Traian Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében Iliescu elnök nevében fenntartásainak adott hangot az RMDSZ legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a szervezet tiltakozott az erősödő magyarellenes támadások miatt, s elmarasztalta az államelnököt az igazságnak meg nem felelő kijelentései miatt. Chebeleu kétségbe vonta, hogy az RMDSZ jogosult-e a romániai magyarság nevében szólni és azzal sem értett egyet, hogy az RMDSZ az egész román néppel kíván tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Hírlap, nov. 2./ - Az RMDSZ pert indított a kolozsvári ásatások engedély nélküli kiterjesztéséért Funar és az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum ellen. Az első tárgyalást nov. 2-án tartják Ploiestiben. /Magyar Hírlap, nov. 1./
1994. november 1.
Nov. 1-jén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke Kolozsvárott találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Találkozójukon szó esett a két szervezet közötti kapcsolatrendszer kiszélesítéséről és a Duna Televízió fontos szerepéről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., MTI/
1994. november 23.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 23.
Összehangolt támadás folyik az RMDSZ ellen, állapítja meg Asztalos Lajos /Kolozsvár/. Mindez nem most kezdődött. Petre Roman még miniszterelnökként többször kijelentette: nincs egyetlen olyan ország, ahol a kisebbségnek saját pártja lenne, annak ellenére, hogy jól tudta ennek ellenkezőjét. Funar ismételten felszólította az erdélyi magyarságot, hogy akinek itt nem tetszik, menjen Magyarországra. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt nyilatkozta, hogy nagy hiba volt megengedni az RMDSZ létrejöttét és szükség van a román pártoknak "az RMDSZ összehangolt akcióira adandó" válaszstratégiára. Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében kétségbe vonta, hogy a félmilliós tagsággal, 27 parlamenti képviselővel és 12 szenátorral rendelkező RMDSZ jogot formálhat arra, hogy párbeszédet folytasson a többségi nemzettel. /Pest Megyei Hírlap, nov. 23./
1994. december 5.
Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 10.
Az EBEÉ-folyamatok alakulása egyértelműen támogatta a román kül- és belpolitikai magatartást. A koppenhágai nyilatkozatokhoz képest visszalépés következett a kisebbségi jogokat illetően. Eközben mind a belpolitikában, mind a román-magyar kapcsolatokban az 1989 decembere előtti szemlélet visszatérése tapasztalható, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz, tette hozzá, miközben nyilatkozatok látnak napvilágot a két ország közötti jó kapcsolatokról. /Új Magyarország, dec. 10./
1994. december 28.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/
1995. január 4.
Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/
1995. január 5.
Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./
1995. január 6.
A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1995. január 7.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 14.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke jan. 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy újra jelölteti magát az ellenzéki tömörülés elnöki tisztségére, ezzel ő lenne az ellenzék jelöltje a jövő évi államelnök-választáson. A liberális pártok nem találják őt alkalmasnak erre a tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ Takács Csaba az Új Magyarországnak nyilatkozott: az RMDSZ nem vonta meg bizalmát Constantinescutól, de az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos véleményt erről a kérdésről. /Új Magyarország, jan. 14./
1995. január 19.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jan. 19-én találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel. A találkozóra Markó Béla kezdeményezésére került sor. Az RMDSZ vezetői kifejtették az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjukat. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó megegyezésnek össze kell függni az alapszerződéssel, hangsúlyozták. Szóvá tették Funar pártelnök nyilatkozatait, az a reagálás nem elégíti ki az RMDSZ-t, hogy különc politikusról van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 20.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 20. 454. sz./
1995. január 21.
Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1995. január 23.
Viorel Hrebenciuc Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét is meghívta magyarországi tárgyalására, azonban Takács Csaba a román kormánynak az RMDSZ-t elítélő és fenyegető jan. 20-i nyilatkozata után elutasította a meghívást. Hrebenciuc elutazása előtt interjút adott, hangoztatva, hogy a kormányt támogató négypárti szövetség pozitívan fog hatni a kisebbségek sorsára. Az RMDSZ-ellenes támadásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány "nem érthet egyet olyan erők politikájával, amelynek célja a nemzeti állam alapjainak aláásása". Hrebenciuc elmondta, hogy a kisebbségi szervezetek támogatására a költségvetésből az RMDSZ 181 millió lejben részesült, amiből 101 millió lejt tesz ki a sajtótámogatás, 39 milliót a szervezési költségek, 34 milliót a beruházások és 7 milliót az egyéb támogatások értéke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 23.
Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./
1995. január 24.
Beemelték a kormányba a ceausescui hagyományokat folytató pártokat, amelyek a teljes asszimilációt tűzték zászlajukra, hogy ennek súlyát tompítsák, a tömény magyarellességgel lépnek fel, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ jan. 20-án elfogadta Hrebenciuc meghívását a budapesti tárgyalásra, azután aznap közreadták az RMDSZ-t elítélő kormány-nyilatkozatot, emiatt lemondták a részvételt. Furcsa lett volna, hogy "egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1995. január 25.
A helyzet veszélyessége nem abban áll, hogy a kormány fenyegető nyilatkozatot adott ki az RMDSZ ellen, hanem abban rejlik, hogy a teljes visszarendeződés jeleit mutatja. Az a három párt, amely a kormánykoalícióba került, a Ceausescu-rendszer különböző irányzatait képviseli, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, - Arra kérdésre, hogy miért nem utaztak az RMDSZ képviselői Hrebenciuckal Budapestre, elmondta, hogy a kormány "ultimátumszerűen megfenyegette a szövetségünket." A kormány az RMDSZ felszámolására törekszik, dialóguskészsége nem mérhető európai mércével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. február 7.
A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar párbeszédsorozatot szervez febr. 14-15-én az Egyesült Államokban, Atlantában, olyan politikusok és szakértők bevonásával, mint Jimmy Carter volt elnök és David Hamburg, a Carnegie Alapítvány elnöke. Meghívták az RMDSZ-t, tárgyalópartnere román részről az Elnöki Hivatal, a kormányzat és az ellenzék képviselői lesznek. Az RMDSZ-küldöttség tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, dr.Csapó József és dr. Kelemen Árpád professzor. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7., 466. sz./A PER eddig 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Gerzenseeben, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn rendezett tanácskozást, anélkül, hogy említésre méltó eredményt ért volna el. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a PER eddigi közvetítői tevékenysége "több csapdával, mint előnnyel járhat az RMDSZ" számára, mégis vállalni kell ezt a kockázatot. A megbeszélés sikerének feltételeként említette, hogy a hatalom szüntesse meg az RMDSZ elleni támadásokat. - Román részről eddig egy álláspont ismeretes: Funar pártelnök követelte Iliescu elnöktől, hogy akadályozza meg a tanácskozást. /Magyar Nemzet, febr. 8./
1995. február 9.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./
1995. február 10.
Larry Watts, a PER bukaresti képviselője febr. 10-én bejelentette, hogy a PER felvette az Atlantában tárgyalók listájára Emil Romant, Funar pártjának, az RNEP-nek a képviselőjét. Az RMDSZ Allan Kassofhoz, a PER igazgatójához fordult, miért nem tartják be az előzetes megállapodást, hogy az RNEP nem lesz jelen? Nem kaptak elfogadható választ. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RNEP jelenléte az RMDSZ számára elfogadhatatlan. Keresik a megoldás lehetőségét, mondta Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12., Magyar Nemzet, febr. 11./
1995. február 11.
Febr. 11-én hazaérkezett Londonból Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy Londonban előadást tartott az RMDSZ autonómiatervezetéről. A PER táviratban tudatta az RMDSZ-szel, hogy a román kormány elfogadta: az RNEP képviselője megfigyelőként, hozzászólási jog nélkül vesz részt az atlantai értekezleten. Az RMDSZ vezetői febr. 11-én késő éjjelig tanácskoztak, végül úgy döntöttek, hogy mégis elindul küldöttségük, febr. 12-én elindultak repülőgéppel Atlantába. A küldöttség: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba. Tokay György, Frunda György, dr. Csapó József és dr. Kelemen Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Magyar Nemzet, Gyarmath János bukaresti tudósítása, febr. 13./ Jimmy Carter volt amerikai elnök lesz a kétoldalú megbeszélés közvetítője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1995. február 17.
Febr. 17-én hazatértek Atlantából a tárgyaló felek. Az RMDSZ-delegáció tagjai a repülőtérről a bukaresti RMDSZ-székházba mentek, ahol sajtóértekezletet tartottak. Szétosztották a kerekasztalt záró közös közleményt, valamint a Carter-központ által kibocsátott közleményt, amely tartalmazza Jimmy Carter volt elnök beszédét. Tőkés László tiszteletbeli elnök elmondta, hogy az RMDSZ ismételten bizonyította, kész a párbeszédre. Megemlítette, hogy a magyarellenes támadások az atlantai megbeszélés alatt sem szüneteltek. Hangsúlyozta, hogy a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldás híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./
1995. február 21.
Az RMDSZ nem írja alá a Demokratikus Konvenció által megfogalmazott dokumentumot, amely elismeri a román állam nemzeti jellegét, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Magyar Nemzet, febr. 22./
1995. február 22.
Febr. 22-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt az atlantai megbeszélésekről, majd az ügyvezető alelnökök referáltak tevékenységükről. Cs. Gyimesi Éva beszámolt a febr. 11-i kibővített oktatási szakértői gyűlésről, ahol elfogadták az oktatási stratégiát. Elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. Az Ügyvezető Elnökség elfogadott az RMDSZ területi szervezeteihez és az egyesületekhez szóló üzenetet: márc. 15-ét a kialakult hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 23., 478. sz./
1995. március 1.
Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 4.
Márc. 4-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében Erőss Péter tanácskozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kötő József alelnökkel a moldvai csángó közösség szervesebb bekapcsolódásáról a romániai magyarság önépítési tevékenységébe és a csángómagyarok önazonosságának megőrzéséért kifejtett munkáról. Emlékeztetőt írtak alá, amely összefoglalja a feladatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 8.
Márc. 9-án ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt a Határon Túli Magyarok Hivatalának rendezésében létrejött márc. 1-jei tanácskozásokról a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőivel, Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Az elnökség határozatot fogadott el a csángómagyarok támogatásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 489. sz./
1995. március 13.
Takács Csaba fejtette ki nézeteit a gondolatait választásról. Az a cél, hogy ne egy szűk csoport válassza meg az érdekszövetség vezetőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
