Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1993. november 20.
Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1993. december 10.
Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 18.
Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1993. december 24.
A külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana hosszasan magyarázkodott, hogy a román küldöttség megjelent Antall József temetésén, koszorút helyezett el stb., de adós maradt a válasszal, mért nem utazott el az államfő vagy a kormányfő. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1994. január 5.
Ion Ratiu ellenzéki politikus házát felgyújtották, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./
1994. január 7.
Segesváron 1960-ban nyílt meg az első magyar gimnázium. Az eltelt 33 év alatt mintegy kilencszázan érettségiztek a magyar iskolában és hatszázan folytatták tanulmányaikat egyetemen és főiskolán. Erre jogosan büszke a város lakosságának ötödét /19,6 %/ kitevő magyarság. 1989 után beindítottak egy reál és egy humán osztályt a Mircea Eliade Líceumban. Idén kevesebben jelentkeztek, de azért sikerült elindítani az osztályokat. Csökkent a gyermeklétszám, drága a bentlakás. 1993. szept. 25-én a magyar tagozat tanárai és diákjai létrehozták a Gaudeamus Alapítványt azzal a céllal, hogy a kitűnő tanulók ösztöndíjat kapjanak, mondta el Fazekas Miklós tanár, az alapítvány elnöke. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./
1994. január 8.
Ion Ratiu ellenzéki politikus házát feldúlták, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./"
1994. január 20.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nem fogadta el Jeszenszky Géza külügyminiszternek a Polityka lengyel lap jan. 15-én megjelent interjújának Romániára vonatkozó részét. Geoana idézte Jeszenszkyt: határprobléma legfeljebb abban az értelemben létezik, hogy a magyar-román határ átlépése sok időt és türelmet igényel. Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokkal kapcsolatban az EEBÉ és az Európa Tanács ajánlásait és hasznos lenne a nyugati országok részéről erőteljesebb nyomás a kisebbségi jogok védelme céljából. Geoana szerint a romániai magyar közösség életének realitásai ellentmondanak ennek. /A román szóvivő egy Jeszenszky-interjúról. = Új Magyarország, jan. 20./
1994. február 8.
Romániában megdöbbenést keltett a moldáviai vezetés bejelentése, hogy leveszik a napirendről a két román állam egyesítését. Mircea Snegur elnök az egyesülésellenes Polgári Szövetség összejövetelén ismertette a febr. 27-re kiírt választási programját. Kijelentette, hogy Moldova történelme során csak rövid ideig kényszerült arra, hogy Romániához csatlakozzék, de történelmileg is előbb létezett. Hangsúlyozta, hogy a moldovánok és románok, illetve a két nyelv nem ugyanaz. A febr. 7-i román lapok indulatosan elítélték a történteket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, febr. 8./
1994. február 16.
Mircea Snegur moldáviai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy népe moldáviai nép, bár egyesek megkísérlik eltüntetni a moldáviai szót. "A mi moldáviai népünk nem kíván sem váltópénznek, sem pedig valaki áldozatának lenni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. március 2.
Szélsőséges magyar nacionalistának, lázítónak, románellenesnek nevezte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 2-i sajtóértekezletén Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/ Csíkszeredában tartott üléséhez intézett leveléért. Sajnálatos, jelentette ki a szóvivő, hogy az SZKT Tőkés László értékelését elfogadta. Tőkés László az RMDSZ-szel szemben is szélsőséges, ezt mutatja a Neptun-csoport tagjait ért éles bírálata. Geoana bírálta az RMDSZ-t, mert elhagyta a Kisebbségi Tanácsot, szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSZ nem érdekelt a megoldásokban. Szerinte konstruktív dialógusra van szükség és nem a szüntelen panasztevésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
1994. március 4.
Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1994. március 16.
Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén egy mondatot szentelt annak, hogy márc. 15-én Bukarestben Kelemen András külügyi államtitkár találkozott Marcel Dinu államtitkárral. Kelemen András viszont hazatérve elmondta, hogy Magyarország javasolta, állítsanak fel vegyes bizottságot a kisebbségi problémák áttekintésére, a román fél viszont szeminárium keretében tárgyalna erről a kérdésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 17.
Moldova nevében Mircea Snegur elnök aláírta a békepartnerség okmányát Brüsszelben, kijelentve, élni is fognak a konzultációs lehetőséggel, mert az ország egy részén állomásozó orosz csapatok veszélyeztetik annak integritását. Országa nem törekszik a teljes jogú NATO-tagságra, mondta, mert semleges politikát kíván folytatni. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1994. április 11.
Mircea Snegur moldovai elnök a múlt hét végén tárgyalt Igor Szmirnovval, a Moldovai Köztársaság területén levő Dnyeszteren túli szakadár övezet elnökével Transznisztria sajátos státusáról. Egyetértettek abban, hogy a FÁK, illetve Oroszország legyen a közvetítő. /Új Magyarország, ápr. 11./
1994. április 14.
A román-magyar alapszerződésről Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 13-án kijelentette, hogy a román fél két hete új javaslatokat nyújtott be a függőben levő kérdésekben. A külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia mindig moldovai testvérei mellett marad, segíti őket politikai, diplomácia és anyagi téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Herman János külügyi szóvivő cáfolta, hogy új javaslatot nyújtott be a román fél. /Népszabadság, ápr. 14./
1994. április 15.
Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. április 20.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 20-án módosította előzőleg tett megállapítását: nem két-három hete, hanem még tavaly juttatta el a román fél legújabb javaslatait a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, ápr. 21./ Románia minél előbb alá akarja írni az alapszerződést, mondta Geona ugyanezen a sajtótájékoztatón. /Magyar Hírlap, ápr. 21./
1994. május 3.
Tiraszpolban Mircea Snegur moldovai államfő és Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy Transznisztriát különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. /Új Magyarország, máj. 3./
1994. június 8.
A König-Jansson jelentést bíráló külügyminisztériumi memorandum több valótlan állítást tartalmaz, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát mindig románul tanították, mondták az újságírók a jún. 8-i külügyi sajtóértekezleten. Mircea Geoana szóvivő azt válaszolta, hogy nincs értelme részletekbe bocsátkozni. /jún. 10./
1994. július 13.
Románia szeretné, ha a Közép-európai Kezdeményezés trieszti csúcstalálkozóján Vacaroiu találkozna az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával, közölte júl. 13-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 14./
1994. július 16.
Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./
1994. augusztus 24.
Mircea Geoana külügyi szóvivő aug. 24-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségével, akik kijelentették, hogy támogatják Románia és Magyarország közötti viszony normalizálását. /Magyar Nemzet, aug. 25./
1994. szeptember 7.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1994. szeptember 8.
Mircea V_lcu szenátor több pártvezetővel együtt felsorakozott a Román Nemzeti Egységpárt szept. 8-i sajtóértekezletén Funar Constantinescuhoz írt nyílt levele mellé. Nem állja meg a helyét a kezdeti védekezés, hogy Funarnak az RMDSZ betiltását javasoló levele csak magánvélemény volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 14.
Szept. 14-én Brüsszelben ünnepélyesen elfogadták a román egyéni békeprogramot. Az esemény alkalmából Ion Mircea Pascu védelmi és Virgil Constantinescu külügyi államtitkár a NATO-tagállamok nagykövetei előtt méltatták a dokumentum jelentőségét Románia számára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1994. szeptember 17.
A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szept. 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolni kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. A Népszabadság Markó Béla szavait idézi. "Példátlan dolog, hogy amikor a kisebbségek kizárólag békés politikai eszközöket használnak céljaik érvényesítésére, a nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője a hadsereg titkos terveiről beszél és kisebbségellenes fellépést helyez kilátásba." "AZ RMDSZ a leghatározottabban tiltakozik és felkéri a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. /Evenimentul Zilei (Bukarest), szept. 17., Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, szept. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1994. szeptember 19.
A hadsereg sajtóirodája cáfolta, hogy lenne ilyen, a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai terv. Mircea Pascu védelmi államtitkár a bukaresti konferencián előadásában csak elméleti fejtegetésekről beszélt, írta az Evenimentul Zilei szept. 19-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Az újság sajnálatát fejezte ki a félreértés miatt és a felelősséget a Mediafax független hírügynökségre hárította, amelytől a hír származott. /Magyar Nemzet, szept. 20./ Bukaresti információ szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy a hírügynökségi információ pontosan adta vissza Pascu államtitkár fejtegetéseit. A Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó katonai sajtóosztályt, azonban elzárkóztak a válaszadástól. /Népszabadság, szept. 20./
