Félreértés vagy szándékos félrevezetés történt, egyetlen szervezet sem jelölte küldöttnek a Háromszéki Képviselők Tanácsába – pontosított Gazda Zoltán. A múlt héten telefonon kereste meg Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke őt, és felajánlotta, hogy az SZNT és az MPSZ háromszéki szervezetei mint magyar civil szervezetek delegáljanak egy-egy képviselőt a HKT-ba. ,,Elmondtam neki, az SZNT-nek nincs háromszéki szervezete, a négy széki elnök dönthet arról, hogy képviselje-e őket valaki a HKT-ban. Nemes Előd, EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) a szervezet egyik vezetőjét szintén telefonon keresték meg. Túl rövid volt az idő, nem tudtak egyeztetni a tagsággal, ezért nem válaszoltak, és nem küldtek senkit a HKT-ülésre. ,,Az EMI semmiképpen nem válhat az RMDSZ társult szervezetévé, nem lehet tagja a HKT-nak. Szívesen konzultálunk ifjúságot érintő kérdésekben, de nem kívánunk részt venni a szövetség tevékenységében” – szögezte le Nemes Előd. A HKT ülését követően Albert Álmos elmondta, az új szervezetek meghívásával nyitási készségükről akartak tanúbizonyságot tenni, szándékuk volt felhívni a figyelmet, hogy mindenki számára van hely a RMDSZ-ben. ,,Ha nem jönnek, hát nem jönnek” – mondta tömören a területi elnök. /(-kas): Hívták, de nem mennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
2006. január 20.
A Sepsiszentgyörgyön a városházán kifüggesztett, közvitára bocsátott dokumentum nem költségvetés-tervezet, hanem csak az igénylések listája – vélte Gazda Zoltán, az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Kifogásolta, hogy a táblázatok bemutatják, milyen célra mennyit költöttek tavaly, de a 2006-os oszlopsorban csupán helyenként jelenik meg egy-egy összeg, és ott is csak azt tüntetik fel, hogy az érintett besorolásnál mekkora az igény. Gazda kifejtette a tavalyi büdzsével kapcsolatos észrevételeit is. Megdöbbentőnek tartja, hogy az oktatási intézmények közül a legnagyobb támogatást a ,,magyarellenességében nyilvánosság előtt is jeleskedő Constantin Brancusi Iskola” kapta, annak ellenére, hogy épülete még mindig nincs a város tulajdonában, és az elmúlt években Albert Álmos polgármester épp ezzel érvelt a nagyobb felújítási összegek ellen. Gazda szerint feltűnő, hogy a kulturális pályázatokra elkülönített összeg egynegyedéről, 600 millió lejről a polgármester egyedül rendelkezhetett. /(-kas): Hiányos az igénylista. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./
2006. január 30.
Minden tömbmagyarságban található település válasszon testvértelepülésnek egy szórvány- vagy csángó települést – kezdeményezte a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség. Gazda Zoltán ötletként megfogalmazta, például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat testvérvárosává fogadhatná Máramarosszigetet, ahol a 40 000 lakosból több mint fél évszázad elnemzetlenítő politika után pusztán 6500 a magyar. /(-kas): Testvérkapcsolatok a szórvánnyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2006. február 3.
A sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elküldte Basescu államfőnek az Európában működő autonómiákat szabályozó törvényeket. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke kifejtette, az államfő tévedett, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt azt mondta, hogy egyetlen országban sem talál példát kisebbségi kulturális autonómiára. „Mindenhol Európában működnek különböző önrendelkezési modellek, nem csak kulturális, hanem területi autonómiák is”, mondta Gazda. /Basescut oktatja ki az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2006. február 10.
A folyamatosan bővülő, hatalmas sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyát alakítsák át magyar rendőr- és csendőrképző tanintézménnyé – javasolta a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Jogos törekvésnek tartják, hogy Székelyföldön a többségi magyarság soraiból kerüljön ki a rendőrök nagy része, de csak abban az esetben, ha a szaktárca garantálja, hogy a magyar rendőröket és csendőröket nem viszik el ebből a régióból, s biztosítják számukra a ranglétrán való előrehaladás lehetőségét is. A túlméretezett csendőrlaktanyát ezzel a város magyar lakossága elfogadná. Az épületet ugyanis a magyar lakosság folyamatos tiltakozása ellenére húztak fel – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /(-kas): Csendőrlaktanya helyett magyar rendőrképzőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2006. február 17.
Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2006. február 24.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2006. március 9.
A Székely Nemzeti Tanács vezetői feljelentést tettek a rendőrségen, miután néhány Kovászna megyei városban őket gyalázó plakátok jelentek meg. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök, valamint Gazda Zoltán, az SZNT titkára március 7-én ellenük, és Szász Jenő MPSZ-elnök elleni üzeneteket tartalmazó plakátokat fedeztek fel tömbházaik lépcsőházában. Néhány plakátot Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Kovásznán az emberek postaládáiba tettek és porták kapuira ragasztottak, több plakát pedig az MPSZ és az SZNT sepsiszentgyörgyi székházába is eljutott. Az egyik lapon Tamás Sándor RMDSZ-képviselő képe és a következő felirat látható: „A kézdivásárhelyi rendezvényen való részvétellel nemzeti egységünket bizonyíthatjuk. Tiltakozunk az ellen, hogy a székely udvarhelyi rendezvényt választási kampánnyá alakítsák”. Egy másik plakáton az SZNT és az MPSZ vezetőinek fotója látható, némelyikük ellen vádak is szerepelnek. Gazda Zoltánról azt állítják, hogy ezer euróért táncolta a hórát, Tulit Attiláról azt, hogy 60 ezer euróért szabotálta az MPSZ-t, míg Szász Jenőt azzal vádolják, hogy bizonyos, az erdélyi magyar közösségnek szánt pénzeket, illetve árvízsegélyeket tulajdonított el. Tulit Attila szerint „az akció a Székely Nagygyűlés szervezői ellen irányul”. Szerinte arra bíztatják a lakosságot, hogy Kézdivásárhelyre menjenek, ahol az RMDSZ tartja az idén a március 15-i központi ünnepséget. Tamás Sándor képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke szintén a rendőrséghez fordul az ügy kapcsán, szerinte diverziókeltésről van szó. Az udvarhelyi rendezvény kapcsán sms-diverziót is folytattak a napokban. Többen Székelyföldön olyan helytelen magyarsággal megírt üzeneteket kaptak, miszerint Szász Jenő menekült, anélkül, hogy engedélyezte volna a székely nagygyűlést. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az udvarhelyi rendezvényt az RMDSZ is elítéli. Az EMNT-elnök szerint egy nagygyűlés teljes mértékben beilleszkedik a demokratikus politikai eszköztárba. /Diverzió-sorozat a székely nagygyűlés kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 10.
A szervezett diverzió legjobb ellenszere, ha minél többen részt veszünk nemzeti ünnepünkön, és ha a megemlékezés ugyanolyan méltóságos lesz, mint az elmúlt tizenhat évben minden alkalommal – hangsúlyozta Tamás Sándor képviselő azt követően, hogy feljelentést tett a Kovászna megyei rendőrségen az egy nappal korábban megjelent szórólapokkal kapcsolatban. A szórólapok terjesztése egyértelműen szervezett akció volt, Kézdivásárhelyen egyetlen helyen, Fekete Károly lakásánál találtak ilyet, Sepsiszentgyörgyön elsősorban Gazda Zoltán, Tulit Attila és Ferencz Csaba lakása környékén, Kónya Ádám postaládájában, az MPSZ székházánál bukkantak nyomtatványokra, Kovásznán Gazda József kapujára ragasztották fel, Baróton pedig nagyon sok helyen megjelentek a nyomtatványok. – Valaki megtervezte, kijelölte a helyszíneket, elkészítette a fénymásolatokat, jelezte Tamás Sándor. Véleménye szerint a tervezett diverzió elsődleges célja egymásnak ugrasztani a különböző március 15-i rendezvények szervezőit, másodlagos célja pedig a magyar nemzeti ünnep megzavarása. /Farkas Réka: Minél többen vegyünk részt nemzeti ünnepünkön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2006. március 25.
A nacionalista diskurzus radikalizálódása miatt bírálta az RMDSZ vezetőségét Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ennek legbeszédesebb példája Markó Béla szövetségi elnök március 15-én Kézdivásárhelyen mondott beszéde. A szenátor szerint az RMDSZ-nek azon kell munkálkodnia, hogy visszanyerje a román civil szféra és a román sajtó szimpátiáját. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által használt radikális hang túllicitálása nagy hiba lenne. A szenátor bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői párbeszédet folytatnak az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel. Muszáj lesz tárgyalóasztalhoz ülniük az RMDSZ vezetőinek a Magyar Polgári Szövetséggel, ha a Szász Jenő vezette szervezetnek sikerül magát pártként bejegyeztetnie, vélte Gazda Zoltán a háromszéki MPSZ vezetője. – Mi mindig a tárgyalás hívei voltunk, de az RMDSZ vezetői elutasították ezt – mondta. /-or-: Hiba az MPSZ túllicitálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. április 14.
Az ÚMSZ szerkesztősége egy Gazda Zoltánt vádló levelet kapott, amelyet Fekete Károly írt alá. A levél szerint a március 15-i rendezvényekre szánt pénzekről nincs elszámolás, az SZNT költségvetéséből hiányzik 600 millió lej. A levél támadta az SZNT vezetőit: „Gazda Zoli (...) csak arra volt képes, hogy (...) elővegye a kloroformból a kommunista kövületet, Csapó Jóskát (...), és előrukkoljon egy szeszbe mártott püspökkel, aki tényleg bort ivott és vizet prédikált.” Gazda Zoltán cáfolta a levél állításait. Elmondta, hogy fontos szerepe volt a rendezvény megtervezésében és megszervezésében, ezt nem pénzért csinálta. Hozzátette: „az utolsó számlát április 11-én fizettem ki, utána nyomban az elszámolást elküldtem dr. Csapó József elnök úrnak.” Gazda azt is elmondta, hogy az SZNT-nek nincs költségvetése, így ebből nem hiányozhat pénz sem. Az ÚMSZ megkereste Fekete Károlyt, aki elmondta: „hamisításról van szó” és rágalmazásnak tekinti a levélben foglaltakat. Előzőleg, március 15-e előtt Gazdát, Ferencz Csabát, az SZNT tájékoztatási alelnökét, valamint Tulit Attilát az SZNT-jegyzőt vádoló röpcédulákat ragasztottak ki ismeretlenek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton. /Domokos Péter: Levélbotrány az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2006. április 28.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyar Szövetség oktatási programfelelőse a vele készült interjúban kifejtette, jelenleg 730 gyermek tanul az állami oktatási intézményekben magyar nyelvet, és ez egy fontos küszöb. A 700 gyerek igen szép szám, de a 9 ezerhez képest még tíz százalékot sem jelent. Jelenleg tizenhárom településen vesz részt a csángómagyarság állami oktatásban magyar nyelvórán. Idén az eddigi 730 mellett még újabb 300 kérvényt iktattak. Hegyeli Attila nem tudja, hogy meddig futja a magyar államkasszából a támogatásra. Harmincegy ember dolgozik jelenleg a szövetségnél, munkakönyves állással. Ennek az anyagi hátterét valamilyen formában biztosítani kell. Megvolt az alapkőletétele a rekecsini iskolaközpontnak. Jelenleg az engedélyek beszerzése folyik. A telek a legjobb helyen van. A külsőrekecsini, a Dumbráva-Belindesti vonal oda jön be, a Szeret túlsó oldaláról szintén ide vezet az út, ami összeköti Magyarfalut és Lábnikot, illetve észak felé ott van közvetlen közelében Dózsa, Klézse, Somoska, Buda és a Bákó környéki falvak. Böjte Csaba személye garancia arra, hogy a központ hamar felépül. /Gazda Zoltán: Újra megtanulják a magyar betűvetést. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 28./
2006. május 5.
Támogatja a kézdivásárhelyi kiskereskedők tiltakozását, és hasonló akciók szervezésére buzdítja a sepsiszentgyörgyieket is az MPSZ sepsiszéki szervezete. Gazda Zoltán elnök kifejtette: egy éve felhívták az önkormányzat figyelmét, hogy készítsenek hatástanulmányt, miként érinti a helyi kiskereskedőket és termelőket a multinacionális cégek terjeszkedése. Erre nem került sor, és az elmúlt egy évben újabb ,,multikat” engedtek betelepedni a megyeszékhelyre. ,,A helyi autonómia megteremtésének egyik alaplépése lehetne egy olyan döntés meghozatala, miszerint a helyi vállalkozókat támogatjuk az idegenek ellenében” – fejtette ki Gazda. Példaként említette a területi autonómiával rendelkező Dél-Tirolt, ahol egységes döntés született arról, hogy kimondottan a helyi cégeket támogatják, és nem engednek be multinacionális vállalkozásokat. /(-kas): A helyi vállalkozókat védik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2006. május 6.
Rendezni próbálja sorait a Magyar Polgári Szövetség, Marosvásárhelyre hívták össze május 6-ra az országos választmányt. A választmányi ülést a sepsiszéki MPSZ javasolta: két éve megalakult a testület, de azóta egyetlenegyszer sem ülésezett – mondta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Szilágyi Zsolt választmányi elnök fontosnak tartja a magyarországi választások után kialakult helyzet elemzését. A sepsiszéki szervezet úgy döntött, hogy Szász Jenő álláspontjával ellentétben javasolják: a Magyar Polgári Párt önálló utat járjon, vezetősége ne egyezzék meg az MPSZ vezetőivel. Szász azt szeretné, ha a jövőben is az MPSZ-t erősítenék elsősorban, az MPP pedig zsebpártként működne, mely csak a választásokon kapna szerepet. ,,Az új szervezetnek új emberekkel és tiszta lappal kell indulnia, már csak azért is, mert az MPSZ is koptatott hírnevén az elmúlt években” – vélte Gazda Zoltán. A parlamenti választásokon tárgyalniuk kell az RMDSZ-szel a közös indulásról, tette hozzá. /Erős párt vagy erős szövetség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2006. május 26.
Sok román írta alá listáinkat, mivel úgy vélték, a magyar politikában is el kell kezdődnie a demokratizálódásnak – fejtette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Gazda elmondta, a szükséges aláírások több mint 80 százalékát gyűjtötték össze. Gazda hozzátette: „egy versenytárs megjelenése a politikai porondon arra fogja késztetni az RMDSZ-t, hogy nemzetünk érdekeit tartsa szem előtt munkájában, különben el fogja véglegesen veszíteni választótáborát”. /Román aláírásokkal dagad az MPSZ-es lista. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2006. május 26.
Kurta Béla, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum tanára 50 évesen, őszülő hajjal, „elsőkötetes” költőként jelentkezett. Kurta Béla igen erős egyéniség, verseivel rég nem jár már gyerekcipőben, határozott világlátásáról győz meg, írta Gazda Zoltán. /Gazda Zoltán: Új költő jelentkezett. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./
2006. június 5.
A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a magyar lakta vidékeken. Zebegényben a történelmi egyházak képviselői ökumenikus imát tartottak a határon innen és túlról érkezett jelenlévőkért. Sepsiszentgyörgyön több mint kétszázan vettek részt az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Polgári Szövetség által szervezett trianoni megemlékezésen a belvárosi park egykori országzászlótartójának közelében. A rendezvény a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával kezdődött. A rendezvényen beszédet mondó Gazda Zoltán, MPSZ sepsiszéki elnök kiemelte: a közelmúltban összeomlott a szovjet birodalom, megszűnt Csehszlovákia, Jugoszlávia, s nemrég tartottak népszavazást Montenegróban. „Ott a Székelyfölddel azonos nagyságú tartomány függetlenségéről döntöttek” – mondta Gazda. Hozzátette: Koszovó is előbb-utóbb rendezni fogja jogi státuszát, és Romániában is megnyugtatóan kell megoldani a kisebbségi kérdést. A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. /Trianon – megoldásra váró kérdések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Székelyudvarhelyen június 4-én javarészt magyarországi zarándokok-turisták és látogatók társaságában emlékezett az igazságtalan trianoni békediktátumra az MPSZ udvarhelyszéki szervezete, illetve a Rákóczi Szövetség a központi szoborparkban. Hegyi Sándor református lelkész a „mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten“ jelmondat elmélyítésére kérte az egybegyűlteket, majd dr. Szakács István Péter, az MPSZ udvarhelyszéki elnöke emlékezett. /mlf: Trianon-megemlékezés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./
2006. június 10.
A trianoni szerződés felülvizsgálatát kéri a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), ha nem sikerül kivívniuk Székelyföld területi autonómiáját – jelentette ki Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ vezetője. A felülvizsgálatot Gazda úgy képzeli el, hogy a trianoni szerződést aláíró összes állam elnökéhez levelet intéz, ebben fogalmazza meg az említett kérést. Hangsúlyozta, az MPSZ nem akarja felülvizsgálni Románia határait, mindössze Székelyföld autonómiáját szeretné biztosítottnak látni. /Felülvizsgáltatná Trianont az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2006. június 12.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László kifejtette, hogy az RMDSZ nem javasolja a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát és úgy értékelte, hogy a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ figyelmeztetése csupán egy „értelmetlen politikai nyilatkozat”. Hangsúlyozta, a romániai magyarság gondjait fenyegetőzésekkel nem lehet megoldani, hanem csak politikai párbeszéddel. Előre kell tekinteni, nem pedig visszatérni a történelembe. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán hangsúlyozta, hogy az MPSZ nem óhajtja Románia határainak módosítását, kizárólag Székelyföld autonómiájáért harcol. /Borbély: Az RMDSZ nem javasolja a trianoni szerződés felülvizsgálatát. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./
2006. június 13.
„Ditróban nem kiáltjuk ki sem a Székely Köztársaságot, sem pedig Székelyföld autonómiáját” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a Gyergyóditróba tervezett második Székely Nemzetgyűlés programjának összeállítója. Gazda Zoltán közölte, a határozat az SZNT vezetőségének döntése értelmében a felolvasásának pillanatáig titkos marad. „Azt szeretnénk, hogy a határozat az 1918-as gyulafehérvári mintájára szülessen meg. A dokumentum konkrét határidőket szab a román államnak kéréseink teljesítésére” – fogalmazott Gazda Zoltán, aki egy korábban jelezte: ha az autonómia ügyében nem lesz előrelépés, kérni fogják a trianoni szerződést aláíró „bűnös” hatalmak mai miniszterelnökeitől, hogy gyakoroljanak nemzetközi nyomást Romániára. /Cs. P. T.: Székely Nemzetgyűlés gyulafehervári mintára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2006. június 16.
Gazda Zoltán, a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség elnöke bejelentette, hogy az MPSZ széki szervezete közösen a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrát, melynek érdekében máris tekintélyes bizonyító dokumentációs anyagot gyűjtöttek össze. Kérésüket a BKB elnöksége jeles közéleti személyiségekkel is alá kívánja íratni. Gazda közölte, hogy idén is kiadják a tavaly alapított Wass Albert-díjat. A Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész által készített bronzplakettből valamint az oklevelekből álló díjat a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöksége kapja meg ünnepélyes keretek között július 10-én Sepsiszentgyörgyön: Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter. Kimagasló erőfeszítésükért, a magyar karok, illetve a magyar egyetem visszaállításáért részesülnek a Wass Albert-díjban. /Az MPSZ beindítja Wass Albert rehabilitálására a jogi procedúrákat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./
2006. június 23.
A Magyar Polgári Szövetség erdélyi tiltakozásokkal fenyegetőzik, ha a magyar kormány nem változtat politikáján a határon túli magyarokkal szemben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, hogy a széki szervezet a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a magyar kormány felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mivel ezáltal elhanyagolandónak tekinti a magyar nemzet egyharmadát. “A Gyurcsány kormány elnemzetietlenítő törekvése számunkra az előző mandátumból is közismert, de azt a kijelentést, hogy a határon túli magyarságnak semmi köze a magyarországi átalakításhoz, határozottan visszautasítjuk. Ugyanis egy nemzet fogalma a miniszterelnök szűkös látószögén is túlterjed, annak tagjai a határokon túl is élnek, s ezt még a román sajtó is jobban tudja, mint a magyar kommunista és sikkasztásokkal gyanúsított miniszterelnök” – mondta. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2006. június 27.
Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokat fog rendezni a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Sepsi széki szervezete, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarság iránti politikáján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolásával a magyar kormány úgy döntött: a magyar nemzet egyharmada elhanyagolható tényező. Gazda Zoltán hozzátette: határozottan visszautasítják a magyar miniszterelnök azon kijelentését, hogy a határon túli magyarságnak semmi köze a magyarországi átalakításhoz, így a hivatal felszámolásához. „Egy nemzet fogalma a miniszterelnök szűkös látószögén is túlterjed, tagjai a határokon túl is élnek, s ezt még a román sajtó is jobban tudja, mint a kommunista és sikkasztásokkal gyanúsított magyar miniszterelnök” – szögezte le az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. /Gyurcsány-ellenes tüntetések várhatók. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./
2006. július 7.
A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a budapesti bejelentés, hogy a kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségi intézményrendszerben és a támogatáspolitikában. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség számára egyelőre nem világos, hogy az intézményi átszervezések és a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintenék a határon túli magyarságot. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de hozzátette: – A HTMH jelentőségének csökkentésével, önállóságának elveszítésével nem tudunk egyetérteni. Az RMDSZ tudni szeretné, hogy mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik a továbbiakban a Szülőföld Alap, és mi történik a szaktárcáknál a határon túli ügyekkel foglalkozó osztályokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a HTMH alkalmassága a jelenlegi körülmények között megkérdőjelezhető. Szerinte az erdélyi magyarságnak jóhiszeműen kell viszonyulnia a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki vezetője azzal fenyegetőzött, hogy szervezete tiltakozásokat szervez, ha a magyar kormány a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján nem változtat. Közölte: szervezete a HTMH felszámolása miatt is tiltakozik. – Egyelőre nincs mit nyilatkoznom a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerének bejelentett átalakításáról – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Hozzátette: – Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott legutóbbi budapesti találkozóján elveket és célokat fogalmazott meg, amelyekről a konkrétumok ismerete nélkül nem lehet felelős véleményt nyilvánítani. Ezért jelenleg arra várunk, hogy megküldjék a változtatások tervezetét, amelyet természetesen alaposan elemzünk, majd megtesszük észrevételeinket. Bízom abban, hogy nem ismétlődik meg az a helyzet, amikor rólunk, de nélkülünk döntöttek, vagyis nem állítanak kész helyzet elé bennünket, ahogy az nem is olyan régen már többször megtörtént – közölte a pártelnök. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elveti az értékmegőrzés, a nemzeti együttérzés, a hagyományőrzés és a modernizmus egyensúlyát. – Ráadásul a készülő döntés mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai is meghúzódnak, mert Gyurcsány nem tudja feledni azt, hogy a 2004. novemberi MÁÉRT-tanácskozáson a határon túli magyar politikusoktól vereséget szenvedett. – Azóta igyekszik kiszorítani a magyarországi ellenzéket és a felelősséggel gondolkodó határon túli magyarokat, és helyettesíteni őket a gazdasági életből toborzott haszonlesőkkel és a civil szférából önkényesen kiválasztott, közjogilag illegitim szereplőkkel. Ennek az igyekezetnek a része a most bejelentett leépítés is – vélekedett Duray Miklós. Kasza József vajdasági magyar pártvezető közölte, az adott ügyben egyelőre nem kíván nyilatkozni. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással van a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítása – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. Szerinte a HTMH megszüntetése inkább a Budapest által meghirdetett racionalizálás-leépítés trendjébe illik bele, és kevésbé áll kapcsolatban a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájának gyökeres megváltoztatásával. A KMKSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki, amiért az átalakításokról a magyar kormány nem tárgyalt a határon túliak képviselőivel. /A határon túliak várnak – Magyar kisebbségi vezetők a támogatási rendszer átalakításáról. = Népszabadság, júl. 7./
2006. július 18.
A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy a magyar kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségeket támogató intézményrendszerben és támogatáspolitikában. Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, egyelőre bizonytalan, milyen anyagi támogatások fölött dönthet az Illyés Gyula Közalapítvány. Szili Katalin házelnök kezdeményezésére a múlt héten összeült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Előkészítő Bizottsága, melynek célja az idei, várhatóan szeptemberben megrendezendő csúcstalálkozó előkészítése volt. Az eszmecserén részt vett minden határon túli magyar szervezet egy-egy képviselője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint egyelőre nem világos, hogy az átszervezés, a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintik majd a határon túli magyarságot. Egyetértett ugyan azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de tudni szeretné, mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik majd a továbbiakban a Szülőföld Alap? Gazda Zoltán, az RMDSZ politikai ellenlábasának számító MPSZ sepsiszéki vezetője jelezte, tiltakozásokat fog szervezni, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyelőre nem foglalt állást a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere tervezett átalakításáról, véleménye szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott találkozóján csak általános elveket és célokat fogalmazott meg. Duray Miklós, a MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elvesztette a nemzeti együttérzés, hagyományőrzés egyensúlyát, a készülő döntések mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai húzódnak meg. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással lesz a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítására, – nyilatkozta Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Nehéz vitatkozni azzal, hogy az átláthatóság növelésére, a támogatások elaprózódásának megakadályozására szükség van, de kérdéses, hogy ez megvalósul-e. Kovács Miklós sajnálkozását fejezte ki, amiért a magyar kormány nem tárgyalt a tervezett átalakításokról a határon túli magyarok képviselőivel. /Kárpátinfo/Felvidék.ma, júl. 17./
2006. július 28.
Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke a tusványosi táborban kijelentette: intézményesíteni kell a meglévő jogokat, még akkor is, ha nem vagyunk kormányon, mert a szlovákiai példa intő jel. Ha meg kormányon vagyunk, akkor próbáljuk minden erőnket intézményeink létrehívására összpontosítani. – Igen, harcolni kell a Bolyai Egyetemért, igen autonómia, igen Sapientia Egyetem, fönntartani és megerősíteni. Csak az intézményekben hiszünk. Csak akkor van értelme kormányzati felelősséget, s az azzal járó nehéz döntéseket vállalni kisebbségi szervezetnek, ha intézményeket tud létrehozni a saját közössége számára. A magyar nemzetpolitikának a legfontosabb célja, hogy a történelmileg, kulturálisan, s lehetőleg összetartozó nemzeti közösség különböző államokban lévő részeit ismét egyesíteni tudja. A második pillérünk, melyet érdemes megneveznünk, az, hogy a határon túl élő magyarok nem elvesznek az ország erejéből, hanem hozzáadnak. Tehát mi nem támogatjuk a határon túli magyarokat, hanem beruházunk a magyar nemzetpolitika jövőjébe. A harmadik dolog az, hogy a magyar gazdaságpolitika számára egységes Kárpát-medencei gazdasági térség létezik, ezért legyen szó gazdaságfejlesztésről, szakképzésről vagy oktatásról, ezt nem a magyar államhatárokon belül, hanem egy teljes Kárpát-medencei gazdasági összefüggésben kell kialakítani. A következő dolog, amit tennünk kell: világosan ki kell mondanunk, hogy ma a kulturálisan, lélekben, nemzetpolitikai szempontból összetartozó magyarság együttműködését az autonómiák tudják garantálni. Ezért a magyar külpolitikának nyilvánosan vállalnia kell az autonómia-törekvések szavatolását. Ki kell mondanunk: nincs kettős mérce. A baszkoknak van autonómia, a katalánoknak is, s a Finnországban élő svédeknek is van, de az erdélyi magyaroknak nincs. A következő tétel, amelyet nyilvánosan kell képviselnünk, hogy Magyarország érdekelt abban, éppen a magyar kérdés kedvező megoldása érdekében, hogy EU-s kisebbségi jogvédelmi szabályt alkosson meg. Míg ezt nem teszi meg, addig precedensekre fogunk hivatkozni a nemzetközi színtéren. Fontos dolog, hogy a világ közvéleménye előtt megjelenítsük azokat a veszélyeket, melyeket a határon túli nemzeti közösségeknek el kell szenvedniük. Erről is elkészítettünk egy lajstromot – mondta a pártelnök. /Gazda Zoltán: Orbán pillérei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./
2006. augusztus 1.
A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2006. augusztus 5.
A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki szervezete hihetetlennek tartja, hogy a rendőrségen továbbra is a ’80-as évek módszereit alkalmazzák. Miközben a Szent Anna-tónál a negyed évszázada történt rendőrségi megtorlásokra emlékeztek, a karhatalom erői részegen ismét háromszéki fiatalokat bántalmaztak brutálisan, s az azt rögzítő felvételeket is erőszakkal eltüntették. Az MPSZ felkéri a fényképet készítő áldozatot is, hogy indítson bírósági eljárást az agresszíven viselkedő rendőrök ellen. /Gazda Zoltán, elnök: Eljárást a rendőri brutalitás ellen! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./
2006. augusztus 5.
Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./
