A Központi Választási Iroda adatai szerint este hét óráig a polgárok 27,29 százaléka járult az urnák elé, ez a legalacsonyabb részvételi arány Romániában az eddigi választásokon. „A legerősebbek vagyunk Romániában és a legnagyobbak Európában. Hivatalosan bejelenthetjük, hogy a Demokrata Párt megnyerte az europarlamenti választásokat” – mondta Emil Boc elnök az első exit- poll eredmények bejelentése után. „A PD célja a kormányzás” – mondta Emil Boc. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint a „gyenge kormány és a hataloméhes elnök lejáratta sok ember szemében ezt a választást, a távolmaradás az állampolgárok halk válasza az elnyúló politikai válságra. ” Az eredmények láttán Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke bejelentette: lemond szenátori mandátumáról, s erre a lépésre szólította fel párttársait is. /A székely szavazókedv döntött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2007. november 27.
A Demokrata Párt (PD) elnöke, Emil Boc bejelentette: megnyerték a választásokat. Ünnepelni azonban nem nagyon van miért. Az államfő oltalma alatt levő demokraták csak 28,78 százalékot érnek el a bekonferált 40-50 helyett. Mircea Geoana elnök szerint a PSD, a szociáldemokraták eredménye „nem rossz”. Valójában a szociáldemokraták pályafutásuk legrosszabb eredményét érték el. A lap munkatársa szerint a román nacionalizmus, amit eddig a Nagy-Románia Pártban volt, nem vész el, csak átalakul. /Székely Kriszta: Tájkép csata után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2007. december 21.
Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 28.
A szeptemberben debütált kötelező magánnyugdíjpénztár rendszerhez eddig 2,9 millió romániai aktív lakos csatlakozott, így a „még szabadon maradt” 300 ezer fős ügyfélkörért az alapkezelők egyre nagyobb harcot kénytelenek vívni. Mircea Oancea, a Magánnyugdíj-pénztár Felügyelet /CSSPP/ elnöke úgy véli, a január közepéig hátralevő időszakban a második pillérhez még újabb 300–400 ezer munkavállaló csatlakozik, míg a sorsolásos eljárásba a törvény által kötelezett 25–35 év közötti korosztály kevesebb mint 5 százaléka fog bekerülni. A legtöbb ügyfele az ING-nek van. A holland nyugdíjpénztár december közepéig összesen 962 ezer szerződést tudott kötni, a munkavállalók száma alapján az alapkezelőnek 32,8 százalékos piacrészesedése van. A második helyen álló Allianz-Tiriacnak 754 ezer ügyfelet sikerült megnyernie, ez közel 25,7 százalékos piacrészesedést eredményezett. A harmadik a Generali 277 ezer fős ügyfélállományával, 9,4 százalékkal. /Domján Levente: Decemberi pillérpróba. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2008. január 4.
Nagy Pál sok esztendős szerkesztői múlttal a háta mögött, nyolcvanadik életévén túl is folyamatosan dolgozik. Jelenlegi munkái közül a leglátványosabb a Mentor Kiadónál megjelenő Wass Albert-életműsorozat szerkesztése. Nincs időm unatkozni, mondta Nagy Pál. Ajándéknak tekinti, hogy öreg fejjel is dolgozhat. A Mentornál megjelenő Wass-sorozat immár harminchárom címet tudhat magáénak. Nemrégiben látott napvilágot Nagy Pál szerkesztésében Wass Albert Éltem: voltam címen a szerző önéletrajzi vonatkozású vallomása. Wass Albertet sokáig a kitagadottak és megbélyegezettek sorába tartozott, akár Nyirő József vagy Márai Sándor, meg más magyar írók, akik a háború után emigrációba kényszerültek. Nagy Pál 1992-ben A mindig hazanéző Wass Albert címmel írt egy hosszabb ismertető cikket az egykori Romániai Magyar Szóban. Talán ez volt errefelé az első „megszólalás” az Amerikában élő erdélyi magyar íróról. Sok könyvét kiadták, ennek ellenére még hatalmas terjedelmű kéziratmennyiség vár megjelentetésre. Az emigrációban keletkezett írásokról van szó, jórészt publicisztikai cikkekről, riportokról, különböző alkalmi szövegekről, vallomásokról, de még színdarabokról is. A Mentor a közelmúltban adta ki az Amerikai emberek című kötetet, ami Wass Albertnek a Szabad Európa Rádió számára készített egykori riportjait tartalmazza. Sokat javíthatna Wass Albert megítélésén az író műveinek román közegben való népszerűsítése. Az Elvész a nyom román fordítása készült el, kiadóra vár. 2000-ben megjelent A funtineli boszorkány Corneliu Caltea fordításában Langa Scaunul Domnului címmel. Akkor Ion Coja, a magyarok iránti barátsággal nemigen vádolható Vatra-alapító, bukaresti egyetemi tanár egyebek között azt mondotta, hogy ilyen szépen, ilyen mély együttérzéssel kevesen írtak a román népről. A közelmúltban megjelent Kolozsvárt Mircea Tomusnak az Aripile domnului című dokumentumregénye, pontosabban annak első kötete, melyben a mezőségi, mócsi származású szebeni román író részletesen szól Wass Albertről, a Wass-családról, 1940 őszének mezőségi viszonyairól, drámai napjairól. Nagy Pál gondozásában a budapesti Palatinus Kiadónál – Gondolat és árvaság, Szellemi őrség, illetve Emberi szavak címmel – megjelentek a Tamási Áron esszéinek, cikkeinek, interjúinak kötetei. Ugyanitt kiadás előtt áll egy Tamási-leveleskönyv. A Mentor jelentette meg nemrég Nagy Pál Napló nélkül című könyvét, s remélhetőleg idén napvilágot lát – Gond és remény címmel – közelmúltbeli publicisztikai cikkeiből egy válogatás. A Kriterionnál Mosolygó Erdély címmel többkötetes anekdotasorozatot terveznek kiadni. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924/ a marosvásárhelyi Református Kollégium után Kolozsvárra, a Református Teológiára, majd később a Babes–Bolyai Tudományegyetemre került, az Ifjú Erdély című diáklapban kezdte közölni első írásait. Az egyetem elvégzése után tanársegédként dolgozott Kolozsváron, majd 1955-ben Marosvásárhelyre költözött, ahova az Igaz Szó című irodalmi folyóirathoz hívták. Tizenöt év után A Hét, majd ‘73-tól nyugdíjazásáig az Új Élet munkatársa lett. Publicisztikai, irodalom- és színikritikai cikkei mellett számos kötetet jelentetett meg, illetve szerkesztett. /Szucher Ervin: „Nincs időm unatkozni” Beszélgetés Nagy Pál irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
2008. január 8.
Belső feszültségek tapasztalhatók az ellenzéki Szociáldemokrata Pártban – ismerte el Ion Iliescu, az alakulat tiszteletbeli elnöke és Mircea Geoana pártelnök az Iliescu névnapja alkalmából szervezett január 7-i ünnepségen. Ugyanakkor mindkét szociáldemokrata vezér „hasznos” feszültségeknek minősítette ezeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai döntések megfelelőek legyenek. Geoana szerint az alakulatnak rendeznie kell sorait, hogy 2008 a PSD éve legyen. Ennek érdekében szívesen látják a párt egykori vezetőit, köztük Adrian Nastase volt kormányfőt is. Iliescu viszont óvatosan vélekedett a Geoana–Nastase-együttműködésről. /Nagy B. István: Határozott szociáldemokraták. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2008. január 9.
Ha a parlament elfogadja a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvénymódosító javaslatát, miszerint az átvilágító bizottság (CNSAS) nem hozhat ítéleteket az átvilágított személyek múltjával kapcsolatban, csupán arról dönthet, hogy nyilvánosságra hoz bizonyos dossziékat, vagy sem, Mircea Dinescu kilép a bizottságból. Ha egy ilyen rendelkezés életbe lép, az átvilágító bizottság, és az egész átvilágítási folyamat fölöslegessé válik, véli a költő. Dinescu szerint nem véletlen, hogy a szociáldemokraták épp a 2008-as választási évben javasolják ezt. A szenátor azzal vádolta a bizottságot, hogy döntései szubjektívek, és a politikai leszámolás eszközévé süllyedt. /Dinescu kiléphet az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2008. január 22.
Hivatalosan is benyújtotta felfüggesztési kérelmét Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes Szándékát személyes okokkal indokolta, azzal, hogy nem tud együtt dolgozni a tanfelügyelőség jelenlegi csapatával. Prozan Mircea főtanfelügyelő kifejtette, hogy érzése szerint jól kommunikáltak, nem kerültek összetűzésbe. A bejelentett felfüggesztés idejére, ha azt a szaktárca is jóváhagyja, Albertini Zoltán a Bolyai Farkas Líceumban fog testnevelést tanítani. Azt a híresztelést, miszerint azért megy a Bolyaiba, hogy a későbbiekben az igazgatói tisztséget megpályázza, az illetékesek nem erősítették meg. /(b.): Lemondott a főtanfelügyelő-helyettes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2008. február 1.
Alkotmányellenes az átvilágító bizottság /Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság – CNSAS/ működését szabályozó törvény néhány szakasza – döntött január 31-én az Alkotmánybíróság. A bizottság egyik tagja, Mircea Dinescu a hír hallatán kijelentette: a CNSAS felszámolásáról sok olyan politikus álmodott, akik az idei választáson újra jelöltetnék magukat, mostantól kezdve pedig nyugodtak lehetnek. „Meglepett az Alkotmánybíróság határozata, amely saját korábbi döntésének mond ezzel ellent”, reagált a határozatra Csendes László, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint az Alkotmánybíróság döntésének célja a bizottság megszüntetése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, javasolni fogja a kormányfőnek, fogadjon el sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az intézmény további működését. /Alkotmányos kifogások a CNSAS ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./ Csendes László, a CNSAS elnöke megrökönyödve fogadta a döntést. „Még írásban nem értesítettek róla. Nem áll módunkban kérdőre vonni a döntést” – jelentette ki. /Cs. P. T., I. I. Cs. : Bezárja kapuit a CNSAS? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2008. február 1.
A Szatmár Megyei Tanács január 31-i ülése elé került egy határozattervezet, amely egy közösségközi fejlesztési egyesülés létrehozásáról szólt. Erre azért lenne szükség, hogy a megye minden településén fokozatosan kiépíthető legyen az ivóvíz– és a csatornahálózat. Európai finanszírozást csak ezen a módon lehet igényelni. Előzetesen 29 önkormányzat – köztük valamennyi város – jelezte csatlakozási szándékát. Mircea Govor megyei tanácsos, a PSD hangadója „elemezni kezdte” a tervezetet, s megállapította, hogy az elsőként csatlakozó önkormányzatok többsége olyan, ahol RMDSZ–es polgármester van, s különben is, a megyeszékhely is a magyarok irányítása alatt áll, tehát itt valami magyar érdek forog fenn: a magyarok meg akarják kaparintani a vízellátás fölötti ellenőrzést. Erre Visnyai Csaba RMDSZ–tanácsos tiltakozásul kivonult az ülésről. Megdöbbentő volt, hogy a tanácsost senki sem intette le. /Veres István: A Vátra szelleme ma is él! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 1./
2008. február 5.
Több kollégáját követően Mircea Prozan Maros megyei főtanfelügyelő is megvált tisztségétől. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester szerint Prozan nem volt hajlandó szemet hunyni a beruházások körül folyó törvénytelenségek fölött. A felmondási hullámot Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes indította el, aki január 15-én kérte felfüggesztését. Albertini akkor azt nyilatkozta, hogy nem tudott együttműködni munkatársaival. Kifogásolta, hogy felettese nem osztotta el a feladatokat, ami káoszhoz vezetett. Albertini helyett Illés Ildikó lesz a főtanfelügyelő-helyettes. Sajgó Melinda magyar szakos tanfelügyelő is felmondott. /Szucher Ervin: Távozott a főtanfelügyelő. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 8.
Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2008. február 13.
Az RMDSZ nem ellenzi a helyhatósági és a parlamenti választások egyidejű megrendezését, de az esetleges előrehozott parlamenti választások általános politikai válságot idézhet elő – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Mircea Geoana PSD-elnök február 11-én bejelentette, hogy ezentúl a kormány egyetlen törvénykezdeményezését sem szavazzák meg. Markó elismerte, hogy a jelenlegi kormány a PSD támogatásának köszönhetően maradhatott talpon. Az RMDSZ élesen bírálta az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését, amely lehetőséget biztosított az államfőnek arra, hogy megakadályozza Norica Nicolai kinevezését az igazságügyi tárca élére. /B. T. : Markó nem hisz az előrehozott választásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 15.
Az egymásnak feszülő érdekcsoportok és vezetőik hatalmi harcai miatt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt – csupán nevében az – önmaga árnyékává karcsúsodott. Az akaratgyenge Mircea Geoana elnöknek egyetlen valós erénye volt: Iliescu nem kedvelte. Geoana előrehozott választásokat próbált kieszközölni, azonban Iliescu nem éppen finoman adta tudtára utódjának, hogy beszélje meg vele a dolgokat, szó sem lehet erről. Iliescu, akinek a bányászjárások miatt régesrég börtönben kellene ülnie, most, mintha megnövekedett erővel szólna bele az általa alakított párt –vezetésébe, írta Németh Júlia. Geoana a reá nehezedő nyomásnak engedve, maga javasolta a régi gárdához tartozó, s nem éppen makulátlan tisztaságáról elhíresült volt szállításügyi minisztert, Miron Mitreát kampányfőnöknek. Adrian Nastase pedig Geoana elnök helyébe akar lépni. Teljes a visszarendeződés szocdeméknél. /Németh Júlia: Tavaszi zsongás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2008. február 18.
Bár mindkét politikai alakulat illetékesei cáfolták, sajtóértesülések szerint közös kormányalakítási tervekről folytatott tárgyalást az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége. A találkozó egyik témáját a Mircea Geoana PSD-elnök által javasolt együttműködési egyezmény jelentette. Geoana egy öt évre szóló politikai paktumot javasolt Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnöknek, amely közös kampánystratégiáról, a Demokrata-Liberális Párt elszigeteléséről, valamint a választásokat követően egy PNL–PSD kabinet létrehozásáról szól. /Nagy B. István: Titkos megállapodás a PSD és PNL között? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2008. február 19.
Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2008. február 20.
Az RMDSZ kormányból történő eltávolítására szólította fel február 19-én a miniszterelnököt Ludovic Orban a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) ülésén. A PNL alelnöke a második liberális politikus, aki az RMDSZ eltávolítására szólítja fel Tariceanut: Radu Campeanu szenátor szintén méltatlankodott Markóék állásfoglalása miatt, s a miniszterelnökhöz fordult panaszával. A parlament több tagja hurrogással fogadta, amikor az RMDSZ február 18-án nemmel szavazott. /két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. / Calin Popescu-Tariceanu elhárította Orban javaslatát. A kormányfő azt hozta fel az RMDSZ „mentségére”, hogy Markóék nem látnak analógiát Koszovó és Erdély között. Tariceanu egyben dicsérő szavakkal szólt az RMDSZ-ről, amely szerinte bebizonyította, hogy „képes parlamenti eszközökkel küzdeni a magyar kisebbség jogaiért”. Az RMDSZ vezető politikusai nem riadtak meg Orban szavaitól. Kelemen Hunor ügyvezető elnök magánvéleménynek tartja a PNL alelnökének álláspontját. „Páratlan helyzet lenne Románia újkori történetében, ha az RMDSZ-t azért szorítanák ki a kormányzásból, mert egyetértett egy nemzetközi érdekeltségű kérdésben” – mondta Markó Béla. RMDSZ-elnök. /Cs. P. T. : Orban: menjen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2008. február 21.
Megegyezett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arról, hogy előre hozott választásokat rendeznek, egyszerre a helyhatósági választásokkal, a két alakulat célja a parlamenti többség megszerzése a következő ciklusban. A liberálisokat a pártelnök-kormányfő Calin Popescu-Tariceanu és Bogdan Olteanu házelnök, a szociáldemokratákat pedig Mircea Geoana pártelnök és Viorel Hrebenciuc képviselte. A forgatókönyv szerint a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amit a liberálisok is megszavaznak, így a kormány megbukik. /I. I. Cs. : PSD–PNL titkos paktum? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2008. február 23.
Adrian Nastase volt miniszterelnököt választották február 22-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának élére. A három évvel ezelőtt korrupciógyanús ügyei miatt háttérbe szorított Nastase ismét vezetőségi pozíciót szerzett a pártban. Politikai elemzők Mircea Geoana vereségeként értelmezték Nastase győzelmét. /Adrian Nastase visszatér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. március 6.
Az elkövetkező négy évben dr. Copotoiu Constantin egyetemi tanár marad a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora. Helyettesei sem változtak, az oktatási kérdésekkel foglalkozó prorektor továbbra is dr. Nagy Örs professzor, a tudományos kérdésekkel megbízott rektor-helyettes dr. Branzaniuc Klára egyetemi tanár lesz. A karok vezetősége már korábban eldőlt, az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Dobrean Dan professzor, helyettesei dr. Szabó Béla egyetemi tanár és dr. Azamfirei Leonard előadótanár. A Fogászati Fakultás dékáni tisztségét az elkövetkező négy évben dr. Mircea Suciu előadótanár, a helyettesi funkciót dr. Kovács Dezső professzor tölti be. A Gyógyszerészeti Kart dr. Muntean Daniela-Lucia és dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok vezetik. /(bodolai): Meglepetések nélkül. Újraválasztották a MOGYE vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
2008. április 18.
Április végéig hivatalosan is bejegyzik a PSD+PC Szövetséget – áll a szociáldemokraták és konzervatívok közötti együttműködési megállapodásban, amit április 17-én írt alá Mircea Geoana és Daniela Popa. A két párt ezen a közös néven szerepel majd a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztásokon. Április 18-án tartják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Emil Constantinescu által vezetett Népi Cselekvés Párt egyesülését szentesítő rendkívüli kongresszust. A PNL magába olvasztja az alig 1 százalékos támogatottságú politikai alakulatot. A kis párt jelentős képviselője, Smaranda Enache alelnöki tisztséget kap a PNL országos vezető testületében. A Népi Cselekvés nevű szervezetet 2002-ben hozták létre, nagyrészt volt parasztpárti politikusok, azzal a céllal, hogy maguk köré tömörítsék a demokratikus ellenzéki erőket. Párttá 2003-ban alakult. /Megszületett a PSD+PC Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. április 23.
Ellentmondások közepette zajlott április 22-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ülése, amelyen többek között az önkormányzati választásokon induló jelöltek átvilágításáról tárgyaltak. Mircea Dinescu egy órával az ülés kezdete után elhagyta a termet, mert a testület „a ködben lebeg”, a tagoknak fogalmuk sincs arról, mi az eljárás, és milyen jogosítványaik vannak. Az alkotmánybíróság januárban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a CNSAS működését, így az elveszítette a jogot, hogy megállapítsa a vizsgált személyekről: együttműködtek-e a kommunista titkosrendőrséggel vagy sem. Ehelyett csupán továbbítja a dossziékat az illetékes bírósághoz, amely ítéletet hozhat. Dinescu szerint szándékosan korlátozták a testület jogkörét éppen a választások előtt. Marius Oprea történész szerint a CNSAS nem a rendelet hiányosságai, hanem saját vezetőinek alkalmatlansága miatt nem működőképes. Constantin Ticu-Dumitrescu, a CNSAS másik tagja elmondta, a testület valószínűleg képtelen lesz az összes önkormányzati jelöltet átvilágítani, a Központi Választási Irodához még nem érkezett meg az összes lista. /Balogh Levente: Mircea Dinescu: ködbe vész a CNSAS működése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2008. május 12.
Mircea Dinescu, a közismert költő Borbély Lászlót, az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatja. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megtartott könyvbemutatóján elmondta: – Borbély Lászlóval Marosvásárhelynek végre európai polgármestere lesz. Dinescu szerint Borbély László olyan ritka kvalitású politikus, aki bárhol a világon nagyon sokra vihetné. Borbély előtt nyitva áll mind Bukarestben, mind Brüsszelben az összes ajtó – hangsúlyozta a költő. /Európai polgármestert Marosvásárhelynek! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2008. május 19.
Az elmúlt években megszokták Csíkszeredában, hogy zászló, a magyar nemzet lobogója leng a NagySomlyó-hegyi kilátón. Pár napja román zászló került a magyar helyébe, de az hamar eltűnt. Május 16-án újabb román zászló jelent meg a kilátón, ezúttal hatalmas. Mondták, kolozsvári rendszámú autóval mentek ki valakik, kommandóruhások voltak, azóta bőrdzsekis civilek őrzik a kilátót. Valóban több gyanúsan rendőr-csendőr kinézetű civil álldogált ott. A Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács felhívására sokan kirándultak a kilátóhoz. Csíki magyar terepmotorosok egy csoportja is eljött, erre civil ruhás csendőrök jelentek meg, akik érdeklődtek, hogy nem a román zászlót akarják-e levenni, mert ha igen, akkor nagy baj lesz. Megérkeztek a felfegyverzett fekete egyenruhások, élükön magával Mircea Olaru csendőrparancsnokkal, aki azonnal igazoltatni kezdte az embereket és közölte: a kilátó nem a somlyói közbirtokosság tulajdona (ezt a helyszínen jelenlevő közbirtokossági alelnök másként tudja), hanem geodéziai pont, s aki onnan zászlót vesz le, börtönbe kerül. Újabb vita alakult ki, a jelenlevőket nem félemlítette meg az egyenruhások kordonja, végül megállapodtak abban, hogy a román zászló marad, de melléje kerül a székely zászló is. Kiknek áll érdekében a választási kampány közepén etnikai feszültséget szítani Csíkszeredában? Kik azok, akik a Mária-kegyhely békéjének megzavarásával konfliktust akarnak kirobbantani? /Szondy Zoltán: Zászlóháború a szent hegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2008. május 20.
Eredetileg Molot, a liberális aradi tanácselnök azt ígérte a magyarság képviselőinek, hogy az egyházak támogatására elkülönített összegnek a 7,2%-át juttatják a történelmi magyar egyházaknak – állította Gáll Sándor református esperes. Természetesen ezt meg kellett pályázni, ami meg is történt. 8 református, 2 római katolikus és egy unitárius egyházközség adott be pályázatot, 100 ezer új lejt igényelve, az egyezség értelmében. Ennek az összegnek azonban csak a felét ítélték a magyar egyházaknak, összesen 47 000 lejt, ami eltörpül a többségieknek kiosztott pénzek mellett. Ez csúfosan alacsony összeg, de mégis valami, Gáll Sándor elment a tanácshoz, hogy megkösse a szerződést. Akkor kiderült, hogy pályázataik szinte felbontatlanul hevernek az elutasított pályázatok között. Azt azonban nem mulasztották tudtára adni az esperesnek, hogy ez az aprópénz is csak akkor jár az egyháznak, ha a magyar közösségek megfelelően szavaznak. Szóban elmondták az egyházi képviselőnek, ne is álmodjon arról, hogy a megítélt összeget átutalják a számlájára. Végeztesse el a munkát és majd a kifizetetlen számlával jelenjen meg a tanácsnál. Azt fogják törleszteni. /Gáspár-Barra Réka: Mircea Molot kampánycélra használja a megyei tanács pénzét. Csúfot űzött a magyar egyházakból. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2008. június 13.
Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2008. július 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2008. augusztus 1.
A hatóságok igyekeznek eltakarni, meghazudtolni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyekért ők a felelősek, amelyek forrását már évek óta fel kellett volna számolni. Szomorú, hogy nincs kivétel román és magyar nemzetiségű tisztségviselő között, egyformán csúsztat és szépíti a dolgokat mindkettő. A Borsabányán július 26-án bekövetkezett gátszakadás nyomán hatalmas mennyiségű zagy zúdult a Colbul II derítőből, az alatta elhelyezett Colbul I-be. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilág-haláltól. A hatóságok az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatása helyett – erre nemzetközi egyezmények kötelezik őket – az egész balesetet letagadták. Kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a veszélyt jelentenek a környezetre. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni. Lucia Ana Varga, a környezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus továbbra is azt állította: nem történt szennyezés, minimális szintű a baj. Az RMDSZ-es prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: ne fecsegjenek, „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. A borsabányai ügyről már tud a közvélemény. Azonban a július 16-án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együtt járó katasztrófáról sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hatóságok nem szóltak. A balesetről tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Korodi Attila miniszter magatartása Európában elfogadhatatlan. Ezekről a környezeti balesetekről legalább utólag tájékoztatást kell adni. Az RMDSZ-nek pedig – kormánytényezőként – komoly figyelmeztetésben kell részesítenie tisztségviselőit. /Tibori Szabó Zoltán: Folyik a zagy – és a hazudozás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2008. augusztus 26.
Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, ezzel budapesti fennhatóság alá került több mint egymillió magyar és nagyjából ugyanennyi román lakos. Mintegy 800 ezer magyar Dél-Erdélyben továbbra is Románia állampolgára maradt. A bukaresti külügyminisztérium már másfél hónap múltán jegyzéket intézett a tengelyhatalmakhoz, hogy jelezze: a magyar hatóságok terrorakciók segítségével végeznek etnikai tisztogatást. Ez okból a román kormány olasz–német vegyes bizottság létrehozását javasolta Kolozsvár székhellyel. Csalódást okozott a románoknak, hogy brassói központtal Dél-Erdélyben is megalakult egy ilyen semleges testület, mert az itteni magyar lakosság sérelmeket szenvedett el a román hatóságok részéről. Kiderült, hogy a kolozsvári bizottság nem vesz készpénznek minden román panaszt, hanem német alapossággal utánajár a valóságnak. Így történhetett meg, hogy 1944 első felében 97 esetből csak 15-öt vett figyelembe, a többit alaptalannak ítélte meg. Arra a bukaresti állításra sem találtak bizonyítékot, miszerint Magyarország ki akarná űzni Észak-Erdélyből a román lakosságot. A háború befejeztével, illetve Sztálin döntése nyomán Románia visszakapta Észak-Erdélyt, így a német–olasz bizottságok beszüntették tevékenységüket. A románellenes magyar vérengzések réme mégis új időszerűséget nyert – 1985-ben. Erre – 30 év elteltével – azért volt szükség, hogy Románia meggyőzze a nagyvilágot: a Nicolae Ceausescu ellen szervezett amerikai tüntetések értelmi szerzői ugyanazok a véres kezű irredenták, akik a bécsi döntés után halomra gyilkolták a békés észak-erdélyi román lakosságot. Ezt a tételt hivatott dokumentálni több, egymás után megjelent könyv is, elsőnek Ion Lancranjan hírhedt soviniszta, uszító műve, a Cuvant despre Transilvania (1982). A bukaresti Politikai Kiadó gondozásában 1985-ben román, angol, francia és német nyelven megjelent egy „leleplezéseket" összegező kötet a következő címmel: Teroarea horthysto-fascista in nord-vestul Romaniei, 1940–1944, vagyis A Horthy-fasiszta terrorizmus Északnyugat Romániában (a ’80-as években az Erdély elnevezést nem volt szabad használni). A szerzői kollektíva öt tagja egytől egyig a pártvezetőség oszlopos aktivistája volt, élen Mircea Musat professzorral, Ceausescu történész-tanácsosával, aki 1989 után a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt hangadó tagja lett (és maradt haláláig). A magyarellenes kampány azonban hamarosan öngólnak bizonyult. Kanadában egy újságíró az angol nyelvű változatot lapozgatva gyanút fogott: az egyik képen látható halott, akit a képaláírás szerint Horthy fasisztái juttattak erre a sorsra, feltűnően hasonlít egy bábra, amilyen ruhaboltok kirakatában csábítja be a vásárlókat. Az újságíró felkérte Vera Philips törvényszéki fotószakértőt, véleményezze a könyv képanyagát. Ennek eredményeként 23 felvételről bizonyították be, hogy hamisítvány: a műanyag hullák mellé hátteret egyéb képekről montíroztak, néhány sebesült több, más helyen készült felvételen is előfordul. Ugyanígy, az Észak-Erdélyből állítólag elűzött románok csoportképein hét férfi hol Csík, hol Maros megyei felvételeken tűnt fel. Az esetnek 1987 őszén külön műsort szentelt a torontói angol és francia nyelvű televízió. Ebben Vera Philips elmondta, hogy a kanadai román követségtől megkérte a felvételek negatívjait, az udvarias hangú levelére azóta sem érkezett válasz, így fenntartja véleményét: a képek nagy része friss hamisítványként ennek a könyvnek az illusztrálására készült. Magyar történészek bebizonyították, hogy a nagy pártharcos írók több esetben felelőtlenül dobálóznak „leleplezéseikkel". Így történt például Csíkszépvíz és Csíkszentmárton esetében: a könyv szerzői drámai színekben ecsetelik, hogyan vált földönfutóvá az előzőleg bántalmazott, megkínzott, itteni román lakosság, holott az 1939. évi, bukaresti hivatalos adatok szerint is ezek színmagyar helységek voltak. Arról, hogy a Dél-Erdélyben rekedt magyarságot milyen elbánásban részesítették a román hatóságok, egyetlen könyv vagy újságcikk sem jelent meg, pedig az említett semleges német–olasz bizottságok jelentéseiben bőven akadt volna bizonyíték. A Maniu-bandák szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiről pedig 1944 után a Scanteia pártlap közölt cikksorozatot. /Barabás István: Többszörös halottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2008. augusztus 28.
Az augusztus 20-án átadott Kisebbségekért-díj egyik kitüntetettje az 1993-ban alapított segesvári Gaudeamus Alapítvány, amely eddig több mint 300 diákot részesített anyagi támogatásban. A Segesváron létesült civil szervezet fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, ösztöndíjakkal támogatja azokat a diákokat, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban. Emellett a kiváló tanulmányi eredményeket elérő fiatalokat is megjutalmazzák. Az alapítvány magyarországi támogatással kollégiumot létesített, ahol a távolabbi szórványvidékekről származó diákok kapnak helyet. Lőrincz Éva, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: az alig néhány ezer fős magyar közösséget számláló dél-erdélyi Brassó és Szeben megyéből is érkeznek hozzájuk diákok. A civil szervezet által támogatott diákok a helyi vegyes tannyelvű Mircea Eliade Gimnázium magyar tagozatán tanulnak. Az alapítvány Segesváron művelődési központot is létrehozott a helyi szórványközösség számára, ahol méltó székhelyre találhat a diákokból alapított Kikerics Néptáncegyüttes is. A csángómagyar gyerekeknek nyári tábort, de számítógép-kezelői, matematikai és idegen nyelvi tanfolyamokat is szervező alapítvány vezetői abban bíznak, hogy az épületrész befejezésével újabb kollégiumi férőhelyeket létesítenek. /A jó munka meghozta gyümölcsét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
