Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 164 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-164
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hám János

2007. november 19.

Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás Szatmárnémetiben. A kiállítást Schönberger Jenő püspök nyitotta meg. „Ismerjük meg Szatmár nagy püspökét” – így fogalmazta meg a kiállítás fő célját Muhi Sándor grafikus, aki olyan felvételeket és korabeli dokumentumokat gyűjtött össze, amelyek közelebb hozzák a ma emberéhez Hám János személyiségét. Hám János /Gyöngyös, 1781 – Szatmárnémeti, 1857/ 1827-1857 között volt Szatmár püspöke. Alapításai révén az egyházmegye igazi megszervezője. Egy évig (1848-1849) esztergomi érseke, Magyarország hercegprímása volt. Erről a rangjáról lemondott és visszatért egyházmegyéjébe. Jelentősebb megvalósításai: befejezte a székesegyház építését; felépíttette a püspöki palotát. Megtelepítette Szatmáron a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket és az irgalmas rendi férfi szerzeteseket. Püspöksége idején épült fel: az irgalmas nővérek anyaháza és temploma, valamint az irgalmas rendiek kórháza, gyógyszertára és kápolnája, a püspöki konviktus, a szerzetesház a ferencesek részére, aggmenházat létesített a szegények számára, felépíttette a katolikus temetőkápolnát, 1844-ben megépíttette a Kálvária-templomot, leányiskolát és tanítóképzőt létesített. /Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 19./

2007. november 29.

Mi pénzbe kerülhetett ez a választás nemcsak az RMDSZ-nek, de a független jelöltnek is. Legalább két-három kollégiumot lehetett volna építeni a kampányolásra költött pénzekből. Szatmárnémetiben mintegy kétezer vidéki magyar fiatal tanul. Ehhez viszonyítva van 250 kollégiumi szálláshely (A Kölcsey és a Hám János gimnáziumoknál). A reformátusok tizenöt éve építik a Rákóczi-kollégiumot, de még nem készült el. (A katolikusok másfél év alatt felhúzták az övéket, miközben legalább negyven-ötven más közösségi célt szolgáló intézménynek is új épületeket emeltek a megyében.) Sike Lajos újságíró szerint nem a hívek, az egyházvezetés szégyene, hogy sok vidéki református fiatal ingázik vagy egy közeli román iskolában tanul tovább. /Sike Lajos: A Rákócziért is! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. december 27.

Hám Jánost a szatmári római katolikus egyházmegye „második megalapítója”-ként, és Szatmárnémeti modern arculata kialakítójaként tartják számon. Iskolákat alapított, hatalmas méretű építkezéseket kezdeményezett, és különböző intézményeket hozott létre. A püspököt a „szegények atyjának” is nevezték, mivel kormányzásának első pillanatától felkarolta őket. Kórházat épített a város szegény betegeinek kezelésére. Vezetését az Istenes Szent Jánosról nevezett Irgalmas Rendi szerzetesekre bízta. Megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjét, akik kórházakban és iskolákban tevékenykedtek. Alapítványt hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, mely 35-40 szegény, de tehetséges ifjú tandíját fedezte. Az emlékezés keretében nyílt meg november 18-án, a Hám János-kiállítás a püspökség dísztermében. December 8-án az ünnepi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, és ő volt az ünnepi szónok is. December 27-én ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban, majd átadják a Hám János díjakat. Délután lesz a Szent Erzsébet-szobor alapkövének letétele. /Ünnepi megemlékezések boldogemlékű Hám János püspök halálának 150. évfordulója alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2008. január 8.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség nyilvános könyvtára jelenlegi formáját 2004-ben kapta. Az egyházmegyei könyvtár négy részből áll: a Bibliotheca Laurenziana, a Katekétikai Központ, a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont könyvtára, valamint a nagykárolyi Szent László Közösségi Ház könyvtára. Az iskolakönyvtár hozzávetőlegesen 12 ezer könyvvel rendelkezik, melyek közül egyeseket már online formában is böngészhetnek a diákok. A nyilvános könyvtári részen 13-14 ezer könyv sorakozik. A raktárban nagyobb részben XIX. századi könyvek találhatók, melyek között szerepelnek papi hagyatékok; a Pro Hungaricus Alapítvány, a Sapientia Egyetem, valamint magánszemélyek adományai; továbbá évkönyvek is gazdagítják az állományt. Az egyházmegyei könyvtár több részből áll, nemcsak Szatmárnémetiben, hanem Nagykárolyban, Túrterebesen, Nagybányán és Máramarosszigeten is találhatók kisebb-nagyobb fiókok. Céljuk az, mondta Schmidt Dániel könyvtárvezető, hogy a hívekhez jussanak el a vallásos irodalom dokumentumai. A könyvtárat a Hám János Iskolaközpont tanulói is igénybe veszik. A különféle témájú könyvek között kiemelt figyelemmel koncentrálnak az iskolatörténeti, helytörténeti gyűjtőkörre. A magyarországi Szülőföld Alap eszközbeszerzésben segített, a németországi Lázár Lovagrend anyagiakban járult hozzá a könyvtár megújulásához. /Nagy Krisztina: A Szatmári Római Katolikus Püspökség egyházmegyei könyvtára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

2008. február 19.

A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./

2008. március 10.

Március 8-án zajlott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében a Zrínyi Ilona Matematikaverseny díjkiosztója. A magyarországi döntőbe minden évfolyamból kizárólag az első helyezettek juthattak be. A Matematikában Tehetséges Gyermekekért (MATEGYE) Alapítvány által meghirdetett vetélkedő célja elsősorban a logikus gondolkodás felmérése. Csoportban a harmadik és negyedik osztályos évfolyamban a Hám János Iskolacsoport /Szatmárnémeti/, az ötödik és hatodik osztályos évfolyamban pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a hetedik és nyolcadik osztályban pedig ismét a Hám János csapata vitte el a pálmát és lett első. /Bodnár Gyöngyi: A kölcseys és a hámos diákok hozták el a legtöbb díjat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

2008. március 31.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg március 29-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban a Vidám Versek Versmondó Versenyét. A vetélkedőre a megye diákjai neveztek be. Április 19-én lesz ugyancsak a Hám János Iskolaközpont szervezésében a Vidám Versek Versmondó Versenyének országos döntője. /Bodnár Gyöngyi: Negyvenhárman jelentkeztek a Vidám Versek Versmondó Versenyére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 31./

2008. április 5.

Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont a 2008/2009-es tanévben az óvodai és elemi oktatás terén is több csoportot, illetve osztályt indít, tájékoztatott Ádámkó István, az iskola igazgatója. Összesen öt, három német és két magyar tannyelvű óvodai csoport tartozik jelenleg a Hám János Iskolaközponthoz. Jövőre további két csoportot, egy németet és egy magyart szeretnének még indítani. Annak ellenére, hogy a 2008/2009-es tanévben már nem egy, hanem két első osztály indul a tanintézményben, még mindig túljelentkezés van. Két kilencedik osztályt indítanak a jövő tanévben. /(gyöngyi): Két óvodai csoporttal és egy első osztállyal több indul jövőre a Hám János Iskolaközpontban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2008. június 2.

Szatmárnémeti díszpolgári címét ítélte meg dr. Bura László nyelvész, tanár számára a városi tanács. Az RMDSZ-frakció kezdeményezte kitüntetéssel Bura László életművét kívánják méltatni, aki tanárként több generáció oktatásában-nevelésében vállalt fontos szerepet, íróként és publicistaként pedig a város és a megye művelődéstörténetének, egyháztörténetének és néphagyományainak kutatásában és megismertetésében szerzett érdemeket. „Nagyon kellemes meglepetés ez számomra, bár nem szeretem a címeket. Én a közösségért dolgoztam” – jelentette ki Bura László. A nyelvész élete egyik legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy 1990-ben az akkori 5-ös számú vegyes tannyelvű ipari líceumból sikerült megszerveznie Szatmár megye magyar elitiskoláját, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot. A gimnáziumban igazgatóként dolgozott 1994-ig, majd a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot vezette három évig, amely – a Református Gimnáziummal együtt – a Kölcsey falai között kezdte meg működését. Bura László később a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző tagozatának vezetőjeként tevékenykedett. A 76 éves pedagógus jelenleg is tanít a BBTE pszichológia és pedagógia szakának szatmárnémeti tagozatán. Bura László 1955 márciusa és 1956 májusa között – amikor a kolozsvári egyetem nyelvészeti szakán dolgozott – államellenes szervezkedés vádjával börtönbe került, az ítélet ellen azonban fellebbezett, így kikerült a börtönből. /Babos Krisztina: Bura László Szatmár díszpolgára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2008. június 26.

„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2008. augusztus 20.

Augusztus 19-én tartott előadást Szatmárnémetiben, a Hám János Líceumban „Katolikus egyház és polgári átalakulás Európában, Magyarországon, és a Szatmári Egyházmegyében a 19. század végén” címmel dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Tudományegyetem docense. Az előadás után bemutatták a „Meszlényi Gyula püspök” című könyvet. /Szent István király ünnepe. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 20./

2008. augusztus 27.

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakásába még lehet iratkozni, a Hám János Iskolaközpont Szent Alajos Konviktusába már lezárult a beiratkozás. A bentlakások népszerűsége nem csökken, hiszen itt a diákok a szállás mellett háromszori étkezést is kapnak. A Kölcseyben 102 férőhely van, 62 lány és 40 fiú számára. A Szent Alajos Konviktusba a 120 férőhelyre sokkal többen jelentkeztek, mondta el Ádámkó István, az iskola igazgatója. /Bodnár Gyöngyi: Néhány nap alatt elfogynak a helyek a bentlakásokban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

2008. szeptember 28.

A kommunista ideológiai terror béklyóiból felszabadult római katolikus egyház szellemi építő szerepe mind fokozottabb mértékben jut kifejezésre. A szatmári egyházmegyében számos jel utal erre, elég Hám János és Scheffler János püspökök, valamint Pakocs Károly életművét ismertető, bemutató könyvekre, továbbá a székesegyházat, a Szatmárnémeti és a Nagykároly I. esperesség római katolikus templomai történetét és művészeti értékeit bemutató albumokra és más kiadványokra. A szakrális szellemi építkezés újabb tanújele a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény megnyitása, amely liturgikus tárgyakat, miseruhákat, textíliákat mutat be. A püspökség – dr. Bura László szerkesztésében – külön kiadványban idézte fel Meszlényi Gyula püspök áldásos tevékenységét. /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/ A püspök 1887–1905 között állt az egyházmegye élén. Fejlesztette az iskolahálózatot, megépítette az egyházmegye könyvtárát, a Bibliotheca Laurentianát, kezdeményezte az egyházmegye képzőművészeti múzeumának létesítését. Pártolta a szépirodalom, a vallásos és lelki irodalom, a szellemi tudományok művelését, e célból egyesületet, könyvkiadót létesített. A kötetben Muhi Sándor képzőművész Egyházművészet Meszlényi Gyula püspöksége idején címmel emlékezett. Muhi Sándor az egyházmegyei templomok művészeti értékeiről állított össze adatbázist. /Máriás József: Egyházművészeti gyűjtemény Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

2008. december 19.

December 18–án Szatmárnémetiben a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata és a Polgármesteri Hivatal közös szervezésében dr. Bura László egyetemi tanárnak díszpolgári címet adott át Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Dr. Bura László /sz. Szatmárnémeti, 1932. márc. 31./ tudományos tevékenységét nyelvészként kezdte, egyetemi tanársegédként. Azóta 33 könyvet jelentetett meg, kilencet pedig társszerzőként, kisebb cikkeinek, tanulmányainak a száma pedig megközelíti az 1800–at. Egyformán otthonosan mozog a nyelvkutatás, a névtan, a lexikológia, a lexikográfia, a folklór, a néprajz, a nyelvművelés, a művelődéstörténet, a helytörténet, valamint az iskola és az egyháztörténet területén. E tekintélyes tudományos munkásságot dr. Bura László szabad idejében, pedagógusi hivatásának gyakorlása közben fejtette ki. 1990–től 1994–ig, nyugdíjba vonulásáig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatótanára, hét éven át pedig a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont egyik alapítója és első igazgatója volt, neki köszönhető, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elindíthatta első évfolyamát Szatmárnémetiben. /Gugulya–Hégető Lóránd (volt diákja): Díszpolgári cím dr. Bura Lászlónak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 19./

2009. január 12.

A Kijelölt út című vallásos témájú előadásukat mutatták be a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont diákjai január 10-én Szatmárnémetiben. A tanulók ezzel az előadással szerettek volna hozzájárulni az iskolaközpont tornatermének felújításához, nem kis sikerrel. Az előadást Varga Mária állította össze, a zenei kíséretet Varga Péter és Varga György biztosították, a darabot Méhes Katalin színművésznő rendezte. /Előadás a tornaterem felújításáért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

2009. március 17.

Hunyad megye magyar kisdiákjai idén először neveztek be a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által immár kilencedik alkalommal megszervezett Vidám Versek Versmondó Versenyére. A Hunyad megyei fordulót a petrozsényi Avram Stanca iskolában tartották, 33 kis versenyző jelenlétével. /Gáspár-Barra Réka: Vidám Versek Versmondó Versenye. Lámpalázat űzött Ákombákom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2009. április 27.

Az ország 15 megyéjéből érkeztek kisiskolás, általános és középiskolás tanulók az április 25-én Szatmárnémetibe, a Vidám Versek Versmondó Versenyére. Az országos döntő a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében zajlott, ahol 85 versenyzőből kellett kiválasztania a legjobbakat. /Vidám versmondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2009. május 21.

Május 20-án átadták a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpontban a Pax Alapítvány tanulmányi ösztöndíjait. A Pax Alapítvány célja a katolikus oktatás és nevelés anyagi alapjainak megteremtése az állami támogatás kiegészítéseként. Az alapítvány évente tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesíti a jó tanulmányi eredményeket elért diákokat, a hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedően tehetséges tanulókat, illetve azon oktatókat és nevelőket, akik hivatásukat átlagon felüli színvonalon végzik. Az ösztöndíjat Schönberger Jenő püspök adta át. /(bumbulut): A Hám János ösztöndíjasai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./

2009. június 6.

Lengyel József-megemlékezésnek tartottak május 5-én a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban. Az ünnepségen Schönberger Jenő püspök köszöntőbeszéde után dr. Bura László ismertetette Lengyel Józsefről szóló értekezését, Fancsali József pedig bemutatta az író Három színmű című kötetét. Lengyel József /1868-1933/ Szinérváralján született katolikus pap, drámaíró és neves tanító volt. A Budapesten megjelenő bölcseleti folyóiratban közölte munkáit. Történelmi drámáját – Valkó vára vagy A vihartépte sziklafészek Szinérváralján 1927-ben adta ki. /Lengyel József irodalmár papra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

2009. július 26.

Digitalizálják a szatmári katolikus egyházmegye Bibliotheca Laurenziana könyvtárának könyveit, melyet az egyházi körökben leginkább keresett kiadványok feltöltésével kezdtek meg. A projektet 2007 novemberében indították el azzal a céllal, hogy a szatmári egyházmegye ritka helytörténeti- és lelkiségi forrásmunkáinak tartalmát elektronikus formában is elérhetővé tegyék. Jelenleg már több mint 30 könyvet, dokumentumot és kiadványt sikerült digitalizálni és közzétenni, köztük a papi névtárak (így a sokat keresett 1904-es schematizmust); történeti munkákat; a szatmári építészetről, templomokról szóló műveket, életrajzi kiadványokat és szentbeszédeket is. A https://www.bibliothecalaurenziana.ro oldalon hamarosan olyan olvasmányokat is elérhetők lesznek, mint a Bukovinai és Csángó Magyarok című könyv Schlauch Lőrinctől. A Szatmári Egyházmegyei Könyvtár az egyházmegye megalakulását követően létesült, alapját pedig az Egerből kapott könyvek képezték. Ez az idők folyamán a szatmári püspökök könyvhagyatékaival és a káptalani könyvtárral gyarapodott. A jelentős előrelépést Schlauch Lőrinc püspök hozta meg azzal, hogy egyesítette a püspöki és káptalani könyvtárat, illetve 1873-ban Török János hírlapíró és könyvgyűjtő könyvtárát megvásárolta, majd azt 1887-ben, Nagyváradra való távozásakor az egyházmegyének ajándékozta. Az egyre gazdagodó kollekciónak Meszlényi Gyula építtetett tágas épületet, a könyvtárat pedig a nagy adományozónak, Schlauch Lőrincnek emléket állítva – a Bibliotheca Laurenzianára keresztelte. A szeminárium államosítása 1948-ban a Meszlényi püspök által felépített intézménynek és értékes állományának a végét jelentette. A közel másfél évszázadig gyarapodó gyűjtemény a felelőtlen, a múltat értékelni nem tudó kultúrvandalizmus áldozata lett. A pusztításból megmaradt könyveket a kolozsvári Román Akadémiai Könyvtárba szállították, ahol „feltárásukat” csak 1990 után kezdték el. Az egyházmegyei könyvtár mai formájában 2004–2006 között jött létre. Ebben az időszakban folyt a szatmári püspöki palota, a Hám János Iskolaközpontnak otthont adó szárny felújítása, s így 2004-ben a szatmári könyvtár is helyet kapott az intézményben. /Józsa János: Egyre több könyvritkaság az interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./

2009. augusztus 12.

Még nem zárult le a gyermekek első osztályba való beíratása. Szatmárnémetiben egy magyar nyelvű osztály már biztosan nem indul be: a Lucian Blaga Általános Iskolában megszűnt a magyar nyelvű első. Azok a gyerekek, akik már elkezdték magyar tannyelven az általános iskolát, még befejezik, de itt nem indul több magyar osztály. Tavaly Szatmárnémetiben mindössze három olyan iskola volt – Hám János Római Katolikus Iskolaközpont, a 10-es számú és a Mircea Eliade Általános Iskola –, ahol párhuzamosan két első osztályt sikerült beindítani, a zeneiskolában pedig sikerült egy maximális, 28-as létszámú osztályt indítani. Vidéken, valószínűleg új magyar tannyelvű osztályok is indulnak. Peleskén, Sándorhomokon és Hiripen már jelentkezett 10-14 gyermek, így ha jóváhagyják, akkor ősztől új, önálló osztályok indulhatnak. /(bumbulut): Egy magyar elsővel kevesebb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./

2010. január 29.

Kolozsvári egyetemi tanárok tartottak előadást Szatmárnémetiben
Szatmár megye – Gondolati kihívások a harmadik évezred elején, ezzel a címmel tartották meg tegnap délután a Szatmár Megyei Múzeum égisze alatt működő művelődési kör idei első, kihelyezett ülését.
Egyed Péter és Veress Károly kolozsvári egyetemi tanárok tartottak előadást, felkért hozzászóló volt Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyés püspök, Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója, valamint Schmidt Dániel filozófiatanár. Forrás: erdon.ro

2010. március 11.

Folyóirat a gyermekeknek
Szatmár megye – Az idei tanévben a szatmárnémeti Mircea Eliade Általános Iskolában már összesen 64 I–IV., valamint V–VIII. osztályos diák olvassa a magyarországi Szitakötő kíváncsi gyermekek folyóiratát, a negyedévente megjelenő lapban a természettudomány mellett helyet kapnak a művészetek, az irodalom és más érdekes téma is.
Gyökös Ferenc, az iskola aligazgatója elmondta, tanintézményükből 4 tanár vett részt a nemrégiben Nagyváradon tartott továbbképzésen, mely témája: a folyóiratban megjelent cikkeket hogyan lehet beépíteni a tanórák anyagaiba. A képzésen Szatmárnémetiből az iskola oktatói mellett részt vettek pedagógusok a 10–es Számú Általános Iskolából, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontból, a Dariu Pop Általános Iskolából, valamint a Ion Creanga Általános Iskolából is — a Szatmármegyei tanárok mellett voltak még Bihar, Kolozs és Aradmegyei tanárok is. Gyökös elmondta, miután a tanórákon felhasználták a folyóirat cikkeit, visszajelezéseket kell küldeniük a szerkesztőknek a diákok reakcióival kapcsolatban. A továbbképzést dr. Horgas Judit, a program vezetője és a folyóirat egyik szerkesztője, valamint Viktor András, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke tartotta. A folyóirat a gyermekek kreativitását és önálló gondolkodását segíti elő. Forrás: erdon.ro

2010. március 22.

Kárpát–medencei matematikusok
Szatmárnémeti – Hétvégén Szatmárnémetiben tartották meg a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny döntőjét, mely eredményhirdetése hétfőn volt.
Hétfőn délelőtt a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia nagytermében tartották meg a XIX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny ünnepélyes díjkiosztóját. A Kárpát–medencében magyarul tanuló középiskolás diákok számára megrendezett versenyen közel 200 versenyző mérte össze tudását. A verseny nemzetközi szakaszát első alkalommal tartották meg szatmárnémetiben, melynek megszervezését a megyeközpont három magyar tannyelvű középiskolája — Református Gimnázium, KölcseyFerenc Főgimnázium, Hám János Római Katolikus Iskolaközpont — vállalta magára. A díjak kiosztása előtt a Hám János Iskolaközpont Adoremus diákkórusa az iskola Históriás együttesével közös produkciót mutatott be: megzenésített keresztutat. Ezt követően Csehi Árpád, a Szatmár megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket, mint volt matematika–fizika szakos diák. Elmondta, szerinte nemcsak a verseny fontos ezalkalommal, hanem az is, hogy több ország szakemberei tudnak találkozni, valamint biztos abban, hogy a diákok körében is kötődtek barátságok. Kereskényi Gábor Szatmárnémeti alpolgármestere hozzátette, hogy a megyeközpontban az elmúlt hétvégén két olyan rendezvény is volt, mely összefogja a Kárpát–medence magyarságát. A szóban forgó matematikaverseny mellett a Kárpátalja Expressz is megállt Szatmárnémetiben. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes elmondta, hasonló nagyságú kárpát–medencei találkozóra Szatmárnémetiben 1605 óta nem került sor. Majd dr. András Szilárd a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, egyben a nemzetközi matematika verseny zsűrijének elnöke értékelte a diákok munkáját. A korábban versenyzőként is szereplő adjunktus elmondta, a verseny rangját bizonyítja, hogy a korábbi résztvevők közül számos kutató került ki. A díjazottak az elismerő oklevelek mellett különböző különdíjakat is kaptak, mint a legeredményesebb erdélyi–, kárpátaljai–, szatmári– lánynak járó különdíj, a legtürelmesebb feladatmegoldó stb. A legjobb eredményt elérő erdélyi diákok a tanügyminisztérium oklevelét vehették át, mely bejutást biztosít hasonló profilú egyetemekre. Emellett Sógor Csaba RMDSZ–es európai parlamenti képviselő közösen Gál Kinga magyarországi– és Mészáros Alajos felvidéki európai parlamentiképviselőkkel brüsszeli kirándulást ajánlottak fel a régiók legjobb eredményeit elérő diákjai számára. Forrás: erdon.ro

2010. augusztus 20.

„Amit hittem és hirdettem”
Bura László szakíró szerint Scheffler János mártír püspök a hit, a becsület, a tisztesség kitűnő példája
Bejárta a sajtót a hír, hogy a pápa jóváhagyta Scheffler János egykori szatmári megyéspüspök boldoggá avatását. Mint ismeretes, csak azokat szokták ilyen elismerésben részesíteni, akiket az egyház különös tisztelettel és megbecsüléssel övez. A mártír püspökről az utóbbi időkig alig tudott valamit a közvélemény, talán azért is, mert 1989 után inkább a sokáig elhallgatott városépítő püspök, Hám János került előtérbe, hiszen az általa emeltetett épületek ma is meghatározzák a történelmi Szatmárnémetit. Az említett változás jórészt beszélgetőtársunknak köszönhető, aki két könyvet is írt Scheffler Jánosról.
Ön ismert nyelvész, irodalmár, néprajzos, közíró, hogyan került kapcsolatba János püspökkel, aki – mint könyveiből is kiderül – csakugyan megérdemli az egész katolikus egyház megkülönböztetett figyelmét.
A rendszerváltás utáni első szatmári püspök, Reizer Pál 1991-ben megkért: állítsak össze róla egy életrajzot, mert előterjesztik boldoggá avatását. Bár keveset tudtam róla, érdekesnek, sőt, izgalmasnak tűnt a feladat, mivel János püspök egyértelműen a kommunizmus áldozata, a hírhedt zsilavai börtönben, válogatott kínzások nyomán vesztette életét. Gyűjtöttem az adatokat, ahol csak lehetett, olvasgattam körleveleit, beszélgettem olyan személyekkel, akik ismerték. Ebből lett az első, kisebb könyv.
Aztán amint a szokásos egyházi úton megindították az eljárást, kellett egy jóval részletesebb és nagyon jól dokumentált, úgynevezett kritikai életrajz, amely Scheffler János életének és munkásságának minden mozzanatát tartalmazza, mellékelve a hiteles bizonylatokat, mint például az iskolai bizonyítvány, az egyetemi kinevezés, körleveleinek, tanulmányainak, a könyveinek és az azokról írt cikkeknek, kritikáknak a másolatai. Vagyis össze kellett szednem mindent, amit ő írt és vele kapcsolatban írtak.
Ez négy-öt évi gyűjtőmunka volt, ami naponta olykor több órát vett igénybe. Mindent elolvastam tőle és vele kapcsolatban, amihez csak hozzáfértem. Csak a naplója több hónapra lekötött. Nem mindig vezetett naplót, de amikor Rómában a Gregoriana Egyetemen tanult vagy – már a teológia és az egyházjog professzoraként – tanított, naponta feljegyezte élményeit, gondolatait.
Sikerült felhajtanom három volt zsilávai cellatársát, akik csak megerősítették azt a képet bennem, ami már előzőleg is kialakult, azaz hogy a becsület, tisztesség, az erkölcs példája volt. Mikor áttanulmányoztam az egész anyagot, végképpen meggyőződtem róla, hogy Scheffler János egy nagy formátumú, egyetemes értékű egyházi személyiség volt.
Kutatásai nyomán hogyan látszik, milyen volt ez a tragikus véget ért életpálya?
Scheffler János tízgyermekes, szegénysorú kálmándi családból származott. Mint a Nagykároly környéki falvak akkori lakói közül annyian, apja sokat kubikolt a Kraszna szabályozásánál, s a fiúcska ki-kijárt hozzá, olykor segített is neki a talicskázásban. Kiváló szellemi képességeire a helyi pap-tanító figyelt fel, ő járta ki, hogy az egyház támogatásával taníttassák.
Hogy mennyire tudatában volt családja rászorultságának és mennyire igyekezett szerény lehetősége szerint is enyhíteni az otthoni gondokon, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az olaszországi tanulmányai során kapott ösztöndíjból rendszeresen megtakarított kisebb-nagyobb összegeket, és azokat hazaküldte szüleinek. Külön kiemelném a rendszeretetét.
A középiskolában olyan latin nyelvtankönyvet állított össze, amelyből az egész osztály készülhetett az érettségire. Azért, hogy az órákon könnyebben jegyzetelhessen, megtanult gyorsírni. Tudatosan képezte magát. Az olasz mellett franciául, németül, angolul is tanult, hogy segítségükkel minél nagyobb műveltségre tegyen szert. Ugyanakkor törekedett, hogy a régi sváb nyelvet se felejtse el és hazamenve svábul beszélhessen az öregekkel.
Könyvében olvastam, hogy a püspök a börtönben szlovákul is tanult, ami azért enyhe túlzással sem nevezhető nemzetközi nyelvnek.
Ez is csak az emberi nagyságát és empátiáját dicséri. Egyházmegyéjében nem csak magyarok, de németek és szlovákok is laktak, mindenekelőtt Kárpátalján és az Avasban, és kötelességének tartotta az ő nyelvük ismerését. Körleveleit is ezen a három nyelven adta ki, hogy mindenki a maga anyanyelvén olvashassa. A tudatosság, a rendszeretet, a célszerűség, a szociális érzékenység nevelői munkájában is mindig jelen volt.
Nagyon ügyelt, hogy a Trianon utáni román hatalom által megszüntetett iskolákat mielőbb visszaállítsa. Az 1919-ben felszámolt szatmári katolikus főgimnáziumot újraindította és ő lett az igazgatója. Tanított gimnáziumban, szemináriumban, teológián, de például a kolozsvári Ferenc József Egyetemen is. Dsida Jenő is a tanítványa volt, s a költő annyira szerette, hogy verset írt hozzá.
Naplójából kitűnik, hogy minden diákját igyekezett közelről megismerni, beleértve családi helyzetüket és napi gondjaikat, mert csak így tudott velük egyénileg is foglalkozni. Nevelői elvei ma is érvényesek. Nála nem számított, hogy ki milyen nemzetiségű, vallású, mindenkiben az egyetemes embert tisztelte. Kutatásaim során találkoztam olyan esettel, hogy a református fiú katolikus papnak tanult, s az apja megkereste Scheffler püspököt, hogy ő térjen-e át a katolikus hitre? Miért térne, maradjon nyugodtan eddigi hitében, válaszolta a legtermészetesebb hangon a püspök.
Mindezek után az is természetes, hogy lehetőségei szerint segítette az üldözött zsidókat. Mit tud erről a kutató?
Mondhatom, nem csak elegendő utalást, de bizonyítékot is találtam rá. Engel Köllő Károly kolozsvári irodalomtörténész, aki a püspök tanítványa volt, külön is beszélt nekem az ezzel kapcsolatos tevékenységéről, arról, hogy miként járt el vagy igyekezett eljárni különböző esetekben. De több olyan írás fennmaradt, amelyben segítségét kérik.
Az sem véletlen, hogy a szatmári zsidók hozzá folyamodtak: járjon közbe egy zsidó középiskola beindítása ügyében. Meg is tette a szükséges lépéseket, de a zsidóüldözések miatt az iskola már nem kapta meg a működéséhez szükséges kormányzati engedélyt.
A püspök első pillanattól makacsul ellenállt a kommunista hatalomnak. Az ön könyve szerint mindenáron azt szerették volna elérni, hogy a Rómától elválasztott katolikus egyház gyulafehérvári püspöke legyen.
Ő ezt kategórikusan elutasította. A Szekuritáté jelentésében is az áll, hogy csak a Szentszéket ismeri el, őt a pápa nevezte ki és esküje kötelezi. Először a Hunyad megyei Körösbányára internálják, majd amikor látják, hogy ott sem törik meg és nem lesz a békepapi mozgalom és más kommunista kitalációk híve, 1952 márciusában először Bukarestbe, majd Zsilavára viszik.
Már a belügyminisztérium cellái is a kemény testi és lelki megdolgozást, ráhatást szolgálták, ott többször kihallgatják, vallatják, próbálják „jobb belátásra” bírni.
Bura László (1932, Szatmárnémeti)
Tanár, nyelvész, néprajzkutató. A kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalomtanári diplomát. 1956-ban politikai elítélt, majd rehabilitálják. Mintegy harminc nyelvészeti, művelődéstörténeti, néprajzi, város- és egyháztörténeti könyv szerzője.
1973-tól a bölcsésztudomány doktora. 1971-től a szatmári magyar líceum tanára, majd 1990-től igazgatója, később a Babeş-Bolyai Egyetem szatmári tagozatának tanára. A Magyar Néprajzi Társaság levelező tagja, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon társszerzője, több kulturális és pedagógiai díjjal tüntették ki
A győzködők között volt Szenkovics Sándor, Szatmár akkori parlamenti képviselője, és Fazakas János, a párt központi bizottságának titkára. Ám János püspök szilárdan ellenállt, nemcsak azért, mert erős jellem volt, de azért is, mert jól ismerte az egyházjogot, tudta, hogy számára nem lehet más út. A borzalom hónapjai következtek.
Zsilava földalatti celláit, kazamatáit a rendszerváltás után már sokan leírták. Mindenki a pokol fenekének nevezi, ahol bármit megcsinálhattak a rabokkal. A hitvány étkezés, az embertelen bánásmód hamar kikezdte a legerősebb szervezetet is. A heti fürdésre az udvaron lévő fürdőbe futólépésben kellett menniük, az ott váltakozva rájuk engedett forró és hideg zuhany után mentek vissza a fűtetlen földalatti cellákba.
János püspök egy ilyen „kezelés” és a mínusz 20 fokos hidegben megtett „séta” után lett rosszul a cellában s halt meg 1952. december hatodikán hajnalban. Egyik cellatársa, Dan Mizrahy bukaresti zeneszerző az utolsó szavaira is visszaemlékezett: „Ibi vacabimus et videbimus...” Jól megjegyezte, mert János püspök latinra is tanította. A szent ágostoni idézet azt jelenti, hogy „Amit hittem és hirdettem, azt látni fogom...”.
Mire emlékezett még Dan Mizrahy és a másik két cellatárs?
Nemcsak Mizrahy, de a velük lévő Weiner Gusztáv zsidó kereskedő is mondta: János püspök tudta, hogy hamarosan meghal. Úgy vélte, egy katolikus papnak nem szégyen kommunista börtönben meghalni, hiszen a kötelesség teljesítése, a hitéhez, az elveihez való hűség jutatta oda. Külön rendelkezett, hogy ruháit cellatársai között osszák szét.
Igaz, hogy koporsó nélkül temették el Zsilaván, vagy inkább elkaparták, tehát még halálában is megalázták?
Igaz. Hogy ne kelljen új sírhelyet ásni a fagyos földben, egy még nyitott sírba helyezték, keresztbe a már benne lévő két holttest fölé. Tudva, hogy püspökről van szó, a temető ortodox lelkésze megjegyezte magának a sírt. Évvel később így lehetett János püspök földi maradványait azonosítani és hazaszállítani szeretett városába.
A székesegyház kriptájában egy fémkoporsóban nyugszik, Hám János, a másik nagy szatmári püspök mellett. Boldoggá avatása már egy olyan korban történik, amelynek eljöveteléhez az ő makacs kommunizmusellenessége és vértanúsága is hozzájárult.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. szeptember 2.

Leváltják a Kölcsey igazgatóját
Szeptember elsején több település iskolájában lejárt az iskolaigazgatók mandátuma, s ezzel egyidőben veszélybe kerültek a magyar igazgatói helyek is. Korábban nem hivatalos forrásból kiderült, hogy ezen igazgatók helyére a jelenlegi főtanfelügyelő, Mariana Popa politikai alapon, saját pártjából, a PDL-ből való embereket akar a tanintézmények vezetői székekbe ültetni, akár olyanokat is, akik nem is tudnak magyarul. Ennek hírére RMDSZ-es vezető politikusok, köztük Csehi Árpád tanácselnök, egyeztetésbe kezdtek. Múlt hét pénteken úgy tűnt, hogy sikerült megegyezésre jutniuk, azonban e hét elején a főtanfelügyelőnő mégis másként döntött, s a harcos hangnemben zajló egyeztetések tovább zajlottak. Veszélybe kerültek többek közt az ákosi, az egri és a kökényesdi magyar igazgatói helyek, valamint az erdődi, a sződemeteri és a halmi iskolákban az aligazgatói helyek. A kinevezéseket illetően még folyik az egyeztetés. A magyar líceumok igazgatóinak is lejárt a mandátuma. A Református Gimnázium és a Hám János Iskolaközpont esetében, lévén tematikus tanintézmények, az adott egyháznak is beleszólása volt, így maradtak az igazgatók. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium esetében sem akart beleszólni a főtanfelügyelőnő a kinevezésbe, azonban itt váltás történt. A tanári kar javaslatát is figyelembe véve, Pataki Enikő magyar szakos tanárnő lett az igazgató, Bálint Zsuzsa informatika szakos tanárnő pedig az igazgatóhelyettes. A nagykárolyi 3-as Számú Általános Iskola újonnan kinevezett igazgatója Visnyai Csaba lett. Szerettük volna megkérdezni a főtanfelügyelőnőt, hogy miért akarja politikai alapon kinevezni az igazgatókat, azonban nem sikerült elérnünk, ahogy az ügyben érintett prefektust sem. Csehi Árpád megyei tanácselnök lapunk kérdésére elmondta, hogy még folynak az egyeztetések, s mindent megtesznek azért, hogy azokban az iskolákban, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik, ott a vezetésben is legyen magyar képviselet. Felháborodásának adott hangot atekintetben, hogy a jelenlegi kinevezések és intézkedések teljesen ellentétesek a kormányprogrammal s a kisebbségpolitikával. Szerinte a nyolcvanas és kilencvenes évek állapotai köszöntenek vissza, ahol hasonló módon, azaz politikai alapon neveztek ki vezetőket. Hozzátette, hogy nem fogják engedni, hogy a húsz év alatt felépített helyi kisebbségi oktatás bástyáját egyetlen tollvonással lerombolják. Az eseményekről már hivatalosan is értesítették Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, egyben kormányfőhelyettest. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

2011. január 7.

Júliusban avatják boldoggá Scheffler János szatmári vértanú püspököt
Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatása után idén újabb nagyszabású egyházi eseményen vehetnek részt az erdélyi és partiumi katolikusok: július 3-án avatják boldoggá Scheffler János szatmári püspököt és nagyváradi apostoli kormányzót.
Szatmári Római Katolikus Egyházmegye idei legfontosabb ünnepei között szerepel az a július 3-ára kitűzött szertartás, amelyen boldoggá avatják Scheffler János szatmári püspököt és nagyváradi apostoli kormányzót. A Szentszék elismerte a kálmándi születésű, szent életű egyházfi vértanúságát, így a ceremónia előkészítésének már semmilyen akadálya nincsen. „Őszentsége XVI. Benedek pápa tavaly július elsején hagyta jóvá azt a dokumentumot, melyben elismeri Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó vértanúságát. Ennek nyomán megkezdtük az előkészületeket a boldoggá avatáshoz. Kidolgoztuk az éves lelkipásztori tervünket, és a programokat tartalmazó füzet már eljutott a kedves hívekhez” – olvasható Schönberger Jenő szatmári megyés püspök közleményében.
A püspökség egyébként 2010 adventjének első vasárnapján ünnepélyesen is megnyitotta a Szeretetszolgálat Évét, és az adventi vasárnapok szentbeszédeiben már meghirdették az eseményt. „Az esemény időpontja 2011. július 3., az egyházmegye Jézus szíve búcsújának ünnepi szentmiséje lesz. A boldoggá avatást a szentatya személyes megbízottjaként Angelo Amato bíboros-érsek, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi majd, a szentmisét pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek vezeti” – részletezte a püspök, hangsúlyozva, nagy öröm a szatmáriak számára, és kimondottan büszkék rá, hogy a boldogok között tisztelhetnek egy közülük való személyt. Schönberger úgy véli, a vértanú püspököt nemcsak a Szatmár megyei kálmándiak érzik magukénak, ahol született és nevelkedett, de a nagyváradiak is, ahol tanított, valamint a váradi egyházmegye hívei, ahol apostoli kormányzóként tevékenykedett. Továbbá büszkén emlékeznek rá a kolozsváriak, ahol tanárkodott, valamint az egyházmegye elcsatolt részeinek hívei, akik ma a debrecen–nyíregyházi, a munkácsi vagy a kassai egyházmegyében élnek, és természetesen a szatmári egyházmegye hívei, akiknek egykor püspöke volt. Emellett sváb származása miatt magukénak érzik őt a határon innen és túl élő német katolikusok is. „Örüljetek, testvérek velünk, és segítsetek, hogy jól felkészülhessünk erre a rendkívüli eseményre! Szeretettel kérek mindenkit, kapcsolódjunk be tevékenyen a lelkipásztori programokba és imádkozzunk, hogy sok lelki hasznot meríthessünk, és Isten kegyelme megújíthasson minket és szeretett egyházmegyénket” – üzeni az egyházi vezető.
Scheffler János – akinek a boldoggá avatási perét több mint tíz éve készítik elő a szatmáriak – 1887. október 29-én született a Szatmár megyei Kálmándon, és 1952. december 6-án halt vértanúhalált a jilavai börtönben. Koporsó nélkül, jeltelen sírba temették, ám a börtön akkori ortodox lelkésze megjegyezte a sírhelyet. Csontjait titokban, útitáskájában vitte haza Galambos Ferenc nagyprépost 1965 őszén. Végső nyughelyet a szatmárnémeti székesegyház kriptájában, Hám János mellett találtak számára. Boldoggá avatásának aktáit Márton Áron ügyével együtt 1996. december 6-án nyújtották be a Szentté Avatási Kongregációhoz.
Végh Balázs, Krónika (Kolozsvár)

2011. február 4.

Krisztus ügyéért szenvedett
Beszélgetés Nm. Ft. Schönberger Jenő püspökkel Scheffler János közelgő boldoggá avatása kapcsán
Idén július 3-án boldoggá avatásra kerül sor Szatmárnémetiben, a Jézus Szíve Búcsú keretében. Scheffler János vértanú püspök boldoggá avatása nemcsak a szatmári egyházmegye hívei, de az összmagyar katolikusság számára kiemelkedő esemény, sokak közös ünnepe. Tájainkon ez lesz minden idők harmadik boldoggá avatása Szent László (1192) és Bogdánffy Szilárd (2010) után. Beszélgetőtársunkat elsősorban a vértanú püspök alakjáról, emlékéről, valamint az örömteli esemény lelki, illetve gyakorlati előkészületeiről kérdeztük.
A Szentatya 2010. július 1-jén jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri Isten Szolgája, Scheffler János szatmári püspök vértanúságát. Ezzel a szatmári egyházmegye vértanú püspökét a boldogok sorába iktathatják. Régen várt döntés ez...
– Igen, régen vártuk ezt a napot. A kommunizmus éveiben nem is mertünk gondolni arra, hogy valaha vértanú püspökünket a boldogok sorába iktatja a Szentatya. Viszont a ’89-es fordulat után lehetségessé vált az újraindult püspökség keretében a boldoggá avatás kérése. Amikor kinevezték elődömet, Reizer Pált püspökké, mindjárt az első feladatok között szerepelt ez. Természetesen nemcsak a mi egyházmegyénk volt és van ilyen helyzetben, hanem Románia-szerte nagyon sok egyházmegye.
Amikor a boldoggá avatás perének elkezdését latolgatta a püspök atya, ennek az ügynek a posztulátorává kinevezte páter Szőke János szalézi szerzetes atyát, aki az eljárást megkezdte az egyházmegyénkben. Az egyházmegyei szakaszában ennek az eljárásnak össze kellett gyűjtenie minden lényeges írott forrást, minden fontos szóbeli tanúvallomást és iratot Scheffler János püspök atya életútjáról és vértanúságáról. A tanúvallomásokat nagyon aprólékos, közel száz kérdésből álló kérdőív segítette.
A történész szakértők összegyűjtöttek minden fontos dokumentumot, a teológusok megvizsgálták az írásos hagyatékot, és mindezekről részletes szakvéleményeket készítettek. Amikor helyi szinten minden vizsgálat megtörtént, és összeállt a hatalmas terjedelmű anyag, akkor az aktákat hitelesítésük után ünnepélyesen lezárták, lepecsételték, majd 1996 őszén Rómába küldték. Az eljárás második szakasza ott folytatódott: megvizsgálták és elismerték az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét.
Az iratok alapján 2002-ben elkészült az úgynevezett Pozíció könyv formájában, olasz nyelven, amit először a történészek vizsgáltak át, utána a teológusok. Ez után került az anyag a kongregáció bíborosaihoz. A történészek nyilatkoztak a dokumentációról, annak teljességéről, megbízhatóságáról, hitelességéről, a teológusok a vértanúságról, a bíborosok összegző és egyöntetű pozitív véleménye után pedig a kongregáció bíboros prefektusa a pápa elé tárta az ügyet, aki, mint egyedüli bíró, meghozta a döntést az életszentségről. Mivel vértanúról van szó, nem volt szükség csodára a boldoggá avatáshoz. A szentté avatáshoz viszont csoda felmutatására lesz majd szükség.
Mit is jelent pontosan valakinek a boldoggá avatása?
– A boldoggá avatás ünnepélyes kijelentése annak, hogy az elhunytat Isten felvette a boldogok seregébe, azaz Isten színe látására jutott. A boldoggá avatás mindig megelőzi a szentté avatást, de teológiai tartalmuk azonos: annak ünnepélyes kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett, azaz vértanú.
A boldoggá avatásnak területileg korlátozó hatálya van, ez azt jelenti, hogy csak egy bizonyos területen, egy bizonyos közösségben engedélyezi a boldoggá avatott tiszteletét. Ez a közösség lehet egy részegyház, például egyházmegye, egy adott országban élő közösség, vagy például egy szerzetesrend. A szentté avatás, szemben a boldoggá avatással, az egész egyház számára kötelező jelleggel előírja az illető szent liturgikus tiszteletét.
Milyen ember, milyen püspök volt Scheffler János?
– Erre a kérdésre, úgy érzem, nehezen tudok válaszolni. Nagyon sok mindent kellene elmondanom, és biztos, hogy kimerítően nem fog sikerülni. Megpróbálom időben és térben elhelyezni. Az időintervallum 1887– 1952. Magyar világ, majd pedig az első világháború, Trianon, aztán a második világháború előtt még a bécsi döntés, a második világháború, utána pedig a kommunista uralom.
Ezek az időbeli tények jellemzik az életét, és biztos, hogy nagyon mély nyomot hagytak benne. Kálmándon született, egy Nagykárolyhoz közeli sváb községben, de magyar világban, magyar iskolában járt, ízig-vérig magyarrá lett. Ebből a kicsi községből indult el, és elég nagy utat járt be. Tanulmányait Kálmándon, Szatmárnémetiben, Budapesten végezte, 1910. július 6-án pappá szentelték.
Utána is folytatja a tanulmányait a római Gregoriana egyetemen, ahol 1912-ben kánonjogból doktorátust szerez. Ezzel a tanulás számára nem fejeződik be, hiszen beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karára, és magánúton készül az alapvető és ágazatos hittan vizsgára. 1915. novemberében az egyetem a hittudomány királygyűrűs doktorává avatja. Közben volt segédlelkész, a papnevelő intézet tanulmányi felügyelője és filozófiatanára, hitszónok, gimnáziumi hittanár, plébános, teológiai tanár, aztán a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem egyházjogi tanszékének tanára 1940-ben.
1942. március 26-án érkezik a püspöki kinevezését közlő pápai bulla, majd a nagyváradi kormányzói kinevezés, május 17-én pedig a Szatmári Székesegyházban Serédi Jusztinián hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Madarász István kassai püspökök segédletével, püspökké szenteli. Nagyon szép lelkipásztori programot tűzött ki maga elé, amit első körlevelében meg is fogalmazott.
Először a püspöki címerére utalva elmondja, hogy miért is választotta azt, és miért ezt a jelmondatot: „Ut omnes unum sint” – „Hogy mindannyian egyek legyenek.” A címerének és jelmondatának mondanivalója az egyházmegye egysége. Magyarországon először a szatmári egyházmegyében Hám János püspök által szorgalmazott Jézus Szíve oltalma alatt szeretné ezt az egységet megvalósítani.
Ő Hám püspök utóda, azért imádkozik és azért ajánlja fel az egész életét, hogy az egyházmegye húsz évig külön élő három része ismét egybeforrjon. Továbbá, hogy az egyházmegye minden papja a szent szolgálatban mindig igazi testvér, egy legyen. Hogy az egyházmegye magyar, német és szlovák hívei, minden nemzetiségi gyűlöletet félretéve, Krisztus szeretetében egymásra találjon. Végül, hogy papok és hívek a püspökkel és a pápával az élen egyetértésben Krisztusban és a mennyei Atyában egyek legyenek. Minden véleménykülönbség és szellemi áramlatok ellenére Krisztus egyedül igaz tanításának forrásából merítsenek, és a szent munka közben együtt imádkozzanak.
Ez azonban áldozatot követelt...
– Akkor még nem is sejtette, milyen nagy áldozatot kíván tőle éppen ezért az egységért és az egység megőrzéséért az Isten. A megpróbáltatások hamarosan jelentkeztek. A háború borzalmai elérték Szatmárt. A város bombázásakor a püspöki palota is találatot kapott két helyen: az óvóhelyen, pincében lévő teljes tanári kar és kispapság, s néhány nővér, szám szerint huszonegyen meghalnak.
A püspök úr csak azért nincs az áldozatok között, mert előző nap Szatmárhegyre kikocsizott. Következik az oroszok bevonulása, majd pedig az egyházmegye újbóli szétdarabolása, de most már nem három, hanem négy részre. Egy része marad úgy, ahogy addig is volt, Romániához csatolva, a másik része Magyarországon, a harmadik része a Szovjetunióban, egy rész pedig Szlovákiában.
Végig kellett szenvednie sváb származású híveinek a deportálását. Mindent megpróbált, amit csak tudott és tehetett, bár eredményt nem tudott elérni. A kommunista hatalom egyeduralkodóvá válása Romániában egyértelművé tette az egyházüldözést. A kommunistáknak elsődleges célpontjai a vallási vezetők voltak. Scheffler János életében a meghurcoltatások azzal kezdődtek, hogy 1948-ban a román kormány a kultusztörvény alapján felfüggeszti püspöki működését.
1950. május 23-án kényszerlakhelyre viszik, a Déva melletti Körösbánya ferences rendi kolostorába. Letartóztatásáig itt él magányosan, övéitől teljesen elzárva. A román kommunista hatalom az ő személyét nézte ki a Rómától független, Erdélyben egyedülinek elismert egyházmegye vezetésére, Márton Áron helyére. Az állami érdekeket kiszolgáló, az egyház átalakítására felhasznált gyulafehérvári egyházi vezetők mellé egy báb szerepet betöltő püspököt akartak. Nem vállalta a neki szánt szerepet, ezért letartóztatták.
1952. március 11–12-én a bukaresti belügyminisztériumban tartották fogva, innen szállították át Zsilava föld alatti börtönébe. Koncepciós pert kezdeményeztek ellene, a Vatikánnak való kémkedéssel és hazaárulással akarták megvádolni. Magas rangú állami vezetők azonnali felmentését ígérték, ha elvállalja a neki szánt szerepet. Cellatársainak elmondta, katolikus papnak nem szégyen kommunista börtönben szenvedni vagy meghalni. Hiszen a kötelesség teljesítése és a hitéhez való hűség juttatta oda.
– Koncepciós per tárgyalására nem kerülhetett sor, mert a kínzások és a börtön embertelen körülményei egészségét tönkretették. Élete minden szakaszában hangoztatott célja Isten akaratának keresése, felismerése és teljesítése volt. Azt vallotta, hogy a szeretet próbája, mértéke, fokozója a másokért hozott áldozat. Ezért akart vezeklő, engesztelő lélekké válni.
A cellatárs, Dan Mizrahy zsidó származású zeneszerző negyven év múltán is pontosan idézni tudta Szent Ágoston sorait, a püspök kedvelt gondolatát, amelyre megtanította, s amelyet neki meg is magyarázott: „Ott időzünk és látunk majd, látunk és szeretünk, szeretünk és dicsőítünk. Íme, mi lesz végül, vég nélkül. Mert mi más a mi végcélunk, ha nem eljutni az országba, melynek nincs vége.”
Scheffler János püspököt mind a papok, mind a hívek az egyház vértanújának tekintették, aki Krisztus ügyéért szenvedett és halt meg a börtönben, embertelen körülmények között.
Mit jelenthet püspök utódának és a jelenkori szatmári egyházmegyének Scheffler János alakja?
– Püspökszentelésemen Jakubinyi György érsek atya két János püspökünk példáját állította elém követendőként: Hám Jánosét és Scheffler Jánosét. Az egyházmegye mindkettőjük boldoggá avatását beindította. Scheffler János a kitartásnak, a hitnek olyan csodálatos példaképe, amelyet, azt hiszem, életemben nekem is követnem kell. Az egyház iránti hűsége, az emberek szeretete és mindenvállalása jellemezte az ő életét.
Személye felbecsülhetetlen kincs számunkra, az egyházmegye büszkesége. Ugyanakkor kihívás is arra, hogy ismerjük meg az életét, a gondolkodásmódját, a hitét és az ő csodálatos nagyságát. Hiszen csak ez után fogjuk tudni követni. Az az igazság, hogy nem sokat hallottunk Scheffler János püspökünkről a változások előtt. A papok csak egymás között mertek beszélni róla, lelkigyakorlatos könyvét használták rekollekciók alkalmával, de mi, fiatalabb kispapok, papok, nagyon keveset tudtunk róla.
Valóban nagy kihívás ez számunkra, hogy megismerjük az ő életét, és azt hiszem, az elkövetkezendő időnek ez igen komoly feladata kell hogy legyen. Nem elég, hogy boldoggá avatjuk, hanem sokkal inkább közel kell engednünk őt magunkhoz. Meg kell őt ismernünk azért, hogy megszeretve a nyomába tudjunk lépni. Már két évtizede, hogy imádkozunk az ő boldoggá avatásáért minden szentmisén. Ugyanakkor halálának évfordulóján, majd pedig születése napján szentmisékkel kértük, ostromoltuk az Eget az ő mihamarabbi boldoggá avatásáért. Ezt a kegyelmet megkaptuk.
Mit lehet tenni Scheffler János kultuszának kialakításáért?
– A boldoggá avatás előtt semmiféle kultuszt nem engedélyez az egyház, de utána igen. Egyházmegyénk számára ez is nagy kihívás lesz. Azt hiszem, ezt a kultuszt a józanság, az ésszerűség kell hogy jellemezze, és erre fogunk a legnagyobb hangsúllyal törekedni. Egy szentnek vagy boldognak a kultusza sohasem öncél. Mindig Istent és az Ő dicsőségét kell szem előtt tartanunk, és természetesen a lelkek üdvét.
A Szentatya jóváhagyásával meglesz az ő ünnepe, és természetesen az egyházmegyében ezt mindig fényesen akarjuk majd megünnepelni, ugyanakkor szeretnénk imafüzetet összeállítani az ő tiszteletére, az ő gondolataival, és természetesen imádkozni hozzá. Már nemcsak érte, hanem hozzá imádkozni, és kérni az ő közbenjárását különböző bajainkban, szükségeinkben. Hiszen ő a leginkább ismeri a mi helyzetünket, az egyházmegyét, a híveit, és hiszem, hogy hathatós közbenjárónk lesz Isten trónja előtt.
Ugyanakkor folytatni kell és folytatni fogjuk az imát azért, hogy közbenjárására Isten csodát is tegyen, és ne csak boldogként, hanem majd szentként is tisztelhessük őt. Már akkor nem csupán egyházmegyénkben, nem csupán a magyarlakta területen, hanem az egész világegyházban.
Józsa János. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 10.

�?sszebútorozott a Jobbik az MPP-vel
Stratégiai partnerség kialakítására törekszik a Jobbik az MPP-vel - jelentette be szatmárnémeti irodájának megnyitóján Szegedi Csanád, a szélsõségesnek tartott magyarországi alakulat EP-képviselõje. Az iroda egyébként a helyi MPP-székházban kapott helyet, az ideiglenes irodavezetõ pedig Hegedûs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke.
Szombaton Szatmárnémetiben felavatták Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselõ második romániai irodáját. A Hám János utca 4. szám alatt megnyílt képviselet irodavezetõi teendõit ideiglenesen Hegedûs Pál, a Magyar Polgári Párt Szatmár megyei szervezetének elnöke látja el. Ugyanez az ingatlan szolgál egyébként az MPP megyei szervezetének székházául is. Szegedi Csanád szerint a Jobbik stratégiai partnerség kialakítására törekszik az MPP-vel, Szász Jenõ, a polgári párt elnöke a Krónikának viszont úgy nyilatkozott: az együttmûködésük feltétele az, hogy a jobbik rendezze a Fideszhez fûzõdõ viszonyát.
Az irodanyitón jelen volt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselõ is, valamint több Jobbikos országgyûlési képviselõ, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet vezetõi. Szegedi Csanád kifejtette: helyben szeretnének határozottabban kiállni a magyarság ügye mellett, legfõbb célkitûzéseiknek pedig az autonómia kivívását, illetve a szabad nyelvhasználati jogok megszerzését tekintik. A képviselõ hangsúlyozta, hogy a Partiumban, ezen belül pedig az �?rmelléken is dolgoznak majd a területi autonómiáért.
Nem provokálni akarunk, nem akarjuk megsérteni a román-magyar együttélés szabályait - szögezte le Szegedi. - Az egyszerû embereknek hasonlóak a problémáik, mivel Romániában és Magyarországon egyaránt kihasznált állapotba kerültek az EU-csatlakozást követõen. Tönkretették a mezõgazdaságot és az erre épülõ feldolgozóipart, ez ellen kívánunk fellépni. A képviselõ hozzátette: román nemzetiségûek elõtt is nyitva áll az iroda, õk is kérhetnek bátran segítséget. Szegedi szerint a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében készek együttmûködni bármelyik romániai magyar szervezettel. Mint elhangzott, eddig az MPP mutatkozott a leginkább nyitottnak irányukban, a Jobbik és a polgári párt megyei szervezetei pedig már megkezdték az egyeztetést az esetleges közös munka érdekében. Stratégiai partnerséget szeretnénk kialakítani a Magyar Polgári Párttal - jelentette ki az EP-képviselõ.
Morvai Krisztina egyetértett képviselõtársával abban, hogy az EU-csatlakozás vesztesei vagyunk. Ideje lenne komolyan venni és alkalmazni az EU-s normákat, különösképpen az emberi jogokra vonatkozókat - hangsúlyozta. - Nemcsak az Európai Unió alapszabályában, de az ENSZ-ében is kiemelt helyen szerepel a nemzetek önrendelkezéshez való joga, ezeket akarjuk érvényesíteni. A jogszabályok szerint például súlyos jogsértésnek számít az etnikai arányok megváltoztatása betelepítések révén, amit Erdélyben, illetve a Partiumban nagymértékben eszközöltek az utóbbi évtizedekben.
A Magyar Polgári Párt nem tekinti a Jobbikot politikai közellenségnek, miként az RMDSZ teszi, hanem egy radikális nemzeti pártnak tartja, amelyet a magyar választópolgárok 17 százaléka legitimizált, és amelynek ennél fogva helye van a magyar politikában - jelentette ki a Krónikának az MPP és a Jobbik partnerségét firtató kérdésére Szász Jenõ MPP-elnök. - Mivel az RMDSZ EP-képviselõi nem képviselik megfelelõen az erdélyi magyar érdekeket Brüsszelben, semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha nemzetileg elkötelezett magyarországi EP-képviselõk vagy pártok Erdélyben irodákat nyitnak. Szász ugyanakkor elmondta, az MPP természetes politikai szövetségese a Fidesz, ezért a Jobbiknak elõbb rendeznie kell Magyarországon a viszonyát a Fidesszel, hogy Erdélyben új kapcsolatot tudjon kialakítani az MPP-vel.
Amint arról korábban írtunk, Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a Jobbik szatmárnémeti megjelenése nem kívánatos, mivel ez maga után vonja román szélsõséges szervezetek megjelenését.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 12.

Hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává lett
A Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében tartották a Scheffler Jánosról szóló, könyv- és filmbemutatóval egybekötött szimpóziumot.
Nm. Ft. Schönberger Jenõ szatmári- és Nm. Ft. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Ft. Johann Dirschl temesvári általános helynök, Nt. Kovács Sándor szatmári református esperes, a szatmári egyházmegye papsága, megyei és városi elöljárók, valamint a hívek jelenlétében tartották szombaton délelõtt tizenegy órától a Scheffler János vértanú püspökrõl szóló szimpóziumot. A rendezvény két most elkészült könyv, valamint egy, a püspökrõl szóló film bemutatására is lehetõséget adott.
A szimpózium kezdéseként Schönberger Jenõ püspök köszöntötte az egybegyûlteket és emlékezett nagy elõdjére. Mint elmondta, kimondhatatlan nagy öröm és büszkeség, hogy olyan valakire emlékezhetünk, akit a világegyház méltónak talált arra, hogy a boldogok sorába iktassa és példaképként állítsa a huszonegyedik század keresztényei elé. Isten Szolgája Dr. Scheffler János, Szatmár vértanú püspöke és Nagyvárad apostoli kormányzója rendkívül nehéz idõben volt egyházmegyénk rendkívüli adottságokkal megáldott püspöke. Nagy tehetség, hatalmas munkabírás, következetesség, szilárd jellem, imádságos hit, és az Isten iránti feltétlen hûség, bizalom és engedelmesség jellemezte. (.) Háború, deportálás, ínség, üldözés volt a mindennapi gondja, pedig többre lett volna hivatott. De õ éppen ezek között tudott a legnagyobbá lenni: hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává.
A rendezvényen Dr. Bura László tartott elõadást Scheffler János életérõl, mártíromságáról. Ebben, a vértanúság tudatos vállalását emelte ki: A szabadságától hitéért, a hitéhez való hûségéért fosztották meg. Tudatosan vállalta a kényszerlakhelyen, majd a börtönben elszenvedett fizikai és lelki szenvedéseket. A börtön embertelen körülményei között bekövetkezett halálát az egyház vérontás nélkül elszenvedett vértanúságnak tekintette. (.) János püspök nem alkudozott, álláspontját világosan, tömören közölte: ,Szívesen feláldozom az életem is, de a hitemet nem adom.' Kényszerlakhelyre internálták, eltiltották az emberekkel való minden kapcsolattól, majd letartóztatták, s a politikai rendõrség hónapokon keresztül vallatta, szövögetve a zsarolását, megtörését célzó koncepciós pert. Párt- és állami vezetõk próbálták meggyõzni, azonnali kiszabadulását ígérték, ha elvállalja a gyulafehérvári püspöki hivatalt és olyan egyházat vezet, amilyet a hatalom kíván.
Türelemmel, alázatos fejhajtással fogadta és viselte el a szenvedéseket. Isten pedig elfogadta áldozatát, megkapta cserében a legnagyobb adományt, az egészen elégõ áldozattá válás, a vértanúság adományát.
Az elõadást követõen Ft. Ilyés Csaba ugocsai esperes mutatta be a két újonnan megjelent könyvet, így a Dr. Bura László által írt Boldog Scheffler János címû könyvet és a püspök utazásainak élményeit rögzítõ Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû útirajzot.
Visszaemlékezett az eddig megjelent, Scheffler János által írt és róla szóló könyvekre, majd az újak jelentõségét tárgyalta. Mint mondta, a Boldog Scheffler János címû könyv folytatja a 2004-ben megjelent könyv gondolatszerkesztését, többször idéz a leendõ boldog soraiból, külön kiemeli, hogy Scheffler János folytonosan Isten akaratának megismerését kereste életében. A könyv rámutat: vértanúságát tudatosan vállalta, hogy életáldozata a hithez és a Szentszékhez kitartó hûségre és bátorságra ösztönözze a híveket és a papságot. Reméljük, hogy a könyv eléri célját, minél ismertebbé teszi Scheffer püspök életét, lelkiségét és tanítását.
A Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû, Scheffler János által írt útirajzzal kapcsolatban kiemelte, ez két különbözõ írásnak egy kötetben való megjelentetése. Scheffler püspök úr a nemzetközi eukarisztikus kongresszus rendszeres résztvevõje volt, így jelen volt Chicagoban, Bécsben, Chartagoban, Dublinban, Budapesten. A most megjelent könyv amerikai útjának a beszámolója, illetve a sváb õshazában tett látogatásának az emlékeit örökíti meg. Ezen utak csaknem száz évvel ezelõtt voltak, 1926-ban és 1927-ben, a kiadványnak mégis van idõszerûsége, hiszen az olvasó megtapasztalja boldogemlékû püspökünk írói képességét, közvetlenségét és hitéletét.
Ilyés Csaba kiemelte, a most megjelent könyvek is rámutatnak, hogy vannak a mi korunknak, városunknak és egyházmegyénknek is szentjei, mártírjai. Hiszen nem csak Scheffler püspök egykori nagyságát mutatják be, hanem a vele kapcsolatban levõ paptársai, sõt hívei helytállását, emberi nagyságukat. A püspök nagysága nem csupán a meghurcoltatások bátor vállalásában mutatkozik meg, hanem a tõle származó írásokból sokszor sugárzó közvetlenségébõl is.
 A könyvek bemutatása után vetítették le a Püspökség megrendelésére 2011-ben forgatott Estote perfecti, Estote perfectores címû filmet. A Lakatos Attila, Balla Tünde, Villányi Zoltán és Kirsch Norbert által készített kétórás dokumentumfilm Scheffler János életének bemutatásán túl lelkigyakorlataiból, leveleibõl is idéz. Alakjának megjelentetése mellett feltárja a püspök gondolatait, szándékát, hogy papjait és híveit a tökéletesség - Isten keresésére vezesse.
Nm. Ft. Schönberger Jenõ püspök a filmbemutató után szólt újra a jelenlevõkhöz, amikor a közelgõ Pünkösd aktualitásában tekintett Scheffler püspökre: Pünkösd a Szentlélek �?risten kiáradása, ami annak a csodának a megtörténését eredményezte, hogy Krisztus már nem olyan formában van köztünk, mint annak idején életében. Isten a Lelke által tesz alkalmassá embereket, a hozzá hasonlóvá válásra, valamint annak bizonyítására, hogy Jézus köztünk él. Így vált Scheffler püspök is Jézushoz hasonlóvá.
erdon.ro



lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-164




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998