A Helyi Autonómia Európai Chartájának ratifikálására vonatkozó törvénytervezet vitáját június 12-én elnapolta a szenátus azoknak a román hivatalos fordítással kapcsolatos kifogásoknak a megvizsgálása végett, amelyeket 6 oldalon dr. Csapó József Bihar megyei szenátor nyújtott be. Ugyanaznap a szenátus megszavazta bizonyos templomoknak a görög katolikus egyház általi használatba vételére vonatkozó törvényjavaslatot. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor szólalt fel és támogatta a törvényjavaslatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 1048. sz./
1997. június 26.
Budapest, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Kézdivásárhely után most Kolozsváron is bemutatkozott az 1995-ben újraindult nemzetpolitikai szemle, a Magyar Kisebbség. Balázs Sándor, a szerkesztőség tagja méltatta a folyóiratot. Molnár Gusztáv Budapesten élő politológus kifejtette, hogy a lapbak a transszilván szellemiség hordozójává kell válni. Tamás Sándor főszerkesztő bemutatta a legújabb, a kisebbségi törvényekkel foglalkozó dupla számát. Varga Attilának az 1996/4-es számában megjelent vitaindítójához Csapó József, Kovács Péter, Markó Attila, Tamás Sándor és Zsigmond Barna szólt hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1997. július 4.
Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./
1997. július 5.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1997. július 14.
A szenátus júl. 14-i rendkívül ülésének napirendjén a földtörvény módosítása, szakaszonként megvitatása, valamint a tanügyi törvény módosításáról szóló kormányrendelet megvitatása és megszavazása szerepelt. Az ellenzék az obstrukció módszerét alkalmazta, minden lehető módon húzták az időt. Dumitrascu szenátor elmondta: nagy vágya teljesül, amikor részt vehet a földtörvény módosításának megbuktatásában. Taracila szenátor a vita közben nyilatkozatot akart fölolvasni. Amikor nem akarták engedni, kijelentette: ha nem olvashatja fel a nyilatkozatot, kivonulnak a teremből. Engedélyt kapott a fölolvasásra, ami annyiból állt, hogy bejelentette, kivonulnak a vitáról. - Így teltek az órák. Végül villámgyorsan végigvették a szakaszokat. Csapó József szenátor felvetette, hogy a történelmi egyházak számára a törvénymódosítás újabb igazságtalanságot szül, mert elvett földjüknek csak 18-20 százalékát igényelhetik vissza, de kifogását nem vették figyelembe. Végül nem szavazták meg a földtörvény módosítását, másnap, júl. 15-én pedig nem foglalkoztak a tanügyi törvénnyel, mondván, nem készült el a szakbizottsági jelentés. /Zsehránszky István: Csúf munka volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1997. július 19.
A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1997. szeptember 3.
Ismert, hogy Csapó József RMDSZ-szenátor összesen négy autonómiatervezetet dolgozott ki, ebből kettő került a különböző RMDSZ-testületek elé, megvitatás céljából. A személyi elvű autonómia statútum-tervezetét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ többször is megvitatta, majd elnapolta, 1996 elején munkaanyagként elfogadta. A tervezet azonban többé nem került vissza az SZKT elé véglegesítésre, ehelyett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége egy szakbizottság másik tervezetét nyújtotta be, amely alapelveiben lényegesen különbözik Csapó József tervezetétől. Az RMDSZ néhány politikusa és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti RMDSZ-platform kéri, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SZKT-ülést az RMDSZ autonómia-tervezeteinek megvitatására. Csapó József az Új Magyarországnak nyilatkozva kifejtette: az autonómiatörekvéseket az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele negatívan befolyásolja. "Ugyanis elvileg összeegyeztethetetlen egy önkormányzásra törekvő közösség közképviseletének országos kormányban, kormányzásban való részvétele akkor, amikor a saját önkormányzását nem tudja gyakorolni." A kormányprogramban ugyanis nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó József azt várja az RMDSZ-kongresszustól, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről, hagyja jóvá azokat a feltételeket, amelyek az ilyen jellegű önkormányzás közepette egy közösségnek a kormányzati hatáskörök teljesítésében való részvételre vonatkoznak. /Zsákutcában az autonómia ügye? = Új Magyarország, szept. 3./
1997. szeptember 6.
Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
1997. szeptember 15.
A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./
1997. szeptember 16.
A képviselőház szept. 16-i ülésén magyarellenes kirohanások hangzottak el. Florin Buga /Nagy-Románia Párt/ azzal vádolta Frunda Györgyöt, hogy "lopva fordult" az Európa Tanácshoz, hogy "új jogokat kolduljon" a magyar kisebbség számára, Csapó József szenátor székelyföldi autonómiatervezete pedig "merénylet Románia területi integritása ellen". Lazar Ladariu /RNEP/ kilátásba helyezte: "ha Erdélyben veszélyes irányba haladnak a dolgok, megtaláljuk a megoldást arra, hogy ellensúlyozzuk az RMDSZ szélsőséges provokációit". /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./
1997. szeptember 20.
Dr. Csapó József szenátor elégedetlen azzal az eredménnyel, amit az RMDSZ a múlt évi választások óta elért, fejtette ki a vele készült interjúban. Nehezményezi, hogy a kikényszerített kompromisszumok úgy tüntetik föl az erdélyi magyarság helyzetét, mintha megoldódtak volna a magyar közösség problémái. A legfontosabbnak az autonómiakérdés tisztázását tartja, továbbá önelemzést javasolna az RMDSZ-nek: mit hozott a kormányban való részvétel. A román parlamenti többség kikényszeríti a kompromisszumot, amelyek a minimumra vonatkoznak. A kormányprogramban nem szerepel az autonómia elemzése. - A szenátor azt várja a közeledő RMDSZ-kongresszustól, hogy döntsön a személyi elvű autonómia kérdésében. /Botos László: Zsákutcában az autonómiánk! Interjú dr. Csapó József szenátorral. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
1997. szeptember 30.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1997. november 6.
Nov. 6-án a szenátus megtárgyalta az ellenzéki honatyák egy csoportja által benyújtott, a kormány mezőgazdasági politikáját elítélő egyszerű indítványt. Az RMDSZ-frakció elutasító álláspontját dr. Csapó József Bihar megyei szenátor fejtette ki. Amellett érvelt, hogy a koalíciós kormányzat intézkedései összhangban voltak a piacgazdaság követelményeivel, és az Európai Unióban érvényes rendszerekkel. Vitatta és tévesnek minősítette azt a feltételezést, hogy a mezőgazdaságban katasztrofális helyzet alakult volna ki. A plénum 77 ellene és 50 mellette leadott szavazattal elutasította az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 1149. sz./
1997. november 22.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/
1997. december 3.
Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premontrei prépostság általános helynöke dr. Csapó József szenátor közbenjárását kérte, hogy a rend visszakapja Váradszentmártonban levő volt rendházát és Félixfürdőn levő elkobzott vagyonát. Néhány szélsőséges lap adott erről valótlan tájékoztatást, C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pedig sajtótájékoztatóján azt állította, hogy magyarországi rend akar itt vagyont szerezni. Ez szándékos félremagyarázás, nagyváradi székhelyű premontrei rendről van szó és nem vagyonszerzés a cél, hanem az elkobozott javak visszaszolgáltatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./
1998. március 8.
Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./
1998. március 21.
Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./
1998. március 24.
A magyar szenátorok közül többeket is meglepett Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának az a megállapítása, hogy az RMDSZ 1997. július 1-jéig mint érdekvédelmi szervezet kapta a támogatást, de ettől az időponttól kezdve mint párt. A nemzeti kisebbségek szervezeteit megillető támogatást ettől az időtől fogva az EMKE kapja. Dr. Csapó József szenátor szerint ez az átminősítés rengeteg veszélyt rejt magában, az EMKE ugyanis nem jelenhet meg az erdélyi magyarság képviseleti szerveként. Akik ezt a cserét végrehajtották, megfosztották az RMDSZ-t a közösség által felhatalmazott hatáskörétől. /Román Győző: Elcserélték az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./
1998. április 29.
Április elején az Adevarul bukaresti napilap azt jelentette, hogy Csapó I. József szenátort az RMDSZ valószínűleg kizárja soraiból. Ezzel kapcsolatban készített interjút a szenátorral Józsa Tímea. Csapó I. József elmondta, hogy huzamosabb ideje véleménykülönbség van közte és némely kolléga között. A szenátor határozott álláspontja, hogy az RMDSZ programja szerint érdekvédelmet gyakorol, jogköveteléseket jelenít meg. Az RMDSZ programjára hivatkozik és nem a választási programra. Csapó kezdettől összeegyeztethetetlennek tekintette, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részese legyen. Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele olyan önkorlátozásra kényszerítette az RMDSZ-t, melyek jogfosztó rendelkezések formájában jelentek meg. A földtörvényt módosítása például jogfosztó intézkedéseket tartalmaz az egyházakkal szemben. Ezt Csapó nem szavazta meg. A tanügyi sürgősségi kormányrendelet távol esett az RMDSZ-programtól, ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájától is, ezért a szenátor 63 szakaszból álló módosítást terjesztett elő. A frakcióban viszont arra akarták kötelezni, hogy szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, az által javasolt módosítás nélkül. Csapó erre nem volt hajlandó. Ezután hangzott el egyesek részéről, hogy felül kell vizsgálni: Csapó tagja maradhat-e az RMDSZ-frakciónak. Erre nem került sor, nem igaz tehát az Adevarul híre, különösen nem igaz az Adevarul tálalásában, hogy az RMDSZ-ben szélsőségesek vannak. Nem igaz a román lap állítása, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elítélte a szenátor tevékenységét. / Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1998. május 7.
Székely Ervin RMDSZ-képviselő a Romániai Magyar Szóban korábban megjelent, dr. Csapó I. József szenátorral készült interjúban megfogalmazottakra reagált. Székely Ervin vitatta, hogy a szenátor "jogfosztásról" beszélt, hiszen a 22-es és a 36-os, a helyi közigazgatásra és az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek "nem létező jogokat törölnek el, hanem épp ellenkezőleg: addig nem létezett jogokat ismernek el". Székely Ervin elismerte, ő volt az, aki szerint hasonlóság van Pruteanu szenátor között, aki pártja írásos egyezségét megszegte és Csapó szenátor között, aki az RMDSZ által megkötött protokollum ellenében szavazott. /Székely Ervin: Jogfosztásért harcolva avagy a szótár dicsérete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1998. május 8.
Május 5-én, egy kolozsvári körzeti RMDSZ-szervezet Polgári Fórumán felvetett, a szövetség saját, 500.000 aláírással alátámasztott oktatási törvénytervezet sorsáról Csapó József szenátor nyilatkozott. Csapó elmondja, a törvénytervezetet még 1996 előtt benyújtották, miután a szenátus Állandó Bizottsága átadta véleményezésre a tanügyi szakbizottságnak. Ez azonban visszautasította az RMDSZ tervezetét, mivel úgy vélte, hogy a kérdés időszerűtlen, ugyanis az érvényben lévő Tanügyi törvény és a 36-os sürgősségi kormányrendelet "európai szinten" rendezi a kisebbségi oktatást, másfelől pedig mivel ez "diszkriminációt és erőszakos szeparatizmust" idézne elő. A szenátor még megjegyzi, a szakbizottsági jelentéstétel után a szenátus bármikor napirendre tűzhetné a tervezet megvitatását, de az eddigi gyakorlat szerint az elutasító jelentés megpecsételi a törvénytervezet sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1998. június 8.
Jún. 9-én ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak Nagyváradon, hogy sürgessék a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök elmondta: az 1989 utáni kormányok több-kevesebb cinkosságot vállaltak a letűnt rendszerrel. Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának jogi kereteit Csapó József szenátor ismertette, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök emlékeztetett: az 1990-ben elfogadott kultusztörvény még mindig nem került a parlament elé, majd arról tájékoztatott, hogy a városban hat, Aradon 26 perük van folyamatban. Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó javaslatát ismertette. A résztvevők elfogadták azt a Tőkés László által felolvasott állásfoglalást, amelyben az ökumenikus nagygyűlés résztvevői tiltakoztak mindenfajta kisebbségi és vallási diszkrimináció, a kisebbségi és egyházi jogok bárminemű korlátozása, a magán- és a közösségi tulajdon megsértése ellen. A dokumentum többek között azt tartalmazza, hogy az Iliescu-rezsim jogfosztó politikáját követően a jelenlegi demokratikusnak nevezett kormányzat is késlekedik teljesíteni a romániai magyar nemzeti közösség és egyházai megalapozott, törvényes és demokratikus követeléseit. /Nem elég elhatárolódni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1998. augusztus 27.
Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő kiálltak Tőkés László RMDSZ tiszteletbeli elnök kezdeményezése mellett. Együttgondolkodásról van szó, közölte véleményét Csapó szenátor. Szilágyi Zsolt szerint "pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik." /Makkay József: Közös kiutat kell találni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./
1998. szeptember 16.
Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
1998. szeptember 18.
Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./
1998. szeptember 19.
Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1998. október 1.
Tőkés László püspök elleni támadások késztették az aláírókat arra, hogy állásfoglalásukban kiálljanak a püspök mellett, mert önzetlen munkája, megalkuvás nélküli küzdelme nélkülözhetetlen a romániai magyarság önazonosságának védelme, a magyar történelmi egyházak ökumenikus együttműködése terén. Az aláírók dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő, Pintér István, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke és Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./
1998. október 3.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./
1998. november 2.
Okt. 31-én az RMDSZ Marosvásárhelyen önkormányzati tanácskozást tartott. Az eszmecserén RMDSZ kormány-tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vettek részt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a parlamenti és kormányzati tisztségviselők szóltak az önkormányzati reform helyzetéről, majd a magyar polgármesterek és alpolgármesterek ismertették véleményüket, problémáikat. Markó Béla elmondta: mivel a helyhatósági választások óta eltelt két év, ideje volt, hogy elemezzék a polgármesterek tevékenységét. A román sajtó képviselőit valójában nem a tanácskozás témája érdekelte, inkább az önálló magyar egyetem, a Csapó József autonómia-statútuma, kétnyelvű feliratok külalakja, az önkormányzat, Csernáton stb. kérdéseit feszegették. Takács Csaba arról tájékoztatott, hogy a tanácskozóra nyolcvanoldalas dokumentációs anyagot készítettek, amely tartalmazza például a belföldi és nemzetközi pályázatok jegyzékét, a 89 óta kiadott kormányrendeletek, határozatok, törvények jegyzékét, címlistákat, amelyek felvilágosítják az önkormányzati tisztségviselőket, hogy valamely kérdésben hova fordulhatnak; megismerhetik regionális, vagy helyi településfejlesztési programokat, olyan belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy ezután legalább félévenként találkozni fognak. /Mózes Edith: RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
