|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 129 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-129 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gergely Imre 2016. június 6.Nagy Zoltán nyert GyergyószentmiklósonNagy Zoltán megbízott gyergyószentmiklósi polgármester, illetve a hivatalban lévő gyergyószéki polgármesterek nagy része folytatja tevékenységét – ezek az eredmények körvonalazódtak vasárnap éjfélkor. Még számolták a szavazatokat Gyergyószentmiklós több szavazókörzetében is vasárnap éjjel, de a polgármester-választás már eldőlt. Nagy Zoltán nagy különbséggel – a szavazatok mintegy 80 százalékát megszerezve nyerte el a városvezetői tisztséget. A megbízott polgármesterből választott polgármester lett. „Jól eső érzés látni, hogy az emberek értékelték az elmúlt időszak munkáját” – nyilatkozott Nagy Zoltán, frissen megválasztott polgármesterként vasárnap késő este 11 órakor. „A városnak nincsenek jobboldali vagy baloldali problémái, hanem megoldani való problémái vannak. Éppen ezért nem szeretnék egyik vagy másik oldal kizárólagos polgármestere lenni, hanem az egész város, Gyergyószentmiklós polgármestere. A következő időszakban fő feladatomnak tekintem, hogy megteremtsem a képviselő-testületben azt az egységet, ami hiányzott eddig” – fogalmazott. A gyergyószentmiklósi képviselő-testületnek egyébként valószínűleg négy párt lesz a részese. Többséget szerzett az MPP, erős lesz az RMDSZ-csoport is, és a részeredmények azt jelzik, bejutott a POL és a PNL is. Hogy melyik frakció hány tagból áll, később derül ki. Borszéken Mik József, Újfaluban Egyed József, Csomafalván Márton László Szilárd, Alfaluban Gáll Szabolcs lesz a polgármester a következő négy évben is. Ez derült ki a vasárnap éjfélkor megtudható adatokból. Információink szerint Újfalu községben szoros volt a különbség, kevés szavazattöbbséggel nyert Egyed József. Máshol ellenben meggyőző fölénnyel nyertek a jelenlegi vezetők. Remetén és Ditróban ez nem is volt kérdés, Laczkó-Albert Elemér és Puskás Elemér egyedüli jelöltekként indultak a választáson. Vaslábon a számítógépes rendszer akadozása nehezítette az adatok feldolgozását, a legtöbb szavazatot a korábbi polgármester, a PSD színeiben induló Tinca Mihail-Dumitru szerezte meg. Az RMDSZ jelöltje, Fórika István Marosfőn szerzett több szavazatot, míg a legkevesebb voksot a független Vaidos Marcel-Nucu kapta, aki a vaslábiak körében volt népszerűbb. Maroshévízen az éjfélig megszámolt szavazatok számából az látszik, a jelenlegi polgármester, a PNL-s Platon Stelu újabb négy évre megbízatást nyert. Különös figyelem övezte a szárhegyi választást, ahol biztos volt, új polgármestere lesz a községnek. Vasárnap késő este Danguly Ervin független jelölt mintegy száz szavazattal vezetett az RMDSZ-es Ferencz Tihamér előtt. A nagyobb létszámú körzet szavazatainak számlálása azonban még nem fejeződött be éjfélre. Tölgyesen az egyetlen magyar jelöltnek, az RMDSZ színeiben induló Csibi Lászlónak három személlyel kellett megméretkeznie, akik szintén a polgármesteri székre pályáztak. Köztük van a jelenlegi polgármester, Vancu Marcel (PSD), Hîrlav Gabriela (PNL) és Țifrea Vasile (PND). Éjfél előtt fél órával Csibi László elmondta: egyetlen körzetből sem tudhatnak eredményt, a szavazóbiztosok telefonjait kikapcsoltatták, a polgármesterekre leadott szavazatok összeszámlálását utoljára hagyták. A választás napján rendellenességről nem szerzett tudomást az RMDSZ jelöltje, azt viszont elmondta, hogy Vancu Marcel megalapozta a támogatottságát az elmúlt időszakban. A fiatalságot célozták meg, költségvetésből különítve el alapot, hogy ősszel minden iskolásnak, tehát több mint 300 személynek táblagépet vásároljanak, amihez internetbérlet is társult. Gazdag volt a gyereknap is, így Csibi vasárnap éjjel vélekedett, a következő mandátumban is marad az eddigi polgármester. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. június 7.Ők lettek a gyergyószéki községek vezetőiGyergyószéken Szárhegyen és Újfaluban volt a legszorosabb küzdelem a vasárnapi választáson. Itt a leginkább megosztott a közösség – ezt mutatja a polgármesterjelöltekre és a képviselő-testületi választáson leadott szavazatok aránya is. Gyergyószárhegyen Danguly Ervin lesz a polgármester. Az ő 941 szavazata közel háromszázzal több, mint a 649 voksot kapó Ferencz Tihaméré. Dangulynak független polgármesterként egy olyan önkormányzatot kell vezetnie, ahol 7–6 arányban az EMNP-MPP koalíció nyert az RMDSZ-szel szemben. A különbség mindössze 35 szavazat volt. 1565 érvényes szavazatot számoltak össze, melyből 800-at az EMNP-MPP listára, 765-öt az RMDSZ-re adtak le a szárhegyi és güdüci választók. 120 szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez. A töredékszavazatok visszaosztása után alakult ki a 7–6-os eredmény. A 2012-es választáson is szoros volt az arány, de akkor az RMDSZ szerzett 7 mandátumot, az EMNP 5 tanácsosi helyet és az MPP 1 tisztséget. Gyergyóújfalu községet Egyed József vezeti a 2039 szavazó részvételével lezajlott választás eredményeként a következő négy évben is. Itt a polgármester-választás is igen szoros eredményt hozott, az MPP-s Egyed József 784 szavazattal nyert, és így lesz harmadik alkalommal is polgármester. A második helyen az RMDSZ-jelölt Sólyom László végzett 690 vokssal. A független Simon Csaba 490 szavazattal lett harmadik. A képviselőválasztást az RMDSZ nyerte, 830 szavazattal, az MPP-re 711-en adták voksukat. A függetlenként induló Simon Csabára 385-en szavaztak, azaz egymaga három mandátumnak megfelelő szavazatot kapott. Ugyanis a választási részvétel alapján 128 szavazat kellett egy képviselői hely megszerzéséhez.. Persze Simon Csaba csak egy képviselő tisztséget tölthet be a testületben. A szavazatok visszaosztása során döntetlenre végzett a két párt. A testületet így 7 RMDSZ-es, 7 MPP-s és a független Simon Csaba alkotják majd. 2012-ben 8–7 volt az arány az MPP javára. Gyergyócsomafalván nem borult a papírforma, Márton László Szilárd harmadszor is megszerezte a szavazatok többségét. Az 1906 szavazó közül az RMDSZ jelöltjére 1239-en, az ellenfelére, az MPP-s Székely Leventére pedig 644-en voksoltak a vasárnapi helyhatósági választáson. A 13 tagú testületben az RMDSZ-nek 8, az MPP-nek 5 képviselője lesz az elkövetkező négy évben, akárcsak jelenleg. Az RMDSZ-re 1123-an míg az MPP-re 696-on szavaztak. Egy mandátumot 139 szavazat jelentett a részvételi számokból kiszámítva. Egy független jelölt is indult a választáson, kevés sikerrel. Farkas Attila mindössze 35 vokssal nem jutott be a testületbe. Ditró községben 1527-en járultak az urnák elé. Az RMDSZ-es Puskás Elemér polgármesterjelölt 1428 érvényes szavazatot kapott. A képviselő-testületbe 13 RMDSZ-es és 2 EMNP-s jelölt került be. Az RMDSZ-listára 1254, az EMNP-ére 219-en adtak le érvényes szavazatot. Egy mandátumhoz 98 szavazat kellett. Az elmúlt mandátumban is hasonló volt a testület összeállítása, annyi különbséggel, hogy a 13 RMDSZ-es képviselő mellé akkor 2 MPP-s jutott be. Remete községben 3292 személy járult vasárnap az urnák elé, ez a szavazati joggal rendelkezők 63,67 százaléka, ami kiemelkedően magas úgy a térségben, mint az országos átlagot tekintve is. Az egyetlen polgármesterjelöltre, Laczkó Albert Elemérre leadott érvényes szavazatok száma 3137. A képviselő-testület összetétele: 14 RMDSZ, 1 EMNP. Számszerűen: az RMDSZ listájára 2925, az EMNP-re 295 szavazatot adtak le. Alfaluban és Borzonton összesen 2065 személy szavazott. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, és az előválasztás adatait igazolva, az RMDSZ-es Gáll Szabolcs nyerte el a szavazatok többségét és egyben újabb négy évre a polgármesteri széket. Gáll Szabolcs 1668 szavazatot kapott, míg ezzel szemben az EMNP-jelölt Simon Attila mindössze 318-at. A képviselő-testületbe három párt indított jelölteket, valamint egy független jelölt, Gál Mihály is számított a polgárok szavazataira. Gál Mihály azonban nem lesz tagja a következő testületnek, hiszen 67 szavazatot kapott, míg 96-ra lett volna szükség egy mandátum megszerzéséhez. Az önkormányzatba mindhárom magyar párt bejutott. A többséget az RMDSZ szerezte meg, 1478 szavazatot gyűjtve. Az MPP 248, az EMNP 140 voksot kapott. A 15 tagú testületbe így 12 képviselőt az RMDSZ, 2-t az MPP, 1-et pedig az EMNP küldhet. Négy éve, Gáll Szabolcs függetlenként lett polgármester és szintén elegendő szavazatot kapott a képviselő-testületbe jutáshoz is. Mivel a polgármesteri tisztséget választotta, helye felszabadult, a visszaosztások nyomán pedig 7 RMDSZ-es, 5 MPP-s, két EMNP-s és egy független, azaz Gál Mihály alkották a 2012-ben megválasztott testületet. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. július 5.Árus: panaszokat kell tenni az Európa TanácsnálAz összes Hargita megyei önkormányzat által elfogadott autonómia-határozatot érvénytelenítette a bíróság – közölte pénteken Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa. Árus Zsolt SZNT tisztségviselő szerint Bukarest célja, hogy az Európa Tanács ne is szerezzen tudomást a Székelyföldi törekvésekről. A kormánymegbízott emlékeztetett, hogy Hargita megyében 42 település önkormányzata fogadta el a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. A határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére fogadták el az önkormányzatok 2014-től kezdődően. A városok közül a gyergyószentmiklósi, Csíkszeredai, Székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, Tusnádfürdői és szentegyházi önkormányzat tett eleget az SZNT felkérésének, a többi érintett önkormányzat községeket jelent. A prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg egyenként az önkormányzati döntéseket, arra hivatkozva, hogy azok alkotmányellenesek. Az SZNT gyergyószéki szervezetének vezetője, Árus Zsolt szerint, ilyen bejelentés már korábban is elhangzott, a prefektus célja megüzenni a polgármestereknek meg önkormányzatoknak, hogy ne is próbálkozzanak, mert lám semmi értelme, a bíróságon úgyis mindig a prefektus nyer. Árus szerint ez összefüggésben van azzal, hogy június 28-án Strasbourgban az Európa Tanács egy testületének ülésén, négy Székelyföldi polgármester kérésére, napirenden szerepelt a romániai zászlótörvény. A Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi, Egyed József gyergyóújfalvi, Vass Imre makfalvi és Zoltáni Csaba székelyderzsi polgármesterek által megfogalmazott beadvány megtárgyalását végül októberre halasztották mert az összes romániai küldött testületileg távol mAradt. Árus Zsolt szerint ettől függetlenül, újból bizonyítást nyert, hogy van keresnivalója a Székelyföldi jogsértések miatt hangjukat hallatóknak az Európa Tanácsnál, mert ez a testület, a hozzá intézett kérésekkel érdemben foglalkozik. „A Bukaresti hatalom éppen ezért azt szeretné elérni, hogy ilyen megkeresések ne is szülessenek, ennek a jegyében született a prefektusi »tájékoztatás« is” – szögezi le Árus. Szerinte a Bukaresti hatalom célja az, hogy több ilyen határozat ne érkezzen az Európa Tanácshoz Romániából. Az SZNT tisztségviselője szerint az önkormányzatok le kell vonják a következtetést, hogy ez helyes, eredményekkel kecsegtető út, tovább kell hát menni rajta. „Bármilyen jogsértést követ el a központi hatalom, bármilyen módon korlátozza a helyi autonómiát és a közösségek jogait, igenis erről panaszt kell tenni az Európa Tanácsnál és kérni kell, hogy az lépjen közbe”. Árus megjegyzi: Székelyföldön több tíz magyar többségű önkormányzat van, amelyik még nem fogadta el a petíciós határozatot, Gyergyószéken is kettő. Azokat továbbra is arra buzdítják, hogy tegyék meg ezt a lépést. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. július 6.Nagy Zoltán: a fejlődéshez elengedhetetlen a békességNagy Zoltán alpolgármesterből lett megbízott polgármester, júniustól pedig a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ együttműködése révén választott polgármester Gyergyószentmiklóson. Átszervezéssel, rendrakással kezdi a munkát. – Választott polgármesterként dolgozik a júniusi helyhatósági választások óta. Melyek az első tennivalók? – Ez az az időszak, amikor meglátásom szerint új alapokra kell helyezni a városháza működését. Már korábban is láttam, hogy egyes személyekre, irodákra túl nagy súly nehezedik, némelyek ennek nem tudnak úgy megfelelni, ahogy kellene. Az átszervezésnek már korábban meg kellett volna történnie, Mezei János volt polgármester is tervezte, de miután eltávolították, ez elmAradt, de most eljött az ideje. – Hosszabb ideje napirenden szerepel a közszolgáltatások helyzete. A fűtésszolgáltató távozni akart, a közüzemek csődbe ment. Ezeknek a problémáknak a megoldása Önre hárul. – Így van, és elmondhatom, hogy már a megoldásokat is tudom mindegyik kérdéses közszolgáltatás helyzetének rendezésére. A fűtés ügyében például november óta tárgyalások, egyeztetések folynak az E-Starral, de más érintettekkel is. A nyár végéig nagyon fontos döntéseket kell meghozni. Hogy konkrétan melyek ezek, egyelőre, míg a tárgyalások folynak, nem mondanék többet. A közüzemek, a víz- és csatornaszolgáltatás kapcsán is tudjuk, merre van a kivezető út. Közöltük, hogy kistérségi szolgáltató létrehozásán dolgozunk. Leszögezem: év végéig rendezni akarom ezeket a sok fejtörést okozó és a várost bizonytalanságban tartó közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyeket. – Hogyan értékeli a választás eredményét, hogy a szavazatok 84 százalékát sikerült megszerezni? – Természetesen jólesik, hogy ilyen nagy arányban támogattak szavazatukkal a választáson résztvevők, ugyanakkor hatalmas felelősség is ez. Az eredményből azt szűrtem le, hogy az embereknek nagy elvárásaik vannak irányomban, ennek meg kell felelnem. – Miként látja az önkormányzati testületben kialakult erőviszonyokat? – A szavazók távolmAradásának a következménye, hogy az erőviszonyok felaprózódnak. Ebben azonban jelen esetben nem látok problémát. Azáltal, hogy több szervezet is bejutott, több nézet megjelenik, színesebb lesz a testület. És ha ez a sokszínűség pozitívan jelentkezik, az csak hasznára lehet a városnak. Az is hasznos lehet, hogy a román közösség is képviselve van a nemzeti liberális párti (PNL) Teodor-Constantin Dobrean úr révén. Ő már korábban is felajánlotta segítségét, kapcsolatrendszerét, politikai összeköttetéseit a város érdekében, biztos vagyok benne, hogy együttműködésünk, részvétele a testületben, eredményes lesz. Különösen fontos, hogy a választás előtti megegyezések jóvoltából az RMDSZ-szel közösen fogunk dolgozni. Ez az összefogás egy erős, stabil többséget jelent, ami – bízunk benne – nyugalmat hoz politikai szinten is. – Gyergyószentmiklóson szokatlan az is, hogy a másik tábor, jelen esetben az RMDSZ jelöl alpolgármestert. – Hosszú ideje hangoztatom, hogy a város fejlődéséhez elengedhetetlen a békesség. A választások előtt sikerült leülnünk egy asztalhoz az RMDSZ-szel. Korábban több kérdésben is radikálisan különböző állásponton voltunk, ellenséges volt a viszony. A választások előtt mégis tudtunk beszélni egymással az együttműködés érdekében. Ekkor jelezte az RMDSZ: függetlenül attól, hogy melyik párt hány képviselőt juttat az önkormányzati testületbe, alpolgármestert jelölnének. Mi ezt elfogadtuk. – Jelöltjük, György István személyét viszont sokan ellenzik. – Az RMDSZ-nek György István volt az egyedüli jelöltje. Elképzelésük szerint ő tudja legjobban képviselni értékrendjüket, felfogásukat a városvezetésben. Az együttműködés egy új helyzet. Volt tiszta RMDSZ-es vezetés, láttuk az MPP-s vezetést is. Úgy látjuk, közösen kell dolgoznunk, akkor lehetünk eredményesek. György Istvánt gyergyóalfalvi polgármestersége idején személyesen nem ismertem közelről, mondanak róla sok mindent, de amióta pár napja együtt dolgozunk, segítőkész, tenni akaró embernek látom. Ami viszont tény, és ez a legfontosabb: munkáját jellemzi, hogy Alfalu az első község volt a környéken, de talán egész Székelyföldön, ahol kiépült a víz- és csatornarendszer, megtörtént az aszfaltozás. – Így, a mandátuma elején milyen célt tűzött ki a következő négy évre? – Szerencsére nem a nulláról kell kezdenem, alpolgármester voltam, és egy éve meg kellett ismerkednem a polgármesteri munkával is. A látványos eredmények azonban csak egy-két év múlva várhatók, ugyanis most nyílnak meg a pályázati lehetőségek. Júliusban nyújtjuk be a tömbház-rehabilitációs pályázatot, közel 30 tömbház újul meg. Ezzel a város arculata is jelentősen javul, de a lakók is láthatják majd az előnyeit a csökkenő fűtésszámlán. A felújításig azonban még idő kell. Az ősszel lesz lehetőség annak a pályázatnak a benyújtására, ami 14 utca – vagy több – teljes felújítását hozza. Az is látványos eredmény lesz, de szintén időbe telik a pályázat lebonyolítása. Ami viszont biztos, jövő évben megtörténik az úgynevezett teherforgalmi út – a Halászok–Békény–Dózsa György útvonal újjáépítése pályázat révén vagy megyei tanácsi segítséggel. Ha esetleg erre nem nyílik lehetőség, akkor hitelből újítjuk fel, további halasztást nem tűrhet. Gergely Imre Krónika (Kolozsvár) 2016. július 19.Megszűnt Mezei János hatósági felügyeleteJogerősen megszüntette a Mezei János volt gyergyószentmiklósi polgármester ellen elrendelt hatósági felügyeletet a Marosvásárhelyi táblabíróság – számol be Gergely Imre a kronika.ro-n. Mezei most már minden akadály nélkül találkozhat, kapcsolatba léphet utódjával, Nagy Zoltánnal, de azokkal a személyekkel is, akik érintettek voltak a vizsgálatban. A Hargita megyei törvényszék korábban rendre a tiltó rendelkezések megszüntetése mellett döntött, de az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály fellebbezésére a Marosvásárhelyi táblabíróság mindig meghosszabbította a hatósági felügyelet érvényességét, pénteken azonban jogerősen megszüntette a tiltó rendelkezéseket a volt polgármesterrel szemben. Mezei János érdeklődésünkre elmondta, egyelőre óvatos, ugyanis még írásban nem kapta kézhez a táblabíróság végzését. A vádhatóság szerint Mezei azáltal követett el hivatali visszaélést polgármesterként, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a Budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti telek nem lett volna eladható a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A vád szerint Mezei akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. augusztus 4.Nemzetstratégiáról és erdélyi jövőképről az EMI-táborbanMerre tovább erdélyi magyarság? címmel tartanak politikai kerekasztal-beszélgetést augusztus 12-én, pénteken 12 órától az EMI-táborban. A szervezők mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt, mind pedig az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőjét meghívták. „A meghívókat Kelemen Hunor, az RMDSZ, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt országos elnökéhez juttattuk el, arra pedig, hogy jelen lesznek-e rendezvényünkön, későbbiekben kapunk választ” – fogalmazott Sorbán Attila Örs, az augusztus 10-14. között sorra kerülő 12. EMI-tábor főszervezője. Mint mondta, az EMI kiemelt fontossággal kezeli a romániai magyar közélet történéseit, ennek megfelelően az elmúlt évekhez hasonlóan idén is igyekeznek a táborban részt vevő fiatalokhoz közel hozni az erdélyi magyar politika szereplőit. A szervezők célja egy olyan kerekasztal-beszélgetés megszervezése, melyet a romániai magyar közösség jövőjének minden szempontját felvonultató értekezésként tarthatnak számon. „Az EMI, illetve az EMI-tábor pártoktól függetlenül működő szervezet és rendezvény, ám fontos, hogy a fiatalok ismerjék és érdekeltek legyenek az erdélyi politikában” – hangsúlyozta a főszervező, aki úgy vélekedik: ehhez elengedhetetlen, hogy ne csak egy erdélyi magyar párt, hanem mindhárom nemzetstratégiai álláspontját megismerhessék. Sorbán elmondta, a politikai alakulatok vezetőitől még várják a visszajelzéseket. Hozzátette, arra biztatja ugyanakkor az érintett személyeket, amennyiben az időpont nem felel meg számukra, küldjék el a párt egy másik tagját az eseményre, hiszen az elmúlt időszak történései következtében 2016-ban igencsak aktuális nemzetstratégiáról és jövőképről beszélni. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. augusztus 9.Zene és politika Gyergyóban: indul az EMI-táborMegérkeztek az első táborozók, zajlott a színpadok, előadósátrak építése Gyergyószentmiklós határában, a hármas kilométernél. Ez volt a kép kedden délután. A nyitányra, szerdán délre mindennek készen kell állnia. Indul a 12. EMI-tábor, ahol vasárnapig fajsúlyos közéleti, politikai kérdések kerülnek napirendre, és esténként koncertektől lesz hangos a völgy. Számos sátor már állt kedden a rendezvény helyszínén, a Hétvirág panzió közelében, megérkeztek az első táborozók is az Erdélyi Magyar Ifjak fesztiváljára. Szerdán elkezdődik az előadás- és koncertsorozat. Biztosat jósolni még nem lehet, de az előjelek szerint ezúttal is több ezren fordulnak majd meg itt az öt nap alatt. Hetijegyből előzetesen már többet eladtak, mint egy évvel korábban, és a Facebook-visszajelzések száma is jóval nagyobb, mint 2015 nyarán – mondja az EMI vezetője, Sorbán Attila Örs. A programsorozat szerdán 13 órakor hivatalos tábornyitóval kezdődik, a délután folyamán pedig sorban indulnak az előadások, beszélgetések a különböző sátorhelyszíneken. A Jogaink sátorban a nevéből is adódóan állampolgári és kisebbségi jogokkal kapcsolatos témák lesznek terítéken, de tartalmas programok várják az érdeklődőket a Szénásban, a Keskeny út vagy a Művészsátorban is. A gyermekek számára is érdekes lesz a kínálat, de lesznek például hagyományőrző harci bemutatók is. Az EMI-tábor fő helyszíne napközben az Előadósátor, ahol idén is számos közéleti, valamint történelmi témáról hallhatnak értekezéseket a táborozók. Szerdán Berecz András mesél, csütörtökön Mandics György, a magyar őstörténetet új megvilágításba helyező Karacsay-kódex kutatója ismerteti kutatásai eredményeit. A hatvanadik évfordulóra való tekintettel az 1956-os forradalom lesz az idei tábor egyik központi témája. Így csütörtökön Popély Gyula történész Az ’56-os forradalom és kihatása Felvidékre címmel tart előadást, majd Wittner Mária és Murányi Levente egykori forradalmárok csatlakozásával kerekasztal-beszélgetés veszi kezdetét Fiatalként ’56-ban címmel. Az autonómia témája köré épül a pénteki nap, kerekasztal-beszélgetésre kaptak meghívást az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt vezetői. Az EMNP-elnök, Szilágyi Zsolt jelezte, biztosan jelen lesz Gyergyószentmiklóson, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenben zsúfolt programjára hivatkozva nem vesz részt a beszélgetésen. A tábor szervezői kérték, ebben az esetben küldjön valakit maga helyett. Biró Zsolt még nem adott végleges választ, de a szervezők valószínűnek tartják, az MPP-elnök elfogadja a meghívást. Pénteken tart előadást Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Az erdélyi magyarságot érintő jogsértéseket járja körbe a szombati nap programja: Tőkés László, Gergely István és Szabó Gyula részvételével zajlik beszélgetés Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: A Szekuritátétól a SRI-ig címmel. Nem meglepő módon, a Kézdivásárhelyi Beke-ügy is téma lesz, erről Szőcs Csongor és Tóth Bálint, valamint Tőke Ervin beszélnek. Ugyancsak szombaton tart előadást Vona Gábor, a Jobbik elnöke Magyarok Európában. De lesz-e még Európa? címmel. Vasárnap Raffay Ernő történész A magyarországi kommunizmus és az ’56-os forradalom című értekezésére kerül sor az Előadósátorban. Zenei programok Összesen tíz nagyszínpadi koncertet tartanak a 12. EMI-táborban: a Dorothy és a Road szerdán, a Kowalsky meg a Vega és a Zorall csütörtökön, a Beatrice és a Kalapács pénteken, a Hungarica és a Romantikus Erőszak szombaton, míg az Ismerős Arcok és a Moby Dick vasárnap lép fel. Emellett a Kisszínpad is szórakozási lehetőséget biztosít esténként, itt Gyergyószentmiklósról a The Blast, a No Sugar és az Alteregó, a Sepsiszentgyörgyi Domination, a magyarországi Hatás Alatt, valamint a Székelyudvarhelyi Shadows ad koncertet. Záróeseményként a tábortűz mellett gitáresten a Miklós Fiúk Band idézi meg a magyar rock és blues nagyjait. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. augusztus 10.EMI-tábor: nagy dolog a szabadság„Ilyen nagy dolog a szabadság?” – ez a Márai Sándor-idézet a 12. EMI-tábor mottója. Nagy dolog, és ez csak mostanság válik egyre érezhetőbbé – hangzott el a Gyergyószentmiklós közelében vasárnapig tartó fesztivál szerdai megnyitóján. „Elkényelmesedtünk, nem értékeljük megfelelően a szabadságunkat” – hangzottak Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szavai a tábornyitón. Kifejtette, az elmúlt másfél évben kellett rájönnie, a Mezei János ellen zajló eljárás alatt, hogy mit jelent, ha az ember azt tesz, amit akar, és úgy él, ahogyan akar. Mivel egy ideig nem voltak jellemzők a tiltások, jogkorlátozások, meghurcoltatások, elfelejtették az emberek, hogy mi is a szabadság értéke. „Azt is elfelejtettük, milyen a megtartó erővel bíró, összeforrott közösség. Elbizonytalanodtunk, sokszor féltünk határozottan kiállni jogainkért, embertársainkért, barátainkért” – állapította meg Nagy Zoltán. A mai fiatalok szerencsére nem a harcmezőkön kell megtapasztalják, milyen harcolni a szabadság kivívását. Jó lehetőség az EMI-tábor arra, hogy erről beszéljenek a részvevők, megértsék, hogy semmi nincs elveszve még, de ki kell állni a szabadságért, érdemes érte a küzdelmet vállalni – mondta a polgármester. Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője, a tábor fő szervezője szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen hatvan éve a Budapesti ifjak fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, ami – ma már erőszak nélkül, de – elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként minden alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki Sorbán, hozzátéve, hogy az EMI-tábor célja az ittlévőkből olyan közösségmagot formálni, amely az említett folyamatnak ellen tud állni. Sorbán Attila Örs külön megemlítette a Kárpátia zenekart, amely nem csak rendszeres fellépője volt eddig minden évben a fesztiválnak, de támogatója, segítője is, nélkülük lehet, hogy nem is létezne az EMI-tábor. Most nincs a Kárpátia a fellépők között, nem lehet, mert az énekes Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. A Kárpátia, ha nem is lehet jelen, most is szerepet vállalt abban, hogy a tábort idén is meg lehessen szervezni – emelte ki Sorbán. Szerdán délután elindult a különböző tematikus sátrak programja, csütörtök délelőtt 10 órakor a nagysátorban Mandics György mutatja be a Karacsay-kódexszel kapcsolatos kutatásait. Ezt követően az 1956-os forradalom témakörében hangzanak el előadások Popély Gyula történész, valamint Wittner Mária és Murányi Levente szabadságharcosok részvételével. Délután A gyermek áldás, a család jövő címmel Dánél Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke beszél. A Jogaink sátorban 14 órakor nagyon is közérdekű téma lesz napirenden: Találkozás a rendőrrel – hogyan kezeljük az ilyen helyzeteket? A Keskeny út sátorban 12 órakor kezdődik Bartha Éva klinikai szakpszichológus előadása a Felépülés a szenvedélybetegségekből címmel. A művésztáborban agyagozásra nyílik lehetőség, a gyermeksátorban a kicsiket szórakoztató programok zajlanak. A szénásban 14 órától Rovásírás a számítógépen címmel tart előadást Tisza András rovásírás-szakértő. A Hagyományőrző téren 12 órától Honfoglaláskori viselet- és fegyverbemutatót tart Tölgyesi Béla. Lesz még túra, borkóstoló és lovaglási lehetőség is. Este a nagyszínpadon 20 órától a Kowalsky meg a Vega, majd 22-től a Zorall koncertezik. A kisszínpadon 18 órától táncoktatás lesz a Bekecs néptáncegyüttes tagjaival. Éjféltől pedig a The Blast zenekar csap a húrok közé. A táborba autóbuszok viszik a városból az érdeklődőket. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. augusztus 11.EMI-tábor: a mai fiatalok is kiállnának a barikádraFiatalként ’56-ban – ez volt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a címe, amelynek vendégei Wittner Mária és Murányi Levente 1956-os szabadságharcosok, valamint Popély Gyula történész voltak az EMI-táborban. Noha ma a politikai környezet és a fiatalok mentalitása is más, ha a sors úgy hozná, ők is kiállnának a barikádokra – vélik. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelegve került sor a csütörtöki kerekasztalra, ahol saját forradalomélményeikről, majd az azt követő meghurcoltatásaikról mesélt a két forradalmár. A felvidéki történész pedig, aki gyermekfejjel a rádión át követte az eseményeket, a forradalom csehszlovákiai következményeiről beszélt a hallgatóknak. „Nem írhatjuk le ezt a generációt, akik még nem voltak olyan helyzetben, hogy a barikádokra kellene állniuk, nem jósolható meg, hogy mi történne. De úgy gondolom, hogy ők, akik már a szabadságban nőttek fel, nem adnák könnyen a szabadságukat, ha arra kerülne a sor” – fogalmazott Wittner Mária. Elmondta, az 50-es évek „jampeceknek” nevezett fiataljaiból senki nem nézte ki, hogy a barikádokon fognak kikötni és harcolni a szabadságért. Mégis ott voltak, harcoltak, és életüket adták érte. Úgy gondolja, a mai fiatalok is megtennék ezt. Mirányi László elmondta, sok fiatallal találkozik történelemórákon, akik nagyon is érdeklődnek, hogy miként lehetett helytállni benzines üvegekkel a tankokkal szemben, érdeklik őket az ’56-os események. Vannak ma, akiket „elhülyített” az őket érő sok negatív hatás, de a többségük mai is a hazáját szerető fiatal. Ha szükség lenne rá, ma sem ketten-hárman, hanem nagyon sokan lennének a barikádokon – vélte. Wittner Mária leszögezte, a harcuk nem ért véget, ma is folytatják, csak nem fegyverrel, hanem azzal, hogy továbbviszik a forradalom szellemiségét, és igyekeznek átadni a fiataloknak, a jó útra irányítani őket. A jó út pedig a magyar út – jelentette ki. Az EMI-tábor közéleti-politikai előadásai, kerekasztal-beszélgetései péntektől indulnak be igazán. Délelőtt tíz órára a három erdélyi magyar párt vezetőit várják, hogy megosszák gondolataikat. Eddig Szilágyi Zsolt EMNP-elnök jelezte biztosra részvételét, az RMDSZ és az MPP részéről még várják a visszajelzést. A téma: merre tovább, erdélyi magyarság? Délután egytől Izsák Balázs, az SZNT elnöke válaszol a hallgatók kérdéseire Milyen is lesz az autonómia? témában. Szombaton délelőtt tíztől egy mindig aktuális téma kerül napirendre. Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Szabó Gyula egyháztörténeti kutató és Tőkés László európai parlamenti képviselő részvételével. Délután egy órától az elmúlt év legnagyobb megdöbbenést kiváltó ügye, a „Beke-ügy” lesz terítéken. Terrorizmus vagy megfélemlítés? a címe egy újabb kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Szőcs Csongor, a HVIM Kézdivásárhelyi elnöke, Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Tőke Ervin Csíkszeredai városi tanácsos, a Minta elnöke lesznek a vendégek. A két erdélyi téma között kerül sor 11.30-tól Vona Gábor Jobbik-elnök előadására, aki rendszeres részvevője az EMI-tábornak. Témája ezúttal: Magyarok Európában. De lesz-e még Európa? Vasárnap Raffay Ernő történész várja a hallgatókat, előadásának témája a magyarországi kommunizmus és az ’56-os forradalom. Mindemellett még számos érdekes előadás és egyéb rendezvény helyszíne lesz az EMI-tábor. A legtöbb részvevőt az esti koncertek vonzzák. Pénteken a Beatrice és a Kalapács, szombaton a Hungarica és a Romantikus Erőszak, vasárnap pedig az Ismerős Arcok és a Moby Dick együttesek lépnek fel 20, illetve 22 órától. A kisszínpadon péntek éjfélkor a No Sugar, szombaton 18 órától a Shadows, 24 órától pedig az Alteregó koncertezik. Vasárnap éjfélkor tábortűz zárja a 12. Emi-tábort, ahol a Miklós Fiúk Band zenél. A tábor részletes programja az emitabor.hu címen található meg. A helyszínre autóbuszok szállítják a táborozókat Gyergyószentmiklósról, ezek menetrendje a buszmegállókban van kifüggesztve. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. augusztus 18.Állami terror és állatmesékFajsúlyos közéleti kérdésekről szóltak a kerekasztal-beszélgetések és pódium-előadások a 12. EMI-táborban, Gyergyószentmiklóson augusztus 10. és 14. között. Terítékre került az RMDSZ– MPP választási szövetség, a migránsválság és a székely „terrorizmusügy” is. Az EMI-tábor plakátja beszédes. Nem annyira az azon olvasható előadók, a fellépő együttesek neve mond sokat, hanem az, hogy több helyen feltűnő törlések láthatók. Nem véletlen ez. 2016 Romániájában vannak személyek, akik a hatalom fellépése miatt nem lehetnek jelen, léteznek mondatok, amelyeket még ma sem lehet szabadon kimondani – fogalmaz Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője. Ezzel arra utal, hogy idén nem koncertezhetett Gyergyószentmiklóson a Kárpátia zenekar, mert az énekes, Petrás János és a zenekar ellen eljárást indított a romániai ügyészség, mivel egy tavalyi koncerten „a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”. Sorbán szerint az EMI-tábor az erdélyi fiatalok lázadása az ellen, ami ellen 60 éve a Budapesti ifjak is fellázadtak, az ellen, ami nyirbálja, elveszi a szabadságjogokat, az ellen, ami – ma már erőszak nélkül – de elüldöz a szülőföldről. Vészjósló folyamat indult el, amelynek részeként alapos indok nélkül letartóztatnak embereket, és kitiltanak az országból magyarországi személyeket. Meg kell állítani ezt – jelentette ki az EMI-vezető, hozzátéve: az EMI-tábor célja, hogy az ittlévőkből egy olyan közösségmag formálódjon, amely az említett folyamatnak ellen tud állni. A szürke marha, a puli és a bolha Az EMI-táborban számos tematikus sátorban zajlottak hagyományőrző, életmód- és más témájú rendezvények, esténként ezrek szórakoztak a koncerteken, ahol többek közt a Kalapács, a Road, a Moby Dick és az Ismerős Arcok is fellépett. De a figyelem központjában elsősorban az előadósátor áll, ahol neves közéleti személyiségek, politikusok a meghívottak. Jellemző, hogy mindig vannak a meghívás ellenére távol mAradók. Ilyen volt most az RMDSZ, hiányában nem lehetett teljes az a kerekasztal, ahová a három erdélyi magyar párt vezetőit várták. Csak ketten érkeztek meg: Szilágyi Zsolt EMNP-elnök Biró Zsolt MPP-elnökkel vitázott. Kelemen Hunor korábban jelezte, hogy más programja miatt nem lesz jelen, és – habár kérték – mást sem küldött maga helyett. A moderátor igyekezett a közös pontok, az együttműködési lehetőségek felé terelni a beszélgetést, ám a hallgató azzal a benyomással mAradt, hogy ilyen közös témák nincsenek is. Szilágyi Zsolt szerint az MPP feladta az autentikus, önálló politizálását azzal, hogy az RMDSZ-szel paktumot kötött. Az RMDSZ–MPP-csoport „Bukarest-konform” politikát visz tovább, ami óriási hiba, nemzeti ügyekben eredmények elérésére képtelen helyben topogást jelent – fogalmazott. Szilágyi szerint hibázik Biró Zsolt tusványosi hasonlata, miszerint az MPP pulikutyaként igyekszik helyes irányba terelni az RMDSZ-es szürke marhákat, mert erős kételyei vannak afelől, hogy az RMDSZ még visszaterelhető lenne a helyes útra. Biró Zsolt ezzel szemben új hasonlattal vágott vissza, mondván, hogy jelenleg a három erdélyi magyar párt erejét az a kép mutatja, miszerint vannak a nagy szürke marhák, akiket a kisebb pulikutya terelget, és van az apró bolha, aki időnként csipkedi az első kettőt. A hasonlatban a bolha jelenti az EMNP-t. A Néppártot egyébként visszhangpártnak nevezte, amely az MPP korábbi kijelentéseit ismételgeti. Kifejtette, be kell látni, a magyar nemzeti célokért csak együttműködve lehet küzdeni. Eredményeket pedig akkor lehet elérni, ha ott vannak, ahol döntések születnek. A székely terrorizmusügy: megfélemlítés zajlik Az elmúlt fél év hangulatát Beke István és Szőcs Zoltán ügye határozta meg – mint ismeretes, a két Kézdivásárhelyi fiatalt terrorizmus vádjával elvitte a szervezett bűnözés és terror elleni igazgatóság (DIICOT), majd hónapokat töltöttek előzetes letartóztatásban, jelenleg pedig házi őrizetben vannak. Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kifejtette, a titkosszolgálatok részéről „szépen fel volt építve a történet”, eleinte csak találgattak a médiában is, negyven bombáról és több terroristáról volt szó, percről percre manipulálták az embereket. Hosszú távon az lehet ennek a jelentősége, hogy amikor az autonómia ügye magasabb szintekre jut, akkor azt minél hamarabb tudják lesöpörni az asztalról: a terrorista székelyek helyzetét nem tárgyalják. Elhangzott, a vádak nevetségesek, és az sem véletlen hogy Beke István letartóztatása után azonnal megnövelték a SRI költségvetését. Sokat mond az a tény, hogy a titkosszolgálat még azt sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy mikor történt az a vádak egyik alapjának számító állítólagos beszélgetés, amikor az ügyészek szerint a robbantás tervéről volt szó. A román olimpiai küldöttség eredményeit látva, Tóth szerint jobban tenné Románia, ha a sportot támogatná, és nem a terrorizmust vizionáló SRI-nek adná a pénzt. Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére felvetette: ha valóban komoly lenne a terrorvád, akkor hogyan történhet meg, hogy a két „terroristát” hazaengedték házi őrizetbe? „Közösségi ügyről van szó, amelynek súlyos következményei vannak és lehetnek az egész magyar közösségre nézve: a román állam félelmet kelt az emberekben, így akarva megakadályozni, hogy a magyarügyet felvállalják” – jelentette ki Tőke Ervin, a Minta elnöke. A titkosszolgálat tesztje ez, így teszik próbára a magyar közösséget: ellenáll vagy belenyugszik az ellene irányuló támadásokba. Ha látják, hogy bármit megtehetnek, és nincs ellenállás, akkor egymás után következnek majd a támadások – hangzott el. „Politikusokra van szükségünk, nem utászokra” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke, aki úgy vélekedett: olyan kisebbségi érdekérvényesítés kell Erdélyben, amely megakadályozza a hasonló helyzetek kialakulását. Az elkövetkező időszakban az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak az erdélyi magyar politikusokra: vállalják fel a hasonló ügyeket, nemcsak a magyar, hanem a román közösség és hatalom előtt is. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kérik a választókat, hogy az őszi választások alkalmával fontolják meg, szavazatukkal támogatják-e a parlamentbe való bejutásukat – zárta gondolatait. Vona Gábor a kvótareferendumról Nem annyira az erdélyiekhez szólt, inkább a magyarországi választóknak üzent Vona Gábor, aki idén is az EMI-tábor vendége volt. A szombati pódiumbeszélgetésen kevés szó esett erdélyi témákról, a FIDESZ politikáját kritizálta a Jobbik-elnök. A közéletet egy éve foglalkoztató migránskérdésben azonban Vona egyetért Orbán Viktorral. Kijelentette, a kötelező befogadási kvótákról tartandó október 2-ai népszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye. Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. „A baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű” – fogalmazott. A pártelnök szerint a jelenlegi népvándorlás közepette Nyugat-Európában „már utóvédharcok zajlanak”, Kelet-Európa azonban még eldöntheti, hogy akarja-e azt a multikulturalizmust, amely „arra kéri az európai többséget, hogy adja fel az identitását, és arra kéri az Európán kívüli kisebbséget, hogy jöjjön Európába, és őrizze meg az identitását”. A nemzetpolitikában az identitástudat megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette: az összmagyar identitástudat mellett szükség van a székely, a felvidéki és más regionális identitástudatokra is. Ahol ezek nem alakultak ki természetesen, ott segíteni kell a kialakulásukat. Azt is kijelentette, hogy a magyarságba hatvan éven át belenevelt „vesztestudatot” „győztestudattá” kell alakítani. Szerinte a magyarság már csak azért is győztes nép, mert megmAradt Európában. Vona Gábor a magyar nemzetpolitika 26 éves mulasztásának tartotta, hogy nem vetette fel a nemzetközi fórumokon a határon túli magyarság ügyét. Úgy vélte: a nemzetpolitikai célok megvalósításához is alkalmi szövetségeseket kell keresni a politikában. Az MTI kérdésére, hogy kik lehetnének ilyen szövetségesek, a pártelnök azokról a keleti népekről beszélt, amelyek „Attila unokáiként” tekintenek a magyarokra, és élénk bennük a rokonságtudat. Hozzátette: „az Attila-mítoszban hatalmas geopolitikai lehetőségek vannak”. Gergely Imre | Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. szeptember 4.Magasra tette a lécet a kilencedik Székelyföldi Lovas ÜnnepRemek hétvégéje volt azoknak, akik a szombatot és vasárnapot a gyergyószentmiklósi lovas pályán töltötték. Látvány, magas színvonalú műsor, minőségi szórakoztatás fogadta a több ezer nézőt – ahogyan mindig, a Gyergyói Lovas napokból Székelyföldi Lovas Ünneppé nőtt rendezvényen. A főszerepben ezúttal is a lovas sportok voltak, illetve a gazdák lóval közös munkája, és más lovas tevékenységek alkották a kétnapos eseménysor gerincét. Persze a zenének, táncnak is helye volt itt. A programkínálat színessége biztosította azt, hogy egyáltalán nem volt túlzás az a kijelentés, hogy a legkisebbektől az idősekig, jómódban élők és kevésbé tehetősek számára is egyformán vonzó és élményt, kikapcsolódást nyújtó esemény volt a 9. Székelyföldi Lovas Ünnep. És mindez precíz szervezés mellett, a tervezett időbeosztás percre pontos betartásával. A hatvan programszám mindegyikét nincs módunkban bemutatni, csak kiragadtunk közölük néhányat, de ebből is megállapítható: Bajkó Tibor és Ildikó főszervezők, illetve a Krigel SK csapata ismét kitett magáért. Még a szervezés előkészületi időszakában elmondták, az idei egy főpróba lesz a 2017 szeptemberében esedékes jubileumi, 10. Székelyföldi Lovas Ünnepre készülve. Amikor valami „igazán nagyot” szeretnének megvalósítani. Felmerül a kérdés, ha főpróba ilyen színvonalat hozott, milyen lesz az „igazán nagy” lovasünnep? Már érdemes készülnie a nézőknek is. A legtöbb izgalmat hozó versenyszám rendszerint a fogathajtók viadala. A „lovassportok királya” címet is kiérdemelhetné. A Páll Ágnesről elnevezett fogathajtó versenyen a szabály egyszerű volt: úgy száguldani végig a pályán, hogy lehető legkevesebb hibát vétsenek, azaz egyik kerék, és egy lóláb se érintse a bójákkal jelzett kapukat. Ha a fogathajtást a „lovassportok királya” cím illeti meg, akkor a díjugratás a „lovassportok királynője”. Gyergyó térségében is évről évre növekszik a díjugratók száma, a közönség körében pedig változatlanul nagyon népszerű. Jelezte ezt a Páll Ágnes díjugratóversenyen is a taps a jól sikerült ugrások, és a pálya sikeres teljesítése után. A ló és a lovas közös mozgása, szép ívű átlendülések az akadályok fölött a laikus nézők közében is egyöntetű tetszés arattak. A taps nagyon is járt a lovasoknak A nézőknek az lehetett az érzése, hogy a ló mindjárt meg is szólal, és így fog válaszolni az embernek. Hamza Viktória szabadidomító gyeplő és ostor nélkül, csak pusztán mozdulataival és szavaival érte el azt, hogy a lova azt tegye, amire ő utasította (vagy kérte?). Egy korábbi interjújában mondta: „bármit el lehet érni a lovakkal erőszak nélkül is, habár több időt vesz igénybe, s ezáltal nehezebb ez az út.” Bizonyított:meghallgatják, megértik szavait a lovak. Korábban már láthatott a gyergyószentmiklósi közönség lovas kaszkadőr mutatványokat, de mégis újdonságnak számított ez a műsorszám. Ugyanis ezúttal már nem távolról érkezett vendégek, hanem a mieink, erdélyi lovasok mutatkoztak be látványos, akrobatikus mutatványokkal. Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület bemutatójában a kozák tradíción alapuló trükklovaglás hagyományai elevenedtek meg, A tapasztalt lovasoknak nem okozott nehézséget a szokatlan attrakció bemutatása, de elhangzott. Rengeteg gyakorlás van emögött. Figyelmeztettek. Bármennyire is azt hiszi valaki, hogy erre ő is képes, azért otthoni kipróbálásra nem ajánlott mindez. Akadályfutás, kacsatánc, kecskecipelés és szédülten célba rúgás, többek között ezek voltak a kihívások a „hétpróbás” fogathajtók számára. A legfőbb cél pedig, hogy versenyző és néző is egyaránt jól szórakozzon. Nevetésben nem is volt ebben hiány. A verseny végén győztest is hirdettek, de ezúttal a dobogóról lemAradók sem voltak túl csalódottak. Nemcsak a sportlovaknak, de a gazdák munkára használt lovainak is komoly szerep jutott a Székelyföldi Lovas ünnepen. A legnagyobb erőre pedig az erdőkitermeléseknél, a rönkhúzatásnál van szükség. Biztosan van olyan, hogy egyik gazda a saját lovait tartja minden szomszédjáénál jobbnak. Hogy ezt igazolni is tudja, itt volt a lehetőség: négy nehéz rönköt kellett a lovak után kötni és elhúzni minél nagyobb távolságra, rövid idő alatt. Nemcsak a lónak volt ez nehéz, hanem a gazdáknak sem lehetett könnyű, hogy az ostort sem használhatták és még szitokszavaktól is tartózkodniuk kellett, a lovaik biztatásánál. Pedig ugye, az erdőn előfordul ilyesmi és a lovak is hozzászoktak. Nemcsak a lovas kultúrára figyelnek hanem más kultúrának is helye van a Székelyföldi Lovas ünnepen. Ezúttal is a műsor része volt a Step dance és a Hóvirág együttes táncosainak fellépése, zenélt a ditrói fúvószenekar, Máyer Róbert kíséretével énekelt Oláh Vivien, és érdemes volt meghallgatni a Török Adél által előadott dalokat is. Hagyományos módon ezúttal is díjazták a rajz és irodalmi pályázatra műveiket beküldőket is. Nyolc önkormányzati vezető, polgármesterek és alpolgármesterek álltak rajthoz a lovasünnep legnépszerűbb versenyszámában a polgármesterek csatájában. Előbb segédhajtóként kellett bizonyítsanak, a hajtót segítve a kitűzött táv minél gyorsabb teljesítésében, majd csatacsillag-dobásban, és lasszóvetésben is meg kellett mutatniuk képességeiket. Könnyen teljesítette mindenki a lufiborotválás feladatát, pedig egy igencsak éles, félméteres bicskával kellett ezt tenniük. Aztán autóvezetés közben kellett káposztafejeket „behalászniuk”. A küzdelem szoros volt, de végül a csíkkarcfalvi alpolgármester Szőcs László nyert Bege László Alfalu alpolgármestere és Puskás Elemér, Ditró polgármestere előtt. Sajnos már csak az emléke van közöttünk a fiatalon elhunyt Sándor Ernőnek, aki a korábbi lovasnapok egyik legfontosabb szervezője volt, és kutyafogathajtóként jeleskedett „hógolyóival”, azaz négy hófehér szamojéd kutyájával. A Székelyföldi Lovas Ünnep kutyafogatversenye mostantól az ő nevét viseli. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. október 6.Az aradi vértanúkra emlékeztek Gyergyószentmiklóson is„A szabadság olyan, mind halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle” – idézte egy 1848-as szabadságharcos szavait Portik Zsolt történelemtanár a gyergyószentmiklósi temetőben. Kiss Antal honvédszázados kopjafájánál zajlott csütörtökön az 1849 október 6-i gyásznapra való megemlékezés. Mint elhangzott, a forradalmárokra példaképként kell tekintenünk, erőt merítenünk elszántságukból, kitartásukból, hiszen ma sem könnyű magyarként élni és fontos, hogy unokáink is magyarként emlékezhessenek meg a nagy elődökről. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beszédében hangsúlyozta, a gyásznapon emlékezünk arra az 1849 őszén az egész nemzeten úrrá lett csalódottságra, reményvesztettségre is, amiből nem látszott kiút. A letörtség mellett azonban mi az ami felemelhet? – tette fel a kérdést. A halálraítéltek sorsvállalása ebben is példa lehet. Feljegyezték róluk, ki Horatiust, ki várak megerősítéséről szóló könyvet olvasott, dolgoztak, terveztek kivégzésük előtti estén, nem hagyták el magukat. Üzenet, ami mára is érvényes lehet: sose hagyjuk a csüggedést eluralkodni magunk felett, főleg ne olyankor, amikor egy egész közösséget próbálnak megfélemlíteni. A megemlékezésen Gergely Péter kilencedikes diák szavalata hangzott még el, és az alkalomhoz illő dalokat adott elő az Ipartestület Férfikórusa. Az eseményen megjelentekre a magyar történelmi egyházak lelkészei mondtak áldást, majd koszorúzással és a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. január 18.Az iskoláért aggódnak TekerőpatakonVeszélyben van az iskola – terjedt el a hír a tekerőpataki közösségben. Attól tartanak, hogy ha nem is rövid időn belül, de hosszú távon a felszámolás sorsára jut az intézmény. Az aligazgatói tisztség körül adódtak bonyodalmak. Az igazgatói és aligazgatói versenyvizsgák körüli zűrzavar, és a tanügyminisztérium többször megváltoztatott rendeletei vezettek oda, hogy a tekerőpataki közösség veszélyben érzi az iskoláját. Az összes Gyergyóújfalu községhez tartozó tanintézményt összefogó Elekes Vencel Általános Iskola részéről csak az igazgató, Elekes-Köllő Tibor vett részt a versenyvizsgán, és nyerte el tisztsége megerősítését. A korábbi aligazgató, Kolumbán Csaba nem versenyvizsgázott. Az akkori rendelkezések szerint a tanfelügyelőség decemberben összehívta az iskola nevelőtanácsát, hogy új aligazgatót válasszanak maguk közül. A szavazási arány úgy alakult, hogy Kolumbán Csaba nyert, de mégis a második helyezett Simon Katalin lett az aligazgató, aki egy szavazattal kevesebbet kapott. Kolumbánt akkor nem nevezhették ki újra, mert az akkor érvényben lévő rendelkezés szerint nem lehetett tovább intézményvezető, aki nem vett részt, vagy sikertelenül szerepelt a versenyvizsgán. Ezt követően azonban megváltozott a tanügyminisztérium álláspontja, lehetőség lett volna újabb aligazgató választásra, amennyiben a decemberben megválasztott tisztségviselő lemondott volna tisztségéről. Számos más tanintézményben ez meg is történt, és ezt itt is elvárták volna a tekerőpatakiak. Itt azonban nem történt meg. A helyieket nem a megválasztott aligazgató személye zavarja, hanem az, hogy nem helybéli az illető. Félelem a gazdátlanságtól Miklós Károly községi képviselő az újfalvi testület múltheti ülésén is vázolta a tekerőpatakiak aggodalmát. Úgy látja, méltánytalanul bánik az Elekes Vencel Iskola vezetősége az alárendeltségébe tartozó Tarisznyás Márton Általános Iskolával. Övön aluli ütés volt az, hogy nem oldódott meg, hogy tekerőpataki aligazgató legyen – mondja. A probléma egyébként már hat éve kezdődött, amikor egy átszervezés során a falu addigi önálló iskoláját az újfalvihoz csatolták. Azóta, ha nem is hivatalosan, de saját vezetője volt az intézménynek Kolumbán Csaba személyében, most ez megszűnt. Miklós Károly felveti: ha van egy főnök egy cégnél, vagy bárhol, akkor más a rend és más a fegyelem, az odafigyelés. Hogy miért is van különösen szükség a helyi vezetőre, arra Molnár János nyugalmazott tanár ad választ, aki sok éven át dolgozott itt, és korábban 9 éven át igazgatója is volt az akkor még önálló intézménynek. Kijelenti: el sem tudja képzelni, hogy tud működni ezután. Meglátása, tapasztalata szerint a létesítményt csak úgy lehet megfelelően vezetni, ha helyi ember figyeli rendszeresen, aki jelen van, aki azonnal tud lépni, amikor szükséges. Molnár János mindemellett úgy látja, hogy az iskola fejlesztéséért, a pénzek leosztásakor a támogatásokért való küzdelemben is egy olyan személy tud igazán motivált lenni, aki helyben lakik, a közösség része. Hozzáteszi: amikor 2011-ben az iskola összevonása zajlott, létezett egy megegyezés az akkori intézményvezetők között, hogy az igazgatói tisztséget Újfalu kapja, az aligazgatóit Tekerőpatak. Ezt az egyezséget mindenképpen be kellene tartani – szögezi le Molnár János. Nem tudni, milyen lesz az odafigyelés Szintén a bizonytalan jövőtől tart Kolumbán Csaba is, aki aligazgatói tisztségének megszűnése után ismét tanárként dolgozik a tekerőpataki iskolában. Ő nem vett részt a versenyvizsgán (amint fogalmaz, bohócságnak tartotta), de az ő személye kevésbé fontos – mondja. Mivel nem vizsgázott, természetesen tudatában volt annak, hogy nem lehet tovább aligazgató az akkori szabályok értelmében. Ettől függetlenül, látva azt, hogy más iskolákban a rendeletek megváltozása után visszakerülhettek helyükre a korábbi vezetők, akikhez a közösség ragaszkodott, ő is erre számított. Főként, hogy a nevelőtanács szavazásán is ő kapta a voksok többségét. Ő biztosan nem fog kilincselni korábbi állásáért – szögezi le. Elég nagy az egység, 150 gyermek tanul itt, és nem látja, hogy lehet irányítani ezt úgy, ha nincs állandó vezetői jelenlét. Elmondása szerint nem látja, hogy utódja hogyan tudja majd ellátni a feladatot úgy, hogy az Elekes Vencel iskolához tartozó összes tanintézményben egyszerre vannak feladatai. Akadálynak véli, hogy olyan személyről van szó, aki nem a faluban és még csak nem is a községben él, hanem Alfaluban, és emiatt nincs megfelelő helyismerete. Kolumbán Csaba elmondja, hogy pár éve, amikor igazgatóváltás volt az Elekes Vencel iskolánál, ő volt a mindenki által támogatott jelölt, de nem vállalta. Azért, hogy a megegyezés értelmében Újfalu adja az igazgatót, és Tekerőpataké legyen az aligazgatói tisztség. A munkát pedig úgy osztották le, hogy ő felelt Tekerőpatakért és Kilyénfalváért, az igazgató pedig az Újfaluban működő tanintézményekért. Mindez most megváltozik. Ő arra számított, hogy arra fognak törekedni, hogy ha már nem ő, akkor helyette egy másik falubeli pedagógus kapja meg a tisztséget. Mivel nem így történt, nem látja, hogy milyen odafigyelésre számíthat ezután az iskola. Persze – teszi hozzá –, a felháborodás miatt még az is lehet, hogy ezután meg nagyobb figyelmet kapnak, mint eddig. Nincs ok az aggodalomra – mondja az igazgató Szó sincs arról, hogy gazdátlanná vált volna a tekerőpataki iskola. Ő mint intézményvezető egyformán fontosnak tartja az Elekes Vencel iskolához tartozó összes egységet – jelenti ki Elekes-Köllő Tibor igazgató. Kifejti, az aligazgatói poszt betöltésével kapcsolatos minden lépés a törvényeknek a betartásával történt, miután a versenyvizsgára senki nem jelentkezett. Az igazgató állítja, nem tud arról, hogy létezett volna egy hivatalos írásos megállapodás arról, hogy Tekerőpatak megtarthatja az aligazgatói tisztséget, ha már az önállóságát nem tarthatta meg, és beolvadt az Elekes Vencel iskolába. „Mindig különös tekintettel voltunk Tekerőpatakra én is és elődöm is” – jelenti ki. Megjegyzi, őt senki sem kereste meg ezzel a problémával a közösség részéről, de amúgy sem tudna mit tenni, hiszen az aligazgatóválasztás a tanfelügyelőség szervezésében történt, a nevelőtanács szavazatai alapján, az akkori rendelkezéseknek megfelelően. Elekes-Köllő Tibor nem fogadja el azt az érvelést, hogy „gazda” nélkül hanyatlásnak, romlásnak indulna a Tarisznyás Márton Általános Iskola. Számára kötelező, hogy egyformán figyeljen az összes hozzá tartozó iskolára és óvodára és egyformán harcoljon értük – jelenti ki. „Marosfalvi vagyok, pontosan tudom, mit jelent a kis intézmény működése, és azért harcolunk, hogy mindegyik megmaradjon” – mondja. Meglátása szerint felesleges a félelem a tekerőpatakiak körében. Hozzáteszi, ha nincs is helyi igazgató, a pedagógusok továbbra is ott vannak az iskolában, és továbbra is vállalják a közösségi munkát, mint eddig. Amit vállalt, végigviszi Ha nem is helybéli, azért volt lehetősége betekinteni a tekerőpataki iskola életébe, egy évig tanított ott, osztályfőnök is volt. Nem igaz az az állítás, hogy nem ismeri a helyi közösséget – reagál Simon Katalin frissen megválasztott aligazgató a vele szemben támasztott félelmekre. Azokat a szokásokat is ismeri, amelyeket a községben csak a tekerőpataki iskolában folytatnak, például a farsangtemetés, vagy a termésnap megszervezése, és eddig is sokat segített helyi ügyekkel kapcsolatos papírmunkák intézésében is – teszi hozzá. „Ha valaki odaáll, és szereti, amit csinál, akkor nincs olyan, hogy ne tudná megtanulni, amit kell. A kollégák ismernek – vagy azt hittem, hogy ismernek – amit vállalok, azt végigcsinálom” – mondja. Megjegyzi, kinevezése augusztusig érvényes, addig semmi olyan égbe kiáltó nem fog történni, amitől bárkinek aggódnia kellene. Augusztusban újabb versenyvizsga lesz, megvan a lehetősége a kollégáknak, hogy arra felkészüljenek és vizsgázzanak – teszi hozzá. Azzal is tisztában van – mondja –, hogy nem az ő személyével van gondja a tekerőpatakiaknak, bárki került volna az aligazgatói tisztségbe, aki nem helybéli, ugyanezekkel az érzésekkel találkozott volna. Az iskolát meg kell tartani Veszélyeztetve látja a tekerőpataki iskola jövőjét a község – újfalvi – polgármestere, Egyed József is. Megállapítása szerint az önálló jogi státusz hat éve történt elvesztése és az igazgatói tisztségtől való megfosztás után a következő lépés a teljes megszüntetés, vagy legalábbis az 5-8 osztályos oktatás felszámolása lehet. A tanügyminisztérium és a tanfelügyelőség rendszeres költségcsökkentő intézkedéseinek eshet áldozatul, ha nincs egy ember, aki ezt megakadályozza. „Kötelezően az a feladatunk, hogy elérjük, ismét tekerőpataki aligazgatója legyen az iskolának. Mindegy, hogy ki az illető, de tekerőpataki legyen. Számunkra minden egyes tanintézmény nagyon fontos, és mindegyiket meg akarjuk tartani abban a formában, ahogyan ma is létezik” – jelenti ki Egyed. Hozzáteszi még, hogy a helyi iskolaigazgató mindig fontos tisztséget jelent az egész faluközösségben, ezért is lényeges ez a kérdés. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. január 20.Rangos elismerésben részesült Balázs Katalin, portálunk munkatársaGyergyói Hírlap munkatársa, Balázs Katalin vehette át elsőként a Külhoni Családbarát Médiáért díjat. A Képmás magazin és a Média a Családért Alapítvány által odaítélt elismerést Gyergyószék napilapjában megjelent Ahol hat szempár a fényforrás című cikkéért kapta meg. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a budapesti Várkert Bazárban csütörtökön rendezett díjátadón azt mondta, a családbarát média és gondolkodás hitet, erőt, megerősítést és visszaigazolást ad arról, hogy a család olyan erőforrás, amelyre hosszú távon is lehet támaszkodni. Köszönet jár a jelölteknek és minden „családbarát módon” írónak azért, hogy hangot adnak ennek a megközelítésnek – emelte ki. Szólt arról is, hogy az újságírók munkájára két okból van szükség: egyrészt tudósítanak a családoknak kínált lehetőségekről, másrészt közvetítik a családi értékeket, a családbarát gondolkodásmódot. „A családbarát ország nem egy generációt szólít meg, hanem a generációk közötti összefogásról szól” – fogalmazott az államtitkár. Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége úgy fogalmazott, a jelöltek felismerték, hogy a család nagyon fontos, az emberi társadalom alapegysége, erősítendő, gyarapítandó közösség, támogatásában pedig a sajtónak is nagy a felelőssége, mert aki a családokat támogatja, az a közjóért tesz. Az idén két új elismerést is kiosztottak: a Külhoni Családbarát Médiáért díjat Balázs Katalin vehette át a Gyergyói Hírlapban megjelent Ahol hat szempár a fényforrás című cikkéért, a Média a Nemzedékekért díjat pedig a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorában elhangzott Nagyszülő kerestetik című adásáért Keresztes Ilona kapta. Utóbbi elismeréssel kapcsolatban Novák Katalin elmondta: a minisztérium által támogatott és az idősek médiamegjelenésére fókuszáló Média a Nemzedékekért díjjal kapcsolatban azt mondta, az idősek is sokat tájékozódnak a sajtóból, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában értesülnek az őket érintő kérdésekről. Fontos, hogy tudják, ők is erőforrást jelentenek, nem pedig terhet – hangsúlyozta. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának különdíját Polgár Patríciának ítélték oda Pár dolgot Ön is tehet, hogy ne fogyjon a magyar! című, a divany.hu-n megjelent írásáért. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) különdíját Kun Gabi vehette át az nlcafe.hu-n megjelent Három gyerekkel igazából könnyebb az élet, mint eggyel című cikkéért. Az elismerésekkel olyan nyomtatásban megjelenő cikkeket, rádió- és televízióműsorokat, valamint internetes írásokat jutalmaznak, amelyek információt, erőt, segítséget adnak a párválasztáshoz, az elköteleződéshez, családtervezéshez, a problémák megoldásához, és a család boldog életéhez. A szakmai díjak nyerteseit kategóriánként tizenkét jelölt közül választják ki, a díjazottak pénzjutalomban részesülnek – olvasható a sajtóanyagban. Internetes szavazás eredményeképp a Családbarát Médiáért díj közönségdíjasa Petrás Lilla lett, a she.hu-n megjelent Háziasszonyként töltött évem megaláztatásai című írásával, a Média Nemzedékekért díj közönségdíját pedig Stenszky Cecília kapta Óda a nagyiról címmel a drot.eu-n megjelent cikkéért. Őket családbarát üdüléssel jutalmazták. A Képmás magazin és a Média a Családért Alapítvány tizedik alkalommal átadott Családbarát Médiáért díját Kempf Zita nyerte el az nlcafe.hu-n megjelent, Sosem fértünk bele az űrlapok rubrikáiba című írásával. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. február 13.Népzenét rögzítettek és közben táncra perdültek RemeténEgy CD őrzi, és adja tovább azt a bizonyosságot, hogy most, a 21. században is létezik autentikus, sajátos népzene. A Túl a vízen című gyűjtemény egyedisége, hogy nem a múltat kutatja, hanem a köztünk élő zenészek, énekesek folklórkincsét rögzíti. Összesen 70 percnyi eredeti gyergyói népzenét, népdalt tartalmaz az a lemez, amelynek bemutatására szombat estére Gyergyóremetére hívták a hallgatóságot. Négy gyergyószéki zenész és énekes, és három Magyarországról érkezett vendég révén szólaltak meg a dalok. Már az összeállítás is egyedi volt, a fellépők ilyen összeállításban még sosem zenéltek együtt. Dsupin Pál, a lemez összeállítója furulyával, mellette Szabó Dániel, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője cimbalomjátékkal, Kádár Ignác, a Veszprém-Bakony Táncegyüttes művészeti vezetője gardonnyal egészítette ki azoknak a játékát, akik révén a zenei kincs ma is él és hallható. Koszta István citerás és Koszta Vencel hegedűs Csomafalváról, Vizoli Demeter énekes Alfaluból, Szőcs János furulyás-énekes Orotváról jött a remetei színpadra. Ők voltak azok, akik megismertették a közönséggel a lemez hanganyagát, de ők voltak azok is, akik zenéje, dalai hallhatók a lemezen. Ott lett volna a helye, de nem lehetett jelen a gyűjtésben közreműködő orotvai Csirilla János és az alfalvi Vizoli Miklós. Az elhangzott dalok, furulyaszólamok önmagukban is élményt jelentettek, de Szőcs János még valamit bebizonyított: a népzenénk olyan, hogy nem mindig kell hozzá egy zenekarvezető utasításai, néha egyszerűen muszáj táncra kelni, énekelni. Nem volt betervezve a műsorba, de ropta a legényest, nagy tapsot érdemelve, és a műsorba betervezett dalokhoz még ösztönösen fűzött hozzá néhányat. Korábbi a sejtés, hogy létezik az egyedi gyergyói népzene és tánc. Most már bizonyíték is van erre. Már csak az a kérdés, hogy ismerjük-e, műveljük-e? – vetette fel a kérdést Laczkó Albert Elemér remetei polgármester, a lemez kiadásának ösztönzője. Az igényes kivitelű, a nóták szövegekeit írott formában is tartalmazó zenei kiadványnak, a Túl a vízen című CD-nek az adna igazán értelmet, ha minél szélesebb körben ismertté válna annak tartalma, és nem csak megőrzött népdalkincs lenne, hanem a dalok visszatérnének a mindennapi „használatba” is, a zenét pedig játszanák a népzenészek. Amint az Benedek Tibor Magor zenetanár méltatásában elhangzott, gyergyói népzenét már több hasonló kiadvány őriz, olyan is van, amely eredeti gyergyói dalokat tartalmaz, régi hangfelvételek rekonstrukciójaként, de ez az első, amely valóban köztünk élő, gyergyói zenészek, énekesek muzsikáját, nótáit rögzíti. A korábbiak azonban nem érték el azt a hatást, hogy az azokon hallható dalok visszakerüljenek a mai népzenei körforgásba. A CD-n hallható furulyaszó, a muzsika egyedi abból a szempontból is, hogy a zenészek egyedül, vagy minimális létszámú együttesekként zenélnek, így az egyéniségük is jobban kidomborodik. Bartók Béláék már „temették” az igazi értékes, autentikus népzenét, de a Túl a vízen című CD bizonyítja, most, 110 évvel később is létezik, él. Készülhetne az újabb hangfelvétel is – hangzott el – hiszen az elmúlt néhány évben gyűjtött zenei anyag sokkal bővebb annál, mint ami ebbe a 70 percbe belefért. Több zenész, énekes muzsikája, dalai maradtak ki. A szervezők a lemezbemutatóra meghívták Gyergyószék településeinek zenészeit, táncosait, az eseményt követően pedig máris élővé vált a népi kincs, „tánckalákával”, bállal folytatódott az esemény. Gergely Imre | Székelyhon.ro 2017. február 23.Gyergyószéket sem kímélte az áradás – Szárhegyen szükségállapotot rendeltek elGyergyószárhegyen, Tekerőpatakon, Kilyénfalván és Újfaluban is udvarokat, pincéket öntött el, utakat tett járhatatlanná a hegyekről lezúduló víz csütörtökön. Lakóházakba is betört az ár. A hirtelen felmelegedés, és az egy napig tartó folyamatos esőzés megolvasztotta a hegyeken a hótakarót, aminek következtében megáradtak a patakok. Egy újfalvi lakos, aki a saját kapuját nem tudta megközelíteni, a szomszédból mászott át a kerítésen az udvarára. A Visszafolyó három faluban lépett ki hosszan a medréből. Tekerőpatakon körülbelül ötven, Kilyénfalván és Újfaluban még több portát elöntött az ár. Pontos számot nem tudtak mondani a helyiek, Egyed József polgármester sem, de a számolásnál sürgősebb dolguk is volt, ahol lehetett, a bejáró hidakat bontották el, hogy utat engedjenek a víznek. Ahogy tudták, igyekeztek távol tartani a lakóházaktól a vizet. Kilyénfalván és Újfaluban még nagyobb is lehetett volna a baj, de Tekerőpatakon a vasút alatt új medret ástak a pataknak, így a víz jelentős része a földekre folyt és nem a szűkebb, falu közti mederbe. Az áradás délután 1 óra körül érkezett, 5 órakor már apadt a víz, az emberek a kerítéseken, házak falán mutatták a szintet, hogy meddig ért. Az úton fél méteres víz hömpölygött – mondták. Egy lakóházat árasztott el, de sok pince, kazánház feltelt, az épületeket még órák múlva is tavak vették körül. Aggasztotta az újfalviakat a Tekerőpatakon mezőre vezetett víz is, attól tartanak, hogy lennebb más, a falu alacsonyabban fekvő helyein található gazdaságokba fog betörni. Szárhegyen szükségállapotot rendelt el a prefektus jóváhagyásával Danguly Ervin polgármester, miután a falu alszegi részén számos utca folyómederré vált, és nemhogy gyalog, de személygépkocsival is lehetetlenné téve a közlekedést. Ez azt jelenti, hogy pénteken az iskolában nem lesz tanítás, a gyermekek egy része ugyanis nem tud eljönni otthonról. A Nagypatak és a Csinód vize lépett ki a medréből, elárasztva számos portát. Kora este Györffy Zsolt, a helyi önkéntes tűzoltócsapat vezetője úgy számolt, legalább húsz pince állt vízben. A földszinti helyiségeket nem érte el a víz, de több alagsori lakás viszont feltelt. Tűzoltók mellett közel ötven polgárőr is mentette a menthetőt. Az apadás nem nyugtatta meg az embereket teljesen. Elmondták, a patak be volt fagyva, a víz a jég fölött ömlött, és attól tartottak, hogy, ahogy a jég kezd felszakadozni, torlaszokat okoz, ami következtében ismét elárasztja a víz az udvarokat. Abban reménykednek, hogy az esőzés eláll, és ismét fagypont alá esik a hőmérséklet, így megáll a hirtelen olvadás. Gyergyószentmiklós, Csomafalva és Alfalu viszonylag megúszta a hirtelen olvadás miatt történt áradást. Csomafalván a Nagymezőn a gyártelephez közeli árkokat kellett takarítsák, utat engedve a levonuló víznek, hogy a közeli házak pincéi ne teljenek fel. Alfaluban a Békény szintje volt nagyon magas, de a mederből nem lépett ki, a csomafalvi úton a megsüllyedt hídnál kellett védekezni az árral szemben, de ez nem okozott nagyobb nehézséget. Gyergyószentmiklóson is szükség volt a védekezésre, de a víz nem okozott nagyobb gondokat. Több utcában csak gumicsizmában lehetett közlekedni. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. február 26.Ahol a temetést is fel kellett éleszteni„Istennek hála, nem volt hiábavaló 25 éve elkezdeni, farsangi rigmusfoszlányokból, töredékekből létrehozni és kibővíteni a farsangtemetés dramaturgiai játékát” – így fogalmazott Kis Portik Irén néprajzkutató a gyergyószentmiklósi maskarás télűzést követően. Több százan voltak részesei az eseménynek. Konc királynak most sem volt esélye, legyőzte őt Cibere, negyven napig ő lesz a vajda. A mulatozós, lakomázós farsangot jelképező és a kezdődő böjtöt megszemélyesítő szereplők tusájára a restaurált Népművészeti Alkotóház udvarán került sor vasárnap délben. Ezt, a negyed évszázada kialakult szokásnak megfelelően, a Szent Miklós-templomtól indult farsangi felvonulás előzte meg, amelyet a ditrói „törökök” és a barantások vezettek fel, karikás ostoraikkal harsogtatva, felverve a városközpont vasárnapi csendjét. Mindehhez a Cika és a Katorzsa zenekarok muzsikusai adták a kíséretet, és a Salamon Ernő Gimnázium fiataljai, a Hóvirág együttes és más hagyományőrzők is csatlakoztak csujjogtatásokkal, dallal, farsangi rigmusokkal. Az alkotóház udvarán több száz fős közönséget fakasztott mosolyra a gimnázium diákjainak előadásában a farsangtemetés, amelyet Portik Gabriella tanárnő tanított be számukra. A végkifejlet nem lehetett más: a tél és a farsangi időszak elbukott, elégett az ezt jelképező szalmabábu, átvette az uralmat a negyven napos böjt, aminek elviselését könnyebbé teszi az a tudat, hogy a tavasz is közel van már. A böjtös önmegtartóztatás előtt még jól esett a farsangi fánk és kalács, illetve a forralt bor is, amivel a rendezvényt szervező Művelődési Központ, a házigazda Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Gránátalma hímzőkör asszonyai megkínálták a vendégsereget. A rigmusokat sosem feledik Meghatottan követte a farsangtemetés ceremóniáját Kis Portik Irén, aki ezelőtt huszonöt évvel a feledésből felélesztette a farsangtemetés hagyományát Gyergyószentmiklóson. Az általa összegyűjtött rigmusok, a téltemetés forgatókönyve ma már egyértelműen a város életének részévé vált, a fontos ünnepnapok egyike a hamvazó szerda előtti vasárnap. Érdemes volt elkezdeni, mert látható, hogy van érdeklődés iránta, évről évre többen követik a farsangtemetést, és jó érzés látni, hogy vannak fiatalok, akik nagy lelkesedéssel veszik át és folytatják ezt a hagyományt – foglalta össze Kis Portik Irén. 25 év alatt szinte minden évben más és más csoport tanulta meg, és adta elő a farsangi felvonulással kezdődő és bábuégetéshez vezető játékot, azaz már több százan vannak, akik nem csak nézték, hanem aktív résztevői is voltak ennek. 25 évvel az elindulás után az egykori hagyomány újrateremtői gyermekeikkel együtt voltak jelen az alkotóház udvarán, ma is fontos számukra ez a népszokás. „Aki egyszer megtanulta ezeket a rigmusokat, az sosem felejti el. Bennük megfogant az igény, a ragaszkodás a népszokások, a népi kultúra iránt, és hiszem, hogy mustármagként fog ez tovább naggyá terebélyesedni. Gyergyószentmiklóson is feléledt a farsangi szokások hagyománya, az érdeklődés megvan, és hiszem, hogy jövője is van” – fogalmazott a néprajzkutató. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. március 15.Fiatalos nemzeti ünnep GyergyószentmiklósonNagy pozitívuma volt a gyergyószentmiklósi március 15-i ünnepnek az, hogy a fiatalok, a középiskolások ezúttal nem csak kiegészítő szerepet kaptak a rendezvényen a politikusok beszédei mellett, hanem ők azok, akiknek köszönhetően emlékezetes marad ez a nap. Amellett, hogy az iskolákban megszervezték a megemlékező műsorokat, a nyilvános ünnepségeken is komoly szerepet vállaltak a fiatalok. A Fogarasy Mihály-iskola teljes diáksága jelen volt a temetőben, Kiss Antal honvéd őrnagy emlékművénél. Ez nagyon fontos tény, hiszen a teljes diákságba beleértendők a román anyanyelvű diákok is. Tanáraik először határoztak úgy, hogy osztályaikkal együtt ők is részt vesznek a magyarság fontos eseményén. Nyitás arra, hogy ezután kölcsönösen tiszteletüket fejezzék ki a másik nemzet ünnepei iránt. Színvonalas műsor hangzott el, gitáron kísért dalokkal, Györfi Andrea szavalatával és Máthé Árpád beszédével. Délben szentmisével folytatódott az ünnepségsorozat, majd a Szent Miklós-templomból a fúvószenekar vezetésével a Petőfi-szoborhoz vonultak az ünneplők, ahol a legutóbbi évekhez viszonyítva több ünneplő gyűlt össze. Itt felszólalt Gáll Hajnalka konzul, György István alpolgármester, Bende Sándor parlamenti képviselő és Barti Tihamér megyei önkormányzati alelnök is. Nagyobb hatással volt azonban a közönségre a Salamon Ernő Gimnázium két diákjának, Kecseti Istvánnak és Csorba Melindának a szavalata. András Szabolcs történelemtanár Petőfi Sándor életéről tartott rendhagyó „tanórát”. Alkalomhoz illő dalok hangzottak el az Ipartestület Férfikarától, de a leghosszabban tartó tapsot a Korpos Szabolcs által vezetett Salamon Ernő Gimnázium diákkórusa és zenészei által előadott dalok érdemelték ki. Fiatalossá, élővé tették az ünnepet. Az eseményt a római katolikus, a református és az unitárius lelkészek áldása, valamint a himnuszok eléneklése zárta a Szent Miklós Fúvószenekar kíséretével. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. március 17.Csak a városzászló maradhat GyergyószentmiklósonEl kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal homlokzatáról és az épület belső helyiségeiből, a város lobogója azonban a helyén maradhat a törvényszék alapfokú döntése szerint. A Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése értelmében el kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal homlokzatáról és az épület belső helyiségeiből, a város lobogója azonban a helyén maradhat. A pert a Dan Tanasă nevével fémjelzett szervezet, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte, amely számos székelyföldi település önkormányzatát beperelte hasonló témában. A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalra vonatkozó döntés annyiban nevezhető különlegesnek, hogy ellentétben az összes eddigi esettel, amikor az ítélet az adott település lobogójának az eltávolítását is előírta, ezúttal a városzászló kitűzését nem találta törvénybe ütközőnek a törvényszék. „Megszületett tehát az első olyan ítélet, ami nem ad igazat mindenben az »európai méltóság élharcosának«, elutasítja az egyik kérését” – kommentálta lapcsaládunknak a döntést Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki magánemberként – gyergyószentmiklósi lakosként – lépett be a perbe, sértett félként. Dan Tanasă keresetében azt kérte a törvényszéktől, kötelezze a székelyföldi polgármestert arra, hogy távolítsa el a városháza homlokzatáról, illetve az épület összes helyiségéből Székelyföld zászlaját, valamint a „napot és a holdat tartalmazó kék lobogót, ami »valószínűleg« a város zászlaja”. Azzal érvelt – mint minden korábbi esetben –, hogy a zászlótörvény szerint középületre csak az ország és az Európai Unió zászlaját szabad kitűzni, semmi mást. „Ugyan a következő mondatában már ellentmond magának, mert leírja, hogy a törvények megengedik a város zászlajának a kitűzését is, de rögtön azzal folytatja, hogy ezt a napos-holdas kék zászlót nem fogadták el a törvény előírásai szerint, tehát nincs keresnivalója az épület homlokzatán – mutatott rá Árus. Elmondta továbbá, a törvényszéknek küldött levelében rámutatott, az a jogszabály, amelyre Dan Tanasă hivatkozik, nem tiltja más lobogók kitűzését, a város zászlaját pedig igenis törvényes módon fogadta el a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Árus Zsolt szerint azáltal, hogy a törvényszék jóváhagyásával beléphetett a perbe lehetősége van arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon, amennyiben az önkormányzat fellebbezését követően nem születik kedvező ítélet. Az ügy addig is a marosvásárhelyi ítélőtáblán folytatódik, a következő tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki. Amint arról beszámoltunk, sorozatban kerülnek le a középületekre, illetve közterületre kitűzött székely és városzászlók Csíkszeredában, a polgármesteri hivatal ugyanis több pert is elveszített a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesülettel szemben. Gergely Imre Krónika (Kolozsvár) 2017. március 17.Nézőpontok az első világháborúbólAz antant és az Osztrák-Magyar Monarchiát is magában foglaló központi hatalmak háborús propagandájáról, valamint a lövészárokéletről szerezhetnek ismereteket azok, akik megtekintik a Tarisznyás Márton Múzeumban pénteken megnyíló új kiállítást. Az első világháború centenáriumi éveiben vagyunk, ehhez az évfordulóhoz kötődik a budapesti Nemzeti Múzeum kiállítása, amely most Gyergyószentmiklóson is látható lesz. Térhatású fényképeken mutatják be a háborút, úgy, ahogyan a két szemben álló fél láttatni akarta a maga szempontjai szerint. Amerikai és német fotográfusok által készített fényképek is közszemlére kerülnek, azaz, amint a tárlat neve is mutatja, a nagy háborút láthatjuk két nézőpontból. A speciális szemüvegeken át nézve, a térhatású képek láttatják a sebesültek ápolását, az ellenségtől zsákmányolt eszközöket és a lövészárkok pillanatait. A térhatás azt az érzést keltheti, hogy a néző maga is ott van a lövészárokban – mondta el Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa. Megjelennek az osztrák-magyar hadsereg katonái is. Erdélyben készült felvételek nincsenek, a képeket zömében a keleti fronton, lengyelországi, oroszországi hadszíntereken örökítette meg a fényképész, de ezeken a hadszíntereken sok székely, gyergyói katona is harcolt. Így nem elképzelhetetlen, hogy a tárlatlátogató nagyapját, dédapját is megpillanthatja. A képeket egészítik ki a nagyváradi Tanoda Egyesület által elhozott háborús relikviák. Amint azt az egyesület illetékese, Kecse Attila elmondta, ezek nagy része az ezeréves határról származik, lövedékeket, szögesdrótot, lövészárokpajzsokat és egyéb katonai kellékeket lehet megtekinteni. Doberdói relikviák is lesznek itt. A kiállítás megnyitója pénteken délután 6 órától lesz. Megnyitja Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa, valamint Garda Dezső történész, a Gyergyó az 1916-os román betörés viharában című kötet szerzője. Házigazda Csergő Tibor András múzeumigazgató. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. április 7.Árus Zsolt felvette a kesztyűt Dan Tanasăvel szembenNem a székelyföldi románok érdekeit védi, hanem a magyarság jogait sérti a magyar intézmények ellen indított perei nyomán közismertté vált Dan Tanasă – jelenti ki Árus Zsolt. Miután végigolvasta a Tanasă pereiről megjelent információkat és az illető blogját is, Árus Zsolt arra a következtetésre jutott, hogy az önmagát a románok jogvédőjének nevező Tanasă senkinek a jogait nem védi, csak a magyarokat támadja. A több tucat per között nincs egyetlen egy sem, aminek a témája valami olyasmi lenne, hogy valahol valami csak magyarul van kiírva, és írják ki románul is. Nem az a perek tárgya, hogy valamelyik közhivatalban nem tudott volna szót érteni románul. Azaz, nem az a gondja, hogy az esetleges románok elleni diszkriminációra hívja fel a figyelmet. Kivétel nélkül az összes per témája vagy az, hogy valahonnan távolítsanak el egy zászlót (legyen az a településé, Székelyföldé vagy valamely más országé), vagy pedig az, hogy valahonnan távolítsanak el egy magyar feliratot – fogalmaz Árus Zsolt. Hozzáteszi, Tanasă közéleti megszólalásai szintén nem a jogvédelemről szólnak, hanem ezekben vagy szidja a magyarokat, mert túl sok jogot követelnek maguknak, vagy pedig szidja a hatóságokat (parlament, kormány, prefektusok stb.), mert azok túl sok jogot biztosítanak a magyaroknak. Ebből szűri le Árus Zsolt a következtetést egy ember, akinek a tevékenységére ezek jellemzők, nem jogvédő, hanem elvakult nacionalista, jogsértő. „Hogy ez mennyire így van, azt tökéletesen mutatja a blogja, ahová rendszerint provokatív »híreket« tesz fel (hogy ezek a magyarok már megint miket követelnek, meg hogy a hatóságok miképpen hordozzák a tenyerükön a magyarokat), majd szemforgatva arra biztatja az olvasókat, hogy mondjanak véleményt. A névtelenül írható vélemények pedig – minő meglepetés – nagyrészt magyarellenesek, rágalmazók, sértők és fenyegetők. Ezek pedig ott virítanak hónapok vagy évek múltával is, esze ágában nincs bárkit fegyelmezni, netán a hozzászólásokat moderálni vagy törölni. Sőt, néha biztatóan ő is beleszól, még vadabb bejegyzésekre sarkallva ezzel a hozzászólókat” – állapítja meg Árus. Ez azonban büntetendő – szögezi le Árus Zsolt, és közli, panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amiben azt kéri, állapítsák meg, hogy Dan Tanasă több rendben és súlyosan megsértette a diszkrimináció tilalmára vonatkozó jogszabályt, ezért büntessék meg, s ráadásképpen kötelezzék arra, hogy a megbüntetésére vonatkozó határozatot hozza nyilvánosságra a sajtóban. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. április 11.A romák képviselőivel tárgyalt Gyergyószentmiklós polgármestereA téglagyári cigánytelepen élők két képviselőjével tárgyalt Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A találkozón jelen volt Adrian Firoiu, a helyi rendőrség vezetője is – derül ki a polgármester Facebook-oldalán közzétett bejegyzésből. Mint arról beszámol a romák képviselőinek elmondták, mit várnak el tőlük. Ha nem lopnak, nem rongálják a más vagyonát, ha nem kéregetnek úton-útfélen, ha rendben tartják a lakótelepet, tehát ha képesek betartani az alapvető normákat, melyek a békés együttélést szolgálják, akkor bátran és békében élhetnek városunkban, ahogy eddig is. A bejegyzés szerint a romák küldöttjei ígéretet tettek, hogy továbbítják a roma közösség felé is a megbeszélteket. Gyergyószentmiklós polgármestere közölte, hogy hétfőig hét személy jelezte szándékát: hozzájárulna a közbiztonsági problémák megoldásához a szociális irodához küldött megoldási javaslatokkal. A hét javaslattevőt a közbiztonsági helyzet és a roma közösség problémáinak megoldására alakult munkacsoportba is meghívják. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. április 25.Halhatatlanok: Erdélyben előszörA magyar huszárok 1914. őszi galíciai harcainak állít emléket a Halhatatlanok Limanowa – magyar győzelem 1914 című dokumentumfilm, melyben játékfilmes elemekkel mutatja be a rendező a nagy háború hadi eseményeit. A film először lesz látható Erdélyben. A filmpremiert vasárnap tartják Gyergyóremetén 18 órától a Közösségi Házban. Az eseményen jelen lesz Bárány Krisztián forgatókönyvíró, rendező, aki a Remetén és a környékén forgatott Kereszthegy című film alkotója is. Az első világháború hadszínterein szinte mindenhol találunk magyar egységeket, számtalan siker is fűződik a nevükhöz, ám a legnagyobb jelentőségű és tényleg kizárólag magyarok által véghezvitt győztes csata a limanovai – emeli ki Bárány Krisztián. Ehhez méltón ápolták emlékét, a Nádasdy-huszároknak valóságos kultusza volt Magyarországon egészen 1945-ig. A lengyelek sem felejtettek. Krakkó környékén, egész Galíciában ismerik és tisztelik Muhr Ottmárt és huszárjait, az ezredesnek gyönyörű mauzóleumot állítottak, és még az egyszerű közhuszár sírján is mindig van friss virág, ég egy-egy gyertya. A lengyel-magyar barátság fontos mérföldköve Limanowa, amikor a magyarok megmentették szomszédaikat az örök ellenség orosztól. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. május 19.Egységes Székelyföld-arculat a polgármesterek találkozójánIsmerkedés, közös gondolkodás és információcsere: ezek a székelyföldi városok polgármesterei találkozójának főbb témái. A városvezetők először látogattak el ilyen céllal Gyergyószékre, a Gyilkostó üdülőtelepre. Gyergyószentmiklós elsősorban turizmusban – mint a helyi gazdaság meghatározó ágazatában – gondolkodik, ezért is volt a Gyilkostó üdülőtelep a találkozó helyszíne – mondta el Nagy Zoltán házigazda polgármester. A Gyilkos-tó és környéke olyan természeti látványosság, amely kiemelkedő Székelyföld, Erdély szinten. Erre is alapozva szeretne meghatározó szerepet betölteni a térség turizmusában Gyergyószentmiklós. Az eseményen ezért hangsúlyos szerepet kaptak olyan témák, mint egy egységes Székelyföld-arculat és közös desztinációmenedzsment kidolgozása, működtetése. Erről beszéltek a meghívott szakemberek, azaz Nagy Benedek és Csibi József. Kolumbán Gábor és Kisné Portik Irén pedig a falu és város együttműködésének szüksége, lehetőségei kérdéseit boncolgatták. Az eseményen tizenkét székelyföldi város elöljárója volt jelen. Amint Nagy Zoltán elmondta, még az ismerkedés fázisánál tart az együttműködés. A találkozókon a vendéglátók ismertetik azokat a körülményeket, adottságokat és problémákat, amelyekkel együtt él az adott város, hogy a későbbiekben a lehetőségek szerint közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kérdésekre. A cél természetesen, hogy hosszú távon közös projektek, megvalósítások is szülessenek. Fontos szempont még az ilyen találkozókon, hogy információcsere is zajlik, hiszen egyes városvezetők könnyebben, gyorsabban jutnak el olyan értesülésekhez, amelyek a többiek számára is hasznosak lehetnek, és ezeket meg is osztják a kollégáikkal. Az esemény alkalmat adott arra is, hogy a székelyföldi elöljárók kipróbálhassák a Kis-Cohárd sziklafalán tavaly kiépített via ferrata mászóutat. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. május 25.Útjukra engedték a végzősöket gyergyói egyetemen és két középiskolábanA tanulóévek alatt szerzett tudás és tapasztalat hasznosítására kaptak biztatást a ballagó diákok tanáraiktól és az őket búcsúztató kisebb társaiktól. Az ünnepi beszédekből a figyelmeztetések sem maradtak el. Csütörtökön a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata, a Fogarasy Mihály Szakközépiskola és a Batthyány Ignác Technikai kollégium végzőseit búcsúztatták a ballagási ünnepségeken. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kerti tanintézményben csütörtök délelőtt tartották a ballagási ünnepséget. A magyar és román tagozat idegenforgalom-földrajz szakán végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben. Horváth Alpár egyetemi adjunktus az egyensúly keresésére és annak megtalálására hívta fel a végzősök figyelmét, kiemelve, hogy folyamatosan nyitott szemmel járjanak, használják ki a kínálkozó lehetőségeket. Nagy Zoltán Gyergyószentmiklós polgármesterének üdvözletét, jókívánságait Fórika Krisztina tolmácsolta. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán ezidáig 1303 hallgató végzett. A tizenhetedik alkalommal szervezett ballagási ünnepségen a tanintézmény igazgatója a kezdetekről is szólt, kiemelve két kollégája, Garda Dezső és Dézsi Zoltán hozzáállását, és jelezte, az új tanév kezdetén a huszadik tanévnyitóval kerek évfordulót is ünneplenek. Dombay István, az intézmény igazgatója a lehetőségek kihasználására biztatta a ballagókat, továbbá az egyetemi évek alatt érdek nélkül köttetett barátságok ápolására kérte fel. A szakis végzősöknek is utoljára szólt a csengő A Szakiból csütörtökön hat osztálynyi fiatal lépett ki örökre, és lépett be a felnőtt életbe. A római katolikus teológia, a számítástechnika, az elektrotechnika, a mechanika, illetve az asztalos és az autószerelő szakokon végzők – amint több beszédből is kiderült – kettős érzéssel töltötték ezt az utolsó iskolai napot. Részben egy további szerződést hosszabbítottak volna a diákévekkel, részben pedig várták, hogy véget érjen ez a pillanat, és immár felnőttként folytassák életüket. Útravalóul számos szép szót és intelmet kaptak, többek között azt, hogy mindig legyenek büszkék magukra, és sose adják alább annál, mint amire maximálisan képesek. Vagy amint Részeg Ildikó igazgatónő figyelmeztette őket: sose legyenek szürke átlagemberek. Eső zavarta meg a batthyányisok ünnepét Hat osztálynyi tizenkettedikesnek szólt utoljára a csengő csütörtökön a Batthyányi Ignác Technikai Középiskolában, ahol idén első alkalommal ballagtak az általános egészségügy szakon posztliceális képzésben részesülő végzősök is. A véndiákok búcsúztató ünnepségét a zuhogó eső megszakította – az udvaron elhangzó búcsúbeszédeket követően a kicsengetettek ismét visszamentek osztályaikba az ilyenkor szokásos méltatásra, díjazásra. A Batthyányiban hat osztály diáksága fejezte be tanulmányait. Technikusi képzésben részesültek könyvelés, turisztika, élelmiszerminőség-vizsgáló, állategészségügy szakon, illetve egy osztálynyi diák a média szakon tanult képvágást és szövegszerkesztést. Az iskolában posztliceális képzés is zajlik általános egészségügy szakon, az első végzősök együtt ballagnak a gimnáziumi tagozatosokkal. Az összesen 135 végzőst az oktatási intézet vezetősége részéről Gáll Enikő aligazgató és Farkas Zoltán igazgató búcsúztatta. Baricz Tamás Imola, Gergely Imre, Pethő Melánia / Székelyhon.ro 2017. május 30.Továbbadják a vers szeretetétElkezdődött a Gyermeknap, csodanap. Hétfőn közel 75 gyerek szavalt a gyergyószentmiklósi művelődési ház színháztermében. A 19. Gyermeknapi Versmondók Találkozójának témája a kenyér volt. Kedves, néhol korukat meghazudtoló, mélyértelmű versekkel készültek Gyergyószék óvodásai, kisiskolásai. Vajda Gyöngyvér műsorvezető, a Figura Stúdió Színház színésze először a gyerekek bevonásával ismertette a színpadon felsorakoztatott, kenyérsütéshez szükséges eszközöket, a szitát, dagasztótekenyőt, penetét, kenyérverő-botot, pityókatörőt és hasonlókat, majd sorjában a hozzávalókat is. Miután a félénkebb szavalókban is feloldódni látszott a szorongás, mikrofonhoz szólította a versmondókat, akik kivétel nélkül ügyesen helytálltak. Poráczki Judit, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár munkatársa, Máthé Annamária, a Figura Stúdió Színház színésze és Korpos Szabolcs zenetanár értékelték a versmondásokat, de nem rangsoroltak, minden résztvevő emléklappal, kisebb ajándékkal térhetett haza. Máthé Annamária megjegyezte, naponta többször is összeül a család a kenyér mellé, ahogy ez alkalommal is a kenyér hozta össze a gyerekeket. Gergely Imre / Székelyhon.ro 2017. június 5.Visszavárja Gyergyó a zarándokokatTöbb száz gyergyószentmiklósi imádkozott együtt az 1200 vendégzarándokkal vasárnap reggel a városközpontban tartott szabadtéri szentmisén. Már hagyományt követ ezzel a város, hogy így búcsúztatja a hazainduló Boldogasszony-zarándokvonat utasait. A házigazdák üzeneteként is hallgathatták Portik Hegyi Kelemen plébános szavait: jöjjenek jövőre is, és hozzanak magukkal másokat is Gyergyóba, Székelyföldre. Amit itt tapasztaltak, amit Isten adott számukra, azt adják tovább. A szentmise szónoka, Székely János, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke az igazi értékek fontosságára, illetve az azokra leselkedő veszélyre hívta fel a figyelmet prédikációjában. A mai világban a gonosznak öt halálos ellensége van, amelyektől el akarja szakítani az embereket. Az első az Isten és a vallás, az a gyökér, amely a teremtőhöz, az élet forrásához köt. A második a család, azok a szálak, amelyek szeretteinkkel kötnek össze, szülőhöz, gyermekhez, házastárshoz. A családot akarják tönkretenni, mert a szingli a legkönnyebben manipulálható ember. A gonosz ugyancsak el akarja tépni a harmadik ellenségéhez, a nemzethez kötő szálakat, amelyek az anyaföldhöz, a kultúrához kötnek. A negyedik érték, és a gonosz újabb ellensége a termőföld. A magyar gazda, a parasztember, akinek saját földje volt, és ragaszkodott hozzá, az a múltban sem volt könnyen meggyőzhető, eltéríthető meggyőződésétől. Ezt a földet akarják most kihúzni a lábuk alól. Az ötödik érték, amely veszélyben van, az a közösség, azok közössége, akik egyformán álmodják a jövőjüket – hangzottak Székely János szavai. Hozzátette azonban, a gonosz el akar választani az élet forrásától, de a szentlélek összeköt azokkal, egybetart. A hazautazó zarándokokat Nagy Zoltán polgármester is beszéddel búcsúztatta. Utalt arra, hogy pünkösd vasárnapja idén nemcsak ünnep, de gyász is volt: június 4. a trianoni békeszerződés aláírásának, Magyarország szétdarabolásának évfordulója is, de 2010 óta az összetartozás napja is egyben. A 99 éve ejtett trianoni sebek mindig is fájni fognak, mert igaztalanok voltak. Mégis, Istennek, Krisztusnak, Szűzanyának hála, miénk a törhetetlen magyar jövő, mi vagyunk a határok felett egyesült magyar nemzet – hangzott el. Sok gyergyói kiment a Boldogasszony-zarándokvonat indulásához a vasútállomásra, és jelezték, jövőre is visszavárják a most hazautazókat. Gergely Imre Székelyhon.ro, 2017. június 7.Ezt nem szabad kihagyniuk az erdélyi magyar vállalkozásoknakEgymilliárd forint érkezik idén Erdélybe a magyar kormánya által kezdeményezett gazdaságfejlesztési program jóvoltából. Cél a magyar közösség gazdasági megerősödése. A támogatást azonban fogadni, hasznosan felhasználni is tudni kell: felkészült szakemberek, vállalkozók kellenek. Számukra ad információkat, segítséget a Gyergyószentmiklóson zajló exportakadémia. Mintegy ötven gyergyószéki vállalkozó és ügyvezető vesz részt a szerdán kezdődött exportakadémián. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) által szervezett eseményen Bíró Tamás stratégiai vezető elmondta, a magyar kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjai előbb Vajdaságban, majd Kárpátalján indultak el, hamarosan pedig Erdélyben is lehetősége lesz a helyi magyar vállalkozásoknak új technológiák bevezetéséhez, fejlesztésekhez támogatást szerezni. Egymilliárd forint a keretösszeg. A földműveléssel foglalkozók, gazdák számára a Mezőségen már beindult egy mintaprogram, de ezt Erdély más tájaira, így Székelyföldre is kiterjesztenék. Bíró Tamás megállapította, az erdélyi vállalkozások képesek kiváló minőségű termékeket előállítani, de amiben nehézségeik vannak, az az értékesítés. Az exportakadémia éppen ezt célozza meg, a nemzetközi piac megtalálásához vezető ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. Az esemény nyitányán a résztvevőket Gyergyószentmiklós és Hargita megye elöljárói, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja üdvözölték, majd szakmai előadások következtek. Skapinyecz Péter, az MNKH közép-európai hálózatának vezetője az intézmény alapgondolatát, működését ismertette: legyen a Kárpát-medence egy egységes gazdasági tér, ahol a vállalkozások egymás között olyan sikeres kapcsolatokat építhetnek ki, amelyek az egész régió számára felemelkedést hoznak, és az itt megtermelt jövedelem itt maradjon, itt biztosítson jobb életet. A konferencia csütörtökön folytatódik. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. június 23.Zászlópert veszített Dan Tanasă ellen GyergyószentmiklósA székely zászlót és a város zászlaját is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi városháza épületéről – döntött jogerősen a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet súlyosabb az alapfokú döntésnél, hiszen annak értelmében a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatna. A zászlók azonban egyelőre maradnak a helyükön. A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon februárban hozott döntést annak a panasznak kapcsán, amelyet a hivatásos feljelentőként közismert Dan Tanasă által képviselt, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be. Tanasă azt kifogásolta, hogy a székely zászló, és a város zászlaja is ki van tűzve a gyergyószentmiklósi középületen. Azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy mindez törvénytelen, és kötelezze a helyi önkormányzatot a zászlók levételére – akárcsak számos más székelyföldi település esetében. Az alapfokú döntés félsikernek számított mindkét fél számára, hiszen kimondta, hogy a székely zászlót le kell venni, a városzászló viszont maradhat. Fellebbezett Dan Tanasă is, a polgármester is, és a perben gyergyószentmiklósi polgárként érintett félként belépő Árus Zsolt is. Tanasă a városzászló levételéért perelt tovább, Nagy Zoltán polgármester és Árus pedig azt igyekeztek bizonyítani, hogy a székely zászló kitűzése sem ütközik törvénybe. A Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán hozta meg a jogerős ítéletet: Dan Tanasă egyesületének adott igazat mindkét zászló esetében, tehát le kell azokat venni. Az ügynek azonban ezzel még nincs vége. Önkormányzatként, közintézményként a városnak nincs módja újabb igazságszolgáltatási intézményhez fordulni, de mivel Árus Zsolt magánszemélyként volt részese a pernek, lehetősége van arra, hogy Strasbourgban, az Emberjogi Bíróságon tegyen panaszt. Ez meg is fog történni. Gergely Imre Székelyhon.ro 2017. július 27.Bayer Zsolt az EMI-táborban: a magyar nemzet életre van ítélveRendhagyó irodalomóra-szerű előadást tartott Bayer Zsolt publicista, műsorvezető az EMI-táborban csütörtökön. A magyar nemzet lelkületére jellemző a kesergés, az önmagunk siratása, de tragédiáinkból, így Trianonból is azt a következtetést kellene levonnunk: büszkék kell legyünk, hogy életben vagyunk, és ezután sem sikerül elpusztítani minket – jelentette ki. Két nagyon bús hangulatú verssor az, amelyeket több felmérés szerint is a legszebb magyar verssorokként tartanak számon. Ezek a következők: „Elhull a virág, eliramlik az élet”, és a „Most tél van és csend és hó és halál”. Ebből is jól látható, a magyar ember lelkülete igencsak hajlamos az elkeseredésre – vezette fel Bayer Zsolt előadását. Ő egy első hallásra megrökönyödést keltő következtetést vont le Trianon kapcsán: büszkék lehetünk, hogy létezünk. Trianonban, amit a nemzettel cselekedtek, az egy emberre vonatkoztatva azt jelenti, hogy levágták mind a négy végtagját, és otthagyták egyedül: egy ember nem maradt volna életben. Ehhez képest ma is életben van a nemzet. „Nincs ennél nagyobb teljesítmény, nagyobb csoda, ennél nagyobb büszkeség. A trianoni tragédiából nem azt kellene leszűrnünk, hogy állandóan és folyamatosan elsiratjuk magunkat, ahogy az irodalmunk is teszi. El kellene jutnunk oda, hogy mérhetetlenül büszkék legyünk arra, hogy egyáltalán életben vagyunk – fogalmazott Bayer. Felvetette: 1100 éven keresztül hatalmas erők mozdultak meg azért, hogy mi egyáltalán ne is létezzünk, német, tatár, török, Habsburg, szovjet-orosz és mások, országhatárokon belül és kívül. Arra törekedtek, hogy veszítsük el nyelvünket, múltunkat, kultúránkat, és persze mindenekfelett veszítsük el a lelkünket. Soha senkinek nem sikerült. Itt állunk mi, 15 millió magyar még mindig. Nem tudtak elpusztítani, és a világnak bele kell törődnie, hogy ez a következő 1000 évben sem fog sikerülni – hangzott el. Bayer Zsolt egy javaslatot is megfogalmaz a közelgő 100 éves évforduló kapcsán: Az utódállamokat büszkén és felemelt fejjel emlékeztesse a magyar nemzet, hogy mit ígértek száz éve: „Nem tartottatok be semmit az ígéretekből, de sebaj, mert túléltük, és itt vagyunk. Üljünk le, beszéljük újra” . Száz év múlva is valószínűleg, a szomorú verssorokat fogják a legszebbeknek tartani, mert ilyen a magyar lelkület, de ne higgyük soha, hogy pusztulásra vagyunk ítélve. 1100 éve bizonyítjuk minden nap, hogy a magyarok életre vannak ítélve. Trianonból nekünk nem a pusztulásunkat, és önmagunk elsiratását kell levonnunk következtetésként, hanem a kiirthatatlan magyar életben maradást – szögezte le a publicista. A nemzetállamok reneszánsza jön A műsorvezető kitért a mai európai állapotokra is. Úgy fogalmazott, mára a liberalizmus oda vezetett, hogy a világban csak a szabadság és az egyén számít. Eközben a szabadság, amiért ezer éveken át nagyon sokan feláldozták mindenüket, mára önmaga paródiája lett. Emiatt jutottunk oda, hogy például Londonban, a metróban betiltották a hölgyeim és uraim megszólítást, hogy nehogy sértse valaki érzékenységét. Az ember mindenből képes elmebajt csinálni, ha elég ideje van hozzá – fogalmazott. „Amikor az eszme, amire egy civilizáció épült, elmebajjá válik, az szükségképpen elkezd hanyatlani, és összeomlik, és romjain mindig épül valami új. Ezt éljük most. A globális tőkés liberális világrend omlik össze a szemünk láttára. Ami egy civilizáció összeomlása után épül, az az előbbinek a tagadása. Most az Európai Egyesült Államok akarói állnak szemben azokkal, akik azt mondják, hogy a nemzetállamokat meg kell erősíteni. A két eszme közti háború zajlik most. A jövő pedig a nemzeti reneszánsz, a nemzetállamok, nemzetek reneszánsza lesz” – vonta le a következtetést Bayer Zsolt. Gergely Imre / Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
