Eckstein-Kovács Péter szenátor sajtóértekezletén kijelentette, hogy Traian Basescu olyan parlamenti többségre akar támaszkodni, amely partnernek tekinthető az általa meghirdetett korrupció elleni harcban. Az utóbbi négy évben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azonosult a legnagyobb mértékben a korrupció fogalmával. Az ország stabilitását az biztosítja, hogyha a kormány és az államelnök ugyanabból a politikai családból származik. RMDSZ-nek ehhez kell segítséget nyújtania. /Köllő Katalin: Eckstein: – D.A.-kormányt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
1989 decembere óta először van esély megváltoztatni az ország irányát, jelentette ki Vekov Károly exképviselő, az RMDSZ Nemzetmentő Platformjának vezetője sajtótájékoztatóján. A változtatásra Traian Basescu, illetve a D.A. Szövetség alkalmas. Az RMDSZ esetében kínos kompromisszumoknak voltunk tanúi, jelentette ki. Az RMDSZ részéről felelőtlenség volt lecsatlakozni az egyik elnökjelölt mellett. /(köllő): Vekov: Megelégeltük az érdekpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 17.
Dec. 16-án az Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította Traian Basescu megválasztását Románia államfői méltóságába. Az ünnepségen Basescu hangsúlyozta: huszonkétmillió román és hatmillió határon túl élő román államfője kíván lenni, amihez Isten segedelmét kérte. /Basescu hivatalosan is államelnök. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2004. december 17.
Dec. 16-án sem született döntés a kormányalakítás ügyében. Az RMDSZ ismét találkozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a D. A. Szövetség vezetőivel. Markó Béla megismételte, hogy parlamenti többség csak az SZDP, a Román Humanista Párt, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásával jöhet létre, más lehetőség nem körvonalazódik. Az RMDSZ és az D. A. Szövetség tárgyalásán a két párt programjait próbálták összeegyeztetni. Hírek terjednek arról, hogy Traian Basescu nem kívánja Markó Bélát a miniszterelnök-helyettesi tisztségben látni, ezzel szemben hajlandó lenne olyan jelentős minisztériumokat az RMDSZ-nek adni, mint például az igazságügyet. Az igazságügy-miniszteri tisztség várományosa Eckstein-Kovács Péter lenne. /Borbély Tamás: Eckstein-Kovács Péter igazságügy-miniszter lehet. Továbbra sincs döntés a kormányalakítás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 18.
Ion Iliescu visszavonta Miron Cozma és 44 másik személy kegyelemben részesítéséről szóló rendeletet. A leköszönő államfő a bányászvezér szabadlábra helyezése okozta közfelháborodással indokolta visszalépését. Cozmát időközben elfogták. Adrian Nastase is elnézést kért, mondán, nem olvasta el figyelmesen a kegyelmi rendeletet, és fogalma sem volt, hogy a listán rajta van Miron Cozma is, különben nem írta volna alá. Szintén sorra elhatárolódnak Iliescutól a párt tisztségviselői, Mihai Tanasasecu pénzügyminiszter kilépéssel fenyegetőzik, amennyiben Iliescut választják az SZDP elnökévé. /Iliescu visszavonta Cozma kegyelmi rendeletét. A bányászvezért ismét börtönbe csukták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Basescu és Iliescu külön repültek Brüsszelbe Traian Basescu nem volt hajlandó ugyanazzal a repülőgéppel utazni, amellyel Ion Iliescu Brüsszelbe repült. A döntés oka Miron Cozma kegyelemben részesítése volt. Basescu Theodor Stolojan, Andrei Plesu és Adriana Saftoiu elnöki tanácsosok kíséretében egy menetrendszerű járattal repült Brüsszelbe. A megválasztott államfő kijelentette, nem lehetséges, hogy Ion Iliescu egyik kezét neki, a másikat Miron Cozmának nyújtsa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 20.
Nincsenek illúziói Verestóy Attila szenátornak, aki az RMDSZ–SZDP együttműködés pártján állt. Az RMDSZ-nek mindig hozzá kellett idomítania partnereit politikájához, akik előbb-utóbb engedtek – mondotta. A lap munkatársa megkérdezte, hogyan alakul a viszony egy olyan párttal, amelynek vezetője, Traian Basescu kijelentette, nem kíván azzal a párttal együttműködni, amelynek országos vezetésében olyan személyek vannak, mint a gyanús faügyleteiről híres Verestóy? Verestóy szerint Basescu állítólag viccelt. /Sz. K.: Kényszerhelyzetben döntött az RMDSZ az átállásról. Verestóy: Kezdhetjük elölről partnereink "idomítását". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 20.
Traian Basescu, Románia megválasztott elnöke megköszönte Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy az RMDSZ a D.A Szövetség mellé állt. /Basescu köszönetet mondott Markónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2004. december 21.
Traian Basescu megválasztott államfő dec. 20-án letette a hivatali esküt a parlament két házának együttes ülésén. /Az RHP is szélirányba fordul? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2004. december 21.
Parlamenti együttműködési megállapodás született dec. 19-én a Traian Basescu megválasztott államfőt adó liberális-demokrata Igazság és Igazságosság (D.A.) politikai szövetség és a Nemzeti Demokrata Tömb nevű párt (PBND) képviselői és szenátorai között. A megállapodás szerint a különböző román szakszervezeti tömörüléseket képviselő szenátorok és képviselőházi tagok támogatni fogják, hogy a liberális-demokrata szövetség jelöltjeit válasszák meg a törvényhozás két házának elnöki tisztségeire, s megszavazzák a D.A. kormánylistáját. A PBND szenátorai és képviselői eredetileg a Nagy-Románia Párt (NRP) listáin kerültek be a törvényhozásba, de most bejelentették, hogy leválnak a NRP-ről és önálló frakciót hoznak létre mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A PBND-nek tíz jelöltje jutott parlamenti mandátumhoz. /Együttműködési megállapodás a D.A. és a PBND között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2004. december 22.
Traian Basescu elnök elfogadta, hogy Eugen Bejinariu kormányfőtitkár legyen az ideiglenes kormányfő az új kabinet beiktatásáig – nyilatkozta Adrian Nastase dec. 21-én, Basescuval folytatott konzultációk után. Az SZDP képviselői szeretnék megkapni a jogot a kormányfőjelölt megnevezésére. /Ideiglenes miniszterelnök. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2004. december 22.
Megkezdte a pártokkal való konzultációt a kormányalakításról Traian Basescu, az új államfő, aki dec. 21-én elfoglalta hivatalát. Az RMDSZ befejezte tárgyalásait a D. A.-val, a Mediafax jelentése szerint fel sem vetődött a területi autonómia kérdése. Letette a hivatali esküt Traian Basescu. Az államfő ígéretet tett arra, hogy felszámolja a korrupciót, illetve a szegénységet, valamint reformokat hajt végre, hogy felkészítse Romániát a 2007-re tervezett európai uniós csatlakozásra. Basescu bemutatta a leendő elnöki tanácsosokat, akik közt ott van Theodor Stolojan (gazdaság), Adriana Saftoiu (public relations), Claudiu Saftoiu (belpolitika), Vasile Blaga (nemzetbiztonság), Renate Weber (jog), valamint Andrei Plesu (külügy). /Elkezdődtek a tárgyalások a koalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2004. december 23.
Traian Basescu államfő a parlamentben képviselt pártok képviselőivel való konzultáció után bejelentette, hogy Calin Popescu Tariceanut hatalmazza fel a kormányalakításra. Basescu a jelölést azzal indokolta, hogy a pártok és pártszövetségek közül a D. A. Szövetség rendelkezik a legtöbb (161) parlamenti mandátummal az SZDP 160-jával szemben, ugyanakkor elismerte, hogy a többség kialakítása nem lesz könnyű feladat. Basescu leszögezte: támogatja mind az RMDSZ, mind pedig a többi kisebbségek azon törekvését, hogy végre megszülessen a kisebbségi törvény, ugyanakkor egyetért az önkormányzatok autonómiájának széles körű bővítésével. /Szükség van a kisebbségi törvényre! Tariceanu a kinevezett kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. december 23.
„Megpróbálunk létrehozni egy liberális-demokrata-RMDSZ kormánykoalíciót, s a napok óta erről folyó tárgyalásainkat folytattuk a Traian Basescu elnökkel" – mondta Markó Béla. Tájékoztatták az államfőt arról, hogy az RMDSZ teljesíteni kívánja azokat a vállalásait, amelyeket a választási kampányban tett, köztük szociális kérdések megoldását, a nyugdíjasok helyzetének rendezését. /Basescu kormányalakítási konzultációi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. december 23.
Reális lehetősége van annak, hogy a következő fél évben komoly lépések történjenek a romániai magyarság autonómiájának kérdésében – mondta Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár. Üdvözölte az új román államfő, Traian Basescu nyilatkozatát, amely szerint az elnök az autonómia biztosításában látja az európai integrációs folyamat hatékonyságának növelését Romániában. A kulturális autonómia kérdését Medgyessy Péter volt miniszterelnök, utazó nagykövet is felvetette, amikor dec. 22-én Budapesten Pierre Moscovicivel, az EP francia alelnökével tárgyalt. (MTI) /A romániai magyarság autonómiája ügyében. Van esély az előrelépésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. december 30.
Dec. 29-én letette a hivatali esküt Calin Popescu Tariceanu kormánya Traian Basescu államfő előtt. Basescu azt mondta, hogy szorosan együtt fog dolgozni a kormánnyal, de egyben gondos felügyeletet is gyakorol fölötte és jelez minden esetleges eltérést a vállalt kötelezettségektől. Az új kormány megtartotta első ülését, amelyen elfogadták a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer bevezetéséről szóló rendeletet. /Letette az esküt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2005. január 12.
Traian Basescu államelnök a Kovászna megyei magyar prefektus kinevezése körüli bonyodalmakkal kapcsolatban kijelentette: ha a magyar prefektus nem tart egyenlő távolságot és nem kezeli ugyanolyan tisztelettel a románokat és a magyarokat, akkor azonnal le kell váltani. Az előrehozott választásokra vonatkozóan elmondta: megegyeztek Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, hogy amennyiben nem tudják teljesíteni a kormányprogramot, kikényszerítik az előrehozott választásokat. /Basescu tisztázza álláspontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 12.
Traian Basescu államfő egy televíziós műsorban kijelentette, szakembereket, nem pedig politikusokat szeretne látni a hírszerző intézmények élén. Felkérte a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/, hatékonyan járuljanak hozzá a korrupció visszaszorításához. A Szekuritáté irattára kapcsán kifejtette, az SRI archívumát át kellene adni a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). /Cs. P. T.: Basescu kapálni küldené az eredménytelen rendőröket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 14.
„Autonómia és kettős állampolgárság” – szerepelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási programjának élén. 1991-től, illetve 1993-tól az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ugyanezt a két alapkövetelményt tűzte zászlajára, és éveken át éppen ezek miatt minősítették „szélsőséges”-nek platformjukat, írta Katona Ádám Markó Bélához intézett nyílt levelében. Traian Basescu elnök a nyilvánosság előtt mint rövid távon elérhető célról beszélt a személyi elvű (kulturális) autonómiáról. „Trianon óta ez az első eset, hogy Románia első számú politikai személyisége a hatalom megszerzése után, megnevezte az egyik autonómia-formát, melynek a közeljövő legfontosabb közjogi dokumentumában konkretizálódnia kell, nevezetesen, az ún. kisebbségi törvényben” – írta Katona Ádám. A bukaresti hatalom ún. regionalizálási programja tudatosan mellőzi Székelyföld magyarságának etnikai jellegű követelésének, a magyar területi autonómia létrehozásának követelményeit. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés által 1993-ban megfogalmazott követelmény, a kettős állampolgárság máig nem szerepel az RMDSZ dokumentumaiban. /Katona Ádám: Nyílt levél Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2005. január 18.
Románia további száz katonát küld Irakba az ottani ENSZ-misszió védelmének erősítésére. A döntést január 17-én hozta meg az ország vezető védelmi testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek ülésén Traian Basescu államfő elnökölt. Románia kezdettől fogva támogatta az Egyesült Államok Irak elleni hadműveletét, és a szövetséges erők kontingensében mostanáig 730 katonával képviseltette magát. Az újabb százfős erősítésről hozott döntést a parlamentnek még jóvá kell hagynia. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./
2005. január 20.
Arra kérik a legtekintélyesebb bukaresti és vidéki forradalmárszervezetek Traian Basescu államfőt, hogy bocsássa el a néhány nappal ezelőtt tanácsosának kinevezett Constantin Degeratu tábornokot. Degeratu ugyanis 1989-ben részt vett a forradalmárok elleni kolozsvári megtorlásokban. A forradalmárszervezetek képviselői szégyenlistát hoztak nyilvánosságra. Ezen azoknak a személyeknek a neve szerepel, akik 89-es szerepük miatt nem méltók arra, hogy ma a közélet szereplői legyenek. A listán Ion Iliescu volt államfő neve mellett Eugen Badalan vezérkari főnök, Constantin Degeratu államfőtanácsos, Toma Zaharia és Dumitru Sorescu rendőrtábornok neve is szerepel. Constantin Degeratut a katonaság kötelékéből származó tanúk vallomása alapján vádolják azzal, hogy a kolozsvári parancsnokságú negyedik román hadsereg tisztjeként ő készítette el a kolozsvári felkelők ellen bevetett katonák felvonulási térképét. Degeratu tábornok 1997 és 2000 között a román hadsereg vezérkari főnöke volt, és akkor is tiltakoztak kinevezése ellen. Degeratu 1997-ben körlevélben tiltotta meg az aktív katonáknak, hogy az 1989-es élményeikről beszéljenek. Akkori rendeletében azt is minisztériumi engedélyhez kötötte, hogy az 1989-es ügyekben a bíróságra beidézett katonák megjelenjenek a bírák előtt. /Gazda Árpád: Tanácsadója miatt szembekerült a forradalmárokkal Basescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2005. január 21.
Traian Basescu államfő első külföldi látogatását Chisinauban teszi jan. 21-én. A látogatásra Vlagyimir Voronyin moldovai államfő meghívása nyomán kerül sor. Basescu nemrég azt nyilatkozta, hogy a Moldovával való kapcsolat prioritás lesz a román külpolitikában. Az elnök szerint a moldovai, illetve a Timok-völgyében élő románok a romániai magyarokéhoz hasonló jogoknak kellene hogy örvendjenek. „Ahogy mi minden jogot megadtunk a magyaroknak, nekünk is jogunkban áll kérni a románok jogainak tiszteletben tartását, akár a Timok-völgyéről, akár Moldováról van szó” – fogalmazott korábban Basescu. /Az államelnök első külföldi útja Chisinauba vezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2005. január 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke „felelőtlenségnek” nevezte a Traian Basescu államfő hivatalából való felfüggesztését célzó kezdeményezést. „Azt hiszem, Adrian Nastase sem gondolja komolyan, hogy ez lehetséges lenne”, mondta Markó Béla. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) ugyanis az államfő hivatalából való felfüggesztését javasolja, ha Basescu „folytatja jelenlegi magatartását, amely alkotmányellenes és túllépi az államfői hatáskört”. /Nem partner az RMDSZ a házelnökök leváltásában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2005. január 24.
A román kormányfő első külföldi útja Magyarországra, az államfőé a Moldovai Köztársaságba vezetett. Traian Basescu Chisinauban kijelentette: „Nem fogjuk megengedni, hogy Moldovát az elektromos energiával zsarolják!” Az ottani román lapok írták: „Valamennyi román ember miniszterelnöke először hozzánk látogatott el”. Basescu elnök korábban már hangoztatta, hogy „a jogok, amelyek a magyarokat megilletik Romániában, a románokat is megilletik Moldovában”. /Ágoston Hugó: Elszánt szerepvállalás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ Megtört a jég – kommentálták Traian Basescu államfő január 21-i chisinaui hivatalos látogatásának eredményeit. Enyhülni látszik Románia és a Moldovai Köztársaság rendkívül feszültté vált viszonya. A chisinaui lakosok részéről néhányan „Basescu, ne feledd, Besszarábia a tied!” feliratú transzparensekkel fogadták az elnököt. /Rostás Szabolcs: Enyhülnek a román–moldovai kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 27.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) igazgatója január 25-én elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból. Elmondta azt is: amióta Traian Basescu lett az ország elnöke, megszaporodtak az államfőnek címzett életveszélyes fenyegetések. Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat. /Veszélyben Basescu biztonsága? Timofte elismerte: lehallgatják bizonyos újságírók telefonját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2005. január 29.
Traian Basescu elnök is részt vett az auschwitzi megemlékezésen és január 27-én Lengyelországban kétoldalú megbeszélést folytatott Jacques Chirac francia, Heinz Fischer osztrák és Horst Kohler német államfővel, akik valamennyien arról biztosították: támogatják Románia 2007-es uniós csatlakozását. Traian Basescu Stipe Mesic horvát államfővel is találkozott Lengyelországban. Mesic elnök kifejezte óhaját, hogy a két elnök mielőbb ellátogasson egymás országába a román–horvát kapcsolatok fejlesztése érdekében. /Chirac kíváncsi volt Basescura. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2005. február 1.
Január 31-én Londonban Traian Basescu román elnök és Tony Blair brit miniszterelnök Románia EU-csatlakozásáról, a fekete-tengeri együttműködésről, a korrupció problémájáról és a vízumkérdésről folytatott eszmecserét. Basescu elmondta: Nagy-Britannia teljes mértékben támogatja Romániát az uniós csatlakozási tárgyalások teljesítésében. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2005. február 2.
Traian Basescu államfő teljes mértékben osztja Károly herceg véleményét, ami az észak-erdélyi autópálya esetleges káros hatásait illeti. Erről az elnök londoni látogatásáról hazatérve nyilatkozott a sajtónak. Basescu kifejtette: a Brassó–Bors autópálya a kelet–nyugati és nyugat–keleti forgalomnak maximálisan mintegy 15 százalékát bonyolíthatná le, és így gazdasági szempontból nincs alapja. Az autópálya ügyében az Európai Bizottság is fenntartásokat fogalmazott meg, azt nehezményezve, hogy Bukarest közbeszerzési pályáztatás nélkül kötött szerződést a sztrádaépítésre az amerikai céggel. A terv megvalósulásában az RMDSZ-nek nagy szerepe volt. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a sztráda egész Erdély jövőjét megváltoztatja, hiszen évtizedek távlatában ez a legnagyobb beruházás a régióban. A Bechtel cég reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül tisztázni az autópálya építéssel kapcsolatos nézetkülönbségeket Basescu elnökkel és Tariceanu miniszterelnökkel. /(-y -a): Basescu egyetért az autópálya ellenzőivel. London felébresztette az elnökben a műemlékvédőt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 3.
Az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritásként szerepel a román kormánynak a parlament által megszavazott programjában – mondta Borbély László, a közmunkákért és a területrendezésért felelős megbízott miniszter. A miniszter arra reagált, hogy Traian Basescu államfő megkérdőjelezte az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Továbbra is kormányprogramban rögzített prioritás az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 7.
Dúl a háború a Tariceanu-kormány és Traian Basescu államfő, illetve a közszolgálati televízió vezetősége között. A hatalomra került liberális-demokrata D. A. Szövetség az elmúlt négy évben számtalanszor tiltakozott a bukaresti tévénél és rádiónál szerintük alkalmazott cenzúra és politikai részrehajlás ellen. Kiderült, hogy Traian Basescu a köztévé elnök-igazgatójának lecserélésén szorgoskodik, sőt már ki is szemelték Valentin Nicolau utódját Radu Calin Cristea publicista személyében. A televízió vezetősége és a Szociáldemokrata Párt éles hangon tiltakozott az ellen, hogy az államelnöki hivatal beavatkozik a közintézmény ügyeibe. Basescu durva és ironikus hangvételű nyilatkozatban utasította vissza Nicolau és az ellenzék vádjait, és rágalomnak minősítette az állításokat. Támadta a tévét Mona Musca művelődési miniszter is, közölve: az intézmény vezetőségének sorsáról az ügyben indított parlamenti vizsgálat alapján döntenek. /Rostás Szabolcs: Traian Basescu formalinba tenné a közszolgálati televízió elnökét. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 9.
Romániában még nem fordult elő, hogy egy funkcióban levő államfő akár alperesként, akár felperesi minőségben megjelenjen bírósági tárgyaláson. Február 7-én ez is megtörtént. Az államelnök vett részt a tárgyaláson, amelyet ő maga indított Ciuvica, az Actiunea Populara szóvivője ellen, aki korábban szekus kollaboránsnak nevezte Traian Basescut. Az elnök tagadta, hogy a politikai rendőrség tagja lett volna, minden ilyen vádat „aljasnak és mocskosnak” nevezett, bár elismerte, hogy hajóskapitány korában „utasításokat kapott egy hosszabb hajóút előtt”. Arról, hogy kitől kapta és milyen utasításokról van szó, nagyvonalúan „elfeledkezett”, és a bírói testület sem kérdezett rá. Ciuvica pedig ragaszkodott a saját véleményéhez, amely szerint az államfőt már az egyetemen beszervezték és a Szekuritate informátora volt hosszú éveken keresztül. A tárgyaláson a két pereskedő fél szabadon vagdalkozhatott. /Mózes Edith: Elnökfüggő függetlenség? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9/
