Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2006. október 17.
Közös projektek és programok indítását, illetve lebonyolítását célozza a Kisebbségi Ifjak Kezdeményező Csoportja, amely a romániai kisebbségek szervezetei ifjúsági képviselőinek sinaiai találkozóján alakult meg. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, MIÉRT-elnök elmondta: tervbe vették egy közös kiadvány megjelentetését, amelyet elektronikus és nyomtatott formában szeretnének terjeszteni. A kiadvány a többségi nemzet számára nyújthatna betekintést a kisebbségek életébe. Egy másik projekt egy közös honlap, illetve linktár elkészítése lenne. A kezdeményező csoport 2007 nyarára egy olyan tábor létrehozását tervezi, amelyen találkozót adhatna egymásnak az ország minél több nemzete és kultúrája. /Horváth István: Kisebbségi ifjak kezdeményező csoportja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2006. november 9.
Akárcsak az ország megyeszékhelyeinek többségében Csíkszeredában is megoldatlan, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen bejuthassanak bizonyos közintézményekbe vagy nyilvános helyekre. Az 1990-ben megalakult Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke, Fikó Csaba elmondta, 1991-ben céget is alapítottak, a Handicap Kft.-t, amely gyertyaöntő műhelyt és egy varrodát működtet; e két műhelyben állandó jelleggel 8-9 ember dolgozik. Gyergyószentmiklóson folyamatosan akadályba ütköznek a testi fogyatékkal élők. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan hivatalos intézmény, ahová akadálymentesen bejuthatnának a mozgássérültek. /Horváth István: „Fogyatékos” figyelem fogyatékkal élőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2006. november 9.
Parajdnak gazdag az irodalma. A világháló is bőséges információt kínál, több kulturális vagy turisztikai, önkormányzati stb. portál csábít a Sóvidék jelentős nagyközségének meglátogatására. Parajd nagy adattára Csiki Zoltán – Horváth István – Ozsváth Pál – Vécsei András: Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából (Corvin Kiadó, Déva, 2006) című hatszáz oldalas munka, a település és a környező falvak „bibliája”, amely helytörténeti kézikönyv és turisztikai kalauz egyben. A könyv megismertet a sóbányászat történetével, Parajd, a két Sófalva és a tanyák, tanyabokrok, az egyházak, iskolák történetével, a Sóvidék élő nyelvével. Csiki Zoltán magyartanár a kötet szerkesztője. /B.D.: Parajd világi bibliája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2006. november 13.
A népi kultúrákban, ezen belül a magyar folklórkincsben, közelebbről a népmesékben föllelhető szimbólumokról és ezek jelentéséről tartott Csíkszeredában előadást Jankovics Marcell budapesti animációs filmrendező. Filmtémáiban leginkább a magyar népmesékből, grafikai megoldásokban a magyar népi hagyományokból táplálkozik. /Horváth István: Szimbólumok, rejtett jelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. november 15.
Tizenketten jelentkeztek, de csak négyen jelentek meg a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság és a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) által Csíkszeredában szervezett román nyelvtanfolyamon. Csedő Zsófia, az igazgatóság vezetője elmondta, a gyér érdeklődésnek elsősorban technikai okai voltak. A heti egy alkalommal, román anyanyelvű tanár közreműködésével tartott tanfolyam leginkább azoknak a székelyföldi fiataloknak szól, akik tanulmányaikat külföldön végezték, vagy pedig itthon, a középiskola befejezte után nem volt alkalmuk gyakorolni az állam nyelvét. /Horváth István: Balul rajtolt a román kurzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 20.
A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20
2006. november 20.
Csíkszeredában tartották a IX. Prímástalálkozót. A Szamosújvárról érkezett Gherman József a Pacsirtát fordítva tartott hegedűvel is eljátszotta, majd a vonót a combjához szorítva, immár a hegedűjét húzogatva rajta, adta elő Ciprian Porumbescu közismert szerzeményét. Fellépett többek között a péterlaki Csiszár Aladár és zenekara, a nemzetközi sikernek örvendő gyimesi Zerkula János, továbbá Varga István Csipás és zenekara. /Horváth István: Prímásbravúrok Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2006. november 23.
Nem hozott eredményt a Hargita-Bákó megyeközi vegyes bizottság Úz völgyi határjárása. Céljuk a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) és a hargitai Csíkszentmárton község tényleges közigazgatási határának megállapítása lett volna, az Úz völgyi ifjúsági tábor tulajdonjogi viszonyának tisztázására. Márton Edit, a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal főmérnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábbi térképekkel, telekkönyvi kimutatásokkal igazolta: Úz völgye Szentmárton községhez tartozik, de Dormánfalva polgármestere szintén régi térképekre hivatkozva próbálta ezt cáfolni. Ezért Csíkszentmárton a közigazgatási bírósághoz fordul. /Horváth István: A Bákó és a Hargita megyeiek nem tudtak megegyezni az Úz völgyi táborról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2006. december 14.
A csíkszeredai Máthé Zoltán gyergyóremetei terve nyerte Bukarestben a 2006-os Építészeti Biennálé egyik különdíját. Nyert egy másik erdélyi is, Kim Attila, belsőépítészet kategóriában. Máthé Zoltán egyetemi tanulmányait 1987-ben Bukarestben végezte, a Ion Mincu Építészeti Egyetemen. /Horváth István: Interjú Máthé Zoltánnal, a 2006-os Építészeti Biennálé különdíjasával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2007. január 8.
„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2007. január 19.
Még a pótszékek is elfogytak, akkora volt az érdeklődés a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Góbévirtus című előadásán. Az előadás a farsangi mulatságokat idézte fel táncban és zenében a csíkszeredai közönség előtt. /Horváth István: Ördöngös farsangvirtus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2007. január 21.
Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./
2007. március 3.
Az RMDSZ-kongresszuson bemutatásra kerülő tanulmánykötet, Csata István és Kiss Tamás Népesedési perspektívák című könyve az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása. Kiss Tamás demográfus kifejtette, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Demográfiai Munkacsoportja 2002-ben alakult meg. A szóban forgó kötet bizonyos szempontból összegzi az itt folyó kutatások eredményeit. A szerzők mások eredményeire is építhettek, például Szilágyi N. Sándoréra, aki az asszimilációval, vegyes házassággal kapcsolatos fogalmi rendszert dolgozta ki, vagy Horváth István migrációs kutatásaira. A szerzők munkájukban négy forgatókönyvet tárgyalnak. Létezik egy alapváltozat, egy másik, amelyik jobb termékenységi és halandósági viszonyokkal számol, és egy harmadik, ami kedvezőtlen értékekkel számol. A negyedikben a kutatók nem számolnak a migráció hatásaival. Az utolsó modell nem realisztikus, de összehasonlítva a többivel, képet ad arról, hogy mekkora is lesz az elvándorlás hatása. A számítások szerint a bánsági és dél-erdélyi szórvány-területeken a legrosszabb helyzet, ahol magyar népesség 30 év alatt várhatóan megfeleződik. Ezeken a területeken a magyarok többsége vegyes házasságot köt. Elképzelhető, hogy 30 év múlva a homogén magyar házasságokon belül sem lesz mindig lehetséges a magyar identitás újrateremtése. Kolozsváron a magyarok elvándorlása tekintetében kedvezőtlen helyzetben van a város. Ezen a dolgon enyhít, hogy talán ez az egyetlen olyan központ, ahova jelentős mértékben érkeznek más régiókból fiatalok. A magyarok többsége nem vegyes házasságokban él, de egy szignifikáns kisebbség román párt választ magának. Ez a házasulandók, házasok egynegyedét, sőt az utóbbi években 30 százalékát teszi ki. Kolozsváron a vegyes házasságokból inkább a román irányba mozdulnak el a gyermekek. Más régiókban ez másképp van, Székelyföldön és a határmentén a vegyes családokon belüli etnikai szocializáció sokkal kiegyenlítettebb. Kolozsváron az oktatási rendszernek kulcs szerepe van a magyar életvilágok, közösségek újratermelődésében. Azért az iskola a fő pillér, mert a munkahelyek többnyire vegyesek, a magyarok kis százaléka dolgozik magyar vállalkozásokban, vagy magyarként jellemezhető munkahelyeken. A szerzők kiemelten kezelték a különböző iskolai szintekre, tehát az elemi, általános- és középiskolai szintekre belépő népesség számának a nyomon követését. 1989–93 között 3–4 év alatt a születések száma mint a románoknál, mind a romániai magyaroknál, rövid idő alatt negyven százalékkal csökkent, ami az oktatási rendszert érzékenyen érintette. Ez a hullám először az elemi iskolákon, majd az általános iskolákon vonult át. Most hullámzik át a középiskolákon, a 2008–2009-es tanévtől kezdődően pedig az egyetemista korú populáció fog negyven százalékkal csökkeni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi helyszámokkal a romániai magyar felsőoktatási rendszer nem lesz fenntartható. Ugyanakkor az egyetemek számára újabb bonyodalmat jelent Románia csatlakozása az Európai Unióhoz. A kutatás szerint a jelenlegi választási rendszerben a következő harminc évben adottak a demográfiai feltételek egy egységes politikai parlamenti képviselethez. A magyar választók jelenleg 6,9 százalékos aránya ahhoz nem elég, hogy több magyar politikai szervezet is jelen legyen a törvényhozásban. /Mihály Zsombor: Népesedési perspektíváink. Beszélgetés Kiss Tamás demográfussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 3.
Utolsó könyvét már nem vehette kezébe Sütő András, a Létvégi hajrában című szövegösszeállítás halála után, nemrég jelent meg Debrecenben a Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában. (Szerkesztette, a jegyzeteket írta Ablonczy László és Cs. Nagy Ibolya.) A vaskos kötetben olvasható esszék, interjúk, születésnapi köszöntők, laudációk, levelek döntő többségükben az utóbbi években keletkeztek, mikor a testet-szellemet bénító gyilkos betegség nagyobb vállalkozásba való bocsátkozást immáron nem engedélyeztek Sütő András számára. A Létvégi hajrában darabjai Sütő András mindig eleven szellemi érdeklődésének, tájékozódásának dokumentumai. Újból meg újból figyelmeztetett a feledhetetlen szülőföld, a létükben s anyanyelvükben olyannyira fenyegetett mezőségi magyar szórványok gondjaira. Hittel vallotta, hogy mifelénk, ezeken a tájakon az íróembernek nagy hagyományokban gyökerező erkölcsi kötelezettsége a közügyek teherviselése tollal és szóval, azonosulással idézvén Németh Lászlót: ,,Nem akarok csak művész lenni. Egy író, aki csak szép: szajha. ” 2002-ben mondta Sütő egy interjúban: ,,Az írástudó nem fordíthatja el fejét a saját népétől. Ez itt olyan világ, amelyben író, költő, színész, művész maga is felelős azért, hogy olvasóinak, közönségének tömege megmarad-e, vagy megsemmisül a történelem olvasztókemencéiben. Ez itt olyan világ, amelyben vissza kell szereznünk mindazt, amit 80 év alatt elvettek tőlünk. Ez itt olyan világ, amelyben először közösségileg kell átvészelnünk a viharos időket, hogy azután majd jobban őrizhessük az individuum szentségét is. ” Sütő András soha nem rejtette véka alá eszményeit, néphez-nemzethez való szoros kötődését. A kötetben a szóban forgó nevekkel érzékeltethető Sütő András írói műhelyének légköre. A recenzens, Nagy Pál sorolta a könyvből: Illyés Gyula, Czine Mihály, Kemény János, Bözödi György, Horváth István, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Görömbei András, Beke György, Domokos Géza, Farkas Árpád, Sára Sándor, Romsics Ignác, Szekér Endre, Pintér Lajos, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Bogdán László többek között, de Antall József is. 2002-ben, a 75. születésnapja alkalmával rendezett soproni ünnepségen többek között így szólt a jelenlévőkhöz Sütő András: ,,Azzal vigasztalom magam, hogy az erdélyi magyarság eszméletében én is őrző lehettem a strázsán. ” /Nagy Pál: Aki őrző lehetett a strázsán (Olvasólámpa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2007. március 16.
„Merjünk álmodni és hinni. Merjük megálmodni vágyainkat, és utána próbáljuk is azokat megvalósítani” – buzdított Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepség vezérszónoka, Borbély László, területrendezési miniszter. Leszögezte: 17 év után sem elég érett Románia egy igazi demokráciára. A hagyományőrző csoportok felvonulásával kezdődött március 15-ének megünneplése Kézdivásárhelyen. Török Sándor polgármester és Nagy Zsolt, informatikai és távközlési miniszter mondtak beszédet. A miniszter kiemelte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a haladás, modernizáció mellett a hagyományok megőrzése. Sepsiszentgyörgyön is felvonultak hagyományőrzők, majd beszédet mondott Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és Albert Álmos polgármester. „1848-49-ben nemcsak a magyar szabadságért folytak a harcok, hanem a világ szabadságáért is” – mondta Nagy Zsolt miniszter a Nyergestetőn tartott megemlékező ünnepségen. /Bögözi Attila, Domokos Péter, Horváth István: „Egy igazi európai tavaszt ünnepelhetünk“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. március 17.
Horváth Arany közíró, Horváth István /1907-1977/ költő lánya elmondta, hogy apad szülőfaluja, Magyarózd lakossága. Múlt évben tizenöt halottat kísértek a temetőbe. Az utóbbi húsz esztendőben a fiatalok rendre elhagyták a szülőfalut, ahová a XII. században letelepedtek, és éltek századokon át. Horváth István házát fel kell újítani, ehhez a Horváth István Alapítvány gondozásában lévő összeget a háromszorosára kell növelni. Több helyre nyújtottak be pályázatot. A századik születésnapra készülve Horváth Arany apjának nagy munkáját, a Magyarózdi toronyalját adta volna ki újra, de az olyan sokba kerül, hogy akkor a ház tatarozására, újraépítésére gondolni sem lehetne. Nagy Pál, irodalomtörténésszel emlékkönyvet készítenek elő. A Horváth István Alapítvány következő rendezvénye májusban lesz, újra találkoznak a költészet rajongói, a fiatal előadók Magyarózdon, hagyományossá vált ez az ünnep. A nyári Magyarózdi találkozó-szimpózium se marad el. /Bölöni Domokos: Magyarózdi gondolatok (Beszélgetés Horváth Arany közíróval, Horváth István költő lányával) = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. április 17.
Három közös projektet szeretne megvalósítani az idén is a MIÉRT és a Környezetvédelmi Minisztérium. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette, az egyik projekt a Neumann informatikai tábor lenne, amelynek központi témája, akárcsak tavaly, idén is a környezetvédelem lesz. A minisztérium és a tárca közösen szervezné a Félsziget Fesztivált és azt a környezetvédelmi konferenciát, amelybe a romániai magyar civil szervezeteket is bevonnák. A sajtótájékoztatón Korodi kiemelt néhány, Hargita megyét is érintő lehetőséget, mint például az ivóvíz- és szennyvíz-csatornázási rendszer felújítására lehívható európai uniós pénzeket, amelyek akár a 80- 100 milliót is elérhetik. A miniszter beszélt a Hargita megyei, valamint a Szépvíz patak árvízvédelmi töltéseinek megerősítéséről, és az udvarhelyszéki árvízvédelmi munkálatok mielőbbi elkezdésének sürgősségéről. /Horváth István: Közös környezetvédelmi projektek a MIÉRT-tel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2007. május 11.
Folynak a sapientiás egyetemi napok Csíkszeredában. Megtartották a 2006-os egyetemi napok filmbemutatóját, majd csapatportya következett. A város főterén, a „Tapstéren” reggeli torna várta a hallgatókat, majd egyetemi nyílt nap kezdődött. Bemutatkozott a tizenöt öntevékeny kör. /Horváth István: Reggeli torna és csapatportya. Zajlanak a Sapientia Egyetemi Napok Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Hatodik alkalommal szervez sapientiás egyetemi napokat az oktatási intézmény csíkszeredai karainak Hallgatói Önkormányzata. A többnapos rendezvény célja kettős: hasznos programokat nyújtani az egyetemistáknak és nyitni a város lakói felé – mondta Fogarasi Attila-Levente főszervező, hallgató. /Kozán István: Elkezdődtek az egyetemi napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./
2007. május 14.
Május 14-én kezdődik Csíkszeredában a Film. Dok román-magyar dokumentumfilm-fesztivál. A Romániában egyedülálló rendezvényt második alkalommal tartják a hargitai megyeszékhelyen. Idén mobiltelefonnal készült dokumentumfilmmel is nevezni lehetett. /Horváth István: Mától újra Csíkban a Film. Dok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2007. május 15.
Május 14-én kezdődött Csíkszeredában román–magyar dokumentumfilm-fesztivál, a Film.Dok, melynek keretében más műsorok is lesznek, így Szilágyi Domokos-vitaest. A vitaestet megelőzően két, Szilágyi Domokosról szóló filmet is láthatnak a nézők: D. Nagy Veronikának a Román Televízió magyar adásában már bemutatott Szembehalál című alkotását, illetve Maksai Ágnes Az utolsó maszek című dokumentumfilmjét. A május 14–20. között zajló fesztivál versenyprogramjában, hat kategóriában összesen 52 dokumentumfilmet vetítenek. /Horváth István: Ügynökvitás Film. Dok-rajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2007. május 16.
Az elöregedő Magyarózdon a hagyományhoz híven idén is, május 11-én emlékünnepséget szerveztek a falu szülöttje, Horváth István tiszteletére. - A szórványban élő gyerekeket össze kell kotornunk, akárcsak a búzaszemeket, mondta Horváth Arany, a költő lánya. – A kicsi magyarság mindig is nagy embereket nevelt ki magából. Horváth István mellett a Magyarbükkösön született Kemény János erdélyi fejedelemre is emlékeztek, de a neves személyiségek mellett a főszerep végig a gyerekeké maradt. A gyerekek Horváth István A sánta varjú című prózájából mondtak részleteket, a középiskolások pedig Kemény János-idézetekkel emlékeztek. A szórványban élő diákok jól szerepeltek. /Menyhárt Borbála: Közösséget teremteni a gyermekeknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2007. május 17.
Május 17-én Szilágyi Domokosról készült dokumentumfilmek kapcsán lesz kerekasztal-beszélgetés Kolozsváron, a Film.Dok helyszínén. A költőről szóló két dokumentumfilm: B. Nagy Veronika Szembehalál című alkotása, illetve Maksai Ágnes Az utolsó maszek című dokumentumfilmje. /Horváth István: Kényes téma Szisz ügynök múltja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2007. május 24.
Horváth István karikatúráiból nyílik kiállítás május 24-én Csíkszeredában. Az ÚMSZ és az Erdélyi Riport hetilap munkatársa a maszol. ro nemrégiben indított Fárasztó blog című internetes oldalán virtuális látogatóit is szívesen látja. /”Fárasztó” karikatúrák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2007. június 29.
Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./
2007. július 9.
Július 7-én volt az Ezer székely leány napja rendezvény. Csíkszeredában már reggel elkezdődött a gyülekezés, majd díszes felvonulás következett a város főterére, ahol Székelyföld több településéről érkező hagyományőrző csoportok népi táncbemutatót tartottak. Innen indultak Csíksomlyóra, ahol több mint egy tucat táncegyüttes lépett fel. Szép számmal jöttek Magyarországról is. A táncbemutatót lovasíjászat követte. Este a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsora következett, majd a Székely Golgota című rockopera zárta a napot. A rockopera a madéfalvi veszedelemnek vagy Siculicidiumnak nevezett, 1764-es januári vérengzésnek állít emléket. /Horváth István: Ezer székely leány napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2007. július 16.
Július 15-én megkezdődött Csíkszeredában az év legnagyobb erdélyi régizene-találkozója, a Régizene Fesztivál. „Jövőben lesz húszéves a baróti Kájoni Consort együttes,’88 decemberében alakultunk, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mindvégig, megszakítás nélkül zenéltünk” – nyilatkozta Gyulai Éva, az együttes művészeti vezetője. /Horváth István: Régizene évszaka Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2007. július 30.
„Fogy a fa, lassan agrárturizmusban kell gondolkozzunk” – mondta a gyimesközéploki Mihók György, helyi kultúrigazgató, a leendő Csángó Hagyományőrző Házról. Amint rendbe teszik az épületet, beleértve a berendezést, a tetőtér-beépítést, a hagyományos kézművesműhelyek kialakítását, jöhetnek a turisták. Most éppen táncháztalálkozó zajlik Középlokon. /Horváth István: Csángó házálom a tájban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2007. augusztus 2.
A tusnádfürdői kempingtelepen immár negyedik alkalommal vette kezdetét a MAKOSZ és a MIÉRT szervezésében a Neumann-tábor. Alcsík egyetlen városában csak második alkalommal szervezik a rendezvényt. Az első kettőt, 2004-ben Marosfőn, illetve 2005-ben Nagyváradon tartották. A résztvevők középiskolás, illetve 14-19 év közötti fiatalok. /Horváth István: Neumann-tábor: mindennap vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
2007. augusztus 5.
A Bolyai Nyári Akadémia keretén belül a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának védnökségével gyulafehérvári főegyházmegyei tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az idén is megszervezte a római katolikus iskolai hitoktatók továbbképző tanfolyamát Székelyudvarhelyen. Horváth István főtanfelügyelő köszöntötte a négy egyházmegyéből érkezett 107 hitoktatót. Prof. dr. Marton József, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja a hitoktató munkájának nehézségeit, érintette a mai társadalmi körülmények között. /(fa): Hitoktatók nyári továbbképzője Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./
