézett levelében. A sportoló hangsúlyozta: a jelölést csakis az egy jelölt mögé tömörülés érdekében vállalta volna el. Amikor január közepén a Magyar Polgári Párt megkereste, és elmondta, hogy őt javasolják közös jelöltnek, szóbeli felhatalmazást adott: amennyiben nincs RMDSZ jelölt, akkor jelöléséről egyeztető tárgyalást lehet kezdeni a két párt között. Hamarosan értesült arról, hogy közben az RMDSZ döntött arról, kit, illetve kiket indít a helyhatósági választásokon. „Az RMDSZ csapatot – Borbély László, Csegzi Sándor – nagyon jó csapatnak tartom, kitűnő „csapatkapitánnyal” – szögezte le. /Bölöni nem vállalja a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2008. február 18.
Bölöni László mégsem vállalja a marosvásárhelyi polgármester-jelöltséget. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy értesült, az RMDSZ vezetői az elmúlt héten folyamatosan próbálták lebeszélni Bölönit a polgári oldal javaslatának elfogadásáról. „Most már csak azt sajnálom, hogy nem az RMDSZ találta ki Bölönit” – fogalmazott Szász Jenő. Borbély László, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje cáfolta Szász vádjait, mondván, hogy ő is támogatásáról biztosította Bölönit. Szász Jenő nyílt levélben kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy támogassa Bölöni Lászlót mint a marosvásárhelyiek független és közös polgármesterjelöltjét. Markó Béla hallani sem akar annak a megegyezésnek az aláírásáról, amelyet az MPP elnöke egy héttel ezelőtt Marosvásárhelyen egyoldalúan aláírt, és amelyben Bölönit javasolta közös jelöltként. /Szucher Ervin: Bölöni–Borbély-kapitánycsere. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2008. február 22.
A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2008. február 23.
Negyven éve, 1968. február 23-án jelent meg a Hargita Népe lapelődje, a Hargita első száma. Borbély László másodmagával indulása óta, most már csak nyugdíjasként, a lapnál dolgozik. Csapatostól jöttek annak idején ide az egyetemről, Balogh Edgár publicisztikai szemináriumából. Négy-öt kollegájával Borbély László már három évvel korábban államvizsgázott, mások egyenesen az egyetem padjaiból érkeztek Csíkszeredába. 1968-ban a megyésítéssel magyar nyelvű napilapok indultak az országban. Később a Hargita Kalendárium megjelenése tovább növelte a szerkesztőség tekintélyét. Hiánypótló néprajzi, helyismereti, történelmi írásokhoz jutott a Kalendáriumban az olvasó. Az alapító főszerkesztő, Albert Antal érdeme, hogy külmunkatársként neves publicistákat, írókat foglalkoztatott. Szabó Gyula folytatásokban közölt regénye, Székely János műterem-látogatásai, Beke György riportjai színvonalas olvasnivalót jelentettek. Egy idő után a hatalom pártkatonákat küldött a szerkesztőségbe. Nagy érvágást jelentett később a napilap megszűntetése, hetilappá zsugorítása. Azután megint napilap lett a Hargita. Az utolsó években megtiltották a magyar helységnevek használatát. Az 1989-es változás után többségi akarattal főszerkesztőnek választották meg Borbély Lászlót. /Borbély László: 1968. február 23-án jelent meg lapelődünk, a Hargita első száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2008. február 29.
A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./
2008. március 4.
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter közölte: megemelték azt a jövedelemszintet, amelynek alapján szociális lakás igényelhető. Azok a személyek, akiknek havi jövedelme az elmúlt hat hónapban nem érte el az országos átlagjövedelmet – ez most hozzávetőlegesen 1300 lej –, szociális lakásokért folyamodhatnak az önkormányzatokhoz. Az önkormányzatoknak ki kell majd dolgozniuk önálló, négy évre szóló lakhatási stratégiájukat. /Nagy-Hintós Diana: Módosul a lakásügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2008. március 8.
Marosvásárhelyen Dorin Florea (PD-L) polgármester és Borbély László (RMDSZ) mellett egy második román politikus is indulna, ami jelentősen növelheti az RMDSZ politikusának a győzelmi esélyeit. /Marosvásárhelyi RMDSZ-előny? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2008. március 14.
Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2008. március 17.
Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 19.
A magyar–román határon átnyúló európai uniós program lehetővé teszi, hogy sikeres együttműködések alakuljanak ki a határ menti régiók között – mondta Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter március 17-én a magyar–román határon átnyúló program indító konferenciáján, Temesváron. A 2007-2013. évi magyar–román határon átnyúló programra mintegy 275 millió euró áll a két ország rendelkezésre. Az első pályázati kiírások 2008 májusában, júniusában várhatók. Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter fontos programnak nevezte ezt az együttműködést. A nagy forgalmú közutak tehermentesítését lehet megoldani újabb határátkelők nyitásával. /Magyar–román uniós együttműködési program. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2008. március 26.
Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, bízik abban, hogy a Bechtelnek idén sikerül 45 kilométert átadnia az észak-erdélyi autópályából, tehát annyit, amennyire vállalkozott. Az Aranyosgyéres-Gyalu szakaszról van szó. /”Rekord” 45 km a Bechteltől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2008. március 28.
Együtt a család – Csoóri Sándor fogalmazott így a Magyarok Világszövetsége kongresszusán 1992-ben, az öt világrész magyarsága összegyűlt képviselőinek láttán. Akkor még, a magyarországi belpolitikai életben jelentkező élesedő nézetkülönbségek ellenére, hinni lehetett a magyar–magyar egymásra találásban. A Duna Tv ötlete is akkortájt született, Csoóri elnökletével ugyancsak a nagy magyar család együttlétét, a magyarországi és a határain kívüli magyarság erős érzelmi szálakkal történő összekötését hivatott szolgálni. Sok minden megváltozott azóta, a Világszövetség eljelentéktelenedett, táborokra szakadt a magyarországi társadalom, alábbhagyott az anyaország érdeklődése. Egyhamar nem lehet együtt látni a Csoóri megálmodta nagy magyar családot. Az egészet nem, de részeit igen. A nemzetet alkotó családok tagjait. Ünnepek alkalmával lehet ezt leginkább megtapasztalni. Így történt húsvétkor is. Összegyűlt a család lelkiekben feltöltődni. A kisközösségekből áradó erő átsugározhat a nagyobba. A családokból a nemzetbe. /Borbély László: Együtt a család. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
