Ápr. 25-én, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos román?magyar kormányfői egyezményt feltétlenül fenn kell tartani, hiszen az "jótékony hatással volt mind a törvényalkalmazásra, mind a két ország viszonyának fejlődésére". Markó közölte, hogy ápr. 25-én találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Megbeszélésükön az egyezményről nem esett szó, az SZDP és az RMDSZ közötti protokollumról, Románia integrációs kérdéseiről és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ügyéről viszont igen. A szövetségi elnök arról tájékoztatott, hogy egyetértésre jutottak: a líceum román diákjainak nem kell távozniuk, megengedik, hogy az intézmény keretében fejezzék be tanulmányaikat. 2002 őszétől viszont nem hirdetnek felvételit román tannyelvű osztályokba, s ilyen formán a Bolyai három tanév elteltével fokozatosan teljesen magyar középiskolává fejlődhet. Markó kifejezte abbeli reményét, hogy "ennek a megoldásnak köszönhetően csökkenthető a mesterségesen keltett felszültség Marosvásárhelyen, és a líceum ? hagyományainak megfelelően ? ismét magyar nyelvű oktatási intézményként működhet". Borbély László ügyvezető alelnök közölte: az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy májustól kezdődően szigorúbban kövessék nyomon a kétoldalú protokollum előírásainak alkalmazását. Borbély szerint "a normalizálódás jele, hogy az érintett települések kétharmadában megjelentek a kétnyelvű feliratok". /Kompromisszum líceum-ügyben. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 26./
2002. április 26.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöksége nyilatkozatában köszöntötte az RMDSZ és SZDP marosvásárhelyi szervezete által aláírt együttműködési protokollumot, és annak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumra vonatkozó kitételét. A Bolyai Farkas Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítása a magyar kisebbség jogos igénye. A MAKOSZ elnöksége ugyanakkor felkérte a diákokat, hogy nyíltan merjék vállalni a véleményüket. /A MAKOSZ Elnökség Nyilatkozata a Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum Ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. április 27.
Ápr. 26-i telekonferenciáján Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, egyetlen pillanatig sem hitte, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot, ahová felvételiztek. Másfelől azonban kötelessége belátni, hogy a gimnázium vegyessé változtatása azután, hogy több mint 400 évig magyar tannyelvű iskolaként működött, erőltetett volt. Rámutatott: nem hiszi, hogy a kizárólag a kisebbségek nyelvén működő iskolák hosszú távon életképesek lennének. Nyilvánvaló tendencia, hogy az iskolák vegyesekké váljanak. /Nastase: Soha sem hittem, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a Bolyait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. április 28.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tiltakozik a román gyermekek tanintézményekből való kiűzetése ellen. A polgármester Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega államtitkárhoz fordult, és kérte a három kolozsvári magyar tannyelvű középiskolában román osztályok beindítását ősztől kezdődően. Ellenkező esetben megtagadja a három intézmény működtetéséhez és a tanszemélyzet bérezéséhez szükséges költségek kifizetését. Boros János alpolgármester elmondta: elméletileg a polgármester megteheti, hogy késlelteti ezen összegek kiutalását, a tanács azonban kötelezni fogja a rendes fizetésre. Az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárói aggodalommal figyelik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium körül kibontakozott áldatlan vitát. "Az egyházkerület változatlanul fenntartja jogos igényét az iskola épületének visszaszolgáltatására, amelyben jelenleg megtűrtként működnek a református kollégium osztályai." A református egyházkerület nyilatkozata leszögezi, amennyiben újból birtokba veheti az egyház az épületet, továbbra is tanintézményként szeretné működtetni. /Fenyeget a polgármester: Nem ad pénzt a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. április 29.
A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2002. április 30.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt jóváhagyta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kidolgozott megoldást, miszerint a középiskolában tanuló román diákok befejezhetik elkezdett tanulmányaikat, a következő tanévtől kezdődően pedig többé nem rendeznek felvételi vizsgát román osztályokba. /Szeptembertől nem indítanak román osztályt a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. május 3.
Három hónapja annak, hogy a kormányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében írásban is felvállalta: záros határidőkön belül megoldja a romániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyezmény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés számos aspektusát. Erről Borbély László ügyvezető alelnök számolt be. Kovászna, Kolozs és Bihar megyék kivételével megyei szinten is aláírásra kerültek az egyezmények. A Bolyai Farkas Líceum ügyben döntés született. Az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében a kormánypárt újabb javaslattal állt elő, amit az RMDSZ elfogadott. Ezzel a végleges szöveg megszavazására már június 30-ig sort lehet keríteni az eredetileg kijelölt szeptember vége helyett. Az SZDP vállalta, hogy visszaállítják egészében a tulajdonjogot, azon ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények működnek, mint iskolák, kórházak, szociális gondozók, pártszékházak, diplomáciai képviseletek, a tényleges átadásra öt, de legtöbb tíz éven belül kerül sor olyan körülmények között, hogy a bérlő fizet, az egyház pedig a tényleges birtokbahelyezés pillanatáig adómentes lesz. Erről az egyházfőkkel az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A magyarországi választások idején újabb roham indult az RMDSZ legitim vezetése, kiemelkedő személyiségei ellen, jelezte Gyarmath János főszerkesztő. Borbély László szerint ha valakiknek egykor voltak is fenntartásaik, ma már nem kérdőjelezhetik meg az RMDSZ és az SZDP együttműködésének hatékonyságát. Borbély László hangsúlyozta: az RMDSZ meg sem kísérelte azt, hogy beleszóljon az anyaországi választási harcba. Egyes platformok, szervezetek elkötelezték magukat, "amit én nem találok helyesnek." /(Gyarmath János): Mérlegen az egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 4.
1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 7.
A Tamacisza Társulat újabb előadásra hívja meg Marosvásárhely versszerető közönségét. Máj. 11-én, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében Arany Balladák címmel mutatnak be Arany János balladáiból válogatást Kozsik Ildikó előadásában. Az előadást Kozsik József rendezte. /Arany Balladák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2002. május 20.
A távozó magyar kormány nemzetpolitikáját méltatták a szónokok máj. 17-én Csíkszeredában, az idei Bocskai-díjak átadásakor. A budapesti székhelyű Bocskai Szövetség ebben az évben Orbán Viktor ügyvezető magyar miniszterelnöknek, Gergely István csíksomlyói plébánosnak, Komlóssy József Svájcban élő mérnöknek, az Európai Népek Föderatív Uniója alelnökének és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak ítélte az 1995-ben alapított díjat. - A Bocskai-díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése — hangsúlyozta Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány kötelezővé teszi a kormány számára a határon túli magyarság iránti gondoskodást. - A polgári kormány volt az első, amely konkrét lépésekkel nyilvánította ki gondoskodását — mondta Kreczinger. Ugyanakkor a most alakuló magyar kormánykoalíció pártjait azzal vádolta, hogy megpróbálták szembeállítani egymással a magyarországi és az erdélyi magyarságot. Bírálta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét is, aki, véleménye szerint, elhamarkodottan és megalapozatlanul gratulált a Magyar Szocialista Pártnak a választáson elért eredményéhez. A díjátadó ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is. Orbán Viktor egy későbbi időpontban veszi át a díjat Budapesten. /Bocskai-díjak átadása Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Kreczinger István kifejtette, Orbán Viktor karizmatikus egyéniségét még politikai ellenfelei is elismerik. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere az elmúlt négy év nagy sikereként említette, hogy a polgári kormány újból egyesítette a nemzetrészeket. - A csíksomlyói Szűz Mária hazavárja gyermekeit – mondta Dávid Ibolya miniszter az ünnepség résztvevőihez szólva, hozzáfűzve: hazajöttünk. Miután a díjazottak érdemeit méltatta, az MDF elnöke idézte Antall József néhai kormányfőt, aki lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Hozzáfűzte: a lélekből valóság lett. - Feltöltődni jöttünk ide, nem politikai beszédeket tartani – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke, mondván, váratlanul érte a felkérés, hogy szóljon a hallgatósághoz. - Négy év munkája, közösen elért sikerei után fájt, hogy a parlamenti választások kivették kezünkből a kormányzás eszközét – mondta, utalva a választások eredményére. Hozzáfűzte: az eszköztől fosztottak meg, nem a céloktól. Erdélyjáró élményeit, tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával Bayer Zsolt, a Duna Televízió kulturális igazgatója. /Sarány István: Szolgálat és önzetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2002. május 23.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján ismertette a máj. 25-én, Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) napirendi pontjait. Elmondta, hogy a soron következő SZKT rendkívüli hangsúlyt fektet az anyanyelvű oktatás helyzetének elemzésére, valamint az RMDSZ–SZDP protokollum megvalósításainak kiértékelésére. A magyar nyelvű oktatás bővítése az RMDSZ és az SZDP között érvényben lévő megállapodás egyik fontos előírása — mutatott rá a szövetség elnöke —, viszont ezen a téren történt a legkevesebb előrelépés — tette hozzá. A Bolyai Farkas-középiskola magyar tannyelvű intézetté alakítása kapcsán kialakult feszültségek is késleltették a megállapodás magyarnyelvű oktatásra vonatkozó előírásainak megvalósítását. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének jegyében pozitívan alakul a tulajdon kérdésének rendezése. Méltatta a mezőgazdasági és erdős területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvény elfogadását, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében körvonalazódó megoldást, és hangsúlyozta, hogy sürgetni kell ezek mielőbbi alkalmazását. /RMDSZ-mérleg készül a protokollumról. Sikerek a tulajdon-, kudarcok az oktatási kérdések rendezése terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2002. május 27.
Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. június 14.
Jún. 12-én az ákosfalvi iskolások csapata vehette át a Kodály-vetélkedő legjobbjának járó oklevelet a Bolyai Farkas Középiskolában /Marosvásárhely/ rendezett díjkiosztó ünnepségen. Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából a Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Kör Egyesület szervezésében zajlott több héten át a vetélkedő. A romániai és anyaországi általános iskolások számára meghirdetett versenyen, amelynek célja Kodály Zoltán munkásságának alaposabb megismerése volt, Maros megyéből 11 csapat indult. A nyertesek jutalma egy pécsi táborozás. /Legyen a zene mindenkié! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2002. június 15.
Jún. 12-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a Kossuth-vetélkedő döntőjét. Az EMKE marosvásárhelyi szervezete által lebonyolított vetélkedőre 19 csapat nevezett be, s ebből 11 jutott el a döntőbe, ahol első helyen az Ákosfalvi Általános Iskola Nyárád csapata végzett. A második helyre a marosvásárhelyi 3-as iskola Székölyök csapata került. Harmadikként a csittszentiváni gyermekek Búvár csapata teljesített. /b.: Ha még egyszer azt üzeni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2002. június 18.
Lassan három hónapja, hogy kitudódott: az ortodox egyház folyamatos székelyföldi terjeszkedésének legújabb célpontjául a Marosvásárhelytől 17 km-re fekvő, színmagyar lakosságú Székelykált szemelte ki. Egy kormányhatározat nyomán a prefektus átiratban utasította a nagyernyei önkormányzatot – közigazgatásilag idetartozik Székelykál –, hogy a 90 hektárnyi káli gyümölcsösből mérjen ki a 40-et az ortodox egyház részére, amely állítólag öregotthont szeretne ott építeni. A nagyernyei polgármester akkor megtagadta az utasítás végrehajtását, ugyanakkor – nyilván a segítség reményében – a kialakult helyzetről tájékoztatta az RMDSZ Maros megyei elnökét, Kelemen Atillát, Virág György megyei tanácselnököt és Burkhárdt Árpád alprefektust, aki a megyei földosztó bizottságnak is tagja. A megszólítottak reagálása, határozott állásfoglalása azóta is késik. A bizonytalanság hátterében egyesek újabb, a színfalak mögött megkötött SZDP–RMDSZ-megegyezést sejtenek. Ezek szerint az RMDSZ a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosításáért cserébe elvi beleegyezését adta az ortodox egyház székelykáli honfoglalásához. Ezt látszik alátámasztani a nemrég kinevezett prefektus minapi nyilatkozata is, miszerint a káli ügy megoldottnak tekinthető; az összesen 90 hektárnyi területből előbb kimérik a volt tulajdonosoknak járó részt, majd a helyi egyházközségekét, a maradékból pedig bőven jut az ortodoxoknak is. /Sz. L.: Székelykált az isteni gondviselésre bízták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./
2002. július 23.
Júl.21-én a Szeben megyei Nagyselyk községhez tartozó Bólya faluban Bolyai Farkas tiszteletére, aki 1775-ben ebben a kis faluban született, emlékházat avattak. A falunak ma mintegy félezer lakója közül alig nyolcvan magyar. A római katolikus templom falán egy régebbi, a parókia épületén egy újabb emléktábla hirdeti, hogy a faluban született Bolyai Farkas. /Borzási Péter: Bolyai-év - 2002 Emlékházavatás Bólyában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2002. július 24.
Bolyai Farkas, a világhírű matematikus, Bolyai János édesapja a ma Szeben megyében található kis falu, Bólya szülötte. A kastély romos, siralmasabb állapotban van. Kápolnáját a gaz miatt már alig lehet megközelíteni. A ma 400 lelkes település katolikus plébániájának épületében júl. 21-én megnyitották az emlékszobát, mely a két Bolyai emlékét idézi. Bólyán mintegy 80 katolikus él. A faluban nincs magyar oktatás. A plébános kéthetente látogatja meg a falut, olyankor vasárnapi iskola keretében magyarul tanítja a gyermekeket. Távollétében a kántorasszony foglalkozik a gyermekekkel. Júl. 21-én, az emlékszoba-avatás előtt mintegy 50-60 tagú küldöttségünk részt vett a szentmisén. Vannak olyan bólyai katolikusok, akik már nem értik a magyar beszédet. A bólyai magyar gyerekek már nemigen boldogulnak a magyar szavak kisilabizálásával. Az emlékszoba avatására eljöttek többek között dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor /jeles matematikusok és Bolyai- kutatók/, Zsigmond Irma és Deé Nagy Anikó marosvásárhelyi könyvtárosok, kiknek szintén komoly szerepe volt az emlékszoba anyagának összegyűjtésében. /(Máthé Éva): Pusztuló Bolyai-emlékhelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2002. augusztus 10.
A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./
2002. augusztus 24.
Aug. 23-án kezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum - Református Kollégium fennállásának 445. évfordulója és az idei Bolyai Év alkalmával szervezett IV. Öregdiák Világtalálkozó. Bálint István igazgató beszámolt arról, hogy ősztől magyar nyelvű iskolaként működik a líceum, amiért köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt elősegítették. - Az üldözés, a hányattatás, a beszüntetés éveit követően az újjáalakult református kollégium üdvözli hazatérő fiait - hangzott el Székely Emese, a kollégium igazgatónőjének beszédében. Fogy Marosvásárhely lakossága, s elsősorban a város magyarsága lesz évről évre kevesebb - figyelmeztette a hallgatóságot Fodor Imre alpolgármester, aki azt emelte ki, hogy kisebbségi sorsban a felekezeti iskolák fontossága megnövekedik. Az iskola szavalócsoportja és a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette kórusa lépett fel. Novák József iparművész címerpajzsokat ábrázoló kiállítását Tófalvi Zoltán ajánlotta a nézők figyelmébe. Megnyitották az iskolamúzeumot. /(bodolai): Megnyílt a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2002. augusztus 26.
Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2002. szeptember 23.
Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2002. október 1.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./
2002. október 7.
Egy álom vált valóra - mondotta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a Magyar Tudományos Akadémia és Román Akadémia okt. 4-én tartott ünnepi ülésén, amelyen részt vett és beszédet mondott államfőként és akadémikusként is Mádl Ferenc köztársasági elnök. A Bolyai-év elérte a célját, Marosvásárhelyt sikerült bekapcsolni az európai tudományos élet körforgásába - hangsúlyozta Csegzi Sándor. A nemzetközi tudományos konferencia okt. 1-jétől Kolozsváron, majd 4-től Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Középiskolában zajlott. Bolyai Farkas, az apa tevékenységét dr. Weszely Tibor, Bolyai János felfedezésének jelentőségét pedig dr. Kiss Elemér akadémikus méltatta. /Bolyai János Emlékév. Akadémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2002. október 31.
Marosvásárhelyen az iskola most furcsa adminisztrációs helyzetben van: falai között tanulnak mind a Bolyai Farkas Líceum, mind a Református Kollégium diákjai. Az utóbbit, mely az egykori kollégium jogutódja, Székely Emese tanárnő irányítja. A református iskola 2000-ben nyert önálló jogi státust. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója az 1998-tól, kinevezése óta eltelt időszakot vette számba. A líceum ezekben az években a túlzsúfolt, középszintű intézményből a minőségi oktatást előtérbe helyező iskolává vált. Az osztályok létszáma 1990-hez viszonyítva nyolccal csökkent. (Idén nem tartottak felvételit a román tagozaton, fokozatosan kizárólag magyar tannyelvűvé válik a Bolyai.) Különböző források jóvoltából - önkormányzatok, Bolyai Kollégium Alapítvány, szülőbizottság, egyházközösségek, Öregdiákok Baráti Köre - az iskola komoly anyagi bázissal rendelkezett. A legnagyobb gond a magyar tagozaton még mindig a tankönyvhiány, illetve a létező tankönyvek magas ára. A magyar tagozaton tanulók egy harmada különböző bel- és külföldi versenyeken, vetélkedőkön vett részt, ahol kiváló eredményeket értek el, sokan világbajnokságokig jutottak, ahol bizonyítottak. A református osztályokban is nő a színvonal. Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus jelezte: az iskolának földterületei, melléképületei is voltak, azokat is vissza kell kapnia a reprivatizációs törvény alapján. /(Máthé Éva): Tanácskozás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2002. december 14.
Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2002. december 16.
A Bolyai-évet és a jubileumi rendezvénysorozatot bensőséges ünneppel zárták Marosvásárhelyen a nagy matematikus nevét viselő líceumban is. A Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre dec. 14-én azoknak köszönte meg a munkáját, akik hozzájárultak a Bolyaiak, az iskola szellemének a fenntartásához. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke felsorolta mindazok nevét, akik elsősorban lehetővé tették azt, hogy az idén olyan gazdag eseménysorozattal emlékezzenek a két Bolyaira. Megemlítette az emlékszoba-avatást Bólyán, a képzőművészeti tábort, az öregdiák-világtalálkozót, s nem utolsósorban a magyar és román akadémiák közös emlékülését, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Illyés Kinga és Kozsik József színművészek versösszeállítása , valamint Molnár Tünde orgonaművész, illetve a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi tanárok vegyes kara előadása növelte a rendezvény színvonalát, rangját. Legvégül megkoszorúzták a két Bolyai sírját a református temetőkertben. /Vajda György: A Bolyai-év záróünnepélye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2002. december 30.
Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2003. február 6.
Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2003. február 22.
Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) vezetője febr. 21-i sajtótájékoztatóján elemezte a kormánypárt és az RMDSZ között megkötött új együttműködési megállapodást. A képviselő szerint a protokollum a Szociáldemokrata Párt (SZDP) sikereként könyvelhető el. Az együttműködési megállapodás szövege 60-70 százalékban ugyanaz, mint a 2002-es évi protokollumé, hangsúlyozta Vekov Károly. Ezenkívül nagyrészt általánosságokat tartalmaz. A képviselő sérelmezte, hogy a megállapodásból kimaradt a Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása, bizonyos magyar középiskolák, köztük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kérdésének rendezése, valamint az aradi Szabadság-emlékmű elhelyezésének megoldása és az . alkotmánymódosítással kapcsolatos kitételek is. Vekov többször javasoltam, hogy előbb a megyei protokollumokat kellene megkötni. /Köllő Katalin: Vekov Károly bírálja a protokollumot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
