|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 144 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-144 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kereskényi Sándor 2004. augusztus 4.Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./2004. augusztus 4.Nem a legbiztatóbb előjelekkel áll az európai integráció küszöbén a romániai magyar kultúra – állította Kereskényi Sándor. A csoportérdekek mentén szerveződő mai magyar kulturális életből ugyanis hiányoznak a Kós Károlyhoz hasonló meghatározó emberek. Az elmúlt tizennégy-tizenöt év során nem sikerült megteremteni azokat az alapelveket, módszereket, amelyek segítségével a romániai magyarság kultúrája működőképes egésszé válhatott volna. Ebben komoly felelőssége van az RMDSZ-nek is, amely nem tudott elszakadni a központosított szerkezetekben történő gondolkodástól. A romániai magyar kultúrának csak bizonyos részei jelennek meg hangsúlyosabban az anyaországi kulturális diskurzusban vagy a piacon. Jelenleg az irodalom területén is végbemenő globalizáció, amerikanizálódás hatására egyre inkább bizonyos csoportérdekek kerülnek előtérbe, amelyek stílusok mentén szerveződnek, és az irodalmat a finanszírozható divatok kezdik meghatározni. A partiumi, kolozsvári könyvek alig jutnak el a Székelyföldre, a tétel fordítva még inkább érvényes. A magyarországi–erdélyi könyvforgalom mintha egyirányú lenne. Fennáll a veszélye, hogy az irodalom és a művészet a kisszerűen gondolkodó, stratégia nélküli kulturális lobbik eszközévé válik. Nincsenek távlatok, távlatos koncepciók, amelyek az egész nemzeti hagyományra és értékre figyelnének. /Benkő Levente: Az integráció káros lehet hagyományainkra. Interjú Kereskényi Sándor esszéíró-politikussal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2004. augusztus 5.Aug. 8-án, vasárnap Egri református templomában Kereskényi Sándor mutatja be Kiss Kálmán kismonográfiáját Egri községről. A Partiumi füzetek 31. kiadványa a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi római katolikus püspökség közös kiadásában jelent meg. Kiss Kálmán maga is egri születésű, 1977–ben Egri helyneveiből államvizsgázott Kolozsváron. Harminchárom éve tanít a túrterebesi iskolában, jelenleg az iskola igazgatója. /E. Gy.: Új könyv. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2004. aug. 5./2004. szeptember 2.A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./2004. szeptember 8.A 24 éves Kereskényi Gábor bejelentette, hogy az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő szeretne lenni, és megméretteti magát az előválasztásokon. A fiatal jogász a Szatmár Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és a MIÉRT országos alelnöke, a tavaszi helyhatósági választások óta pedig városi tanácsos. Közben a debreceni egyetemen európai jogot hallgat. Kereskényi Gábor Kereskényi Sándor szenátor fia. Kijelentette, hogy a parlamentben a fiatalság kérdéseivel szeretne foglalkozni. /Sike Lajos: Mindössze 24 éves az első szatmári képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2004. szeptember 17.A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2004. szeptember 23.Viszályt keltett a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet berkeiben az, hogy Kereskényi Sándor és fia, Kereskényi Gábor is bejelentette: indulni kíván a szövetség előválasztásain. Az idősebbik, Kereskényi Sándor jelenleg szenátor, és újabb felsőházi mandátumra pályázna, az ifjabbik pedig városi tanácsos, és képviselőnek jelölteti magát. Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnöke „ízléstelennek” tartja Kereskényiék gesztusát. Kereskényi Sándor megpróbálta lebeszélni fiát az indulásról. Az ifjabbik Kereskényi „boszorkányüldözésnek” tartja Ilyés Gyula állásfoglalását az ügyben. /Cseke Péter Tamás: Apa és fia indul a Szatmár megyei előválasztásokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2004. szeptember 27.Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2004. október 11.Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2004. október 13.Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2004. december 3.Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2004. december 3.Hét honatyával kevesebbel kezdi az RMDSZ az új parlamenti ciklust: a választásokat követően a magyar szenátorok száma 12-ről 10-re, a képviselőké pedig 27-ről 22-re apadt. A felsőházban Kereskényi Sándor és Vajda Borbála szenátor, a képviselők közül pedig Winkler Gyula és Székely Ervin nem kapott újabb mandátumot. Ezenkívül nem jutott parlamenti megbízatás a Szatmár megyei lista harmadik, a Maros megyei lista negyedik, illetve a Hargita megyei lista ötödik jelöltjének, Vizsnyai Csabának, Benedek Imrének és Korodi Attilának; a felsorolt helyek négy évvel ezelőtt még befutónak számítottak. A Kárpáton túli megyékben „helycsere” történt: a töredékszavazatok elosztását követően Pataki Júlia képviselőt a galaci Székely Levente Csaba váltja fel a törvényhozásban. Kereskényi Sándor a jövőben a kultúrpolitika terén kíván tevékenykedni. Vajda Borbála egy könyvelési cég tulajdonosa, így a vállalkozását vezeti a továbbiakban. Winkler Gyula úgy nyilatkozott, az RMDSZ vezetői már jelezték, hogy számítanak pénzügyi szaktudására. Székely Ervin elmondta: újságíróként került be a parlamentbe, s ha másvalami nem adódik, visszatérne a sajtóba, de kormányzati munkát is elfogadna. /Nem újrázhat több hazai magyar politikus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2005. március 8.Román Győző, a lap munkatársa szerint az RMDSZ által frissen kormánytisztségekbe kinevezettek közül többen az RMDSZ vezéreinek csicskásai. Megjegyezte, látott már pálfordulást az RMDSZ-ben. Kelemen Atilla eleinte belső ellenzéki politikus volt. A szatmári Kereskényi Sándor, a néhai ellenzéki újságíró a szenátusba kerülve hirtelen elfelejtett mindent, amit addig írt. A valahai Orient Expressz számait olvasva pálfordulások tömegére bukkan az újságíró. Egyik cikk Borbély Lászlót és Frunda Györgyöt bírálta, a szerző: Csutak István. Évekig az RMDSZ belső demokratikus ellenzékének egyik meghatározó alakja volt. Jelenleg az Integrációs Minisztérium RMDSZ-es államtitkára. /Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.)2005. április 5.Román Győző publicisztikai figyelmeztetésére (Tiszta vizet a nyílt kártyákba, Erdélyi Napló, márc. 8.) válaszolt Kereskényi Sándor. Román Győző három kirívó példát említett: Kelemen Attila, Kereskényi Sándor és Csutak István esetét. Szerinte az első ostobán, a második szánalmasan, a harmadik megalkuvó módon viselkedett új, hatalmi helyzetében. Kereskényi Sándor kifejtette, hogy a sajtóban a kilencvenes évek közepén az ún. neptunosokat elmarasztalta ugyan, de valójában nem volt annyira ellenzéki. Megmagyarázta, hogy fellépésében „inkább a szereplés, mint az alternatívaképzés igénye” vezette. Csutak István koccintgathat ugyan Nagy Benedekkel, de egyeztetni a Duna-parti metropoliszban Gézával vagy Zsolttal szokott. /Kereskényi Sándor: A kéjhölgy lehajtja szép fejét (Megjegyzések Román Győző cikkéhez). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./2005. május 3.Román Győző korábbi cikkében megírta, hogy az RMDSZ háza táján szép számmal forgolódnak politikai szélkakasok, akik jól élnek abból, hogy egykori elveiket sutba dobva a hatalomnak, a szövetség vezetőinek gazsulálnak. Megnevezte Kereskényi Sándort, aki ellenzéki újságíróból lett „a jelenlegi RMDSZ-vezetés csicskása”. Kereskényi amikor szenátor lett, az újságíróknak elmesélte: mennyire félreismerte korábban pl. Verestóy Attilát, most be kellett látnia, hogy ő az egyik legnagyobb erdélyi magyar. /Román Győző: Megjegyzés a megjegyzéshez. Csicskássirató. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./ Előzmény: Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.) Kereskényi Sándor: A kéjhölgy lehajtja szép fejét (Megjegyzések Román Győző cikkéhez). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./2005. május 5.A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2005. augusztus 9.Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./2005. november 29.Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. január 6.A mindössze 50 évesen elhunyt Fodor Kálmán festőművész képeiből terveznek idén emlékkiállítást. Alkotásai szétszóródtak a világban, de a múzeum tulajdonában található tizenkét képhez még húsz-harmincat mindenképpen kölcsönkérnek, közölte Erdős Judit, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetője. A régi főtér egyik legszebb épületében, a neogótikus Vécsey-házban működik a galéria, ahol idén nyolc művészeti kiállítást terveznek, köztük a szatmári orvos-festők, grafikusok, szobrászok régóta tervezett tárlatát. Itt látható az a kiállítás is, amelyet két világháború közti sajtóból állít össze Kereskényi Sándor. /Sike Lajos: Tárlatgazdag a Vécsey-ház. Orvos-festők Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2006. január 19.- Amit az elmúlt tizenöt évben tettem az RMDSZ–ben, nem az elismerésért, nem díjakért tettem – mondta el a kitüntetett, Kabai István. Kabai István /sz. Érkávás, 1948/ Kolozsváron szerzett gépészmérnöki szakon Munkahelyén tervezési osztályvezető volt 2001-ig, majd Kereskényi Sándor szenátor irodavezetője lett, jelenleg az APASERV Rt. karbantartó részlegének vezetője. A szatmárnémeti, illetve megyei RMDSZ–szervezet életében már az 1989–es forradalom utáni megalakuláskor tevékeny szerepet vállalt. Előbb a városi szervezet alelnöke volt, 1993–tól pedig – 15 éven át – az elnöki tisztséget töltötte be, 1994–től városi tanácsos, ezen belül az RMDSZ-frakció vezetője. /(fodor): „Nem az elismerésért tettem” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./2006. május 15.Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./2006. szeptember 5.Irodalom és hagyományőrzés címmel több napos irodalmi tábor nyílt szeptember 4-én Szatmárnémetiben, a Liter Art Egyesület, a tanfelügyelőség és több civil szervezet rendezésében. Többek között Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva, Kereskényi Sándor, Kónya László, Csirák Csaba, Stier Gyula, Thoroczkay Sándor tart előadást a jobbára magyar szakos tanárokból álló táborozóknak. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, főszervező elmondta: a találkozó elsődleges célja, választ keresni azokra a kihívásokra, amelyek a globalizációval az erdélyi magyarok számára is jelentkeznek. Ez a válasz az anyanyelvi oktatás, ezen belül a magyar nyelv és irodalom tanítási színvonalának emelése, a hagyományőrzés és a közösségi szellem erősítése. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karának igazgatója Fényi István /1919-1994/ nagykárolyi költő, munkásságán át bizonyította, hogy a regionális értékek is szerves részei az európai értékrendnek. Szilágyi Éva magyar irodalom tanár, a szatmári Református Gimnázium igazgatója az írástudók, a tanárok felelősségét hangsúlyozta a globalizáció negatív hatásainak kivédésében. „Tanáraink feladata, jobban mint eddig, az identitástudat erősítése.” – hangsúlyozta. /Sike Lajos: EU és az irodalmi félelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2006. szeptember 7.A magyar szakos tanárok részére szervezett irodalmi tábor keretében szeptember 6-án Szatmárnémetiben, a Tanügyiek Házában három előadás volt. Csirák Csaba az Otthonom Szatmár megye című sorozat köteteit mutatta be, szám szerint 26-ot. Thoroczkay Sándor a helytörténeti hagyományokról, Kereskényi Sándor az irodalomtörténeti kutatásról beszélt. A megbeszélések után a tábor résztvevői ellátogattak a Hám János Iskolaközpontba, a Szatmár Megyei Múzeumba és a Szatmár Megyei Könyvtárba. /(karikás): Az irodalmi tábor harmadik napja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./2006. november 6.A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./2007. május 4.A Szatmárnémetiben működő Szent István Kör kidolgozta új munkatervét. Szőcs Péter elnök és Kereskényi Sándor alelnök elmondta, megállapodtak abban, hogy a kört jogi személyként fogják bejegyeztetni, így lehetősük lesz pályázati úton olyan pénzösszegekre szert tenni, melyek segítségével támogatási rendszert dolgoznának ki. Támogatnák a Szatmár megyei értékek feltárásán dolgozó történészeket, szorosabbra fűzhetnék kapcsolataikat a hasonló érdeklődésű helyi, hazai és külföldi szervezetekkel. Előadások lesznek a kulturális antropológia, a néprajz, a szociográfia vagy a statisztika területéről is. A filmklubot a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szatmárnémeti szervezetével közösen működtetik. Fontosnak tartják a falvak múltját érintő helytörténeti kutatások szervezett támogatását. Fontos a programok összehangolása a többi civil szervezettel. Erre már eddig is volt példa, az EMKE, az EME, a Kölcsey Kör vagy a LiterArt esetében. Hasonló kapcsolat szükséges a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az EKE vagy a Pro Europa Liga esetében is. /Czinzel László Folyamatban a bejegyeztetés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 4./2007. november 5.Ritkán vesznek részt oly sokan egy kiállításmegnyitón, mint november 3-án Szatmárnémetiben a Képzőművészeti Múzeumban. Szatmári Ágnesről, Szatmárnémeti egyik legnagyobb alkotójáról van szó, aki nem csak festőművészként, de színházi jelmeztervezőként is népszerű volt. Szatmári Ágnes munkásságáról Banner Zoltán művészettörténész beszélt, aki szintén szatmárnémeti születésű, s ugyancsak Magyarországon él. Banner Zoltán tevékenységét, életművét Kereskényi Sándor méltatta. Szatmári Ágnes festményei egy hónapig tekinthetők meg. /Sikeres kiállításmegnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 5./2007. december 17.Bem József szülővárosából, a lengyelországi Tarnówból érkezett vendégekkel emlékeztek idén a szabadságharc tábornokára a Szatmár megyei Szamoskrassón. Bem 1848. december 12-én a szatmárnémeti díszszemléről utazott Nagybánya felé, ekkor szállt meg Darvay Ferenc, a reformnemesség nagy alakjának szamoskrassói kúriájában. A Darvay-kúriában öt évvel ezelőtt a tarnówi Bem-mauzóleum adományából emlékszobát rendeztek be a forradalom hősének tiszteletére. A lengyel vendégek emlékérmet ajándékoztak a szamoskrassóiaknak. December 15-én a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében előadásokat tartottak Bem Józsefről és a szabadságharc koráról. /Babos Krisztina: Bem Józsefre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./ Mint minden évben, most is december 15–16–án tartottak megemlékezést Bem József tábornokról, Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. December 16-án Szamoskrassón Kereskényi Sándor tartott előadást A lengyel-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége címmel. /Márkus Mónika: Bem József ma is modellszerű egyéniség, példakép. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 17./2009. május 29.Május 28-án a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztőségében került sor a legújabb Hírlap-könyv bemutatójára. A bemutatott Örök menetelés című kötet Müller Dezső volt vámfalusi református lelkész verseit tartalmazza. Ez a szerző hatodik megjelent verseskötete. A Scriptor Alapítvány által támogatott kiadvány a Hírlap-könyvek tizenötödik darabja, melyek közül immár a második versgyűjtemény (Az első Sróth Ödön verseit tartalmazta, Holdláng címmel), az alapítvány törekvései között a helytörténet, széppróza, nyelvtudomány mellett ezen a vidéken születő lírai alkotásokat is támogatni óhajtja. Veres István ügyvezető bevezetője után Bura László, a Scriptor Alapítvány kuratóriumi tagja mutatta be az eddig megjelent Hírlap-könyveket, kitérve a Szilágyi Ferenc által vezetett alapítvány erőfeszítéseire a szatmári magyar kultúra támogatására. Utána Kereskényi Sándor muzeológus, szatmári polihisztor beszélt a kötetről. Szatmári Elemér református lelkész, versmondó verseket olvasott fel a kötetből. Végezetül maga a szerző beszélt arról, hogy mit jelent, mit jelent számára a vers. /Müller Dezső kötetét mutattuk be tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./2010. február 22.Széchenyi István a jelenbenSzatmár megye – A150 éve elhunyt gróf Széchenyi István tiszteletére a Széchenyi Emlékévnek nyilvánított idei esztendőben Szatmár megyében is ünnepségsorozattal emlékeznek meg a legnagyobb magyarról. Gróf Széchenyi István a magyar reformkor nagy vezéregyénisége, politikus, író, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, és a külpolitika megreformálása fűződik. Szatmár megyében Széchenyi-emlékbizottság alakult (Erdei D. István parlamenti képviselő, Szőcs Péter történész, a Szent István Kör elnöke, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, Enyedi István, a Megyei Hagyományőrző Tanács főmunkatársa és Sike Lajos újságíró, az Országos Széchenyi Kör megbízottja, az emlékbizottság ügyvivője), amely öt rendezvénnyel emlékezik meg a legnagyobb magyarról. Az elsőre áprilisban kerül sor, amikor a szatmárnémeti Szent István Kör gróf Széchenyi Istvánra emlékező ünnepi ülést szervez az RMDSZ szatmári székházában. Kortársunk Széchenyi címmel Kereskényi Sándor tanár, politológus tart előadást, majd Sike Lajos újságíró beszámol az április 8-án Budapesten, az Akadémián tartandó országos megemlékezésről. Ezt követően május 3-án gróf Széchenyi István életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílik a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében. A tárlatot a nyár folyamán Nagykárolyba is elviszik, s végül Kőszegremetén is bemutatják. Hogy Széchenyi életét és munkásságát az ifjúság is jobban megismerje, az emlékbizottságSzéchenyi-vetélkedőt rendez középiskolások számára, melynek megyei döntőjére június 4-én kerül sor a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Szeptember 4-én Kárpát-medencei Széchenyi-emlékünnepséget rendeznek Kőszegremetén, ahol Erdély egyedüli szabadtériSzéchenyi emlékműve áll (Emeltetett 1861-ben).Az ünnepség a helyi református templomban kezdődik, ahol Sziszik József lelkipásztor hirdet igét, orgonán játszik dr. Enyedi István, egyházi-zene és néprajzkutató. Majd az ünnepség a falu fölött lévő emlékműnél folytatódik. Köszöntőt mond Csehi Árpád RMDSZ és megyei tanácselnök, és Sike Lajos újságíró. Meghívott előadók: Kelemen Hunor kulturális miniszter, Katona Tamás budapesti történész ny. nagykövet és államtitkár, Péchy Mária az Országos Széchenyi Kör elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Kenessey Károly a nagycenki Széchenyi múzeum igazgatója, Erdei D. István parlamenti képviselő, Kubik József a Széchenyi Kör nyíregyházi elnöke, valamint Dohi Károly remetei helytörténész. Végezetül pedig október első felében a Széchenyi tiszteletére külön táblával megjelölt emlékfát is ültetnek a szatmári Kossuth-kertbe. Pándi Annamária. Forrás: erdon.ro 2010. június 20.II. Nagykárolyi SzékelytalálkozóNagykároly – Összeállt a június 26-án megrendezésre kerülő II. Nagykárolyi Székelytalálkozó programterve, tájékoztatták lapunkat a szervezők. Az eseményre a Szent László Közösségi Házban kerül sor idén is. Hompoth Mária, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, az eseményre nem csak a székely származású nagykárolyiakat várják, hanem mindenkit, akit érdekelnek a székely hagyományok. A rendezvény résztvevőinek többsége népviseletet ölt az alkalomra. Köszöntőt mond Hompoth Mária és Lőrincz Szilveszter (főszervezők). Felszólalnak még: Hompoth Zoltán, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, Kolumbán Imola, a Hagyományőrző Székely Huszárezred Egyesület elnöke, zászlóanyja. A Székelyföldet bemutató összeállítást követően beszédet mond dr. Lendvay Csaba díszszékely és Kereskényi Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör tagja. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
