|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 138 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-138 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Hollanda Dénes 2008. augusztus 27.Szeptember 3-4-e között lehet iratkozni a Sapientia marosvásárhelyi karának fordítói szakára – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán és Murvai Olga dékán-helyettes. Az egyetem vezetői elmondták, sikerült megszerezni a szak indításához szükséges engedélyeket. Az összesen ötven helyet kínáló angol–magyar, német –magyar és román–magyar szakokra évi 750 euró a tandíj. A végzettek szakfordítói minősítést kapnak. /Antal Erika: Fordítói szak indul a marosvásárhelyi Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2008. augusztus 29.A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága első ízben tartotta kihelyezett ülését Erdélyben. Augusztus 27-én Kolozsváron, 28-án Marosvásárhelyen tartózkodott a 15 tagú bizottság. A tudósok az ipari jellegű kutatással, a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Marosvásárhelyen a Sapientia Magyar Tudományegyetemen zajlott a szekcióülés. Az ülésen Hollanda Dénes professzor, a Sapientia MTE dékánja és Kolozsváry Zoltán önkormányzati képviselő, vállalkozó, az akadémiai bizottság tagja is részt vett. Az Anyagtudományi és Technológiai Bizottság évente 3–4-szer ülésezik. Kolozsváry Zoltán szerint lehet beszélni Erdélyben komoly, jelentős ipari jellegű kutatásról. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyen ülésezett az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2008. szeptember 2.Huszonhét hektáros területéből kénytelen eladni egy jókora telket a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi kara ahhoz, hogy a koronkai főépülete mögött bentlakást létesíthessen. A jelenlegi, közel kilencszáz fős diákságnak mintegy fele más településről származik, az építkezés elkezdése egyre sürgősebbnek mutatkozik. Döntés született, hogy előbb a kolozsvári tízezer négyzetméteres belvárosi telket kell értékesíteni, mert az sokkal többet ér, mint a marosvásárhelyi. Ebből elkezdődne az ottani oktatóközpont, valamint a marosvásárhelyi bentlakás építése, majd a koronkai föld eladásából befejeznék az elkezdett építkezéseket, és jutna pénz egy újabb beruházásra is Marosvásárhelyen. Egyelőre csak a 240 férőhelyes bentlakásnak készültek el a tervei, magyarázta Hollanda Dénes dékán. /Szucher Ervin: Telekért bentlakás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./2008. szeptember 16.292 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán. Az egyetem a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények közül idén is elsőként nyitotta meg kapuit. A Sapientia nyolcadik tanévnyitóján dr. Szabó Béla, a csíkszeredai magyar konzulátus vezetője, illetve dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum- Egyesület elnöke is részt vett. Dávid László, az egyetem rektora mondott beszédet. A diákok nevében Porkoláb Brigitta, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólt az "újoncokhoz," majd dr. Hollanda Dénes dékán arról beszélt, idén négy szak akkreditációjára kerül sor. A megnyitót követően a Sapientia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület együttműködési szerződést írt alá. /Nagy Székely Ildikó: Ismét elsőként kezdett a marosvásárhelyi Sapientia. EMTE– EME- együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2009. március 7.Marosvásárhelyen nagy szükség lenne egy magyar tannyelvű szakközépiskolára, ahol nem kerülnek hátrányos helyzetbe a diákok és a szakoktatás valóban anyanyelven történne – erre a következtetésre jutott azon pedagógusok többsége, akik Marosvásárhelyen részt vettek a szakoktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen. A magyar tannyelvű szakoktatás problémája, hogy nincs annyi osztály, ahányra szükség volna. Míg a román osztályok helyenként alig több mint tíz diákkal működnek, a magyar szakosztályokban előfordul, hogy 30 gyerek tanul. Keresett, jó szakok hiányoznak a magyar tagozaton, nincs elég mérnök-tanár és mester, s előfordul, hogy az oktatás színvonala sem megfelelő. Manapság már kevés mérnök vállalkozik arra, hogy a tanügyben helyezkedjen el. Nem is hirdetnek meg állásokat, a román tagozaton tanító mérnökök, mesterek jönnek át órákat tartani. Az is előfordul, hogy valamennyi szaktantárgyat román nyelven oktatnak a magyar szakos diákoknak, sőt az osztályfőnök sem beszéli tanítványai nyelvét. Van olyan szakközépiskola, ahol a magyar mérnöknek szándékosan a román tagozaton adnak órákat. Dr. Hollanda Dénes dékán ígéretet tett arra, hogy a Sapientián tanító tanárkollégáival együtt besegítenek a magyar nyelvű szakoktatásba. /(bodolai): A szakoktatás gondjai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2009. március 9.A magyar tannyelvű szakoktatás szükségességéről, valamint önállóan működő magyar szakközépiskola létrehozásáról tárgyaltak az elmúlt héten a Maros megyei oktatásügyi intézmények vezetői a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban megszervezett pedagógustalálkozón. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség helyi fiókjának elnöke, Horváth Gabriella, akárcsak a Sapientia-EMTE jelen levő dékánja, Hollanda Dénes professzor azon a véleményen volt, hogy csakis különálló intézmény biztosítaná a magyar nyelvű szakoktatást Maros megyében. Pethő László mérnök-tanár, a vásárhelyi Electromaros Gimnázium munkatársa vitaindító felszólalásában siralmas helyzetképet vázolt a hazai szakoktatásról. „Itt olyan autószerelők kapnak diplomát, akik életükben egyetlen gyakorlati órán sem vettek részt – jegyezte meg a pedagógus. – A tanműhelyeket egyenként felszámolták, tönkrementek. A román szakoktatásban dolgozó tanárok érdemtelenül magas jegyeket osztogatnak, így a magyar tanárok sem lehetnek igényesek, mert akkor hátrányos helyzetbe hozzák a diákokat.” Papíron mindenütt léteznek magyar osztályok, azonban a szakoktatás román nyelven történik, kivételt talán az építészeti szakiskola képez. Többek szerint feltétlenül szükség van egy vásárhelyi magyar szakiskolára. Csintalan Sándor marosvásárhelyi római katolikus esperes úgy véli: az egyház a visszakapott épületei valamelyikében teret tudna biztosítani a szakiskolának. /Máthé Éva: Magyar tanintézményt hoznának létre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2009. április 17.A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb három szakát akkreditálták a közelmúltban, így Romániában is van már akkreditált magyar nyelvű műszaki képzés – jelentették be a felsőoktatási intézmény vezetői. “Ilyen Romániában még nem volt, hogy magyar nyelven akkreditáljanak műszaki képzést” – közölte Dávid László rektor annak kapcsán, hogy nemrég hivatalosan is elismerték az egyetem mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakát. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi műszaki kar dékánja, elmondta, az informatika szak tavaly kapta meg az akkreditálást, míg a kertészmérnöki szak jóváhagyása a jövő évben esedékes. Eddig összesen tíz szak kapta meg az akkreditációt, ami a létező szakok több mint felét jelenti. Az egyetem egészének az akkreditációs folyamata is elkezdődött. A Sapientia idén három új szakra hirdet felvételit: Marosvásárhelyen két mérnöki szak, a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a távközlés, Kolozsváron jogászképzés indul. Ez lesz az első hazai magyar nyelvű jogászképző szak. Az egyetem legutóbbi szenátusi ülésen 25 új oktatói állás meghirdetését hagyták jóvá. Murvai Olga professzor, a humán szakok irányítója elmondta: szakfordítókat képeznek, és amint engedélyezik a mesterképzést, konferencia- és szakspecifikus tolmácsok is kikerülnek majd a Sapientiáról. A szakember nagyon fontosnak tartja a magyar–román fordítók képzését, mivel Romániában még nem létezik ilyen irányú képzés. Az egyetem beindított egy forrásgyűjtési akciót. A kutatási és fejlesztési pályázatokból, illetve a jövedelemadó 2 százalékából befolyt támogatást kizárólag a diákok ösztöndíjaira fordítják. /Máthé Éva: Több támogatás a Sapientiának. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2009. június 9.A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2009. július 10.A hazai egyetemek sem hosszú, sem rövid távon nem számolnak a demográfiai tényezőkkel. Az egyetemeken belüli fakultások nem állnak párbeszédben egymással, és egyetemközi egyeztetés sincs – vélik az oktatók a jövő héten kezdődő egyetemi beiratkozásokról és felvételikről. Az előrejelzések szerint az idén 40 százalékkal kevesebb diák jelentkezik az erdélyi magyar egyetemekre, mint a legutóbbi években. A demográfiai hullámvölgyet sajátosan ellensúlyozza az, hogy miközben a gyermeklétszám látványosan csökken, egymással rivalizálva fejlődnek és terjeszkednek a romániai magyar egyetemek és főiskolák. Az idén még lesz elég hallgató ahhoz, hogy az egyetemi helyek többségét elfoglalják. Öt évvel ezelőtt alig hatezer friss magyar érettségizővel számolhattak az egyetemek, és az akkori egyetemi kapacitás ennek a nagyságrendnek felelt meg. Idén valamivel több, nyolc és félezer magyar diák jelentkezett érettségire. Azért nem csökken az érettségizők száma, magyarázta Péntek János egyetemi tanár, mert közben megváltozott a tanügyi rendszer. A kötelező nyolcosztályos képzést tízosztályosra emelték, a fennmaradó két évet pedig, az érettségiig, többen vállalják. Ezzel esélyt kapott az erdélyi magyar felsőoktatás is. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem rektora szerint nincs esélye a kis egyetemeknek, terjeszkedni kell. Makó Zoltán dékán, a Sapientia csíkszeredai karának vezetője elmondta, Csíkszeredába általában csak háromszéki és Hargita megyei diákok jelentkeznek, időnként érkezik néhány hallgató Maros megyéből. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) kancellárja szerint általános tendencia, hogy a PKE-t egyre inkább a partiumi megyékből származó hallgatók választják. Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese elmondta, a BBTE idén is 1100 államilag támogatott helyet biztosít a magyar hallgatók részére. A kolozsvári egyetem igyekszik elébemenni annak a regionális vákuumnak, amit a nem tradicionális erdélyi egyetemközpontok jelentenek: idén felvételiközpontot hoztak létre Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön is. Marosvásárhelyen, Hollanda Dénes dékán szerint a kommunikáció és közkapcsolatok szak örvend a legnagyobb népszerűségnek, noha az egyetem a műszaki képzés legváltozatosabb kínálatát biztosítja a hallgatóknak. Idei újdonság Marosvásárhelyen a fordítói szak. Kolozsváron lesz várostudományi szak a szociológia karon, a Partiumi Keresztény Egyetem magiszteri képzése multikulturális és interkulturális, valamint európai szociálpolitikai képzést is kínál azoknak, akik Nagyváradon kívánják tovább képezni magukat. /Parászka Boróka, Sipos M. Zoltán, Totka László: Ádáz harc a diákokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2009. július 13.Dr. Hollanda Dénes professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja arra számít, hogy idén is meg fognak telni a meghirdetett helyek. Az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a magyar gyerekek anyanyelvükön szerezhetnek műszaki mérnöki tudást. Marosvásárhelyen már öt akkreditált szak van. A végzetteket kitűnő osztályzatokkal értékelték a bukaresti, brassói, temesvári vagy kolozsvári egyetemi bizottságok. A nagy intézményeknek a kutatás kiépítésére több száz év állt rendelkezésükre. A Sapientiának erre még tíz év sem jutott, de már itt, Marosvásárhelyen komoly alapokra sikerült helyezni a kutatást. A Temesvári Műszaki Tudományos Diákköri Konferencián idén is a sapientiás hallgató hozta el a nagydíjat. Tavaly ősszel sikerült elindítani a fordító és tolmács szakot, ennek keretében angol–magyar, német–magyar vagy román–magyar szakfordítói oklevelet szerezhetnek az itt tanulók. Most kaptak engedélyt két új mérnöki szak indítására, így a Távközlés valamint a Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás szakkal bővül a műszaki mérnöki képzéskínálat. /”Egyetemet csak együtt tudunk építeni” Új szakok indulnak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2009. július 27.A magyarországi jelentkezők számának ugrásszerű növekedése a következő egyetemi tanév nagy újdonsága – tájékoztatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának idei felvételijéről Magyari Tivadar rektor-helyettes A magyarországi diákok áthallgatásáról számolt be Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is. Összesen 71 magyar tannyelvű szakon hirdetett felvételit a BBTE, a legnépszerűbb még mindig az informatika, de túljelentkezés van testnevelés és mozgásterápia szakon is. Jogon ötven magyar diák tanul a következő tanévben Kolozsváron, húsz hallgató pedig államilag támogatott helyet mondhat magáénak. Divatszakma még mindig az újságírás, a kommunikáció és a politológia – ezeken a szakokon sok a jelentkező. Egyetemi rangot kaptak az erdélyi magyar tanítóképzők, a BBTE fiókintézetei Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működnek. Ezeken a szakokon nagyon nagy a túljelentkezés: a meghirdetett 63 támogatott helyre 303-an jelentkeztek. A BBTE égisze alatt működik a gyulafehérvári római katolikus papképző, a mostani beiratkozáskor 14 tandíjmentes helyet töltöttek itt be. Nagy volt az érdeklődés a szociológia karon indított társadalommarketing szak iránt is, a tandíjmentes helyek egyelőre beteltek, az őszi felvételin azonban még hirdetnek meg új, térítésmentes helyeket. Csökkent a gazdasági szakok iránti kereslet: idén csupán 223 felvételiző nyújtott be kérelmet a magyar közgazdasági szakok valamelyikére a Babes-Bolyain. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain a kommunikáció és közkapcsolatok szak bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan jelentkeztek a reál szakok közül a kertészmérnökire is. Hollanda Dénes dékán elmondta, az újnak mondható angol–német–magyar fordítói szakon is túljelentkezés volt. Kevesen jelentkeztek viszont Marosvásárhelyen a műszaki szakokra. A Spiru Haret magánegyetemen kirobbant botrány következményeként a Felsőoktatás Minőségbiztosítását felügyelő Ügynökség (ARACIS) weboldalán tette közzé az összes olyan egyetemi szak nevét, amelynek a működése jogilag kifogásolható. Érintett a Babes-Bolyai Tudomány Egyetemen működő tizennégy, illetve a Sapientián működő 6 szak is. Az illetékesek feltüntették azokat a képzési formákat, amelyeknek az engedélyeztetését egyáltalán nem kérték az egyetemek és azokat is, amelyeken még nem zárult le az akkreditációs folyamat. /P. B. : Lezárult a beiratkozás. Magyarországi áthallgatások javítanak az erdélyi magyar szakok helyzetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2009. augusztus 7.Megérkezett a működési engedély a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán induló két új mérnöki szakra – tájékoztatott dr. Hollanda Dénes professzor, a kar dékánja. A távközlés valamint a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás a legkorszerűbb szakok közé tartoznak, azonban a felvételi előtt kevesen értesültek az indulásukról, ezért a tandíjas helyek mellett maradtak tandíjmentes helyek is. Hollanda professzor elmondta, ha figyelembe vesszük az információ terjesztésének robbanásszerű fejlődését, kiderül, hogy az elkövetkező években a távközlés terén sok szakemberre lesz szükség. Mire a hallgatók befejezik tanulmányaikat, a jelenlegi gazdasági recesszió is lejár. /b. gy. : Korszerű, új mérnöki szakok a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./2009. szeptember 15.Szeptember 13-án, vasárnap Csíkszeredában, másnap Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László rektor szerint azok a diákok, akik ezt az egyetemet választották, nem fognak csalódni. A kilencedik tanévnyitóra a távközlés és a számítógépes műveletrendezés szakokon kívül valamennyi hely betelt, a két frissen indított szakra még nem érkezett meg az akkreditáció, ezért volt kisebb irántuk az érdeklődés. Marosvásárhelyen, az egyetem koronkai kampuszában Dávid László rektor elmondta, úgy indult az egyetem, hogy még épülete sem volt, de sikerült bebizonyítani, hogy szükség van rá, igénylik a fiatalok. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is a kezdeteket emlegette, amikor még bérelt helyiségekben tanítottak, majd amikor úttalan utakon a diákok sártengeren keresztül juthattak be az új, városszéli épületbe. A mára kiépült alapképzést az egyetemvezetés tervei szerint minél hamarabb követi a mesterképző, a középtávú tervek között pedig a doktori iskola elindítása is szerepel. Hollanda hangsúlyozta, hogy valamennyi szakon szeretnének mesterképzőt indítani. /Antal Erika: Tanévkezdés a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2009. szeptember 28.Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2009. november 24.A múlt héten Marosvásárhelyen tisztújító ülést tartott a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság. Csegzi Sándor alpolgármester, a civil szervezet elnöke elmondta, a testvértelepülések közötti kapcsolatok közül ez a legaktívabb. Az elmúlt tíz évben több mint 200 rendezvényük volt. Ebben nagy szerepe volt néhai Balogh Csabának, aki Fodor Imre polgármestersége alatt volt a szervezet mozgatórugója, de ehhez hasonló érdemei vannak Nagy Lajosnak, Kovács Júliának, Náznán Olgának és még sokuknak. Leggyakoribbak a pedagógustalálkozók, az óvodák, iskolák közötti együttműködés. Drámapedagógiai tanfolyamokat szerveztek, közös szimfonikus hangversenyek voltak, több iskolai vetélkedő zajlik már évek óta. Képzőművészeti kiállítások voltak, operettestek. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE volt dékánja elmondta: a kecskeméti főiskola és a marosvásárhelyi egyetem közötti együttműködés nyomán lehetővé vált, hogy több éven keresztül a magyarországi gyárakban gyakorlatozzanak a diákok. Megválasztották az új vezetőséget: Csegzi Sándor elnök, Bordi Kinga ügyvezető alelnök, Valkay Ferenc gazdasági alelnök, Náznán Olga programvezető. /-vagy-: Ülésezett a Marosvásárhely – Kecskemét Baráti Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2009. december 17.A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán működő kommunikáció szak idén nyáron megkapta az akkreditálást, jelezte dr. Hollanda Dénes dékán. A Sapientia Tudományegyetem 2001-ben kapta meg az ideiglenes működési engedélyt. A törvény szerint először ideiglenes működési engedély alapján indul minden szak. A kertészmérnöki szak most adja le a dokumentációt. Ha ők is megkapják a hivatalos elismerést, akkor minden szakuknak megvan a hivatalos működési engedélye. Marosvásárhelyen most már kilenc szak működik. Végleges működési engedélye van az informatika szaknak, a kommunikációnak, a mechatronikának, az automatizálásnak és a számítástechnikának. Idén indult a távközlés, illetve a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás. Az egyetem akkreditálásához szükséges dossziét már a nyár elején beadták, de még nem nevezték ki a felülvizsgáló bizottságot. A városban elégedettek a munkáltatók a Sapientián végzett diákokkal. Az egyetemet a magyar állam finanszírozza. Ez normatív finanszírozási rendszer. Hollanda szerint a költségvetést a szükségletek figyelembevételével kellene összeállítani. Adott a főállású tanárok száma, ismert az adminisztrációban dolgozók létszáma, tehát ismert a szükséges fizetési alap. Ez nem lehet nagyobb, mint a működési költségek 60–70 százaléka. Tehát kiszámíthatók a működési költségek. A törvény előírja, hogy minden évben a költségek 25 százalékát beruházásokra kell fordítani. Ezen adatok alapján kellene kiszámítani a szükséges költségeket. Jacsó Ágota, Központ (Maros megyei hetilap) /Sapientia – Karnyújtásnyira az akkreditálás. = Erdély.ma, dec. 16./2010. január 30.Válságban a román felsőoktatásFolyamatos botrányok övezik a román felsőoktatást: diplomák akkreditáció nélkül, uniós el nem ismerés, állami pénzek elszivárgása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Diploma gyakorlati alkalmazhatóság nélkül A szocializmus óta nem vizsgálták felül a bukaresti egyetemen bizonyos szakok „naprakészségét”. A mai napig képeznek kohász- és vaskohász mérnököket, míg szinte minden, ezzel foglalkozó romániai cég befejezte működését az utóbbi 20 évben. Emellett meg kell említeni, hogy évente körülbelül 9000 diák kap jogi diplomát, míg mindent egybevetve (ügyvédbojtár, közjegyző stb.) legfeljebb ezren tudnak elhelyezkedni. Romániában jelenleg mintegy 710 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, míg legfeljebb 7 ezer állásajánlat van. Az Impulzus.ro értesülései szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket sokkal inkább sújtja a munkanélküliség, ugyanis a szakmunkásokhoz képest jóval nehezebben találnak – képzettségüknek megfelelő – állást. Nem véletlen, hogy körülbelül 3 millió román állampolgár megy külföldre jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt. Ők azonban azzal szembesülnek, hogy – minden uniós jogszabály ellenére – diplomájukat számos országban nem fogadják el, így például Franciaországban sem. Így marad a taxisofőrség, bébiszitterkedés, újságkihordás, és a többi. A román felsőoktatás válsága hosszabb ideje húzódik. Már Basescu is felemelte szavát több ízben a helyzet lehetetlensége miatt. Tavaly augusztusban például az államelnök élesen bírálta a nagyváradi, a Târgu Jiu-i, az alexandriai állami egyetemeket és a iaşi-i orvosi egyetemet is a tanügyi reformmal kapcsolatban. Szerinte olyan felsőoktatásra volna szükség, ami értékeket, képességeket és ismereteket ad át hallgatóinak, és – nem utolsósorban – megfelel a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásoknak. A felsorolt egyetemeket azzal vádolta, hogy tulajdonképpen a Spiru Haret magánegyetem megfelelői állami pénzen. Az egyetem, mint sikeres gazdasági vállalkozás A Spiru Haret egyetem több botrány főszereplője volt a közelmúltban. Mint kiderült, számos, még nem akkreditált szakon adott ki diplomát, amelyek érvényességét az oktatási minisztérium később kétségbe vonta. Végül megállapították, hogy ezeket nem vonják vissza, a közeljövőben azonban a hallgatóknak más egyetemeken kell államvizsgát tenniük amennyiben érvényes diplomához akarnak jutni. Mindemellett arra is fény derült, hogy az egyetem „meglehetősen” nyereségesen működik: a tavalyi év legsikeresebb román vállalkozása ugyanis a Spiru Haret volt. Pénzügyi hatékonyságával az ország legnagyobb vállalkozásait is maga mögé szorította. A siker titka: számos új szak indítása (akár akkreditáció nélkül), megnövelt hallgatói létszám, valamint a távoktatás kiterjesztése, ami jóval olcsóbb az egyetemnek. Rangsorolás – lefokozás A tarthatatlan helyzetet tovább fokozta, amikor közzétették a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves ranglistáját, ahol egyetlen román egyetem sem került be a legjobb ötszáz közé. A bukaresti egyetem valahol 500 és 600 között szerepel, míg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevét csupán megemlítették – igaz, ez jelentős előrehaladás, eddig ugyanis még ez sem történt meg. Basescu szerint „a román tanügy nem engedheti meg magának, hogy a nemzetközi ranglisták végén kullogjon, hogy szalagon állítsa elő a munkanélkülieket és a diplomákat, amely az állami intézményekben ugyanolyan látványos, mint a magánegyetemeken.” Éppen ezért készítenek 2011-re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a végzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítására. Magyar egyetemek Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen több-kevesebb megszorítással folytonos volt a magyar nyelvű oktatás, bár a 80-as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, valamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet. A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született több-kevesebb sikerrel. A 2009-ben aláírt román–magyar együttműködési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a Babes-Bolyai Egyetemen. Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem, ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kívánják növelni, amire jó szakemberekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást. Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – folyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az "agyelszívást", ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz. ZSÁR VIRÁG. Forrás: Kitekinto.hu 2010. február 1.Ahol akarat van, ott könnyű eredményt elérni"Hollanda Dénest ünnepelték a Sapientián A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori hivatalának munkatársai múlt pénteken szűk körben ünnepelték Hollanda Dénest, az egyetem volt dékánját, aki több mint 8 éven át töltötte be ezt a tisztséget. A Sapientia megálmodója ugyanis visszavonult, de rektori tanácsosként továbbra is a tanszéken marad. És ismét álmodni kezdett… "A Sapientia eszmét, értékeket képvisel, és a mi feladatunk megmenteni ezeket az értékeket. Hollanda Dénes nélkül valószínűleg nem lenne ma Sapientia, ahol magyar fiataljaink tanulhatnak" – mondta a dékáni búcsúztatón Dávid László, az egyetem rektora, aki reményét fejezte ki, hogy sokáig együtt dolgozhatnak még Hollanda Dénessel, és hogy lesznek olyan fiatalok, akikért érdemes együtt dolgozni. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere úgy vélte, az elmúlt 20 éves történelmünk egyik legfontosabb megvalósítása a Sapientia Egyetem létrehozása, ahol anyanyelven tanulhatnak az erdélyi magyar fiatalok, akik, ha szülőhelyükön érvényesülni tudnak, remélhetjük, hogy itt képzelik el jövőjüket. "A jövőtervezés lehetőségét ajánlja a Sapientia a magyar fiataloknak, és ezt Hollanda professzor nevéhez kell kötni. Volt amikor egyetlen ember hitt az Erdélyi Magyar Tudmányegyetem létrehozásában, és az ő volt, majd sokan mások mellé álltak és próbáltak együtt dolgozni azon, hogy az álom megvalósuljon" – mondta Csegzi Sándor, majd az ünnepeltnek átadta a városi tanács illetve a polgármesteri hivatal díszoklevelét. Hollanda Dénes meghatottan vette át a szót, majd beszédében elmondta, reméli, nem volt hiábavaló a Sapientia létrehozása, hogy nem fognak elmenni Erdélyből a magyar fiatalok. "Kitűnő munkatársaim voltak az elmúlt év során. Ahol szív és akarat van, ott könnyű eredményt elérni. Az emberek hatalmas dolgokra képesek, ha van akarat. Minél hatalmasabb a cél, annál nagyobb akaratra van szükség. Talán a gondolat volt az enyém, de mindnyájan hozzájárultunk az egyetem létrehozásához. Most is van egy álmom, de erről még nem akarok beszélni" – mondta. Nos, ha a közönségnek nem, az újságírónak végül mégis beszélt az álomról, ami a következő években foglalkoztatja majd: egy kutatóközpont felépítése. Örült annak, hogy a Sapientiát elismerik a román állami egyetemek is, és hogy 8 év alatt sikerült elit helyet kivívni a romániai felsőoktatásban. "A cél messze van, de még tart a lelkesedés. Hanyatlik az oktatás minősége Európában, és hatalmas előny, ha lelket viszünk az oktatásba, és kitűnő szakembereket képezünk. Tulajdonképpen majdnem 9 évig voltam ennek az intézetnek a vezetője. Elég sokan gratulálnak, elismernek, de most is azt mondom, nem az a legfontosabb, hogy ki milyen mértékben járult hozzá ennek az egyetemnek a felépítéséhez, hogy kik voltak azok, akik ellenezték, hanem az, hogy felépült a Sapientia, és az erdélyi magyar fiataloknak lehetőségük van anyanyelven műszaki szakokon is tanulni" – tette hozzá Hollanda Dénes. Szavait dr. Brassai Zoltán professzor, a Sapientia Alapítvány alapító tagja egészítette ki, visszaemlékezve a Sapientia egyetem alapításának kezdeti nehézségeire, a politikai, a kuratóriumi harcokra, amelynek eredményeképpen Marosvásárhelyen is sikerült létrehozni egy központot. A leköszönő dékánt Székely Gyula követi e tisztségben, aki 20 éve a brassói Transilvania Egyetem elektronika-számítógép tanszékének vezetője. A 2012-ig szóló mandátumát a brassói egyetemen személyes okok miatt szakította meg. Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 21.Ezer hallgató a SapientiánKöszönet a támogatóknak Jubileumi ünnepséggel nyitotta meg kapuját tegnap délelőtt a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara, ahol a tizedik tanévben 340 elsőéves és összesen közel ezer hallgató tanul. A nyitóünnepség végén az egyetem aulájában emléktáblát avattak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény legjelesebb támogatóinak tiszteletére. A legfantasztikusabb az, hogy a világnak, s benne a Sapientia Egyetemnek bizonyára van értelme – hangzott el a nagy fizikus, Einstein szavait parafrazálva dr. Dávid László rektor beszédében, aki a Magyar Felsőoktatási Tanács elnökétől vett szavakkal szőtte tovább a mondanivalóját. „Ha valaki azt mondja, hogy az oktatás sokba kerül, akkor nézze meg, hogy mennyibe kerül a tudatlanság” – hangzott el az idézet, majd arra biztatta a fiatalokat, hogy válasszák az egyetlen elérhető utat, azt, hogy továbbtanuljanak. Ennek a lehetőségét a marosvásárhelyi karon egy olyan közösség biztosítja, amelyet az egyetemalapítás viszontagságos évei kötnek össze, jobban bármilyen fonalnál. Ezekre az évekre emlékezett vissza a rektor, majd az Emeritus professzor címmel kitüntetett dr. Hollanda Dénes érdemeit méltatta, aki a kezdetektől kilenc éven át vezette a marosvásárhelyi kart és konok kitartással álmodta meg és harcolta ki, hogy a mai korszerű épület megvalósuljon. Az ünnepségen beszédet mondott Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, aki Schmitt Pál államfő ígéretét tolmácsolta az egyetem további támogatására a nemzet gyarapodása érdekében. Miközben a nagykövet „kisebbségmentes magyarságot” kívánt a résztvevőknek, hozzátette, hogy jó lenne a százéves évfordulón a Hollanda Dénes professzorról elnevezett campusban találkozni. S hogy ennek gondolata nem is olyan valószínűtlen, erről dr. Székely Gyula dékán szavai győzték meg a hallgatóságot, aki az egyetem által vállalt feladatok ismertetése (oktatás, kutatás, nemzettudat erősítése) mellett bejelentette a legközelebbi fejlesztési terveket: hamarosan megindul egy kutatóközpont építése, megkezdődik a tangazdaság kiépítése, a jövő évben pedig valószínűleg a kollégium építése is. Oktatási téren az akkreditáció megszavazása nyomán a következő egyetemi évben a mesteri képzés is beindulhat. A városi valamint a megyei tanács támogatásáról (vízvezetés, csatornázás, a közszállítás vonalának meghosszabbítása, ingyenes szállítás) Csegzi Sándor alpolgármester számolt be, aki felidézte, hogy az akkreditációs bizottság látogatásakor a munkáltatók és a volt hallgatók milyen elismeréssel beszéltek az egyetemről. A Hallgatói Önkormányzat nevében Gábor Balázs, a HÖK elnöke biztatta az elsőéveseket, akik fogadalmat tettek. Az alapító történelmi egyházak képviseletében Ötvös József református esperes, Oláh Dénes római katolikus főesperes, Kecskés Csaba unitárius esperes és Papp Noémi evangélikus lelkész mondott áldást az új tanévre. Az ünnepség végén dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a korábbi dékán mondott köszönetet a támogatóknak, akik lehetővé tették, hogy a semmiből egy új világot teremtsenek az elmúlt tíz év során. Nevüket a tegnap leleplezett emléktábla őrzi. Első helyen a 2001-ben egyetemet alapító és azóta is támogató Magyar Köztársaság kormánya szerepel, amely a magyar adófizetők pénzéből évente kétmilliárd forintot biztosít a Sapientia Tudományegyetem működtetésére. Kiemelt támogatók a holland Karmel nemzetközi alapítvány, amely a legnehezebb pillanatban hozott jelentős felszerelést. Az emléktáblán feltüntették a New York-i Emberjogi Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia, a budapesti Bolyai Alapítvány, valamint a Sapientia Hungariae Alapítvány, a Cleveland Hungarian Development Panel, a New Yorki-i George Kellner Alapítvány, a tokiói Tchnológiai Intézet, a torontói Orbán Balázs Társaság, Koronka Község Polgármesteri Hivatala, a michigani Ferber Miklós, a clevelandi Zala F. László, a marosvásárhelyi Evoline és Caro Comp Kft-k, az aranyosgyéresi Agrosel Kft. valamint a kecskeméti Alföldi Főiskolások Egyesületének nevét. A Himnusz eléneklése után pedig megkezdődött a 2010-11-es egyetemi év. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 8.Iskola a magasban, a mélybenEzt a címet viseli az a fényképekkel teli vaskos kötet, amely a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola elmúlt húsz évének eseményeit örökíti meg. Erre a húsz évre emlékeztek szombaton és vasárnap a Vártemplomban tartott kétnapos ünnep keretében, amely valóságosan és jelképesen is azt bizonyította, hogy a Bolyaiak városában hogyan lehet a semmiből egy új világot teremteni. Az alapítást követő eufória után a romániai oktatásügy barátságtalan intézkedéseivel szembesülve, a törvények útvesztőiben botladozva, az elkeseredés és reménykedés között egyensúlyozva, az iskola számára a nagykőrösi tetvérgyülekezet, a Károli Gáspár Egyetem kéznyújtása tette lehetővé, hogy főiskolai oklevelet állítsanak ki a hallgatóknak. Az elmúlt húsz év során nem a falak, de a hit, a lelkesedés, a hűség, a jövő nemzedékek neveléséért, a kis és nagyobb közösségek építéséért és megtartásáért érzett felelősség éltette és élteti tovább az 1990-es marosvásárhelyi események sodrásában megálmodott iskolát. A szombat délelőtti istentisztelet, amelyen Ötvös József vártemplomi esperes, az iskola kuratóriumának vezetője adta meg az alaphangot, s amelyen dr. Nagy István, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja végezte a szószéki szolgálatot, a hálaadás jegyében zajlott. A marosvásárhelyi vallási felekezetek képviselői is köszöntötték az ökumenikus szellemben működő képzőt, s hálát adtak azért, hogy alkalmas időben alkalmas emberek álltak az iskola megálmodója, néhai Fülöp G. Dénes vártemplomi lelkész mellé, hogy tanítókat, énekvezéreket és kántorokat képezzenek – hangzott el Ferencz István római katolikus és Nagy László unitárius püspökhelyettes hálaadó imájában. A pártfogó nagy testvér, a Károli Gáspár Egyetem rektorának üzenetét dr. Nagy István dékán tolmácsolta. Legyetek a világ világossága – biztatta a hallgatókat Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az iskolaalapító néhai Fülöp G. Dénes szerepét, a gaudai Dienstar Főiskola rektora nevében Piet Booj méltatta, s értékelte a holland és a vásárhelyi intézmények közötti jó kapcsolatot, s ígért segítséget a megtervezett új épület felépítésére. Most, amikor az oktatás szintje lefele halad, ki kell használni azt a történelmi lehetőséget, hogy a nehézségekhez hozzáedződve, mi itt, Erdélyben még tudunk szívvel-lélekkel dolgozni, s erre kell megtanítani a fiatalokat is – hangzott el dr. Hollanda Dénes köszöntőjében. Az üdvözlő táviratokat az iskola igazgatója, dr. Barabás László olvasta fel, aki az elmúlt húsz év történetének legfontosabb eseményeit, a mélységek és magasságok közötti vívódást foglalta össze. Ma sincs önálló épülete az intézménynek, amelynek igazgatása a régi vártemplom lelkészi lakásából történik. Mivel a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriumának képviselői nem egyeztek bele, hogy a volt leányiskola felújítására és bővítésére kidolgozott terv, a Göcsi Máté oktatási, művelődési és szociális központ terve elkezdődhessen, a volt parókia bővítésére készült újabb terv által szeretnék elérni, hogy a képzőnek biztos otthona legyen – hangzott el a sok adat, esemény felelevenítése mellett az igazgató visszatekintőjében. E terv megvalósítására keresik a támogatókat, hogy létrejöhessenek Marosvásárhelyen a református iskolarendszer hiányzó láncszemei is, a református óvoda, elemi és általános iskola, ahol a főiskola hallgatói eredményesebben végezhetnék a felkészülést. A köszöntőkben sok szó esett arról, hogy sok-e vagy kevés a húsz év egy iskola történetében. Nos, az adatok szerint 619-en szerezték meg a tanítói és sokan közülük a kántori oklevelet is, ami a kötetet összeállító Barabás László szerint, abból kiindulva, hogy "kiművelt emerfők" tehetnek csuda dolgokat, jelentős számadat erdélyi magyar közösségünk viszonylatában. Az ünnepségen oklevéllel méltatták azok mukáját, akik hozzájárultak az iskola építéséhez. Gubcsi Lajos, a magyarországi Zrínyi Kiadó vezetője két könyvet hozott az iskola diákjainak és tanárainak, az ünnepség résztvevőinek ajándékba. A jubileumi alkalomra készült kötetet, amelyet Barabás László igazgató állított össze, Gáspár Sándor méltatta. Az ünnepségen Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművésznő szavalt, s az iskola kórusa énekelt. A kántor-tanítóképzőben végzett diákok munkáiból készült kiállítást a gótikus teremben Ábrám Noémi nyitotta meg. A szellemi termékek mellett a végzettek kézügyességét bizonyították a kiállított kézimunkák, festmények, faragások, babák, az iskolában folyó munka sokszínűségét a kiállított képek. A zenei anyanyelvünk érdekében vállalt munkát a délutáni előadás bizonyította, amelynek során az iskolában végzett zenészek, a végzősök által vezényelt kórusok, valamint a művésztanárok léptek fel. Kora délután a tanároké volt a szó. A külföldi vendégek és a hazai előadók a kántor-tanítóképzés az ezredfordulón (kereszténység, magyarság, kultúra) témakörökban tartottak előadást. Vasárnap dr. Pap Géza, az erdélyi egyházkerület püspöke hirdetett igét, s az újabb köszöntéseket követően közös ima hangzott el a főiskola jövőjéért. Ezúttal is fellépett az iskola kórusa, majd az ünnepség az elhunyt lelkészek, tanárok, öregdiákok sírjának megkoszorúzásával ért véget. Népújság (Marosvásárhely) 2011. március 3.Együttgondolkodás a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövőjérőlAlapos helyzetismeret, a múlt tanulságainak a számbavétele, a törvényes lehetőségek bemutatása, elképzelések, a tennivalókra vonatkozó tanácsok, a hiányosságok pótlását lehetővé tevő anyaországi ígéretek, rengeteg jó szándék, segítőkészség, tenniakarás hangzott el kedden délután a Kultúrpalota nagytermében. Oktatáspolitikusok és politikusok, egyetemi tanárok, tudósok, a marosvásárhelyi történelmi egyházak vezető lelkészei, ügyvédek és vállalkozók osztották meg hosszú órákon át gondolataikat az összegyűlt közönséggel, köztük fiatalokkal, egyetemi hallgatókkal és szakosodó orvosokkal. Az ügy, amely mellé a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) kérésére felsorakoztak, az erdélyi, pontosabban a marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzés önállóságának a megteremtése. Az új tanügyi törvény új lehetőséget jelent – mondta Csegzi Sándor, alpolgármester. A jövőre jó helyzetismerettel, jó tervekkel és jó végrehajtó csapattal lehet felkészülni, csakhogy ezt az ülésről hiányzó egyetemi vezetés és a politikum nélkül nem lehet kivitelezni – tette hozzá. A határokon átívelő nemzeti együttműködéshez a magyar kormányt képviselő Dux László helyettes államtitkár ígért támogatást. Az erdélyi orvos- és gyógyszerészképzés múltjának és jelenének bemutatására nyugalmazott egyetemi tanárok vállalkoztak. A jövőt a múlt alapköveire lehet építeni, hallottuk dr. Péter Mihály akadémikus előadásában, aki a kezdetektől 1945 júniusáig tekintette át az erdélyi orvosképzést. A MOGYE jelenkori történetének négy jellegzetes szakaszát dr. Feszt György nyugalmazott professzor foglalta össze: (1945–48, mint a Bolyai Tudományegyetem kihelyezett fakultása, 1948–62, az önállósult magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény megerősödése, az 1962–89 között kétnyelvűvé váló egyetem időszaka, 1989-től pedig az újraépítkező magyar nyelvű oktatás). A rendszerváltás utáni helyzetet, s a mai adatokat dr. Brassai Zoltán akadémikus mutatta be az anyanyelv szerepét és a magyar nyelvű orvosképzés fontosságát hangsúlyozva. A jelenlegi nyugdíjazási hullám nyomán, amely a második nagy érvágást jelentette a magyar felsőoktatásnak, a magyar tanszemélyzet száma a mélypontra zuhant, s bár infrastruktúrájában felújult az egyetem, a provincializmus veszélye továbbra is fennáll – figyelmeztetett az előadó, aki beszámolt a tudományos diákköri tevékenységről és vázolta a tennivalókat is: az önálló magyar karok kialakítása, fiatal magyar oktatók további felvétele, megfelelő magyar képviselet a szenátusban, további kapcsolatfejlesztés az anyaországi és a marosvásárhelyi egyetemek között stb., mindaz, ami a minőség forradalmához vezethet. Dr. Péter Mária a rendszerváltás idejére megszűnőben levő gyógyszerészképzés gazdag és érdekes múltját, a munkájukat magyarországi egyetemeken folytató jeles tanárokat mutatta be. Az egyetemépítő Hollanda Dénes professzor bevallása szerint, ha nem éri annyi megalázás azon a román tannyelvű műszaki egyetemen, amelyet ő állított talpra, nem fog hozzá az erdélyi magyar műszaki oktatás megteremtéséhez, amelynek vargabetűs múltjáról is beszámolt. Bár induláskor egy főállású egyetemi tanára volt a Sapientia vásárhelyi karának, számuk tíz év alatt 78-ra nőtt, a szakmai akkreditáláson kitűnő minősítést kapott egyetem parlamenti elfogadása azonban továbbra is késik. El kell jutnunk oda, hogy amikor a magyarság érdekeiről van szó, tegyük félre a párt- és a csoportérdekeket is – összegezte mondanivalóját. Az orvosképzés aggasztó távlatairól, miszerint a kelet-európai egyetemek a nyugati országoknak fognak orvosokat képezi, amelyek közül néhányban alulreprezentált ez a képzési mód, továbbá a magyarországi szakorvosképzés gondjairól, az orvoshiányról és következményeiről dr. Miseta Attila egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja számolt be. Nem ellenzi az orvosok külföldi munkavállalását, de csak akkor, ha hazatérnek, egyébként azt fontolgatják, hogy a hallgatóknak vissza kellene fizetni a taníttatás költségeit – fogalmazta meg, ami a későbbiekben is elhangzott még. A kedvező helyzetet kihasználva segítséget ígért, de az ajtón a helybelieknek kell bemenni – tette hozzá. A magyarországi hozzászólók közül többen megemlékeztek, hogy jeles professzoraik között ott voltak a kolozsvári egyetem egykori tanárai, majd tételesen dr. Wittmann Tibor szegedi tanszékvezető egyetemi tanár foglalta össze mindazt, ami összeköt bennünket, s szólt Erdély szerepéről a magyar államiság és kultúra megőrzésében. Nyitottak vagyunk minden segítségre – fogalmazott a Debreceni Egyetemet képviselő dr. Galuska László professzor. Hallgatókat és rezidenseket fogadnak, s azt szeretnék, ha a Debrecenbe érkező erdélyi betegek zárójelentését magyarul is olvashatnák. A felajánlott segítség mellett továbbképző előadások megtartását, a posztgraduális képzésre nyújtandó támogatást ígért Wittmann professzor, dr. Bókay János, a Semmelweis Egyetem adjunktusa és dr. Ertl Tibor egyetemi tanár, pécsi dékánhelyettes is. Nincs más haza, csak az anyanyelv, az egyetlen kohéziós erő, amely összeköt bennünket – hallottuk Vizi E. Szilveszter akadémikus előadásában, aki többek között a tudományos kutatás, az innováció támogatásának fontosságáról, az erdélyi magyar nyelvű természettudományi és műszaki oktatás bővítésének szükségességéről, a magyarság előtt álló feladatokról beszélt. A magyar kormánynak a felsőoktatást illető szándékairól, az új oktatási törvény alapelveiről, amelybe a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás oktatói utánpótlásának a képzése is beletartozik dr. Dux László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető professzora, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást. Az egyháznak az orvostudomány fejlődésében betöltött szerepéről Oláh Dénes római-katolikus főesperes, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, az egyház szerepéről a nemzet fenntartásában Ötvös József református esperes, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora szólt. Bár az új közoktatási törvénybe az RMDSZ javaslatára a felsőoktatást érintő sok fontos előírás bekerült, dr. Kincses Előd ügyvéd és dr. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szerint az önálló állami finanszírozású magyar tannyelvű egyetem létrehozásának lehetőségéről nem szól a törvény. Azzal, hogy mind a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, mind pedig a MOGYE-t a multi-kulturális egyetemek közé sorolja, a jogszabály a magyar tagozatok létrehozását teszi lehetővé. Ezt viszont ki kell használni és meg kell szüntetni azt a diszkriminatív előírást, miszerint a MOGYE-n csak román nyelven folyhat a gyakorlati oktatás és az államvizsga nyelve is a román lehet, amit például az angol nyelvű képzésben nem írnak elő. A változást az új egyetemi chartának is tükröznie kell, amit a szaktárca fog ellenőrizni, mivel a tanügyi törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést – hangsúlyozta Kincses. Az oktatók hiányát, amit a kényszerű nyugdíjazás is fokozott, vendégtanárok meghívásával lehet pótolni, s ennek a lehetőségnek szerepelnie kell az új chartában. Azt kellene elérni, hogy a felsőoktatásban tanuló 6,6 százaléknyi magyar fiatalnak ne csak az 1,6 százaléka tanulhasson anyanyelvén – mondta a Kezdeményező Bizottság eddigi munkáját ismertető Kovács Lehel. Eredményt csak akkor fogunk elérni, ha tudjuk, hogy mit akarunk és elég bátrak vagyunk hozzá – biztatta a hallgatóságot Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A rendezvényt támogató erdélyi magyar vállalkozók nevében JerEMIás László látszerész, az Optica-Optofarm cég vezetője fogalmazta meg, hogy "itt és most nem egymás ellenében, hanem egymásért kell élnünk és cselekednünk", a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének a magyar nyelvű oktatás támogatásában vállalt szerepét Lukács László ügyvezető igazgató foglalta össze. A résztvevők meghallgathatták a Marosvásárhelyen tartózkodó Palkovits Miklós akadémikus színes, érdekes előadását az agykutatás etikai kérdéseiről. A szervezők nevében Ádám Valérián köszönte meg a részvételt és ígérte meg, hogy zárónyilatkozatban foglalják össze a konferencia tanulságait. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 6.Búcsú az egyetemtõlBallagtak a sapientiások A hagyományhoz híven idén is többnapos rendezvénysorozat keretében búcsúztatta közel kétszáz végzõsét a hét végén a Sapientia marosvásárhelyi Mûszaki és Humántudományok Kara. A ballagási ünnepség elsõ mozzanataként csütörtökön délután az egyes szakok végzõsei a négy évig a Sapientia otthonaként szolgáló Deus Providebit Háztól kikocogtak a koronkai campusig, ahol tábortûznél szalonnasütéssel és hajnalig tartó bulival pihenték ki a szaladás fáradalmait. Tíz év tíz percben Pénteken már ünneplõbe öltözve jelentek meg a ballagók a Nemzeti Színház nagytermében, ahol ünnepélyes keretek között adták át nekik a díszokleveleket. A gálaesten elsõként dr. Hollanda Dénes szólalt fel, akinek a fáradságos munkája és kitartása eredményezte, hogy a magyar fiatalok Marosvásárhelyen felsõoktatásban anyanyelvükön tanulhatnak. A diákok körében nagy népszerûségnek örvendõ professzor már az elején megjegyezte: nem könnyû feladat eleget tenni a felkérésnek, hogy az elmúlt 10 év legjelentõsebb mozzanatait 10 percben összefoglalja. - Végre az álmunk valóra vált, olyan egyetemet hoztunk létre, amelyért Marosvásárhely magyar lakossága 1990-ben könyvvel és gyertyával vonult ki az utcára. A diákokkal együtt alakítottuk ki az egyetem arculatát a kezdetekkor, és lám, ma a diákok szerveznek mindent. Diákjaink mindig is be voltak vonva minden aktivitásba, ezért úgy érzik, hogy az egyetem az övéké. A siker fõ titka, hogy Sapientia közössége olyan, mint egy nagy család, a titkárnõk is úgy beszélnek a hallgatókkal, mint saját gyerekeikkel - fogalmazott a nyugalmazott dékán, majd atyai jóindulattal szólt a végzõsökhöz: - Vigyázzatok arra, hogy mindig egyenesek és becsületesek legyetek bármilyen körülmények között, mert az ember pillanatok alatt semmivé válhat, ha ezekrõl megfeledkezik. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere az elmúlt 20 év legnagyobb megvalósításának nevezte a Sapientia létrehozását Vásárhelyen. �?nmaguk, merész gondolataik felvállalására buzdította a végzõsöket, hiszen ha egykor nem vállalták volna fel a merész tervet, az önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen ma is csak álom volna. A Sapientia felnõtt A szó szerinti ballagási ünnepségre szombat délelõtt került sor az egyetem ünneplõbe öltöztetett koronkai campusában. A családias hangulatú rendezvényt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke nyitotta meg. - Nemrég a kommunikáció szakos hallgatókkal beszélgetve megkérdeztem, mi az, ami leginkább foglalkoztatja õket. Válaszaikból kiderült: az, hogy mi lesz velük, amikor elvégzik az egyetemet. 3 év alatt nem lehetett mindent megtanítani. Az alapfogalmakat igen. Nekünk az volt a feladatunk, hogy elindítsunk az élet útján, most ti kell kamatoztassátok az itt kapott alapot - fejtette ki beszédében Kató Béla. Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az egyetemi élet legszebb pillanatának nevezte a ballagást, ám beszédében a még fennálló nehézségekrõl is szólt. - Remélem, ez az utolsó alkalom, amikor ahelyett, hogy helyben államvizsgáznátok, hogy itt vennétek részt mesteri, doktori képzésen, máshová kell menjetek. A rektort Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai fõkonzulja, Pásztor Gabriella államtitkár, majd a nagytestvér a Partiumi Keresztény Egyetem nevében Tolnai István követte a felszólalók sorában. A történelmi egyházak részérõl �?tvös József református esperes, Oláh Dénes plébános, Papp Noémi evangélikus lelkész és Csécs Márton Lõrinc unitárius segédlelkész kérték Isten áldását a végzõsökre. A Hallgatói �?nkormányzat (H�?K) nevében Horváth Attila Zsolt szólt ballagó társaihoz. - �?rzelmeitek vegyesek. �?rzitek, hogy újra vágytok, de azt is, hogy hiányozni fognak a társak, a büfé, a közös bulik. De ne feledjétek, a Sapientia, mint egy nagy család, mindig hazavár - hangzottak a biztató szavak. Dr. Székely Gyula, a Mûszaki és Humántudományok Kar dékánja az eddigi félsikerek és elégtételek mérlegét vonta meg. Elégtételként említette, hogy tavaly beindult a közegészségügyi szak, ami országszinten csak itt mûködik, valamint a számos szakmai konferenciát, amelyeknek a marosvásárhelyi intézmény adott otthont. - Mondhatjuk, hogy a Sapientia felnõtt. Az elmúlt tíz év alatt a Sapientián meghonosodott a minõségre való törekvés, az önszervezõdés, a hagyományok tisztelete. Kívánom, hogy legyetek aktív véleményalkotó tagjai a társadalomnak - zárta beszédét a dékán, majd a tanszékek vezetõi vették át a szót. Menyhárt Borbála Népújság (Marosvásárhely) 2011. augusztus 12.Legyenek szavunkat értő gyógyító emberek!Imaest az anyanyelven tanulás korlátlan szabadságáért A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) felhívására a Vártemplomban tartották meg az eredetileg Marosvásárhely főterére meghirdetett összejövetelt az anyanyelvünkön való tanulás korlátlan szabadságáért, a MOGYE önálló magyar tagozatának létrehozásáért. Nagyszámú csendőrt és rendőrt vezényeltek ki felügyelni a Vártemplom körüli terekre, miközben az imaesten elhangzott: szükség van arra, hogy fiataljaink magyar nyelven tanulhassák a gyógyítást, hogy értsék szavunkat. Mivel Marosvásárhely polgármesteri hivatala nem engedélyezte a város főterére tervezett tiltakozó körmenetet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar tagozatának létrehozását támogatók, az egyetem szenátusa által elkövetett jogsértés ellen tiltakozók tegnap este a Vártemplomban gyűltek össze, majd imaesten vettek részt, amelyen a történelmi egyházak képviselői mellett a civil szervezetek vezetői, magánszemélyek is szót emeltek a teljes körű magyar nyelvű állami oktatás mellett. Közel félezren – köztük a helyi önkormányzat képviselői, politikai pártok, civil szervezetek vezetői – imádkoztak méltósággal az anyanyelvű oktatásért, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a MOGYE szenátusa törvénysértést követett el akkor, amikor leszavazta az önálló magyar tagozat létrehozását, a magyar nyelven történő gyakorlati oktatás megvalósítását. Törvényes magyar főtanszékeket akarunk!, Teljes anyanyelvi oktatást a MOGYE magyar tagozatán!, Egyenlőséget a MOGYE-n! – csupán néhány azok közül a feliratok közül, amelyek a magyar közösség tiltakozását fejezték ki az új tanügyi törvényt sajátosan értelmező egyetemi szenátusi tagok döntése miatt Marosvásárhelyen, abban a városban, ahol mint Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese hangsúlyozta, "fél évszázadon át ebben a városban anyanyelven készültek a leendő orvosok, akik a sóhajtásainkat is megértik". Legyenek tehát gyógyító emberek, akik értik a szavunkat és magyar nyelven tanulhassák a gyógyítást – mondta. Ádám Valerián, a RMOGYKE vezetője arra biztatta az egybegyűlteket, ne féljenek hinni, hogy a MOGYE a magyaroké, az a MOGYE, ahol a magyar oktatók segítették pályafutásukban a román hallgatókat. Az imaest keretében élő beszélgetést folytattak a budapesti Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökével, Szécsényi-Nagy Balázzsal, majd rövid filmet vetítettek a MOGYE szenátusi döntésének előzményeiről, a szavazás körülményeiről, meghallgava Dux Lászlónak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkárának, az egyetem neves magyar oktatóinak, rektorának, rektorhelyettesének, a Sapientia volt rektorának, Hollanda Dénesnek, Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének, Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármesterének, dr. Vass Levente miniszteri tanácsosnak, Markó Béla volt RMDSZ-elnöknek és oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesnek a véleményét. A rendezvényen lapzárta után elhangzottakra holnapi lapszámunkban visszatérünk. Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely) 2011. augusztus 13.Az utolsó esélyKözös ima a MOGYE magyar tagozatáért Ha érvénybe lép a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új chartája, nincs tovább. Most van az utolsó történelmi esély, amivel megakadályozható a magyar nyelvű oktatás szempontjából diszkriminatív működési szabályzat elfogadása – hangzott el dr. Ajtay Mária egyetemi tanár hosszasan megtapsolt beszédében csütörtökön este a vártemplomi rendezvényen. Mint beszámoltunk, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által az anyanyelven tanulás korlátlan szabadságáért és a MOGYE önálló magyar tagozatának létrehozásért meghirdetett közös ima megtartását nem engedélyezték a városháza és a Kultúrpalota előtt, a résztvevők ezért kényszerültek a Vártemplomba. – Azért tiltottak ki, mert félnek – mondta a szónok, aki összefoglalta az 1946-ban királyi rendelettel létrehozott magyar tannyelvű egyetem külföldi és belföldi professzorok által sikeressé tett korszakát, majd a vegyes tannyelvűvé váló intézet 1962-89 közötti elsorvasztásáról, s a rendszerváltás után az egyetem lépcsőjén az önálló magyar karért sztrájkoló diákság próbálkozásáról beszélt. – Rosszabb állapotban vagyunk, mint 1989 előtt, mivel a magyar oktatói keret nem nőtt, kevés a fiatal oktató, de ezt a megígért magyarországi segítség igénybevételével orvosolni lehetne. Miközben az egyetem megítélése folyton romlik, a román vezetők egyre ádázabban és nyíltabban mondanak nemet a magyar oktatásra, s az így kialakult ellentét és feszültség hangulatában nehéz dolgozni. Minél meggyőzőbben kell kérni, követelni, hogy a miniszter ne írja alá a magyar oktatást ellehetetlenítő chartát – hangsúlyozta a szónok. Korábban erre figyelmeztette a jelenlevőket dr. Benedek István professzor, a városi tanács frakcióvezetője is, aki szerint a közösség kell nyomást gyakoroljon a törvény betartatására. Amíg a törvény megengedi, hogy állami támogatással magyarul lehessen tanulni, ezt a lehetőséget ki kell használni. A küzdelmet nem szabad feladni, s amellett, hogy a város lakossága a magyar kar és a diákok mellé áll, rajtunk múlik, hogy olyan polgármestere legyen Marosvásárhelynek, aki a város őslakóit nem tiltja ki a főtérről – hangzott el dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának volt dékánja beszédében. A főtér visszaszerzését elnapoljuk, de nem sokáig – ígérte a szervezők nevében Ádám Valérián, majd Fodor Imre fogalmazta meg, hogy követeléseinket világosan megfogalmazva kell politizálni, és egy szép csángó imával fejezte be beszédét. Oláh Dénes katolikus főesperes az együtt repülni tudó vadludak példáját ajánlotta követésre méltónak, és kifejezte reményét az isteni gondviselésben. Nagy László unitárius lelkész megdöbbenésének adott hangot, hogy 2011-ben, egy magát demokratikusnak nevező társadalomban azt kérik a lelkésztől, hogy egy héttel a közös ima előtt nyújtsa be a rendőrségre, hogy mit fog mondani. Bibliai példát idézve fejtette ki, hogy a keresztfán Jézus anyanyelvén imádkozott, majd sajnálatát fejezte ki azok iránt, akik az ima erejében kételkedve nem vettek részt a rendezvényen. Végül áldást kért a józan ész győzelmére, s befejezésképpen Ötvös József református esperes, a házigazda mondott köszönetet az együttlétért. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2011. november 2.Értelmiségiek nyílt levele az erdélyi magyar felsőoktatásért – ALÁÍRÁSGYŰJTÉS1989 óta próbálkozik az erdélyi magyarság, hogy gyermekeink számára elfogadható keretekben biztosítsa felsőoktatási szinten az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hogy ebben rendkívül sokan érdekeltek vagyunk, az kétségtelen. Hogy mennyire fontos ez a kérdés, arról csak annyit, hogy az egyetemi oktatás biztosítja a magyar értelmiség utánpótlását, de ugyancsak ez, a gyermekeinket anyanyelven oktató tanerőket is. Ezidáig e vonatkozásban, számtalan kormányzati és kormányon kívüli szereplésünk ellenére, csak részleges eredményeket értünk el. Ennek számos oka van, de kimondható, hogy elsősorban ennek oka a politikai akarat hiánya volt. De legalább annyira számított a megígért oktatási stratégia hiánya vagy az, hogy egyszerre több, néha egymást zavaró célt is kitűztünk magunk elé. Ezért, aki változást, azaz eredményt akar e téren elérni, annak ezen a helyzeten kell változtatnia, mind a román, mind pedig magyar részen. Mivel az oktatás kérdése nem a mát érinti és befolyásolja elsődlegesen, hanem a holnapot, azaz a jövőt, semmiképpen sem állíthatók ezzel az igényünkkel szembe a gazdasági, szociális kérdések elsőbbségét hangoztató vélemények. Különben is, hangsúlyosan fölvethető a kérdés, kik és főleg miért nem tartják ma fontosnak ezt a kérdést, mert ezt a véleményt számon lehet és számon kell kérni rajtuk. Ma, amikor több magyar politikai szervezet is felvállalta érdekeink, így az oktatási kérdések védelmét/megoldását és remélhetőleg nem csak papíron, nyílt állásfoglalást és főleg cselekvést várunk el azoktól, akik ezt megtehetik. Gondolunk itt és most elsősorban a parlamenti képviseletünkre. A jelenlegi politikai helyzetben igenis lépni kell a magyar felsőoktatás ügyében, igenis élni kell a törvények adta lehetőséggel. Rendkívül sajnálatos mindaz, ami a MOGYE-n történt az elmúlt években és főleg nemrégiben. Kétségtelen, hogy ott egy olyan törekvésről van szó, melynek egyértelmű célja a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása/felszámolása, azaz olyan hátrányos helyzetbe kívánják hozni az ottani magyar orvos- és gyógyszerészképzést, amelyből soha többé ki nem lábalhat és örökre ki lenne szolgáltatva egy egészen más hozzáállású közösség döntéseinek (amúgy azon az egyetemen, amelyet egykor éppen a magyar nyelvű oktatás érdekében kezdeményeztek elődeink). Ha ilyen konfliktusra nem is került sor a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, bár szomorú tapasztalataink ott is vannak, de végkicsengésében és távlatilag, nem sokkal jobb a helyzet ott sem. Ugyanis, a történelmi előzmények és hagyományok ellenére (ld. 1872 a Kolozsvári Tudományegyetem alapítása) a kolozsvári egyetem magyar közössége nem rendelkezik olyan jogi státusszal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról. Az egyetem chartája ugyanis ezt nem biztosítja. Az új Tanügyi törvény számos vonatkozásban új helyzetet teremtett (ld. Tanügyi törvény 135. cikkely), amelynek vannak ugyan magyar vonatkozásban is árnyoldalai, de számos, számunkra pozitív kitétele van, amellyel élni lehet és élni kell. Ugyanis cseppet sem elvetendőek az úgynevezett multikulturális egyetemek esetében megfogalmazott szervezési struktúrák, melyek segítségével elejét lehetne venni az esetenként burkolt vagy mind nyíltabb konfliktusoknak, anélkül, hogy bárki vesztesnek érezhetné magát! A „departament”-nek nevezett új struktúrák, lehetővé tették, (néhány kivételtől és a MOGYE-n kívül) hogy szakonként úgymond „magyar tagozatok” jöjjenek létre, a teljes értékű magyar oktatás képzetét keltve. Valójában a „departament" csak a magyar nyelvű felsőoktatás alsó lépcsőfoka, amely a mai helyzetnek teremt törvényes keretet, de nem változtat rajta pozitív vonatkozásban, azaz nem lép előre. Holott ezt a törvény lehetővé teszi! Miről is van szó? Arról, hogy igényeinknek megfelelően tartalommal kellene megtölteni a törvény adta lehetőségeket. A törvény a más nyelven történő oktatás számára három szervezési struktúrát határoz meg, a már említett „departamentet", a „vonalat” és a „szekciót”. A „vonal”, az még egy előző ciklusban valójában megvalósult Kolozsváron, amikor minden karon létrejött lényegében egy magyar oktatási struktúra, beleértve a titkárnőket is, de mint olyan a „vonal”, ha mégúgy szerepel is a törvényben, nem egy olyan keret, amely a mához képest többlet jogosítványokat biztosítana. Van azonban egy, a törvény által is biztosított olyan struktúra, amelyik az igazi tagozat, és amelyiknek a neve a már említett „secţie”. A többi szervezeti struktúrával szemben ez valóban tagozat a szó igazi értelmében. Ennek létrejöttekor, a magyar egyetemi közösség tényleg a román egyetemi közösségnek egyenlő partnere lenne, amennyiben ennek létezését kimondja az egyetemi charta. A tényleges egyenlőség abban mutatkozik meg, hogy a törvényalkotó biztosítja a tagozatnak (secţie) az önálló döntési jogot, ugyanis a törvény ezt a szervezési formát egyetemi autonómiával ruházza fel. Ez még nyilván nem az önálló állami magyar egyetem. De számunkra ez lenne/lehetne a tényleges előrelépés az eddigiekhez képest. Mivel az igazi tagozat (secţie) lenne számunkra a ma kérhető minimum, amihez ragaszkodnunk kell, ma jobban mint bármikor. Tehát, enyhén szólva önáltatásnak, mi több becsapásnak érezzük, amikor a MOGYE esetében magyar tagozatról beszélnek, de amikor Kolozsváron is beérik a „departament”-nek nevezett szevezési formával. A marosvásárhelyi-vita megtévesztő és az „elvett helyett visszaadom” taktikával eredményként mutatja fel azt, ami legjobb esetben is, egy helyben topogást jelent, semmi többet. A kérdés: azokon kívül, akik hivatalból ellenzik a magyar felsőotatás működését, annak ellátását megfelelő egzisztenciát és jövőt biztosító jogosítványokkal, kinek áll érdekében megtéveszteni a magyar közvéleményt? A szavakkal játszva, miért nevezzük tagozatnak azt, ami már csak azért sem az, mert nem egy tantárgyat azon nem magyarul tanítanak. Ha már nem sikerült a 21 év alatt tető alá hozni az önálló állami magyar egyetemet, miért félünk ma kérni azt, amit megenged a törvény, azaz előír mint lehetőséget. Miért ez a visszafogottság? Akik tehetnék, miért nem kérik azt, amire van mód? Ennek egyedüli feltétele, hogy az egyetemi chartaban Marosvásárhelyt és Kolozsváron ne csak a „departament" szerepeljen, hanem mint tényleges eredmény a tagozat, azaz a „SECŢIE”, mint a magyar egyetemi közösség szervezeti megjelenítése. Mindezekért felkérünk mindenkit, aki ebben a kérdésben állást foglalhat, és megteheti a megfelelő politikai lépéseket, de azokat is, akik befolyásolni tudják parlamenti képviseletünket, hassanak oda, hogy kérjük azt, ami bennünket törvényileg is megillet, és ami a mai nehéz gazdasági helyzetben enyhítene azon a nyomáson, amely ránehezedik Románia egész társadalmára, sikerélményt biztosítva román és magyar politikai tényezőknek egyaránt. Kolozsvár, 2011. október 31. A levelet aláírják: Adorjáni Dezső, Balázs Márton, Balázs Sándor, Benkő Samu, Boér Ferenc, Bozsó Imre Lehel, Brassai Zoltán, Csávossy György, Csűry Bálint, Dávid Gyula, Dudutz Gyöngyike, Dukrét Géza, Egyed Ákos, Gergely Balázs, Guttmann Mihály, Hollanda Dénes, Izsák Balázs, Jakab Ilona, Jancsó Árpád, Juhász Tamás, Kántor Lajos, Kincses Előd, Kincses Ajatay Mária, Kisgyörguy Zoltán, Kolumbán József, Köllő Gábor, Kötő József, László Bakk Anikó, Lászlóffy Csaba, Máté János, Molnos Lajos, Nagy Tóth Ferenc, Pap Géza, Péter Mihály, Sipos Gábor, Sipos László, Sylvester Lajos, Szász Jenő, Szilágyi István, Toró T. Tibor, Uray Zoltán, Vekov Károly, Wanek Ferenc 2011. november 11.Marosvásárhely: megszólaltak a civilekEgyetemi oktatók július végén és augusztus elején keltezett Vass Leventét támogató leveleit küldte ki az EMNT Maros megyei elnöksége a sajtónak. A fiatal orvost támogatók között Dr. Dávid László, professzor, a Sapientia-EMTE rektora, Dr. Hollanda Dénes, nyugalmazott érdemes professzor, Dr. Székely Gyula, egyetemi tanár, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának dékánja, illetve a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem szenátusának magyar nemzetiségű tanárai szerepelnek. Felsorakozni egyetlen jelölt mellett Dr. Dávid László professzor, a Sapientia-EMTE rektora kijelenti: „dr. Vass Levente rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek az eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek. Képesnek tartja arra, hogy nemcsak megnyerjen egy választást, hanem munkájával „visszaadja mindannyiunk Marosvásárhelyét. „Hiszem, hogy a több mint egy évtizede elveszített kulcsfontosságú tisztséget Marosvásárhely magyarsága 2012-ben visszaszerezheti. De csak akkor, ha képesek vagyunk hinni ebben, és egységesen felsorakozni egyetlen jelölt mellett! Meggyőződése, hogy Vass Levente személyében nemcsak a magyar, hanem Marosvásárhely román közössége is egy tisztességes, felkészült, közös városunkat becsülettel szolgáló és új megoldásokra nyitott polgármestert fog nyerni! „Remélem, hogy (…) olyasfajta megújulás indul el közképviseletünkben, amely visszaadhatja a város széteső magyar közösségének önbizalmát és erejét. Vass Levente a legrátermettebb Dr. Hollanda Dénes nyugalmazott érdemes professzor szerint a jövő évi helyhatósági választás lehet talán az utolsó lehetőség arra, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. Sikeres azonban csak akkor lehet, ha képesek leszünk összefogni, megfelelő számban részt venni a polgármesteri tisztség betöltésére kiírt választáson, és a közösen elfogadott polgármesterjelöltre szavaznunk. „Nagyon fontos a polgármesterjelölt személyének elfogadása a vásárhelyi magyar lakosság részéről. Vass Leventét az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar diákszervezetének egyik legrátermettebb elnökeként ismertem meg. Már diákkorában jelentős eredményeket ért el mind a diákszervezet irányításában, mind a szervezet érdekeinek képviseletében, az egyetem szenátusában. Úgy gondolom, rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek birtokában egy modern városvezetést tud biztosítani, képes lesz eleget tenni a polgármesteri beosztás kihívásainak, szembenézni és megoldani a város lakóinak problémáit – írja egyebek között a város díszpolgára, Hollanda Dénes. Új szemlélet a városvezetésben Dr. Székely Gyula egyetemi tanár, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok karának dékánja szerint „dr. Vass Levente urológus szakorvos, egyetemi oktató rendelkezik azokkal az erényekkel, energiával, szakértelemmel, amelyek egy eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek. Dr. Vass Levente diákként, gyakorló orvosként és oktatóként is bizonyította, hogy a rábízott feladatokat képes lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon elvégezni, a kihívásokkal szembenézni, életfelfogása pedig erősíti azt a közösséget, amelynek élére áll. Jelleme, kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége kitűnő, emberismerete, gondolkodásmódja kiegyensúlyozott személyiséggé teszi. „Büszkén felvállaljuk dr. Vass Levente kollégánkat" A Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem szenátusának magyar nemzetiségű tagjai – prof. dr. Ábrám Zoltán, prof. dr. Egyed Zs. Imre, prof. dr. Kovács Dezső, prof. dr. Nagy Örs, prof. dr. Szabó Béla, prof. dr. Szilágyi Tibor, dr. Lőrinczi Zoltán, dr. Szatmári Szabolcs, dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok – közleményben nyilvánították ki, hogy támogatják Vass Leventét. Megítélésük szerint Vass Levente mindazon kvalitásokkal rendelkezik, amelyek egy eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek. „Mi, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem tanárai, büszkén felvállaljuk dr. Vass Levente kollégánkat, és tisztelettel felkérjük Marosvásárhely magyarságát, illetve a magyarság érdekeit képviselő politikai szervezeteket, testületeket, valamint az egyházi és civil szervezeteket, támogassák bizalommal jelölését a polgármesteri tisztségre! Meggyőződésünk, hogy ezt a több mint egy évtizede elveszített kulcsfontosságú tisztséget Marosvásárhely magyarsága 2012-ben visszaszerezheti, amennyiben képesek vagyunk egységesen felsorakozni egyetlen magyar jelölt mögött! – áll a MOGYE szenátusának magyar ajkú tanárai által aláírt felhívásban. Erdély.ma 2012. január 18.EMNP Marosvásárhelyen isJanuár 17-én, kedden sajtótájékoztatón mutatkozott be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétfő este megalakult szervezetének vezetősége. Az elnök Portik Vilmos, eddig a Maros megyei EMNT közkapcsolatokért felelős elnökségi tagja volt, alelnökök: Kali István jogász és Angi Balázs informatikus, elnökségi tagok: Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanár és Mátyás Attila technikus. Hollanda Dénes elmondta, amikor úgy döntött, hogy beáll a pártba és vezetői szerepet vállal, azért tette, mert úgy gondolja, csak akkor lehet az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságot visszatéríteni arra az útra, amelyen a ’90-es évek elején elindult, ha erkölcsileg tiszta, a régi rendszert nem kiszolgáló, nem zsarolható emberek vállalnak politikai szerepet. “Ezek a fiatalok nem voltak a régi rendszer kiszolgálói, én magam soha nem fogadtam el egy cigaretta értékű csúszópénzt sem. Ez a vezetőség tiszta lappal indul, remélem, elérik, hogy a vásárhelyi magyarság melléjük álljon” – jelentette ki. Kali István emlékeztetett a decemberben az RMDSZ-szel közösen megtartott sajtótájékoztatóra, amelyen bemutatták az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltjét, és amelyen bejelentették, hogy a közös koalíciós szerződést a párt fogja aláírni. Reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sor kerül rá. A tagságuk meghívásos alapon bővül, tudtuk meg továbbá, illetve azt is, hogy szombaton részt vesznek az MPP által szervezett, a magyar kormánnyal szolidarizáló mítingen. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 29.Akkreditálták a Sapientia-egyetemetMegszavazta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditálását tegnap a képviselőház. A magyar felsőoktatási intézmény akkreditálásában a képviselőházé volt az utolsó szó, a szenátus már múlt év decemberében rábólintott a törvénytervezetre. Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok nem vettek részt a gyűlésen, a 172 jelen lévő honatya közül hárman a törvénytervezet ellen szavaztak, heten pedig tartózkodtak. Ezzel lezártnak tekinthető az intézmény amúgy is szokatlanul hosszúra nyúlt akkreditációs folyamata. Ünneplő intézményvezetők. Dávid László rektror, Hollanda Dénes egykori és Tonk Márton jelenlegi dékán A hír örömére tegnap délután az egyetem mindhárom székhelyén – Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Csíkszeredában – pezsgőt bontottak, és diákjaikkal koccintottak az oktatók. A parlamenti döntést követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a szövetség valamennyi tisztségviselőjének, akik az évek során hozzájárultak a nemzeti ügynek tartott Sapientia akkreditálásához. „Az erdélyi magyar közösség számára egy olyan intézményt sikerült hivatalosan elfogadottá tennünk, amely hosszú évtizedekre meghatározza sorsunk és jövőnk alakulását” – nyilatkozta a szövetségi elnök. Dávid László: a következő lépésen gondolkodunk Tizenegy év kemény munkájának az eredményeként értékelte a tegnapi napot Dávid László, az egyetem rektora. Szerinte a romániai magyarság életében a Sapientia akkreditálása nemcsak a 2012-es év, hanem az utóbbi huszonkét év egyik legfontosabb eseménye. A rektor tegnap már a következő lépéseken gondolkodott. Mint mondotta, most már a mesterképzés és a doktoriskola szervezésén kell hogy dolgozzanak. „Tudtuk, hogy megérdemeljük az akkreditációt. Lezárult egy szakasz, amely nem volt könnyű, de ami következik, talán még nehezebb lesz. Az igazi eredmények majd évtizedek múltán mérhetők, miután több nemzedék is kikerül egyetemünk padjaiból” – értékelte a helyzetet a Krónikának nyilatkozó rektor. Kérdésünkre, hogy ennyi várakozás után nem feltűnő, hogy éppen a választási kampány küszöbén szavazza meg a parlament az erdélyi magyar egyetem akkreditációját, Dávid úgy vélte, a közelgő választások mindenképpen siettették az eredményt. „Minden politikus úgy érzi, ez az az időszak, amikor oda kell figyelnie az eredményekre. Ettől függetlenül úgy érzem, a Sapientia ügye nem politikai ügy, hanem mindanynyiunk közös kisebbségi ügye. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe valamennyiünk közös jövője van bekódolva” – fogalmazott Dávid László. A szinte váratlan esemény miatt a rektor kénytelen volt egy órával elhalasztani magyarországi utazását. Dávid előbb tanár kollégáival, majd a diákokkal koccintott. Hollanda Dénes: életem legszebb születésnapja Hollanda Dénesnek, az egyetem megálmodójának és első dékánjának – aki tegnap utódjával, Székely Gyulával és Dávid Lászlóval ünnepelt – szinte nem jött hogy higgye, hogy végre eljött az akkreditáció napja. „Nyugodtan kimondhatom: életem legszebb születésnapja a mai – mondta el lapunknak a 73. évét töltő professzor. – Már a ’90-es évek elejétől erre tettem fel mindent; hittem és tudtam, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van egy önálló műszaki egyetemre.” A Sapientia létrejöttét a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt uralkodó magyarellenes hangulat is elősegítette. Hollanda Dénesben akkor fogalmazódott meg a magyar egyetem létrehozásának fontossága, amikor kisebbségellenes gesztusaikkal, egyes román kollégái ellehetetlenítették a magyar tanárok és diákok létét a Petru Maior Műszaki Egyetemen. A professzor húsz évvel ezelőtti álmát annak idején sokan még azok közül is megmosolyogták, akik jelenleg a Sapientia legnagyobb pártolójának vallják magukat. „Ha az év elején kérdezett volna, hiszem-e, hogy február végére a parlament is megszavazza a hitelesítést, nemmel válaszoltam volna. Pedig már rég eljött egyetemünk akkreditációjának az ideje” – vélekedett az EMTE első dékánja. Azt már csak viccesen tette hozzá, hogy a román politikusok számára valószínűleg azért vált oly sürgőssé a végső szavazás, hogy az RMDSZ-t a koalícióban tudják tartani. Hollanda megítélésében a végső igen legalább két évet késett, jelentősen hátráltatva az intézmény fejlesztését. „Megszoktuk, hogy nekünk kétszer annyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy valamit elérjünk” – nyugtázta az egyetemi tanár. A magyar kormány is nagy örömmel értesült az elismerésről – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár. „A Sapientián folyó komoly szakmai munka eredménye a döntés, amelynek értelmében román állami támogatásban részesülhet. Reméljük, hogy ezek a források is meg fognak nyílni a Sapientia számára, hiszen az onnan kikerülő szakemberek is gazdagítják Románia gazdaságát” – fogalmazott Répás Zsuzsanna. A Sapientia akkreditálása azt jelenti, hogy az egyetemet teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, és joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatja. A szenátus plénuma már 2011 decemberében jelentős szavazati többséggel döntött a hitelesítés mellett. A kormány tavaly szeptember elsején fogadta el a Sapientia EMTE akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. A Boc-kabinet döntésére egy évvel azt követően került sor, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) 2010 júliusában jóváhagyta az egyetem intézményes elismerését. A felmérések során bebizonyosodott, hogy a Sapientia teljesít minden követelményt, ezért az ARACIS tizennégy szak, valamint az intézmény akkreditációját javasolta. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit a magyar kormány támogatásával, a felsőoktatási intézménynek Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is vannak karai. A magyar kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza a magyar tudományegyetemet. Az ehhez szükséges forrásokat a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséből különítették el. A Sapientia EMTE 11. tanévét kezdte meg tavaly szeptemberben, a három oktatási helyszínen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron az egyetemnek négy kara működik, amelyek keretében 27 alapképzési szakon tanulhat magyar nyelven csaknem kétezer hallgató. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. március 1.Történelmi lehetőség az oktatásban – Valóra vált egy nagy álomEzekkel a mondatokkal illette dr. Hollanda Dénes professzor, a Sapientia EMTE alapító tagja, a marosvásárhelyi campus megálmodója és volt rektora azt a képviselőházi döntést, amelynek alapján hivatalossá vált az egyetem akkreditációja. Ebből az alkalomból tartottak sajtótájékoztatót tegnap az egyetem szenátusi termében: dr. Hollanda Dénes volt rektor mellett Kató Béla lelkipásztor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Dávid László, az egyetem rektora és Székely Gyula dékán. Mindenekelőtt Kató Béla kifejtette, „normális országban” nem kellett volna abba a „kényszerhelyzetbe” kerüljön a kisebbség, hogy egy hosszú folyamat során önálló magánoktatási intézményt kelljen létrehozni. Amint a jelen események is tanúsítják, a többség továbbra sem fogékony a romániai magyarság jogos igényeire, arra, hogy anyanyelven tanuljon minden szinten. Jó döntés volt az, amikor 11 évvel ezelőtt több marosvásárhelyi egyetemi oktató elhatározta, hogy önálló felsőfokú intézményt hoz létre, bölcs döntés volt a magyar kormány részéről, amikor felvállalta ennek támogatását. S az is igazolást nyert, hogy a történelmi egyházak teremtették meg az intézményes hátteret, amely az intézményi és a tulajdonképpeni építkezést biztosította. S ehhez kellett a dr. Hollanda Dénes neve által fémjelzett szakmai, tanári közösség, amely a szellemi erőt jelentette a hosszú folyamat alatt. Az elmúlt időszakban voltak sikerek, kudarcok és az anyaországi, meg a hazai politikai élet szereplői megpróbálták kisajátítani maguknak érdemeiket –, de mindezektől eltekintve egy a lényeg: összefogás nélkül nem jött volna létre Sapientia, nem jutott volna el ehhez a történelmi pillanathoz. A küzdelmet megnyertük! – jelentette ki Kató Béla, s az elkövetkezendő időszak fontos feladata lesz az erdélyi értelmiség nevelése és itthontartása. Dr. Dávid László tényszerű információkkal egészítette ki mindazt, ami Kató Béla elmondott. Kifejtette, 11 évvel ezelőtt négy magyar tannyelvű műszaki szak beindításával próbálkoztak a Petru Maior Egyetemen, ezt az akkori egyetemi vezetőség nem tette lehetővé, ez indította el azt a folyamatot, amelynek a keddi képviselőházi döntés jelentette a végét, amikor jogerőre emelkedett az akkreditáció a 2010. július 22-i szakmai döntést, illetve a szenátusban 2011. augusztus 31-én hozott jóváhagyást követően. Ez új fejezetet nyit az intézmény építésében is, hiszen ezentúl kibővíthetik a szakokat és beindíthatják a mesterképzést is, ami egyben romániai premier lesz, hiszen külföldi egyetemekkel közösen folyik majd az oktatás, ami azt jelenti hogy a diák egy évet Erdélyben, egyet pedig a partneregyetemen tanulhat majd. A Sapienta EMTE mindenképpen arra fog törekedni, hogy szolgáltató oktató intézmény szintjéről a kiváló kutatói státust nyerje el. Erre megvannak a feltételek, hiszen a 27 hektáros campus lehetővé teszi, hogy újabb, az említett rendeltetésnek megfelelő épületeket is felhúzzanak és sikerült egy olyan tanári gárdát kialakítani, amelynek segítségével a diákok méltan vehetik fel a nemes küzdelmet bármely nyugati egyetemmel. Ehhez azonban továbbra is számítanak a román állam jogos támogatására – mondta a rektor. Székely Gyula dékán fontosnak tartotta az oktatás minőségének a folyamatos javítását. Kihelyezett mesterkurzusok lesznek Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a középiskolai jelenlétre is. Különböző közkapcsolati rendezvényekkel próbálják népszerűsíteni majd az egyetemet, hogy a potenciális diákokat céltudatosan irányítsák a szakok fele. S legjobb lenne, ha a Sapientia Nobel-díjas professzort „nevelne ki”, hiszen ez már garantálná a világhírnevet is. Dr. Hollanda Dénes az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hatalmas dolgokat lehet megvalósítani, ha van akarat. „Merjünk nagyot álmodni és hinni azt, hogy ez meg is valósulhat” – mondta, majd hozzáfűzte, az erdélyi magyarság úgy teremthet jobb jövőt, ha kezébe veszi a sorsát és addig küzd, kínkeservesen is, míg eléri a célját. A Sapientiának példamutató értéke van. A továbbiakban a professzorok az újságírók kérdéseire válaszolva, az oktatás minőségéről, a további tervekről szóltak. Ezekre még visszatérünk a későbbiekben. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2012. március 23.Írásbeli figyelmeztetést kapott Brassai Attila, a MOGYE oktatójaÍrásbeli figyelmeztetésben részesítette a MOGYE etikai bizottsága Brassai Attila tanárt, aki az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal. Továbbra sincs nyugalom a MOGYE háza táján Továbbra sincs nyugalom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) háza táján. Csütörtökön újabb közmeghallgatást szerveztek a magyar karok létrehozására vonatkozó kormányhatározat-tervezet kapcsán. Miután egy nappal korábban a szakszervezeti vezetők nevezték törvényellenesnek a kormány lépését, csütörtökön az egyetemen összegyűlt román oktatók és politikusok fejtették ki hasonló véleményüket. Közben az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetésben részesítette Brassai Attilát, aki az elmúlt év novemberében Strasbourgban, az Európai Parlament előtt ismertette a magyar nyelvű oktatás helyzetét. A testület – melynek mindössze egyetlen magyar tagja van – úgy vélte: a múlt év novemberében a Strasbourgba látogató Brassai professzor „rossz szolgálatot tett” az egyetemnek. Eközben a szenátus magyar tagjai levélben tiltakoztak a leköszönő rektor, Constantin Copotoiu alaptalan vádaskodásai ellen. Az aláírók szerint nem igaz, hogy egyes magyar tanárok nem hajlandók románul beszélni a román nemzetiségű diákokkal. Mint ismeretes, Brassai Attila 2011. november 17-én, az Európai Parlamentben ismertette az erdélyi magyarság huszonkét éve tartó küzdelmét, amely a Ceauşescu-diktatúra idején megszüntetett önálló magyar állami egyetem, illetve a magyar nyelvű karok visszaállítását célozza. A professzor – aki egyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke is – elmondta, hogy a MOGYE román többségű vezetősége nem tartja be az érvényben lévő jogszabályokat, így önkényesen gátolja, hogy önálló magyar tagozat keretében, magyar nyelven folyhasson orvosképzés Erdélyben. Brassait a múlt héten hallgatta meg az etikai bizottság, az egyetem vezetősége pedig szerdán közölte vele a döntést. „Ez előre megfontolt megtorlás volt, hisz a bizottság az én esetemben nem ismerte az ártatlanság vélelmét, arról nem is beszélve, hogy semmiféle bizonyíték nem állt a rendelkezésükre abból, amit én Strasbourgban tettem vagy mondtam. Olyasmikkel jöttek, hogy olvasták az egyik román újságban, hogy a magyar lapban megjelent, hogy egy francia politikus azt kérdezte tőlem, hogy…, és így tovább, és így tovább. Egyenesen nevetséges” – vélekedett lapunknak Brassai Attila a Constantin Copotoiu leköszönő rektor által aláírt figyelmeztetésről. Alaptalanul vádol Copotoiu A szenátus volt magyar tagjai, akiket az oktatói közösség a mai napig is a magyarság szószólóinak tart, tiltakozással fordultak az egyetem vezetőségéhez, cáfolva Constantin Copotoiu volt rektor legújabb vádjait. A leköszönő intézményvezető a hét elején azt állította a magyar oktatókról, hogy a gyakorlatokon némelyikük nem hajlandó románul megszólalni, és a magyar nyelv elsajátítására kötelezi a román nemzetiségű diákokat. Copotoiu szerint a magyar professzorok a diploma megszerzéséhez is feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. „Veszélyesnek tartjuk az efféle alaptalan, bizonyítékok híján tett kijelentéseket. Etnikum közötti feszültséget kelthetnek, és befolyásolhatják a MOGYE gondjait megoldandó kormányrendeletre összpontosuló közvéleményt” – írják a magyar tanügyi káderek. A Benedek Imre vezette kardiológiai klinika munkatársai még a hét első felében reagáltak a volt rektor vádjaira. Valamennyi – magyar és román – munkatárs által aláírt levélben rámutatnak, hogy az ott dolgozó egyetemi oktatók minden egyes diákkal és beteggel a maga anyanyelvén beszélnek, a gyakorlati órákat pedig románul tartják. A tiltakozó levél is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a Copotoiu által emlegetett egyetemi klinikákon szinte nincs is magyar nemzetiségű orvosprofesszor, aki esetleg más nyelven szólhat a román diákhoz, mint az állam nyelvén. Egyik példaként éppen az exrektor által vezetett sebészetet hozzák fel, amelynek egyetlen magyar egyetemi oktató alkalmazottja sincs. „Mi románul is, magyarul is elmondjuk, főként, ha van erre igény. Nem értem, mi lenne ebben a kivetnivaló? Annál is inkább, mivel így tettek az én tanáraim is annak idején, a ’89 előtti időszakban” – mondta el a Krónikának a levél egyik aláírója, Sipos Emese egyetemi docens. „Előre gyártott” közmeghallgatás Szintén csütörtökön egy újabb közmeghallgatást szerveztek az egyetemen, amelyen zömében román oktatók és politikusok vettek részt. A magyar tanárok ezúttal is távol maradtak, ott volt és felszólalt viszont Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE korábbi marosvásárhelyi dékánja, Kincses Előd jogász és Peti András városi tanácsos. Ezzel a témával foglalkozott egyébként csütörtökön Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki elítélte és „veszélyesnek” nevezte „az egyetem illegitim vezetőségének” a fellépését. „Nem tudjuk a törvény betartása érdekében szót emelő emberek felelősségre vonását elfogadni, és ki fogunk állni mellettük, akár Brüsszelben is” – mondta a néppárt elnöke. Hozzátette: nem csoda, hogy a schengeni kapu nem nyílik ki Románia előtt, ha az ország képtelen saját törvényeit betartani. A közmeghallgatáson felszólaló román politikusok többsége – az egyre magyarellenesebb hangot megütő – Cornel Brişcaru, Alexandru Petru Frătean és Ciprian Dobre azt próbálták bizonygatni, hogy mennyire káros következményei lehetnek a kormányhatározat életbelépésének. Ezúttal is törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltottak. Őket már csak az egyetemi tanárok szárnyalták túl. Silvia Duşa, Vasile Boloş, Florin Buicu, Ioan Pascu, Ioan Rus, akik szerint a magyar kar létrejötte a román nemzeti vagyon elorzásával és az állam nyelvének a meggyalázásával egyenlő. A megye korábbi prefektusa, a liberális Ciprian Dobre folytonos bekiáltásokkal próbálta megzavarni az RMDSZ nevében felszólaló Peti Andrást. Amikor a szövetség képviselője kijelentette, hogy ez a közvita is politikai síkon folyik, Dobre és társai nevetéssel, hangoskodással és tapssal szakították félbe. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
