Szept. 8-án újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben. A kormánypártok vezetőinek az önálló magyar egyetem ügyében kellett volna dönteni, azonban nem született konkrét megállapodás, az érdemi döntést egy újabb, szept. 14-re, hétfőre kitűzött találkozóra halasztották. "Mi a közös kormányprogram, az abban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását kérjük" - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Ion Diaconescu KDNPP-elnök ezennel merevebb álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, hogy "a megoldás csakis a multikulturális egyetem, ebben a tekintetben kell kompromisszumra jutnunk az RMDSZ-szel" - jelentette ki /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./
1998. szeptember 11.
Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1998. szeptember 14.
Szept. 14-én újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártjainak vezetői Radu Vasile kormányfő részvételével. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja a magyar egyetem ügye. A tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is - ez az elvi döntés született a román kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i találkozóján. A múlt heti koalíciós csúcson a partnerek kifejtették: többet a multikulturális felsőoktatási intézménynél nem ígérhetnek. Az RMDSZ az adott szóra, a közös kormányprogramra, az írásbeli államfői ígéretre és a pártelnökök által aláírt titkos koalíciós megállapodásra, a kötelező pártfegyelemre hivatkozott - eredménytelenül. A magyar egyetem ügyét egyetlen román politikai erő sem támogatja. A román partnerek multikulturális egyetemben látják a megoldást. Ez a legtöbb, amit a parlamenttel még meg lehet szavaztatni - figyelmeztetett Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a képviselőház elnöke. /Csúcsok csúcsán. A kormánykoalíció pártjai újabb értekezletet tartottak egyetemügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Markó Béla kijelentette: a koalíciót alkotó pártok vezetőiben megvan a szándék és akarat arra, hogy a képviselőház oktatási bizottsága előtt álló sürgősségi kormányrendelet megfelelő cikkelye az RMDSZ által is elfogadható formában emelkedjék törvényerőre. De hogy ez valóban meg is történik-e, az a jövő kérdése. Ha a koalíció politikai vezetőinek újabb fogadkozása ellenére a szakbizottságban és aztán a képviselőházban nem születik meg az RMDSZ által kívánt és jogilag a magyar egyetemalapítást is lehetővé tevő döntés, az RMDSZ nem marad meg a koalícióban. /Újabb ígéretek, fogadkozások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
1998. szeptember 21.
A szept. 14-i megállapodás is olyan, mint a többi volt: a koalíciós partnerek megígértek valamit, azután lépten-nyomon visszakoztak. Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke elmondta: a szakbizottság elnöke, Aghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője azt hangoztatta, hogy nem fog visszatérni a már megszavazott cikkelyre. Házszabályra hivatkozott, holott ilyen szabály nincs. Szept. 15-én Diaconescu parasztpárti elnöknél tartottak megbeszélést, ahol Asztalost vádolták merevséggel. /Zsehránszky István: A tanügyi bizottságból jelentjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19-20., szept. 21./
1998. szeptember 28.
Szept. 28-i sajtóértekezletén Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: kételyei vannak afelől, hogy az RMDSZ beváltja fenyegetését, és kilép a kormánykoalícióból. A pártelnök szerint mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az RMDSZ-t eltántorítsák szándékától, beleértve a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet egyetemlétesítésre vonatkozó 123. cikkelyének az újratárgyalását is a képviselőház tanügyi bizottságában. Amennyiben ez elesik, a plénum még mindig módosíthatja azt - jelentette ki Diaconescu, aki szerint semmi sincs veszve, hiszen még hátravan az egyetem létrehozásának a körülményeit vizsgáló kormánybizottság végső szentenciája is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1998. október 1.
Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1998. október 2.
Szept. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága Szent-Iványi István /SZDSZ/ elnökkel az élén Bukarestbe látogatott. Okt. 1-jén tárgyalást folytattak a román parlament külügyi bizottságaival, Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével, okt. 2-án pedig Andrei Plesu külügyminiszterrel. A találkozókon az egyik központi téma a magyar-német állami egyetem, illetve a kettős állampolgárság kérdése volt. "Magyarország számára fontos a román kormány stabilitása, a jó magyar-román kapcsolatok, illetve az, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen" - nyilatkozta Szent-Iványi István. Tabajdi Csaba volt államtitkár kijelentette: "Felhívtuk az RMDSZ vezetőinek a figyelmét arra, hogy nem csak a kétmilliós erdélyi magyarságnak tartozik felelősséggel. Bármennyire is belső ügye ez az RMDSZ-nek, a kormánykoalícióból való kilépésnek a következményei kihatnak mind a magyar-román kapcsolatokra, mind a kárpát-medencei magyarságra, különös tekintettel a szlovákiai helyzetre." Szent-Iványi István elmondta: a kettős állampolgárság kérdése jelenleg nem szerepel a magyar politika napirendjén. Az etnikai diszkrimináció nem lehetséges ebben a kérdésben, tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
1998. november 3.
Ion Diaconescu parasztpárti elnök a romániai magyarok és a koszovói albánok követelései közötti lehetséges párhuzam veszélyére figyelmeztetett a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. Ha az RMDSZ kilépne a koalícióból, az ország külföldi megítélése lenne hátrányosabb, mondta. Diaconescu kijelentette: a Petőfi-Schiller Egyetemre vonatkozó kormányhatározat egy kompromisszum eredménye, szerinte az RMDSZ is elfogadja majd, hogy az egyetemen román nyelvű tanítás is legyen. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a "37 román nyelvű egyetem" mellett esetlegesen működő 1-2 magyar nyelvű egyetemnek, viszont a koszovói helyzetre emlékeztetett: "Mit fogunk majd csinálni, ha a magyarok is ugyanazokat a kéréseket kezdik megfogalmazni, mint a koszovói albánok?" /Jobb szemmel nézik a világban a magyarokat, mint az albánokat. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint ki kell elégíteni a magyarok igényeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
1998. november 26.
Itt az ideje, hogy Romániában betiltsák a szélsőségesen nacionalista pártokat - írta Doina Cornea Ion Diaconescuhoz, a parasztpárt elnökének címzett levelében. Véleménye szerint behatóan meg kell vizsgálni a Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudornak november 21-én Kolozsvárott elmondott beszédét, valamint más állásfoglalásait, amelyekben szélsőséges megtorlásokkal fenyegetett meg különböző személyiségeket és a kisebbségek - elsősorban a magyarok - képviselőit. Tudor idegengyűlöletről, antiszemitizmusról tanúskodó megnyilatkozásai elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges politikai alakulat betiltását, amint azt a román alkotmány is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1998. november 26.
Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1998. december 15.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1998. december 17.
A Radu Vasile-kabinet dec. 17-i ülésén úgy határozott, hogy megfellebbezi a magyar-német egyetem ügyében hozott elmarasztaló bírósági döntést. Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke előzőleg kijelentette: javasolni fogja, hogy a kabinet ne fellebbezze meg a kormányt elmarasztaló ítélőtáblai döntést. Tokay György kisebbségi miniszter viszont ellenkezően érvelt a kormány ülésén. /A kormány fellebbezni fog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./ Ugyanezen a dec. 17-i kormányülésen a kormány nem fogadta el az RMDSZ törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy a házasságkötési szertartás anyanyelven történő lebonyolítását. A kormány elutasító álláspontja valószínűleg befolyásolni fogja a közéletben történő anyanyelvhasználat parlamenti vitáját, állapította meg Kerekes Károly parlamenti képviselő. A kormány ezzel a döntésével olyan jogot tagadott meg, amit még a Ceausescu-rendszer is szavatolt. /Számunkra kedvezőtlen kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1999. január 5.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette, hogy a Zsil-völgyi bányászsztrájk nem jelentős. Nemzetgazdaságilag nincs értelme az évente sok száz milliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartására, hangsúlyozta. Kijelentette, hogy szükség esetén felhasználják a karhatalmi erőket, hogy megakadályozzák a bányászok Bukarestbe vonulását. /Parasztpárti figyelmeztetés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1999. január 6.
Radu Vasile kormányfő jan. 5-én lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban betöltött tisztségeiről. A párt vezetőségi bürója ülésének döntése értelmében a párt ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu, az új szóvivő pedig Remus Opris lett. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint a tisztségváltás csakis arra az időszakra érvényes, amíg Radu Vasile miniszterelnöksége tart. Evenimentul Zilei szerint Vasile leváltását Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel "elszigetelte" a kormányfőt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 6./
1999. január 19.
Jan. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést tartott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetről. Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a parasztpárt alelnöke és szóvivője, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára. A találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekről. Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Ion Diaconescu nem akart nyilatkozni. /Hajdú miniszter mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1999. február 1.
Febr. 1-jén letette a hivatali esküt Eckstein-Kovács Péter, a kormány új kisebbségvédelmi minisztere Emil Constantinescu államfő előtt. Az eseményen jelen voltak Verestóy Attila és Borbély László RMDSZ-alelnökök, valamint Radu Vasile kormányfő, Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökök. Az eskütétel után az újdonsült miniszter interjút adott az MTI-nek, hangsúlyozva: egy kisebbségvédelmi hivatal vezetőjének az a legfontosabb feladata, hogy megpróbáljon eredményeket elérni azokban a kérdésekben, amelyek a nemzeti kisebbségek jogállását és mindennapi életét illetik "Most, a Zsil-völgyi bányászok akciója után keményen megfogalmazódott a kormánnyal szemben az igény, hogy határozott lépéseket tegyen - fogalmazott Eckstein-Kovács Péter. - Úgy vélem, ennek a határozottságnak a kisebbségeket érintő kérdésekben is látszania kell. Az egyik megbízatásom éppen az, hogy ezeket a határozott lépéseket szorgalmazzam a kormányban. Nem kell újítani, új dolgokat kitalálni. Jelen pillanatban terítéken van és nyilvánvalóan a hivatal hatáskörébe is tartozik az oktatási törvény módosítása, a nemzetiségek anyanyelvén oktató egyetem kérdése. Napirenden van a helyi közigazgatásról szóló törvény, ami az anyanyelv használatát érinti a közigazgatásban és a bírói hatalom előtt, valamint az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának kérdése. Már elkészült egy kisebbségi törvénytervezet, s nagyon fontos lenne, ha még e törvényhozási ciklusban elfogadnák. Kijelentette: "Azt hiszem, a választás talán azért eshetett rám, mert 1990 óta az emberi jogok területén tevékenykedem, képviselőként az emberi jogi és kisebbségi bizottságnak a tagja voltam. Ezt a munkát folytattam a szenátus emberi jogi bizottságában. Ügyvédként is sok olyan ügyet vállaltam el, ahol emberi jogi és kisebbségi kérdések merültek fel. Merem remélni, hogy jelölésemet az RMDSZ-en belüli több platform, érdekcsoport is támogatja." /Az új kisebbségvédelmi miniszter bekeményítést ígér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1999. február 2.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1999. március 3.
Románia és Moldova egyesülése csak a két ország népének akaratából történhet meg, de ha a két ország népe az egyesülés mellett dönt, azt sem az oroszok, sem senki más nem akadályozhatja meg - jelentette ki márc. 1-jén Bukarestben Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. A KDNPP vezetője szerint ha ma népszavazást tartanának az egyesülésről, Romániában az igen biztosan diadalmaskodna, de a Moldovai Köztársaságban valószínűleg nemet mondanának. - Románia nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne a Moldovában élők számára. Romániának a kulturális, szellemi, érzelmi és történelmi egységet kell szorgalmaznia, és amikor "a helyzet nálunk jóra fordul, a moldovaiak is az egyesülést akarják majd" - hangsúlyozta. A sajtóértekezleten Remus Opris szóvivő határozottan elítélte az orosz törvényhozásnak azt a döntését, amellyel Oroszország számára stratégiai érdekzónának minősítette a Dnyeszteren túli területet. Opris szerint a román külügyminisztériumnak hivatalosan állást kellene foglalnia olyan értelemben, hogy ezzel Oroszország a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét fenyegeti. Romániának fel kellene hívnia az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy a Dnyeszteren túli területet "ténylegesen idegen hadsereg tartja megszállás alatt". /Nem érdemes most erőltetni Moldova és Románia egyesülését - véli Ion Diaconescu parasztpárti elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
1999. április 14.
Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1999. május 4.
Máj. 3-án találkoztak a koalíciós pártok vezetői, elemezték az RMDSZ-nek a tanügyi, a köztisztségviselők jogállását szabályozó, valamint a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a találkozón a koalíciós pártok között létrejött jegyzőkönyv tiszteletben tartását kérte, amit a kollégák meg is ígértek. Markó továbbá elmondta: a koalíciós pártok vezetői úgy döntöttek, hogy tárgyalni fognak a pártok parlamenti frakcióival a három törvény elfogadásához szükséges szavazatarány megszerzése érdekében. Ion Diaconescu szerint a keddi találkozó egyfajta "bíráskodás" volt az RMDSZ támasztotta problémák kapcsán. A parasztpárt elnöke kiemelte, hogy a legfontosabb problémákat sikerült megoldani, és tévesnek ítélte meg az RMDSZ elégedetlenségét. Markó Béla máj. 3-án a szenátusban cáfolta azt, hogy lemondtak volna az anyanyelvi felsőfokú intézmény létesítéséről. /Koalíciós egyeztetés kisebbségi kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1999. május 7.
II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1999. május 18.
Újraválasztása alkalmából Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke üdvözölte Markó Bélát. Az újraválasztás azt bizonyítja, hogy a mérsékelt vonalon haladva az RMDSZ továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Ion Diaconescu szerint a többség és a kisebbség közti viszony nem az első számú probléma Romániában. A prioritás maga a reform alakulása. A magyar kisebbség jogai tekintetében sokat tettek már eddig, de az igények ebben az irányban nőnek. Ez normális - összegezte Diaconescu - de, a lényeg, hogy a szövetség élén továbbra is egy józan csapat áll, amely a jogokat törvényes úton fogja kérni. /Újraválasztása alkalmából Diaconescu üdvözölte Markó Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1999. szeptember 10.
Szept. 6-án, a heti munkaprogram megszavazásakor a képviselőház RMDSZ-frakciója kérte: módosítsák a napirendet, mivel az augusztusi rendkívüli ülésszakon Andrei Chiliman liberális ülésvezető szabályzatellenesen szavaztatta meg az őszi ülésszakra vonatkozó munkatervet. Ennek értelmében a plénumnak szept. 6-án sürgősségi eljárással kellett volna megtárgyalnia az ellenzéknek az akkreditációs törvényre vonatkozó módosító javaslatát. E módosító indítvány az akkreditációs törvény arra a szakaszára vonatkozik, amelyik megszabja, hogy az induló egyetemeken kötelező legalább egy román kar. Az ellenzék javaslata szerint ennek a román karnak akkreditálva kellene lennie. Ennek a javaslatnak az értelmében tehát a magyar egyetem kezdeményezőinek előbb egy román kart kellene létrehozni, amit majd akkreditáltatnak, és csak ezután kezdhetik köré építeni a magyar egyetemet. Egy másik - hasonlóan abszurd, hosszú éveket igénybe vevő, és a magyar egyetem létrehozását gyakorlatilag ellehetetlenítő - változat pedig az lenne, hogy az induló magyar egyetemnek kötelezően be kell vonnia egy már létező egyetem akkreditációs folyamaton átesett román karát. Az RMDSZ-frakció javasolta, hogy a koalíció szavazza le az ellenzék javaslatát. Ezt nem sikerült elérni, csupán annyit, hogy az említett ellenzéki kezdeményezés vitáját elhalasztották a 16. napirendi pontnak. - Az RMDSZ- frakció tiltakozása a képviselőház állandó bürójának szept. 8-i ülésén is terítékre került. Ion Diaconescu azt javasolta, hogy a vitára a jövő héten kerüljön sor, és megígérte, a koalíció majd leszavazza az ellenzéki javaslatot. - Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: Diaconescu ígérete egyáltalán nem megnyugtató. Megegyeztek abban, hogy az ellenzék nem ragaszkodik körömszakadtáig az akkreditált román karokra vonatkozó javaslatához, cserébe pedig támogatja azt a koalíciós partnerek javaslatát, hogy ne csak minimum egy román kar legyen kötelező az induló egyetemen, hanem a kihelyezett kollégiumban és karain is kötelező módon legyen román szekció. Ez azt jelenti, hogy például a Székelyföldre kihelyezett karokon, kollégiumokon is kötelező lesz a román kar létrehozása. /Székely Kriszta: Újabb koalíciós-ellenzéki cselszövés? Az akkreditációs törvény tervezett módosításával ellehetetleníthetik a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
1999. szeptember 14.
Szept. 14-én a képviselőház kormánykoalíciós többsége elutasította az egyetemi-főiskolai akkreditációs törvénynek az ellenzék által benyújtott és a nemzeti kisebbségeket diszkrimináló módosító indítványát. A módosítással az ellenzéki Nagy-Románia Párt és a Szociális Demokrácia Romániai Pártja azt akarta elérni, hogy a felső fokú tanintézeteket csak abban az esetben jegyezzék be, ha legalább egy karon román nyelven történik az oktatás. A végszavazást megelőzően az RMDSZ képviselőházi csoportja és az RMDSZ-vezetés ismételt koalíciós egyeztetés kiharcolásával és heves vita után tudta csak elérni a koalíciós többség felsorakoztatását a módosító indítvány ellen. Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének még szept. 14-én délben is külön tárgyalást kellett folytatnia Ion Diaconescu házelnökkel, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és a koalíciós pártok képviselőházi csoportjainak vezetőivel a diszkrimináló módosítás elvetése érdekében. Végül is 18 tartózkodás mellett 96:88 arányban utasították el az ellenzéki indítványt. - A veszély még múlt el, mert a Román Nemzeti Egységpárt képviselőházi frakciója újabb kisebbségellenes módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. szakaszának megváltoztatására. Ennek az indítványnak a tárgyalása a jövő héten lesz. /Koalíciós siker a képviselőházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
1999. szeptember 21.
Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke, szükségesnek tartja, hogy a képviselőházhoz benyújtott törvénytervezet amellett, hogy az ortodox egyházat nemzeti egyháznak tekinti, tartalmazza ennek a megnevezésnek a magyarázatát is. Eszerint ez a minősítés nem jelenti a görögkeleti egyháznak a többi fölé emelését, többletjogok megítélését, hanem arról van szó, hogy az ortodox egyház teljesen független. /Megmagyarázzák az államvallás jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1999. december 2.
Az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei elnökei immár nyolcadik találkozójukat tartották Brüsszelben. A találkozó résztvevői támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy újabb hat országgal kezdjék meg a tárgyalásokat, köztük - mint ismeretes - Romániával is. Az eseményen jelen volt Ion Diaconescu, a képviselőház és Petre Roman, a szenátus elnöke is. /Brüsszelben találkoztak az Európai Parlament és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1999. december 2.
Dec. 1-jén tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeken több mint 10 000-en vettek részt Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti elnökök Brüsszelben, Ion Iliescu, az RTDP vezetője pedig Lengyelországban ünnepel. Gyulafehérváron Emil Constantinescu államfő jobbnak látta, ha nem az Egyesülés temploma előtt szól a néphez, akkora volt a füttykoncert. A katonai ceremónia és az egyházi liturgia alatt nem hagyták abba a kurjongatást. Az államfő kijelentette, hogy az effajta viselkedés tiszteletlenség a katonasággal és az egyházzal szemben. Az elnök emlékeztetett: hasonló esetre volt már példa, 1990. december 1-jén a Vatra Romanesca tagjai rendeztek hasonló cirkuszt, a kilenc évvel ezelőtt miniszterelnöki minőségben jelen levő Petre Roman a zavargások megfékezése helyett még bátorítón "vezényelte" is a csőcseléket. /Gyulafehérvár: Hagyományos díszszemle és füttykoncert. Emil Constantinescu nem mondhatta el szabadtéri beszédét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1999. december 15.
Dec. 14-én Alexandru Athanasiu ideiglenes román miniszterelnök vezetésével tanácskozást kezdett a kormány az ország vezetésében kialakult súlyos válság megoldásáról. Az ülésen nem jelent meg Radu Vasile felmentett miniszterelnök, aki továbbra is az ország kormányfőjének tekinti magát. Az ideiglenes miniszterelnök kijelentette, hogy megbízatása csak a folyó ügyek intézésére szól, ez a kabinet sem törvényjavaslatokat, sem kormányrendeleteket nem fogadhat el. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint az ő pártja állít új kormányfőjelöltet. /Átmeneti kormány Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1999. december 16.
A miniszterelnöki posztra Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank főkormányzója a legesélyesebb. Emil Constantinescu elnök dec. 16-án találkozott az esélyes jelölttel, s megbeszéléseket folytattak. - Az ellenzék továbbra is bojkottálja a parlament munkáját, alkotmányos megoldást követel a miniszterelnök cserére. /Még nem nevezték meg a román miniszterelnököt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Emil Constantinescu államfő hivatalosan közölte, hogy Mugur Isarescut, a Román Nemzeti Bank kormányzóját nevezi ki miniszterelnöknek. Erről az elnök és a koalíciós pártok vezetői állapodtak meg, noha a koalíció gerincét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban voltak, akik kifogásolták, hogy az új kormányfőt nem a párt adja. A feszültségeket jelezte, hogy Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke dec. 16-án kétszer is újra találkozott az államfővel. - Mugur Isarescu sem fogadta el feltételek nélkül a jelölést. Egyik feltétele az, hogy miután már nem lesz miniszterelnök, ismét a Román Nemzeti Bank kormányzója lehessen, a másik pedig az, hogy ő állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfői hivatalba. /Enyhülőben a kormányválság. Megegyezés Isarescu személyében. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ A legnagyobb ellenzéki párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja felfüggeszti tevékenységét a parlament mindkét házában, amíg alkotmányos megoldás nem születik az államfő által okozott politikai válságra, csak ezután vesz részt az új miniszterelnök személyéről kezdett államfői konzultációkon. Az RTDP szerint a válságra a legjobb megoldás a választások előrehozása lenne, amit egy technikai kormánynak kellene megszerveznie - közölte Ion Iliescu, az RTDP elnöke. Kijelentette, az RTDP fontolóra veszi az államfő elmozdítását szolgáló folyamat elindítását. A Nagy Románia Párt szintén bejelentette, hogy aláírásgyűjtést kezdett Emil Constantinescu elmozdítására. /Az RTDP számára továbbra is Vasile a miniszterelnök. Iliescuék Constantinescu elmozdítását fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2000. január 29.
Andrei Marga volt tanügyminiszter lemondása végleges, nem hajlandó felülbírálni döntését. Marga Ion Diaconescu parasztpárti elnöknek címzett levelében kifejtette: mostoha anyagi körülmények között, megfelelő politikai támogatás nélkül, mocskolódó ellendrukkerek sorozatos támadásai közepette nem tudja folytatni azt a reformfolyamatot, amely iránt elkötelezte magát. Mugur Isarescu kormányfő elfogadta Marga lemondását. - Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy Andrei Marga új szemléletű oktatási szerkezetet igyekezett megvalósítani, modernizációs kísérlete rendkívüli módon befolyásolta volna az ország fejlődését. Azonban a reformfolyamat megfelelő anyagi feltételei hiányoznak, továbbá nem volt meg a megfelelő politikai támogatottság sem. is. Kötő szerint Marga lemondása rendkívül nagy veszélyt és hátrányt jelent az országra nézve. /Sz. K.: A koalíció sem támogatta kellőképpen a Marga kezdeményezte oktatási reformot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
