Megjelent Uszkai Árpád és Bokor Irén közös munkája, Szilágypér község kismonográfiája, egy érmelléki község - a Perhez tartozó Peleszarvad, Kispér - történelmének, gazdasági-társadalmi, szellemi életének számbavétele. Sajnálatos tény Pér fogyó magyarsága /1966. évi népszámlálás: 2131 lakos, 1977: 1838, 1992: 1642 lélek, amelyből 1056 magyar/. Peleszarvad falu története az elrománosodott falu történetének áttekintése. /Fejér László: Szilágypér község kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2001. november 3.
Megjelent Srankó Ferenc helybeli tanár Örök Alma Mater - négyszáz éves Szilágynagyfalu közoktatása /Cogito Kiadó, Nagyvárad/ című munkája. Ez az iskolatörténeti munka Szilágy megyében az első ilyen jellegű kiadvány. Függelékanyaga gazdag kiegészítés a könyvhöz. Megtalálni benne az iskola lelkészei, rektorai, rektor- és kántortanítói, valamint okleveles tanítóinak 1600-1938. közötti névsorát; azok névsorát és fényképét, akik az iskolában tanultak és tanítottak. Négy évtizedes kutatómunka, dokumentumgyűjtés eredménye Srankó Ferenc iskolatörténete. /Fejér László: Szilágynagyfalu közoktatásának monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2001. november 23.
A helyi közigazgatási törvény (215/2001) előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát azokon a településeken, ahol az illető nemzetiség lélekszáma meghaladja a húsz százalékot. A törvény alkalmazását szabályozó végrehajtási utasítás is elkészült, így annak a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően kötelező az anyanyelv használata a közigazgatásban, annak akadályozása pedig kihágást jelent és büntethető. A törvény alkalmazási szabálya értelmében a helyi és a megyei tanácsok ülései napirendjét a sajtó vagy más tájékoztatási eszköz útján az illető nemzeti kisebbség nyelvén is közölni kell, a román nyelven jóváhagyott tanácsi határozatokat egyidőben fordításban kell ismertetni a helyi közösséggel. Az ülések jegyzőkönyveit az állam hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A polgári házasságkötést kérésre úgyszintén a kisebbség nyelvén végezheti az illető nyelvet ismerő anyakönyvezetői tisztviselő, az anyakönyvi dokumentumokat azonban az állam hivatalos nyelvén kell jegyezni. A nemzeti kisebbségek szóban és írásban anyanyelvű beadványokkal fordulhatnak a helyhatóságokhoz, azok kötelesek az illető nyelven is tájékoztatni döntésükről a kérelmezőt. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok értelmében a két- vagy többnyelvű helységnév illetve intézmény "táblákat" a román nyelvűhöz hasonlóan kell elkészíteni, és a normák hatályba lépésétől kezdődően legkésőbb 90 napon belül kell kivitelezni. A Hivatalos Közlönyben való magjelentetését követően részletesen megismerhetik a polgármesterek és a tanácsok a törvény alkalmazásának normáit, melyeknek zárórendelkezései meghatározzák a kihágásokat büntető rendelkezéseket is. /(Fejér László): Büntethető az anyanyelv használatának akadályozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. december 3.
A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2001. december 20.
Év végén, valószínűleg a két ünnep között fog megjelenni Zilahon a Szilágysági Hepehupa című időszakos kiadvány, amely a Látó folyóirathoz hasonló kivitelezésű lesz. Kiadója a Colorprint, főszerkesztője Fejér László. A kiadvány főleg szilágysági íróknak, költőknek, képzőművészeknek fog teret biztosítani, de ez távolról sem jelent kizárólagosságot. /Sz. Cs.: Időszakos művelődési kiadvány vajúdik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2001. december 20.
A Tövishát Társaság és a Művelődés folyóirat szervezésében első ízben tartottak karácsonyi könyvvásárt író-olvasó találkozóval és műemlékgrafikai kiállítással egybekötve, dec. 14-én Szilágycsehen, a Magyar Házban. Fodor Sándor író a gyermekolvasókkal találkozott. A Művelődés főszerkesztőjére, Szabó Zsolt irodalomtörténész bemutatta a két legutóbbi kiadványt és a műemlékgrafikai kiállítást. A két kötet: Makoldy József Erdélyi képek című munkája. A szerző grafikái megörökítették a műemlékkastélyok, templomok, várak, kolostorok romjait. A másik könyv a szobrász Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent rajzgyűjteménye. A könyvvásáron mintegy száz könyvcím - többségük a Kriterion kiadványa - közül válogathattak az olvasók. Fodor Sándor író életműsorozatáról beszélt hallgatóinak. /Fejér László: Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2001. december 27.
Dec. 23-án az első és a második világháborúban elesettekre emlékeztek a Kraszna községhez tartozó Rátonban. Ünnepi istentisztelet előzte meg a két világháborúban elesett hősök emlékművének avatását, melyet idős és ifjú Dimény Miklós készítettek. /(Fejér László): Karácsony előtt elhurcolt apákra, fiakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2002. február 5.
Több évtized után a polgári házasságkötés első magyar nyelvű esküvői szertartására került sor Zilahon február elsején. A hatályba lépett közigazgatási törvény alkalmazása lehetővé tette, hogy az ifjú pár anyanyelvén mondja ki a boldogító igent, Fekete Károly alpolgármester előtt. A vőlegény Deák Levente mérnök, aki több hónapi, Fülöp-szigeteken végzett kiküldetésből tért haza nemrégen; a menyasszony Bóné Frida, államvizsgára készülő egyetemista. /(Fejér László): Az első magyar nyelvű esküvő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 12.
Összmagyar nemzeti bajnokság kezdődik szeptembertől a Kárpát-medence magyar ifjúsága számára. Kű Lajos, az ismert labdarúgó, az FTC tagja jelentette be: az illetékes minisztérium jóváhagyta, hogy labdarúgó, kosárlabda és kézilabda bajnokságokat szervezzenek három korcsoportban, 13-17 év közötti fiataloknak. Elképzelés szerint a selejtező mérkőzéseket egy-egy napon 80 km-nél nem nagyobb körzetekben, tehát kisrégiókban bonyolítanák le, valamely civil szervezet rendezésében. A tárcaközi megállapodások értelmében 70 %-os anyaországi támogatás mellett a helyi önkormányzatok segítségére számítanak. Alapítványi rendezésben a Kárpát-medence összmagyar bajnokságát Wesselényiről nevezik el. Egyelőre felmérik a részvételi kedvet, a játékok megszervezésével kapcsolatos részletesebb információkra a továbbiakban lehet majd számítani. /(Fejér László): Kárpát medencei bajnokság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2002. február 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. február 23.
Megjelent a Hepehupa /Zilah/ folyóirat első száma, Major István vállalkozó támogatásával. Fejér László a főszerkesztő, Kovács Kuruc János a főmunkatárs. A kiadványban több tanulmány olvasható, például Demográfiai, etnikai és felekezeti viszonyok a mai Szilágy megyében az elmúlt másfél évszázadban /László László/, Nyelvföldrajzi térképek és tanulságaik a Szilágyságból /Hegedűs Attila/. /Szabó Csaba: A jégtörő Hepehupa testőrsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. február 26.
Pásztorlevelet olvastak fel Zilahon a belvárosi református templomban, miszerint Seres Dénes szenátor akadályozza, hogy a kedvezménytörvény iránt érdeklődőknek, az igazolványt igénylőknek információs irodát nyisson a helyi egyházközség. Deák László ügyvezető elnök elmondta, hogy Szilágy megyében a központi irodán kívül a városi RMDSZ szervezeténél működik információs iroda, ugyanakkor tíznél több területi információs irodát nyitottak, melyek munkatársai kihelyezett fogadónapokat is tartanak a falvakban. /(Fejér László): Seres Dénes szenátort vádolták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2002. február 27.
A mezőségi Magyarszováton tartották a Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör gondnok-prezsbiteri konferenciáját febr. 24-én. Közös gondok: fogyó magyarság, elöregedő népesség; kétféle helyzetre utaló konkrétum: miközben Tordatúron a lelkipásztor anyanyelvi oktatást nyújt heti négy órában, Petrozsényban sok magyar gyermek nem tud magyarul. Szabó Árpád püspök megállapította, hogy bár egyetlen egyházközség sem tud önállóan megélni, segítségre szorul, 2001-ben mégis két templomszentelésre került sor: Fehéregyházán a Petőfi-emlékmű szomszédságában, valamint Sepsiszentgyörgyön. Templom épül Marosvásárhelyt, és nagy gond a kolozsvári templom restaurálása. Kiemelt program volt az iskolák fenntartása Kolozsváron, Székelykeresztúron a kollégiumokban. Az 1999-ben visszakapott Brassai Sámuel Kollégiumban a tetőtér beépítésével korszerű bentlakást adtak használatba. - Mindenki igényli a magyar igazolványt. /Fejér László: "Kezünknek munkáját tedd állandóvá". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2002. március 4.
A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 6.
Örvények címmel Bekő N.Ildikó első elbeszéléskötetét mutatta be a TINIVÁR felelős szerkesztője, Bartha Zoltán Zilahon. Szabó Vilmos, a zilahi EMKE képzőművész elnöke a szerzőnek az olvasókkal való élő jó kapcsolatát emelte ki, majd Fejér László, a Hepehupa főszerkesztője köszöntötte a "kollégát", emlékeztetve a résztvevőket, hogy a szerző több irodalmi pályázaton is díjakat kapott. A kötet a szerző jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jelenhetett meg. /Gáspár Attila: Könyvbemutató Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2002. március 8.
Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2002. március 25.
Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 27.
Hídalmás szórványegyházközség, református híveinek száma félszáz lélek, tájékoztatott a Zilahról kijáró Csillag Péter szórványlelkész. A templomba eljár a Hídalmáson élő öt- hat katolikus is. 1944-ben bevonult szovjet csapatok nyomában a községhez tartozó Milvány falu román lakosai felgyújtották Hídalmáson a református egyház irattárát. A második világháborúig Hídalmás lakosságának mintegy fele volt magyar, zsidók és románok közel egyforma létszámban voltak. Jelenleg a falu mintegy 1200 lakosából kevesen dolgoznak. A szórványban addig lesz magyar szó, amíg a maroknyi gyülekezet összejön istentiszteletre. /Fejér László: Hídalmási virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. április 12.
Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2002. április 17.
A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 26.
Három esztendős kihagyást követően rendezték meg Zilahon a tanítóképzősök a Ki mit tud? elnevezésű megyei vetékedőt gimnazisták és középiskolások részére. Désháza, Ipp, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágycseh, Szilágynagyfalu, Szilágypanit, Szilágysomlyó és Zilah iskoláiból érkezett versenyzők vers- és prózamondás, színjátszás, népdal, könnyűzene, hangszer, népi és modern tánc kategóriákban nevezhettek be. Lehet, hogy ez az utolsó megyei verseny. A szervező XII. osztállyal ugyanis megszűnik Zilahon a magyar nyelvű óvó- és tanítóképzés; remélni lehet csak, lesz még iskola, amely folytatni fogja a megyei diákjainak művészeti seregszemléjét. /(Fejér László): Utolsó a jubileumi rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. május 3.
A Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését tartották meg Zilahon ápr. 27-én. Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke a protokollum helyzetét ismertette. Kijelentette, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés. Zilahon kifüggesztették az intézményeket magyarul is megnevező táblákat, akárcsak a kétnyelvű helységnévtáblákat. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása is szerepel a megállapodásban, első jelként a zilahi EMKE- ház javítására a helyi tanács jóváhagyott ötvenmillió lejt. A Vajdaságban járt RMDSZ-küldöttség tagjaként Seres Dénes röviden tájékoztatta az MKT tagjait a Szabadkán tartott megbeszélésekről, a délvidéki magyarság körében tapasztalt, a hazaiakhoz hasonló gondokról, az ottaniak igényéről erdélyi testvértelepülési kapcsolatok létesítését illetően. /Fejér László: Nem zökkenőmentes együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 9.
Szentendrén tartották meg azt a nemzetközi konferenciát Magyaroszág, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Ukrajna küldöttségei az elmúlt napokban, melyen országjelentéseket mutattak be és vitattak meg a Tisza vízgyűtő medencéjében egy integrált, tartós fejlesztési program kivitelezésének szándékával. Szentendrén, a Közép— és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) székhelyén a mostani tanácskozáson részt vett a NATO civilszféra küldöttsége is. Az akcióprogram nem kimondottan csak a környezetvédelemre vonatkozik. Az öt állam országjelentéséből május közepéig közös program készül, amely olvasható lesz interneten, finanszírozó intézmények befektetők akár üzleti lehetőséget is találhatnak benne. /(Fejér László): Nemzetközi összefogás a Tiszáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 18.
Zilahon a helyi EMKE szervezte Kossuth-év rendezvényének meghívottja Egyed Ákos történész, akadémikus, az EME elnöke volt, aki Kossuth Lajos emlékezete, különös tekintettel az emigrációs évekre címmel tartott előadást. Bemutatták Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése című könyvét, amely az eddig megíratlan eseményt rögzítve hiányt pótolt. Hegyiné Lakó Éva ny. muzeológus becses emléktárgyat mutatott be: egy Kossuth-díszserleget. /Fejér László: Kossuth-év tárgyi emlékkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. május 29.
Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. június 11.
Etnikai szeparatizmus vádját tartalmazó írást közölt a zilahi Magazin Salajean c. napilap jún. 10-i száma: a marosvásárhelyi Bolyai középiskola ügyében lezajlott események megismétlődésével riogatott Szilágysomlyón. A szocdemek és az RMDSZ helyi együttműködési protokollumára vezette vissza, hogy a somlyói 1-es sz. általános iskola magyar nyelvű iskola lehet a következő tanévben. Az önálló magyar iskola ellen nyilatkoztak többen, valamennyi többségi szeretetteljesen óvott a szétválástól. /(Fejér László): Bolyai-szindróma Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2002. június 13.
Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa az úgynevezett "etnikai botrányügyben" foglalt állást sajtótájékoztatóján, azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, melyek a szilágysomlyói önálló magyar általános iskola létesítésé létesítésének szándékáról számoltak be. Megjegyezte, hogy a kezdeményező csoportban részt vesz Vida Gyula parlamenti képviselő, aki szilágysomlyói lakos, tehát nem az RMDSZ indította el a két tagozat különválását, hanem a listát aláírók. Az ügyet felröppentő Magazin Salajean külön megszólaltatta a DP megyei elnökét (volt államvédelmi tiszt), illetve Szilágysomlyó polgármesterét (volt főtanfelügyelő, korábban PUNR-tag), akik szerint veszélyes, nem indokolt a szétválás, az ilyesmik az erdélyi autonómia malmára hajtják a vizet, nem indokolt az RMDSZ fellépése az önálló iskoláért. /(Fejér László): "Etnikai botrányügy" Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2002. június 25.
RMDSZ-sajtótájékoztatót tartottak Zilahon, hogy a szilágysomlyói önálló magyar iskola kezdeményezése okán elindult sajtókampányban megismerhessék az RMDSZ álláspontját is. Vida Gyula számolt be a szilágysomlyói szülők kezdeményezéséről. A kérdések során a román újságírók szinte kizárólag a magyar nyelvű iskola szervezését kérdőjelezték meg, etnikai szeparatizmust emlegetve. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a nacionalista felhangú támadásokkal szemben közleményében hangsúlyozta: az alkotmány és a vonatkozó tanügyi törvény, valamint az európai normák szerint kérik, hogy megoldódjon Szilágysomlyón is a 700 szülő és lakos támogatta kezdeményezés önálló magyar iskola létesítésére. /(Fejér László): Ritka alkalom Zilahon). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. július 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2002. július 16.
Szilágynagyfalu kismonográfiája a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. kiadásában Budapesten jelent meg az idei nyáron. Szerzője, Major Miklós a Szilágynagyfaluban élő ny. tanár, néprajzkutató és helytörténész. A kötet egyik darabja a Magyar Millennium vállalkozásának, amely száz kötetes falumonográfia sorozatban Kosáry Domokos akadémikus főszerkesztésében száz magyar és nemzetiségi, anyaországi és határon túli faluról jelentetett meg. Már 2000-ben két tucatnál több települést ismertető munka megjelent. Erdélyből mindössze a Szilágynagyfalu és Zabola falvakat ismertető kötetek szerepelnek a 2000 telétől eddig megjelent ritka sorozatban. /Fejér László: Szilágynagyfalu: száz magyar faluból egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
