|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 133 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-133 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tõkés László 2011. május 27.Erdélyi EP-képviselõk: aggasztó a szélsõséges-nacionalista indulatKözös nyilatkozatban utasít vissza minden olyam kísérletet a három erdélyi magyar EP-képviselõ, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartják, hogy a régiót népszerûsítõ iroda létrehozása - amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései - szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Tõkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba közös pénteken szétküldött közös levelében úgy vélik: a brüsszeli képviselet megnyitásával Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék, és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fõvárosában. Mint írják: egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része. A képviselõk üdvözölik, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetõséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén. Az állásfoglalás szerint az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetõségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában. A gyenge eredmény azt is mutatja, hogy Románia jelenlegi régiós felosztása strukturálisan és intézményileg sem alkalmas a források hatékonyabb lehívására. Ezért sürgetõ a régiók átrendezése a történelmi hagyományokat és a belsõ kohéziós erõt figyelembe véve, mert ezekre alapozva prosperáló régiók kialakítására mutatkozik esély - ez olyan cél, amelyet az RMDSZ és az EMNT támogat. Mindezt az önkormányzati vezetõk és a politikusok is tudják, de a törvényhozás egyelõre képtelen túllépni az európai szempontból túlhaladottnak számító szûklátókörûségen - írja a három EP képviselõ, hozzátéve, hogy meggyõzõdésük szerint a három megyének egy régióba kell tartoznia, mivel közös múlt, mûvelõdés és nyelv köti össze õket; jövõjüket, terveiket is közösen kívánják tehát tervezni és alakítani. Korábban egyébként többek között a Romániai Megyei Tanácsok Országos Tanácsa, valamint Kolozs és Temes megye is nyitottak irodát Brüsszelben. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 27.Várható volt, hogy begörcsölnekVárható volt, hogy begörcsölnek, bár Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitása nem jelent támadást az ország területi integritása ellen - mondta lapunknak Sógor Csaba EP-képviselõ, aki Tõkés László és Winkler Gyula társaságában kedden megnyitja a három székely megye érdekeit megjelenítõ lobbiirodát. Emlékeztetett a Székelyföldre látogató Károly herceg nyilatkozatára, aki szerint a régió Románia legjobb exportterméke. A brüsszeli repülõtérrõl Sógor Csaba arról tájékoztatott: román újságírók tucatjai keresték meg azzal a kérdéssel, hogy miért adta nevét ehhez a kezdeményezéshez. Hogyne adtam volna, hisz én a Székelyföldön élek - zárta rövidre a kérdést Sógor. Arra a szociáldemokrata vádra reagálva, hogy brüsszeli képviseleti irodát csak jogi személyiséggel rendelkezõ városok, fejlesztési régiók nyitnak, a csíkszeredai illetõségû EP-képviselõ elmondta: nem furcsállja, hogy épp a székely képviseletbe kötöttek bele. Akkor senki se panaszkodott, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta - fogalmazott Sógor. Mint hozzátette, akkor se lett volna baj ha a Barcaság, Dobrudzsa vagy Mócföld nyit brüsszeli irodát. A jövõ keddi megnyitóval kapcsolatban az RMDSZ-es EP-képviselõ elmondta, a Magyar Régiók Házában helyt kapó lobbiiroda felavatásán várhatóan jelen lesznek mind a román, mind a magyar kormány állandó képviseletének munkatársai. Visszafogottan Brüsszelbõl A három romániai magyar EP-képviselõ kezdeményezése azt követõen került a bukaresti ellenzék pergõtüze alá, hogy a Realitatea hírtelevízió a tegnap reggeli órákban bejátszotta a hírt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitásáról. Elsõként Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-frakciójának vezetõje nevezte aggasztónak a helyzetet, de megjegyezte, hogy nem kell hisztériába esni. Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki nem hagyta ki az adódó alkalmat, hogy odaszúrjon az RMDSZ-szel Bukarestben és Brüsszelben is egybetartozó Demokrata Liberális Pártnak. Hevesebben Bukarestbõl Sokkal vehemensebb hangot ütöttek meg a PSD bukaresti magyarszakértõi. A kisebbségellenes kijelentéseirõl elhíresült Olguþa Vasilescu szociáldemokrata szóvivõ a Boc-kormányt bírálta, amiért nem reagál az RMDSZ-es honatyák lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem válaszol a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vasilescu. A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét. A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu. Kelemen Hunor: nem értem a felháborodást Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik. Nem értem a felháborodást Székelyföld brüsszeli képviselete ügyében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, hozzátéve, egy teljes mértékben törvényes, alkotmányos és normális kezdeményezésrõl van szó, amelyet a három székely megye tanácselnöke kezdeményezett. A brüsszeli képviseleti iroda célja az, hogy biztosítsa a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel, lobbitevékenységet folytasson, befektetõket vonzzon, és népszerûsítse Székelyföldet turisztikai szempontból. Nem a három RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ kezdeményezése ennek az irodának a megnyitása, de természetes módon támogatják és segítik ezt Brüsszelben. Más régió is nyithat Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta, ezzel a lehetõséggel Románia bármely megyéje vagy régiója élhet. Nem akadályozza meg senki sem Dâmboviþa, sem Prahova, sem Konstanca megyét, hogy képviseleti irodát nyisson Európa fõvárosában. Ha van rá anyagi lehetõségük és felkészült szakemberük, akkor én azt javaslom, nyissanak õk is irodát Brüsszelben, mert ezzel is hozzájárulnak térségük fejlesztéséhez - jelentette ki a szövetség elnöke, hozzátéve, visszautasít minden nacionalista nyilatkozatot ebben a kérdésben és teljes mértékben támogatja a székelyföldi megyék kezdeményezését.. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje is annak a véleményének adott hangot, hogy a székelyföldi megyék kezdeményezése törvényes, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ EP-képviselõi csupán támogatói a képviseleti iroda megnyitásának. Winkler példaként elmondta, hogy a németországi bajor tartománynak is van képviseleti irodája Brüsszelben, hozzátéve, hogy a Romániában elégtelenül mûködõ fejlesztési régiók is okolhatók azért, hogy az uniós alapoknak csupán 7 százalékát sikerült lehívnia az országnak. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 28.SajtóközleményJúnius elsején nyílik meg Brüsszelben Székelyföld képviseletének irodája, amelyet közösen hozott létre Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata. Ezzel Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fõvárosában. Korábban többek között a Romániai Megyei Tanácsok Országos Tanácsa, Kolozs és Temes megye is nyitottak irodát Brüsszelben. Mi, erdélyi magyar európai parlamenti képviselõk üdvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi - legitim módon - közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetõséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén. Az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetõségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában. A gyenge eredmény azt is mutatja, hogy országunk jelenlegi régiós felosztása strukturálisan és intézményileg sem alkalmas a magasabb abszorpcióra. Ezért sürgetõ a régiók átrendezése a történelmi hagyományokat és a belsõ kohéziós erõt figyelembe véve, mert ezekre alapozva prosperáló régiók kialakítására mutatkozik esély - ez olyan cél, amelyet mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogat. Mindezt az önkormányzati vezetõk és a politikusok is tudják, de a törvényhozás egyelõre képtelen túllépni az európai szempontból túlhaladottnak számító szûklátókörûségen. Meggyõzõdésünk, hogy a három megyének egy régióba kell tartoznia, hiszen közös múlt, mûvelõdés és nyelv köti össze õket; jövõjüket, terveiket is közösen kívánják tehát tervezni és alakítani. Határozottan visszautasítunk minden olyan kísérletet, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartjuk, hogy egy régiópromoveálási iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései, szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része. Brüsszel, 2011. május 27. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselõk. Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 30.Antonescu: az RMDSZ Tõkés László követõjévé váltAz RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelõs politikai erõ sem fogad el - mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ Tõkés László után megy és a román hatóságok cinkos hallgatása mellett újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelõs politikai erõ elutasít - mondta Antonescu a PNL hétfõi vezetõségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Bãsescu államfõt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tõkés László ezzel kapcsolatos álláspontját. Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tõkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselõ kezdeményezésére nyitják meg, holott Tõkés másik két RMDSZ-es képviselõtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd. Ha csupán a megyék képviseletérõl, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tõkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan - jelentette ki hétfõn Antonescu. A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-tõl és az EB-tõl a Székelyföld képvisele kapcsán Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselõi José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük Európa-és románellenes kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tõkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szõnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 30.Nem ismerik el a SzékelyföldetA román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. A tárca közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett EP-képviselõk holnap megnyitják Brüsszelben a székelyföldi megyék uniós képviseletét. A külügyi közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez értéktöbbletet jelent az európai integráció elmélyítésének terén. Csakhogy a külügyminisztériumi állásfoglalásból egyértelmûen kiderül: Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek. Bejáratott út Ezzel szemben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hisztériának nevezte a román részrõl érkezõ reakciókat, emlékeztetve, hogy jelenleg Brüsszelben több ezer lobbiiroda mûködik, többek között megyék, régiók és népcsoportok számára. Így van képviseleti irodája Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is. Az elmúlt években több romániai megyének, köztük Máramaros vagy Kolozs megyéknek is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon a háromszéki önkormányzat még 2008 decemberében hozott végleges tanácshatározatot a brüsszeli képviseleti iroda létesítésére, a Hargita Megyei Tanács pedig idén tavasszal döntött errõl. Tamás Sándor szerint a régiók Európájában az is megszokott dolog, hogy különbözõ jogi személyek és társulások nyitnak képviseleti irodát. Székelyföld mint történelmi régió Tamás Sándor szerint a román politikusok vehemenciáját valójában a Kovászna és Hargita megyei közös iroda nevében szereplõ Székelyföld szó váltotta ki, bár a román jogrendben használatos a történelmi régiók megnevezése, sõt létezik olyan errõl szóló kormányhatározat is, amelyet éppen Adrian Nãstase PSD-s miniszterelnök írt alá. A történelmi régiók megnevezését használják turisztikai kiállításokon, és különbözõ leírásokban is. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak - mondta Tamás Sándor, aki hangsúlyozta, hogy jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használta. A román kormány állandó gyakorlata, hogy a kormányzati döntésekben olyan kifejezéseket használ, amelyek általánosan határoznak meg egy földrajzi, történelmi tájegységet. Következésképpen, a vidék ország vagy föld kifejezések - melyeknek ugyanaz a szerepe, mint a fent felsorolt kormányrendeletekben - használata törvényes, mondta a háromszéki tanácselnök, aki szerint a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei sürgõsségi helyezetek felügyelõségét Barcaságnak hívják. Az összetartozás kifejezése �?dvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi - legitim módon - közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását - olvasható abban a közleményben, amelyet Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula erdélyi magyar EP-képviselõk juttattak el szerkesztõségünkbe. Az aláírók aggasztónak tartják, hogy egy régiót promováló iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései, szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt. Kovács Zsolt �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 30.Tõkés László: a volt államfõ Trianon gyógyítását hirdetteMádl Ferenc kimondva-kimondatlanul, jelenlétével és szavával Trianon gyógyítását hirdette - írta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke a volt államfõ halálával kapcsolatban kiadott, az MTI-hez hétfõn eljuttatott közleményében. Az EP alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének kommünikéje szerint a volt köztársasági elnök oly idõben állott a nemzet élén, amikor fokozott éberségre és bölcsességre volt szükség a nemzet szolgálatában amikor a Kárpát-medencei magyarságnak éppen olyan nagy szívû és széles látókörû emberre volt szüksége, mint Mádl Ferenc. Olyan emberre - tette hozzá -, akit nem kötnek (...) és nem korlátoznak a - valamikor - mesterséges módon megvont államhatárok aki tudós emberként a szûk pártérdekeken fölülemelkedve az értékek mentén vállalt meghatározó közéleti szerepet és akit nem a magas rangja minõsített, hanem akinek személyisége minõsítette azt a rangot, amelyet a közbizalom révén elnyert. Mádl Ferenc akadémikus, Magyarország volt köztársasági elnöke vasárnap, 81. életévében hunyt el. MTI 2011. május 31.Bekérették a bukaresti magyar nagykövetet a brüsszeli iroda miattBekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjenek tõle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A dokumentum szerint a találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A közlemény szerint a minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg. Létrehozását Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tõkés László romániai magyar európai parlamenti képviselõk is támogatják, amit élesen bírált számos román politikus az elmúlt napokban. A román külügyminisztérium már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. MTI Erdély.ma 2011. június 1.Markó a Székelyföld-irodáról - Ha befektetésejet vonz, miért ne? Mi a probléma?Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta: a Brüsszelben kedden hivatalosan megnyitandó iroda nem tesz csodákat, de valószínûleg hozzájárul e térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére. Az európai néppárti frakció - melynek politikai családjához az RMDSZ is tartozik - bejelentette, hogy nincs köze a brüsszeli Székelyföld-képviselet megnyitásához. Markó Béla megerõsítette e hírt, mondván, hogy az RMDSZ-es EP-képviselõk nyújtottak segédkezet az iroda megnyitásához. A kormányfõhelyettes meggyõzõdése, hogy a Székelyföld értékeit népszerûsíteni kell. Szerintem fel sem merül a kérdés, hogy az Európai Parlamentnek köze lenne ehhez. A mi EP-képviselõink nyújtottak ott segédkezet az iroda megnyitásához, illetve avatásához. �?n nem értek egyet azzal, hogy az irodával kapcsolatosan politikai színezete lenne a dolgoknak. Véleményem szerint általában az ország, Székelyföld vagy Erdély egészének gazdasági érdekeit kell népszerûsíteni, mert eddig nem sikerült befektetõket vonzanunk a Székelyföldre, és a térség gazdasági, turisztikai potenciálját sem tudtuk érvényesíteni. Ha egy ilyen iroda ebben segíteni fog, miért ne? Mi a probléma ezzel? - mondta Markó Béla. A Székelyföld brüsszeli képviselete nem tesz csodákat - véli az RMDSZ-szenátor, ám hozzásegítene a befektetõk vonzásához. Nem mondhatom azt, hogy ez az iroda valóban csodákat fog tenni, és nem is hiszem ezt, de bizonyára segíteni fog a térség gazdasági potenciáljának láthatóbbá tételében, mert igen komoly problémák vannak ott. Különben egész Erdélyben nagyon komolyak a problémák a befektetõk jelenlétét illetõen. Markó Béla figyelmeztetett ugyanakkor a magyarellenes hangvétel újraéledésére. Az etnikumközi kapcsolatokat illetõen: még mindig lehetséges bizonyos mértékû érvényesülés vagy népszerûség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették - magyarázta a miniszterelnök-helyettes. A Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását a román EP-képviselõk többsége bírálta, a PDL-s képviselõk is, akikkel együtt az RMDSZ kormányon van. Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke kijelentette, hogy frakciója semmilyen formában nem vett részt a Székelyföld brüsszeli képviselete keddi megnyitásának megszervezésében. Az Európai Néppárt közleményében Daul leszögezi, a frakciónak semmi köze a keddi eseményhez. A szervezõk az egyedüli felelõsek mindenért - mutat rá a közlemény. Mircea Geoanã, a szenátus elnöke hétfõn levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el a Székelyföld képviseleti irodáját az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként. Marian Jean Marinescu PDL-s EP-képviselõ csütörtökön azt mondta a MEDIAFAX-nak, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását arculatépítõ eseményként próbálják beállítani, de nem fogja elérni célját és törvényes következményei sem lesznek,csak fölösleges provokáció. A külügyminisztérium tisztázni fogja a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájával kapcsolatos helyzetet, és sajnálatosnak véli a Romániában nem létezõ, úgynevezett területi-adminisztratív egység képviseletének felavatását. A PSD EP-küldöttsége levélben kért hivatalos állásfoglalást az Európa Tanács elnökétõl, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétõl, valamint az EP elnökétõl, Jerzy Buzektõl a Székelyföld tervezett brüsszeli képviseletérõl, valamint e témakörben az EU-törvénykezés teljes tiszteletben tartásáról. A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete - mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott százéves hárs. Arra a felvetésre pedig, hogy Brüsszelben csak az illetõ ország törvényei által elismert területi-adminisztratív egységek nyithatnak képviseletet, márpedig a Székelyföld nem tartozik ebbe a kategóriába, Sógor Csaba kifejtette, hogy a lobbi-iroda jogi megnevezése Kovászna és Hargita megye képviselete lesz. �?gy mûködik, mint a kereskedelmi társaságoknál, például ha ön céget létesít, egy üzletet nyit, és bejegyezteti mondjuk azon a néven, hogy IMPEX Kft., azért a bejárat fölött állhat a Monica felirat - magyarázta Sógor. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke április 13-án közölte a MEDIAFAX tudósítójával, hogy május 31-én és június 1-jén hivatalosan megnyitják Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseletét, hozzáfûzve, hogy az iroda Maros megye érdekeit is képviseli. Demeter János hozzátette, hogy a képviselet a Magyar Régiók Házaként ismert épületben kap helyet. Az idézett forrás szerint Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula EP-képviselõ az alkalomból május 31-én fogadást ad az Európai Parlamentben, és június elsején hivatalosan megnyitják a képviseletet. A kezdeményezõk szerint a brüsszeli képviseleti iroda fõ célja: információkat gyûjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseirõl, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseirõl, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségû projektekhez való hozzájutást. A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetõbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 1.Román-magyar diplomáciai csörteMiközben tegnap délután az EU fõvárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõk a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfõbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása elõtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott. A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõ, Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy nem létezõ régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen. A tegnap késõ délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezõgazdasági államtitkárt is a belga fõvárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselõk és a tanácselnökök részérõl, majd a Hargita táncegyüttes elõadását tekinthették meg. Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre - hangoztatta a rendezvényen Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselõk távol kívántak maradni az eseménytõl, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétõl tegnap este, a fogadást követõen megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sõt finn és észt európai parlamenti képviselõk is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80-100 vendég vett részt. Most már minden azon múlik, hogy az iroda mûködtetõi hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekrõl szól - ecsetelte lapunknak Sógor. Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, a stratégiai partnerség szellemében azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. �?gy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni. Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivõje mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényrõl van szó. Az Európai Néppárt (EPP) - ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is - nevében Joseph Daul frakcióvezetõ jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettest. Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselõk panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselõk elõtt, akik szövetségi államból érkeztek. A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttmûködhet - ecsetelte. Magyar érvek, román támadás Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet nem eredményez majd csodákat, de valószínûleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára. A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselõk csupán közremûködtek az iroda megnyitásában. Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma? - tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetõségeire, mivel ott jelenleg jelentõs problémák tapasztalhatók - akárcsak Erdély egésszében. A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytõl, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszûnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetõk pénzébõl is mûködik, így elvárhatják, hogy támogassa õket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy idõben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitûzik a román és a székely zászlót is. Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. június 2.Megvonnák Tõkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetõje Tõkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Bãsescu államfõ is rosszallását fejezte ki emiatt. Puiu Haºotti, a liberálisok felsõházi frakcióvezetõje szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkezõ törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részérõl elhangzott kijelentések ellen. Haºotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban. Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Titus Corlãþean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minõsítette egy nem intézményesített entitás képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfõt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselõje a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsõségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is - fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetõje. Az ügyben tegnap este Traian Bãsescu is megszólalt. Az államfõ leszögezte: rossz véleménnyel van a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételérõl árulkodik. Nincs ilyen közigazgatási egység - szögezte le az államfõ Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el - utalt Székelyföldre. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselõ levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 2.Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsánAz Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - jelentette ki Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselõtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából. Tõkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tûzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között. A fogadáson több más EP-képviselõ is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje is. Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övezõ romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségûek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelmûen a javát szolgálja. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetûen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az elõnye, mint a hátránya - hangsúlyozta. Bogdan Nicolãscu Duvãz szociáldemokrata-párti képviselõ bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tûzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását. - Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetõen. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában - hangsúlyozta Duvãz. Amennyiben a Boc-kormány felelõsségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhetõ el lehetséges koalíciós partnerként. Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós mûsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselõk ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 2.Szeklerland BrüsszelbenBukarest tiltakozása ellenére megnyílt a székely lobbiiroda az EU fõvárosában A román államvezetés és a román politikusok berzenkedése ellenére megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe Bukarestnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott. Semjén: nem valaki ellen Az iroda nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni - üzente Bukarestnek megnyitón mondott beszédében Semjén Zsolt. A magyarországi politikus szerint a székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században. �?jságíróknak külön nyilatkozva Semjén Zsolt azt is kifejtette: a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitásával kapcsolatban a román belpolitikában bizonyos politikai erõk hisztériát keltenek. Szerinte a képviselet létrehozása teljes összhangban van az unió betûjével. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az iroda célját úgy fogalmazta meg: Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal. Bãsescu: Székelyföld nem létezik A román kormányt és a politikusokat az zavarja, hogy az iroda szerintük olyan területi-közigazgatási egység képviseletét látja el, amely valójában nem létezik. Ezt nyíltan meg is fogalmazta tegnap Traian Bãsescu államfõ, aki szerint a képviselet megnyitása a románok és a román alkotmány semmibevételével egyenértékû. Teodor Baconschi román külügyminiszter kedden este egy televíziós adásban úgy fogalmazott: egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét. Kevésbé voltak diplomatikusak tegnap Bukarestben a román politikusok. Puiu Haºotti liberális frakcióvezetõ úgy fogalmazott: a képviselet megnyitása a románellenes Tõkés Lászlónak, az EP alelnökének tulajdonítható. Sajnálom, hogy nem létezik olyan törvény, amelynek alapján megvonhatnánk Tõkéstõl a román állampolgárságot - közölte. Az iroda kezdeményezõi: Tamás Sándor és Borboly Csaba, illetve Semjén Zsolt kormányfõ-helyettes a megnyitón Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a kezdeményezést támadók figyelmét, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletét nem szimbolikus, hanem pragmatikus gesztusként kell értékelni. A politikus ironikusan válaszolt Puiu Haºottinak, aki következetesen Székelyország (�?ara Secuilor - szerk. megj.) brüsszeli képviseletérõl beszélt. Székelyország nem létezik, csak egy kis Székelyföldünk van, kérem, tegyünk különbséget - mondta a Maros megyei politikus, majd megkérdezte szenátor kollégáitól, hogy tett-e valamelyikük valamit a régió gazdasági fellendítése érdekében. Mi a célja az irodának? Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig tart majd nyitva. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 3.Bizonyosság és kételyKövek a Szamosban Tamás Gáspár Miklós Gyimesi �?va (kritikus, irodalomtörténész, a kolozsvári egyetem tanára, a romániai/erdélyi demokratikus fordulat egyik legjelentõsebb alakja) megtöltött egy hátizsákot kövekkel, és elsüllyedt a Szamosban. Elsüllyedt vele együtt sok minden. Nem csak a kövek. Az a hit például, hogy a romániai magyar irodalom önálló létezõ, és rettenetesen fontos, élet és halál, minden. �?n még emlékszem, milyen érzések vették körül ezt a hitet - azon kívül, hogy a romániai magyar irodalom a romániai magyar életet helyettesítette -, magában a magyar írásban rejlett akkor valami lázadó titok. Korolenko mondta, hogy hazám az orosz irodalom; hazánk a romániai magyar irodalom volt - volt. Ma már alig vesznek erdélyi magyar könyvet az erdélyi magyar olvasók, ma már nem nagyon fizetnek elõ erdélyi magyar lapokra. Ezek szerint az erdélyi magyar olvasóknak már van másik hazájuk. Csak nem tudni, hol. A romániai magyar irodalom avval, hogy modern volt, modern hazát adott a romániai magyar olvasóknak abban az országban - a Ceauºescu-rezsim Romániájában -, amely agresszívan épült, mégis omladozott, amely a maga korszerûtlen ipari civilizációjával eleve romnak készült, s amelyben mindent elfoglalt a korszerûtlenség lényege, a szegénység. S amely ennélfogva nem tetszett modernnek. Hiszen a Nyugat, a modernség foglalata, nem volt szegény. Ma már modern Kelet-Európa is, de megmaradt szegénynek. Ma a Nyugat - Romániában mindenképp, de hovatovább Magyarországon is - nem annyira a modernség középpontja, mint egyszerûen menekülési, kivándorlási célpont, nem a vágyak tárgya, hanem a szûkösség kényszerû következménye. Nem a szabadság képzetes hona, hanem a megélhetés eshetõsége. Ám akkor - 1968 és 1989 között - a modernség szabadságeszmény volt, s mivel magyarul szólt, pedig a magyarság, ha nem is volt mindig üldözött, elismert se volt soha, lázadó eszmény is. A romániai magyar irodalom nevezetû konstrukció akkor is a lázadás szinonimája volt, maga volt a Más, akkor is, ha maga egyáltalán nem lázadt, s ha a hátrahagyott mûvek zöme, mint mindig, triviális (ha az ehhöz az irodalomhoz fûzõdõ hiteket feledjük), de nekünk, akkori és ottani olvasóknak csak ritkán tûnt föl ilyennek. Gyimesi �?va ennek az irodalomideológiának volt a leghatásosabb, legõszintébb hitvallója. Nem közvetlenül. �?t a strukturalizmus ütötte résen betóduló új poétikák ihlették, a modernizmusnak õ modernista kritikusa volt, distancia nélkül. A kelet-európai modernizmus 1968 és 1989 között nem volt kritikus és kritikai önmagával szemben - ezért se volt semekkora hatása a frankfurti iskolának -, s ezért se gondol a kelet-európai késõmodernizmus többnyire az égvilágon semmit a kapitalizmusról. A kelet-európai modernizmusnak a kapitalizmus nem problémának látszott, hanem a Nyugatnak Kelet-Európából nézve a Nyugat tisztán kapitalista, ami súlyos tévedés. A kelet-európai modernista Nyugat-paradigma szerint a Nyugat (tehát az, ami kívánatos): demokratikus, kapitalista, szabad, racionális és antinacionalista. Ez a nyugati civilizáció leírásának ugyan nem jó, de az 1989 elõtti diktatúrákban a maga módján hõsi eszmény volt. �?s Gyimesi �?va megtestesítette ezt a hõsiességet. Olyan kultúrában élt, sõt: olyan kultúrának volt vezetõ alakja, amelyet egy másik, többségi nemzeti kultúra utált és megvetett anélkül, hogy ismerte volna. Az úgyszólván mindenki által lényeginek hitt román-magyar ellentét életünk alapténye volt, a rendszer sovén propagandájában mi voltunk az ellenség. Ebben a helyzetben - s abban a helyzetben, amelyben a romániai magyar irodalom kultusz volt és kultusztárgy - Gyimesi �?va soha nem válaszolt ellenirányú nacionalizmussal, s ez eldöntötte nyilvános élete irányát. Tanúsíthatom, a félig öntudatlan magyar nacionalista kísértéseket nehéz volt elhárítani. Hiszen óhajaink nemzetiségi természetûek voltak, és szemben álltak a Ceauºescu-féle román etnikai állam legalapvetõbb törekvéseivel. Gyimesi �?va és a legjobbak válasza erre is a kelet-európai ellenzékiség válasza volt: a demokrácia. A szabad nyilvánosság, a cenzúrázatlan szó teremtõ erejének mítosza, a szóból tett õsi reménységének szabadelvû változata. Azonban - szemben másokkal - ezt a hitet akkor is megõrizte, amikor az etnosztálinista diktatúra összedõlt, amikor a szabadsághõsök egy részérõl kiderült, hogy a maguk kisebb-nagyobb körletében merev, sovén, tekintélyelvû etnicisták. Gyimesi �?va a nyolcvanas évek második felében egyre nyíltabban és bátrabban volt ellenzéki (s így jóval többet kockáztatott, mint magyarországi elvbarátai), s a romániai forradalom idején s utána rengetegen csodálták, rengetegen követték s hallgattak rá. Ez nem tartott sokáig. Gyimesi �?va kénytelen volt immár a magyar nacionalizmussal és etnicizmussal hadakozni. Ez egészen más dolog volt, mint a morálisan egyszerû korábbi konstelláció - a gyönge és támadott kisebbség védekezik a többségre hivatkozó, irtózatos erejû államhatalommal szemben -, itt már bonyolult hatalmi összefüggésekkel kellett volna megküzdeni, amelyben magyar szervezetek, román pártok, budapesti kormányok egyaránt aktorok; itt már a puszta humanista tiltakozás és jó ízlés erõtlen volt, s megszûnt a romániai magyar irodalom (amelyhez Gyimesi �?va tartozott) kultikus befolyása és a regionális magyar közösség számára volt érinthetetlensége. A professzor asszonynak nemzetfóbiája van - írta Tõkés László volt püspök, az Európai Parlament alelnöke. (Nagyjából ugyanahhoz a kolozsvári generációhoz tartozunk mind a hárman, Balla Zsófiával négyen, a kissé fiatalabb Cselényi Lászlóval és Szõcs Gézával egyetemben...) A pesti szabású magyar nemzeti frenézis Erdélyben is elterjedt, miközben egyre gyorsul a magyar kisebbség jobbára önkéntes asszimilációja, a Székelyföld lelki és politikai elszakadása Belsõ-Erdélytõl és a Partiumtól - és a kivándorlás. Mi a hivatása ebben a szabadelvû demokratának, az emberi jogi ellenzék hagyománya letéteményesének? Nehéz megmondani. Marad a ragaszkodás, a hûség, a konokság. Gyöngy és homok c. híres írásában Gyimesi �?va megpróbálta - már kritikusabban ugyan, de mégis, még egyszer - a kisebbségi magyar kultúra legalább utólagos heroizálását, késõbb az erdélyi kulturális érték(kis)világok elemzését, benne a transzilvanizmussal, egyebekkel. De ez történetírás volt, ha Gyimesi �?va ifjúságáról szólt is, nem társalkotói munka a kortárs irodalomban, amelyben a külön erdélyi funkció és karakter - a mesterséges határok föloldódásával - egyre inkább elmosódni látszik. A regionális jelleget Ugron Zsolna grófkisasszonyos bestsellere nyújtja harmincéves svábhegyi öreguraknak. �?rtékes munkák Gyimesi �?vának ezek az írásai - kései írások? -, de ami legjobb bennük, az szakma, ezt meg már mások is mûvelik, nem rosszul. Elsüllyedt a Szamosban annak a megértése is, hogy a hovatovább avíttnak tetszõ demokratikus, emberi jogi meggyõzõdés, antinacionalizmus, emberi szolidaritás, a felebarátaink méltóságának védelme, a szabadsághit - csupa banalizált, trivializált, elkoptatott tartalom - miatt a világ egyik legfélelmetesebb titkosrendõrsége követhette az embert, behatolhatott élete intimitásaiba, ráállíthatott fizetett ügynököket. A Román Szocialista Köztársaság állambiztonsági szolgálata komoly összegeket áldozhatott - tanú rá Gyimesi �?va életében megjelent utolsó könyve, a Szem a láncban - a szerzõ megfigyelésére és cselekedeteinek összehasonlító módszerrel végzett értékelésére. Ennek a tudatában éltünk; mindig a nyomunkban voltak; nem lehettek titkaink. �?letünk a titkosszolgálat színpadán játszódott: busásan honorált ellenségeink voltak a nézõk. A szereplõk nem kaptak gázsit; õk fizettek. �?va nagyon jól észrevette, hogy ez nem volt titkos megfigyelés, hiszen az üldözött majdnem mindig tudott róla. Hiába ezerlaposak a személyi dossziék, a cél nem információgyûjtés volt, hanem elnyomás. �?va kolozsvári munkáskörnyezetbõl jött, ha nem is éppen munkáscsaládból, megmaradt benne valami plebejus érdesség, vadság, keménység, amely tisztán szociális volt ebben a túlérzékeny, mindig megbántott, mindenfajta rosszaságot magára rántó asszonyban. Rossz házasság, boldog 2011. június 4.�?nnepélyes eskütétel HódmezõvásárhelyenVállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntõ ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni A nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 91. évfordulóján hetvenöt visszahonosított magyar - köztük Tõkés László püspök, EP-alelnök három gyermeke - tett állampolgársági esküt a Csongrád megyei Hódmezõvásárhelyen. Az ünnepségen jelen lévõ Tõkés László európai parlamenti alelnök beszédében kifejtette, hogy a nemzetegyesítés útján még sok csata áll elõttünk. Vállalni kell a csatákat és állni kell a sarat, mert döntõ ütközetek nélkül háborúkat sem lehet megnyerni - hangsúlyozta. Hódmezõvásárhely városházájának dísztermében hetvenöt határon túli magyar tehette le állampolgársági esküjét a trianoni békeszerzõdés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. Az esemény a Himnusz közös eléneklésével, illetve szavalattal kezdõdött. A Nagyváradról, Marosvásárhelyrõl, Nagybecskerekrõl, Szabadkáról, Horgosról, Péterrévérõl, Zentáról, Adáról, �?becsérõl, és Magyarkanizsáról érkezett vendégeket Lázár János polgármester, a FIDESZ országgyûlési frakciójának vezetõje köszöntötte. A városi elöljáró köszöntõjében kifejtette, hogy régóta várt választóvonal a mostani eskütétel nem csak a fogadalmat tevõknek, hanem az egész magyarságnak. A honosítás lezárja a jelzõs szerkezetes magyarság korszakát, mondta, majd hozzátette: ez az utolsó alkalom, amikor a ma esküt tevõket bárki megkülönböztetheti nemzettársaitól. Brüsszelben és Budapesten egyaránt az a parlamenti képviselõk célja, hogy igazságot szolgáltassanak azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kisebbségbe szorultak. A nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárását jelenti, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának kiküszöbölését - jelentette ki a polgármester. A szétszakított magyarság sebeire a gyógyírt a schengeni övezethez való csatlakozás hozhatja el. Lázár János hangsúlyozta, hogy az egyszerûsített honosítási eljárás még csak az elsõ lépés abból, ami az Országgyûlés elõtt áll. A 21. századi magyarság elõtt, itt a Kárpát-medencében, különösképpen a határon túli politikai és gazdasági elit számára is nagyon fontos kihívás, hogy milyen irányba haladunk, mi az összenemzeti felelõsség, hogy vajon képesek leszünk megtartani a határon túli magyarságot, vagy magyarok százezreit veszítjük el az asszimiláció vagy az elvándorlás tengerében. (.) Nem csak optimizmusra, hanem félelemre, aggódásra és a nehéz idõkre való felellõségre is bõségesen van okunk - zárta beszédét Lázár. 2011. június 7.Tõkés nem mond igazat - EVZ: magyar közpénzekbõl finanszírozzák az EMNT demokráciaközpontjaitAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jószándékú támogatóinknak tartozunk - írta április 6-án keltezett közleményében Tõkés László. Az Evenimentul zilei azonban tegnap kiderítette, az EMNT elnöke valótlanságokat hozott a közvélemény tudomására. Tényfeltáró anyagában a lap arról írt, hogy Tõkés Lászlóék az elmúlt hónapokban összesen 2,2 milló lejt, azaz félmillió eurót kaptak magyarországi közpénzekbõl a demokrácia-központok mûködtetésére. A cikk szerint a pénzek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítványtól (vélhetõen az egyik magyarországi közalapítványtól - szerk. megj.) érkeztek, több részletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom nevû civil szervezet számlájára. Mint ismert, Tõkés Lászlóék tavaly júliusban ezen a néven jegyezték be a bíróságon az EMNT. A támogatást a magyar állampolgárságot igénylõ romániai magyarok tájékoztatása kapcsán felmerülõ költségek fedezésére kapták a demokrácia-központok. Az Evenimentul zilei kolozsvári tudósítója, Mihai ªoica szerint az összegekre több romániai intézmény ellenõrzési akciói során derült fény. A szerzõ nem nevezte meg ezeket az intézményeket, ám vélhetõen közéjük tartozik a pénzügyõrség is, amelynek ellenõrei néhány hete vizsgálódtak a demokrácia-központoknál. A lap szerint az EMNT eddig két részletben kapott pénzt a magyar államtól. Az elsõ, 50 millió forintos - 775 ezer lejes - részlet tavaly októberben érkezett meg az EMNT-hez. Idén májusban további összegek érkeztek: egy 95 millió forintot, vagyis 1,5 millió lejt kitevõ támogatás folyt be az EMNT számlájára. Ezereurós fizetések? A demokrácia-központoknak több mint száz alkalmazottja van. Az Evenimentul zilei szerint az alkalmazottak listáján mind Tõkés László EMNT-elnök, mind Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök rokonai, illetve a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetõségi tagjainak neve is szerepel. A legnagyobb - havi 4100 lejes - fizetésben Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke részesül. Papp Elõd, az EMNT alelnöke, az EMNP ideiglenes vezetõségének tagja havi 4000 lejt keres. Az ideiglenes vezetõség egy másik tagja, Zatykó Gyula, illetve Kovács Csaba újságíró ugyancsak 4000 lejt kap. Juhász Péter területi EMNT-vezetõ 3400 lejt keres. A demokrácia-központok alkalmazottai 921 lej és 1500 lej közötti fizetésben részesülnek. Gergely: megdolgoztunk a pénzért Tegnapi megkeresésünkkor Gergely Balázs a tárgyban írt Facebook-bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Ebben az EMNT régióelnöke emlékeztetett arra, hogy már korábban lemondott a demokráciaközpont-hálózat koordinátori tisztségérõl. Gergely ugyanakkor elismerte, hogy a cikkben felsorolt személyek munkájukért javadalmazást kaptak, ám szerinte korántsem akkorát, mint amekkora összegrõl a román lap beszámol. Ironikus hangnemben megírt bejegyzésében a politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy pénzükért a javadalmazottak megdolgoztak. Kedves bukaresti jóakaróink, tény, hogy ennek a >szörnyû< rendszernek a mintegy százfõs csapata húszezer-háromszáztizenhat honosítási dossziét állított össze öt hónap leforgása alatt. 20.316 dosszié, ami több mint negyvenezer embert érint, és igencsak sok munkával jár! - reagált a cikkre Gergely Balázs. Toró: pontatlanok az információk A Transindexnek tegnap sikerült elérnie Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét is. A portálnak a politikus kijelentette, több helyen pontatlan az EVZ által közzétett információ, mely szerint az EMNT 2,25 millió lejt kapott a magyar kormánytól. Toró azonban nem részletezte, hogy milyen pontatlanságokra utalt, hanem közölte, hogy hamarosan közleményben reagálnak a lapban megjelentekre. Toró egyébként az EVZ-nek beismerte, hogy az összegek egy része - pályázatok révén - Magyarországról érkezik, azonban azt nyilatkozta, nem tudja, hogy melyik minisztériumtól. Elmondta, nem tudja, ki küldte ki az ellenõröket, vagy hogy ezek pontosan mit keresnek, de azt biztosan tudja, hogy mindent rendben fognak találni. A magyar kormány tavaly novemberben írt alá együttmûködési megállapodást az EMNT-vel a demokrácia-központok mûködtetésérõl. A szerzõdésben nem szerepel az, hogy a magyar állam anyagi segítséget nyújt az irodák tevékenységéhez. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 7.Tõkés László privát nyomoraAz elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében követelte nemrégiben Tõkés László egyik, a tõle megszokottnál is harsányabb hangvételû sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében követelte nemrégiben Tõkés László egyik, a tõle megszokottnál is harsányabb hangvételû sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Már akkor sejteni lehetett, hogy az RMDSZ által európai parlamenti képviselõi székbe, majd a Fidesz által egyenesen az EP alelnöki tisztségébe röpített volt püspök ezzel a néhány hónappal ezelõtti kirohanásával elejét akarja venni a neki és klikkjének a magyar államkasszából juttatott, a mai körülmények között csillagászatinak nevezhetõ összegek firtatásának. A Ha megdobnak kõvel, dobj vissza kenyérrel krisztusi tanítás helyett A legjobb védekezés a támadás nem éppen bibliai bölcsességét követõ egykori egyházi ember úgy vélhette: ha túlharsogja a demokrácia-központok pénzügyei felõl érdeklõdõ újságírók egyre kellemetlenebbé váló kérdezõsködéseit, ha eltereli a figyelmet arról, hogy pártépítés folyik közpénzbõl - és pártlegitimálás a magyar állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás révén -, akkor megúszhatja a számonkérést. Nos, akár önkritikának is tekinthetõ az, amit most mondani fogok. Nem az erdélyi magyar sajtó volt az, amelyik kiderítette, hogy Tõkés László nem mondott igazat, amikor azt állította - egy másik, hasonlóan agresszív hangvételû közleményében -, hogy az úgynevezett demokrácia-központokat nem közpénzbõl, hanem jószándékú támogatók pénzébõl gründolták össze. Nem a Tõkés László tönkretételén munkálkodó romániai magyar pártsajtó ahogyan elõszeretettel nevezi a volt püspök a neki nem tetszõ, neki nem hódoló újságokat, köztük lapunkat is, hanem egy - történetesen a román kormánypárthoz közel állónak tartott - központi lap. Amely arra is fényt derít, hogy a magyar adófizetõk pénzét határon túli klienseinek nagyvonalúan osztogató budapesti kormány juttatásaiból a demokrácia-központok egyszerû munkatársainak nagy része minimálbért alig meghaladó összegû béreket kap, miközben a nagymenõk - Tõkés, Toró és családtagjaik - miniszteri fizetésnél alább nemigen adják. A cikkünk elején idézett Tõkés-közlemény szavaival élve: gondjuk volt arra, hogy õk maguk ne osztozzanak az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok sorsában. Salamon Márton László �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 8.Feljelentést tettek Tõkés, Sógor és Winkler ellenAz Állampolgárok Állami Visszaélések ellen Védelmezõ Alapítvány (FACIAS) kedden egy bûnvádi feljelentést tett le a Legfelsõbb �?gyészségen Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula EP-képviselõk ellen, akik támogatták a brüsszeli Székelyföld iroda megnyitását. A FACIAS képviselõi szerint a három EP-képviselõ vétkes az alkotmányos rend elleni akcióban és összeesküvésben, és ezeket a tetteket a Büntetõ Törvénykönyv bünteti. A FACIAS sajtóközleményes szerint, az EU-s gyakorlat értelmében, Brüsszelben csak az elismert területi-közigazgatási egységek nyithatnak képviseletet, hogy érdekeiket európai szinten érvényesítsék. Mivel a Hargita, Kovászna és Maros megyét magába foglaló Székelyföldet nem ismerik el a román hatóságok, egy mesterséges csoportosulás, helyi támogatottság nélkül, egyértelmû a kezdeményezés törvénytelen és alkotmányellenes jellege. Mi több, ezt a képviseletet a Magyar Régiók Házában nyitották, a magyar kormány támogatásával, a magyar miniszterelnök-helyettes és nagykövet jelenlétében. Következtetésképpen a létrehozatal alapkritériuma etnikai volt és nem gazdasági, ahogy Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula állította. A román hatóságok nem léptek, és ennek azonnali következményeként június 4-én Csíkszeredában megemlékezést tartottak az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békeszerzõdés ellen, amelyen azt állították >Székelyföld nem Románia< - állítják a FACIAS képviselõi. A szervezet kéri a Legfelsõbb Semmítõ- és Ítélõszék melletti ügyészséget, indítsa meg a bûnvádi nyomozást, és kezdje el a tettesek felelõsségre vonását, valamint a három EP-képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését is. (Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 8.Sógor Csaba felszólalt a hisztériakeltés ellenSógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének elsõ napján, napirenden kívül, a közelmúltban, Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót. Hétfõ esti beszédében az erdélyi magyar képviselõ utalt a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága elõtt tisztelgõ, hazai, békés akciókat ért támadásokra is. A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élõ népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában. Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fõvárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában? - tette fel a kérdést a politikus. Ugyanakkor leszögezte: hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. Erre is volt példa a napokban, amikor az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdésre emlékeztünk június 4-én. Kirekesztõ, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlõdését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülõ, a kisebbség jogait tiszteletben tartó erõs Európa. Egyébként Cãtãlin Ivan szociáldemokrata parlamenti képviselõ Tõkés Lászlónak az EP-alelnöki tisztségrõl való lemondását követelte. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 9.Magyar-magyar konszenzus kell a kisebbségi törvény kapcsánTorz és valós adatok a Demokrácia Központok anyagi helyzetérõl A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásával kapcsolatos álláspontjukról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok finanszírozásáról tájékoztatta tegnap Kolozsváron a sajtó képviselõit Toró T. Tibor ügyvezetõ alelnök és Gergely Balázs közép-erdélyi régió-elnök. Toró T. Tibor a kisebbségi törvény kapcsán - amelynek megszavazását még ebben az ülésszakban meg kellene ejteni az RMDSZ és a PD-L közti megállapodás értelmében - úgy vélekedett: meg kell teremteni a magyar-magyar konszenzust a jogszabályt illetõen. Ugyanakkor Gergely Balázsal együtt reagáltak arra az Evenimentul zilei román napilapban megjelenõ írásra, amely a Demokrácia Központok anyagi helyzetét, illetve munkatársainak jövedelmét firtatja. Az EMNT képviselõi konkrét adatokkal cáfolták meg a cikkben megjelenõ egyes valótlan adatokat. Továbbá tiltakoztak az ellen, hogy a pénzügyõrség magánjellegûnek számító információkat szolgáltat ki a sajtónak. A kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása nagyon fontos a romániai magyar közösség számára. Az EMNT ügyvezetõ elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet 2005-tõl szerepel a parlament és a közbeszéd napirendjén, idõnként elõkerül, s politikai bokszmeccsek témájává válik. �?gy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de csakis akkor, ha erre tényleges politikai akarat létezik - mondta Toró T. Tibor, aki azonban kételyeinek adott hangot ezzel kapcsolatban. Véleménye szerint a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdése egyrészt a román-magyar kapcsolatokat terheli, másrészt pedig mindmáig nem sikerült magyar-magyar konszenzust kialakítani az ügyben. A kamarilla egyezségek nem jelentenek megoldást Ilyen horderejû kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez elõbb-utóbb megbosszulja magát - hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának a tagjaként módosító javaslatokat nyújtott be a tervezet kapcsán, amelyek ott vannak ugyan a törvényhozás asztalán, de azokat nincsen, aki képviselje. Toró felhívta a figyelmet a jogszabály néhány kitételére, amelyek szerinte változtatásokat igényelnének. Egyebek mellett ilyen például a kisebbségi politikai szervezetek státusára vonatkozó rész, amely szerinte kétszeresen is diszkriminatív. Egyrészt azért, mert a többség meg próbál akadályokat gördíteni a kisebbségi szervezetek létrehozása ellen, másrészt pedig a jelenleg létezõ parlamenti képviselettel rendelkezõ szervezetek nem akarnak maguknak konkurenciát, s letörnek minden olyan kísérletet, amely az õ monopolhelyzetüket veszélyeztetné. Ez a román politikai elitnek is érdeke lehet, hiszen ha kialakít egy klientúra-rendszert valamilyen szervezettel, akkor annak az érdekeit próbálja védeni. Itt találkozik a román politikai elitnek az érdeke a jelenleg parlamentben lévõ kisebbségi szervezetekével. Akik fent vannak a fán, felhúzták a létrát, s nem engednek mást felmászni a fára, ami kedvez az etnobiznisz jelenségének - mondta. Körülbelül négyest adnék a kisebbségi tervezetre Toró T. Tibor hangsúlyozta: kisebb módosításokkal elfogadhatóbbá lehet tenni a törvényt, ehhez körülbelül tíz cikkelyt kellene módosítani. Ha egy tízes skálán kellene osztályozni a tervezetet, nálunk elbukik, körülbelül 4-est adnék rá. Kis erõfeszítéssel és egyeztetéssel azonban ez 7-8-ra feltornázható. �?gy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik ez a kormány, akkor az érdekvédelmi szövetségnek legalább 8-asra fel kellene emelnie a törvényt ahhoz, hogy meglegyen mögötte a szükséges magyar-magyar konszenzus - fejtette ki a politikus. Elmondása szerint levélben fordultak Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben egyeztetést szorgalmaztak az ügyben. Toró úgy véli, kõkemény közösségi érdekrõl van szó, ezért egyebek mellett a kisebbségi törvény kérdését politikamentessé kell tenni, s egyezségre kell jutni. A pénzügyõrségtõl származhatnak az adatok Az EMNT vezetõi kitértek az Evenimentul zilei címû központi román napilapban a hét elején megjelenõ írásra is, amely az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok mûködését és anyagi hátterét taglalja, illetve adatokat közöl az intézmény munkatársainak a jövedelmérõl. Toró T. Tibor és Gergely Balázs az ügy kapcsán kifejtették: alapos a gyanú, hogy a cikkben foglalt számok a pénzügyõrségtõl szivárogtak ki, ugyanis a hivatal munkatársai az elmúlt idõszakban négy héten keresztül napi rendszerességgel a vendégeik voltak. Alig fejezõdött be az ellenõrzés, és az információk - amelyek közül bizonyos adatok hitelesek, mások viszont torzak - máris napvilágot láttak. Amúgy a pénzügyõrség jelenlegi vezetõje az RMDSZ képviselõje (Ladányi Árpád - szerk. megj.), akitõl kérjük, hogy folytasson belsõ vizsgálatot az ügyben, s nézzen utána, hogyan szivároghattak ki egy jogállamban ilyen adatok - mondta Toró T. Tibor. Közölte: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmény, hanem civil szervezet, tehát belsõ pénzügyei nem tekinthetõk közérdekû információknak. A törvény szerint a pénzügyõrségnek joga van kutakodni, és szívesen is láttuk õket, de ahhoz nincs, hogy magánjellegû adatokat szivárogtasson ki - szögezte le az EMNT ügyvezetõ elnöke. Kifejtette: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával mûködnek, amely összegek azonban nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített pénzekbõl származnak. Elmondása szerint megfelel a valóságnak az az adat, amely szerint 2,25 millió lejt biztosítottak a Demokrácia Központok mûködésére. Száztíz szerzõdéses alkalmazott van Toró T. Tibor tájékoztatott, hogy a 30 Demokrácia Központban 110 munkaszerzõdéses alkalmazott dolgozik. Az ügyintézõk bére 870-1100 lej, az irodavezetõk, igazgatók fizetése 1200-2000 lej, a központi koordinátoroké (6 személyrõl van szó) pedig 2000-2900 lej közé tehetõ. Köszönöm szépen az Evenimentul zileinek, hogy 30 százalékos fizetésemelésben részesített- mondta Gergely Balázs, aki bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat igazgatójaként nettó havi 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az a cikkben megjelent. Szerintem vállalható, hogy mint a rendszer igazgatója, ennyi volt a fizetésem. Nyugodtan össze lehet vetni akár más - magán, üzleti és politikai - szférában nyújtott fizetéssel - mondta Gergely Balázs. Közlése szerint az eltelt öt hónap alatt a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent. Ugyanakkor 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán. Csak három rokoni kapcsolat létezik Toró T. Tibor cáfolta, hogy Tamás nevû fia a Demokrácia Központ munkatársa lenne. Az egész rendszeren belül három esetben fordul elõ, hogy az illetõ alkalmazott az EMNT-hez közel álló valamely személy rokona. Egyikük közülük Gergely Balázs, aki Tõkés László unokaöccse, de aki nem ilyen jogon kapta a fizetését, hanem mint aki az egész hálózatot létrehozta, és irányította - mondta Toró. Az EMNT ügyvezetõ elnöke szerint a cikk az új magyar párt bejegyzésével hozható kapcsolatba, ugyanis nem véletlenül emelték ki az írásban azokat a személyeket, akik a leendõ politikai alakulatban szerepet játszanának. PAPP ANNAMÁRIA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 10.Tõkés: a jövõ a székely autonómiáéPolitikai hisztéria és hecckampány folyik - így reagált Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd címû mûsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel õt és két EP-képviselõtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt. Feljelentõsdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségrõl is le akarnak váltani - nyilatkozta Tõkés László az ellene és képviselõtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi. A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy õ maga milyen lépéseket tervez, Tõkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az anakronizmus az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínûsége alapvetõ érték. Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövõ a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában - hangoztatta érveit Tõkés László EP-alelnök. A politikus hozzátette: nem fogy ki a feljelentésekbõl az utóbbi idõben, mivel tavaly a szervezett bûnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel õt egy posztkommunista politikus amiatt is folyik a vizsgálat. Késõbb a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdõn Traian Bãsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. A sort folytathatnám, mindenféle színû politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetõnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt - mondta Tõkés László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 10.Ballagási ünnepség a PKE-nSzombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzõsök is helyet foglaltak. A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdõdött. A végzõsöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülõkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyûlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tõkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendõ útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemrõl szól Ámos próféta. Tõkés László hozzáfûzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzõs hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez-emelte ki Tõkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk. �?nnepi köszöntések Az igehirdetést követõen dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzõsökkel: Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követõen sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzõsök képviselõi átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következõ, jövõre végzõ évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat. Nagy Noémi erdon.ro 2011. június 13.Megduplázódhat a hallgatói létszám�?j korszak kezdõdik a PKE életében Akár megkétszerezõdhet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói létszáma az új alap- és mesterképzési szakok létrehozását, illetve az új székhely felépítését követõen - közölte az oktatási intézmény vezetõsége. �?j korszak kezdõdik a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette be Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a felsõoktatási tanintézmény vezetõje a szombaton tartott ballagási ünnepséget követõ sajtótájékoztatón. Az egyetem, illetve annak jogelõdje, a Sulyok István Fõiskola alapítása óta, ez a harmadik korszak. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése túlélést és felszabadulást hozott a magyar költségvetési alapokból mûködõ magánegyetemnek, mutatott rá Tõkés. Az új kezdet nem csak az anyagi válságból való kitörést, hanem új fejlesztéseket is lehetõvé tesz az intézményben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelõ stratégiai szintû lépések meghozatala után megkétszerezõdhet a hallgatói létszám, közölte az intézetalapító, majd hozzátette: Fontos, hogy ne csak materiális, hanem spirituális értelemben is fejlõdjünk. A Partiumi Keresztény Egyetem a következõ tanévtõl több új szak indítását tervezi úgy az alap, mint a mesteri szakokon. Az akkreditációs bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Vallástudományok mesteri képzés iratcsomóját, ugyanakkor a Bank és pénzügy elnevezésû alapszak akkreditálása is folyamatban van. Tervek között szerepel Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (Tanítóképzõ) alapszak, továbbá a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Zenemûvészet az audiovizuális kultúrában, a Képzõmûvészet - grafika - vizuális kommunikáció mesteri képzések beindítása is. �?jrainduló tanítóképzés Tõkés László kifejezte arra irányuló örömét, hogy Nagyváradon újra beindulhat a tanítóképzés, melyet egyoldalúan szüntetett be annak idején a román kormány. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban több nemzetközi projektbe is részt vett az egyetem a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretein belül. Ilyen az Európai, nemzeti és regionális identitás - elmélet és gyakorlat címû projekt, vagy a leginkább CEPEVIT-ként ismert, a debreceni MODEM-el közösen indított projekt. Tolnay István, a Vezetõtanács megbízott ügyvezetõ elnöke arról tájékoztatta a sajtó képviselõit, hogy az új oktatási törvény nem kedvez az egyházi oktatásnak. A törvény centralizáló jellegû, az állami egyetemek sémájára épülõ szövegében meg kell találnunk azokat a fogódzkodókat, amelyek a jövõben is biztosítják az egyetemalapítók jogkörét, egyházi alapítású egyetemünk keresztény szellemiségét - hangzott el. �?ppen ezért szükség van az egyetemi charta érdemi módosítására. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen konkrét változások lesznek az alapító okiratban, melyek érezhetõ változást hoznak a hallgatók szempontjából, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes elmondta, hogy inkább az oktatók fogják ezt megérezni, ugyanis szigorodik a rájuk vonatkozó követelményrendszer. Tolnay István közölte azt is, hogy szeretnék hangsúlyosabbá tenni az egyetem keresztény szellemiségét. Végül arról értesülhettünk az intézetvezetõktõl, hogy a következõ tanévben ingatlan-felújításra és az új épület építésének megkezdésére is sor kerülhet. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. június 14.Tõkés tiltakozik az EMNP-t támogató aláírások RMDSZ-es ellenõrzése ellenAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe ahhoz, hogy ellenõrizze a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) dossziéját és a támogató aláírásokat. Mint hétfõi közleményében írja, Tõkés László, az EMNT elnöke megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budai Richárdot, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják. Tõkés emlékeztet: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is leszögezte, hogy a szövetség a bíróságon nem akadályozza az EMNP bejegyzését, amit Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, valamint Kovács Péter fõtitkár is ismételten megerõsített. Ezt szem elõtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot - s talán minisztériumi apparátust - sem kímélve ellenõrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat - olvasható a közleményben. Tõkés szerint ezek után az is nehezen hihetõ, hogy az RMDSZ-es vezetésû Pénzügyõrség - hosszú heteken át - >a feketemunka elleni küzdelem< jegyében ellenõrizte az erdélyi demokrácia-központok könyvelését, és hogy nem megrendelésre >szivárogtatták ki< - egyébként törvénytelenül - egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyûjtött pénzügyi adatainkat. Az EMNT elnöke ennek alapján úgy látja: az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi >partnereihez<, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez. Tõkés László szerint ez a politikai magatartás a demokrácia megcsúfolását jelenti. Bõ húsz esztendõvel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését - írja Tõkés, majd felteszi a kérdést: milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha - ezzel szemben - mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!. Az EMNT-elnök felszólítja az RMDSZ vezetõit, hogy az ilyen típusú akcióknak vessenek véget. Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erõs érdekképviselete, hogyha tûzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képzõdmény ellenében, hanem attól, ha a szûkkeblû pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret - vagyis hogyha minden politikai szereplõ részvételével sikerül megteremtenünk az érdemi összefogást - fogalmaz közleményében Tõkés László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Kezdõdhetnek a fejlesztések a PKE-nElballagott a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) utolsó olyan évfolyama, amelynek államvizsgái még más egyetemekrõl jött bizottsági tagok részvételével történnek - az akkreditált intézmény záróvizsgáit a jövõben már nem monitorizálják. Tõkés László, az egyetem elnöke szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, az erdélyi magyar felsõoktatás harmadik, új fejezete kezdõdött el akkor, amikor Orbán Viktor vezetésével alakult meg az új magyar kormány tavaly, és ez azonnal kiegészítette az intézmény égetõ költségvetési hiányát. Az EP-alelnök kijelentette: a most lezárult tanévben az egyetemnek sikerült leküzdenie a pénzügyi válságot, amely az elmúlt nyolc évben olyan súlyossá vált, hogy az intézmény puszta létét is veszélyeztette. De a jövõben a kedvezõ helyzetnek köszönhetõen akár meg is kétszerezõdhet a hallgatók száma. A Magyarországról várt és kapott támogatások kapcsán Tõkés László azt is bejelentette, hamarosan a régóta tervezett új székház építése is megkezdõdhet. Az egyetemen õsztõl új mesterképzés is indulhat vallástudományok címmel. Idén egyébként elõször záróvizsgáztak mesteris végzõsök a PKE-n. Horváth Gizella rektorhelyettes azt is elmondta: tervben van néhány új alap- és mesteri szak indítása, de ezekre csak akkor szerveznek felvételit, ha minden engedélyt megkapnak. A bank és pénzügy elnevezésû alapszak engedélyezése folyamatban van, és az egyetem a korábban megszüntetett tanítóképzés újraindítását is tervezi. A meglévõ négy mesteri képzés mellett egy vállalkozásfejlesztési, egy zenemûvészeti, illetve egy vizuális kommunikáció mesteri beindítását is tervezik. Tolnay István, az egyetem vezetõtanácsának megbízott ügyvezetõ elnöke az új tanügyi törvény visszásságaira hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, a szabályozás központosító jellegû, és az állami egyetemekre vonatkozó mûködési szabályokat próbálja ráhúzni az egyházi és magánegyetemekre is. Emiatt bizonyos pontokon a PKE chartáját is módosítani kell majd. Az oktatói karnak szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie, és az sem biztos még, hogy a PKE-t milyen kategóriába sorolják majd. (Felkarolt tehetségek. A fiatal tehetségek felfedezésérõl és felkarolásáról folyt szakmai konferencia pénteken a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a Debreceni Egyetem oktatóinak részvételével. A váradi felsõoktatási intézményben úgynevezett tehetségpont jött létre, amelynek célja a kiemelkedõ képességekkel rendelkezõ hallgatók és iskolások fejlesztése. Balogh Lászlónak, a Debreceni Egyetem pszichopedagógus professzorának elõadásából megtudhattuk, hogy a tehetségek azonosítása igen bonyolult feladat, hiszen az iskolai teljesítménnyel sokszor egyáltalán nincs kapcsolatban, ráadásul sokáig szunnyadhat egy-egy adottság.) Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Hamisított román aláírások az EMNP listáin?Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található - árulta el lapunknak Budai Richárd. A bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a bejegyzés elõtt álló párt szellemi vezére tegnap közleményben sérelmezte, hogy az EMNP bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budayt és Novák Levente mûvelõdési miniszteri tanácsadót az EMNP bejegyzési iratcsomójának tanulmányozására. Bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi partnereihez, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez - fogalmaz Tõkés. Az RMDSZ ellenpártját szervezgetõ politikus a nemzeti szolidaritás hiányát kéri számon az RMDSZ-en, és felszólítja, hogy tegye félre a szûkkeblû pártpolitikát tegye lehetõvé az érdemi összefogás megteremtését. Budai Richárd az �?MSZ-nek Tõkés vádjai kapcsán kifejtette: õt a magyarság legitim érdekképviseletének területi vezetõjeként a szervezõdõ magyar ellenpárt bukaresti támogatottsága érdekelte csupán. Az aláíráslisták alapján megállapítható, hogy több mint nyolcezer bukaresti magyarból mindössze ketten írták alá a Tõkés-párt támogatólistáit, ha õk egyáltalán magyarok, mert ez sem biztos. A mintegy nyolcszáz román nevû személy aláírása pedig gyanúsan egyforma - tette hozzá Budai. S. M. L. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 15.Milyen bizonyítékoktól tartanak az EMNT vezetõi?Bocsánatot kéretne az RMDSZ-szel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató harmincezer embertõl Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke tegnapi - Gergely Balázzsal, a szervezet közép-erdélyi régióelnökével együtt tartott - kolozsvári sajtótájékoztatóján kifejtette: bírósági bizonyítékai vannak arra, hogy az RMDSZ próbálja megakadályozni a Tõkés László volt püspök nevéhez fûzõdõ új párt bejegyzését. A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drãghici bukaresti ügyvéd óvását, a Drãghici által Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnök és Novák Levente mûvelõdésügyi miniszteri tanácsos nevére kiállított felhatalmazást a fõvárosi törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét. Toró elismételte a Tõkés egy nappal korábbi, lapunk által is ismertetett közleményében foglaltakat, miszerint a pártbejegyzést megóvó Adrian Drãghici Budai Richárdtól és Novák Leventétõl kapta az óváshoz szükséges állítólagos bizonyítékokat. Azt azonban Toró nem árulta, el, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyeknek bírósági felhasználásától tartanak az EMNT vezetõi. Mint arról az �?MSZ tegnapi lapszámában beszámolt, Budai Richárd szerint a bukaresti támogatólisták egyforma aláírások hosszú sorait tartalmazza, ami arra utal, hogy ugyanaz a személy írt alá több tíz, vagy akár száz - eszerint fiktív - név helyett is. Emellett Budaitól azt is megtudtuk, hogy a több mint nyolcszáz fõvárosi aláíró között mindössze két magyar név volt, és õt - területi RMDSZ-elnökként - voltaképp csak az is érdekelte, hogy a bukaresti magyarok mennyiben támogatják az új magyar párt létrehozását. Semennyiben - vonta le a végkövetkeztetést Budai. Toró egyébként a sajtón keresztül üzent Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek: ajánlatot tett egyeztetések elkezdésére, az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) összehívására. Ha van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre - fogalmazott plasztikusan az EMNT politikusa, aki sérelmezte, hogy az RMDSZ nem vesz tudomást a be sem jegyzett Tõkés-párt létezésérõl. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 17.Tõkés-párt - felfüggesztveFelfüggesztették az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésérõl szóló bírósági tárgyalást tegnap a bukaresti törvényszéken, mivel a párt megalakulását kifogásoló két szervezet a tárgyalást vezetõ bírónõ visszahívását kérvényezi. Toró T. Tibor, az új romániai magyar párt létrehozását kezdeményezõ, Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke kijelentette: a bejegyzés ellen óvást benyújtó két párt - a Demokrata Párt és a Néppárt - tudatta, hogy kérvényt nyújt be a törvényszék elnökéhez, s szorgalmazza a bírónõ visszahívását, akit elfogultsággal vádolnak. Nehezményezik, hogy a bírónõ az EMNP bejegyzése elleni óvások legnagyobb részét elutasította. A jövõ héten várhatóan egy bírói testület dönt majd arról, hogy helyt adnak-e a visszahívási kérelemnek. Mint arról hírt adtunk, a Tõkés-párt bejegyzése ellen két jogi - a Jobb Társadalomért Párt és a Néppárt - és egy magánszemély - Adrian Drãghici ügyvéd - emelt óvást, ezekhez tegnap csatlakozott egy újabb jogi személy, a Demokrata Párt, amely kifogásolta többek közt az alakulat elnevezését. A magánszemély szerint az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is vannak. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 17.Nyílt levélMarkó Attila államtitkárhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetõjéhez Tisztelt Államtitkár úr! Miközben az egész ország régióátszervezési lázban ég, reméljük, a kormányapparátusnak, illetve az illetékes állami intézményeknek jut ideje és energiája arra, hogy az õsszel esedékes népszámlálást minél jobban elõkészítsék és megszervezzék. Erdélyi magyarságunk számára roppant fontos az õszi népszámlálás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a végeredmények nagy mértékben meghatározhatják jövõbeli kilátásainkat. Hivatkozva az RMDSZ-nek e témában az idei kongresszusán elfogadott határozatára, illetve az �?nt személy szerint is helyzetbe hozó kormánypárttól kapott házi feladatokra (lásd A népszámlálás küszöbén - Tudatosítási kampány: célcsoportok beazonosítva, Transindex, 2011. március 30.), tisztelettel felkérem, hogy erdélyi magyar közösségünk nyilvánossága elõtt szíveskedjék választ adni a következõ kérdésekre: - Többnyelvûek lesznek-e a népszámlálási ûrlapok (mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában)? - A hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, s a plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvûek lesznek-e? - Milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvû polgárokat magyarul értõ kérdezõbiztosok keressék fel? Mielõbbi megnyugtató válaszainak reményében sikeres munkát kívánok - tisztelettel: Nagyvárad, 2011. június 17. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke 2011. június 18.Nyílt levél Markó Attilához a népszámlálás ügyébenNyílt levélben fordult tegnap Markó Attila államtitkárhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetõjéhez Tõkés László. Az Európai Parlament (EP) alelnöke kifejezte reményét, hogy miközben az egész ország régióátszervezési lázban ég, a kormányapparátusnak, illetve az illetékes állami intézményeknek jut ideje és energiája arra, hogy az õsszel esedékes népszámlálást minél jobban elõkészítsék és megszervezzék. Erdélyi magyarságunk számára roppant fontos az õszi népszámlálás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a végeredmények nagymértékben meghatározhatják jövõbeli kilátásainkat - véli az EMNT elnöke. Ezért Tõkés László felkéri a hivatal vezetõjét, hogy nyilvánosan válaszoljon a következõ kérdésekre: többnyelvûek lesznek-e a népszámlálási ûrlapok, mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában?; a hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, illetve a plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvûek lesznek-e?; milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvû polgárokat magyarul értõ kérdezõbiztosok keressék fel? Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 18.A forradalmár utóéleteA véletlen mûve, hogy Tõkés László pártjának bejegyzésérõl épp június 16-án, Nagy Imre és forradalmár társai újratemetésének napján tárgyalt/döntött a román bíróság. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta nem fért kétség ahhoz, hogy lesz újabb erdélyi magyar párt, ami egy év elteltével meg is valósult. Mindenki csak Tõkés-pártként emlegeti az Erdélyi Magyar Néppártot, mivel úgy tûnik, hogy neki és õérette született. Lehetne a Fidesz erdélyi tagozatának is nevezni, vagy Orbán Viktor erdélyi pártjának, de ez nem lenne elég, ahhoz, hogy gyökeret tudjon ereszteni az erdélyi politikai életben. Kell hozzá Tõkés neve, Tõkés arca, és nem utolsó sorban az õ politikai antitalentuma. Az egykori forradalmár megtépázott hírneve, megcsorbult feddhetetlensége dacára is Orbánék egyetlen esélye erdélyi térhódításuk biztosítására és az RMDSZ megbüntetésére. Kockázatos, de mindenképpen esély. Nézõpont kérdése megválaszolni a címben feltett kérdést, hogy sikeres lehet ez a párt. Attól függ, kinek mit jelent a siker. Arra elég lehet, hogy kiszorítsa a román parlamentbõl az RMDSZ-t, ahhoz viszont túl kevés, hogy átvegye helyét. Ha csak a bosszú a cél, tökéletes eszköz lehet - a párt is és Tõkés is. �?j párt régi arcokkal Orbánék a 2002-es bukásuk óta próbálkoztak már kihelyezett erdélyi tagozattal az RMDSZ ellenében, de Orbán személyes kampányrészvétele sem volt elegendõ a polgárinak nevezett belsõ ellenzék gyõzelméhez. Az elmúlt nyolc évben egyértelmûen bebizonyosodott, hogy Tõkés személye nélkül nem lehet RMDSZ ellenzéket építeni Erdélyben. Orbán Viktor és Kövér László helyi potentátjai, Szász Jenõ és párttársai, rendre alulmaradtak Markóval, az RMDSZ-el szemben, egyedül Tõkésnek, egyéni jelöltként sikerült felvennie a versenyt a 2007-es EP-választás során. Nem volt teljes a gyõzelem, mert az RMDSZ így is bejutott a brüsszeli parlamentbe, ám a Tõkés egyéni képviselõi mandátuma is összejött. Három RMDSZ képviselõ helyett ugyan csak kettõ jutott be, de a romániai magyarság végül is három személyt delegálhatott az európai törvényhozásba. Késélen táncolt a helyzet, a szerencsés végkifejlethez kellett a rendkívül alacsony román részvétel, ellenkezõ esetben brüsszeli képviselet nélkül maradt volna a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösség. Egy év múlva, 2008-ban a román helyhatósági választásokon a Szász Jenõ vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Tõkés és Orbán személyes kampánytámogatása dacára, ismételten csúfosan alulmaradt az RMDSZ-szel szemben. Talán az volt ez volt az a pillanat, amely mind Orbán, mind az RMDSZ számára egyértelmûvé tette a helyzetet. Markóék kiegyeztek Tõkéssel a 2009-es EP-választásra, odaadták neki a listavezetõ helyet, mert talán felmérték, hogy mégha kényelmetlen, kezelhetetlen útitársról is van szó, biztonságosabb õt újra a szövetségen belül tudni, mint egy esetlegesen egységesülõ ellenzék élén, tényleges vezetõként viszontlátni. Tõkés számára pedig ez volt az egyetlen megoldás a politikai túlélésre: újabb püspöki mandátumért nem indulhatott, a polgári ellenzék megosztottsága és erõtlensége folytán nem tudott politikai jövõt biztosítani. �? általában nem szokott számolni tettei-kijelentései politikai következményeivel, talán meg is kockáztatta volna az újbóli egyéni megmérettetést, még akkor is, ha ez a brüsszeli képviselet elvesztését eredményezheti. Esetében valószínûleg nem az, vagy nem csak az döntött az RMDSZ lista mellett, hogy nem bízott saját erejében, hanem inkább az a megaláztatás, amely 2007-ben Brüsszelben érte egyéni képviselõként. A temesvári forradalom hõsének azzal kellett szembesülnie, hogy a Néppárt elutasította felvételi kérelmét, s többszöri nekifutással, a Fidesz és az õsellenség RMDSZ támogatásával sem sikerült elérnie, hogy a néppárti frakció tagja lehessen. Egyedül annak a Cohn Benditnek a zöld-radikális frakciója fogadta be, aki ellen a médiatörvény és Orbán kritikája miatt az idén már közleményben tiltakozott az egykori pártfogolt. A zöld-radikális püspök szerepét nem vállalhatta újra, akkor már inkább az örökösen lekommunistázott, lenemzetárulózott RMDSZ biztos listáján mentette át magát. Orbán is ekkor, 2008-ban, ismerhette fel, hogy sem saját személye, sem Tõkés kívülálló, pártok fölött lebegõ személyként nyújtott támogatása nem elég ahhoz, hogy kiüsse az RMDSZ-t a nyeregbõl. Tõkést csak úgy lehet felhasználni, ha számára biztosítja a megkérdõjelezhetetlen elsõ számú vezetõ szerepét, kizárólag rá épít. Ezután Orbán látványosan kivonult Szász és a polgári párt mögül, s fokozatosan Tõkés emberei is kiszálltak a pártból. Kövér László támogatottjai kegyvesztettek lettek Orbánnál, úgy tûnt, hogy a Fidesz Erdély politikájában kezd a kompromisszumra hajlamosabb, racionálisabb, ún. Németh Zsolt-vonal felülkerekedni. Erre engedett következtetni a Tõkés-RMDSZ kiegyezés a 2009-es EP választásokon, ám ezt cáfolták meg a tavalyi budapesti kormányváltás óta eltelt hónapok történései. Tõkés RMDSZ listavezetõként az RMDSZ leghangosabb és legvehemensebb bírálója lett, s a régi, RMDSZ-bõl kiszorult, az MPP létrehozásánál is bábáskodó politikusokkal, a magyar kormány anyagi-erkölcsi-politikai támogatásával megszületett az új párt. Neve már van, Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke viszont még nincs, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gépezetben, Budapest stratégiájában valami nem mûködik olajozottan. Orbánék egyértelmûen Tõkésre építették ezt a pártot, de nem tudták elérni, hogy õ fel is vállalja annak elnökségét. Az elõtérbe tolt arcok, a pártépítés nem egyszerû feladatát elvégzõ két politikus - Toró T. Tibor volt RMDSZ-es képviselõ és Gergely Balázs, Tõkés unokaöccse, az MPP volt kolozsvári elnöke - nem elegendõ ahhoz, hogy a püspök konkrét, tisztségben is nevesíthetõ részvétele nélkül sokkal többet tudjon nyújtani, mint egy kissé felturbózott MPP. Tõkés pedig úgy tûnik, kivár az RMDSZ brüsszeli listavezetõi biztonságában. Egyetlen dolgot vállalt, nevezetesen azt, hogy egyre harsányabban támadja az RMDSZ-t, és egyre szolgaibb módon védelmezi, dicsõíti Orbánt. Ha nem sikerül Tõkéssel felvállaltatni a pártvezetést, Budapest taktikája csõdöt mondhat. A püspök nyilvánvalóan arra játszik, hogy kitölti brüsszeli mandátumát, és ha majd a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon sikeres lesz pártja, akkor már trónkövetelõként õ tárgyalhat az RMDSZ-el az õszi parlamenti választási együttmûködés feltételeirõl. De az õ személyes implikálódása nélkül akár el is úszhat a helyhatósági választás, az RMDSZ ugyanis sokkal jobban beágyazódott a helyi közösségekben. Bár Tõkésnek már sokszor, sok mindent elnézett a közösség, az azért mégis visszatetszést, sõt visszautasítást válthat ki, ha névlegesen mások vezetik pártját, õ pedig továbbra is brüsszeli RMDSZ politikusként kampányol az ellen a szervezet ellen, amelyet Európa felé képvisel, nem kis fizetésért. A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon megoldás nincs ebben az esetben. Tõkésnek rövidesen választania kell a kecske és a káposzta között, mint ahogy azt is aránylag el kell döntenie, hogy marad az erdélyi autonómia eszme élharcosa vagy Orbán Viktor és a Fidesz erdélyi helytartója. Mert, hogy a kettõ együtt nem megy, az kétségtelen. Ha az új párt nem fogalmazza meg saját, a Fideszétõl jól elkülöníthetõ, az erdélyi valósággal legalább köszönõ viszonyban lévõ politikai álláspontját, esélye sincs a fennmaradásra, akkor sem, ha Orbán személyesen vállalja el a pártelnökséget. Erdélyben nemcsak az RMDSZ, hanem a transzilvanizmus is erõs. A kettõs állampolgárság biztosítása fölötti öröm sem lesz képes sokáig elfedni, hogy a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság és alárendeltség logikailag ütközik az erdélyi magyar önrendelkezés-autonómia eszméjével, a transzilvanizmus lényegével. Fülkeforradalmárrá lett a temesvári forradalom hõse A forradalmár Tõkés László, a püspök-politikus sikere, népszerûsége, de maga a személyisége is talány. Egyelõre nem ártott meg neki sem nyilvánvaló politikai hozzánemértése, kompromisszumképtelensége, sem egyházi emberhez nem méltó állandó politikai bosszúvágya, sõt, még botrányos magánélete, nõügyei, válása sem törte össze erkölcsi mérce imidzsét. Tavalyi válása idején nyilvánosságra ker (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
