Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 251 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-251
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Visky András

2007. április 17.

Nyílt levélben fordult a Román Színházi Szövetség (UNITER) vezetőségéhez Visky András dramaturg, bejelentve, lemond az UNITER-díjak kiosztására felkért zsűritagságáról. Visszalépéséről Visky kifejtette: március elején kérte fel a végleges zsűriben való részvételre Ion Caramitru UNITER-elnök, amelyet elfogadott. Március 12-e és április 1-e között Visky az Amerikai Egyesült Államokba utazott, előtte azonban ígéretet kapott a szervezőktől, hogy visszatérte után április 23-ig, a díjkiosztó gála időpontjáig lehetősége lesz megtekinteni a különböző díjakra felterjesztett előadásokat. Megérkezésekor azonban egészen más helyzet fogadta. A sajtóban megjelent, a jelöltek visszalépésével kapcsolatos szóváltások a gyanakvó hangulatra utalnak, amelyben bármilyen döntést szándékosnak lehet értelmezni, a különböző érdekcsoportok harcának a kifejeződéseként. Visky nem tartja normálisnak, hogy hazatérte óta különböző nyomásoknak volt kitéve. /Köllő Katalin: Visky visszalép az UNITER-zsűriből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. május 7.

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2007. május 9.

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán a nagyközönség érdeklődéssel kísér minden produkciót. A „gyerekkori” szervezési pontatlanságokat nem nőtték ki a gyergyóiak: a Kollokvium első napján derült ki, hogy változott az előzőleg meghirdetett zsűri összetétele. Több könyvbemutatót és felolvasószínházat iktattak a programba. Elsőként Hatházi András drámakötetét, A hetérák tudományát mutatta be Kovács Levente. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzős diákjai felolvasták a kötet legrövidebb alkotását, a Dolinka című gyerekdarabot. A felovasószínházi sorozatot Visky András és Kiss Csaba darabjainak bemutatása követi a Kollokvium utolsó napjaiban. /Hegyi Réka: Kisebbségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2007. május 24.

Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. június 16.

Visky András Júlia című darabja is szerepel idén a New York-i Nemzetközi Fringe Fesztivál (The New York International Fringe Festival – FringeNYC) hivatalos programjában, jelezte a szerző, aki a napokban tért haza a Pécsi Országos Színházi Találkozóról (POSZT). A találkozó keretében a kolozsvári Állami Magyar Színház június 10-én és 11-én Visky András Hosszú péntek című előadásával vendégszerepelt, Tompa Gábor rendezésében, amelyet mind a közönség, mind a szakma nagy elismeréssel fogadott. A rockfordi New American Theatre-ben, a SummerNite produkciójaként Christopher Markle rendezésében 2006-ban bemutatott Júliát átvette a chicagói Theatre Y, amely a saját produkciójaként fogja műsoron tartani az előadást, ők pályázták meg a fesztiválon való részvételt, amely pozitív elbírálásban részesült. Ez alkalommal a darab könyv alakban is megjelenik angol nyelven, a rendező, Christopher Markle elő-, illetve Ruxandra Cesereanu utószavával, aki történetileg elhelyezi a művet, illetve jegyzetekkel látja el. Augusztus 15-én lesz Visky András Tanítványok c. darabjának chicagói bemutatója, ahol jelen lesz a szerző is. A Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban bemutatják Visky András Alkoholisták című drámáját, Horváth Péter rendezésében. A New York-i Nemzetközi Fringe Fesztivál Észak-Amerika legnagyobb összművészeti fesztiválja, több mint 200 társulat, illetve színház részvételével a világ minden tájáról. A FringeNYC történetében egyébként először szerepel magyar darab a programban. /Köllő Katalin: Visky Júliája a FringeNYC-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2007. június 18.

Két elismerést is magáénak tudhat a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díjkiosztó gálája után. A Tompa Gábor rendezte Hosszú péntek című előadás a közönségzsűri díját kapta meg, míg Visky András, a dráma szerzője szerzőként és az előadás dramaturgjaként kapott különdíjat a szakmai zsűritől. A magyar színházi világ legnagyobb eseményének számító fesztivál idei 14 versenyelőadását Dömölky János filmrendező választotta ki a magyar nyelvterületen általa szemlézett 120 darab közül. /Kolozsváriak közönségsikere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2007. június 20.

Közép-Erdély felfedezését, megismertetését tűzte ki célul a Kolozsvár Társaság nyolcnapos honismereti táborával, jelezte Kántor Lajos, a társaság elnöke. Ebben olyan neves személyiségek segítenek, mint Egyed Ákos akadémikus, Visky András író, Horváth Andor irodalomtörténész vagy Kallós Zoltán néprajzkutató. Naponta Kalotaszentkirályról autóbusszal keresik fel Kalotaszeg, Aranyosszék és a Mezőség fontos műemlékeit és intézményeit, majd ellátogatnak Európa 2007-es kulturális fővárosába, Nagyszebenbe is. /Stanik Bence: Erdély újrafelfedezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. június 29.

Sikeresnek értékelte az elmúlt évadot Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató. A színház az elmúlt évben nyolc bemutatót tartott, ebből egy koprodukció volt, a többi teljes egészben a színház munkája. A teremkihasználtság a stúdióelőadásokon 83%. A nagytermi előadásokon a teremelfoglaltság átlagosan 53% volt, ami 440 nézőt jelent. Az elmúlt év szakmai sikerei között volt a februári budapesti „miniévad”, amelyen négy darabot mutattak be. A társulat több tagja részesült elismerésben, többek között Hatházi András, aki a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán a legjobb alakítás díját kapta. A Hosszú péntek c. stúdióelőadás közönségdíjat nyert a pécsi színházi fesztiválon, Visky András pedig a szakmai zsűri különdíjában részesült dramaturgiai és szerzői munkásságáért. Az elveszett levél c. előadás a FestCO-n érdemelte ki a legjobb főszereplő díját, amelyet Bács Miklós vehetett át, Tompa Gábor a legjobb rendező díját nyerte el. Csíky Andrást UNITER életműdíjjal, Boér Ferencet a Magyar Köztársaság lovagrendjének érdemkeresztjével tüntették ki. Novemberben a kolozsvári társulat Torinóban fog vendégszerepelni a Hosszú péntek c. előadással az Európai Színházak Egyesületének találkozóján, valamint 2008-ban egy New York-i turné is előrelátható. /Tötszegi Orsolya: Sikeres évadot zárt a Kolozsvári Magyar Színház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2007. augusztus 27.

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2007. augusztus 28.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2007. szeptember 20.

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2007. október 19.

Ruszuly Éva egyéni előadóestjét mutatják be október 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház Kamaratermében. A művész Visky András Júlia című monodrámája alapján állította színpadra az előadást, szinte teljesen egyedül. Visky András monodrámáját negyedévesen, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen játszotta először, de Sepsiszentgyörgyön felújította. Maga készítette el az előadás díszleteit, a plakátot, válogatta a zenét, végül Bocsárdi László rendező is besegített. Visky András Júlia című monodrámában édesanyja élettörténetét dolgozta fel: férjét 1956 után 22 év fogságra ítélték, őt pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-deltába. „Isten miatt nyúltam ehhez a drámához. Isten mindig meghatározó szerepet töltött be az életemben: elszakadtam Tőle, majd visszajutottam Hozzá, és ha Őt bár egy pillanatra sikerül felvillantanom az előadás során, nagyon boldog leszek” – vallotta Ruszuly Éva, aki szerint az előadás legfontosabb üzenete, hogy nem elég csupán egy embert szeretni. /Kovács Zsolt: Szenthárom(ság)szög Ruszuly Évával. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2007. október 22.

Október 21-én, vasárnap ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1956-os magyarországi forradalomról a kolozsvári evangélikus lutheránus templomban. Az igehirdető Sógor Csaba református lelkész elmondta: nem az a fontos, hogy többségben legyünk, hanem az Isten áldása. A forradalomra emlékezett beszédében Visky András dramaturg. Elmondta: bár 1956-nak megvannak a maga politikai-gazdasági előzményei, ettől függetlenül, a forradalom csoda, felvillanás, amely egy pillanatra fénybe borította Európát, a világot. Végignézve az akkori fényképeken, feltűnő az a minden arcon látható ragyogás, a letisztult lelkesedés, amely a forradalom sajátossága volt. Ennek vagyunk mi az örökösei, és ezért a mai megosztottságban, acsarkodásban is tragikusan hibás feltenni a kérdést: kié 1956? – sokkal helyénvalóbb azt kérdezni: mi vajon 1956-éi vagyunk-e, képesek vagyunk-e annak lelkiségét, örökségét átadni gyermekeinknek? /Ercsey-Ravasz Ferenc: A mi örökségünk 1956. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Adorjáni Dezső evangélikus püspök elmondta: Budapesten, a forradalom idején teológiai nyilatkozat született, amely kimondta, a felekezetek „teljes szívvel azonosítják magukat a forradalmárok követeléseivel. A forradalom nem csupán a társadalomé volt, de lelki megújulást is hozott”. A kincses városban az ‘56-os emlékhét keretében fáklyás megemlékezést tartanak Mátyás szülőháza előtt. /Erdélyben istentiszteletek és fáklyás menetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2007. november 2.

Bukarestben a 17. Nemzeti Színházi Fesztivált a délvidéki Magyarkanizsán született, Franciaországban élő világhírű táncművész, Nagy József (Josef Nadj) előadása nyitja meg november 3-án. A november 2–15. között zajló fesztivál műsorában 54 előadás, köztük 25 hazai rendező munkája szerepel. Idén három magyar társulat, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi kapott meghívást a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással vendégszerepel Bukarestben: a Mihai Maniutiu rendezte Énekek énekével és Visky András Hosszú péntek című drámájával. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare Lear királyát adja elő Bocsárdi László rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című művével lép fel. /Rostás-Péter Emese: Három magyar társulat kapott meghívást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2007. november 14.

Kolozsvárt bemutató, gyerekeknek ajánlott könyv /Kincses képeskönyv – Kolozsvár/ jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában. Ez a képeskönyv a hét végi Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv versenyének fődíját nyerte el. Visky András, a Koinónia Kiadó igazgatója mindazoknak ajánlotta a könyvet, akiknek bármiféle közük van a városhoz. Kincses képeskönyv címmel a Koinónia sorozatot tervez, előkészületben van a Budát, Brassót, Marosvásárhelyt, Nagyszebent, Nagyváradot, Pécset, Pestet, Segesvárt és Visegrádot bemutató kötet. /Rostás-Péter Emese: Színes képek egy város életéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2007. november 23.

November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2007. november 28.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a hónap végén a magyar színjátszás 215. évfordulóját is ünneplő színházi fesztivál idővel önálló rendezvénnyé nője ki magát” – jelentette ki Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Kolozsváron a november 30-án induló Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál szervezésének programjáról. A kolozsvári színházi fesztivál jelentőségét növeli négy olyan társulat részvétele, amely tagja az Kolozsvári Állami Magyar Színház ének, ugyanakkor bemutatkoznak Románia legjelentősebb társulatai is. Reméli, hogy a közeljövőben akár két- vagy háromévente rendezhetnek ilyen súlyú nemzetközi színházi fesztivált, hangsúlyozta Visky András dramaturg. /Nánó Csaba: Kolozsvári színházünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2007. december 5.

A Koinónia Kiadó szép albummal örvendeztette meg a közönséget: Helmut Stürmer díszlettervező munkáinak egy részét gyűjtötte kötetbe. Visky András, a kiadó igazgatója véleménye szerint Helmut Stürmer tökéletes művész, aki felkavaróan rajzol és fest, az általa tervezett díszletek önálló művekké válnak. /Beckett-drámák és díszletalbum a fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2007. december 8.

Georges Banu A felügyelt színpad című kötete 2006-ban jelent meg Párizsban, nemrégiben Bukarestben mutatták be a mű román fordítását, és ezúttal Koros Fekete Sándor munkájaként a magyart is. A kötet már a második Banu-mű a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában: a Színházunk, a Cseresznyéskert című esszékötetet 2006-ban jelentették meg. A kötet Jean Racine Britannicus című tragédiájának egy jelenetéből kiindulva fejti ki és elemzi a „felügyelet”, a megfigyeltség jelenségét. A fotóalbumról Visky András elmondta, hogy nem volt cél a kronologikus válogatás, inkább Tompa Gábor színházi stílusáról szeretne képet adni a kötet, és elindítani egy termékeny szakmai dialógust. Az album az 1990-es évektől kezdődően tartalmaz fotókat. /Sőregi Melinda: Georges Banu és Tompa Gábor színházi világai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2007. december 10.

Háromnyelvű /magyar, román és angol/ album jelent meg Tompa Gábor előadásairól Tompa Gábor színházi világa /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ címen. A kötetet Visky András állította össze. /Rostás-Péter Emese: Fotók „a nagyszerű bordélyból”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2008. január 25.

1990 júniusában a cenzúrától-pártirányítástól megszabadult Korunk folyóirat az 1989 karácsonyán Kolozsvárt közzétett Hívó Szóból idézte „a közös Európa-ház megteremtésének” óhaját, emlékezett Kántor Lajos főszerkesztő. Ugyanitt Fejtő Ferenc Kolozsvár vagy Strasbourg című, Párizsból küldött jegyzetében azt kívánta, Kolozsvárnak, hogy a magyarság és románság kibékülésének központja legyen. Az azóta eltelt közel két évtizedben ennek jegyében különszámokat is szerkesztettek. 1994 decemberében például a fiatal szerkesztők magyar szövegük mellett angolul, románul, németül és franciául is megszólaltak, hangsúlyozva a Koszovóban és másutt egyre növekvő feszültséget. Visky András írta: „Európázásaink legmélyén legfennebb ha árnyalakok futkosnak csattogó fogú Drakulák elől. ” 1997 januárjában a sikeresnek megélt országos választások nyomán a reménykedés, a bizalom hangjai kerültek túlsúlyba; a magyar és a román államfő, Göncz Árpád és Emil Constantinescu is üdvözöltre a Korunk olvasóit. „Nacionalizmusok – európaiság”: régi-új kérdések és válaszok 2008 januárjában, ezt a témája a Korunknak. /K. L. : Nacionalizmusok, európaiság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. január 31.

Február 2-án lesz Thomas Bernhard A vadásztársaság című drámájának magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban, Dragos Galgotiu rendezésében. Thomas Bernhard osztrák író a 20. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője. A produkció díszlettervezője az Egyesült Államokban élő Both András, aki közreműködött a Szentivánéji álom, a Troilus és Cressida, a Játék című előadásokban, és akinek a díszletterv-kiállítását decemberben az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthatta a közönség. Dramaturg Visky András. /Országos bemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2008. február 8.

A Román Televízió Kulturális csatornája (TVR Cultural) ArTdelenisme című sorozatának következő része Visky Andrást mutatja be. A Víg Emese rendezte félórás portréfilm központjában Visky, „a reneszánsz ember” áll, aki egyszerre „dramaturg és drámaíró, egyetemi tanár, leendő színészek, színikritikusok formálója. Verseket, prózát, esszét, szakszövegeket ír és a felsorolás folytatódhatna. /Portréfilm Visky Andrásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2008. február 8.

Visky András Hosszú péntek című előadása után sor került február 6-án a Bánffy Miklós Vándordíj és a Vlad Mugur Vándordíj ünnepélyes átadására a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila, a színház aligazgatója által „levezényelt” ünnepségen az 1992-ben alapított, a színház Művészeti Tanácsának titkos szavazatai alapján odaítélt Bánffy Miklós Vándordíjat Visky András dramaturg, a Művészeti Tanács által 2006-ban alapított Vlad Mugur Vándordíjat pedig Vava Stefanescu koreográfus vehette át. A színház Művészeti Tanácsának titkos szavazatai alapján ítélik oda az előző színiévad legjobb művészi teljesítményéért. Idén a díjat Visky András kapta a Hosszú péntekben végzett írói és dramaturgi munkájáért. Visky András közel húsz éve a kolozsvári magyar színház dramaturgja és Tompa Gábor rendező állandó alkotótársa. Darabjait bemutatták Budapesten, Debrecenben, Marosvásárhelyen és az Amerikai Egyesült Államokban. /Díjátadások a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2008. február 23.

Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota Lajtha László Stúdiótermében lép fel február 25-én Nagy Eszter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színház és televízió karának végzett színésze egyéni előadóesttel, Visky András Tirami sú című monodrámája alapján készült Anyanyelve: csipesz címmel. Nagy Esztert a sepsiszentgyörgyi közönség az M Stúdió mozgásművészeként ismerhette meg. /(fekete): Nagy Eszter egyéni előadóestje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. március 22.

A Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban Csíky András és Bogdán Zsolt az emberi létezés határán átölelik egymást, míg egyszer csak eggyé válnak, megkülönböztethetetlenül. Egy korábbi előadásban, a Képmutatók cselszövésében Csíky András Molière-t, Bogdán Zsolt pedig a rejtélyes Igazságos Vargát alakítja – egyikük drámaíró-fejedelem, másikuk meg a fennállótól független, játékos és szabad, boldog és végletesen felelősségteljes létezés megtestesítője. Visky András köszöntötte a két színészt abból az alakomból, hogy megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. /Visky András: Két Faustus. Csíky András és Bogdán Zsolt köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. április 12.

A Hungaricum a budapesti Alexandra Könyvkiadó újabb vállalkozása. Negyedévente magyarul illetve angolul megjelenő folyóirat igényes kiállításban, hasonló a kiadó Könyvjelző című, havonta közzétett ingyenes kulturális magazinjához. A mostani lapszám erdélyi súlypontú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli, megszólaltatja Tompa Gábort, Visky Andrást, Senkálszky Endrét, Kézdi Imolát, Kányádi Sándort, Sütő Andrást, Szilágyi Júliát, Bogdán Lászlót, Farkas Árpádot, Anavi Ádámot, Szilágyi Istvánt, Kovács András Ferencet, Böszörményi Zoltánt, Kántor Lajost, Ferenczes Istvánt, Kós Andrást, Páll Lajost, Léstyán Csabát és Ferencz S. Aport. A kiadvány rendszeresen hírt ad a határokon túli magyar írók, festők, szobrászok, zenészek, valamint a tudomány külföldön élő magyar művelőinek tevékenységéről. /N. M. K. : Erdélyi szőttes a Hungaricumban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2008. június 2.

Visky András író, dramaturg, a Koinónia Könyvkiadó vezetője és Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt Marosvásárhelyen a május végi Látó Irodalmi Színpad vendége. Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztők faggatták a meghívottakat színházról, rendezésről, irodalomról, a közös versírásról. /Antal Erika: Szerepcserés barátságok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2008. június 18.

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2008. július 29.

Az Új Magyar Szó interjúsorozatban hetente bemutatja az erdélyi magyar könyvkiadókat. Elsőként, a kolozsvári Koinónia igazgatója, Visky András beszélt kiadójukról. Az 1993 óta létező kiadó megalakulásakor teológiai, egyháztörténeti tárgyú köteteket hozott napvilágra, majd úgy gondolták, a kortárs irodalom sem maradhat ki, emellett a kortárs európai és a román szerzőkre is gondoltak. Jelenleg húsz könyvet adnak ki évente. Nem csak a román és a magyar alapítványok támogatását használják ki: brit, ír, holland források segítségét is igénybe veszik. Szép sikere volt Zágoni Balázs meseregényének, Selyem Zsuzsa prózáinak, valamint a Kolozsvár dísztörténetét feldolgozó, gyerekeknek szóló kötetnek. /Varga Melinda: A modernitás színeiben. Beszélgetés Visky Andrással, a Koinónia kiadó igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-251




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998