|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
keresés |
szűkítés | - | |||||||||||||||||||||||
| találatszám: 135 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-135 | ||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gligor László Róbert 2016. május 16.Iskolai évfordulót ünnepelnek NyárádszereredábanFennállásának hatvanadik évfordulóját üli a nyárádszeredai középiskola, ünnepre várják az egykori diákokat és tanárokat. A jubileumi eseményen könyvet, dokumentumfilmet mutatnak be, emlékfát ültetnek, díszkövet lepleznek le. A középiskola ünnepségét szombatra időzítették a szervezők, akik délelőtt 9 és 11 óra között fogadják és bejegyzik az érkező vendégeket, véndiákokat, akik könyvbemutatón, filmvetítésen vehetnek részt, iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg. Az ünnepi műsor 11 órától veszi kezdetét: az iskola udvarán álló kopjafánál koszorúznak, ezzel emlékezve az elhunyt tanárokra és véndiákokra. Az évfolyamok felsorakozása és a köszöntőbeszédek után emlékfát ültetnek az udvaron. A földbe kerülő cserefa mellett emlékkövet is állítottak, amelyet ugyancsak ebből az alkalomból lepleznek le. 18 órától ünnepi műsorra várnak mindenkit a művelődési házba, ahol a helyi és a mezőkovácsházai iskolák csoportjai mutatnak be műsort, fellép a Bekecs Néptáncegyüttes is. Ezt követően az iskolaudvaron szabadtéri bálozásra nyújtanak lehetőséget éjfélig, este tábortüzet is gyújtanak. A jubileumi alkalomra emlékkönyvet ad ki az iskola. Ennek címe – 60 év a jövőért – üzenetet hordoz, hiszen a hatvan év a múltat jelenti, de minden munka és oktatás a jövőben térül majd meg. A könyvnek többnyire fényképalbum jellege van, de volt tanárok, igazgatók és diákok is közölnek benne gondolatokat, az itt végzett osztályok is fel lesznek tüntetve benne. Amint Fülöp Lászlótól, a tanintézet igazgatójától megtudtuk: az elmúlt hatvan év alatt az iskolában 4143 diák végzett (beleértve az ideieket is), 304 tanár tanított hosszabb-rövidebb ideig, az intézményt 9 igazgató vezette. Az ünnepség alkalmából dokumentumfilm készült az iskola múltjáról. A könyv és a film megvásárolható lesz a hétvégén. Az ünnepséget az intézmény magyarországi testvériskoláinak képviselői is megtisztelik, így Mórról, Dunaújvárosból és Mezőkovácsházáról érkeznek vendégek. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. június 21.Fölszállott a páva: Nyárádszeredában tartottak válogatótErdély minden szegletéből érkeztek ifjú tehetségek a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató műsor területi válogatójára Nyárádszeredába. Nemcsak a művelődési ház volt népzenétől hangos vasárnap Nyárádszeredában, ahol a Fölszállott a páva tehetségkutató erdélyi területi válogatóját tartották, az utcán is szólt a muzsikaszó, és akadt, aki a járókelők mellett ropta a legényest. A televíziós műsor hét Kárpát-medencei területi válogatója közül a nyárádszeredai volt az utolsó, ahol Erdély, Bánság, Székelyföld és Csángóvidék első válogatáson átesett jelentkezői mérettettek meg komoly szakmai zsűri előtt: Juhász Erika és Bárdosi Ildikó népdalénekes, népzenetanár, Györffy Erzsébet pedagógus, népdalénekes, az erdélyi néptáncmozgalom egyik alapítója, Balogh Júlia, az MTVA vezető szerkesztője, Adócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Magyar Néprajzi Társaság népzene és néptánc tagozatának elnöke, Kostyák Alpár kolozsvári zenész, az erdélyi néptáncmozgalom egyik alapítója, Benő Barna táncos, koreográfus, a Bekecs Néptáncegyüttes vezetője, Gombai Tamás népzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára véleményezte a versenyzők tudását. Az erdélyi válogatóra 36 produkciót jegyeztettek be, ebből 28 az ének, 3 a hangszerjáték, 5 a néptánc kategóriában. A gyerekek a Temesvártól Pusztináig, Brassótól Méráig terjedő terület egészéről érkeztek Moldova, Gyergyó, Kászon, Felcsík, Udvarhelyszék, Sóvidék, Nyárádmente, Küküllő, Mezőség, Kalotaszeg népzenei, néptánc- és hangszeres anyagával. A két és fél órás színpadi bemutatást követően a zsűri elvonult, bő másfél órára volt szüksége a döntés meghozatalához. Az értékelőn a szakemberek tanácsokat osztogattak, elmondták, hol és mit kell még csiszolni, „hogy gyémánttá váljon" az adott produkció, felhívták a figyelmet a dallamválasztásra, az előadásmódra, a repertoár bővítésére, az izgalom legyőzésére is. Ugyanakkor köszönetet mondtak a szülőknek, hogy „ebben a bolond világban" a magyar népzene, népdal, néptánc felé terelik gyerekeik érdeklődését, de a pedagógusokat is köszönet illette, akik igyekeznek ráirányítani tanítványaik figyelmét ezekre az értékekre. Mint elhangzott, Erdélyben és Csángóföldön szép, ősi népdalkincset tárt fel Bartók és Kodály, és ma is ezekhez kell nyúlni. A szakemberek arra biztatták a gyerekeket, ne csak egy verseny erejéig tanuljanak meg valamit, hanem folyamatosan műveljék ezt a kultúrát. A fellépők 56 és 70 közötti pontszámokat értek el, de szereplésük eredménye csak néhány nap múlva derül ki. Csütörtökön a budapesti Hagyományok Házában tartják az arányosító zsűrizést: az egy bizonyos pontszám fölötti teljesítményeket felvételről elemzik, egymással is összemérik. Ekkor dől el, melyik 48 produkció jut tovább a televíziós fordulókba. Nyári balatoni táborozáson vesznek részt a kiválasztottak, novemberben és decemberben lesznek az élő adások, a döntő karácsony előtt várható. Agócs Gergely elmondta, az erdélyi és felvidéki magyarok hasonló gonddal küzdenek. Míg Magyarországon állami vagy önkormányzati támogatással működő művészeti iskolákban tudnak bekapcsolódni a gyerekek, fiatalok a néphagyományok művelésébe, addig a határon túliak alig kapnak ilyenfajta támogatást az államtól. A Hagyományok Háza ezért azt tervezi, hogy programot indít népi kultúrát oktató pedagógusok részére: népdal, hangszeres népzene, néptánc területén szeretnének oktatókat képezni. „A lemaradás nemcsak anyagi vagy intézményi szinten, hanem módszertanilag is megmutatkozik, és ezzel valamit kezdeni kell. Ennek ellenére a határon túliak semmivel sem maradnak le az anyaországi produkciók mögött" – vélekedett Agócs Gergely. Gligor Róbert László Krónika (Kolozsvár) 2016. június 28.Csűrszemináriumok CsíkfalvánSzerdán kezdődik a Nyárádmente egyetlen állandó tudományos rendezvénye, a Csíkfalvi Csűrszemináriumok. A szakmai és tudományos berkekben egyaránt elismert nyári előadás-sorozatot idén immár tizedik alkalommal szervezi meg a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara, azon belül az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék, valamint Csíkfalva önkormányzata és a Tündér Ilona Vendégház, továbbá a PR Alpha Egyesület és a Fókusz Öko Központ. Idén a kommunikáció és helyi közösség lesz a három este beszélgetéseinek témája, azaz mit beszélnek a helyi közösségről belső berkekben, önmagukról, és mit ismernek a külső körökben, a közösségről mit beszélnek mások. Szerda este az előadók arról vitáznak, hogy mit és hogyan kommunikál egy közösségről, annak identitásáról egy monográfia, tájház, emlékmű vagy épp egy falunap. Csütörtökön környezetvédelmi szempontból vitatják meg egy közösség fejlődését, hogy az harmóniában vagy harcban áll-e a természettel, míg pénteken különböző művészek, írók beszélnek arról, hogy munkájukban hogyan ihleti őket a vidéki közösség. A rendezvény főszervezőjétől, Gagyi József docenstől megtudtuk, a helyi, megyebeli és kolozsvári előadók mellett Magyarországról is érkeznek előadók: a Pécsi Egyetem kommunikáció és médiatudományi szak két munkatársa és egy doktorandusz hallgató, illetve ugyancsak Pécsről egy környezeti és vízgazdálkodási szakértő. Mivel ez már a tizedik kiadása a rendezvénynek, csütörtök este Balogh István polgármester és Gagyi József az elmúlt időszak eseményeit, eredményeit is áttekinti, értékeli. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Csűrszemináriumokkal egybeesik a marosvásárhelyi hallgatók nyári gyakorlata, amelyet évek óta ebben a községben végeznek. Amint Gagyi József elmondta, a korábbi években elkezdett témát, a helyi mobiltelefon-használatot vizsgálják. Azoknál a családoknál tesznek látogatást a diákok, ahol fiatalok is élnek, ugyanis idén az érdekli a kérdezőket, hogy mi az az információ, amit ténylegesen az otthoni számítógépen keresgélnek a fiatalok, és mi az, amit a zsebükben hordozott okostelefonok segítségével. „Ez már a mobilitásnak egy egészen más formája, amikor a számítógép már ott van a fiatalok zsebében” – véli a szakember, aki arra is kíváncsi, hogy az okostelefon hogyan változtatja meg a fiatalok viselkedését, kapcsolattartását, kommunikációs szokásait. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. július 1.Kapunyitogató a Székely KaszinónálIsmét megnyitja kapuit Nyárádszeredában az egykori Székely Kaszinó, hogy helyet adjon a művészeknek és a művészetek kedvelőinek. A nyárádmenti születésű, de Magyarországon élő Losonczi testvérek néhány napja visszatértek Nyárádszeredába, s pénteken 19 órától ismét kultúrával „telik meg” az általuk bérelt ingatlan. Barátaikat is meghívták egy találkozó, bemutatkozó est erejéig, és természetesen minden kedves ismerőst, ismeretlent szívesen látnak, ha betérnek a főtérhez közeli épületbe. Itt Losonczi Béla festőművész tavaly és idén született alkotásaiból nyílik tárlat, de visszatér Tamás Kincső sepsikőrispataki író is, akinek frissen megjelent novellafűzérét, A Csinált-patak állatkertje című könyvét ismerheti meg péntek este az érdeklődő közönség, amikor a szerzővel Vida Gábor Marosvásárhelyi író beszélget a Mentor Könyvek sorozatban megjelent új műről. Birtalan Kölök Zsolt nemcsak mint a kötet borítójának tervezője lesz jelen, ugyanis fényképeit is kivitte Nyárádszeredába, ahol a Losonczi-műteremben a festmények és a néprajzi tárgygyűjtemény mellett ezek jól megférnek. És természetesen zene is lesz péntek este, két visszatérő ismerőssel is találkozhatnak azok, akik Losoncziék műtermét nyáron látogatni szokták: a Marosvásárhelyi Dzseztánnak és a Székelyudvarhelyi születésű Momóéknak lehet majd tapsolni. A jó hangulat mellett a résztvevőknek a kerti szénafetrengőt és teasarkot is figyelmébe ajánlják a szervezők. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. július 17.Három ország fiataljai találkoztak NyárádmenténVasárnap zárult a Hodos-Venerque Baráti Társaság által szervezett nemzetközi ifjúsági tábor, amelyben a nyárádmentiek mellett francia és lett fiatalok is részt vettek. A nyelvi akadályokat áthidalták, és mindenki élményekkel tele térhetett haza. Az Európai Bizottság Erasmus+ ifjúsági programja keretében szervezte az idei tábort a székelyhodosi egyesület, amely 1999 óta folyamatosan nyújt alkalmat a fiataloknak a nyári találkozásokra. Ebben partnereik: a franciák, illetve lettek, olaszok, spanyolok, szlovákok és magyarországiak is részt vesznek benne időnként. Az idei táborban 6 ifjúsági kísérő mellett 7 lett, 9 francia és 14 nyárádmenti fiatal vett részt, és az elnyert 14 ezer eurós támogatásnak köszönhetően jó körülmények között fogadhatták az érkezőket Mikházán – tudtuk meg Balássy András szervezőtől, aki a nyárádremetei és székelyhodosi önkormányzat hozzáállását is kiemelte. Az idei tevékenységek két témakörhöz kapcsolódtak. Az egyik a migránskérdés volt, s a jelenlévők játékos formában tapasztalhatták meg, milyen az, ha az ember féligazságok és előítéletek alapján elhamarkodottan dönt. A másik téma a Natura 2000 természetvédelmi terület, ennek kezelése, a felmerülő konfliktusok, vadkárok, környezetrombolás, lakossággal való kommunikáció. Kovrig Zoltán gondnoksági igazgató tartott elméleti bemutatót a kérdésről, majd bejárták a területet, a búzaházi kockás liliom élőhelyén az élővilágot tanulmányozták, Falka István a Nyárád szabályozását és az okozott természeti károkat ismertette, kirándultak a Bekecsre, Szovátara, Vármezőbe, megszemlélték a havasi erdőirtás és fatolvajlás következményeit, és meglátogatták a nyárádszentsimoni „madárkórházat” is. A természeti értékek mellett a vidék szellemi örökségével is megismerkedhettek a fiatalok, Jobbágytelkén néptáncot tanultak, Hodoson kaszásversenyen vettek részt, Nyárádszentimrén kádármesternél, Szentsimonban pálinkafőzdében jártak, valamint múzeumot is látogattak Szatmári Borbála biológus és Kristály Bíborka ökológus vezetésével. A három ország fiataljait vegyes csoportokra osztották, és a napi tevékenységhez kapcsolódó feladatokat adtak nekik. A tapasztalatokról a tábor végén poszter formájában kellett beszámolniuk – mondta Szatmári Borbála. A Nyárádmente kulturális, természeti, turisztikai értékeinek megismerése mellett a kommunikáció volt a legérdekesebb, mert nem mindenki beszélt angolul, de azért megtalálták a közös hangot. Tizenegy nap alatt nem lehet teljes csapatot építeni ilyen sokszínű társaságból, a fordítások miatt az előadások kissé elhúzódtak, ám a kirándulásokat, látogatásokat mindenki nagyon élvezte, tetszett a fiataloknak a Bekecsre és a Medve-tóhoz szervezett utazás, ahogy a migránskérdésről szóló, Leila nevű pszichopedagógiai játék is megtette a hatását – részletezte a vezető. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. július 25.Féltucatnyi cég dolgozott a kultúrotthon felújításánFelavatták a művelődés megújult hajlékát Erdőszentgyörgyön. Az épület belsejének egy része ezután lesz korszerűsítve. Mintegy háromszáz érdeklődő volt jelen a vasárnapi esti avató ünnepségen, ahol Csibi Attila Zoltán polgármester elmondta: sikerült egy méltó termet átadni az erdőszentgyörgyieknek, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is ilyen sokan töltik meg azt. A megnyitót a MaRó című jó hangulatú előadás követte, amely az erdélyi román–magyar együttélés furcsaságait, jellegzetességeit, az előítéleteket és megszokásokat pellengérezik ki magyar és román színészek előadásában, érzékeny kérdéseket érintve vagy épp hahotára késztetve a közönséget. A szentgyörgyi művelődési otthon felújítását idén március végén kezdték el, erre a beruházásra 450 ezer lejt különített el a városvezetés a helyi költségvetésből. A munkálatokat féltucatnyinál több cég végezte, és úgy ütemezték be a fázisokat, hogy ne zavarják egymást. A polgármester szerint ez azért volt ésszerűbb megoldás, mert így jól haladtak, míg ha egyetlen cég vállalja, a kivitelezés elhúzódik. Három hónap alatt megjavították a tetőzetet, amely új burkolóanyagot és esővízcsatornát kapott, nyílászárókat cseréltek, új világítótesteket és villanyvezetékeket szereltek, az otthon külseje teljesen, belseje részlegesen fel van javítva, ugyanígy a padlózat és a színpad is. Az épület nagytermét teljesen felújították, új székeket és függönyöket szereztek be, az erkélyen csupán a padlózatcsere mAradt hátra, itt rögzített színházi székeket helyeznek el. Természetesen az előteret, öltözőket és mosdókat is korszerűsítették. Csibi Attila szerint egy ekkora beruházáshoz kevés pénzük és idejük volt, de egy jó csapat vitte végbe, és sok ember szíve-lelke van benne. A napokban a városháza összes alkalmazottja félretette a munkáját, és egy jó hangulatú akció során ők maguk végezték el az avatás előtti nagytakarítást az épületben. Ezzel nincs vége a beruházásnak, hiszen az épület egy része csak ezután kerül sorra. A polgármestertől megtudtuk: a következő egy-két év alatt a volt mozitermet négyszáz férőhelyesre szeretnék bővíteni, hogy ott mindenféle rendezvény helyet kaphasson, a nagyterem pedig megmAradjon előadásokra, hisz a jövőben színházakat szeretnének meghívni. Az épület konyháját is korszerűsítik, és ez nemcsak az itteni rendezvényeken lesz használható, hanem az iskolák, óvodák és kórház étkeztetési szükségleteit is ez oldja majd meg a jövőben, és a lakosság is napi menüt vásárolhat innen. Gligor Róbert László | Székelyhon.ro 2016. július 27.Kistérségi és városnapok lesznek NyárádszeredábanÉvszázadok óta augusztus elsején országos kirakóvásárt tartanak Nyárádszeredában. Ennek a felelevenítéseként szervezik meg a hétvégén ismét a kisváros ünnepét, amelyhez idén is csatlakozik a Nyárádmente Kistérségi Társulás a Nyárádmenti Napokkal. Több rendezvény közül válogathatnak a hétvégén a kisváros lakói és az idesereglő nyárádmentiek. Péntek este a mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház produkcióját, a Rejtélyes viszonyokat tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési házban. Szombaton délelőtt 10 órától az önkéntes tűzoltóknak szerveznek találkozót a futballpályán. Nemrég tűzoltó autót vásárolt az önkormányzat, és szeretné a rég felszámolt önkéntes tűzoltóságot újraindítani. A rendezvényre a Nyárádmente többi csoportját is meghívták, hogy a szeredai „újoncokkal” találkozzanak, tapasztalatokat cseréljenek, versenyezzenek is – tudtuk meg Tóth Sándor polgármestertől. Délután 15 órától a lovastanyán Pászka Lehel és társai tartanak a tavalyihoz hasonló lovas íjász bemutatót, hiszen nagyon sok jó visszajelzést kaptak az elmúlt évben. Ugyancsak szombat délután az önkormányzat udvarán a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet megnyitja az Ifjúsági Udvart, ahol előadásokkal várják a fiatalokat. Szombat este Bekecsalja Szépe címmel harmadszor szerveznek szépségversenyt a főtéri színpadon, majd éjféltől az Ifjúsági udvaron szabadtéri buli lesz, ahol a polgármester csapra üti a söröshordót, és az első száz igénylőt ő maga szolgálja ki. Egész hétvégén és hétfőn is a gyerekeket légvárak, körhinták, trambulinok és különböző játékok várják a tömbháznegyedi zöldövezetben. Idén is lesz termékvásár Idén sem fog hiányzani a kínálatból a hagyományos és kézműves termékek vására, és gazdag, színes lesz a felhozatal – ígéri Barabás Éva szervező, akitől megtudtuk: a gyöngy ékszerektől a zöldségig, szörpökig, a bortól a levendulatermékekig, mézes pogácsáig sok minden lesz. A Nyárádmente egészéről Szentimrétől Koronkáig, de a Kis-Küküllő mentéről is érkeznek árusok, kézművesek. A 29 felállított standra már 38 jelentkező van, próbálják úgy csoportosítani őket, hogy senki se mAradjon asztal nélkül. A vásár szombaton és vasárnap 10 órától estig tart, és a gyerekeknek kézműves műhelyeket is szerveznek, hogy egy-egy mesterséget kipróbálhassanak. Természetesen ezen kívül mindkét nap, de hétfőn is a főtér és a Tűzoltó utca az országos kirakóvásárba érkező árusok, kereskedők és látogatók, vásárlók rendelkezésére áll. Néptánc a javából A néptánc sem hiányozhat a műsorokból: szombaton 17 órától a Bekecs néptáncegyüttes négy utánpótlás csoportja tart közel egyórás műsort a nagyszínpadon, majd vasárnap 16 órától Táncol a Nyárádmente címmel szerveznek néptánctalálkozót, ahol minden nyárádmenti település csoportja fellép, amelyeket a Bekecs felnőtt táncosai oktatnak, s ezenkívül a jobbágytelki, backamadarasi és szentgericei együttesek is. Egy rövid meglepetés-rendezvény is vár a nézőkre, majd 20 órától a Bekecs nagycsoportja mutatja be legújabb műsorát Eszencia címmel, hat erdélyi tájegység néptáncait vonultatva fel – tudtuk meg Benő Barna együttesvezetőtől. Szombat este 19 órától a vásárhelyi Cherry Band és Blue Project, majd a szászrégeni Titán szórakoztatja a nagyszínpad előtti tömeget, vasárnap este pedig Péter Szabó Szilvia és csapata lép a rajongók elé. Antal Zoltán szervező szerint a tavalyi koncertprodukciót nehéz utolérni, idén ez nem is volt céljuk, inkább a néptánc, népzene kapott nagyobb teret, a generációkat pedig a műfajilag jobban köthető vasárnap esti fellépő szólítja meg. Zajlanak az előkészületek A rendezvényt vasárnap éjfél előtt 4500 lejbe kerülő, ötperces tűzijátékkal zárják. A rendezvénysorozatra a kisváros magyarországi testvértelepülései is meghívót kaptak, Simontornya, Szerencs, Mór, Örkény küldöttsége jelen is lesz, és Csornáról is küldöttség érkezik. Tóth Sándortól megtudtuk: a hétvégi napok összköltségvetése 90 ezer lej, ebből 70 ezer Maros megye Tanácsának hozzájárulása, 10 ezer lej támogatóktól, ugyanennyi az eladott helyek béréből folyik be. A vásáros standokat már az elmúlt napokban felállították, csütörtökön lezárják a Nyárád utca felső részét, mert itt állítják fel a tavalyinál is nagyobb színpadot. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 1.Falumúzeumban őrzik meg az értékeket Sóváradontakaros paraszti portát tett rendbe és alakított át divatosan falumúzeumnak nevezett tájházzá a lakosság bevonásával a sóváradi közművelődési egyesület. A település látványosságát a hétvégén avatták fel. Bíró Csaba, Sóvárad polgármestere szerint ez nemcsak múzeum, hanem annak jeleként áll itt, hogy mindig hazavárnak minden sóváradit, aki rövidebb vagy hosszabb időre elhagyta a falut, az itthon élőket pedig tisztelet illeti, amiért ragaszkodnak szülőföldjükhöz. A sóvidéki születésű Barabás László Marosvásárhelyi néprajzkutató szerint Sóvárad nem a sóból élt meg, hanem a famegmunkálásból, különösen az ácsolt szuszékok készítéséből. A fa kultúrájú vidéken kiemelkedő volt az istállózó állattartás, ezt bizonyítja a portán álló tipikus székely csűr is. A szépen berendezett háromosztatú lakóházban pedig minden, a női munkához szükséges eszköz benne van. A ház tárgyi bizonyítéka annak, hogy a falut egykor gazdaszellem és kulturális igény jellemezte, így remélhetően a porta tárgyai nem mAradnak holt anyagok, hanem meg is fognak „szólalni”. Olyan kezdeményezés ez a falumúzeum, amely értékeket mutat fel, és felsorakozik a sokfelé található tájházak mellé. „Így építjük a közös Kárpát-hazát” – jelentette ki a szakember. Az épületet az önkormányzat vásárolta meg és a helyi kulturális egyesületnek adta át feljavítás és berendezés céljából. Elhangzott: sikerült életet lehelni azokba a „féltve őrzött kincsekbe”, olykor kacatnak vélt tárgyakba, amelyeket a helyiek erre a célra nekik adományoztak. A berendezett épület „elsőházának” falait Bíró Éva festőművész alkotásai díszítik, aki sóváradi portákat örökített meg realisztikus módon. De rendbe tették a sütőházat és a csűrt is, itt gazdasági eszközöket mutattak be. Az ünnepségen részt vett a nyárádszeredai Kálmán Mária néni is, aki ebben a házban született Sántha Balázs és Adorjáni Irma gyermekeként, és akinek nagyszülei építették ezt a portát 1897-ben. A ház 78 éves szülöttje meghatódva vette szemügyre az udvaron, az épületekben és a kertben végzett átalakításokat, és tiszteletét fejezte ki mindazok iránt, akik széppé tették egykori lakhelyét. Az épületek berendezése mellett a kiskert is megművelten áll. A polgármester bevonta az iskolát és annak pedagógusait abba a mozgalomba, amelyet Kovács Szilvia, a magyarországi Karcag alpolgármestere indított, és amelyet nálunk a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete valósít meg. A kertet négy helyi osztály diákjai művelik meg, és reménykednek, hogy az augusztusi mikházi gazdanapok keretében történő díjazáson ők is örülhetnek majd. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 14.Múltjára emlékezett, és jövőjéről tett hitvallást SomosdMinden évben augusztus második vasárnapján ünnepel Somosd, hiszen 519 évvel ezelőtt, 1497. augusztus 14-én jelent meg elsőként hivatalos okiratban a falu neve Zomoss alakban. Vasárnap immár tizenegyedik alkalommal emlékezett múltjára a település, és hívta haza szétszóródott fiait. A délelőtti istentisztelet keretében a falu szülötte, Nagy Ferenc szőkefalvi református lelkész hirdette az újszövetségi igét, amikor Jézust a maga megdicsőült, tiszta voltában láthatta három tanítványa: Isten ad ilyen dicsőséges alkalmakat számunkra, hogy mi is láthassuk Jézust, ám ezek az alkalmak elmúlnak, mint ez az ünnepnap is, s nekünk vissza kell térni a völgybe, a mindennapi életbe, de meghatározó kell mAradjon, amit ilyenkor tanulunk. Jézust magunkkal kell vinnünk, mert ő menedék, üdvösség és vigasz azok számára, akik szívükbe fogadták. Az istentisztelet keretében zenés isteni bizonyságot tett a szőkefalvi tízgyermekes Hadnagy család hét ifja, továbbá Botos Csaba helyi lelkész emléklapot osztott mindazoknak a somosdiaknak, akik 25, 30, 40 vagy akár annál több ideje kötöttek házasságot, köztük a 60 éve együtt élő Henter Györgynek és Sándor Ilonának is. Az ünnep a faluközpontban folytatódott, a mezőcsávási fúvószenekar megteremtette a jó hangulatot, az iskolaudvarban több üstben főzték az ebédet a helyieknek és vendégeknek. Ferenczi György polgármester üdvözlő szavai után Kelemen Atilla parlamenti képviselő rámutatott: így kell működnie egy jó közösségnek, és Somosd szép példát mutat arról, hogyan kell hűséges lenni a gyökerekhez, hogyan kell szolgálni egy közösséget, egy népet. Ugyanakkor kiemelte: az erdélyi, marosszéki, nyárádmenti magyarság kérdései nem lehetnek a megunt újdonság tárgyai. Maros megye Tanácsának elnöke nem hivatali kötelességből, hanem a helyiek iránti barátsága miatt jelent meg. Péter Ferenc számára nagy öröm, hogy ötszáv év után is ilyen gyönyörű település mAradt Somosd, és hogy van olyan család a faluban, ahol nyolc gyermeket nevelnek a szülők, és ez igazán fontos a magyarság számára. A megye vezetésének visszaszerzése kapcsán a tanácselnök elmondta: ez a magyarok közös sikere, és továbbra is „egymásra vagyunk utalva”. A polgármester és a lakosság itt tovább szeretne építkezni, ehhez pedig a maga támogatását ígérte Péter Ferenc. Az ünnepi műsor végén fellépett a Szőcs Imre vezette helyi férfikórus, majd a költők szavaival tettek fogadalmat a somosdiak, hogy „menj, ha nem hiszel, én itthon mAradok” és „itthon van rád szükség, de nagyon”. A falu lakói büszkék a múltjukra, van jelene is ennek a nem kis és nem öreg közösségnek, és jövőjüket itthon, szülőföldjükön szeretnék élni, nem pedig idegen földön bevándorlónak lenni vagy munkaerejüket olcsón eladni. A délután folyamán a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes lépett fel, majd a helyi néptáncos gyerekek is színpadra léptek. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is szerveztek, a fiatalok pedig a Somosd hangja nevű vetélkedőn mérhették össze tehetségüket. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 20.Székelyország Tündérkertje BudapestenMarosszéki sokadalmat szerveznek Budapesten Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A Kispesten kialakított Székelyország Tündérkertje Látványparkban megrendezendő esemény fővédnöke Bölöni László labdarúgóedző – számol be írja Gligor Róbert László a kronika.ro-n. A kispesti látványparkban idén kezdődik a székely székeket bemutató programsorozat, amelynek első állomásaként Marosszéket ismerhetik meg közelebbről az anyaországi magyarok és az ott élő erdélyiek – tudtuk meg Bacsó Andrástól, a látványpark megálmodójától és megteremtőjétől, aki a nemzeti egység ünnepére változatos programot állított össze. Augusztus 20-án délben nyitja meg kapuját a látványpark, népdalénekesek, előadóművészek, zenészek lépnek fel, Gligor Attila Csaba budaörsi fotós pedig Marosvásárhelyt és Nyárádszeredát bemutató fényképeiből, illetve természetfotóiból mutat be válogatást. A rendezvényen Budapesti személyiségek is részt vesznek, a nap fővédnöke és díszvendége a Maros megyei születésű Bölöni László labdarúgóedző lesz, aki előadást is tart. Ezután szentelik meg a székely kenyeret, majd a nemzeti összetartozás és a megmAradás jelképeként fáklyát gyújtanak. A program idején marosszéki „tokányt”, helyben sütött kürtőskalácsot és székely sört lehet fogyasztani, jelképes áron sorsjegyeket lehet vásárolni, amellyel székely termékek nyerhetők. A gyerekeket kézműves alkotóházban foglalkoztatják. A látványparkot a kispesti Bujdosó Székely éttermet működtető, a Székelyföldről származó Bacsó András hozta létre, és idén májusban avatták fel Böjte Csaba ferences szerzetes részvételével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szervezett jótékonysági nap keretében. A látványparkban megismerheti a közönség a Székelyföld régióit, a Székelyföldi ásványvizeket, hagyományos eszközöket, találkozhat a medvével és a hargitai rengetegben mAradt Ábellel, de lesz Csíksomlyóra „vezető” imahely, Márton Áron-kultúrcsűr és a gyergyói születésű, 2013-ban eltűnt Erőss Zsolt hegymászó tiszteletére állított mászófal is. Bacsó tervei szerint szeptember 10-én Csíkszéket mutatják be a látványparkban, október folyamán valószínűleg Gyergyószék is sorra kerül, majd jövő év tavaszán folytatják a sorozatot, hiszen nemcsak az egykori székeket, hanem azok „fiúszékeit” is szeretnék majd megmutatni a magyar fővárosban – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. augusztus 21.A magyar államiságot ünnepelték HármasfalubanSzinte maratoni hosszúságú ünnepség heszíne volt szombaton Hármasfalu, ahol országalapító szent királyunk ünnepén felhúzták a Székely zászlót, majd Szent István előtt tisztelegtek, végül a Makk-féle összeesküvés 1854. évi áldozatai tiszteletére állított kopjafákat lepleztek le. Csókfalván szombat délelőtt fúvószene mellett gyülekeztek az ünneplők az unitárius templom melletti világháborús emlékműnél. Tőkés Lóránt lelkésztől tudjuk, hogy ezen a helyen Orbók Gyula lelkész 1941. július 28-án nemzetiszín zászlótartó rudat emeltetett, amelyre „megváltó szent csodaként” felvonták a nemzeti lobogót. Vass Imre makfalvi polgármester azzal biztatta az ünneplőket, hogy mindennek eljön egyszer az ideje. Reménykedésünk, imáink nem voltak hiábavalóak, hisz mi még mindig itt vagyunk azon a helyen, ahová minket a Teremtő őrként állított, „vigyázzuk a világnak ezt a kicsiny szegletét”, Székelyföldet, a hegyeinket, a Kis-Küküllőt, és egymást, akik még megmAradtak székelynek, magyarnak a zivataros évszázadok alatt. A székely zászló felvonását és megáldását követően a templomban Tőkés Lóránt lelkész bemutatta az önkormányzat támogatásával nemrég megjelent kiadványát. Az Apáink arcában című füzetben csókfalvi régi fényképek gyűjteménye a falu múltjának, kultúrájának egy kis lenyomatát mutatta be. Ma mindennapi dolog a fotózás, de száz éve annál hatalmasabb értéke volt egy fényképnek, amely egy életben egyszer vagy épp egy emberi élet utolsó perceiben készült – hívta fel a figyelmet a gyűjtő. Ezután az ünneplők nemzetiszínű és székely zászlók vezetésével a székelyszentistváni templomba vonultak, ahol az ünnepi alkalomból Boldizsár Ferenc katolikus lelkész méltatta Szent István örömünnepét, „amikor másképp dobban a szívünk”. A dalárda előadása után a templomkertben álló szobornál Szabó Árpád megyei tanácsos kifejtette: Szent István olyant alkotott, aminek ezer év távlatából is mindenki hódol, és nekünk is ez a kötelességünk. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy István létrehozta a magyar államot és azt közjogi alapokra helyezte, ezért lehetett Magyarország évszázadokon át a nyugati civilizáció védelmezője. Magyarország üzenetét Farkas Balázs Csíkszeredai konzul tolmácsolta: Szent István államot alapított, felvette a nyugati kereszténységet, megteremtette a jövő szilárd alapjait. Az ő bölcs belátása és tevékenysége arra is figyelmeztet bennünket, hogy fel kell ismerni a közös nemzeti érdeket, és ezekről világnézettől, meggyőződéstől függetlenül meg kell tudni egyezni. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése után az ünneplés a szemközti Barátosi-udvarháznál folytatódott, ahol a helyi gazdakör helyet adott három kopjafa felállítására. A Makk-féle összeesküvésben való részvétel miatt Marosvásárhelyen kivégzett Török János, Horváth Károly, Gálfi Mihály neveit jelző oszlopok állnak itt ezután, de ez emlékeztet a többi négy Székelyföldön kivégzett vezetőre, és azokra, akiknek halálos ítéletét várfogságra változtatták, közöttük a szentistváni Musnai Pálra, aki tíz évig raboskodott. A három oszlopot a helyi Sándor János fafaragó mester készítette a gazdakör, Nemes József elnök és Csonta Ferenc tanácsos kezdeményezésére. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 28.Madarasiak találkoztak és ünnepeltek BackamadarasonUnatkozásra, pihenésre nem sok lehetőséget biztosítottak a backamadarasiak a hétvégén ideérkező anyaországi, erdélyi és felvidéki barátaiknak, gazdag háromnapos program várt mindenkit. A szórakozás, ünneplés mellett a hagyományok és kapcsolatok ápolása volt a cél, de a hiterősítést sem hanyagolták el a szervezők. A pénteken érkező vendégeket a Találkozások kopjafáinál fogadták, este finom vacsorával és kulturális műsorral kedveskedtek nekik. Szombat reggel a moziteremként emlegetett régi kultúrotthonban berendezett falumúzeumot lehetett meglátogatni, míg a rendezvény helyszínén már ott szorgoskodtak a mezőmadarasi szakácsok, ők készítették leghamarabb tűz fölé az ebédnek valót. Az ünnepi istentiszteleten Bíró István küküllői református esperes hirdette, hogy az itt találkozó emberek úgy lehetnek igazán egymás ajándékai, ha folyamatosan imádkoznak, hiszen minden családnak, közösségnek, településnek belső erősödésre van szüksége. Koncz László backamadarsi lelkész szerint örömteli minden találkozás, a Madarasokat sok minden összeköti és sok mindenre hívja a kötelék, hálát adni, imádkozni, dolgozni, „mert itt nekünk feladatunk és küldetésünk van”. Szabó Andor mezőmadarasi lelkész hiszi, hogy a Madarasok találkozóinak jövője van, mert ezek a szereteten, egymásra utaltságon és az evangéliumon alapszanak. Az istentisztelet keretében fellépett a helyi Harmónia kórus, majd Bíró István esperes Koncz László A csend ajándéka című áhítatos könyvét mutatta be. Fesztivál a javából Az egykori iskola udvarán eközben javában rotyogott az ebéd, s amíg az elkészült, a házigazdák helyben kavart padlizsánkrémes és frissen készült zakuszkás kenyeret kínáltak körbe. Az udvaron községbeli kézművesek termékeit állították ki, Csíki Rozália, Orosz Ilona és Zilinszki Magda kézimunkákat, Szigeti György festett népművészeti ajándéktárgyakat, Benedek Ervin újrahasznosított papírból készült tárgyakat, Csíki Erzsébet különböző kézműves tárgyakat, Paizs Kinga festményeket, Kirizsán Ibolya quilling, Péterfi Orsolya és Gálfi Arabella gyöngy ékszereket, Gál Enikő süteményeket, Szőcs Józsefék mézet és méhtermékeket hoztak szemlére és eladásra. A színpadon a Madarasok és a felvidéki Búcs elöljárói üdvözölték a részvevőket, majd a házigazdák jelképes ajándékkal, egy-egy kitűzővel köszönték meg mindazok tevékenységét, akik az elmúlt években a találkozások alappillérei voltak, Bartha László kunkapitány pedig egy kun zászlót adományozott a backamadarasiaknak. A templom udvarán eközben az arcfestés mellett a Játssz velünk, Madaras! keretében számos logikai, ügyességi és bibliai játék, foglalkozás várta a kicsiket. Az étkek is hamarosan kóstolásra kerültek, hogy a nagyközönség is ebédelhessen. Legszebb terítést a mezőmadarasiak mutatták fel krumpligulyásukkal, ugyanezt főzték a szentgericeiek is, övéké a legfűszeresebb étek lett, a backamadarasiak körömpörköltje a legpaprikásabb, babgulyása pedig a legklasszikusabb címet érdemelte ki, a kunmadarasi birkapörkölt a leghagyományosabbnak, a bácsmadarasi marhapörkölt a leggazdagabb ízvilágúnak bizonyult, míg a csíkmadarasiak puliszkával vagy krumplival tálalt gombás rostélyosa a legízletesebb elemózsia lett. Alig ürültek ki az üstök és tányérok, a program máris folytatódott. A nagykorúsítási ceremónián közel húsz fiatal vehetett át emlékplakettet, majd fesztiválra is beillő maratoni kulturális műsor zajlott a települések csoportjainak részvételével: a helyi kisiskolások modern táncokkal, a szentgericei néptáncosok nyárádmentivel, forgatóssal és üvegessel, a kunmadarasi Kaláris hortobágyi, mezőföldi és gömöri táncokkal, a mezőmadarasi Árvalányhaj madarasival és ördöngösfüzivel lépett fel, a backamadarasi Kincses népi játékokkal és boncidai táncokkal, de ott láthattuk a csíkmadarasi hagyományőrzőket, a bácsmadarasi Hérics táncosait és a kunmadarasi Őszirózsa népdalkört is. Késő délután a települések küldöttségei kispályás fociturnéra vonultak, majd este a színpadon a Corax, After 5 és a Vecker koncertezett. Nem véletlenek ezek a találkozók Szőcs Antal backamadarasi polgármester örül, hogy a falu nemcsak él és szorgoskodik, hanem ünnepel is. A települések találkozója ünnep, és erre mindig szükség van. A találkozások hagyománnyá váltak, de ezek nemcsak a fesztiválról szólnak, ahol az emberek jól érzik magukat, hanem komoly kapcsolatokról, visszatérő vendégekről, olyan családok közötti kötelékekről, amelyek nem két-három napra érvényesek. Ezeken a találkozókon testvértelepülési kapcsolatokat ápolnak, de magyarságukat, testvériségüket is – nyilatkozta lapunknak az elöljáró. Juhász István bácsmadarasi polgármester elárulta: nagy lelkesedéssel készültek, és örülnek, hogy már harmadszor jöhettek a Nyárádmentére népes küldöttséggel. A mezőmadarasiak felemelőnek tartják, hogy immár tizenegyedszer találkozhattak a települések. A legnagyobb hangsúlyt a kultúra kapja, igazából így ismerhetik meg egymás hagyományait, de meghitt kapcsolatok alakulnak, érdekes beszélgetések is folynak ilyenkor – nyugtázta Dávid Gyula Árpád polgármester. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 28.Lovas túrával emlékeztek Gróf Tisza IstvánraBefejeződött a hétvégén az az emléktúra, amelyet a Hajdú-Bihar megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Sport és Kulturális Egyesület már ötödik alkalommal szervezett meg. Gróf Tisza István volt az az első államférfi, aki az első világháborúban ténylegesen katonákat is vezényelt, a 2. honvéd huszárokat, ezért is kapta az ő nevét az az emléktúra, amely során idén a debreceni hagyományőrző huszárok az 1916-os román betörés apropóján azokat a Beszterce-Naszód és Maros megyei helyszíneket járták végig az elmúlt két hétben, amelyeket az első világháborúban az ezred is. Száz éve a hadtestet Galíciából Marosvásárhelyre vezényelték, ahonnan Marossárpatakra és Sáromberkére mentek, ott Ferenc József császár születésnapján díszszemlét tartottak, majd augusztus 18-án elindultak a határok védelmére Vatra Dornei felé. Az idei emléktúrát az elesett huszárok emlékére szervezték. A menet Besztercén kezdődött, ahol emléktáblát avattak a Magyar Ház falán, onnan Bethlen, Magyardécse, Szépkenyerűszentmárton, Kékes, Szentmáté, Nagynyulas érintésével érkeztek Maros megyebe, ahol Vajdaszentiványon szálltak meg. Sáromberkén a református templom udvarán kopjafát és emléktáblát avattak, és a helyiek fényképen mutatták meg azt a helyet, ahol száz éve tartották a díszszemlét. Innen Mikházára, majd a Bekecs érintésével Nyárádselyébe lovagoltak, itt a nyárádszeredai Bekecs és a hortobágyi Kilenclyukú táncegyüttesek közreműködésével huszárbált is tartottak. Nyárádszeredában emléktáblát avattak az egykori Úri Kaszinó falán, ellátogattak Nyárádszentsimonba, majd Jobbágyfalván fejezték be a túrát – számolt be lapunknak Juhász Imre, a hagyományőrző huszárezred őrmestere és Lovas Bálint szakaszvezető, ezredkürtös. Tizennégy lovas járta végig a mintegy 380 kilométert, s bár több helyen gondoskodtak kényelmükről, mégis tartották magukat és lovaikat a tábori körülményekhez. Továbbá ugyanabban a ruházatban díszelegtek, amellyel elődeik a frontra indultak. Az 1869-től érvényes egyenruhát 1916-ig hordták, ekkor a lóállomány megritkulásával a huszárokat is lövészárkokba kényszerítették, és az egész hadsereg ruházatát szürkére cserélték. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan fogadták útjukon őket, csak annyit mondtak: csodálatos volt. Mindenhol szívesen és örömmel látták, az egyenruhás, lovas huszárok képe sok idős ember szemébe könnyet csalt, sőt, Besztercén virágokat szórtak elébük, hogy a magyar huszárnak még a lova se lépjen kőre, hanem rózsasziromra. Sok helyen az emberek összeadták az élelmet az ellátásukra, Nagynyulason pedig egy román gazda volt a vendéglátójuk. Az időjárás kedvezett, naponta 25-35 kilométert lovagolhattak, ami nem tűnik soknak, de a „hegyre fel-hegyről le” terephez nem szokott alföldi lovak számára 7-9 óra kellett ennek megtételére. Élő történelem Csontos János debreceni huszárszázados lapunknak elmondta: az általa vezetett egyesület 1988-ban alakult, egy öreg, második világháborús katonatiszt szervezte meg egy nemzetközi huszár-világtalálkozó alkalmából. Az emléktúrát idén azért itt szervezték, mert száz éve ebben a térségben kemény harcok folytak a betörő ellenség megállításáért. Egyébként sok túrát szerveztek már a Kárpát-medenceében, Erdélyben sem ez az első: 2007-ben a Szent Imre millenniumi emléktúrát, 2009-ben a Marosvásárhelyi huszáravatás alkalmával lovagoltak, 2011-ben Bem, 2013-ban Lenkei tábornok emlékére szerveztek lovastúrát. Ezek nemcsak egyszerű lovaglások, hanem vezérfonaluk is van, „élő történelemóra”, ilyenkor emlékjeleket is hagynak. Magyardécsén szoborjavításhoz járultak hozzá, Pankotán és Szilágysomlyón kopjafát avattak, idén pedig egy kopjafát és három fekete márványtáblát – részletezte a volt országgyűlési képviselő. Gligor Róbert László A nyárádszeredai eméktábla szövege: Emléktábla 1916-2016 „Közösek emlékenk, közös a kincsünk az ezred becsülete…” FLOHR JÁNOS ezredes Őrizzük meg együtt az I. világháborúban elesett honvéd huszárok emlékét Nyárárdszereda, 2016. augusztus 22. Állította a századik évfordulón RMDSZ M. KIRÁLYI DEBERCENI Maros megyei szervezete 2. HUSZÁREZRED Hagyományőrző közösége Székelyhon.ro 2016. szeptember 6.Specifikus román tantervet kér a MakoszA román nyelv kisebbségi diákok számára történő oktatásának megreformálását tekinti idei legfontosabb célkitűzésének a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) – számol be Gligor Róbert László a kronika.ro-n. A diákszervezet képviselői ugyanis úgy vélik, igazságtalan az, hogy a magyar diákok a román anyanyelvűekkel azonos szinten tanulják az állam nyelvét. Mindenkinek az a célja, hogy a magyarság is jól beszélje az állam nyelvét, és ez csak egy kisebbségspecifikus tanterv révén érhető el, fogalmazták meg a hétvégén Jobbágyfalván tartott szabadegyetemükön a Makosz képviselői. Mint rámutattak, a kisebbségspecifikus tanterv már létezik, csak át kellene vinni a törvényhozáson. Elmondták, ennek érdekében ősztől médiakampányt indítanak a román diákszövetségekkel partnerségben. Úgy vélték, a technokrata kormány, a Tanügyminisztérium is partner lehet ebben, hiszen a szaktárca még soha nem volt ennyire nyitott és engedékeny a diákok jelzéseire, mint most. Néhány napja például azt is sikerült elérni, hogy a kisebbségiek a megmérettetéseken ne a román- és matematikavizsga között, hanem később bizonyítsanak anyanyelvi ismereteikből. A Makosz huszonkettedik nyári diákönkormányzati szabadegyeteme egyébként laza, jó hangulatban zajlott. Bukaresttől Temesvárig az ország minden szegletéből érkeztek magyar középiskolások a Maros megyei településre. Olyanok, akik csak most kóstolnak bele a diáktanácsok munkájába, de olyanok is, akik két-három éve dolgoznak a szervezetben. Ez és a hasonló nyári rendezvények a diáktanácsok tagjainak képzését biztosítják, ugyanis közülük kerül ki az utánpótlás a Makosz számára, mondta el lapunknak Buryán Tünde főszervező és Bokor Zalán, a médiacsapat vezetője. Mint kifejtették, a résztvevők csoportokra osztva dolgoztak a csapatszellem kialakításán, kommunikációt, időbeosztást, marketinget, szervezést, vezetői stílust, előadásmódot tanultak. Szerepjátékokban diákönkormányzatokat alkottak, és péntek este egy-egy rendezvény megszervezését kellett bemutatniuk, de előtte megtanulták, hogyan írjanak kérvényt az osztályfőnökhöz, a román iskolaigazgatóhoz, a rendőrséghez, tűzoltósághoz, és hogyan érjék el ezek engedélyezését. A szervezők elmondták, hogy idén nem kaptak pályázati támogatást, így saját alapból és részvételi díjakból szervezték a rendezvényt, ezért is csak ötven jelentkezőt tudtak fogadni. A Makosznak 72 megyei, városi és iskolai tagszervezete van, ezek tagjaiból válogattak, a résztvevők köre pedig mind az ismeretek szempontjából, mind földrajzilag nagyon változatos. A szabadegyetemen jó hangulat uralkodott, bár nem ragaszkodtak a formaságokhoz, a lazaság nem zárta ki a szakmaiságot. „Nem szükséges folyamatosan zakóban lenni, hogy értékes rendezvényeink legyenek” – jelentette ki Bokor. A szabadegyetemen olyan kérdések is felvetődtek, mint az iskolai szintű konfliktusok, szabálysértések, amelyekkel a diáktanácsoknak szembe kell nézniük, és mint elhangzott, volt már olyan eset, hogy elérték az intézmény belső rendszabályának megváltoztatását. A román környezetből érkezők arról számoltak be, hogy anyanyelvük miatt éri ugyan néha negatív megkülönböztetés őket, de szándékos diszkriminációról már csak elszigetelt esetekben beszélhetünk – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2016. szeptember 16.Kis épületbe szorult a kulturális életKelementelke egy évtizede kultúrotthon nélkül mAradt, de közművelődési igényei nem csökkentek. A helyiek remélik, hogy hamarosan számukra is korszerű művelődési otthont építenek. Terület van, a tervek elkészültek, a finanszírozás biztosítottnak látszik. Kelementelkén az egykori Simén-kúriában működött a művelődési otthon, de a rendszerváltást követően a jogos tulajdonosok visszaigényelték az épületet. 2003-ban vissza is szolgáltatták nekik, a család pedig hamarosan úgy döntött, hogy eladja azt. Elővásárlási jogot ajánlott fel az akkori önkormányzatnak, amely azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, így 2006-ban az épület magánkézbe került, és három év múlva ki kellett költöztetni belőle az intézményt. A 900 lelkes falu kultúrotthon nélkül mAradt. 2008 után – áthidaló megoldásként – az önkormányzat kezelésbe vett és átalakított egy kisebb ingatlant közösségi házzá, de nem mondott le álmáról, egy új, tágas épületről. A kulturális élet a településen megfelelő épület hiányában sem hanyatlott le. A közösségi ház tulajdonképpen egy kisebb konyharésszel rendelkező terem, amelynek még színpada sincs, és legfeljebb száztíz személy tud leülni benne. Márpedig egy valamirevaló közösségi eseményen a helyiség zsúfolásig megtelik, és a fél udvaron is állnak még a kelementelkiek. A község polgármestere nem nézhette tétlenül a helyzetet, az erős közösségi akarat lépésre sarkallta. Megválasztása óta, négy éve munkálkodik egy új kultúrotthon építésének kieszközlésén. Amikor 2007-ben az akkori kormány beindított egy vidéki kultúrházépítési programot, a község az országos lista elején szerepelt igen jó pontszámmal, de végül a kezdeményezés elhalt, hisz az állam sosem fordított pénzt az építkezésekre – mondta el Varga József, aki kötelességének érezte azt, hogy ebbe a népes faluba egy új ingatlant építtessen. Akár önerőből, akár kormány- vagy pályázati forrásokból. Újabb állami lehetőségre tavaly bukkant rá, hisz az Országos Beruházási Társaság (CNI) újabb kultúrotthonok építését tervezi. Többször is kilincselt a fővárosban, és sikerült „helyzetbe juttatnia” Kelementelkét, így reménykednek, hogy nemsokára elkezdődhet az építkezés. Idén már terepszemlét is tartott a kormányhatóság a faluban, és a polgármester információi szerint a kivitelezést hamarosan kiírják az elektronikus közbeszerzési rendszerben. Nem kis épületről van szó – mutatta meg a tervrajzokat és a látványtervet Varga József: 1943 négyzetméter beépített felület, 8500 köbméternyi űrtartalom – reményeik szerint egy kétszintes épület fog állni. A földszinten előtér, majd egy színpaddal ellátott, 250 férőhelyes többfunkciós előadóterem kap helyet, amely könnyen rendezvényteremmé is átalakítható. Mellette színészi öltözők, mosdók, raktár, iroda lesz, míg egy kisebb szárnyban újabb előtér és iroda mellett konferenciaterem és két kis klubhelyiség. A tetőtérben öltözők, műszaki helyiségek és próbaterem lesz, ez utóbbi kinyitva a földszinti nagyterem erkélyeként használható. Ugyancsak az emeleten helyi múzeum berendezésére alkalmas terem is lesz. A beruházást az állam végeztetné, az önkormányzat 66 ár területtel rendelkezik erre a célra a falu felső végében, továbbá önrészként a bejárati utat, parkolót és az épület közművesítését kell biztosítsa. Varga József úgy véli, a beruházás megvalósulása rendkívül jó hatással volna a közösségre, és civilizált körülményeket teremtene a színjátszás kibontakozására, dalárda létrehozására, a néptánccsoport kibővítésére. Gligor Róbert László | Székelyhon.ro 2016. szeptember 18.Itt van a táncházak idejeA hétvégén rendezték meg a harmadik Székelyföldi Szabadtéri Évadnyitó Táncházat. Ezúttal Jobbágyfalván gyülekeztek az erdélyi és magyarországi muzsika- és néptánckedvelők. A rendezvényt négy éve „találták ki” azzal a céllal, hogy olyan alkalmat szervezzenek a táncházasok számára, amely viszonylag laza, kötetlen szórakozásra ad lehetőséget. A helyszínválasztásnál kritérium, hogy legyen szabad tér és az árak is legyenek elérhetők. Az első rendezvénynek Mikóújfalu, a másodiknak Rugonfalva, a harmadiknak Jobbágyfalva adott otthont – minden évben más-más Székelyföldi régióban találkoznak, ahol rendszeres a táncházmozgalom. Az idei rendezvényt a Székelyudvarhelyi, Marosvásárhelyi és Csíkszeredai táncházasok szervezték, s ezen műkedvelő fiatalok vesznek részt, akiknek a táncház életmódot és szórakozási formát is jelent – tudtuk meg András Loránd és Kovács Annamária szervezőktől. A táncház általában bizonyos öltözködésbeli etikettet is kíván, zárt helyen szervezett néhány órás rendezvény, a szabadtéri pedig ezektől a kötöttségektől való eltekintést jelenti, és így is teljes értékű szórakozás. Évadnyitó azért, mert a táncház a színház- és iskolarendszerhez igazodik, azaz szeptember közepén kezdődik, és nyár elején zárul. A hétvégi alkalomra többnyire Csík- és Udvarhelyszékről, valamint Marosszék főleg nyárádmenti részéről érkeztek a részvevők, de jöttek Gyergyó- és Háromszékről, Kolozsvárról és Magyarországról is, számuk elérte a háromszázat. Péntek este a Kedves zenekar koncertezett, aztán kora reggelig tartott a táncház, így egyesek le sem feküdtek, máris szólt a muzsikás ébresztő. Szombaton volt bográcsozó verseny, amelynek nyertesei a jövő évi rendezvényre és az udvarhelyi táncházba nyertek belépőt, délután Sándor Csaba Lajos és Fazakas János arról értekezett a fiatalokkal, hogy az emberi lelket hogyan befolyásolja a táncház, azaz hogyan lehet alázattal, jókedvvel mulatni, megélni a kultúrát. Az 1960-as évektől kezdődő Székelyföldi és gyimesi népdal, népzene, szokások területén végzett gyűjtőmunkákból a Balánbányán élő Sándor Csaba Lajos állított össze egy szemelvényt. A CD-melléklettel ellátott kis könyvecskét szombat este mutatták be a közönségnek, hisz felbecsülhetetlen értékű anyag kerülhet ezáltal is a gyerekek, fiatalok kezébe. A felsőrákosi Nóda Loránd három éve kapcsolódott be Marosvásárhelyen a táncházmozgalomba, mindenhol jelen van, és számára már ez az egyetlen szórakozási forma. Nemcsak a nemzeti öntudatot erősíti az ősök táncainak, értékrendjének megélése, de felszabadít és levezeti a feszültséget. Korpos István nyárádmenti és kalotaszegi szülők gyermeke, és úgy érzi, hogy aki belekerül ebbe a forgatagba, nincs többé kiszállás, ez a kultúra a miénk, és ennél szebb nincs. A Csíkszentdomokosi Kósa Klaudia kiskora óta táncol, megszokta ezt a közösséget és életformát, ez vált számára a legfőbb szórakozássá. Az előző két táncházas évadnyitón is részt vett, ugyanígy a Csíkszeredai Görbe Zsófia is, aki a néptánc révén tíz éve benne van ebben a mozgalomban, itt érzi magát a legjobban, és számára ez a legfontosabb szórakozás, feltöltődés. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. szeptember 21.Alakul a jobbágyfalvi iskolamúzeumCsíkfalva község egykori iskoláira visszatekintést nyújtó múzeumot létesít a községi általános iskola. A tárgyak rendezése még folyamatban van. A 20. század első éveiből származó könyvek, iskolanaplók, bútorzat, földgömbök, szemléltető eszközök ugyanúgy találhatók az alakuló gyűjteményben, mint a század második feléből való tárgyak: abakusz, irodai számológép, írógép, továbbá diavetítő, fényképezőgép, lemezjátszó. A bútorzat is korabeli: a sarokban régi érckályha, a falon elsősegélyes kis szekrény, kézmosáshoz használt bádog víztartály és természetesen fából készült fekete falitábla. A le-felcsukható üléses fapadokat is legalább hetven-nyolcvan éve készíthették, de találunk néhány egykori diáktól származó rajzot is a múlt század első két-három évtizedéből. A kommunista korszak iskolai tevékenységeire emlékeztető tárgyak is előkerültek, pionírok által használt zászlók, dobok, trombiták. A gegesi iskolamúzeum példájára Balogh Tünde igazgatónőben már két éve megfogalmazódott egy ilyen jellegű gyűjtemény létrehozásának gondolata. A jobbágyfalvi elemi iskola kiköltözött a régi épületből, mivel ott már nem voltak megfelelő körülmények, de az épület állaga megengedte azt, hogy az egyik kiürült helyiséget berendezhessék. A csíkfalvi iskolában is számos régi didaktikai eszköz, pad, tábla volt elraktározva, a padlásokon is több bútort és eszközt találtak. Az ötletet az igazgató megosztotta a szülőkkel, kollégákkal, községvezetőkkel, így akadtak támogatók és önkéntesek, akik az anyag összegyűjtésében és rendszerezésében segítettek szeptember első napjaiban. Még nem nevezhető múzeumnak, de már alakul a gyűjtemény, és természetesen szívesen fogadnak további tárgyakat a község lakosaitól. Ha találnak önkéntes személyt, akkor programot is készítenek, és egy iskolai kulturális rendezvény keretében megnyitnák a helyszínt, hogy néhány hónapon belül a nagyközönség számára is látogatható legyen. Látogató már eddig is akadt, egy magyarországi csoport járt itt, amely a tavaly Celldömölkön fogadta a község iskolás színjátszóit. Nagyon érdekesnek, szépnek találták, a kőzetgyűjtemény, a pionírsarok és a régi szekrény nyerte el főként a tetszésüket. Eddig főleg Jobbágyfalváról és Csíkfalváról származó tárgyak kerültek birtokukba, de az egész községre kiterjedő gyűjteményt szeretnének létrehozni. Az egykori jobbágyfalvi katolikus, később állami elemi iskolában levő termet a magyarországi testvértelepülés, Kakasd adományából újították fel, de támogatást kaptak az önkormányzattól is. Egyelőre ez lesz a helye a múzeumnak, de nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy idővel máshová költözzenek. Gligor Róbert László maszol.ro 2016. október 4.Nem vonják össze az iskolákat Nyárádszeredában – legalábbis idénFelfüggesztette a Maros megyei törvényszék a tanfelügyelőség azon határozatát, amellyel összevonta volna a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskolát és a Bocskai István Gimnáziumot. A döntésnek azonban nem örülnek túlságosan a városban: igazságot, és nem részrehajlást vártak volna. A két szeredai iskola összevonásáról – több más Maros megyei tanintézettel egyetemben – januárban határozott a megyei tanfelügyelőség, amely szinte mindenütt „kiverte a biztosítékot”. Míg a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu és Mihai Viteazul, illetve a Romulus Guga és a George Coşbuc iskolák esetében a tanfelügyelőség politikai nyomásra hivatkozva augusztus elején visszalépett az eredeti szándékától, a radnóti, nagyernyei, nyárádszeredai iskolákat továbbra is összevonta volna. Az új fejlemény kapcsán megkeresésünkre Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester elmondta: ilyen kérdésekben mindig kikéri az érintettek véleményét, így már februárban találkozott az igazgatókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Akkor mindenki érzelmileg kezelte a kérdést, egy magyar iskola megszüntetését látta benne. Neki mint elöljárónak tudomásul kellett vennie, hogy a közösség szerint ezt nem szabad megengedni. Meg is tették a kellő lépéseket, a tanfelügyelőségi határozatot megtámadták a törvényszéken, egyik tárgyaláson ő maga is részt vett, de az ügyet vezető bírónő csak kétszeri halasztás után döntött. Így – legalábbis ebben a tanévben – a két szeredai iskolát nem fogják összevonni, mindkét intézmény igazgatója megkapta a folytatáshoz szükséges kinevezést. A polgármester tudomásul vette a törvényszék döntését, de elégedetlenségét fejezte ki: többet várt ettől a pertől, a határozat megsemmisítését, amit azonban nem tett meg a bírónő. „Valószínűleg ugyanolyan problémával állunk szemben, mint amikor a szeredai főteret kellett védeni az ortodox egyházzal szemben” – vont párhuzamot a két eset között Tóth Sándor, akinek az is szembeötlő volt, hogy ezt az ügyet is ugyanaz a bírónő vezette, mint az ortodoxokkal való perüket. Szerinte a román igazságszolgáltatás megint „megbukott”, nem szakmai, hanem részrehajló döntést hozott. Minden érv a szeredaiak mellett szólt, a tanfelügyelőség számos hibát és törvénytelenséget követett el, nem alkalmazta a tanügyi törvény bizonyos cikkelyeit. „Amatőr módon kezelték a törvényt, amelyet épp ők kellett volna alkalmazzanak. Ismét nullára vizsgáztak, de az igazságszolgáltatás kisegítette őket” – vonta le a keserű következtetést, amely csak megerősíti azt a romániai gyakorlatot, hogy „nem azt kapjuk, amit várunk, ami az igazság, és ami jó a közösségnek”. A nyárádszeredai Bocskai István Gimnázium igazgatója szerint már csak szervezési szempontból is mindenképp megkönnyebbülést hozott a határozat felfüggesztése, így az intézménynek az eddigi megszokott feladatainak kell eleget tennie, míg egy esetleges összevonás „felborította volna az adminisztrációt”, rengeteg új kihívást jelentett volna – véli Fülöp László, aki a per lefolyásáról az önkormányzattól értesült, de nem tudja, hogy lesz-e folytatása, „ez már a tanfelügyelőségtől függ, hogy lép-e tovább”. A Deák Farkas Általános Iskola vezetősége sem tudja, hogy lesz következő lépés vagy abbamarad a per, de örül a döntésnek. Trufán József igazgató azonban úgy véli, hogy a vásárhelyi példára ebben az esetben is visszavonni és nem felfüggeszteni kellett volna a tanfelügyelőségi határozatot. Kérdésünkre kifejtette, a tanévkezdés előtt mindenképp okozott bizonytalanságot az, hogy nem tudták, együtt vagy külön kezdi a tanévet a két iskola, de minden eshetőségre fel voltak készülve. Mivel augusztus végén értesítést kapott igazgatói kinevezése meghosszabbításáról, remélte, hogy szeptember közepén önállóan indulhatnak tovább. Szerinte továbbra is indokolatlan a két intézmény összevonása, hiszen az általános iskolában 860 diákjuk van – fejtette ki. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. október 6.Így is lehet emlékezni október 6-ánA főtéri Bocskai-szobor előtt háromszögű pannót állítottak fel Nyárádszeredában, így emlékeztették az arra járókat október 6. fontosságára. Szűcs Péter, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetének vezetője, az országos szervezet alelnöke lapunknak elmondta, szívügyüknek és feladatuknak tekintik a nemzeti hősökről való megemlékezést. A pannó oldalain a tizenhárom aradi vértanút, Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt és az aradi Szabadság-szobrot ábrázoló kép áll. Céljuk, hogy interaktív módon hívják fel az emberek figyelmét az aradi vértanúkra, akik a szabad hazáért harcoltak 1848–49-ben, akárcsak 1956-ban a pesti ifjak. A délelőtt felállított pannónál délig már több tucatnyi felnőtt és ifjú megállt, nézegették a képeket, olvasták a neveket és idézeteket, érdeklődtek és elbeszélgettek a szervezőkkel, majd további hasonló kezdeményezésekre biztatták őket. A nap folyamán mindig állt ott valaki és fogadta a megálló járókelőket, este pedig gyertyákat terveznek gyújtani a helyszínen. Szűcs Péter azt is elmondta, az eddigi években mindig szerveztek valamilyen megemlékező rendezvényt október 6. alkalmával, de igyekeznek minden évben valami újjal előállni. Az EMI már hetedik éve működik Nyárádszeredában, de már megalakulásuk előtt is rendeztek megemlékezést a főtéri kopjafánál. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2017. január 18.Jubileumokra készülnek ErdőszentgyörgyönIrodalom, színjátszás, lapkiadás és megannyi más fogalom is köthető a Bodor Péter Művelődési Egyesület (BPME) nevéhez. A szervezet idén jubileumi programokkal (is) készül meglepni a kisváros és térsége lakosságát – derült ki a szervezet elnöke, Kovrig Magdolna nyugalmazott tanárnő által készített tervekből. Tevékenységével az egyesület idén is a város művelődési életét kívánja szolgálni, színesebbé tenni. Fő céljuk az egyetemes magyar kultúra népszerűsítése, valamint a térség hagyományos és jelenkori kulturális értékeinek felmutatása, mindezek beépítése a köztudatba. Törekednek megtalálni és felhasználni azokat a csatornákat, amelyek biztosíthatják az anyanyelv megőrzését, ápolását. Ezen célok szellemében tervezték meg idei tevékenységeiket. Fontosnak tartják megemlékezni a magyar kultúra és történelem jelentős évfordulóiról, ünnepeiről, mint a Magyar Kultúra, a Magyar Költészet, a Magyar Nyelv Napja, vagy március 15-éről, október 6-áról, 23-áról, illetve felkészülni a városnapi ünnepségekre. Szinte évente adódik a magyar művelődési életnek egy-egy olyan évfordulója, amelyről meg kell emlékezni. Ebben az évben Arany János születésének 200. évfordulója, amely alkalomból több rendezvényt is terveztek: a helyi diákok alkotói versenyét, emlékműsort, vetélkedőt, balladamondó versenyt, maratoni felolvasást. Megemlékeznek Szabó Magda 100., Sütő András 90. születési évfordulójáról, Tamási Áron születésének évfordulójára a színjátszó kör színművel készül. Szűkebb környezetük jelenkori értékeit könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal, kiállításokkal igyekeznek megismertetni a város közönségével. Ezzel a céllal szerkesztik immár 15. éve helyi lapjukat, az Erdőszentgyörgyi Figyelőt is. Negyedszázados az erdőszentgyörgyi műkedvelő színjátszás Az egyesület tevékenységének egyik jelentős, hagyományokkal rendelkező területe a műkedvelő színjátszás, mint az anyanyelv és az anyanyelvű műveltség ápolásának, terjesztésének egyik jelentős lehetősége. A színjátszás már a kezdetekkor otthonra lelt Erdély városaiban, falvaiban, a település egykori birtokosa, gróf Rhédey László kolozsvári palotájának báltermét nyitotta meg az első erdélyi színtársulat előtt 1792-ben. Így természetes, hogy a színházpártoló Rhédeyek ősi vidéki hajlékában, Szentgyörgyön is virágozzon a műkedvelő színjátszás. A BPME tevékenységében jelentős szerepet kapott a színjátszás, számukra fontos a műkedvelő színjátszás szakmaiságának előmozdítása is, ennek érdekében idén már tizenharmadszor szervezik meg a kőrispataki nyári színjátszó tábort. Az itt folyó munka egyben felkészülés az őszi Színpad Fesztiválra, amelyet az egyesület 1992-ben Hatos Gyöngyvér tanárnő kezdeményezésére indított útjára, és ez év novemberében már a 25. fesztiválra kerül sor. A jubileumi évforduló alkalmával az elmúlt negyedszázad eseményeiről terveznek kiállítást, de színházzal kapcsolatos képzőművészeti és jelmezkiállítást, illetve könyvvásárt is, valamint koncerteket, előadóesteket. A fesztiválra meghívják azokat a színjátszókat is, akik tagjai voltak a helyi színkörnek vagy munkáját segítették, és azokat a színészeket, akik valaha itt végezték a középiskolát vagy a színkör tagjai voltak. És azon együttesek képviselői is meghívást kapnak, akik a 25 év alatt felléptek a fesztiválon. Magyarországi és hazai szakemberek részvételével terveznek kerekasztal megbeszélést a műkedvelő színjátszás szerepéről, helyéről, helyzetéről, létjogosultságáról a jelen társadalmában. A háromnapos rendezvényen természetesen fellépnek műkedvelő színjátszó csoportok, majd egy hivatásos együttes előadására is sor kerül. A 25. Színpad Fesztivált abban a reményben szervezik meg, hogy ennek a hagyománynak lesz folytatása, nem vész ki a játékkedv a város lakóinak szívéből, és lesz, aki összefogja, szervezze ezt a szép és hasznos időtöltést – hangsúlyozta Kovrig Magdolna. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2017. január 25.A népi értékeket adják át a gyerekeknekEgy helyi néprajzkutató és néhány, a népi hagyományok fennmaradásáért tenni akaró önkéntes pedagógus kezdeményezésére 2007-ben indította tevékenységét a Szovátai Népi Játszóház, a néphagyományokba való „belenevelést”, a népi kultúra iránti érdeklődés felkeltését tűzve ki célul. A közelgő jubileum kapcsán a Játszóház és annak idei tevékenységeinek bemutatása céljából kerestük fel Kiss Enikő tanítónőt, programfelelőst. A számítógép és média „lebilincselő” világában törekszenek a múlt örökségeinek, a tegnap maradandó értékeinek átadására óvodás és kisiskolás gyerekek számára. Teszik ezt azért, hogy előkészítsék a holnapot, megalapozzák nemzetiségi létezésünket. Céljuk olyan egyéni képességek fejlesztése, amelyek a gyerekek számára fontosak: közösségi beilleszkedés és viselkedési formák, érzelmi kultúra kialakítása, manuális készségek fejlesztése, hagyományos technikák elsajátítása, népzenei és néptáncműveltség megalapozása, nem utolsósorban nemzeti önazonosságtudatuk fejlesztése, maradandó értékek megismertetése, megszerettetése. A foglalkozások felépítésénél törekszenek a népművészet tiszta forrásaiból meríteni, ugyanakkor olyan módszereket, eljárásokat alkalmazni, amelyek a gyerekek életkorának megfelelnek, és a jelenkor vizuális hatásainak dömpingjében is élményszerűek számukra – sorolta fel dióhéjban a Játszóház lényegét és küldetését Kiss Enikő, hozzátéve, hogy programjaik zömét a helyi S. Illyés Lajos Általános Iskolában, a Domokos Kázmér Művelődési Házban, a városi sportpályán és a fürdőtelepen bonyolítják le, mindenik alkalommal 40-100 résztvevővel. A 2017-es program megtervezésénél is hagyományosan a természeti év, jeles napok és ünnepek változásait vették figyelembe, elsősorban a sóvidéki néphagyományokra fektetve a hangsúlyt, de a gyerekek számára igyekeznek betekintést nyújtani más magyar tájegységek hagyományaiba is. Kiemelten foglalkoznak néhány, a Sóvidékre jellemző jeles népszokással: farsangtemetés, fonó, hesspávázás, szüreti bál. A gyerekek által kedvelt kézműves foglalkozásokon pedig hagyományos technikákat – szalma, gyékény, csuhé feldolgozása, agyagozás, nemezelés, bútorfestés, varrás stb. – ismertetnek meg velük. Az előző évekhez hasonlóan több óvodás és kisiskolás csoport farsangi mulatságát színesítik hagyományos farsangi játékokkal, ál-lakodalmassal, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja körül pedig medvés játszóházba csalogatják őket. Évente hagyományos farsangtemetéssel búcsúztatják a telet, elégetik Illés szalmabábut, aztán közös mulatságban, táncházban megülik a tort. Húsvét közeledtével hagyományos tojásfestéssel, az ünnephez kapcsolódó népszokásokkal ismertetik meg a résztvevőket. Az évente megrendezett Medve-tó születésnapi rendezvényeken különböző kézműves tevékenységeket tartanak az érdeklődőknek, és szakmai szervezői a népművészeti programoknak. Nyári játszóházas tevékenységként két különálló néptánc- és kézműves tábor megszervezését tervezik Kőrispatakon, illetve Szovátán. A nagy érdeklődésnek örvendő táborok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek elmélyüljenek egy-egy tájegység táncában, illetve olyan népi kézműves foglalkozásokon vegyenek részt, amelyekre az iskolai keretek közt kevés lehetőség adódik. Őszi programjaikat a hagyományos szüreti bállal kezdik, amikor a táncos gyerekek, csőszök, szekereken felvonulva toborozzák a gyerekeket, városlakókat a mulatságba, majd szüreti játékokkal, csősztánccal, közös táncházzal folytatódik a bál. Év végi játszóházas és kézműves tevékenységeik a Tökfesztivál, Márton-napja, illetve az advent és karácsony köré szerveződnek. A farsangi és a szüreti bál alkalmával szervezett táncházas programjaik fontos résztvevői a zenészek, akik az élő népzenét biztosítják. Ennek okán kezdeményezték egy gyerek zenekar létrehozását és hagyományos népi hangszerek oktatását szervezték meg több csoportban az S. Illyés Lajos Általános Iskolával együttműködve. Mivel az idei évben van a Játszóház működésének 10. évfordulója, szeretnék ezt külön rendezvény keretében megünnepelni, meghívnának néhány olyan szakembert, gyerekcsoportot, akikkel az elmúlt idő alatt együttműködtek. „Bízunk benne, hogy az elvetett mag, az átadott tudás, megismertetett néphagyomány gyökeret ver gyerekeink lelkében, tudatában, alakítja személyiségüket, a szülőföldhöz kötve őket” – fejezte ki Kiss Enikő. Reményeiket azonban aggodalom is övezi, ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a hagyományőrző önkéntes tevékenységek megvalósításához szükséges anyagi háttér biztosítása. Rendszeres támogatójuknál, a Nemzeti Kulturális Alapnál a tavalyi év közepétől megszűntek az állandó táncházas tevékenységeket támogató pályázati kiírások. Szoros figyelemmel követik a megjelenő pályázatokat, hazai és anyaországi forrásokat, amelyek segítségével fedezhetőek lennének az oktatók, zenészek tiszteletdíjai, a kézműves foglalkozások szakmai anyagának költségei. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2017. január 29.Úgy tűnik, sikerül elkerülni az iskolák összevonásátElismerte pénteken a Maros Megyei Tanfelügyelőség, hogy törvénytelenül vonta volna össze a nyárádszeredai iskolákat. A döntés mindenkit meglepett, de üdvözlik. A megyei tanfelügyelőség tavaly januárban hozott határozata értelmében Marosvásárhelyen, Radnóton, Nagyernyében és Nyárádszeredában vont volna össze egyes iskolákat. Mivel ezt a gyereklétszám sem indokolta, a nyárádszeredaiak nem fogadták el (a magyar iskolák elleni támadásként is értelmezték), és a tavasz folyamán megtámadták azt a közigazgatási bíróságon. Kétszeri halasztás után szeptemberben a törvényszék felfüggesztette a határozatot, azaz nem vonhatták össze tanévkezdés előtt a Deák Farkas Általános Iskolát és a Bocskai István Gimnáziumot. Az ügyet azonban nem hagyta annyiban a szeredai városvezetés, a polgármesteri hivatal és a helyi tanács november 8-án ismét perbe hívta a Maros Megyei Tanfelügyelőséget, azt kérve a törvényszéktől, hogy a tavaly felfüggesztett határozatot nyilvánítsa semmissé. Az első tárgyaláson, január 27-én azonban meglepetés érte a szeredaiakat: a tanfelügyelőség képviselője úgy érkezett a törvényszékre, hogy ő maga kérte, semmisítsék meg a szóban forgó határozatot. Az alperes nem indított ellenkeresetet az önkormányzat ellen, és a szeredaiak által benyújtott dokumentumok meggyőzték arról, hogy a tavaly januári határozat törvénytelen volt, ezért kérték annak eltörlését – részletezte a várost képviselő Szentgyörgyi Ildikó jegyző rögtön a tárgyalás után. Megkeresésünkre Tóth Sándor polgármester elégedetten nyilatkozott a döntésről: azért mentek perre, hogy elérjék ezt. „Végre van egy olyan törvényszéki perünk is, amelyet megnyerünk, ahogy eredetileg is elképzeltük. Végre győzött az igazság” – mondta a városvezető, aki szerint ehhez a győzelemhez az is kellett, hogy a tanfelügyelőség belássa: tévedett, amikor ezt a határozatot meghozta. Ami a jövőt illeti, a polgármester szerint most már nyugodtan lehet tervezni, dolgozni, a következő évre is el van fogadva a beiskolázási terv, és marad Szeredában a két jogi személyiséggel rendelkező iskola. Trufán József, a Deák Farkas Általános Iskola igazgatója szerkesztőségünktől értesült a fejleményekről, és úgy véli, „ezzel visszatértünk a realitáshoz”. Pozitívumként értékeli és üdvözli a pénteki döntést. Szerinte két akkora intézményt, mint az általános és középiskola, képtelenség összevonva vezetni. És nemcsak a gyerekek és pedagógusok szempontjából, hanem főleg ami az adminisztrációt illeti. Ugyanis az általános iskola nemcsak Szeredában működik több helyszínen, hanem még öt környező faluban is intézményei vannak, ez összesen tizenegy udvart és legalább kétszer ennyi épületet jelent. A kisegítő személyzet tekintetében is nagyon rosszul állnak, ennyi intézményre csupán két portás, egy-egy félállású adminisztrátor és karbantartó jut, míg a nyolc hőközpontjukra egyetlen kazánfűtővel sem rendelkeznek. Sem a takarítást, sem a karbantartást nem lehet kiszerződtetni, egy-egy meghibásodást azonnal javítani kell, a takarítóknak pedig egész nap bőven akad tennivalójuk az intézményekben. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2017. február 20.A jövő a mai magyaroktól függSzületésének 460. évfordulóján színvonalas ünnepségsorozattal tisztelgett Nyárádszereda Bocskai István emléke előtt, akit a székelyek ebben a kisvárosban választottak fejedelmükké1605. február 21-én. A fejedelem nevét viselő gimnáziumba pénteken a megye más iskoláiból is érkeztek diákok történelmi és sportvetélkedőkre, szombaton délelőtt a művelődési házban Mihály Eszter nyárádszentsimoni művész hagyományos középkori technikával, magyar és keleti rokon népek mintáival díszített nemez- és kelmekiállítását tekinthették meg az érdeklődők, majd a középiskolások irodalmi és zenés hitvallására került sor. Sárándi Tamás történész a második bécsi döntést követő, 1940 őszén sorra kerülő magyar katonai bevonulást és erdélyi közigazgatási átvétel időszakát mutatta be a Levezényelt visszacsatolás című kötetével, míg Kovászna Megye Tanácsának elnöke régi erdélyi térképgyűjteménnyel érkezett, illetve Petelei Klára Descriptio Transilvaniae című, 57 szerző 85 térképével illusztrált könyvét ismertette a közönséggel. Délután a házigazda Tóth Sándor polgármester mutatta be Nyárádszeredát, mint kistérségi központot, majd Buksa Ferenc rigmányi lelkész a tizenkét éve folytatott, főleg a Nyárádmentét felölelő családfakutatásairól tartott előadást, este pedig a Bekecs néptáncegyüttes mutatta be az Esszencia című erdélyi folklórműsorát a művelődési házban. Pénteken este díszülést tartott a városi tanács, amelynek keretében az önkormányzat díjazta azokat a kisdiákokat és pedagógusaikat, akik a 2015–2016-os tanévben kiváló eredményeket értek el megyei szinten. Az óvodások mesemondó versenyén elért első helyezésért Kiss Adrien, az óvodásoknak szervezett Kiskurutty Játéktanoda versenyén elért első helyért Kiss Adrien, Csiszér Tibor, László Gergő, Varga Zselyke kapott elismerést, a kisiskolásoknak szervezett mesemondó verseny első helyezéséért Török Ivett, a kisikolásoknak szervezett Kurutty általános műveltségi vetélkedőn elért első helyezésért Török Ivett, Csipán Réka, Kátai Zsanett és László Boglárka kapott oklevelet, továbbá a győzteseket felkészítő pedagógusok is: Balogh Judit és Kádár Ilona óvónők, Kátai Judit tanítónő. A rendezvénysorozat vasárnap délelőtt a főtéri református templomban ünnepi istentisztelettel folytatódott, amelynek keretében a Bocskai Dalkar műsorral tisztelgett a fejedelem emléke előtt. Az ünnepség díszvendége, dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának üdvözletét is hozta, és arra kereste a választ, hogy megtartottuk-e Bocskai testamentumát, „a szép egyezséget, atyafiúi szeretetet”. 2010-ben közjogi nemzetegyesítésre került sor, mára 920 ezer határon kívüli magyar kapott magyar állampolgárságot. De „egyezség” van az erdélyi és magyarországiak között abban is, ami az önigazgatást, autonómiát illeti, hogy egy közösség szabadon dönthesse el, mikor milyen zászlót tesz ki és hová, hogy gyerekét milyen iskolában taníttatja, identitását hogyan őrzi, használja. Az, hogy 2105-ben Nyárádszeredában, a Nyárád völgyében lesz-e magyar szó, és táncolják-e székely táncainkat, az a mai magyaroktól függ – hangsúlyozta a politikus. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2017. március 1.Szaklap méhészeknek – Erdélyi MéhészAgrovilág – mezőgazdaság, vidékfejlesztés, agroturizmus Dicséretre méltó kezdeményezése a Nyárádvölgyi Méhészegyesületnek, hogy Erdélyi Méhész címmel időszakos kiadványt jelentet meg. Az egyesület elnöke, Bálde Ernő a 2017 februári első szám beköszöntőjében leírja, hogy diákként lehetősége volt román méhészlapokat olvasni, mivel sehol sem talált hazai magyar nyelvűt, így tulajdonképpen már tíz éve érleli az ötletet, hogy anyanyelven jelentessen meg szaklapot, amely kapcsolatot teremt a méhészek között és hasznos tanácsokkal látja el őket. „Bemutatunk erdélyi méhészeti egyesületeket, tapasztalt méhészeket, méhészeti technológiákat, de szó lesz a méhészetet érintő törvények rövidített magyar nyelvű ismertetéséről, pályázati lehetőségekről, a pályázókat segítő információkról is. Reklámfelületet és apróhirdetési lehetőséget és biztosítunk a méhészeknek, de nem feledkezünk meg a szülőkről és főleg a gyerekekről sem, akikkel meseláda révén próbáljuk megszerettetni a méheket és a mézet. És nem marad el az évszaknak megfelelő aktuális méhészeti munkálatok, kezelések ismertetése sem az olvasnivalók sorából.” Ezekkel a mondatokkal ajánlja a szaklapot az olvasóknak a főszerkesztő. A februári számban beszámolót olvashatnak a marosvásárhelyi méhészeti tanácskozásról, majd egy tudósítást a Gyergyószentmiklós térségbeli méhészek találkozójáról, tapasztalatcseréjéről. Az olvasók a lap hasábjain megismerkedhetnek az Érmelléki Méhészegyesülettel és bemutatkozik Novák Sándor méhész. A szakmai részben A méhcsalád élete egy természetes méhlakásban címmel olvashatnak az érdeklődők fotókkal és fényképekkel illusztrált útbaigazítást. Végül a gyerekeknek Móra Ferenc A nyughatatlan méhecske című meséjét szánták. A kiadványt szerkeszti Gligor Róbert-László, tördelőszerkesztő: Vad László. Kapható a nyárádszeredai méhészüzletben, illetve a Nyárádvölgyi Méhészegyesületnél. VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 17.Visszakerültek a zászlók ErdőszentgyörgyönIsmét ott lobog a román, európai, székely és RMDSZ-zászlók mellett a magyar nemzeti színű is Erdőszentgyörgy központjában, a Rhédey Claudia téri székház felújított homlokzatán. Kérdésünkre Csibi Attila Zoltán polgármester, a szervezet helyi elnöke csak annyit fűzött hozzá, hogy március 15-ére ígérték a zászlók visszatételét, és ez meg is történt, miután jogerősen pert nyertek a Maros megyei prefektúrával szemben. Csibi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezután újabb támadások érhetik személyét vagy a zászlókat, ennek ellenére a gesztust és a zászlók üzenetét tartja fontosnak, és ez mindazok számára is fontos, akik Romániában és Erdélyben „jobb világot szeretnénk egymás mellett, egyetértésben”. Az erdőszentgyörgyi RMDSZ és a prefektúra közötti nézeteltérés már régebbi keletű. Csibi Attila Zoltán, a helyi szervezet elnöke 2009-ben helyezte el a főtéri székház homlokzatán a román, magyar, székely, európai és szervezeti zászlókat, amiért Dan Tănasă feljelentése nyomán a prefektúra vizsgálatot indított az ügyben, kifogásolva a nemzeti színű lobogót. A polgármester-elnök és Corneliu Grosu akkori prefektus többször is tárgyalt a kérdésről, de a szentgyörgyiek nem voltak hajlandók levenni a magyar zászlót. Tiltakozásként amiatt, hogy a nemzeti jelképeket üldözik, Csibi 2015 júliusában levett minden zászlót, és egy hónapra fekete gyászlobógót tűzött ki, így üzenve meg a nagyvilágnak az őket ért sérelmet. Egy hónap múlva a zászlók visszakerültek a helyükre, s hogy ne legyen támadható, a piros-fehér-zöld lobogót címeresre cserélték, amely jelkép és nem országzászló. Ennek ellenére tavaly januárban a prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki az RMDSZ elnökére a magyar és székely zászlók miatt. A büntetést megfellebbezte Csibi, de míg elsőfokon elveszítette, tavaly ősszel másodfokon már megnyerte a prefektus ellen indított pert. A döntés kiközlése előtt egy hónappal mégis lekerültek a zászlók a székház homlokzatáról, mivel a prefktus továbbra is fenyegetőzött, Csibi pedig nem kívánt újabb büntetést kapni vagy újabb pert indítani, amíg a folyamatban levőnek nincs vége. Az októberi döntés indoklását későn kapta meg a per nyertese, de ez év elején kijelentette: a zászlók március 15-ére újra lobogni fognak a kisváros főterén. Gligor Róbert László Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 30.Nemsokára lesznek hármasfalusi táblákHa nem tetszett a kétnyelvű, lesz egynyelvű Még nincsenek kivitelezve, de nemsokára lesznek új falunévjelző táblák Hármasfaluban – tudtuk meg Makfalva község polgármesterétől. Vass Imre néhány nappal ezelőtt megkeresésünkre megerősítette: rövid időn belül magyar nyelvű helységnévtáblákat szerelnek fel a ma Hármasfaluként emlegetett települést alkotó, egykor önálló három faluja határán. Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva nevét a kommunista hatalom törölte el, de az emberemlékezet számontartja, sőt most is ezeket a neveket használják a Kis-Küküllő menti emberek. A községvezetés 2014-ben hivatalos, kétnyelvű táblákat függesztett ki a három falu határán, de rendőrség jelzésére az útügyi ható- ságok kérték ezek eltávolítását olyan nevetséges indokokkal, hogy megtévesztőek, elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, s foszforeszkáló fényük miatt is közlekedési szempontból veszélyesek. Mivel ezt nem tette meg a községvezetés, a megye prefektusa beperelte az önkormányzatot, így tavaly végül eltávolították a táblákat, de nem mondtak le arról a szándékukról, hogy az egykori faluneveket kifüggesszék. Vass Imre szerint fából kivitelezett, az előző táblákhoz hasonló méretű, szépen kidolgozott, zsindelytetővel ellátott fatáblákat helyeznek ki, hogy azok ne legyenek sem „megtévesztőek”, sem „veszélyesek”, és mindezt turisztikai tájékoztatás céljából teszik, továbbá egy kis műanyag táblát is elhelyeznek a tartóoszlopon, amelyen tudatják, hogy ezeket a falunevezeket mikor és hogyan „tüntette el” a hatalom. A közel három évvel ezelőtt kihelyezett tábláktól eltérően a mostani feliratok viszont már csak magyar nyelvűek lesznek – tette hozzá az elöljáró, aki elmondta: egy erdőszentgyörgyi mesterrel tárgyaltak a kivitelezésről, s bár még nem véglegesítették a tábla alakját, kinézetét, hamarosan hozzálátnak a kivitelezéshez. Ugyanis a helyi lakosság számontartja ez irányú ígéretüket, úgy ahogy a népszavazást is, amelyet azért írnának ki, hogy a három település hivatalosan visszakapja az egykori nevét. Erre a lépésre azonban még nem került sor, mivel az utóbbi időben a kelleténél is több munkát, pályázatot vállalt be az önkormányzat, ezért egyelőre a népszavazás kérdése kissé eltolódott, de erre is időt fognak szakítani – magyarázta Vass Imre. A kommunista hatalom eltörölte, de az emlékezet számontartja a faluneveket Gligor Róbert László Népújság (Marosvásárhely) 2017. április 13.Adományok a testvértelepülésekrőlA testvéri és nemzettársi szeretet szép példáit ismerhették meg a nyárádszeredaiak, ezek is azt bizonyítják, hogy a testvértelepülési kapcsolatok nem csak protokolláris jellegűek lehetnek – véli Tóth Sándor polgármester. Két magyarországi testvértelepülés is példát mutatott arról, hogy komolyan gondolják kapcsolataikat a nyárádszeredaiakkal, és azt másfajta tartalommal is meg kívánják tölteni. A közelmúltban Szerencsről kapott adományként a szeredai református egyházközség egy hőbefújó gázkazánt, így remények szerint a következő télen már ezzel fűtik a főtéri templomot. A berendezés hazaszállítását a polgármester mellett Fábián Ferenc helyi tanácsos és református presbiter vállalta és hathatós segítséget nyújtott. A másik település, Aszód képviselőtestülete egy 7,5 millió forint értékű röntgengépet adományoz Nyárádszeredának. A viszonylag új, 2013-ban gyártott berendezést ezután szállítják Erdélybe, és a város kis kórházában helyezik el – tudtuk meg. A helyi tanács elfogadta az adományt, a kórházigazgatóval pedig már egyeztettek az ügyben. Ez azt is jelenti, hogy a kórház szervezeti felépítésén változtatni fognak, a gyerek- és belgyógyászati részlegek mellett új szakosztályt is létrehoznak, ide pedig röntgenorvost alkalmaznak. A szakmai részt a kórház vezetője, a gazdasági hátteret a városháza rendezi, hogy ez a mindenki számára fontos részleg is mihamarabb beindulhasson. Nyárádszereda elöljárója köszönetet mondott a nagylelkű adományokért Szerencsnek és Aszódnak, és hangsúlyozta: ezek a gesztusok is azt bizonyítják, hogy a testvértelepülési kapcsolatok nemcsak abból állnak, hogy a polgármesterek vagy küldöttségek valamely testvérvárosba utaznak vagy onnan vendégeket fogadnak, s néhány napig jól érzik magukat együtt, hanem más tartalommal is igyekeznek megtölteni azokat. Szerencs és Aszód mellett Nyárádszeredának Simontornyával, Mórral, Hajdúdoroggal, Örkénnyel és Csornával van hivatalos testvérkapcsolata Magyarországon, Zalaegerszeggel egyelőre még baráti szinten áll az egyébként már több éve jól működő kapcsolat. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 30.Még jól látszik a csillagösvényCsaba királyfit ünnepelték Nyárádszeredában Szombaton ötödszörre szerveztek emlékünnepséget a kisvárosban Csaba királyfi tiszteletére. A tartalmas program keretében aktuálpolitikai kérdések is felvetődtek, díjakat adtak át, koszorúztak, szórakoztak. A Magyar Polgári Párt országos és helyi szervezetei, Nyárádszereda Székely Tanácsa, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete és a Kerecsen egyesület szervezésében ötödször ünnepelték Csaba királyfit. Erre 2012 óta kerül sor, amióta a kisváros Kövér Lászlótól, a magyar országgyűlés elnökétől Csaba-szobrot kapott elismerésül, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház erőszakos templomépítési szándéka ellen. Minden évben május utolsó hétvégéjén kerül sor az ünnepségre, tavaly a választási kampány miatt maradt el. 1944-ig május 30. Csaba királyfi hivatalos ünnepe volt, ezt próbálták feléleszteni a szeredai kezdeményezők azért, hogy erősítsék Maros megyében a székely nemzettudatot. Ebben segített a székely zászló és a Csaba-szobor is, és remélhetőleg „ragályos” lesz, mások is megszervezik – mondta el lapunknak Bíró József Attila, az MPP helyi elnöke. Az ünnepség a városi könyvtárban kezdődött délután, de előtte nem feledkeztek meg arról, hogy néhai Csíki Sándor sírját felkeressék, aki ezt az ünnepséget megálmodta, létrehozta. Siklódi Réka a székely himnusz kevésbé ismert sorait énekelte el, Nagy Hunor Gergő Csaba királyfi mondáját adta elő, majd két érdekes előadást is meghallgathatott a mintegy százfős közönség. Miholcsa József szobrászművész Csaba királyfi és a székelyek mitológiáját tizenhat éve faragta meg, s ennek kapcsán tartott a csodaszarvasig, csillagképekig, szkítákig, de az indiai művészetig is elnyúló tartalmas értekezést. Szerinte a székelyek mitológiája a csillagok tükörcserepeiből igenis összerakható, sőt hiszi azt is, hogy Csaba királyfi Szent László lényében, személyében is visszatért népéhez egykoron. Dr. Köllő Gábor nyárádremetei plébános a csillagképeken túli szimbólumrendszerekről is szót ejtett, amelyet csak mi ismerünk, a mi életünk kulcsrendszere van benne, míg a pentaton dallam struktúrája a csillagképekben is benne van – fejtegette, rámutatva, hogy történelmünket és oktatásunkat ma mások írják, ezért kiesett szívünkből az ősmagyar tudás, elfelejtjük énekeinket, táncainkat is. Az ünneplők megkoszorúzták Csaba királyfi főtéri szobrát, majd a középiskola udvarán Biró Zsolt parlamenti képviselő és Novák Zoltán szenátor megadták a kezdőrúgást a helyi RMDSZ és MPP szervezetek közötti focimeccsre, a szervezők pedig hatalmas adag babgulyásra is várták a tömeget, a gyerekeknek pedig foglalkozásokat szerveztek. „Lészen autonómia” Egy ilyen ünnep kapcsán elkerülhetetlen rávilágítani az aktuálpolitikai kérdésekre, így Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra mutatott rá, hogy minden állítás ellenére a székely autonómiamozgalom nem fulladt ki. Kipróbálták a tömegmozgalmat és a nemzetközi diplomáciához is fordultak, mert a törvényesség eszközeit kell felsorakoztatni az autonómia mellett. A székelység sem a lendületéből, sem a szabadságvágyából nem fogyott ki, mert az autonómia maga a szabadság intézménye. A székelység egész történelme a szabadságért folytatott harcról, a jogtiprásról és az az elleni fellépésekről szólt, a székely a „jog népévé” vált, és az autonómiát a jog eszközeivel fogja megszerezni – hangzott el. Biró Zsolt, az MPP elnöke ajándékokat adott át a helyieknek és a felvidéki Berzéte küldöttségének, majd rámutatott: Európában és Romániában kettős mércét használnak a kisebbségek és a különböző régiók identitását illetően. Ezt a helyzetet szeretnék most a parlamentben a helyi közigazgatási törvény módosítása révén feloldani, rendezni a szimbólumhasználat kérdését, de azt is megpróbálják később elérni, hogy Székelyföldnek is legyen hivatalos ünnepnapja, ahogyan más romániai térségeknek már van. Továbbviszik az éneklést Csaba királyfi ünnepén a kezdeményezők minden évben díjat nyújtanak át egy személynek vagy szervezetnek, intézménynek „szülő- földünkön való megmaradásunk érdekében végzett önzetlen munkásságáért és hagyományaink, valamint kultúránk ápolásáért”. Idén a szeredai Bocskai Dalkarnak ítélték oda a díjat, a sokévi munka tiszteletéül és köszönetéül. Az oklevél és emlékplakett mellé egy 1000 lejes vásárlási utalvány is járt, ezzel segítenének a kórust leendő új székházának berendezésében. Ferencz Csaba karnagy meglepődve vette át a díjat, amely erőt, lendületet adhat a „lányoknak”, hogy a következő évben nagyobb szabású ünnepséget szervezhessenek a női kar megalakulásának 30. és a szeredai karéneklés 150. évfordulójára. Az 1988-ban alakult női kar az 1929-ben létrejött Bocskai Dalkar „jogutódja”, az elmúlt húsz év alatt mintegy 50 településen 250 fellépést számlált itthon és külföldön, öt éve ezüst fokozattal minősített kórus, és nélküle elképzelhetetlen a kisváros és a Nyárádmente kultu- rális élete – hangzott el Kovács Júlia volt tanfelügyelő laudációjában. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 7.Gyermekkori álmok, kamaszkori kérdések Kis színjátszók tanultak VármezőbenMúlt csütörtöktől hétfőig tucatnyi színjátszó tizenéves tanult, dolgozott Vármező- ben: legtöbbjük most ismerkedik a „színészkedéssel”, de nemsokára megmutathatják, mit tudnak, mennyit tanultak. Van, aki már távlatilag is gondolkodik. Néhány éve kezdte el tevékenységét Marosvásárhelyen a Kamaszok ifjúsági színtársulat, és nagyon jó eredményeket értek el – mesélt a kezdetekről Kozsik József színművész, a csapat irányítója. A vásárhelyi vár egyik bástyájában dolgozó csapattal azonban kapcsolata abbamaradt, egyrészt személyes problémái miatt is, másrészt a tatarozás érdekében ki kellett költözniük a várból, így munkaterep nélkül is maradtak. A csapatot Vajda György vette át, és működteti ma is az Artecotur egyesület keretében. Kozsikék tavaly hirdettek újra diákszínjátszó kört, erre nagyon sok gyerek jelentkezett, így válogatták ki azokat, akikről úgy érzik, van tehetségük, képességük ehhez a munkához. A tavaly októberben elkezdődött folyamat során a gyerekek szinte mindazt megtanulhatják már ebben a korban, amit a színi egyetemen a hallgatók, a beszédtechnikától kezdve, improvizációs és drámai gyakorlatokon át a színpadi mozgásig, énekig. Kozsik mellett a munkát Kinda Szilárd fiatal színész és Szakács Zoltán zenetanár is vezeti, Devilla Beatrix sminkes is besegít, a napokban be is mutatta a gyerekeknek, milyen fizikai és lelkiállapotokat, életkort lehet ábrázolni a smink segítségével. A kamaszkorú gyerekek világában A csapatban tizennégy 10-13 év közötti gyerek van, jelenleg a Kultúrpalota kistermét használják. Hetente egyszer találkoznak két órára, de ez nagyon kevés, sőt a palota programjához is kell igazodniuk, van amikor elmaradnak a próbák, így az két hét kiesést jelent számukra – magyarázta el Kozsik, hogy miért is vitte ki a csapatot Vármezőbe, ahol a természetben, csendben, valamint a szülőknek és Bach Lorándnak köszönhetően minden szükséges fizikai feltétel mellett dolgozhatnak közel öt napon át. A különböző iskolákban tanuló gyerekeknek ez jó alkalom az alaposabb ismerkedésre, hiszen együtt étkeznek, alszanak, dolgoznak, alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Az elmúlt napokban különböző jeleneteket alkottak és tanultak, be is mutathatták, hogy mit sajátítottak el az improvizáció és beszédtechnika terén; a kiválasztott öt jelenetből műsort állítanak össze, amelyet június 19-én vagy 26-án mutatnak be a Kultúrpalotában a szülőknek, rokonoknak, barátoknak. A jelenetek témáit a kamaszkorú gyerekek világából merítették, az egymással és a társadalommal való kapcsolatukat, a tömbháznegyedekben uralkodó bandák problémáit, a lelkileg sérült gyerekek belső világát, az élet és halál már felvetődő kérdéseit mind-mind érintik, feszegetik, és a gyerekeknek ezekben a jelenetekben állapotokat, hangulatokat, kapcsolatokat kell bemutatniuk sokszor minden megfogható fizikai tárgy nélkül is. A gyerekek jól dolgoznak, tehetségesek, de nagyon figyelni kell rájuk, mert különben a felgyorsuló világ, az őket elárasztó információtömeg miatt hamar felednek a tanultakból. Azonban már az is eredmény, hogy a csapatnak van olyan tagja, aki már most azon gondolkodik, hogy drámaosztályba jelentkezik majd középiskolába. Hangulatok, jellemek, álmok Kovács Tas Attila előzőleg is járt színjátszó körre, de ide jelentkezett át, mivel úgy érzi, itt többet kap, Szász Norbert egy másik csoportba is jár, és itt is dolgozik. Úgy érzik, jó csapatot alkotnak, mindenkiben van tehetség, bár van, aki még nem tudott kellőképp megnyílni, nem tudja kiadni magából ötleteit, érzéseit, de van olyan társ is, aki túljátssza magát, ám ezek az állapotok rendeződnek majd, ahogy jobban megismerhetik egymást. Mindketten közel szeretnének maradni ehhez a „szakmához”, Norbert műsorvezető, bemondó szeretne lenni felnőttként, Tas rá- diós műsorvezető. Luca Dalma is régóta szereti a „színészetet”, szeret énekelni, novellákat ír, s bár többen is arra intik, hogy a tanulásra többet kellene figyelnie, ő szereti ezt a területet, és folytatni szeretné ezt a munkát a továbbiakban is, hiszen szülei is támogatják ebben. Nyágoi Éva óvodás kora óta színésznő szeretne lenni, és mivel esélyt látott a tanulásra, nem habozott jelentkezni ebbe a csoportba, munkájában pedig szülei támogatását élvezi, akik örülnek annak, hogy óvodáskori álmától nem tántorította el semmi. Minden gyerek szereti a csoporthangulatot, a hülyéskedéseket és a komoly munkát, és jó néven veszik Kozsik József keményebb, fegyelmező és hasznos kritikai megnyilvá- nulásait, valamint Kinda Szilárd lazább megjelenését, érdekesebb feladatait – fejtegették lapunknak. Kozsik is egyetért abban, hogy az ő és a Kinda különböző kora és stílusa egyaránt szükséges és hasznos a kamasz gyerekek jellemének és tudásának alakításában. Gligor Róbert László Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 14.142 éves a Medve-tóFesztivállá nőtt születésnapok A hét végén ünnepelte Szováta a számára hírnevet szerző Medve-tó keletkezésének 142. évfordulóját. Tizenhét éve az önkormányzatra hárul a szervezői szerep és feladat, az idei programsorozat pedig bebizonyította a munkacsapat képességeit. Igen gazdag, színes és nagy tömeget meg- mozgató háromnapos rendezvényen van túl a fürdőváros, ám a siker a munka mellett a gyönyörű hétvégi időnek is betudható – ismerte el a polgármester. A péntek hagyományosan a gyermekek és ifjak napja, amolyan eltoló- dott gyermeknap: a kicsik, elemisek, általános iskolások játékos programokban vettek részt, vonatoztak, buborékokat fújtak és gyerekfitnesznek örülhettek. A középiskolások is szórakozhattak, megmutathatták tudásukat, ügyességüket, tehetségüket különböző prog- ramokban, kézilabdában, teniszben, női fociban. Természetesen a nap része volt a hagyományos gulyásfőzés is, majd délutánra a színpadok köré sereglettek a gyerekek, ifjak és felnőttek is, hisz a koncertek kaptak teret: elsőként a Sószórók, majd a középiskola együttese, a DK Band – ez utóbbi előzene- kara volt a magyarországi Hooligans esti fel- lépésének, amelyet már több száz ember élvezett a nagyszínpad előtt. Szombati fesztivál Szombaton reggel huszárok ébresztették a lakosságot, a gyergyószentmiklósi mazsorett-csoport és a parajdi fúvószenekar is felvonult a város főutcáján, majd a sportpályán kora délelőtt elkezdődött a gasztronómiai feszti- válnak nevezett gulyásfőző verseny, amelyre a település vállalkozásai, civil szervezetei, baráti körei mellett az önkormányzat is benevezett. Míg a csapatok saját receptjeik szerint kevergették a hozzávalókat az üstökben és bográcsokban, a sportcsarnokokban öttusa- és lábteniszbajnokságok zajlottak, a közeli erdők csendjét pedig motokrosszverseny zaja verte fel. Szombat délutánra már igazi fesztiválhangulat kerekedett a sporttelepen, amikor elkezdődött a magukat erősnek vélő férfiak és nők versenye, amelyet végül a húsz- éves Majla Róbert nyert meg, újrázva a tavalyi győzelem után. Eközben kézművessátorba is várták a pedagógusok a gyerekeket és felnőtteket, akik a Medve-tavat ábrázoló keretes üdvözlőlapot készíthettek, s ha már Medvetó, akkor nyilván medvét, békát, gólyát is hajtogathattak, ragaszthattak papírból. A sátrat szép számban látogatták, egy adott pillanatban az öttusázó gyerekek is ellepték a pályát és a sátor környékét, ahol nemcsak kézműveskedni lehetett, de a Tinkerbell gyermekház lakóinak tett csekély adomány fejében arcfestésre is beülhettek, míg a szülők közben a szomszédos ökumenikus keresztény sátorban a lélekre figyelhettek, napi üzeneteken elmélkedhettek. Mindeközben délutánra elkészült a falnivaló, a zsűri megítélte a legpürésebb, leghagyományosabb, legkozmásabb, legédesebb, legköltséghatékonyabb, legifjúságibb ételeket. A legjobbaknak az Artemob és Palos, a huszárok és a tűzoltók főztjét találták, a legszebb tálalás Kátai Zsuzsa és csapata keze munkáját dicséri, a Medvék pedig különdíjat kaptak, amiért finom töltött káposztát főztek, de méltán volt nagy az érdeklődés a Hochland tejfeldolgozó helyi vállalatának sátránál: minden évben ez a csapat három jókora üst túrós puliszkát főz. Idén gulyást is készítettek, így csak kétszer telt meg üstjük aranysárga lisztből készült, tejföl- lel és túróval jól megízesített étekkel, amely f e l k a ri k á z o t t zöldhagymával megszórva pillanatok alatt elfogyott. Az ennivalót a csapatok kiosztották a tömegben, az ebből befolyó adományt minden évben jóté- kony célokra fordítják a szervezők, idén a helyi Szent József Gyermekotthon lakóinak szereznek belőle örömet. Aki meg nem kedveli az effajta étkeket, még válogathatott is: több mint kétmázsás ökröt húztak nyársra, míg a sörsátrak alá nemcsak hűsölni menekültek az emberek a napsütés elől hideg csapolt sör és egymás társaságába, hanem találhattak mindenféle sültet és finom savanyúságot, hosszan sorakozott itt, mi szem-szájnak ingere. De a gyerekek sem maradtak nyalánkság nélkül, s ha már ezzel is jóllaktak, friss idénygyümölcsöt kóstolhattak, majd a patakon túl valóságos gyermekváros várt rájuk ugrálóvárakkal, vonatokkal, autókkal, erőmérő gépekkel, de az ügyesebbek íjazni is tanultak. Miután délben a marosvásárhelyi Corax csapott a húrok közé, a helyi Sasok taekwondo-bemutatót tartott, fellépett a mazsorettcsoport, késő délután ismét felcsendült a zene, a kisszínpad előtt százak gyűltek össze pillanatok alatt gyönyörködni a „törpikék” táncában, és ennél még többen a nagyszínpadnál, ahol a magasban és a fűben is táncra perdültek a zumba dallamaira, majd a latin táncok kedvelői mozgathatták meg csípőjüket és végtagjaikat. Estére felforrósodott a hangulat, előbb a Randi néven ismert román énekes, majd az est fénypontjaként a nigériai származású, svédországi Dr. Alban lépett a színpadra mintegy kétezer néző előtt, műsorát és a szombati napot pedig az önkormányzat által biztosított meglepetés tűzijáték zárta. Népi délután A harmadik napon – Szentháromság vasárnapja lévén – délelőtt a helyi katolikus kö- zösség búcsújára került sor, de a településen átvonuló Szakrális maraton résztvevőit is fogadták, és látogatni lehetett az imasátrat is. De azért nem maradtak el a sportrendezvények sem, kispályás fociban és sakkban mér- kőztek meg a benevezettek, a kézművessátorban pedig a huszárok szervezték a tevékenységeket. Délután a sporttelep nagyszínpadját a nép- tánc, népzene vette birtokba, ilyenkor van a hagyományos népművészeti fesztivál, minden korosztály egy közös műsor keretében köszönti az ünnepelteket: a tavat, a várost és a lakosságot. A hétvégi programban színpadra léptek az óvodások, napközisek és elemisek, mindannyian mesét, gyermekjátékot fűzve, furulyaszóval „fűszerezve”, majd a Domokos Kázmér és az S. Illyés Lajos iskola csoportjai és néptáncosai. Ezt követően az általános iskolások Sirülők néptánccsoportja és az ifjúság néptáncosait felvonultató Bokréta együttes gyönyörködtette a nézőket, ezután a Mezőhavas népi zenekar nótaműsorát élvezhették az érdeklődők. A hétvégi programsorozatot „könnyebb” műfajú koncerttel zárták a szovátaiak: az est díszvendége az X-Faktor-győztes Danics Dóra énekest is színpadra állító Cimbaliband volt. Két rendezvény is megfér egy évben A Medve-tó 1875. május 27-én délelőtt keletkezett a feljegyzések szerint, és azóta meghatározó tényezője a településnek és térségének, erre épül mai fő iparága, a turizmus is. De nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert egyedülálló a világon, sokan ismerik gyógyhatásait, nem beszélve arról a kellemes érzésről, amit akkor nyújt, amikor június végén megnyílik, és meg lehet fürödni benne – mondta el Fülöp László Zsolt polgármester. A tó „születésnapját” május utolsó vagy június első hétvégéjén szokták tartani, de idén a ballagás és a pünkösdi búcsú miatt elhalasztották. A város 2000 óta szervezi az ünnepségeket: kezdetben a fürdőtelepen rendezték a turizmus fellendítése érdekében, de az évek során sokat fejlődött, kinőtte magát, ezért elégséges hely hiányában leköltöztették a sporttelepre, s mára igazi városnapi forgataggá, fesztivállá nőtte ki magát. A kilátogatók zöme szovátai és sóvidéki, de vannak turisták is. A fürdőtelepről „levitt” rendez- vény pótlására szervezik ott az őszi tökfesztivált, és a két esemény élményt tud nyújtani a helyieknek és turistáknak egyaránt – vélekedett az elöljáró. Gligor Róbert László Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
