Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1993. április 16.
Ápr. 6-9-e között Adrian Nastase vezetésével román parlamenti küldöttség járt Ukrajnában, tagja volt Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, aki beszámolt útjukról. Tárgyaltak Leonyid Kravcsuk elnökkel, az ukrán külügyminiszterrel és ukrán parlamenti bizottságokkal. A román-ukrán alapszerződés tartalmáról és a feszültséggócokról volt szó. Kravcsuk kifejtette, hogy nem képezheti alku tárgyát a határok kérdése. Nastase hangsúlyozta, hogy küldöttségük nem területi követelésekkel érkezett, ezt a kérdést egyelőre mellőzni kell. Csernovicban találkoztak a román kulturális és társadalmi szervezetek képviselőivel, akiknek jogos követeléseik kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ és Tőkés László püspök állásfoglalásaira: a román nyelv hivatalossá tétele, román egyetem Csernovicban, határforgalom megkönnyítése, román sajtótermékek megrendelésének megkönnyítése, helységnevek román nyelvű használatának engedélyezése... /Oláh István: Messze távol a hómezőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. április 22.
Adrian Nastase Etnikai tisztogatás című, a Cronica Romana lapban megjelent cikkének magyar fordítását hozta a Média. Nastase diverziónak nevezi, hogy külföldön Románia valóságának torz képét kelti. Ilyen diverzió szerinte az etnikai tisztogatás kifejezés. Nastase kifejtett, hogy az RMDSZ egy ős alakulat, amelyet etnikai csoportosulásként jegyeztek be és politikai pártként lép fel. Az RMDSZ-t, ezt az etnikai csoportosulást erőteljes szeparatista tendencia jellemzi, mely a "magyar társnemzet" téziséből és a kettős lojalitásból táplálkozik. Ez a kettős lojalitás szöges ellentétben áll Románia alkotmányával, mely az állam iránti hűséget alapvető kötelességként határozza meg. Az RMDSZ politikai pártként egyesíti magában a romániai magyar nemzetséghez tartozók valamennyi politikai irányzatát, így nem teszi lehetővé, hogy beiratkozzanak politikai felfogásuknak megfelelő pártokba. Az RMDSZ ezen jellege a politikai elmélyítheti a szeparatista, "etnikai tisztogatási" tendenciákat. Ez gátolhatja a romániai demokratikus folyamatok kibontakozását. Az RMDSZ jelenlegi működésében mind jobban hasonlít az "egységes párt" képéhez. /Etnikai tisztogatás /Adrian Nastase: Purificarea etnica. = Cronica Romana, ápr. 7./ = Erdélyi Napló mell. Média (Nagyvárad), ápr. 22./
1993. május 14.
Adrian Nastase, a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontjának alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, ebben javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, az RMDSZ nyomásának csökkentésére, politikai legitimációja megszüntetésére. Nastase tehát kezet nyújtana a magyar kisebbségnek, hogy csökkentse a Bukarestre a kisebbségpolitikája miatt nehezedő nyomást. /Gyarmath János, Bukarest: Ideológiai letisztulás előtt a román kormánypárt? = Magyar Nemzet, máj. 14./
1993. június 19.
A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./
1993. július 2.
A román ellenzék államcsínykísérlettel vádolta Adrian Nastase képviselőházi elnököt, mert júl. 1-jén érvénytelennek minősítette az előző napon a képviselőház rendkívüli ülésszakának összehívását kérő 118 képviselő listáját. A képviselők a korrupcióellenes bizottság jelentésének megvitatása miatt kérték a rendkívüli ülésszakot. Nastase bejelentette, hogy hat képviselő visszavonta aláírását, így nincs meg a szükséges létszám, a 114 fő. /Államcsínykísérlettel vádolják Nastasét. = Népszava, júl. 2./
1993. július 10.
Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./
1993. július 19.
Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a Cronica Romana bukaresti napilap júl. 19-i számában kifejtette, hogy sok a megalapozatlan vita a kisebbségek jogait illetően. A revizionista körök megtévesztik a nemzetközi közvéleményt, amikor a nemzetközi normától eltérőnek tüntetik fel a romániai kisebbségek helyzetét. Megengedhetetlen, hogy "egyes magyarországi politikusok a külföldön élő magyarok különböző hivatalainak nevében, mindenféle ellenőrzést tartanak Romániában", holott nem hivatalos minőségükben érkeznek az országba. Ennek véget kell vetni. /Bogdán Tibor: Adrian Nastase: Kétértelmű helyzet. = Magyar Hírlap, júl. 20./
1993. július 24.
A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./
1993. augusztus 16.
Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./
1993. augusztus 21.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./
1993. szeptember 9.
Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./
1993. szeptember 13.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./
1993. október 2.
A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./
1993. október 8.
Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./
1993. október 25.
Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./
1993. november 26.
Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./
1994. január 11.
Román parlamenti küldöttség Adrian Nastase, a Képviselőház elnöke vezetésével látogatást tett a Fülöp-szigeteken. A küldöttséget jan. 11-én fogadta Fidel Ramos elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ 8/
1994. február 22.
A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1994. március 19.
Márc. 19-én Kolozsváron tanácskoztak Adrian Nastase, ügyvezető elnökkel az élen a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja erdélyi szervezeteinek vezetői. A zárt ajtók melletti tanácskozáson arról beszéltek, hogyan lehetne Erdélyben erősíteni a kormánypártot, mert a választáson ezen a vidéken gyengén szerepeltek. Nastase terve az RMDSZ politikai befolyásának csökkentése, kimutatni, hogy a magyar lakosság zöme nem követi az RMDSZ "szélsőségeseit", nem akar autonómiát, az RMDSZ egyes vezetői cinkosságot vállalnak Budapesttel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ A tanácskozáson megvizsgálták az Erdélyi Hadsereg gondjait is. Nastase a sajtótájékoztatón nagy teret szentelt az RMDSZ-nek: számos megnyilatkozása nem egyeztethető össze az alkotmányossággal, kétszínű. Tudomásuk van egyes RMDSZ-vezetők külföldi tevékenységéről. Folytatni kell a pártközi tárgyalásokat, mondta, de határozottan fellépnek, ha az szükséges. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1994. március 25.
Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./
1994. március 30.
Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. március 31.
Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. április 1.
Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./
1994. április 14.
Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1994. június 15.
Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke a Cronica Romana bukaresti napilapnak nyilatkozott, kifejtve, hogy pártja vezetőségi ülésén a kisebbségek oktatási kérdéseiről tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy "az európai állásponttal összhangban álló bölcs és mérsékelt álláspontot" érvényesítenek, "természetesen figyelembe véve a nemzeti érdekeket és a román iskolai hagyományokat." Pozitív jelzések érkeztek Budapestről és erre pozitív választ akarnak adni. /Népszabadság, jún. 15./
1994. június 21.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai Adrian Nastasehoz, a kormánypárt elnökéhez írott levelükben az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének támogatását kérték. /Magyar Hírlap, jún. 21./
1994. június 27.
Cs. Gyimesi Éva és Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai a magyar szakos tanárok és hallgatók nevében levelet intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnökhöz, ebben kérték, tegyen meg mindent, hogy az oktatási törvénynek ne legyen diszkriminatív jellege, a törvénynek biztosítani kell az anyanyelvű oktatás teljes szabadságát. Adrian Nastase most vált kegyvesztetté, összeveszett Iliescu elnökkel. /Népszava, jún. 27./
1994. július 25.
Kemény hangú beszédben ítélte el Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt elnöke az etnikai autonómiát. "Nem léteznek magyar, román vagy szász községek, városok, csak olyan helységek, amelyeket jól szerveztek meg, vagy amelyekben rosszul gazdálkodnak." "Nem akarjuk Erdélyünket olyan területté változtatni, amely szétrombolja a román államot, és nem akarunk olyan autonómiát, amelynek egyetlen következménye az Erdélyben többségben levő lakosság, a románság minden jogának eltiprása lenne." /Magyar Hírlap, júl. 25./
1994. szeptember 10.
A Román Nemzeti Egységpárttal létrejött szövetség veszélyeire figyelmeztetett Adrian Nastase, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, a képviselőház elnöke most közreadott tanulmányában. /Magyar Hírlap, szept. 10./
