Kassán is nagy sikerrel játszották a "De mi lett a nővel" c. stúdiódarabot. A múlt hét végén a kassai Márai Stúdiószínház színpadán mutatkoztak be a szatmárnémeti Harag György Társulat és az Északi Színház román tagozatának színészei. /C. L.: Szatmárnémeti színészek a Thália Fesztiválon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./
2002. december 27.
Életének hetvenharmadik esztendejében elhunyt Ács Alajos színművész /Braila, 1930. júl. 28. - Szatmárnémeti, 2002. dec. 26./, az elmúlt öt évtized erdélyi magyar színjátszásának meghatározó alakja. 1956-tól Szatmárnémetiben játszott, 1969-től tíz éven át a szatmárnémeti színház igazgatója volt. Pályája során több mint száz főszerepet játszott. Az összmagyar színjátszás és kultúra érdekében kifejtett munkásságát 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével tüntették ki, de megkapta az EMKE Kovács György-díját és a Harag György-emlékplakettet is. 2000-ben Szatmárnémeti város díszpolgárává avatta. Ács Alajostól a Szatmárnémeti Északi Színház előcsarnokában felállított ravatalnál vehetnek végső búcsút tisztelői, innen kísérhetik utolsó útjára. /Elhunyt Ács Alajos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2003. január 9.
A téli szünet után ismét megkezdi működését a szatmárnémeti MADISZ szervezésében az ifjúsági és gyermektáncház. A táncoktatást Nagy Orbán színművész, a Harag György Társulat színésze, a Hargita Állami Népi Együttes egykori tagja vezeti, a népdalokat pedig Csipő Enikő tanárnő tanítja be. /cl: Szatmárnémeti MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./
2003. február 28.
Febr. 28-án mutatja be Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulata Móricz Zsigmond kevésbé ismert darabját, a Búzakalászt. Parászka Miklós, a darab rendezője kiemelte: akár napjainkban is játszódhatna a cselekmény, a közélet és magánélet az utóbbi években ismét ennyire szembe került egymással. Parászka Miklós huszonöt évet töltött ennél a társulatnál, ebből tizennégyet igazgatóként, ez erős köteléket jelent. Parászka a bemutató után azonnal utazik vissza Csíkszeredába, az ottani társulatnál is rengeteg a dolga. /B. É.: A felfedezés élményét jelentette számomra a Móricz-darab - vallja Parászka Miklós, a Búzakalász rendezője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./
2003. április 30.
Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat igazgatója leszögezte, minden nehézség ellenére sikeres évad volt. Az évadot beárnyékolta Ács Alajos színművész halála, ami érzelmileg is megviselte a társulatot, hiszen kiváló kolléga volt. Sorozatosan jöttek a megbetegedések a többi színész esetében is, ezért vagy a próbákat kellett halasztani, vagy előadások maradtak el. A vendégtársulatok meghívását az óriási anyagi megterhelés, amit nem tudták vállalni. Stúdióelőadásuk lesz május folyamán, a Wass Albert-emlékműsor. A magyar társulat tizennyolc tagú, ennyien maradtak a leépítések után, ennyire van keret. Az elmúlt évadban egy civil kezdeményezés sikeresen útjára indította a mecenatúrát. A jövő évad legkiemelkedőbb eseménye lesz az 50. évforduló megünneplése. /Benedek Ildikó: "Zűrös évadunk volt, de azért elégedettek vagyunk". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./
2003. május 20.
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata máj. 19-től máj. 21-ig Nyíregyházán vendégszerepel, az erdélyi művészek Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt című darabját mutatják be. A kétfelvonásos vígjátékban Doris szerepét Lőrincz Ágnes, míg George-t Fülöp Zoltán játssza. A darabot Parászka Miklós rendezte, a díszlet- és jelmeztervezője pedig Gheorghiade Mária. /Nyíregyházán a szatmárnémeti színház vendégjátéka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2003. október 3.
Kovács Ferenc színházi rendező három éve elköltözött Szatmárnémetiből Marosvásárhelyre. Annak idején a legendás hírű nagybányai magyar társulattal együtt érkezett ide, és hosszú évtizedeken át a helybeli színjátszás egyik meghatározó személyiségeként tartották számon. Kovács Ferenc elmondta, hogy felesége, Elekes Emma színinövendék volt. 1953-ban végeztek, és az évfolyam együtt Nagybányára ment, színházat alapítani. Kovács Ferenc velük tartott, Nagybányára költöztek. Kovács Ferenc irodalmi titkár volt. A színtársulat átment Szatmárnémetibe, 1956-ban már itt kezdték az évadot, a Nagybányai Állami Színház Szatmári Magyar Tagozata néven. Harag György lett az első igazgató. Kovács Ferenc 1988-ban nyugdíjba ment. /Báthory Éva: Ötven éve elindultunk színházat csinálni. Beszélgetés Kovács Ferenc színházi rendezővel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./
2003. október 10.
Gazdag programmal kezdték az új évadot a romániai magyar színházak, azonban a tervek megvalósítását az anyagi gondok gátolják. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője emlékeztetett arra, hogy a színház költségvetését nem a román művelődésügyi minisztérium, hanem a Maros megyei tanács és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosítja. A megyei hatóságok azonban még nem rendelkeznek a színházvezetéshez szükséges tapasztalattal, emellett a költségvetés egyötödének megfelelő, nemrégiben a helyi tanács által jóváhagyott támogatás folyósításával is gondok voltak. Magyarországi támogatások nélkül az utóbbi négy évben egyetlen darabot sem vihettek volna színre. A helyi költségvetés csak a fizetéseket és az épület állagának megőrzését képes biztosítani. "Nem tisztességes, hogy egy kéttagozatos - román és magyar - színház keretében a magyar társulat csak a magyarországi támogatásoknak köszönhetően létezhet, míg a román társulat költségeit teljes mértékben a helyi költségvetésből fedezik" - mondta a társulatvezető. A kolozsvári Magyar Opera legnagyobb gondját a nagymértékű kivándorlás jelenti, ami akár az intézmény megszűnésével is járhat. Simon Gábor igazgató szerint 1950-től kezdve több mint száz művész hagyta el a kolozsvári művészeti intézményeket. Ennek az a fő oka, hogy a művészek Kolozsváron rendkívül rosszul keresnek. A Csíki Játékszín éppen az anyagi gondok miatt főleg "befogadó" színházként működik, nincs annyi pénze, hogy csak önálló produkciókat készítsen. Így az idei évad három nagy előadásából egy, a három gyermekelőadásból pedig kettő vendégelőadás. A művészek bérét és a produkciós költségek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Emellett a színház vezetése infrastruktúra-fejlesztésre, illetve egy-egy produkcióra szóló pályázat útján próbál pénzeket előteremteni. A pályázatok többségét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyerték. A Tomcsa Sándor Színház fenntartója Székelyudvarhely önkormányzata, költségeinek fedezéséhez azonban más anyagi támogatókra is rászorul. Itt is elsősorban a magyarországi források jelentik a mentőövet. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára is kevés a megyei tanács által adott pénz. A magyarországi támogatásból fedezhető a vendégrendezők honoráriuma, a díszlet- és jelmezköltségekhez szükséges összegekhez különböző pályázatok útján jutnak. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is csak "vegetálni" tudna a helyi önkormányzat pénzéből. Az idei ötvenedik évfordulóra azonban a megyei tanács külön keretet szavazott meg az intézmény számára. Ebből a színház szeretné felújítani a stúdióját, felújítani és bővíteni tervezi néhány helyiségét, így az öltözőt is. /Garzó Ferenc: Romániai magyar színházak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 11.
Ötvenedik születésnapját ünnepli a szatmári magyar színtársulat. Soós Angéla színésznő emlékezett legszebb éveire. Az első években valóságos társadalmi esemény volt egy-egy agyar előadás, találkozások, megbeszélések színtere. Az előadás pedig nem ért véget a színpadon, a színészeket a vendéglőben várták. Egy-egy darabból száz-százötven előadást is tartottak, persze a turnékkal együtt, mégis gyakran került ki a pénztár ablakára a "minden jegy elkelt" felirat. Pedig akkor hétszáz férőhely volt, több mint most. Kiváló rendezők dolgoztak itt, Harag György, Kovács Ferenc, Taub János, Tompa Miklós, Szabó József vagy Farkas István. Csodálatos díszletek, kosztümök, színpadképek születtek, volt, hogy a közönség külön megtapsolt egy-egy, különlegesen jól sikerült díszletet. Az akkori színtársulatból Szatmárnémetiben már csak ő és Diószeghy Iván van jelen. Kolozsváron Elekes Emma, Csíky András, Boér Ferenc, Krasznay Paula. Vándor András Magyarországra települt ki. Manapság általános jelenség, hogy a kiemelkedő tehetségek többsége már a pálya első néhány évében elmegy. /Báthory Éva: Ötvenéves a szatmári magyar színtársulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./
2003. október 18.
Okt. 17-én Szatmárnémetiben, a színház Szivárvány termében bemutatták Csirák Csaba 50 év krónikája az 1953-ban alakult együttestől a Harag György Társulatig című kötetét. A Szent-Györgyi Albert Társaság kiadásában, az Otthonom, Szatmár Megye helytörténeti sorozat 19. köteteként megjelent könyvet Kovács Ferenc, a társulat egykori rendezője lektorálta . /B. É.: Könyvbemutató a Szivárvány teremben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./
2003. október 20.
Okt. 18-án a szatmárnémeti temetőkben nyugvó pályatársaik sírjához zarándokoltak el a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmári magyar színtársulat egykori és jelenlegi tagjai. A Mátyás király utcai temetőben Nyiredi Piroska és Ács Alajos, a katolikus temetőben Török István, az Amaci úti köztemetőben Tompa Attila, a református temetőben Tarnói Emilia, Nagy Iza, Deésy Jenő és Kovács Ádám földi maradványainál helyezték el a kegyelet koszorúit. A más városokból vagy külföldről érkezettek (Elekes Emma, Kovács Ferenc, Boér Ferenc, Kiss Imre, Balogh András, Kilyén László, Krasznai Paula, Krizsovánszky Szidónia, Miklós Tamara, Bartis Ildikó, Papp Éva, Szélyes Ferenc, Gyöngyösi Gábor, Fülöp Zoltán, László Zsuzsa, Moldvay Katalin, Szabó Ágnes és mások) számára az egymással való találkozás külön élményt jelentett. Délután a társulat tagjai Tasnádon, Harag György sírjánál rótták le kegyeletüket. /B. É.: 50 éves színtársulat. Elhunyt pályatársaikra emlékeztek szombaton a szatmári színtársulat tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2003. december 12.
Dec. 5-én volt a Lendvay Márton Színjátszó Kör /Nagybánya/ újabb bemutatója, Szántó Armand-Szécsén Mihály: Paprikáscsirke c. bohózata, Simori Sándor rendezésében, Méhes Kati, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának szakirányításával. A színészek telt házat, tapsot, a nézők pedig két órányi önfeledt szórakozást kaptak. /(Tamási Attila): "Paprikáscsirke". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./
2004. február 3.
Az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Harag György Társulata nemrégiben részt vett a budapesti Thália Színházban megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon Túli Színházi Estek fesztiválon. A szatmárnémeti színészek a Portugál című Egressy–darabbal és a Tartuffe című Molière–darabbal léptek fel a budapesti közönség előtt. A színházi fesztivál alkalmából négy jubiláló határon túli színház kapott elismerést: a beregszászi, az újvidéki, a temesvári és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmárnémeti magyar színtársulat. Az elismerés egy képzőművészeti alkotásból és egy oklevélből áll, amelyet Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint dr. Schiffer János, Budapest főpolgármester–helyettese látott el kézjegyével. /C. L.: Budapesten: Államtitkári elismerés a Harag György Társulatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./
2004. február 4.
Több olvasó megkérdezte, hogy az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar színtársulata miért csak öt–hat premierrel rukkol elő évadonként, míg jó néhány éve az sem volt ritka, hogy tíz bemutatót is tartottak. Lőrincz Ágnes, az Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője válaszában rámutatott arra, hogy öt–hat premiernél többre nincs lehetőség. /C. L.: Öt–hat színházi premiernél többre nincs lehetőség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./
2004. február 14.
Február 11-én mutatták be Marosvásárhelyen Kovács Levente Madách&Harag Marosvásárhelyen /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét. Kovács Levente kötetének alapját előadáselemzés képezi. Harag György egykori, Az ember tragédiája rendezésének elemzése. Kovács Levente annak idején Harag rendezőasszisztense volt. /Nagy Botond: Madách&Harag Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2004. március 13.
Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 13.
Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./
2004. március 15.
Szatmárnémetiben, az Északi Színházban Katona Tamás történész volt a 48–as ünnepi megemlékezés szónoka. Dr. Kiss László adta át a Szent–Györgyi Albert Társaság díjait, melyeket Ábrám Sámuelné dr. Sárközy Lídia és Boros Ernő vehettek át. Ezt követően a Harag György Társulat színészei Állj fel újból, néma város! címmel mutattak be verses–zenés ünnepi műsort. /T. L.: Megelevenedtek a márciusi ifjak. Ünnepség az Északi Színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2004. május 12.
A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2004. október 6.
Okt. 5-én Aradon a színház nagytermében Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő megnyitó szavai után Bognár Levente, Arad alpolgármestere köszöntötte az október 6. tiszteletére egybegyűlt emlékezőket. A szatmárnémeti színház Harag György Társulatának művészei zenés, verses összeállítása után Tokay György parlamenti képviselő mutatta be néhány szóban Markó Béla RMDSZ-elnököt, államelnökjelöltet. /Nagyálmos Ildikó: Az ünnepek erősítenek a hitben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2004. november 24.
Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. december 28.
A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. február 24.
Három Nagykároly környéki községben /Csanáloson, Mezőfényen és Mezőpetriben/ vendégszerepelt a napokban a szatmárnémeti Harag György Társulat, mindháromban telt ház előtt. Lőrincz Ágnes, a társulat igazgatója szerint a meleg fogadtatás, a hosszas ünneplés újabb jelzés számukra, hogy mennyire fontos a vidék a színháznak. Nagykárolyban már két bérletes előadásuk is van minden bemutatóra, Tasnádon és Nagybányán pedig egy-egy. Biztosra vehető, hogy Csanálosra, Fényre és Petribe is elviszik a mostani évad sikerdarabját, a Szomory Dezső Györgyike, drága gyermek című előadást. A színházbusz nagyon rozoga, jó lenne egy új busz. Az egész színház korszerűsítésre szorul. Még Medgyessy Péter megígérte szatmári látogatásakor (jó két éve), hogy a magyar kormány besegít. Nemrég az új magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc ugyancsak biztató választ adott a színházzal kapcsolatban. /Sike Lajos: Vidék felé (is) fordul a Harag György Társulat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
2005. március 16.
Szatmárnémetiben a református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál kezdődött a március 15-i emlékünnepség. Az ünnepség a város központjában lévő Ormos-házon elhelyezett Petőfi-emléktáblánál folytatódott, ahol a helyi RMDSZ, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) képviselői mellett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői koszorúztak. Délután az István téren tavaly felállított Petőfi Sándor-szobornál folytatódott a megemlékezés. Este az Északi Színházban Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész méltatta 1848. március 15. jelentőségét, majd Merlás Tibor, a szatmárnémeti Szentlélek római katolikus templom plébánosa átvette a Szent-Györgyi Albert Társaság 2004. évi díját. Az ünnepséget a Harag György Társulat Magyar Golgota című verses-zenés összeállítása zárta, István István színművész rendezésében. /Petőfit ünnepelték Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2005. március 24.
Az A Hét közölte Stefano Bottoni A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét, febr. 17./ című tanulmányát. Ehhez újabb hozzászólások láttak napvilágot az új számban: a/ Sebestyén Mihály kifejtette, hogy Földes László leváltása az Utunk hetilap éléről beletartozott a RKP ki nem mondott káderpolitikájába: eltávolították a zsidókat a vezetői-irányítói posztokról. Szülei annak idején háborogtak, hogy a zsidók megint kikerültek a hatalom berkeiből. Romániában a párt „aggályosan számon tartotta azokban a látszólag zsidókérdés mentes években is, hogy ki kicsoda.” /Sebestyén Mihály: Egyet s mást Földes leváltásáról. Szubjektív szempontajánlat. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 24./ b/ Egry Gábor rámutatott, Sütő András állította, hogy nem követett el hibát, nincs mit megbánnia, Bodor Pál történeti fejtegetésekbe burkoltan próbálta magyarázni a történteket, Kuszálik Péter pedig filológiai pontatlanságokat, hibákat sorolt. Vajon segíthet-e a nyilvánosság, a múlt dokumentumainak megismerése, kérdezte Egry. A nyilvánosság mindenképpen hasznosabb, mint a további (el)hallgatás, adta meg a választ a kérdésre. /Egry Gábor: A múlt foglyai. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 24./ c/ Stefano Bottoni tanulmánya nem írók műveit értékeli, nem kér számon semmit. Romániai magyar értelmiségi csoportok hatalomhoz való viszonyát elemzi, írta Oláh Sándor. Az ötvenes évekre emlékező erdélyi értelmiségiek közül keveseknek volt bátorsága leírni, amit Szabó Gyula megtett regényfolyamában: „színlelés, hamisság, álság, hazugság töltötte be az életet, sokszor tapsoltunk annak, amit szívünk mélyén gyűlöltünk, s lett általános társadalmi »vétek« a »morálvesztés«, odáig menően, hogy sok hatalomvágyó és törtető éppen a morálvesztés hágcsóján érvényesülhetett és boldogulhatott”. (Szabó Gyula i.m. IV. 438.) Az ötvenes évek kutatásánál felmerül a dokumentumok hitelességének problémája. Oláh Sándor terjedelmes írásában Szabó Gyula alapos munkájára hívta fel a figyelmet, idézve az összegző munkából. /Oláh Sándor: Írók a társadalomtörténet mérlegén. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 24./ d/ Kántor Lajos leszögezte: a Bottoni-tanulmányt alapvetően jónak, fontosnak tartja. Sipos Géza vezércikke viszont tévedett, amikor Sütő András politikai-irodalompolitikai múltját, megítélését összekeverte a művek önértékével – ami viszont szintén nem független a kortól. Aki megélte a hetvenes-nyolcvanas évek Romániáját, az nem fricskázhatja le „szelep funkcióval”, Sütő történelmi drámáit és ezek Harag György rendezte óriási visszhangú, kiváló előadásait. /Kántor Lajos: Jár nekünk. Nyílt levél Stefano Bottoninak. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 24./
2005. április 4.
Megjelent Marosi Ildikó: Kis/Harag/könyv. Emlékpróba /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004/című könyve. Marosi Ildikó A Hét munkatársaként közelről kísérhette végig Harag György életútját. A kötet a vele készített interjúkat, riportokat tartalmazza. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó legújabb könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2005. szeptember 22.
Magyar nyelvű ősbemutatóval, Christian Grabbe Don Juan és Faust című művének előadásával ünnepelték Temesváron a Magyar Dráma Napját. A Grabbe-művel a magyar drámanyelvet gazdagította a temesvári színház, hiszen az 1950-es évekbeli fordítás aktualizált változata hangzik el az előadáson. A többi színházban „munkával ünnepeltek”, így a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kortárs magyar mű – Visky András: A szökés című drámájának – ősbemutatójára készül, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata pedig a jövő héten szintén magyar alkotást – Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – mutat be. /R. P. E.: Grabbe-mű bemutatója a Magyar Dráma Napján. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2005. október 6.
Szatmárnémetiben Északi Színház Harag György Társulata ma tartja Hamvai Kornél darabjának /Márton partjelző fázik/ bemutatóját, a debreceni Árkosi Árpád rendezésében, jelzete Lőrincz Ágnes, a társulat igazgatója. A darabban a debreceni Miske László is játszik. A drámát Hamvai Kornél saját regényéből írta át színpadra: egy idős ember kálváriájáról szól, akit a kommunista rendszer megalkuvásra kényszerített. A társulat decemberben Budapesten a Nemzeti Színházban, tavasszal a Bárka Színházban vendégszerepel az előadással, meghívták őket Debrecenbe is. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szeptember 30-án „utóbemutatóval” is színpadra lépett. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkciót júniusban mutatták be először. Akkor csupán az előadás zenei részét adták elő narrátori szöveggel kísérve, szeptember végén azonban a teljes darabot színre vitték. /Márton Éva: A partjelző kálváriája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2006. január 16.
„Fejlett demokráciákban is a legtermészetesebb dolog, hogy aki a pénzt adja, beleszólhat annak felhasználásába, véleményt mondhat, milyen színvonalú művekre, előadásokra költhetik azt: tehát mi is szóljunk bele!” – mutatott rá Muzsnay Árpád. Kifejtette, hogy Háy János budapesti szerző trágárságokkal teli darabjára /A Senák/ gondol, amely Szatmárnémetiben a magyar tagozat műsorán szerepel. Nem azt mondja, hogy nem kell kísérletezni, de ne a nagyszínpadon, ahová a gyermekek és diákok is járnak. Nem cenzúrát, több felelősséget és színvonalasabb előadásokat akarnak, továbbá nem támogathatnak közpénzekkel olyasmit, ami a közízlést semmibe veszi – összegezte Muzsnay. A lap munkatársa megkérdezett erről ismert személyiségeket. „A trágárság nem tesz kíváncsivá, bármi van mögötte: amit hallottam róla, az bőven elég, hogy ne nézzem meg és másnak se ajánljam!” – nyilatkozta Kónya László tanár, megyei főtanfelügyelő-helyettes. Erdei D. István parlamenti képviselő: „Lesújtó a véleményem!” „Az meg egyenesen felháborító, hogy diákbérletes előadásként is megnézhető.” Szabó István, a megyei tanács elnöke: „Nem érdekelnek az ilyen előadások, nem láttam és nem is fogom megnézni!” Riedl Rudolf alprefektus: „Nem járok mostanában arrafelé, mert ez a színház már nem Ács Alajos színháza. Szomorú vagyok, hogy mostanában mik történnek ott.” Muzsnay Árpád javaslatával a megyei tanács minden tagja egyetértett, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat ezután jobban beleszólhat, mire költik a közpénzekből adott támogatást a művelődési intézmények. Lőrincz Ágnes színművésznő, a Harag György Társulat igazgatója elmondta, jogosnak tartja a határozatot. „Jöjjenek csak a tanácsbeliek, és lássák, hogy az adott lehetőségeken belül milyen nehéz összeállítani a műsort, kiválasztani egy-egy darabot, s rendezőt találni hozzá” – fogalmazott a társulatvezető. A Senák a budapesti Nemzeti Színház 2003. évi drámapályázatának díjazott darabja. A darabot a Színházi Dramaturgok Céhe a 2003/2004-es évad legjobb magyar drámája díjjal tüntette ki. Ősbemutatója 2004. május 2-án volt a Nemzeti Színház stúdiószínpadán. /Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2006. január 20.
„A tanácsurakat az efféle megnyilvánulásért megvetem. Mit képzelnek? A hivatalt akarják ráuszítani a művészetre? Felháborító” – reagált Háy János magyarországi drámaíró a Szatmári Megyei Tanács azon döntésére, amely szerint az ő darabja által kiváltott botrány következtében a testület egyhangú döntéssel képviselőt delegál az Északi Színházhoz – és más önkormányzati kultúrintézményekhez. Muzsnay Árpád megyei tanácsos ez irányú javaslattételét a tavaly decemberben bemutatott A Senák című darab trágár nyelvezetével indokolta. „A szatmárnémeti előadás nagyon szép munka – nyilatkozta a 46 éves, József Attila-díjas Háy János. – Olyan erősen jönnek le az érzelmi tónusok a színpadról, mintha kést vágnának a szívedbe.” Az Új Magyar Szóban korábban megszólaltatottak egyöntetűen elítélték az előadás „kocsmanyelvét”. A megyei tanács határozata azt jelenti, hogy az önkormányzat ezután jobban beleszólhat, mire költik a közpénzekből adott támogatást a művelődési intézmények. Lőrincz Ágnes színművésznő, a Harag György Társulat igazgatója jogosnak tartja a határozatot. /O. Z.: Háy: a tanácsurakat megvetem. Tovább gyűrűzik a szatmárnémeti kultúrbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
