Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2002. január 19.
Háromszéken a most létrehozandó földosztó bizottságoknak meg kell csinálni azt, amit eddig nem sikerült, a föld(erdő)visszajuttatást minimálisan 90%-ban érvényesíteni kell. Egy évtized alatt az eddigi bizottságok eljutottak 63 %-os megvalósításig. A kormány elvárása, az év végére kitűzött 90%-os tulajdonba helyezés szép törekvés, kérdéses, sikerül-e a megvalósítás. /Flóra Gábor: Újraalakuló "földosztó" bizottságok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. április 9.
A Kőrösi Csoma Sándor Napokat a méltóságteljes emlékezés jellemezte. Négy napon át Csomakőrös és Kovászna soktucatnyi ünnepi rendezvény színhelye volt. A Kovásznán szervezett tudományos ülésszak (Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv témával), a Kárpát-medencei művészek rangos kiállítása, a diákok emlékezése külön méltatást érdemlő mozzanata volt az idei ünnepségnek. /(Flóra Gábor): Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2002. április 20.
Sepsiszentgyörgyön több halasztás után ápr. 19-én kellett volna aláírni a Kovászna megyei RMDSZ és kormánypárti szervezet közötti megállapodást. Eközben a prefektúra épületéről eltávolították az intézmény magyar nyelvű tábláját. Albert Álmos rendkívüli sajtótájékoztatón közölte: kérdésére, hogy miért történt a tábla eltávolítása, a prefektus így válaszolt: Elfújta a szél. Ezek után az RMDSZ tárgyalódelegációja úgy látja: nincs értelme megállapodást kötni, sem tovább tárgyalni. /(Flóra Gábor): Kovásznai megállapodás ? ?elfújta a szél"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2002. június 3.
Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. július 22.
Alsóausztria és Háromszék kapcsolatépítését indítja útnak egy pályázat. Először fordul elő, hogy Háromszék a salzburgi székhelyű szakmai szervezettel közösen nyújtott be pályázatot Phare támogatás elnyerésére. A kapcsolatteremtési támogatást az állati eredetű élelmiszerfeldolgozás irányításában nagy tapasztalattal rendelkező osztrák szakemberek közbenjárása indult. Az együttműködés haszonélvezője nyilván Háromszék. Az osztrák szakértők támogatást ígértek néhány modellértékű állattenyésztő telep beindításához. Amikor majd Romániában beindul a SAPARD program, az EU támogatás elnyerésére közös pályázatot készítenek. Addig is él az együttműködés. E célból készítettek közös pályázatot a Phare támogatás elnyerésére, amely végső soron a megye állattenyésztőinek egészét érinti. Támogatásukkal olyan képzési programot kívánnak megvalósítani, amely az üzemág-mendezselés osztrák tapasztalataival ismertetné meg a tenyésztőket. /Flóra Gábor: Egy pályázat nemszokványos története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2002. szeptember 25.
Nem született döntés a zászlóügyben kirótt súlyos pénzbeli bírság ellen benyújtott fellebbezési ügyben. Horia Grama, Kovászna megyei prefektus 50-50 millió lejjel büntette meg Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert Álmost az általa törvénytelennek vélt, a tanácsház kupoláján lévő zászló átmeneti eltűnéséért. Tekintve, hogy a helyi tanács bejáratánál sértetlenül helyén volt, ott lobogott a törvény előírta két nemzetiszínű zászló, Albert Álmos megfellebbezte a prefektus döntését. Az ítélet elmaradt, mert a prefektúra "az elfogultság kizárásáért" a fellebbezés tárgyalásának más övezetbe áthelyezését kérték. A kérdés napirenden tartása viszont csöppet sem szolgálja a prefektúra által annyit hangoztatott együttműködési törekvést. /(Flóra Gábor: Még mindig a "zászlóügy"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2002. október 28.
Háromnapos rendezvénysorozat volt Bereckben az először tartott falunapokon. Látható volt a Szekerességi Társaság történetét bemutató kiállítás, fellépett a Háromszék Néptánc Együttes, voltak sportrendezvények is. /Flóra Gábor: Bereckben is sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2002. november 4.
Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2003. február 19.
Egy amerikai életrajzi intézet, az American Biographical Institute dr. Domokos Ernő sepsiszentgyörgyi professzort választotta meg nemrég Az év emberének. A döntéssel a közgazdasági tudományok doktorának kiemelkedő szakmai-tudományos tevékenységét ismerte el, méltányolva a közösség érdekében kifejtett munkáját, amelyet 25 kötetnyi kiadvány, félszáznyi szakdolgozat fémjelez. Az elismerő oklevelet áprilisban nyújtják át dr. Domokos Ernőnek. A díjazott a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett főiskolai tagozatának főigazgatója. /(Flóra Gábor): Domokos Ernő elismerése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2003. március 1.
A Hargita és Kovászna megyében működő román civil szervezetek: a parlamenti politikai pártokhoz címzett felhívásukban hevesen szót emeltek a kisebbségek anyanyelvének bírósági használata ellen; károsnak tekintvén minden olyan korábbi döntést is, amely az anyanyelv közigazgatási használatát biztosítja. Ugyanakkor néhány héttel ezelőtt a kormánypárt vezetőinél tett látogatásukon épp az EU 1201-es ajánlására hivatkozva, alanyi jogon parlamenti helyet igényeltek a Hargita-Kovászna megyében "kisebbségben" élő románság számára. /(Flóra Gábor): Anyanyelven egy szót sem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2003. április 2.
A kormánypárt Kovászna megyei vezetői, miközben nem találtak "alkalmas időt" az RMDSZ háromszéki vezetői által szorgalmazott találkozóra, sajtótájékoztatón vádaskodtak az RMDSZ vezetői ellen, támadásaik középpontjába állítva ezúttal Puskás Bálint szenátort, aki a megyében kialakult helyzet feloldására a prefektus menesztését kérte. Az újabb keletű vádakra válaszolva a szenátor kijelentette, nem rendelkezik gazdasági vállalkozásokkal, cége sincs, tehát cselekvését gazdasági érdek nem magyarázza. A prefektus erdők, földek visszajuttatásának fékezi, akadályozza a magánerdészetek létrehozását, a megye lakosságának döntő hányadát képviselő magyarság alulképviselt a tulajdon sorsát meghatározó döntéshozó szervekben, bizottságokban, testületekben. /(Flóra Gábor): Már csak Bukarest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2003. június 25.
Kézbesítették Albert Álmosnak Sepsiszentgyörgy polgármesterének azt az átiratot, amelyben a prefektúra felszólítja a sepsiszentgyörgyi polgármestert: három napon belül intézkedjék a városháza tetején lengő zászló kicseréléséről, ellenkező esetben 15 millió lejes pénzbírságot kell fizetnie. A polgármester válaszol, és ugyancsak fényképpel illusztrálva bizonyítja, hogy a hivatalon - a törvény követelményei szerint a bejárat két oldalánál - hibátlan állapotban vannak a zászlók. Ami a városháza tetején található zászlót illeti, arról egyelőre - Albert szerint - nem tudni, ki a gazdája, ugyanis első alkalommal 1944. szeptember 5-én került fel a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalra annak jelképeként, hogy a román hadsereg elfoglalta az első erdélyi várost. Tavaly júniusig a hegyivadász-alakulat kiskatonái hajtották végre kéthavonta a zászlócserét. Ez a mostani Sepsiszentgyörgy polgármesterének harmadik "zászlócirkusza". Tavaly júniusban a román civil szervezetek hívták fel a figyelmet arra, hogy eltűnt "a román hadsereg szimbóluma" a városházáról. A prefektúra ötvenmillió lejre bírságolta Albert Álmos polgármestert, aki bírósági úton szeretett volna érvényt szerezni igazának, ám a Bákó megyébe költöztetett pert egyaránt a prefektúra nyerte meg. Ezt követte egy decemberi ügy, amikor a prefektúra hatvanötmillió lejre bírságolta Albert Álmost, mert a december 1-jei nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utakon, és nem cseréltette ki újra a városháza lobogóit. /Farkas Réka: Újabb zászlóbotrány tört ki Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ A hegyivadászok alpinistái új trikolórt helyeztek el a kupola csúcsán, bizonyítva: konfliktusgerjesztés nélkül is megoldhatók olyan problémák, melyek feszültséget kelthetnek két politikai alakulat vagy intézmény kapcsolatában. /(Flóra Gábor): Új zászló lobog a tornyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2003. július 9.
Hosszú idő kell még, hogy a levéltári tevékenységet (újra)szabályozó törvénytervezet elfogadják. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő sikerként emelte ki, hogy hosszú hetek munkája nyomán két kollégájával és szakértők konzultálásával végleges formába öntötték a tervezetet. A törvénytervezet alapmotívuma a közlevéltár-hálózat megteremtése, olyan szabályozás létrehozása, mely a dokumentumok védelmét biztosítva, a hozzáférhetőséget, a kutatást és feltárást segíti. A jelenlegi szabályozások az "okmányvédelmet" tekintik elsődlegesnek, nehézkessé téve az okmányok tanulmányozását. Lényeges változást jelentene a megyei levéltárak szerkezeti felépítése, amelyek a megyei önkormányzatok felügyeletébe kerülnének. Feltételeket teremtenek az egyházi, egyetemi avagy magán-levéltárak hatékony működtetésére is. Az RMDSZ három parlamenti képviselője készítette el a törvénytervezetet. /Flóra Gábor: Hozzáférhető - közjót szolgáló - levéltárakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2003. augusztus 12.
Aug. 10-én hatalmi szóval létrehozott Málnás mamutközség lakossága az önállósulásra szavazott. Eszerint Málnás, Málnásfürdővel és Zalánpatakkal együtt alkot községet, Mikóújfalu és Bükszád pedig külön- külön létesít helyi tanácsot. Az önállósulás mellett döntött az elmúlt hetekben Árkos, majd Dálnok is, a hét végén pedig Lemhény és Kézdialmás lakossága szavaz a szétválásról. /(Flóra Gábor): Voksok a községi státusért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2003. október 6.
Felvidékről és Erdély néhány településéről érkező fafaragók táborozása zárja a Csernátoni Népfőiskola immár harmincadik "tanévét". Haszmann Pál, a népfőiskola lelkes igazgatója kiemelte, tavasztól késő eddig 17 kurzuson hatszáz fiatal ismerkedhetett meg a fafaragás, bútorfestés, kovácsoltvas-megmunkálás, a nemezelés tudományával. A népfőiskola "tanulóinak" kezemunkáját - amolyan diplomafélét - néhány hete Zágon székely díszkapuja dicséri, amelyet Csernátonban faragtak. Csernátonban a muzeális értékek folyamatos gyarapítása (a hajdani erőgépek, gőzmeghajtású kazánok, öntött vaskályhagyűjtemény) hozzásegíti az itt táborozókat a népi hagyományok megismeréséhez. /Flóra Gábor: Sikeres tanévet zár Csernáton népfőiskolája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. december 8.
Nem nyerte el a parlament mellett működő törvényhozási testület tetszését az a Márton Árpád által - az RMDSZ-frakció támogatásával - benyújtott módosító-indítványtervezet, amely a majdani hivatásos hadsereg létrehozásáig terjedő "átmeneti" időszakban a sorkatonai szolgálat mikéntjét kívánta szabályozni. A törvényhozói testület gyakorlatában nem ritka, hogy kedvezőtlenül minősíti az RMDSZ felől érkező törvényhozási kezdeményezéseket. Időközben a PD mellett a belügyi tárca is letette a katonai szolgálatra vonatkozó törvénymódosítási javaslatát. Az alternatív katonai szolgálatot a belügyi tárca csak lelkiismereti, tehát a felekezeti okokból fegyver nélküli szolgálatot igénylők számára engedélyezné, az RMDSZ tervezete viszont ezt minden berukkoló fiatal számára lehetővé tenné. Márton Árpád a csendőrség szervezésére vonatkozó törvény megváltoztatását is indítványozta. Annak kapcsán, hogy a bevonuló fiatalok meghatározó hányada most már nem a hadsereg kötelékében, hanem a csendőrségi állomány, illetve a tűzoltó alakulatoknál teljesít szolgálatot. /Flóra Gábor: Márton Árpád törvénymódosító kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2004. február 12.
Dr. Jánosi Zsigmond, Háromszék egyik jeles burgonyatermelőjének szakkönyvét 2002-ben látott napvilágot, a Phonix kiadásában, román nyelven. A brassói szakintézet főkutatója az étkezési burgonyatermesztés „kézikönyvét" nyújtotta az olvasó kezébe. Román nyelvű a szakkönyv, holott Románia burgonyatermesztésének nem kis hányada Székelyföldhöz kapcsolódik. Fontos lett volna a szakkönyv lefordítása, amelyet minden bizonnyal elvégzett volna a szerző! /Flóra Gábor: Sorok az anyanyelvű szakkönyv-kiadásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. április 27.
Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. május 28.
Háromszéken felerősödtek az önkormányzati mandátumért induló RMDSZ-jelöltek elleni támadások, feljelentésekkel, rágalmazásokkal ügyészségi kivizsgálásokat kreáltak egyesek ellen. Zágonban, Háromszék legnépesebb falusi településén álfeljelentés nyomán hetek óta kivizsgáló, ellenőrző bizottságok követik egymást, Kiss József polgármester úgyszólván naponta „ellenőrző dolgozatot" ír a pénzügy, a rendőrség, a korrupció-kivizsgáló bizottság vagy a pénzügyőrség megbízottainak. Az egyik független jelölt sepsiszentgyörgyi lakása ajtajának minapi felgyújtását az „ukrán maffiával" való szövetkezéssel hozzák összefüggésbe. /(Flóra Gábor): Háromszéken felerősödtek az RMDSZ jelöltjei elleni támadások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2004. június 4.
Albert Álmos 12 éve Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ támogatásával negyedszer kér bizalmat. Következetes kiállásáért sok támadás érte, méltatlan büntetéseket is zúdítottak rá. Polgármesteri elfoglaltsága mellett felvállalta a területi RMDSZ-elnöki megbízatással járó gondokat is. /Flóra Gábor: A tulipán színeiben. Albert Álmos negyedszer vállalja a megmérettetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2004. július 2.
Marian Florian Saniuta belügyminiszter váratlanul Sepsiszentgyörgyre érkezett és alig egy órát töltött a városban. A rendőrségi székházban találkozott a megye vezető beosztású rendőreivel, a civil szférából csak Horia Grama, a megye prefektusa volt jelen. A programból kimaradt a megye vezetőivel való ismerkedés. /(Flóra Gábor): Váratlanul jött, gyorsan távozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
2004. július 22.
Júl. 19-én nyílt meg Sepsiszentgyörgy mellett a Máltai Segélyszolgálat tábora, ahol a nagycsaládos, vagy szűkös körülmények között élő gyermekek számára biztosítottak vakációs lehetőségeket. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor, a romániai Máltai Segélyszolgálat elnöke, a mozgalom lelke kitért arra is, hogy a jó szándékú táborozásokat olykor gyanakvással kísérik. /Flóra Gábor: „Máltások" táborverése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2004. július 24.
Júl. 24-én Dálnok völgyében rendhagyó szoboravatás lesz, a műút mentén lévő vendéglő előterében állítják fel Dózsa György mellszobrát, alkotója Miholcsa József, marosvásárhelyi szobrászművész, aki a panzió tulajdonos, Daragus Attila megrendelésére készítette el a művet. – A falunapok lesznek Sepsiillyefalván, Ozsdón és Egerpatakon. /(Flóra Gábor): Eseménydús hétvége Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2004. augusztus 9.
Gálaműsorral búcsúztak, az immár hatodik alkalommal megrendezett cigányfolklór-tábor résztvevői Komandótól. A Kárpát-medence legkülönbözőbb övezeteiből – de Amerikából, sőt a távoli Ausztráliából – is érkező táborozókkal a gálaeseten együtt táncolt, vígadott az egész falu. A szervező a Lajtha László Alapítvány volt. Az előadások, beszélgetések moderátorai, vitavezetői között volt dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, Pávai István népzenekutató és Nagy Olga népmesegyűjtő. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes is. /(Flóra Gábor): „Sátorbontás" reménnyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2004. augusztus 12.
Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem előadótanára elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben a Romániában hivatalosan munkát vállalók száma szinte felére (hozzávetőleg 8,5 millióról 4,5 millióra) csökkent. A gazdaság veszteséges szektorában megszüntetett munkahelyekről távozni kénytelenek jelentős hányada számára nem nyílt legális munkalehetőség. Az érintettek tömegesen éltek például a korhatár előtti kedvezményes korhatári vagy betegnyugdíjaztatás lehetőségével. Főleg az aktív korban lévő lakosság itthon végez feketemunkát, valamint külföldön (többnyire szintén illegális) munkát. Hivatalos becslések szerint a feketemunkából szerzett bevételek a hazai bruttó nemzeti termék mintegy 25%-át teszik ki. Becslések szerint 4 millióan élnek a "rejtett gazdaságból", míg a hivatalos gazdaságban 4,5 millió személy tevékenykedik. A lakosság egészségi állapota egyre rosszabb. Látványosan megugrott a szociális megbetegedések (tbc, vérbaj, különböző bőrbetegségek, az elégtelen táplálkozás és a rossz, pihenést és tisztálkodást egyaránt megnehezítő lakásviszonyok miatt terjedő fertőzések) száma. A megelőzésre keveset költenek. /Báthory Éva: Én dolgozom, más keres? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./
2004. augusztus 30.
Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2004. szeptember 8.
Horia Grama Kovászna megye prefektusa körlevelet írt az autonómia ügyében esedékes referendum kérdésében a megyei, illetve a helyi önkormányzatokhoz Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az esedékes népszavazás megszervezése a jogkör túllépését jelenti, s a szervezők ezzel járó felelősségre vonását kérte. /(Flóra Gábor): Horia Grama levelét megírta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2004. szeptember 10.
Szept. 8-i összejövetelén a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozatban véglegesítette az RMDSZ-előválasztások menetrendjét. Az összejövetelre meghívták az SZNT, illetve a MPSZ képviselőit is. A SZNT közleményben jelentette be, hogy „nem politikai szerveződés, hanem egy olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése”, következésképpen nem vesz részt, nem vehet részt semmilyen előválasztáson. A MPSZ elnöke sem volt jelen, az összejövetelen, viszont ott volt a tömörülés egyik képviselője. Az ülésen egyhangú szavazattal megerősítették a megye két területi RMDSZ-szervezete egyeztető tanácsának javaslatát, hogy állóurnás közvetlen előválasztásokon véglegesítsék Háromszék érdekvédelmi szervezeteinek képviselő-, illetve szenátorjelöltjeit. Németh Csaba, Puskás Bálint szenátorok, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők tartottak beszámolót. /(Flóra Gábor): Alsó-Háromszéken állóurnás közvetlen előválasztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
