|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 232 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-232 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Füzes Oszkár 2011. február 21.Tőkés elszámoltatná Markóékat (EMNT lakossági fórum Kézdivásárhelyen)Tegnap délután a Vigadó színháztermében száznál több érdeklődő jelenlétében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kézdiszéki Szervezete által szervezett lakossági fórumon Tőkés László, az EMNT elnöke kijelentette, az erdélyi magyarság számára most a legkedvezőbbek a körülmények ahhoz, hogy összefogással megteremtse az önrendelkezést, illetve leszögezte, nem pártban, hanem nemzetben kell gondolkodni. A felszólalók közül többen beszéltek az autonómia szükségességéről, bírálták az RMDSZ-t és az MPP-t, de elhangzott Tőkést dorgáló észrevétel is. A fórumon részt vett Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete is, aki hangsúlyozta, nemsokára nemcsak a honosítást kérő erdélyiek nagykövete lesz, hanem honfitársunk is. "Ezentúl mindig számíthatnak az anyaországra, nem fordulhat többé elő az, hogy a magyar külpolitikát alárendeljék olyan érdekeknek, amelyek ellentétesek az egész magyar nemzet érdekeivel" — mondotta a nagykövet. A fórum elején Rácz Károly polgármester, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is köszöntötte a fórum résztvevőit és Tőkés Lászlót. A köszöntőbeszédeket követően elsőként Bardócz Csaba református lelkész, az EMNT kézdiszéki elnöke az általa vezetett szervezetről, annak eddigi tevékenységéről, eredményeiről tájékoztatott, elmondva, hogy a Demokrácia Központ munkatársai eddig több mint kétezer érdeklődőnek segítettek összeállítani a honosítási iratcsomót. Tőkés László az EMNT megalakulásáról, az autonómia szükségességéről és az Erdélyi Magyar Néppárt alapításáról beszélt, kiemelve: most jött el a legkedvezőbb idő ahhoz, hogy az erdélyi magyarság összefogjon az önrendelkezés megteremtése érdekében. Az EMNT elnöke kemény hangon fejtette ki véleményét az RMDSZ csúcsvezetőségéről és a Magyar Polgári Párt elnökéről. Azt sem rejtette véka alá, hogy az RMDSZ-t "markótalanítani" kellene, hiszen el kellene számoltatni őket, és leváltani. Ki lesz az RMDSZ új elnöke? — tette fel a kérdést. Itt nem 550 küldött elnökéről, hanem az erdélyi magyarság vezetőjéről, jelenéről és jövőjéről van szó, nem pártban, hanem nemzetben kell gondolkozni — mondotta. Arról is beszélt, hogy a napokban Toró T. Tibor társaságában Orbán Viktor miniszterelnöknél járt, akivel fontos kérdésekről tárgyaltak. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke Tőkés gondolatait folytatva az EMNT civil mozgalomként történő újjászervezéséről és az erdélyi autonomista párt alapításáról szólt, gratulált a háromszéki Demokrácia Központok munkatársainak, akik rövid idő alatt jó munkát végeztek. Azt is elmondta, az RMDSZ csak szavakban hangsúlyozta az autonómiát, amikor tettekre került sor, mindig elodázta azt Bukarestben, nem cselekedett következetesen az önrendelkezés megteremtéséért. Az új párt célja a székelyföldi területi autonómia megteremtése — hangsúlyozta. A fórum második részében Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője beszélt, hangoztatván, valakinek ki kell mondania az igazságot, azt, amit ő elmondott Markóékról az SZKT-n. Bokor Béla, a torjai MPP elnöke azt nehezményezte, hogy Tőkés László hogyan tudott megegyezni Markóval 2009-ben a Magyar Összefogás keretében. "Nem értem, és nem is tudom megérteni és elfogadni az ön pálfordulását, hogy csűrkapu nagyságú képeken együtt jelent meg Markóval" — mondotta Bokor. Dr. Dezső Dénes állatorvos Erdély Széchenyijének nevezte Tőkést, ugyanakkor bírálta az előtte felszólaló Bokor Bélát. Egy hatvannégy vármegyés fiatal a székelyföldi szegénységre, a nincstelenségre hívta fel a figyelmet. Mi a garancia arra, hogy egyszer megvalósul a területi autonómia? — kérdezte. Tőkés László válaszából kiderült, rosszulesett neki, hogy "egykori harcostársa, Bokor Béla" vádolta őt, hiszen ő nem változott meg, ugyanazt az álláspontot képviseli, mint huszonegy évvel ezelőtt, ő pont úgy bírálja Markót és az RMDSZ csúcsvezetőségét. "Nekem sem jelentett nagy örömet Markó kezét rázni, de magukért megtettem" — hangsúlyozta. A fórum végén Balázs Attila, a kézdivásárhelyi Demokrácia Központ képviselője ajándékként átnyújtotta Tőkés Lászlónak az új párt bejegyzéséhez szükséges ötszáz aláírást tartalmazó iratcsomót. A lakossági fórumot követően Tőkés László a Kálvin Központban elvágta a Demokrácia Központ avatószalagát (felvételünk), majd díjazta az EMNT Kézdiszéki Szervezete által kezdeményezett, Magyarnak lenni jó című rajzpályázat nyerteseit. Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 15.Elkezdődött a nemzetegyesítésLetették az esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői Csíkszeredában és Kolozsváron. A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusán tegnap tizenkét személy ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot, az eskü-, illetve fogadalomtétel meghívott vendégei között jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete is. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Csíkszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, Kolozsvárott pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata. Az első magyar állampolgársági eskütétel nem volt nyilvános, keretében kapta meg a honosítási okiratot Csíkszeredában a 80 éves Szabó Ibolya is, aki néhány héttel ezelőtt egy olyan fényképre bukkant, amely őt ábrázolta 10 évesen, illetve egy magyar katonát, akiről később kiderült, a korábban Csíkszeredába kihelyezett konzul, Böhm Dávid nagytatája volt. „Minden magyar ajkúnak – függetlenül attól, hogy van-e állampolgársága, vagy nincs – azt üzenem, hogy ez csodálatos érzés” – mondta Ibolya néni az eskütételt követően. Tegnap délelőtt lett másodjára magyar állampolgár Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. „Számomra ez egy örömünnep. 1940–1945 között még nem tudtam felmérni, mi a jelentősége annak, hogy magyar állampolgár vagyok, ma már tudom, érzem” – nyilatkozta Szilágyi. Szász Jenő, az MPP elnöke úgy nyilatkozott, az eskütételt követően úgy érezte, hogy másodszor született meg. „Hasonlóképp érezheti magát az a sportoló, aki célba ér. Én azt gondolom, megért minden erőfeszítést” – hangsúlyozta. Kövér: történelmi pillanatokat élünk Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség. A házelnök szerint ez az ünnepélyes rendezvény egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit. „A választások nyomán alakult parlament elfogadta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amellyel szimbolikusan, erkölcsi-politikai értelemben lezárta a Trianon óta eltelt kilencven esztendőt” – emlékeztetett Kövér László. Szerinte ezáltal a magyarság a jövő felé tekinthet, így nem kell jóvátehetetlen tragédiaként megélnie azt, ami 1920-ban történt. „Inkább abból merítsünk erőt, hogy azóta is megmaradtunk, azóta is együvé tartozunk, a megváltozott körülmények között most már képesek vagyunk összeadni erőinket” – mondta. Az új korszak részének nevezte a honosítási törvény elfogadását is, akárcsak azt, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett – tette hozzá –, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget visel azok iránt a magyar közösségek iránt, amelyeket a történelem elszakított a magyar államtól. Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ünnepélyes, felemelő eseményként értékelte az első „külhoni eskütételt”. Az eddig benyújtott állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan a főkonzul elmondta, amint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feldolgozza a kérelmeket és visszaküldi Csíkszeredába, igyekeznek minél hamarabb megszervezni az eskütételeket. Ma további eskütételekre kerül sor Csíkszeredában, ezeken egyebek közt részt vesz Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is. Ünnepélyes eskütétel Kolozsváron is „Valóban történelmi pillanatokat élünk, most már nemcsak kultúrnemzet vagyunk, hanem közjogi értelemben is összetartozunk” – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a kolozsvári főkonzulátuson, ahol ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata. Tőkés László a sajtó konzulátus előtt várakozó képviselőinek bemutatta a Magyar Köztársaság által kiállított, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Semjén Zsolt közölte, az igazolvány semmiben sem különbözik bármelyik magyar állampolgár személyazonossági iratától, „nincs többé belföldi meg külföldi magyar”. Tőkés László is élete egyik legemlékezetesebb napjaként élte meg az eskütételt. Mint mondta, a kedvezményes honosítással megvalósul a ’48-as forradalom kiáltványának 12. pontja, azaz Magyarország uniója Erdéllyel, és mindez úgy, hogy nem sérültek a jelenlegi államhatárok. „Köszönjük a magyar kormánynak, hogy helyrehozta a 2004. december 5-i katasztrófát, amikor elbukott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. A határok tiszteletben tartása mellett, de közjogilag egyesült a nemzet” – nyilatkozta Tőkés László. Az Európa Parlament alelnöke hozzáfűzte, a kedvezményes honosítással a magyar kormány a trianoni békeszerződés okozta sebeket is gyógyítja. Tőkés Lászlón kívül tegnap mintegy negyvenen tették le a magyar állampolgársági esküt a kolozsvári főkonzulátuson. Állampolgársági irodát nyitott Székelyudvarhelyen tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP). Az irodaavató díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az egyszerűsített honosítást kérelmezőknek tájékoztatást nyújtó irodahálózat kiépítését februárban kezdte el az MPP, eddig tíz településen működtetnek ilyen hivatalt – számolt be a megnyitón Orbán Balázs ügyvezető elnök. Szász Jenő MPP-elnök kifejtette, a polgári párt kötelességének érezte, hogy útjára indítsa a szolgáltatást, amely segít az állampolgársági törvény beteljesítésében. Kövér László pozitívan értékelte, hogy bár nem egy hivatalos kapcsolat alapján jött létre az iroda, a polgáriak tenni kívánnak azért, hogy minél több ember igényelhesse a magyar állampolgárságot. Az ünnepélyes irodaavatón jelen volt Albert Levente, az állampolgársági irodák koordinátora is. A székelyudvarhelyi állampolgársági iroda két alkalmazottal működik a Kossuth utca 20. szám alatt. Kövér: a határon túliak is delegáljanak képviselőket. Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnapi műsorában a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban azt mondta: számára szimpatikusabb megoldás lenne, ha saját képviselőket delegálnának a magyar parlamentbe. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a két alternatíva közül, miszerint vagy csak pártlistára adhassanak le voksot azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, vagy saját képviselőket delegáljanak, neki az utóbbi a szimpatikusabb. Ezzel a módszerrel nem „engednék be” a magyar belpolitikába a nem magyarországi lakhellyel rendelkező külhoni magyarokat – tette hozzá. Kifejtette: mindkét elképzelés mellett és ellen vannak komoly érvek, de az első, a listás szavazásról szóló verzió azt a látszatot keltené, mintha a kormányoldalnak az lenne a fontos, hogy a magyar belpolitikát a határon túl élő magyarok szavazataival döntsék el. A második elképzelésben számára az a szimpatikus, hogy a közösségek a maguk sajátos képviseletét tudnák megteremteni a magyar parlamentben. Kövér László kiemelte: az új alkotmányban megszűnik a diszkrimináció, hogy aki nem rendelkezik állandó lakhellyel Magyarországon, azt kirekesztik a választójogból. Ezt a passzust eltörli az alkotmány, és ez automatikusan azt jelenti: akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon, de magyar állampolgár, részt vehet majd valamilyen formában magyar választásokon. Dénes Emese, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2011. március 16.Jogos jussukat kapták visszaKövér László, a magyar parlament elnöke és Füzes Oszkár nagykövet jelenlétében Zsigmond Barna Pál főkonzul előtt tegnap Csíkszeredában letette az állampolgársági esküt az első tizenkét személy, aki megkapta a magyar állampolgárságot. Negyvenezer fölött van azoknak a száma, akik az elmúlt két és fél hónapban benyújtották kérésüket a magyar állampolgárság elnyeréséért. Tegnap a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusán tizenkét személy vehette át a honosítási okiratot és tette le az állampolgársági esküt. Az eseményen jelen volt Kövér László házelnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, valamint dr. Kelemen András elnöki tanácsadó is. Kövér László, bár gyakran jár Erdélybe, házelnökként, hivatalosan most utazott első alkalommal ide. Amint mondta, meghatottan vett részt az ünnepségen, amelyen jogos jussukat kapták vissza a honosítottak, amit nagyszüleik, szüleik hagyományoztak rájuk. Dr. Kelemen András az esemény kapcsán Adyt idézte: Minden Egész eltörött. „Most pont a fordítottja van: minden eltörött elindul egésszé válni” – mondta. Az első honosított személyek között volt Szabó Ibolya is, akinek történetéről február elején beszámolt a Hargita Népe: kérelméhez csatolt, az 1940-es bevonuláskor készült fényképén Böhm Dávid konzul felismerte nagyapját, aki abban az időben a bevonuló katonák között volt. Ibolya néni meghatódva, ugyanakkor elégtétellel vette át a honosítási okiratot, és mint mondta, most tudja csak megbocsátani a magyarországiaknak azt a bizonyos december ötödikét. Az elmúlt héten Ibolya néni Magyarországra utazott, ahol filmet forgattak látogatásáról. Személyesen is megismerte ez alkalommal Böhm Dávid családját, ellátogatott Német József egykori magyar katona ozorai sírjához, ahol elszavalta azt a verset, amelyet 1940-ben, a közös fénykép készítésekor gyerekként elmondott. Böhm Dávid konzul a fénykép történetének emberi oldalát tartja fontosnak: találkozott két család, akik az első pillanattól úgy közeledtek egymáshoz, mintha régóta ismernék egymást. Visszajött most Csíkszeredába, hogy a házelnök, a nagykövet és a főkonzul társaságában átadhassa a honosítási okiratot. Ibi néni múlt heti látogatásáról úgy vélekedik, hogy szimbolikus értelemben több dolog összefonódik, sok szép pillanatot élt meg mindkét család, és bízik benne, hogy a jövő is tartogat számukra szép találkozásokat. – Amikor átadtam az okiratot, legkevésbé konzulnak éreztem magam, inkább unokának. Amikor Székelyföldre jövök, hazajövök. Lett egy családom Székelyföldön – mondta Böhm Dávid. Az elsőként honosított személyek között volt Szilágyi Árpád volt politikai fogoly és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Balogh György konzul elmondta, hogy letette az esküt egy fiatal házaspár is, akik Angliában dolgoznak ugyan, de amikor megtudták, hogy március 14-én átvehetik a honosítási okiratot, azonnal repülőjegyet vettek és Csíkszeredába utaztak. Ma Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében ismét eskütételre és újabb honosítási okiratok átadására kerül sor a csíkszeredai főkonzulátuson. Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda), 2011. március 16.Együtt ünnepelt Kelemen Hunor és Tőkés LászlóAz összefogás szükségességére, a könnyített honosítás megadásának fontosságára, az első állampolgári eskük által szerzett boldogságra reflektáltak az erdélyi és a partiumi városokban megszervezett március 15-i megemlékezések szónokai. Szinte kivétel nélkül történelminek nevezték az idei ünnepet, s további együttes fellépést sürgettek. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta csíkszeredai beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött a március 15-i megemlékezés Csíkszeredában. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor jelenlétében vonták fel a Székely Mózes családjától származó zászlót a megyeházára. Az eseményre Tamás József, római katolikus püspök adta áldását, majd beszédében összetartásra buzdította a magyar nemzetet. Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára szervezett megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskolánál folytatódott. Kiss Ernő, az intézmény vezetője beszédében hangsúlyozta, a március 15-ei ünnepség hivatása, hogy „erőt adjon, tanítson, felemeljen és irányt mutasson a mai világban. Március 15. nemzetté változtatott egy népet”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere Csík vármegye szemszögéből ismertette az 1848-as történéseket, és arra buzdította a tanítókat, alapítsanak „nemzetvédő köröket” – a mai, divatos környezetvédő körök mintájára –, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhessék saját történelmüket. A nagyszabású megemlékezésre és koszorúzásra délután került sor a Mikó-vár előtti téren rangos vendégek jelenlétében. Kisebb felzúdulást okozott, hogy az ünnepség a román himnusszal kezdődött, de rögtön utána felcsendült a magyar nemzeti ima is, ami megnyugtatta a kedélyeket. Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy új nemzeti létminimumra van szükség, illetve olyan helyi és önkormányzati képviselőkre, akik felesküdtek a területi autonómiára. „Kivettük mi is a részünket a szabadságharcból, a csíksomlyói gimnázium tanulói mind bevonultak honvédnek, de egyik sem jött vissza. Sötétség borult akkor ránk. És mit csinál az ember a sötétben? Álmodik. Éjszaka ma is, akár csak 1849 után, álmodunk, az anyanyelvünkön. Sajnos sok helyen akkor van baj, amikor felébredünk” – mondta Ráduly. A polgármester hozzátette, szükség van arra, hogy ne csak éjszaka, álmainkban, hanem nappal, a valóságban is egyenlők legyünk. „Siculi sunt omnes nobili – a székelyek nemes emberek, ugyanakkor szabadok és egyenlők is, tegyünk róla, hogy mindenhol így legyen, ahol magyarok élnek” – zárta gondolatait Ráduly Róbert. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter úgy vélekedett, a szabadságharc a 19. század legnagyobb magyar teljesítménye volt, hiszen a nemzet a szabadság nevében összefogott és együtt mozdult. Kelemen hangsúlyozta, bár ma már természetes, hogy szabadon emlékezhetünk, szabadon ünnepelhetünk és mondhatunk beszédet, 21 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egyetlen felirat lángba borította a várost. „A dolgok mindig visszafordíthatóak, így nem szabad feladnunk a vágyat, hitet, akaratot, reményt, hogy szabadon éljünk” – szögezte le az elnök. Kelemen hozzátette, a jövőben a kollektív jogok, az önrendelkezés kerül majd terítékre, így akkor is szükség lesz az öszszefogásra, a márciusi ifjak példájára. „A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes. Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet” – fejtette ki. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, magyarokként hitet kell merítenünk őseink példájából, illetve le kell vonnunk a történelmi tanulságokat. „Csak akkor van megmaradás, ha az egész népben benne él a történelem és a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni” – mondta. Semjén kifejtette, a történelem során mindig ugyanaz volt a megmaradás parancsa: Szent István korában a szuverén állam megteremtéséért és a keresztény Európához való csatlakozásért küzdöttek, 1848–49-ben a haza és a haladás volt a jelszó, 1956-ban pedig azt skandálták, vonuljanak ki az oroszok, legyen független Magyarország. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a megmaradáshoz azonban arra is szükség van, hogy együtt cselekedjünk, ahogy annak idején a különböző elveket valló Széchenyi, Kossuth és Deák is összefogott. Az első állampolgársági eskütételekre reflektálva Semjén elmondta, 2004-ben fekete gyertyát küldtek az Országházba, most azonban fehéret kaptak. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta. A beszédek sorát Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke zárta. „163 esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontja uniót hirdetett Erdéllyel. A 12. pont ritka gyorsasággal a beteljesülés útjára lépett: igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban” – hangzott el. Tőkés az EMNT által működtetett demokrácia-központok szlogenjét ismételte beszédében: „Magyarnak lenni jó!” Majd kiegészítve zárta gondolatait: „Magyarnak, székelynek lenni jó!” Az ünnepséget koszorúzás követte, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonultak a Gál Sándor-szoborhoz, ahol szintén koszorúkat helyeztek el. Forró Gyöngyvér. Krónika (Kolozsvár) 2011. március 16.Pártos ünneplés Erdély-szerteÜnnepi hangulatban, de korántsem feszültségektől mentesen telt március 15-e Erdélyben. Több városban külön ünnepeltek a magyar szervezetek, Kézdivásárhelyen viszont egységesen hátat fordítottak a civilek a politikusoknak. Marosvásárhely: párhuzamos megemlékezések Több helyszínre is ünnepi rendezvényt szerveztek tegnap Marosvásárhelyen: emiatt kevesen jelentek meg a városi RMDSZ-tagszervezet és az MPP által szervezett megemlékezésen. Népesebb közönség csak a délutáni, megyei RMDSZ által rendezett ünnepségen volt. Az idei megemlékezést az tette különlegessé, hogy most először piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat helyezhettek el az ünneplők a hadsereg tulajdonában lévő Görög-ház falára. Itt emléktábla emlékeztet arra, hogy Petőfi Sándor innen indult a segesvári csatába. Andrássy Árpád, a 7-es Számú Általános Iskola igazgatója a tanulók és a pedagógusok nevében kérvényezte a hadügyminisztériumtól a koszorúzást, az illetékesek pedig, a magyar nemzeti ünnepre való tekintettel, jóváhagyták a megemlékezést. Az RMDSZ szervezésében a székely vértanúk emlékművénél Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi szónoklatok sorozatát, aki az összetartozás, a szülőföld iránti szeretet, a „feltöltekezés napjának” nevezte március idusának ünnepét. Traian Băsescu üzenetét Szabó Árpád, alelnök, míg Emil Boc miniszterelnök szavait Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta. A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet. A magyar nagykövet felesége Schmitt Pál üdvözletét hozta, illetve felolvasta Orbán Viktor üzenetét. Bajtai hangsúlyozta: most a magyar nemzet „demokratikus egyesítése folyik”, de ez a folyamat – emlékeztetett a szónok – ugyanakkor „harc is, amit békésen kell megvívni”. Csegzi Sándor alpolgármester a magyarság korszerű gondolkodását emelte ki beszédében, az elöljáró úgy fogalmazott: a történelmi viszontagságokon a haladó világlátás segítette túl a magyar nemzeti közösséget. Az MPP, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a református és az unitárius egyház, valamint a Siculitas Egyesület a Petőfi-szobornál külön ünnepelt. A rendezvényen jelentős számban vettek részt a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelképeit és a Magyar Gárda egyenruháját viselő demonstrálók is, akik árpádsávos zászlókkal tüntettek. Kézdivásárhely: hitelüket vesztették A Kovászna megyei kisvárosban a Gábor Áron téren népes közönség gyűlt össze a nemzeti ünnep tiszteletére: becslések szerint 10 ezer ember volt kíváncsi a helyi iskolák, a környező falvak és a 15. székely határőr-gyalogezred hagyományőrző csoportjainak a bevonulására. A kulturális műsor végén azonban, amikor a politikai szónoklatok kezdődtek, harmadára csökkent a résztvevők száma: vélhetően a napokban kirobbant korrupciós botrány miatt fordítottak hátat a civilek a politikusoknak. A helyi önkormányzatot Szarvadi József alpolgármester képviselte, aki beszédében az egységet, a közösen kiharcolt eredményeket nevezte az 1848-as forradalom legfontosabb hozadékának, a jelen legfontosabb örökségének. Bardócz Csaba református lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdivásárhelyi elnöke a márciusi ifjak szellemét idézve 12 pontban foglalta össze, hogy 2011. március 15-én mit kíván Kézdiszék. Beszédében utalt Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester korrupciós ügyére is, amikor kifejtette: „kívánjuk, hogy vezetőink ne a pártért és saját érdekeikért, hanem az emberekért, értünk cselekedjenek”. Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor a magyar nemzet szabadságszeretetéről és az összefogás erejéről beszélt. Sepsiszentgyörgyön mintegy hatezer ember ünnepelt, a kézdivásárhelyinél érezhetően derűsebb, bizakodóbb hangulatban. Jelentős számú közönség kísérte figyelemmel az egész napos programsorozatot. Beszédet mondott Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, aki a nemzetek közötti összefogás fontosságára, a lengyel–magyar barátság felemelő példájára és Székelyföld forradalmi örökségére emlékeztetett. Sajátos szempontból emlékezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kifejtette: „miközben emlékezünk a harcban jeleskedő ifjak tetteire, sokszor megfeledkezünk azokról a nőkről, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból, akik odaadták az utolsó kanalakat is a házból, hogy legyen miből Gábor Áron ágyút öntsön. Azokról a nőkről, akik eltemették szeretteiket, akik megözvegyülten a forradalom áldozataiként éltek keserves életet, nevelték árva gyermekeiket, és akik a jövő nemzedékek számára átmentették a szabadság nemes eszméjét”. Az elöljáró hozzátette: 1848-ban is fontos kérdés volt Erdély ügye, akkor is a nemzet politikai egysége lebegett mind a budapesti forradalmárok, mind a székelyföldi szabadságharcosok szeme előtt. Most újra olyan időszakot élünk – fogalmazott az elöljáró – amikor, a 12 pontban megfogalmazott kérésnek megfelelően, egyfajta unió jön létre Erdély és Magyarország között. Most a kettős állampolgárság intézménye teremt hidat az emberek között. Kolozsvár: kalács és tea A Szamos-parti városban családias hangulatú ünnepség zajlott tegnap. A Biasini szálloda előtt László Attila alpolgármester szónokolt. „Sajnos nem mindig tudunk felhőtlenül ünnepelni. Mindig vannak, voltak és lesznek olyanok, akik szívesen zavarják meg mások közös örömét. Annak idején Petőfiék is szembesültek azzal, hogy forradalmi ünnepüket megzavarták, és nekünk kolozsváriaknak sem ismeretlen ez a jelenség. De mi az ünneprontókat, zavargókat lenézzük és megvetjük. Ezen az ünnepen lehet megidézni és felidézni de beidézni, és felróni nem” – mondta a politikus, aki hangsúlyozta: senki sem szabhatja meg, hogyan ünnepeljen a magyar közösség. Kelemen Hunor kulturális miniszter üdvözlő levelét Molnos Lajos költő tolmácsolta. A tárcavezető levelében arra emlékeztette a kolozsváriakat: húsz éve szabad ünnep március 15-e, ám a történelmi évforduló üzenete elhalványulhat. Az egykori forradalomnak új értelmet adott az 1989-es romániai rendszerváltás, Kelemen Hunor úgy véli, azóta az erdélyi magyarság a fennmaradásért folytatott küzdelemben él. A kolozsváriak a Deák Ferenc utcában levő Bem-emléktábla előtt is lerótták kegyeletüket tegnap: a résztvevőket egy szelet kaláccsal és meleg teával vendégelték meg a szervezők. Szatmár: román–magyar béke A román–magyar megbékélés jegyében zajlottak az ünnepségek Szatmár megyében. Erdődön szinte több román, mint magyar nemzeti szalagos koszorú került tegnap Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrának talapzatára. Huszonegy évvel az atrocitásokig fajuló etnikai zavargások után teljes egyetértésben ünnepelték a márciusi forradalmat a helyi románok és magyarok. A koszorúzáson megjelentek az önkormányzat román tagjai, és a többségében román fiatalokból álló fúvószenekar Cacu Mircea karnagy vezényletével megzenésített Petőfi-verseket adott elő. A megyei tanács liberális alelnöke, Ştef Adrian is beszédet mondott, közösen koszorúzott a két magyarországi testvértelepülés, Szakoly és Napkor vezetőivel. A megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben Schönberger Jenő katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes imájával kezdődött a megemlékezés. A helyi felszólalók mellett beszédet mondott Tilki Attila Fehérgyarmat polgármestere, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Az ünnepi hangulatot a Bartók Béla kórus fellépése, valamint a Harag György Társulat előadása biztosította. Nagyenyed: diákoknak szólt A civileké volt a főszerep Nagyenyeden: az ünnepi műsort a Bethlen Gábor Kollégium diákjai nyitották meg. A forradalom előtt tisztelgők meghallgatták a középiskolások számára kiírt Pápai Páriz Ferenc-pályázat értékelését. Szőcs Ildikó igazgató a magyar forradalom jelentőségét méltatta, beszédet mondott Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök is. A kollégiumi megemlékezést Boros Emese népdalénekes műsora egészítette ki. A tisztelet virágait a vártemplomban található Széchenyi István- domborműnél helyezték el a résztvevők. Székelyudvarhely: megköszönték Tegnap a Márton Áron téren emlékeztek a székelyudvarhelyiek. Beszédet mondott Ladányi László, Hargita megye prefektusa, Bunta Levente polgármester és Mátyás Károly főesperes is. Koszorúztak a magyar politikai szervezetek helyi képviselői, a civil szervezetek tagjai, az iskolák, illetve művelődési intézmények vezetői is. Mátyás Károly katolikus főesperes beszédében kiemelte, hogy az emberi szabadság külön ünnepnapot érdemel. Sokszor nehezebb feladat az egyéni szabadság kivívása, mint egy közösség szabadságáért harcba szállni – emlékeztetett az egyházi elöljáró – mert nehéz feladni az önös érdekeket. Bunta Levente köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság biztosításáért. A politikus úgy vélte: fontos, hogy úgy lehetnek magyar állampolgárok az erdélyiek, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. Bunta kitért továbbá arra: a mindenkori magyar kormány felelős az erdélyiek egységéért. Nagyvárad: pártos emlékezők A párhuzamos ünneplés jegyében telt március 15-e Nagyváradon is. Ünnepi megemlékezést, koszorúzást tartottak a rogériuszi református templom melletti honvédemlékhelyen, Rulikowszky Kázmér síremlékénél, Nicolae Bălcescu és Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok, cserkészek vonultak végig a Fő utcán a Petőfi szoborig. Az RMDSZ politikusai – Kis Sándor, a Bihar megyei tagszervezet elnöke, Bíró Rozália alpolgármester – az összefogás és a forradalmi örökség fontosságára hívták fel a figyelmet. A magyar nemzeti ünnepen a helyi román politikai élet szereplői is képviseltették magukat, Traian Băsescu államelnök üzenetét Gavril Ghilea prefektus olvasta fel. Az EMNT is több helyszínen volt jelen: a szervezet által rendezett ünnepségek díszvendégeként Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke volt jelen Nagyváradon. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 17.„Legyen Erdély újra, ami volt!" – ez a mondat verte ki a biztosítékotOrbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját, de a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás – mondta a román külügyminisztériumban a bukaresti magyar nagykövet. Füzes Oszkárt aznap bekérették a bukaresti külügyminisztériumba, miután az előző napon többórás vita zajlott a román parlamentben az Orbán Viktornak tévesen tulajdonított mondatok miatt. Az ellenzék elítélő nyilatkozatot is el akart volna fogadtatni a testülettel, a kérdés azonban függőben maradt. Már szerdán kiderült a tévedés oka: az Agerpres román hírügynökség Orbán szavaiként idézett néhány olyan gondolatot is, amely valójában nem szerepelt a miniszterelnök üzenetében. Bajtai Erzsébet, a nagykövet felesége ugyanis szó szerint felolvasta az üzenetet, majd attól jól elkülönítve megosztotta néhány saját gondolatát az ünneplőkkel. „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk. Legyen Erdély újra, ami volt!" – ezeket a mondatokat idézte a nagykövet feleségétől az Agerpres, amelynek tudósítója tévedésből azt hitte, hogy az még az Orbán-üzenet része volt. A román ellenzéki pártok e forrás – nem pedig az eredeti Orbán-szöveg – alapján támadták a magyar miniszterelnök személyét. Az ügy tisztázása érdekében kérették be a magyar nagykövetet, aki az MTI-nek elmondta, hogy egy államtitkár fogadta őt, aki hangsúlyozottan szívélyes és baráti légkörben úgy fogalmazott: a magyar vezetőknek tulajdonított nyilatkozatok egészen magas körökig hullámokat kevertek Romániában. Az államtitkár egyebek között azt kérte, hogy Magyarország tegye közzé Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét. Füzes Oszkár közölte, hogy ez már meg is történt. Hozzáfűzte: Orbán Viktor nyilatkozata fejezi ki a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját. A nagykövet azt is elmondta: tudomása szerint a marosvásárhelyi ünnepségen elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem volt olyan megállapítás, gondolat, amely sértő lett volna a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve. – Az államtitkár megértette és elfogadta ezt a magyarázatot, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bizonyos szavaknak – noha formálisan ugyanazt jelentik – más a „kicsengésük" magyarul és románul – mondta Füzes Oszkár az MTI-nek. A román külügyi államtitkár ugyanakkor biztosította a nagykövetet arról, hogy Magyarország és Románia kiváló bizalmi, stratégiai együttműködését ez az eset nem fogja hátrányosan befolyásolni, sőt – tette hozzá a nagykövet szerint a román tisztségviselő – ez az ügy voltaképpen le is zárult, hiszen a nyilatkozatok tényleges tartalmát tekintve ez az ügy tulajdonképpen „ki sem nyílt" igazából. Az MTI kérdésére – amely feleségének a beszédére vonatkozott – a nagykövet leszögezte: a felesége által elmondottakban sem volt semmi olyasmi, ami bármilyen okból kifogásolható lenne a románok részéről. Lényegében arra a gondolatra összpontosította mondanivalóját, hogy a magyarság, a nemzet, a kultúránk megőrzése érdekében összefogásra, békés nemzetegyesítésre van szükség. Az Agerpres csütörtökön Teodor Baconschi román külügyminisztert idézte, aki nyilatkozatában úgy fogalmazott: megismerve Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét, kiderült, hogy a román sajtóban „kiegészítések" jelentek meg. Emil Boc miniszterelnök már az előző napon nyilvánosan bejelentette, hogy az ellenzéki pártok által kifogásolt hírügynökségi idézet nem szerepelt a magyar miniszterelnök levelében. Erdély.ma 2011. március 17.Bekérette a magyar nagykövetet a külügyminisztérium az Orbán Viktornak tulajdonított mondatok miattA tévesen Orbán Viktornak tulajdonított mondatoktól való elhatárolódásra szólította fel Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztérium. Teodor Baconschi tárcavezető csütörtökön bekérette Füzes Oszkár nagykövetet és csütörtök délutánra várja a nagykövet elhatárolódó gesztusát. Füzes szerint vélhetően az ünnepi üzenetet, egy Petőfi-verset illetve felesége beszédét kavarta össze a román sajtó. Csütörtökön is hullámokat vetett az ellenzék által szerdán este, a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája során indított magyarellenes hisztériakampány: bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkárt, Magyarország romániai nagykövetét. Mint arról beszámoltunk, a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történt beterjesztése nyomán kiírt bizalmi szavazáson a voksolás előtt Puiu Haşotti nemzeti liberális párti (PNL) honatya egy olyan nyilatkozat elfogadására tett javaslatot, amelyben a törvényhozás „megütközését” fejezi ki a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magyar politikusok részéről elhangzott üzenetek kapcsán. Konkrétan Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét kifogásolták, mondván, abban utalás történt Erdély és Magyarország újraegyesítésére – a határon túli magyarokhoz intézett, és a március 15-i ünnepségeken a magyar kormány képviselői által felolvasott üzenetben ugyanakkor semmi ilyesmiről nem esik szó. Hosszas vita után szerdán késő este végül a kormányoldal – a Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ – elutasította az elítélő nyilatkozat elfogadását, ugyanakkor Eugen Nicolăescu nemzeti liberális párti képviselő közölte: a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a PNL-ből álló ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványozni fogja, hogy a képviselőház tűzze napirendjére egy ilyen határozat elfogadását. Baconschi „elhatárolódást” vár A botrány kapcsán csütörtökön délelőtt bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet. Teodor Baconschi külügyminiszter – akit egyébként Füzessel egy időben a szenátus ellenzéki vezetésű külügyi bizottsága idézett be meghallgatásra a két ház külügyi szaktestületeinek együttes ülésére az ügyben – közölte, a magyar nagykövetet felszólította, határolódjon el azoktól a „hozzátoldásoktól”, amelyeket az ünnepi szónoklatok során a miniszterelnöki üzenethez fűztek. Baconschi kifejtette, Füzes Oszkár ismertette az üzenet fordítását, amiből kiderül: abban valóban nem szerepelnek az ellenzék által Orbán Viktornak tulajdonított kijelentések, azokat csupán a sajtó tulajdonította a magyar kormányfőnek. Mindemellett felszólította, hogy még a nap folyamán határolódjon el a szöveghez hozzáfűzött egyéb kijelentésektől. „Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a magyar-román viszonyban felmerülő bármely kérdést önmérséklettel, fölösleges nacionalista felhangok nélkül kezeljük” – hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: Orbán Viktor nyilatkozata nem tartalmaz irredenta vagy revizionista elemeket, nem volt szó benne az autonómiáról vagy Erdélyről. Ugyanakkor az a személy – Füzes Oszkár nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet –, aki Marosvásárhelyen felolvasta, a beszéd után néhány, „szívből szóló” mondatot is szólt. Mint Baconschi kifejtette, Magyarországnak és Romániának sikerült regionális szinten megismételnie a francia-német megbékélést, és bár senki sem tagadja, hogy a múltban folyamatos volt a szembenállás a két ország között, az elmúlt húsz évben kétoldalú politikai erőfeszítés eredményeként sikerült biztosítani a régió stabilitását, és csatlakozni az EU-hoz valamint a NATO-hoz, amelyekben nagyszerű az együttműködés a két ország között. A külügyminiszter ezzel a szerda esti vita során Markó Béla miniszterelnök-helyettes által kifejtett érvekre is reagált, amelyek szerint az ellenzék fellépése veszélybe sodorja mindazt, amit az elmúlt húsz év során sikerült elérni a magyar-román megbékélés és a kisebbségi jogok terén. A vita során Emil Boc miniszterelnök is felhívta a figyelmet: az ellenzék által emlegetett mondatokból egyetlen egy sem található meg Orbán Viktor üzenetében, és felhívta a figyelmet, hogy felelős politikusi magatartásra és higgadtságra, valamint kiegyensúlyozottságra van szükség. Puiu Haşotti PNL-s honatya ugyanis az ülés végén – amikor a kormányoldal képviselői kivonultak a teremből, így a parlament határozatképtelenné vált – ezt úgy értelmezte, hogy a kormánypártok „nem értenek egyet a magyar irredentizmus elítélésével”. A nyilatkozat így csupán az ellenzéki USL nyilatkozatának minősül. Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor közölte: a PDL nem közömbös a témával szemben, ezért felszólította a nyilatkozat szerzőit, terjesszék azt a házbizottságok elé, amelyek elemzésre továbbküldik azt a külügyi bizottságoknak. Füzes: alaptalanul vádol az ellenzék Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Krónika kérdésére leszögezte: a román ellenzéknek sem tárgyi, sem logikai alapja nincs arra, hogy bárkit is megvádoljon, hiszen semmi olyasmi nem hangzott el, amit a szerdai parlamenti vita során felróttak. Mint kifejtette, minden bizonnyal az történt, hogy a fordítás során összekeverték Orbán Viktor üzenetét egy szavalattal, amelynek során egy Petőfi-vers, a Nemzeti dal hangzott el. A román politikusok vélhetően az „A magyar név megint szép lesz / Méltó régi nagy híréhez” sorokon akadtak fenn, ugyanis sem az Orbán beszédében, sem Füzes feleségének beszédében nem hangzott el semmi olyasmi, ami ellen a román ellenzék kirohant. Füzes Oszkár elmondta, a külügyminisztériumban nagyon baráti és nagyon korrekt hangnemben mondták el, hogy néhány, a március 15-i ünnepségek kapcsán elhangzott szónoklat miatt robbant ki a parlamenti vita, ugyanakkor azt is siettek leszögezni, hogy biztosak abban: ez nem ronthatja a magyar-román viszonyt. „A román kormánypártok részéről teljesen korrekt a hozzáállás a kérdéshez” – közölte Füzes. Hozzátette, a hibás fordítást a román parlamentben egyesek megpróbálták saját céljaikra felhasználni, de nem hangzott el semmi olyasmi, amivel a magyar politikusokat megvádolták. „Természetesen évek óta beszélünk az autonómiáról, és köztudott, hogy Magyarország támogatja az autonómia különböző formáit, amelyeket a Kárpát-medencében élő magyarok igényelnek. Azt szeretnénk, ha a többségi nemzetek biztosítanák az önrendelkezést, mivel úgy véljük, hogy ezáltal Románia is virágzóbb ország lenne” – fejtette ki a nagykövet. Füzes Oszkár leszögezte: a román külügyminisztérium kérése ellenére nincs kitől és nincs mitől elhatárolódni, mivel semmi olyan nem hangzott el, amit józan ésszel kifogásolni lehetne. Krónika (Kolozsvár) 2011. március 18.Bekérették a magyar nagykövetetOrbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját, de a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás — mondta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, akit tegnap bekérettek a román külügyminisztériumba, miután szerdán a parlamentben többórás vita robbant ki a magyar miniszterelnöknek tévesen tulajdonított mondatok miatt. Bajtai Erzsébet, a nagykövet felesége ugyanis a csíkszeredai ünnepségen szó szerint felolvasta az üzenetet, majd attól jól elkülönítve megosztotta néhány gondolatát az ünneplőkkel. "Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket. Ez a legfontosabb célunk" — ezt a mondatot idézte a nagykövet feleségétől az Agerpres, amelynek tudósítója azt hitte, hogy az még az Orbán-üzenet része volt. A román ellenzéki pártok e forrás — nem pedig az eredeti Orbán-szöveg — alapján támadták a magyar miniszterelnök személyét. Az ügy tisztázása érdekében kérették be a magyar nagykövetet, aki később elmondta, hogy egy államtitkár fogadta őt, aki hangsúlyozottan szívélyes és baráti légkörben úgy fogalmazott: a magyar vezetőknek tulajdonított nyilatkozatok egészen magas körökig hullámokat vertek Romániában. Az államtitkár egyebek között azt kérte, hogy Magyarország tegye közzé Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét. Füzes Oszkár közölte, hogy ez már meg is történt. Hozzáfűzte: Orbán Viktor nyilatkozata fejezi ki a Magyar Köztársaság hivatalos álláspontját. A nagykövet azt is elmondta: tudomása szerint a marosvásárhelyi ünnepségen elhangzott összes többi felszólalásban, beszédben, szavalatokban sem volt olyan megállapítás, gondolat, amely sértő lett volna a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve. "Az államtitkár megértette és elfogadta ezt a magyarázatot, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bizonyos szavaknak — noha formálisan ugyanazt jelentik — más a »kicsengésük« magyarul és románul" — mondta Füzes Oszkár. A román külügyi államtitkár ugyanakkor biztosította a nagykövetet arról, hogy Magyarország és Románia kiváló bizalmi, stratégiai együttműködését ez az eset nem fogja hátrányosan befolyásolni, ez az ügy voltaképpen le is zárult, hiszen a nyilatkozatok tényleges tartalmát tekintve tulajdonképpen "ki sem nyílt" igazából. Hasonlóan nyilatkozott tegnap Teodor Baconschi külügyminiszter, aki előbb egyértelmű elhatárolódásra szólította fel a magyar diplomatát, majd — miután elolvasta Orbán Viktor üzenetének eredeti szövegét, amelyet nem hivatalos román fordításban is közzétett a tárca — kijelentette, hogy a román sajtóban "kiegészítésekkel" jelent meg. A parlament külügyi bizottságai ennek ellenére úgy vélik, hogy további magyarázatot kell kérniük magyar kollégáiktól. Újságírói kérdésre Füzes Oszkár megerősítette: megérti a románság érzékenységét, de nem gondolja úgy, hogy bármitől is el kellene határolódnia, hiszen felesége egyrészt nem mondott semmi olyasmit, ami irredenta állításnak minősülne, másrészt világosan elkülönítette saját mondanivalóját Orbán Viktor üzenetétől. Neje a Nemzeti dalból idézett, emellett saját beszéde is — amelyről felvétel készült — azt bizonyítja, hogy békés, demokratikus úton, a románsággal együttműködve képzeli el az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarság megmaradását. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 18.Tovább él a nacionalizmusA szerda esti hőbörgéshez képest visszafogottabban, de tegnap is folytatódott a tévesen Orbán Viktornak tulajdonított üzenet körüli cirkusz: Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét bekérette a román külügyminisztérium, és felszólították, határolódjék el a magyar kormányfő köszöntőjét kiegészítő mondatoktól. Amit igencsak nehezen lehetett volna megtenni, hiszen, mint kiderült, a nagykövet feleségének szavaival, valamint Petőfi Sándor Nemzeti dalának soraival tévesztették, avagy mosták össze a magyar miniszterelnök üzenetét egy pontatlan román hírügynökségi tudósítás alapján. Csakhogy kit érdekeltek egyáltalán a tények? Hiszen azok számára, akik a bizalmatlansági indítvány vitája során a leghangosabban kiáltották, hogy veszélyben az ország szuverenitása, területi egysége, akik a leghevesebben ostorozták a magyar állam vezetőit, és a két ország kapcsolatainak megromlásáról beszéltek, tegnapra mintha tét nélkülivé vált volna a játszma. Lejárt a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás, nem sikerült a magyar—román ügy kapcsán összeugrasztaniuk a hatalmon levő pártokat, kudarcba fulladt a kormánybuktatási kísérlet. Meg aztán ország-világ láthatta, mily nagyon védelmezik ők Erdélyt az irredenta magyaroktól — és ez bizony Romániában még mindig szavazatokat hoz a konyhára. És minden bizonnyal éppen ez a legelkeserítőbb tanulsága a szerda esti történéseknek: húsz évvel a rendszerváltás után még mindig eredményesen lehet kijátszani a magyar kártyát, a román pártok pedig még mindig csak a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően viszonyulnak a magyar kérdéshez, politikai helyzetük függvényében egyik nap kisebbségbarátnak, másik nap nemzetféltő nacionalistának mutatkoznak. De azon azért az RMDSZ régi-új vezetőinek sem ártana elgondolkodniuk, eredményes-e a kormányzati szerepvállalást mindenek fölé helyező, a román partnereket igen gyakran váltogató, ide-oda simuló, gyakran kettős kommunikáción alapuló politizálás, amelyet az elmúlt időszakban folytatott az érdekvédelmi szövetség, és amely, ismét bebizonyosodott, csöppet sem tette megértőbbé, érzékenyebbé a romániai pártokat az erdélyi, a magyar kérdés iránt. A román politikusok ugyanúgy üvöltöznek, ha autonómiáról hallanak, mint évekkel ezelőtt, és változatlanul nem tudják, mit jelent az önrendelkezés, a szövetség politikusai pedig továbbra is kínos magyarázkodásra kényszerülnek, valahányszor erről kérdezik őket Bukarestben. Pedig rajtuk is múlik, hogy meddig él még Romániában a nacionalizmus szelleme. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. március 18.Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszédeA Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én. Az Agerpresből idéztek Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”. A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány. „Lélek diktálta szavak” Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony. Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”. Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította. Wass-vers vagy régi nóta? „Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját. A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is. „Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját. Markó józanságra intett A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő. „Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Ismét Alkotmánybíróság Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. március 29.Identitásunk a kollektív jogok elismerésétől függ – Elégedett a magyar külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokkalKedvenc témájáról, Közép-Európa jelenéről és jövőjéről tartott előadást Martonyi János, Magyarország külügyminiszere tegnap, Kolozsváron a Központi EgyetEMI Könyvtárban. Ezt megelőzően ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karára és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre. Előadásában Martonyi János kifejtette: Közép-Európa országait a közös érdekek hozzák közel egymáshoz. Úgy vélte: egy közösség identitásának megőrzéséhez el kell ismerni az őt megillető kollektív jogokat is. Az előadásban szó esett még Magyarország EU-elnökségi célkitűzéseiről, az EU-bővítés folytatásáról. A konferencia utáni sajtótájékoztatón Martonyi hangot adott azon meggyőződésének, hogy a magyar–román kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók, mint most. A miniszter végül Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és mások kíséretében Sorin Apostu polgármesterrel tárgyalt. Martonyi János előadása kezdetén egy régebbi írásából idézett, amelynek lényege az volt: a közép-európaiság lelkiállapot, érzés, hangulat. Ez utóbbi mögött ott van az állandó jelen a gazdasági és politikai realitásaival. – Különleges élmény, hogy kolozsvári születésűként itt beszélhetek a kedvenc témámról: Közép-Európa jelenéről és jövőjéről. A valóság nem függ a politikai nyilatkozatoktól, a minket körülvevő realitás az államhatalomtól függetlenül létezik, és folyamatosan változik. Nyolc évvel ezelőtt vetettem papírra ezeket a sorokat. Azóta Magyarország és Románia belépett az EU-tagállamok sorába, ami pedig alapvető átalakulást hozott – kezdte Martonyi. – Közép-Európában szükség van az európai integrációra, mert ez biztosítja a lehetőséget a felemelkedésre. Az európai integrációs folyamatok az összmagyarság előnyére és hasznára válhatnak, ha élünk az adott lehetőségekkel – tette hozzá a külügyminiszter. Közös érdekeink összekötnek A tárcavezető úgy vélte: miután évtizedek óta a Közép-Európában élő népek egymás között versengtek azért, hogy melyik nép, milyen nyugati nagyhatalommal építsen ki jó kapcsolatokat, most kezdünk rájönni, közös érdekeink erősebbek, mint azok, amelyek nyugat-európai nagyhatalmakhoz fűznek. – Érdekeink a legtöbb területen azonosak, vagy legalábbis közel állnak egymáshoz. Az unió kohéziós politikája a tagállamok közti gazdasági különbségek tompítását célozza, és ennek a kedvezményezettjei az új tagállamok. Másrészt pedig Magyarország és Románia esetében egyértelmű az, hogy a közös agrárpolitika nélkül nincs integráció! Közelítik a magyar és a román diplomáciát az energiapolitika terén észlelt közös szempontok, érdekek – hangsúlyozta a külügyminiszter. Martonyi beszédében kitért arra is, hogy nem létezik sokszínűség identitás nélkül. – Nyelvi, kulturális és nemzeti identitásunk megőrzése céljából el kell ismerni a közösségi, azaz a kollektív jogokat még akkor is, ha ezeket több nyugat-európai ország nem akarja elfogadni. A központosított államapparátus helyett decentralizált közigazgatásra van szükség, amely elismeri egy-egy közösség döntéshozatali jogát saját ügyeiben, tehát nagyobb önállóságot biztosít. Az EU-elnökséget jelenleg betöltő Magyarország elsődleges célkitűzése az erős Európa megteremtése. – Ha 2011. június végén Európa erősebb lesz, akkor ebben Magyarországnak is része van – nyilatkozta. S hogy milyennek látja Martonyi Európát? Elsősorban befogadónak mind a 10–12 milliós európai roma közösséggel szemben, mind a jövőbeli EU-bővítések tekintetében. – Európa jövője ott van, ahol a kreativitást, az alkotókészséget útnak indítják. Közép-európai politikánk, Európa-politikánk és nemzetstratégiánk összhangban állnak egymással. A magyar–román kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók! – figyelmeztetett Martonyi, majd a következőképpen zárta beszédét: „azért vagyok itt, mert minden magyar felelős minden magyarért”. Folytatódik a csatlakozási folyamat Az előadás után Martonyi válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogyan lehet visszaszorítani a sovinizmust? A külügyminiszter úgy vélekedett: a sovinizmus minden országban jelen van bizonyos mértékben. – Az agresszív nacionalizmus kockázatot jelent, de az európai fiatalok kezdik felismerni, hogy a sovinizmusnál erősebbek azok a közös érdekek, amelyek összekötnek két népet – tette hozzá. A Duna-stratégiáról a miniszter kifejtette: ez olyan szimbólum, amely kifejezi a közép-európaiságot és a népek, népcsoportok befogadását. Megtudtuk: EU-elnökként Magyarország arra törekszik, hogy Horvátország EU-csatlakozását június végéig lezárják, Törökország integrációja sokkal későbbre várható. Moldova Köztársaság csatlakozásáról pedig bizakodóan annyit nyilatkozott, hogy „végigjárja az utat, amely elvezet az EU-tagsághoz, ám időpontról még nem beszélhetnek”. – Nem mindegy, hogyan hozzuk ki Kelet-Európát a perifériából – tette hozzá Martonyi. A Sapientia EMTE-n tett Martonyi-látogatás után Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a sajtónak azt nyilatkozta: – Elmondtuk, milyen fejlesztéseket eszközöltünk az egyetemen az elmúlt tíz év alatt, a miniszter pedig biztosított arról, hogy Magyarország töretlenül támogatja egyetemünket – mondta Kató. Dávid László, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: Martonyi a Kárpát-medence meghatározó egyetemének nevezte a felsőoktatási intézményt. Biztató üzenetű látogatás A BBTE rektorhelyettese, Magyari Tivadar bemutatta a vendégnek az egyetem magyar tagozatát, kiemelve annak az utóbbi években elért eredményeit, de bírálva a romániai felsőoktatási rendszert, melynek negatívumai sokszorosan sújtják a kisebbségi felsőoktatást. A BBTE magyar tagozatának vezetője rámutatott: az egyetem magyar tagozata szinte az összes magyarországi egyetemmel napi kapcsolatban van, az intézetben évente mintegy százötven-kétszáz magyarországi vendégprofesszor is tanít. Az egyetem diákjai közül többen féléves képzési időt töltenek el magyarországi egyetemeken. – A külügyminiszter látogatása is bíztató üzenet, hogy az új magyar kormány kiemelten figyel a határon túli magyar felsőoktatásra is, ezen belül a Babeş–Bolyai magyar tagozatára. Megtisztelő, hogy a kolozsvári születésű Martonyi professzor, aki ahhoz a szegedi tudományegyetemhez kötődik – volt eminens diákként és jogászprofesszorként – amely a kolozsvári egyetem első számú partnere jelenleg, elfogadta a Sapientia Egyetemmel közös meghívásunkat – tudtuk meg a rektorhelyettes közleményéből. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 2.Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT ülésérõlTovább mélyül az RMDSZ, valamint az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz közötti szakadék. Az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, Kolozsváron rendezett ülésén a Magyar Köztársaság Romániában szolgálatot teljesítõ diplomatái kivonultak a testület munkálatairól, tiltakozásképp a szövetség egyik politikusának a magyar kormányt bíráló, gunyoros hangvételû beszéde miatt. Lakatos Péter parlamenti képviselõ fiktív WikiLeaks-kiszivárogtatásba csomagolva bírálta az Orbán-Kormányt. A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselõnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfõnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán. Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába. (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével). A továbbiakban Lakatos Péter a következõképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésbõl: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház. Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai fõkonzul testületileg kivonult az SZKT ülésérõl. Noha Füzes nemmel válaszolt a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelmûen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök késõbb kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértõdnie és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. április 6.Lakatosi útAz utóbbi idõben az RMDSZ néhány politikusa úgy viselkedik, mint az anekdotabeli szõlõsgazda, akinek elõbb az aszály, majd a jégesõ, végül pedig a seregélyek szinte teljesen elpusztítják a termését, a maradék néhány tõkét aztán Lássuk, Istenem, mire megyünk ketten! felkiáltással õ maga vágja ki. A politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt - legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az elõzõ kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyûréséért. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az egyenlõ távolságtartás jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen érdemei miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthetõ Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az õszödi beszédben, és beszélgetõs estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra. Ehhez persze joga van - csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek kreatív kezelésében jeleskedõ MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatáskörébõl.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fõ csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. május 14.A kulturált veszekedés tudománya (Beszélgetés Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével)A soros magyar elnökség alatti uniós együttmûködés szorosabbá, kiegyensúlyozottabbá tette a magyar-román kapcsolatokat, olyan alapokat teremtett, amelyekre a késõbbiekben is építeni lehet - véli Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. A diplomata kijelentette: Magyarországra védõhatalomként is számíthat a romániai magyar közösség, és az autonómiatörekvéseket is támogatják. A magyar uniós elnökség idõszakában sokat javultak a román-magyar kapcsolatok - véli Füzes Oszkár, Románia bukaresti nagykövete. A diplomata az egyszerûsített honosítási eljárást tekinti az elmúlt év legnagyobb eredményének, ugyanakkor a gazdasági válság érdekes hozadékának tartja, hogy a két ország vállalkozói még inkább felfedezték egymást a krízis alakította kényszerhelyzetben. - Milyen különleges feladatok hárulnak az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország bukaresti nagykövetére? - Nem ugyanazok, mint bármelyik más magyar külképviseleten, és ez nagyon jó hír. Különlegesen szoros és bizalmi kapcsolat alakult ki ugyanis a román és a magyar fél között, aminek továbbélésére a féléves kiemelt periódust követõen is van remény. Már nem csak formai és kényszeredett az együttmûködés, hanem tényleges az összehangolás. Nem kétséges, hogy többen összeállva hatékonyabbak tudunk lenni Brüsszelben, fõleg, ha két olyan országról van szó, amelynek kapcsolatát nem elhanyagolható történelmi terhek nehezítik. - Részleteiben hogyan nyilvánul meg ez a szinte tökéletes uniós együttmûködés? - Mindenképpen ide tartozik a schengeni csatlakozás kérdése, a Duna-stratégia, de ide sorolnám - bár még nagyon az elején tart - az európai romastratégiát is, amelyben Románia és Magyarország együtt egészen nagy súllyal tud szerepelni. Álságos lenne azt mondani, hogy megszûnt mindenféle vita, hiszen március 15-e vagy az autonómia ügye ma is állandó vita forrása, de úgy érzékelem, hogy ezekben a kérdésekben is megtanultunk - legalábbis a politika szintjén - kulturáltan viszonyulni egymáshoz. Tudunk már úgy veszekedni hogy közben ne dõljön össze körülöttünk a világ. - A romastratégia ügyében zajló együttes lobbizás közepette azonban nem téveszthetõ szem elõl, hogy a romakérdés romániai dimenziója és optikája is lényegesen különbözik a magyarországitól. Hogyan lehet összefésülni ezt a két látásmódot? - Valóban két lényegesen különbözõ látásmódról beszélhetünk, de azért van egy elem, ami összeköt bennünket. Míg a gazdagabb Nyugat a romakérdést nem tekintette uniós ügynek - mindenki kezelje a saját romáit, ahogy jónak látja -, Magyarország és Románia már évek óta hajtogatja, hogy bizony európai ügyrõl van szó, tíz-tizenkétmillió emberrõl, akik mozognak az egyesült Európában. A kivezetõ utat nem a mozgás korlátozása jelentheti, hanem az, hogy használható megoldásokat találjunk e népcsoport civilizációs, kulturális és gazdasági problémáira. Persze, hiba lenne uniformizált válaszokat alkotni, hiszen a kis létszámú nagy-britanniai romaközösségnek például másak a gondjai, mint a szlovákiainak. De erre egyrészt uniós pénzt kell elkülöníteni, ugyanakkor át kell gondolni azoknak az összegeknek a felhasználását, amelyek léteznek az uniós pénztárakban, de az eredeti célok eléréséhez már nincs szükség rájuk. Nem utolsósorban pedig, igenis, európai ügy egy romakonfliktus kezelése, történjen az bárhol. Ha mi közösen nemzeti kisebbségi kérdésként kezeljük a romakérdést, akkor annak egyrészt nagyobb a hatékonysága, másrészt a minta a többi nemzeti kisebbségre is kiterjeszthetõ. - Ne feledkezzünk meg azonban a román többség kisebbség iránti érzékenységének szelektivitásáról... - Mindig abból indulunk ki, hogy minél jobb egy kisebbség helyzete egy országban, annál jobb a többség számára. Ezzel az állásponttal bizonyára a románok számára sokkal könnyebb azonosulni a romakérdésben, mint amikor az erdélyi magyarság ügye a tét, a témakezelés közben pedig a gondolkodás is változik. �?vatosan merem megfogalmazni, de közeledést érzek a két ország nemzetpolitikai és -filozófiai nézetei között. Románia elfogadja a kettõs állampolgárságot, a romániai magyarságnak az anyaországgal való szabad kapcsolattartását, az összes identitásmegõrzõ program lebonyolítását, annak anyaországi finanszírozását. Az esetleges vitáink is kulturáltan zajlanak, egészen addig, míg egyes politikai erõk be nem szállnak - nyilvánvaló belpolitikai célzattal. De még ez is árnyaltabb, mint korábban, hiszen míg a március 15-i szövegértelmezés kérdésében a parlamentben ment a cirkusz, a kormánnyal korrekt módon egyeztettünk. - Bár Magyarország a korábbinál jóval szókimondóbban és egyértelmûbben foglal állást az autonómia kérdésében, hangsúlyozott a romániai magyarság igénye a védõhatalmi státus kinyilvánítása és érvényesítése tekintetében. Mi várható e tekintetben a magyar kormánytól? - Ezt a szerepet már hivatalosan és nem hivatalosan is eljátssza a magyar kormány, és támogatjuk az autonómiatörekvéseket azzal a kikötéssel, hogy békés úton valósuljon meg. A retorika tekintetében a józan ész dönti el, mikor kell keményebben fogalmazni, illetve csöndesebben, visszafogottabban érvényesíteni az álláspontunkat. A védõhatalmi szerep betöltése tekintetében Magyarország eltökéltsége egyértelmû retorika és tettek szintjén egyaránt. - A magyarországi kormányváltás után szerkezeti átalakítások, a korábbi tevékenység felülvizsgálása címszó alatt néhány támogatási folyamat megtorpant, ami elbizonytalanította az embereket. Nem tart attól, hogy ez alááshatja a romániai magyarság és az anyaország közötti bizalmi viszonyt? - Magam is érzékelem a bizonytalanságot, a furcsálkodást, a türelmetlenséget. A dologra lehet úgy tekinteni, hogy már eltelt tizenegy hónap, és még semmi nem történt, de érdemes abba is belegondolni, hogy ennyi idõ alatt kellett egy teljesen új rendszert felépíteni. Bizonyára sok esetben okozott gondokat ez a csúszás, késlekedés, de most már valóban csak nagyon kevés türelmet kérek, a célegyenesben tart az építkezési folyamat. - Az egyszerûsített honosítás viszont egyértelmûen sikertörténetnek tekinthetõ... - Ki merem jelenteni, hogy ilyen léptékû államigazgatási feladatot a magyar közigazgatás Mária Terézia óta nem hajtott végre. Több tízezres nagyságrendû ügycsomóról van szó, 2010 nyarától 2011 januárjáig felállítottunk egy teljesen új közigazgatási apparátust, amely nagyon jól mûködik - nem utolsósorban azért, mert az embereink többsége reggeltõl estig dolgozik ebben a rendszerben. Ezzel együtt tisztában vagyunk, hogy például Csíkszeredában képtelenek vagyunk a lakosság által elvárt ütemben kielégíteni a kéréseket, annak ellenére, hogy a csíkszeredai a legnagyobb magyar külképviselet. Ezért én is csak megerõsíteni tudom Zsigmond Barna konzul tanácsát: ha valakinek tényleg nagyon sürgõs, forduljon anyaországi hivatalhoz, ott sokkal kisebb a leterheltség, mint a határokon túli képviseleteinken. - Bukaresti kiküldetése gyakorlatilag egybeesett a gazdasági krízissel, ami jócskán megnehezíthette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elõsegítését, fejlesztését. Ezt a területet mínusz vagy plusz jellel látná el? - Talán meglepõ, de csak egészen kis visszaesést tapasztalhattunk. A tõkemozgás visszaesése nem érte el a tíz százalékot, ami a válság globális súlyosságát tekintve akár sikernek is nevezhetõ. De a krízisnek hozadéka is van: a korábban nyugati irányultságú üzletemberek felfedezték maguknak Romániát, ahol sokkal kevesebb a nyelvi akadály, és szélesek a lehetõségek. De a román vállalkozók sem csak ugródeszkának használják Magyarországot, hanem egyre inkább célállomásként kezelik. Kijelenthetem, hogy nagyobb a hasznunk a román piacon, mint a válság elõtt, de ez nem egyirányú folyamat. Márpedig a hasonló, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolat a legstabilabb. Csinta Samu Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 28.Közöltem a külüggyel, hogy a Iorga-tábla törvénytelenFüzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken elmondta: találkozót kért a külügyminisztériumtól, és ez alkalommal közölte: a magyar közösség szempontjából a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatára elhelyezett Iorga-idézet törvénytelen, és kérte a helyzet rendezését. Konstruktív beszélgetés volt, jó hangulatú. Arra kértem a román hatóságokat, hogy a romániai törvényeknek megfelelõen tartsák be a törvényességet. A kolozsvári magyar közösség képviselõi szempontjából a tábla nem törvényes - fejtette ki Füzes Oszkár. Füzes nem mondta el, mi volt a külügyminisztérium képviselõinek válasza, és azt sem, hogy kivel találkozott, mivel ez a diplomáciai úzussal ellentétes. Errõl a külügyminisztériumnál érdeklõdhetnek. �?n csak annyit mondhatok, hogy nagyon konstruktív találkozó volt, és ez nem tiltakozási gesztus, hanem baráti találkozó - magyarázta a nagykövet. Mint mondta, nem berendelték a külügyminisztériumra, hanem maga kért meghallgatást a gyakorlat szerint. Kértem a külügyminisztériumtól egy találkozót. Ez rutinos dolognak számít. Szoros kapcsolatban állunk a román külügyminisztériummal mondta. A magyar külügyminisztérium bejelentésére, miszerint a tábla ügye etnikumközi feszültségeket szít, a nagykövet leszögezte: az intézmény a kolozsvári fõkonzultól tájékozódott, aki sajtótájékoztatót is tartott ez ügyben. Az MTI tájékoztatása szerint a magyar külügyminisztérium úgy véli, a kolozsvári Mátyás szoborcsoport elé helyezett Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó tábla feszültségeket gerjeszt a magyar és a román közösségek között. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a magyar-román közös finanszírozásban felújított Mátyás szoborcsoport elé ismételten kihelyeztek egy az elmúlt évtizedekben is sok vitát kiváltó, Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó román nyelvû táblát. Ugyanakkor a magyar külügyminisztérium úgy véli, a Kolozsvár bejáratainál elhelyezett ötnyelvû, köztük magyar nyelvû üdvözlõtáblák eltávolítása Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés. *** Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Reméljük, hogy Sorin Apostu polgármester magatartása pozitív irányba mozdul el, az együttmûködés, a partnerség, a román és a magyar közösség kölcsönös megértése irányába. Remélem, képesek leszünk közelíteni a tolerancia szelleméhez, amely nagyon fontos, és Kolozsvár multikulturális hagyományaihoz. Nekünk kötelességünk biztosítani egy kormányközi projekt törvényességét, hiszen Magyarország 400 000 euróval járult hozzá a Mátyás szoborcsoport restaurálásához - hangsúlyozta a magyar diplomata. Sorin Apostu kolozsvári polgármester pénteken elmondta: a tábla elhelyezését mindkét félnek meg kell értenie. Mindkét félnek úgy kell gondolkodnia, ahogyan az egy multikulturális városban természetes - mondta Apostu. Az RMDSZ a kormánykoalíció hétfõi ülésén akarja felvetni a Nicola Iorga-idézetet tartalmazó tábla ügyét, ugyanakkor újraelemzi a Demokrata Liberális Párttal (PDL) való együttmûködést Kolozs megyében. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 28.Szilágyi: Feszültségeket gerjeszt a táblaEgyütt érzünk a román kormány képviselõjének, Kelemen Hunor kulturális miniszternek az állásfoglalásával, és tisztelettel kérjük a kialakult helyzet oly módon történõ rendezését, hogy ez a román-magyar megállapodással összhangba kerüljön, vagyis a Iorga-idézetet tartalmazó táblát távolítsák el - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Szilágyi Mátyás. A kolozsvári magyar fõkonzul elmondta: kellemetlen meglepetésben volt részük, amikor tudomásukra jutott, hogy a román-magyar projekt keretében felújított Mátyás-szoborcsoportra visszakerült a vitatott tábla. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy a bronztábla törvénytelen módon 1992-ben került fel a mûemlékre, és sajnálatos módon, a város történelemi belvárosában hosszabb ideig az intolerancia, a türelmetlenség és a magyarellenes uszítás jelképe volt. Egy román-magyar kormányközi megállapodásáról van szó, amelyben semmilyen rendelkezés nem található arra vonatkozóan, hogy a hírhedt táblát visszahelyezzék a mûemlékre- fejtette ki. Szilágyi Mátyás a magyar fél aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a tábla feszültséget gerjeszt az etnikumközi kapcsolatokban. Hozzátette: teljes mértékben osztják a magyar közösség képviseleti szervezeteinek az állásfoglalását és a magyar közvélemény által megfogalmazott aggályokat. Közölte: a bukaresti magyar nagykövetség és a román külügyminisztérium között a stratégiai partnerség szellemében korrekt egyeztetés zajlik a kérdésben. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete pénteken a román külügyminisztériumban tárgyalt az ügyben, és kifejezte a magyar fél aggodalmát a fenti fejleménnyel kapcsolatosan, illetve reményének adott hangot, hogy a kérdésben gyors megoldás születik. A román külügyminisztérium részérõl teljes nyitottságot és jóhiszemûséget tapasztalunk, amit azonban egyelõre hiányolunk a kolozsvári polgármesteri hivatal, mint a román-magyar kormányközi megállapodás szerzõdõ fele részérõl. Reméljük, hogy a polgármester úr álláspontja kedvezõ irányba fog változni - hangsúlyozta a magyar kormány képviselõje, kifejezve reményét, hogy mielõbb sikerül felszámolni az elõállt törvénytelen helyzetet. A román külügy tegnap délután szintén közleményt bocsátott ki, amelyben jelezte: tudomásul vette Magyarország álláspontját a vitatott ügyben, és kezdeményezte a román mûvelõdési minisztériumnál annak megvizsgálását, hogy törvényes volt-e ez a lépés vagy sem. A bukaresti szaktárca bízik abban, hogy a helyzet a román törvényes elõírások alapján rendezõdik, és nem befolyásolja Románia és Magyarország kiváló kétoldalú kapcsolatait. Szilágyi Mátyás szóvá tette a múlt pénteken Kolozsvár három bejáratánál kifüggesztett ötnyelvû köszöntõ táblák eltávolításának az ügyét is. Véleménye szerint a többnyelvû feliratok Kolozsvár tényleges multikulturális jellegét hivatottak tükrözni. A táblák eltüntetése abból a szempontból sem kedvezõ, hogy a város és lakossága teljes joggal szeretné megpályázni az Európa Kulturális Fõvárosa címet 2020-ban, amit egy ilyen helyzet könnyen ellehetetleníthet - mondta Szilágyi Mátyás, aki szerint alapvetõ európai jog a nemzeti közösségek nyelvének megjelenítése közhelyeken. Tegnap a magyar külügyminisztérium is közleményt adott ki az ügyben, amelyben leszögezik: a polgármesteri hivatal tudtával végrehajtott táblakihelyezés feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában. A külügy szerint a többnyelvû üdvözlõtáblák eltávolítása szintén Kolozsvár multikulturális jellegével ellentétes lépés. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 30.Rendreutasították Magyarország bukaresti nagykövetét KolozsváronEgy csokor virágot helyezett el Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé kitett vitatott táblára, a polgármesteri hivatal rendõre azonban felhívta a figyelmét arra, hogy csak a felirat mellé teheti le a virágokat. A nagykövet elmondta: maga is csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezõi arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, látogassa meg a szobrot, és virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári Szabadság címû napilap portálja hétfõn közölte, hogy a diplomata egy csokor virágot helyezett el hétfõ délelõtt arra a táblára, amelyet a kolozsvári polgármesteri hivatal tudtával a múlt héten tettek ki a román és a magyar állam által közösen restaurált szoborcsoport elé. A tábla tartalmazza Nicolae Iorga román történésznek Mátyás királyról mondott egyik vitatott idézetét: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. A lap szerint Füzes ráhelyezte a virágot a táblára, de ez utóbbi õrzésével megbízott önkormányzati rendõr magyar nyelven jelezte neki, hogy csak a tábla mellé teheti a csokrot. A diplomata végül a néhány méterrel odébb lévõ Márton Áron-szobornál helyezte el a virágot. A diplomata elmondta, hogy a rendõr udvarias volt. A tábla elhelyezése ügyében a magyar külügyminisztérium a múlt héten közleményt adott ki, amelyben úgy vélte, hogy a felirat feszültségeket gerjeszt a magyarság és románság kapcsolatában. A román külügyminisztériumban fogadták a múlt héten Füzes Oszkárt. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a román szaktárca jelezte: megvizsgálja a tábla elhelyezésének törvényességét. Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben �?szak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot sem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért azt ismét törvénytelenül helyezték el. Ezzel szemben a kolozsvári városháza azt állítja, hogy törvényesen jártak el. MTI Erdély.ma 2011. május 31.A kormány tanulmányozza a Iorga-idézetes tábla törvényességétFüzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hétfõn azt nyilatkozta, hogy biztosítékot kapott a román kormánytól, hogy kivizsgálják a kolozsvári Mátyás-szoborra kitett, Nicolae Iorga-idézetes, a magyarság megalázását célzó tábla törvényességét. Füzes hétfõn Kolozsváron mondta el, hogy a Mátyás-szoborra kitett táblának semmi értelme sincs, és reméli, hogy hamarosan eltávolítják. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteken büntetõjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen azok ellen akik engedély nélkül helyezték el a Nicolae Iorga-idézetes táblát a Mátyás-szobor talapzatán. Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 31.Virággal tiltakozott (volna) a magyar nagykövetA Iorga-idézetét tartalmazó, törvénytelenül kitett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendõre, aki õrzi a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem fedheti el a feliratot a csokorral, a virágot csak melléje teheti. A nagykövet a botrány elkerülése végett a néhány méterre lévõ Márton Áron-szoborhoz vitte a virágcsokrot. Korábban az interneten terjedt az a felhívás, amely arra buzdította az embereket, hogy helyezzenek virágot a Iorga-idézetes táblára, így tiltakozva annak törvénytelen kihelyezéséért. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott, hogy biztosították õt arról: a román kormány kivizsgálja a táblaelhelyezés törvényességét, az ügyben pedig baráti megbeszélést folytatott a román külügyminiszterrel is. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 1.Trikolór szalag a Mátyás-szobronEgy nyugdíjas férfi tegnap román nemzetiszín szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport talapzatára, ám két órával késõbb a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottjai eltávolították azt. A férfi a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál a kolozsvári városháza által az emlékmû õrzésére kirendelt közösségi rendõr jelenléte ellenére felragasztotta a talapzatra a román nemzetiszín szalagot. Az utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva fejedelemség akkori uralkodójától, ªtefan cel Maretól. Erre utal a Nicolae Iorga-idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelõtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Magyarország a tábla eltávolítását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában. Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezõi arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter azonban leszögezte: a feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a hivatal. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 1.Román-magyar diplomáciai csörteMiközben tegnap délután az EU fõvárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõk a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfõbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása elõtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott. A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõ, Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy nem létezõ régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen. A tegnap késõ délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezõgazdasági államtitkárt is a belga fõvárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselõk és a tanácselnökök részérõl, majd a Hargita táncegyüttes elõadását tekinthették meg. Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre - hangoztatta a rendezvényen Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselõk távol kívántak maradni az eseménytõl, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétõl tegnap este, a fogadást követõen megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sõt finn és észt európai parlamenti képviselõk is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80-100 vendég vett részt. Most már minden azon múlik, hogy az iroda mûködtetõi hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekrõl szól - ecsetelte lapunknak Sógor. Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, a stratégiai partnerség szellemében azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. �?gy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni. Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivõje mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényrõl van szó. Az Európai Néppárt (EPP) - ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is - nevében Joseph Daul frakcióvezetõ jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettest. Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselõk panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselõk elõtt, akik szövetségi államból érkeztek. A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttmûködhet - ecsetelte. Magyar érvek, román támadás Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet nem eredményez majd csodákat, de valószínûleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára. A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselõk csupán közremûködtek az iroda megnyitásában. Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma? - tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetõségeire, mivel ott jelenleg jelentõs problémák tapasztalhatók - akárcsak Erdély egésszében. A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytõl, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszûnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetõk pénzébõl is mûködik, így elvárhatják, hogy támogassa õket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy idõben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitûzik a román és a székely zászlót is. Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. június 13.Hende Csaba: A nemzet közös örökség, közös jelen, közös jövendõ!A magyarság jövõjét nem a múltja dönti el, hanem az, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért - hangsúlyozta dr. Hende Csaba az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen. A honvédelmi miniszter a Pünkösdi zarándokúton vett részt Erdélyben. Hende Csaba honvédelmi minisztert Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Sándor Mátyás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé fogadta a határon. A tárcavezetõ szombat este érkezett Csíksomlyóra, ahol másnap részt vett a pünkösdi szentmisén. Ezt követõen ellátogatott a Fodor házba, ahol a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely István plébánosnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A szervezet célja, hogy befogadja az árva fiatalokat, keresztény nevelésben részesítse õket, segítse a társadalomba való beilleszkedésüket. A honvédelmi miniszter Pünkösd vasárnap az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédet. Az ünnepség végén Hende Csaba koszorút helyezett el az emlékmû bronz dombormûves falánál, majd a résztvevõkkel együtt az õrházhoz látogatott el. A honvedelem.hu a gyimesbükki eseményeket követõen telefonos interjút készített Hende Csabával. A miniszter elmondta: az erdélyi magyarság nagy szeretettel fogadta a csíksomlyói búcsúra érkezett magyarokat, köztük a kormánytagokat is. Ma már világos, hogy a csíksomlyói búcsú nemcsak hatalmas vallási esemény, hanem a magyarság lelki újraegyesítésének kiemelkedõ színtere is - fogalmazott a tárcavezetõ. Kiemelte, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján, a zarándokok többsége az I. és II. világháborúban elesett több ezer magyar katona gyimesbükki emlékhelyén is megjelent, szentmise és koszorúzás keretében fejet hajtva a hõsök emléke elõtt. Végtelen megtiszteltetés volt számomra, hogy sok évtized után, az elsõ magyar politikusként mondhattam beszédet az emlékhelyen - fogalmazott a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az esemény elõkészítése és lebonyolítása jól példázza a kitûnõ magyar-román kapcsolatokat, hiszen a román fél rendkívüli együttmûködésrõl tett tanúbizonyságot. Hende Csaba erdélyi programja során a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely Istvánnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A honvedelem.hu kérdésére elmondta: a kuratórium nagyra értékeli Gergely atya árva magyar gyerekekért folytatott tevékenységét, amely hosszú távon jelentõsen hozzájárul a nemzet egységének megteremtéséhez. A honvédelmi miniszter Gyimesbükkön, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédének rövidített változatát itt tekintheti meg. honvedelem.hu Erdély.ma 2011. június 16.Nemzetközi botrányt szülnek a házsongárdi sírgyalázásokNéhány héten belül elkezdõdhet 300 mûemléksír védetté nyilvánítása Lapunk már beszámolt a Házsongárdi temetõben történt újabb sír- és mûemlékgyalázásról: az elmúlt hétvégén ismeretlen személyek fáradt olajjal öntöttek le az iktári Bethlen kripta kertjében tárolt két XIX. századi tumbát és Nagy Gyula református püspök felújított mûemlék sírhelyét. A temetõi restaurálási munkálatok irányítását önkéntes alapon magára vállaló Házsongárd Alapítvány vezetõje, Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet a kolozsvári magyarellenes jogsértéseket az önkormányzat tehetetlenségének, érdektelenségének tulajdonítja, és a sorozatos sérelmeket a nemzetközi közvélemény elé kívánja tálalni. �?vek óta folytatja szélmalomharcát, de a sok fáradtsággal, utánajárással pályázatok útján kiharcolt és megvalósított mûemlék-felújításokat mindig barbár rombolás követi, a tettesek pedig homályban maradnak. A legújabb bûntett színhelyét tegnap Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja is felkereste. Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet kétségbeesetten közölte a rangos látogatóval és a sajtóval a lehangoló tényeket, hozzátéve, hogy a Házsongárd Alapítvány által végzett munka vezetésére fõállású emberre lenne szükség. Ha én kidõlök a sorból, utánam senki sem fogja ezt ingyen végezni, és minden kárba vész - panaszolta. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar fõkonzul az okozott kár megtekintése után megdöbbenésének adott hangot. Szerinte az országban most tapasztalható etnikumközi légkör ellenkezik a magyar félnek a békés kétoldali kapcsolatok építésére való törekvésével. Disszonáns értékek ellen emeljük fel szavunkat egy olyan XXI. századi országban, amely európai uniós tagállam. Egy olyan városban, amely multikulturálisnak mondja magát, és Európa Kulturális Fõvárosa kíván lenni - mondta. A fõkonzul szerint a házsongárdi állapotok tekintetében most a megoldásra kell összpontosítani. A napokban megrongált tumbákat részben a magyar állam támogatásával újították fel, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a diplomáciai lépéseken dolgozik. A kolozsvári temetõben háromszáz olyan síremlék található, amelyeket egyenként védetté lehet nyilvánítani. A Kulturális és �?rökségvédelmi Minisztérium partner abban, hogy elkészüljön az ehhez a szükséges mûholdas felmérés, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Hivatal is támogatja projektet, amelyet néhány héten belül, egy éves kifutási idõvel, a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság fog megvalósítani. De ehhez szükség van a polgármesteri hivatal megfelelõ hozzáállására is. A fõkonzul szerint eddig a román fél nyitott volt a temetõi áldatlan állapotok felszámolása ügyében, és ígéretekben sem volt hiány, ami annál is inkább elvárható, mert a Házsongárdban sok neves román személyiség földi maradványai is nyugszanak. A városháza feladata marad a temetõ védelmének biztosítása a fém- és virágtolvajok vagy a szélsõséges nacionalista huligánok cselekedeteivel szemben. Apostu polgármester régi ígérete a videokamerák felszerelése, ami elrettentõ hatást gyakorolna a potenciális bûnözõkre - mondta Szilágyi Mátyás. A közelben felügyelõ temetõõrtõl megtudtuk, hogy napi három váltásban 3-3 emberük feladata a rend biztosítása. A 22 hektáros sírkertben azonban ennyien képtelenek eredményesen teljesíteni munkájukat. Térfigyelõ kamerák jelenleg csupán a bejáratoknál üzemelnek. �?. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 17.Védhatalmi fuvallatA magyar kormány is véleményt nyilvánított a romániai régióátszabás kérdésében. A kimondóember, Semjén Zsolt határozott nyilatkozata azonnali válaszra sarkallta a román külügyminisztériumot. A nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettes révén egyértelmûsített budapesti álláspont román minõsítése - szokatlan és nem helyénvaló, tekintve, hogy Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy stb. - olyan régi reflexek tovább élésérõl árulkodik, amelyek fokozatos eltûnésérõl szívesen fantáziáltunk az elmúlt években. A jelek szerint az a tény, hogy a kisebbségek helyzetének kérdése nem akad fenn az amúgy is légiesített határokon, továbbra is lenyelhetetlen gombóc. Hogy a mûfaj diplomáciai megítélésében mi az elegendõ, illetve mi kevés, arról a felek érintettség szerint eltérõen éreznek és nyilatkoznak. A kényes témák belügyi kérdéssé nyilvánítása még mindig megszokott fordulat a diplomáciai gyakorlatban, még akkor is, ha az uniós oda-vissza egységbe amúgy bõven beilleszthetõ lenne. Ebbõl a perspektívából tekintve persze hogy szokatlan, ha egy ország nem csak a kulisszák mögötti egyezkedések terén igyekszik odahatni, hanem a direkt kommunikáció eszközét is beveti céljai elérése érdekében. A magyar kormány elsõ éve pontozott már néhány olyan új módszert, amelynek bevezetése kiverte a biztosítékot a nem kedvezõen érintett félben, legyen az a pénzvilág vagy a politika résztvevõje. Magyarország a korábbinál jóval szókimondóbban és egyértelmûbben foglal állást az autonómia kérdésében is, és ahogy Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a Háromszéknek adott korábbi interjújában kijelentette, készen áll a védõhatalmi szerep betöltésére retorika és tettek szintjén egyaránt. Ennek apró példája volt Semjén Zsolt kijelentése is, némi didaktikus feltéttel: tessék hozzászokni ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése már régen nem egyetlen ország belügye. Olyan minõségi konfliktuskezelés-váltás ez, amihez a román politikum számára rendszerint megfellebezhetetlen érvként szolgáló uniós retorika is muníciót szolgáltat: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy annak következtében megváltozzanak a terület etnikai arányai. Vitorlázási alaptézis: a legenyhébb hátszél is hátszél. A romániai közélet magyar döntésközeli résztvevõinek arra kell nagyon vigyázniuk, hogy a vitorlák megfelelõ szögbe állításával igyekezzenek a legnagyobb hatékonysággal hasznosítani ezt az egyelõre mindannyiunk számára szokatlan fuvallatot. Csinta Samu Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 17.Elfogadhatatlan az etnikai arányok tudatos megváltoztatása (Semjén Zsolt a régiósításról)Semjén Zsolt szerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás; a nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió tegnap reggeli mûsorában az elképzeléseket a magyarság számára elfogadhatatlannak nevezte. A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni - szögezte le. Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani idõszakban, de hasonló ötletek már többször elõfordultak. Nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire átpozicionálási kérdés és mennyire gondolják komolyan. A magyarság számára élet-halál kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak - fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt, hogy az etnikai arányokat erõszakosan nem lehet megváltoztatni. Semjén szerint egy román többségû nagy megye létrehozása az etnikai arányok tudatos megváltoztatására irányulna. Ez azokat a rossz emlékû idõket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauºescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni - tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: nagyon határozottan le kell szögezni, hogy ez elfogadhatatlan a magyarság számára, és minden eszközzel (...) kötelezettek vagyunk arra, hogy ebbõl ne legyen semmi, mert ez a magyarság önfeladását jelentené. Szavai szerint olyan román tömb jönne létre, amelyen belül a magyarság feloldódna. Székelyföld történelmileg, kulturálisan kialakult egység - jegyezte meg. A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld realitását - mondta Semjén Zsolt. A külügy szerint belügy Szokatlannak és nem helyénvalónak minõsítette a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a romániai területi-közigazgatási reformról tett tegnapi kijelentését. A tárca közleménye szerint az ország területi-közigazgatási újrafelosztása kizárólag román belpolitikai kérdés. Ezt a bukaresti magyar nagykövettel is közölték, akit bekérettek a minisztériumba. Füzes Oszkár távozása után elmondta: természetes Magyarország érdeklõdése Románia területi átszervezése iránt, mivel ez a romániai magyar közösség számára is fontos kérdés - hangsúlyozta azonban, hogy ez személyes véleménye. Semmit nem fûzhetek hozzá, és nem kommentálhatom a román külügyminisztérium nyilatkozatát. Felteszünk egy kérdést: mi lesz, melyek a román kormány és parlament szándékai? Választ kaptunk, hogy egy demokratikus folyamatról van szó a román parlamentben - fogalmazott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 17.Semjén Zsolt magatartása szokatlan és nem helyénvalóFüzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét csütörtökön behívatta a román külügyminisztérium, és a román fél kifejtette: nem ért egyet a magyar hatóságok június 15-én elhangzott, régióátszervezésrõl szóló nyilatkozataival. A román fél szokatlannak és nem helyénvalónak tartja a magyar fél eljárását, hiszen Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy, és az errõl szóló közvita nemrég indult - áll a román Külügyminisztérium közleményében. A Románia területi átszervezésérõl szóló tervezet az etnikai arányok tudatos és elfogadhatatlan megváltoztatását jelentené - közölte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, akit az MTI idézett. A székely és az erdélyi magyar megmaradás nagyon súlyos veszélyeztetését jelentené az új beosztás, s azt semmilyen formában nem tudják elfogadni - szögezte le Semjén. Ugyanakkor hozzátette: ez az egyik legsúlyosabb és legfontosabb kérdés a mostani idõszakban, de hasonló ötletek már többször elõfordultak, így nehéz megmondani, hogy a nagyon viharos román belpolitikai életben ez mennyire átpozícionálási kérdés és mennyire gondolják komolyan. A magyarság számára élethalál-kérdés, hogy a történelmileg kialakult Székelyföld, a magyarlakta megyék egyben maradjanak - fogalmazott Semjén Zsolt, aki emlékeztetett arra is: Románia nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy az etnikai arányokat erõszakosan nem lehet megváltoztatni. Semjén Zsolt szerint egy ilyen román többségû nagy megyének létrehozása azokat a rossz emlékû idõket idézi, amikor megszüntették a Maros autonóm területet, s a Ceauºescu-féle magyarellenes lépésekre lehet asszociálni. A mi álláspontunk, hogy vagy ne legyen átalakítás, vagy ha lesz, akkor vegyék figyelembe a Székelyföld realitását - mondta Semjén Zsolt. Szerinte, ha a Demokrata Liberális Párt (PDL) megye-összevonási elképzelését gyakorlatba ültetik, olyan román tömb jönne létre, amin belül a magyarság feloldódna. A külügyi tárca közleményének kiadása elõtt az RFI - Teodor Baconschi külügyminisztert idézve - arról tájékoztatott, hogy Magyarország bukaresti nagykövetét be fogja hívatni a román külügyminisztérium Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kijelentései miatt. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 21.Egy irodalomtörténész mûhelyébenMély meggyõzõdésem, hogy egy magyar irodalom volt és maradt, mint ahogy egy magyar nemzet van - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész tegnap délután a Magyar irodalom Erdélyben címû munkájának legújabb, 1968-1989 közötti idõszakát bemutató, ötödik kötetének sepsiszentgyörgyi bemutatóján, melyen részt vett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott találkozón Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó fõszerkesztõje úgy vélekedett, a szóban forgó többkötetes munka Pomogáts fõ mûve, a szerzõ jelenléte a magyar köz- és irodalmi életben folytonos, és ennek súlya van. Pomogáts Béla elmondta, 1969 óta folyamatosan foglalkozik erdélyi írókkal, mûveikkel, a mostani a százegyedik saját könyve, mintegy harmincban errõl a témáról írt. Erdély veszélyeztetett területe a magyar kultúrának, ám ennek ellenére Erdélyben sokkal komolyabban veszik a magyar kultúra ügyét, mint Magyarországon - vélekedett. Szólt továbbá a két Forrás-nemzedékrõl, az irodalomtörténész csoportosítási kényszerérõl, noha Nagy László és Kányádi Sándor azért a mélyben rokonok. S bár létezik tájnyelv, székely mentalitás és irodalmi hagyomány, székely nyelv nincs, csak magyar nyelv - tette hozzá Pomogáts Béla. Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 22.Diplomáciai feszültség magyarverés miattA gyulafehérvári polgármester tegnap sajnálatosnak nevezte a helyi katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását, a román külügyminisztérium ugyanakkor nem tartja megfelelõnek a magyar diplomácia reagálásának nyelvezetét. Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderaºcu alprefektus tegnap beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul társaságában. Mint arról beszámoltunk, román fiatalok szombaton este baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minõsítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta: a tettet elkövetõ három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Füzes Oszkár köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerû közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívbõl reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Meggyõzõdésének adott hangot, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló eset. A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete nem megfelelõ és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével. A bukaresti szaktárca tájékoztatása szerint a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint normális módon így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása elõtt. A román külügyi tárca közölte: sürgõs tájékoztatást kért a belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteirõl. A magyar külügyminisztérium hétfõn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. �?gy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. Az RMDSZ szerint a gyulafehérvári rektor bántalmazása az erdélyi magyarság egészét érinti. A szövetség rendkívül aggasztónak tartja az elmúlt idõszak felerõsödött, magyarellenes hangulatát, ezért bölcs és megfontolt nyilatkozatokra és a békés együttélés szorgalmazására kér fel minden politikai szereplõt. A magyarországi kormánypárt tegnapi állásfoglalása szerint a Fidesz felháborodással fogadta a gyulafehérvári magyarokat ért újabb támadás hírét. Az alakulat elutasít minden olyan cselekedetet, amely az utóbbi években javuló magyar-román kapcsolatokat veszélyeztetheti. Elítélte az incidenst a KDNP, a Jobbik és az MSZP is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 22.Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazottFüzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete kedden Gyulafehérvárra utazott, hogy a helyi hatóságokkal tárgyaljon a szombati incidensrõl, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a katolikus teológia ablakait, azt nyilatkozta, bízik benne az eset nem volt etnikai konfliktus. A magyar nagykövet kedden találkozott a gyulafehérvári polgármesterrel, Mircea Havával és Raul Tudoraºcuval, Fehér megye alprefektusával, megtárgyalták a szombat éjszakai gyulafehérvári történéseket, amikor három férfi betörte hat épület, köztük a gyulafehérvári katolikus teológia ablakait a történelmi városközpontban. Arra a kérdésre, hogy úgy véli, etnikai konfliktus történt-e, Füzes Oszkár azt válaszolta, tartott tõle, hogy szó lehet ilyen jellegû összetûzésrõl, és leszögezte, Magyarország törõdik a romániai magyar közösség sorsával. Ezért jöttem ide ilyen gyorsan, mert a tegnap (hétfõn - szerk. megj.) hallottam az esetrõl és ma (kedd - szerk. megj.) már itt vagyok. Nagyon barátságos és építõ találkozó volt a polgármester úrral, akinek ezt köszönöm. Köszönöm a román hatóságok gyors és szakszerû eljárását. Hiszem, meggyõzõdésem, ennek az incidensnek nem lesz semmilyen folytatása - mondta Füzes Oszkár. Az újságírók még egyszer megkérdezték, etnikai konfliktusnak tartja-e az estet és a magyar nagykövet azt válaszolta, bízik benne, hogy nem. Tiszta szívembõl remélem, nem, Bízom benne, hogy nem - válaszolta Füzes Oszkár. Ezután találkozott a Fehér Megyei Rendõrség képviselõivel is, hogy tárgyaljanak az incidensrõl. Luminiþa Rac, a Fehér Megyei Rendõrség szóvivõje azt nyilatkozta, hogy kedden délig sem a teológia rektora, sem a másik bántalmazott személy nem tett feljelentést a három elkövetõ ellen. Elmondta, a három gyanúsított közül kettõt helyben õrizetbe vettek a rendõrök, a harmadik elszaladt, de távollétében azonosították. A törvény emberei kettõjük esetében 24 órás fogva tartást majd elõzetes letartóztatást kértek, de az ügyészség úgy döntött, szabadlábon védekezhetnek, mert nem közveszélyesek. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 22.Magyarverés - a polgármester sajnálkozik, a külügy kifogásolA gyulafehérvári polgármester sajnálatosnak nevezte a rektor bántalmazását, a román külügyminisztérium nem tartja megfelelõnek a magyar külügy reagálásának nyelvezetét. Mircea Hava gyulafehérvári polgármester és Raul Toderascu alprefektus beszélt Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével, aki a történtek tisztázására utazott a városba Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul társaságában. Román fiatalok szombaton este baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók egy másik embert is leütöttek, aki a rektorsegítségére akart sietni. A hatóságon a sor A polgármester sajnálatos és szerencsétlen esetnek minõsítette a rektor bántalmazását. Hangsúlyozta, hogy a tettet elkövetõ három csavargót nem szabad azonosítani Gyulafehérvárral. Sajnálatos és szerencsétlen eset volt. Nagyra értékelem, hogy a rendõrség két percen belül teljesítette feladatát, most a többi hatóságon a sor - mondta Hava, megállapítva, hogy a városban eddig még nem fordult elõ hasonló eset. Füzes Oszkár az MTI-nek elmondta: köszönetet mondott a helyi hatóságoknak a gyors és szakszerû közbelépésért. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: szívbõl reméli, hogy az incidensnek nem volt magyarellenes jellege. Hangot adott meggyõzõdésének, hogy a jövõben nem fordul elõ hasonló eset. Még õk sértõdnek. A román külügyminisztérium ugyanakkor úgy véli, hogy a gyulafehérvári incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezete nem megfelelõ és ellentétes a két ország közötti közvetlen és nyílt politikai párbeszéd szellemével. A román szaktárca kedden a Mediafax román hírügynökség kérdéseire válaszolva foglalt állást. Egyebek között elhangzott, hogy a budapesti román nagykövetségen keresztül kíván tájékozódni a magyar külügyi közlemény nyelvezetének ügyében. A román külügyminisztérium szerint a gyulafehérvári incidens kapcsán a magyar fél nem vette fel a kapcsolatot diplomáciai úton a román féllel, márpedig Bukarest szerint normális módon így szokás eljárni egy sajtóközlemény kiadása elõtt. A román külügyi tárca közölte: sürgõs tájékoztatást kért a román belügyminisztériumtól a gyulafehérvári incidens részleteirõl. A bukaresti külügyi tárca ismét hangsúlyozta: Románia élen jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak szavatolásában. A magyar külügyminisztérium hétfõn közleményben fejezte ki megdöbbenését a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. �?gy fogalmazott: az eset ellentmond a magyar-román kapcsolatokban tapasztalt nyitottságnak és szoros együttmûködésnek is, és olyan idõszakot idéz fel, amelyet mindkét nemzet már meghaladottnak vélt. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
