|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1375 találat | lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 1351-1375 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Frunda György 2010. február 18.Az RMDSZ lemondott a pártpénzről a kisebbségi támogatás fejébenImmár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be a romániai magyar közösségnek szánt költségvetési támogatások. A Hivatalos Közlönyben február 17-én jelent meg a 100-as számú kormányhatározat, amely nem a Communitas Alapítványt, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget jelöli meg a romániai magyar kisebbségnek szánt költségvetési támogatások kezelőjeként. Nem csak ezen a ponton módosult a kormányhatározat a korábbi évek hasonló jogszabályaihoz képest. Kimaradt a dokumentumból az a hivatkozás, amely szerint ebből a pénzből nem részesülhetnek azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól. Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott. Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt. Feláldozták a párttámogatást A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból. A magyar kisebbségnek nyújtott állami támogatások megoszlása Év A romániai A magyar Nyilvános Nem átlátható kisebbségek kisebbségnek pályázaton módon felhasznált támogatási kerete leosztott keret kiosztott keret keret millió lej millió lej % millió lej % millió lej % 2001 9 1,33 14,87 0,57 43,18 0,76 56,80 2002 12,64 1,86 14,71 0,64 34,38 1,22 65,61 2003 19 3,73 19,63 1,01 27,07 2,72 72,92 2004 24 5 20,83 1,7 34 3,3 66 2005 28,94 5,85 20,21 1,94 33,21 3,91 66,78 2006 36,38 8,02 22,04 2,49 31,05 5,53 68,94 2007 49,65 20,77 21,68 3,73 34,63 7,04 65,36 2008 69,7 14,25 20,44 4,66 32,70 9,59 67,29 2009 70 15,18 21,68 5,19 34,18 9,99 65,81 2010 70 15,18 21,68 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. = nincs adat Markó Attila megállapítását az Országos Választási Hatóság illetékese is megerősítette. A hatóság honlapján 2008 januárja óta találhatók meg a pártoknak kifizetett költségvetési támogatások. Az RMDSZ csak 2009 februárjáig szerepel a támogatottak listáján. „A szövetség maga kérvényezte, hogy ne kapja tovább az őt parlamenti pártként megillető támogatást” – nyilatkozta kérdésünkre Irina Asimionesei, a hatóság kommunikációs szolgálatának vezetője. Arányok és egybeesések Takács Csabát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét csak többszöri próbálkozás után sikerült csütörtökön elérnünk telefonon. A politikus, aki egyben a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét is betölti, elmondta, az ügyvezető elnökség ülését vezette, amelyen többek között arról is döntöttek, hogy a kisebbségi szervezetként kapott támogatásnak valamivel több mint egyharmadát átadják a Communitas Alapítványnak, amelyik a jól bejáratott pályázati rendszerén keresztül szétosztja a pénzt az erdélyi magyar közösségben. Takács Csaba úgy vélte, ezzel minden vonatkozásban védhetővé teszik a támogatási rendszert. Erre azért volt szükség, mert korábban az ellenőrző szervek felé is, a közvélemény felé is egyfolytában magyarázkodni kellett. „Azzal, hogy az RMDSZ visszakerült a többi kisebbség mellé a támogatottak listájára, feloldottuk az értetlenséget. Átlátható, ellenőrizhető, tiszta körülmények közé tértünk vissza. Sajnos ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldoznunk a parlamenti pártként kapott támogatást” – nyilatkozta Takács Csaba. A két támogatási forma súlya egyébként meglehetősen eltérő. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát teszi ki. A változtatást egyébként azt követően kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódni kezdett a Communitas Alapítványnál, abban az időszakban, amikor az RMDSZ kibékült a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Tőkésék korábban a támogatási rendszer átláthatóvá tételét is követelték, és a közösség pénzén történő klientúraépítést is felrótták a szövetségnek. „Még a Communitas fügefalevelét is kiiktatták a rendszerből” – vélekedett megkeresésünkkor csütörtökön Tőkés László a változásokról, melyekről tőlünk értesült. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ éppen akkor vonta a pártkasszába a közösségnek szánt támogatást, amikor a belső rendszerváltozás módozatairól tárgyaltak. „A pénz hatalom, a hatalom meg pénz” – foglalta össze az EMNT-elnök azt az elvet, mely meglátása szerint a szövetség politikáját vezérelte. Hozzátette, mind a romániai, mind a magyarországi költségvetési támogatások közösségi elosztására van szükség, nem pedig pártmonopóliumra, és ezt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szombati ülésén is fel kívánják vetni. Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 18.Kormánypénz az RMDSZ-nek, mint kulturális szervezetnekAz RMDSZ mintegy 15 millió lejt kap a 2010-es évre a kormányfőtitkárságtól – derül ki egy, a Hivatalos Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból. A szövetség mindezt a pártfinanszírozási törvény által számára megszabott összegen felül kapja, kulturális szervezetként. Frunda György RMDSZ-szenátor szerdán elmondta, az RMDSZ ezt a 15 millió lejt a romániai magyar kisebbség reprezentatív kulturális szervezeteként kapja. „Az RMDSZ-nek kettős minősége van: kulturális tevékenységet folytató szervezet, emellett pedig politikai alakulat is. Ennek nyomán kisebbségi szervezetként is kap pénzt, akárcsak a többi Romániában élő nemzeti kisebbséget képviselő szervezet, amely parlamenti képviselettel is rendelkezik” – közölte Frunda. A kormányfőtitkárság összesen 70 millió lejt osztott ki a kisebbségi szervezetek között. A Pro Európa Roma Szervezet mintegy 9,8 millió lejt kap, a Romániai Ukránok Szövetsége 5,7 milliót, a Német demokrata Fórum pedig 5,5 millió lejt. Az összesen 19 reprezentatívként elismert kisebbségi szervezet közül a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége kapja a legkisebb összeget, valamivel több, mint egymillió lejt. Balogh Levente. Forrás.: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 20.Már hivatalosan is az RMDSZ kezeli az erdélyi magyarságnak járó közpénztLemond a pártoknak járó támogatásról az RMDSZ, és ezután hivatalosan is a szövetség kasszájába folynak be azok a költségvetési pénzek, melyeket a kormány a magyarság támogatására szán. Korábban a támogatást az e célból létrehozott Communitas Alapítvány kezelte, a jövőben csak az összeg egyharmadát kapja meg az RMDSZ-től, ennyire írhat ki pályázatot. Az állam által folyósított kisebbségi támogatások 1997-ig ugyancsak az RMDSZ-hez folytak be, az ekkor megjelenő párttörvény azonban úgy rendelkezett: egy szervezet vagy kisebbségi támogatást kap, vagy a parlamenti pártoknak járó illetményt veszi fel. A szövetség ekkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre (EMKE) bízta a magyarságnak juttatott pénzek kezelését, később, éppen az EMKE kérésére, létrehozta a Communitas Alapítványt. Néhány éve a Krónikában megjelenő riportsorozat derített fényt arra, hogy a magyarságnak kiutalt pénzek alig egyharmadát osztották el nyílt, többé-kevésbé tisztességes pályáztatással, a többi a szervezet és ennek vezetői érdekeit szolgálta. Az RMDSZ jelenlegi ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint éppen a tisztánlátás végett volt szükség erre a lépésre, lemondtak a pártoknak járó támogatásról (ez jóval kisebb, alig félmillió lej), így joggal és törvényesen kezelhetik a magyar kisebbségnek szánt több mint tizenötmilliót. Bíznak abban is, így elkerülik azt is, hogy egyfolytában magyarázkodniuk kelljen az ellenőrző hatóságnak vagy a médiának. Kezdeményezésük érthető, hisz a pénzeket kezelő Interetnikai Kapcsolatok Hivatalánál a romániai magyarság egyedüli bejegyzett képviselője az RMDSZ. Kérést nyújtottak be, s így tavaly márciustól nekik utalják a pénzt — mondta el Markó Attila államtitkár, aki ugyancsak a szövetség jóvoltából töltheti be ezt a tisztséget. A kérdés azért vált időszerűvé, mert szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányrendelet, amely szerint a kormányfőtitkárság tizenötmillió lejt utal ki az RMDSZ-nek. A főtitkárság hetvenmillió lejt osztott szét a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei között, Frunda György szenátor szerint a magyarság pénzét azért az RMDSZ kapta, mert kettős szerepet tölt be, a politikai mellett a szövetség vállalta a reprezentatív kulturális képviseletet is. Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. március 8.Politikai bukfencekSem ingünk, sem gatyánk Mircea Geoană, nem dobogtatta meg szívünket múlt őszi elnökválasztási kampánya, és nem ejtünk könnycseppeket, ha leváltják a szenátus éléről. A történések más szempontból, de a magyarság számára is érdekesek: ismét igazolódott, az RMDSZ ékesen idomult a Dâmboviţa-parti, balkáni politizáláshoz, s mi több, már a tisztességesség, következetesség látszatát sem próbálja megőrizni. Nagyon közeli hónapokban történt, emlékezetünkben még frissen él, miként kampányolt a szövetség minden rendű-rangú tisztségviselője Mircea Geoană mellett. Maga Markó Béla járta a magyarok lakta megyéket, szavazatokat próbált gyűjteni az SZDP azóta megbukott vezérének. S tette ezt erdővidéki körzetében megyénk meglehetősen hallgatag és tétlen szenátora, aki most az elsők közt igyekezett aláírásával támogatni ugyanannak a Mircea Geoanãnak menesztését. Előbb okos taktikázásnak tetszett a lépés, a sürgősen hazautazó szenátorok sokasága, illetve Frunda György és Borbély László óvatos nyilatkozatai: az RMDSZ számára nem ez a legfontosabb kérdés, majd hétfőn elemzik jogi oldalát, s döntenek. Markó Béla azonban péntek délután lerombolt minden illúziót: „az ő engedélyével" írták alá a túlbuzgó magyar szenátorok a listát, mondotta, s nem késett érvelése sem, sokkal könnyebben, jobban lehet kormányozni, ha a parlament mindkét házát koalíciós partnerek vezetik. Az egy kéz, egy gyeplő igazsága ez. Röpke egy év alatt, amíg ellenzékben volt, sokszor szólalt fel az RMDSZ az éppen aktuális kormánykoalíció Băsescunak alárendelt hatalomösszpontosító törekvései ellen. Élesen vagy siránkozva bírálták az ellenzék teljes elnémítására tett kísérleteket, azt a módot, ahogy a többség erőszakos úthengerként próbálja elsöpörni a legapróbb ellenvéleményt. Most ugyanez, a másik oldalról nemcsak megengedett, de üdvös. Némán tűrik, hogyan számol le a hatalom mindazokkal, akik nem tettek hűségesküt, hogyan tüntetik el az ilyen-olyan funkciókból a Traian Băsescu ellen szót emelőket. S lám, ha szükséges, tettekkel is segítik az államelnök nagytakarítását. Nem ímmel-ámmal, szinte lelkesen. Markó Béla „engedélyadásról" szóló nyilatkozata sokat elárul az RMDSZ jelenlegi belső demokráciájáról. Rendet és fegyelmet teremtettek a szövetségben, az elnök dönt, szava szent, vitára nincs szükség és lehetőség. Az egykor sokféle véleményt ötvöző szervezet mára szigorú és fegyelmezett párttá vált, vezetői számára a belső vagy a külső többszínűség teher, akadály. Mindaddig, amíg hatalmon vannak... Azok, akik számára a politikai erkölcs nem különválasztható az általános emberitől, szomorúan szemlélik a szövetséget, melyre néhány esztendővel ezelőtt még büszkén tekintettünk. Az elvek, értékek feladásával együtt váshat a bizalom. Ám nemcsak napi politikai bukfencekre lenne szüksége a romániai magyaroknak, hanem távlatokra. Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. március 8.A szenátus elnöki tisztségét kérné az RMDSZA Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ egyaránt menesztené Mircea Geoanăt a szenátus éléről — ebben állapodott meg a koalíciós vezetőtanács tegnapi ülésén a két alakulat. Sőt, az RMDSZ attól sem zárkózik el, hogy magáénak követelje az államfő után rangban a második állami tisztséget. Markó Béla szövetségi elnök legalábbis az erre vonatkozó újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: akár az RMDSZ is kérheti a funkciót. A Demokrata-Liberális Párt vezetősége tegnap egyhangúlag fogadta el, hogy támogatják az alakulat szenátorainak Mircea Geoană leváltását célzó kezdeményezését. A kérést múlt héten nyújtotta be 57, többségében demokrata-liberális felsőházi honatya, a dokumentumot azonban hét független és két RMDSZ-es szenátor — Albert Álmos és Gyerkó László — is ellátta kézjegyével. A hivatalos indoklás szerint azért követelik a szociáldemokrata politikus visszahívását, mert Geoană nem bocsátotta szavazásra a más pártokból kilépő, úgynevezett függetlenek bizottsági tagságának megőrzésére vonatkozó kérést. Azt is a házelnök szemére vetik, hogy nem hagyta jóvá az alkotmánymódosító bizottság létrehozását. Hivatalosan is felzárkózott koalíciós partnere tervéhez az RMDSZ. Markó azzal érvelt, hogy a hatékonyság érdekében a kormánykoalíciós pártoknak kell vezetniük a parlament két házát is, hogy a kabinet által beterjesztett törvények ne akadjanak el a törvényhozásban. Mint mondta, támogatják Mircea Geoană leváltását, egyelőre azonban keresik az alkotmányos lehetőséget az elnökcserére. Az alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint ugyanis a házelnök visszahívására nem elegendő, ha a honatyák többsége kéri azt, hanem az elnököt jelölő frakciónak kell indítványoznia a cserét. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kérte-e magának a tisztséget, a szövetségi elnök azt mondta, nem, de akár igényelhetnék is, az RMDSZ-nek vannak olyan politikusai, akik remekül megbirkóznának a feladattal. Hangsúlyozta azonban: személyekről még nem esett szó a koalíciós vezetőtanács ülésén. Hasonlóan nyilatkozott Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető, aki szerint a felsőház elnöki tisztségének betöltésére Frunda György szenátor alkalmas lenne. A szociáldemokraták egyébként alkotmányellenesnek minősítették a kormánykoalíciós pártok kezdeményezését. Az sem valószínű, hogy a liberálisok támogatják az elnökcserét, Crin Antonescu pártelnök legalábbis tegnap azt nyilatkozta, az alakulaton belül nem tárgyaltak erről az ügyről, de nem lesznek a Demokrata-Liberális Párt cinkosai. A Nemzeti Liberális Párt elnöke arra is figyelmeztetett: visszaüthet az RMDSZ-nek a demokrata-liberálisokkal való cinkosság. A felsőház állandó bizottságában várhatóan ma vitatják meg a demokrata-liberálisok kezdeményezését. Minthogy Mircea Geoană ez ügyben nem szavazhat, elméletileg azonos az elnökcserét támogató és azt elutasító honatyák száma. Háromszék. Forrás: Erdély.ma 2010. március 10.Pálfordulás Geoană visszahívása ügyébenIdőnként kínos véleményváltoztatásra kényszeríti a politikusokat saját pártjuk állásfoglalása. Most ilyen helyzetbe került Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kénytelen volt módosítani álláspontját Mircea Geonănak a szenátus éléről való visszahívása ügyében, miután az RMDSZ elhatározta, hogy támogatja a demokrata párt kezdeményezését. A múlt héten derült égből villámcsapásként érkezett a Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetőjének, Traian Constantin Igaşnak az a bejelentése, hogy Mircea Geoană felfüggesztését kérik a szenátus éléről. A kezdeményezés komolytalanságát látszott alátámasztani, hogy a szenátorok a felfüggesztés szót használták, holott a házszabályzat csak visszahívásról rendelkezik. A demokrata pártiak pozícióját gyengítette, hogy az Alkotmánybíróság 2005-ben felülvizsgálta a házszabályt, és világos állásfoglalást tett közzé a házelnökök visszahívásáról. Az RMDSZ szenátora közvetlenül a bejelentést követően, március 3-án úgy nyilatkozott: Igaş bejelentése politikai nyilatkozat súlyával ér fel. A szenátor ezzel azt érzékeltette, hogy egy ilyen kezdeményezés kivitelezhetetlen, amit az Alkotmánybíróság döntésével magyarázott. Az Agerpres március 3-i tudósításában azt írja, hogy Frunda kifejtette: a szenátus elnökének a visszahívását a taláros testület döntése tisztázza, vagyis „a parlament két házának az elnökei csak saját pártjuk frakciójának a kezdeményezésére hívhatók vissza funkciójukból”. Az RMDSZ azonban hétfőn hivatalosan is csatlakozott a demokraták kezdeményezéséhez, amit a nagyobbik koalíciós párt szintén felvállalt. Frunda álláspont-változtatása a Transindexnek adott nyilatkozatban érhető tetten. Az RMDSZ-szenátor az eljárás alkotmányosságára vonatkozó kérdésre kijelentette: a szenátorok szavazással döntenek arról, hogy megtartják tisztségében, vagy menesztik a házelnököt. „A döntés tehát a szenátusra tartozik, az Alkotmánybíróságnak ebbe a kérdésbe nincs beleszólása” – idézi a Transindex Frundát. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. március 31.Koalíciós vita a szenátusbanAz alkotmánybírákra vár annak a vitának az elsimítása, amely tegnap bontakozott ki a szenátus jogi bizottságában a két kormánypárt politikusai között. A testület ülésén a demokrata–liberális Iulian Urban és az RMDSZ-es Frunda György is előterjesztett egy-egy törvénytervezetet a perek közbeni alkotmányossági kifogások szabályozására. Mindkettejük szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi időkben nagyon sok per elhúzódott amiatt, hogy valamelyik fél alkotmányossági kifogással élt egy, az ügyre is vonatkozó jogszabály kapcsán. A perrendtartás szerint a tárgyalást fel kell függeszteni, amíg az alkotmánybíróság választ nem ad a felvetett kifogásra, így a perek akár évekig is elhúzódhattak. Iulian Urban javaslata az volt, hogy a tárgyalások ne szakadhassanak félbe alkotmányossági kifogások miatt. Frunda György a bírákra bízná annak eldöntését, indokolt-e a per felfüggesztése a taláros testület ítéletéig. Az RMDSZ-es politikus azt mondta, úgy tudja, hogy az alkotmánybíróság tagjai is ezt a változatot támogatják. Mivel nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben, a jogi bizottságban elhalasztották a döntést. Abban sikerült megegyezni, hogy a következő ülésre meghívják a taláros testület képviselőjét is. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest), 2010. április 22.Alkotmánymódosító javaslattal rukkolt elő a kormány – Az RMDSZ részben ellenzi, részben támogatja a tervezetetTraian Băsescu államfő és a demokrata párt fel akarja gyorsítani az alkotmánymódosítás vitáját. Ennek érdekében konkrét lépést is tettek, így a kormány tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, ami az alkotmány módosításáról szól. A dokumentumon a kormány és az elnöki hivatal szakértői egyaránt dolgoztak. A tervezet legfőbb újdonsága, hogy bevezetné a legfeljebb háromszáz főből álló egykamarás parlamentet. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel, a magyar érdekvédelmi szervezet továbbra is valós kétkamarás rendszerben látja a megoldást. Ugyanakkor elismeri azt, hogy mélyreható parlamenti reform szükséges. Frunda György RMDSZ-es szenátor az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a sürgős összehívását tartja szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ több törvényhozója sem ért egyet az egykamarás parlamenttel. Emil Boc miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: a tervezet legfőbb újdonsága, hogy legfeljebb háromszáz főből álló, egykamarás parlament bevezetéséről rendelkezik a jelenlegi kétházas törvényhozói testület helyett, amely 471 tagú. Az egykamarás parlamentről és a törvényhozók számának a csökkentéséről az állampolgárok döntöttek azon a tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson, amelyet Traian Băsescu államfő írt ki. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban azonban nincs teljes konszenzus a módosításról. A szövetség sajtóirodájának tegnapi közleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tervezetet elfogadó kormányülésen leszögezte: a magyar szervezet is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is „valós kétkamarás rendszerben” látja. Az RMDSZ ugyanakkor értékeli, hogy a tervezetbe beiktatták azt az előírást, miszerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek képviselőivel valamennyi olyan döntés meghozatalakor, amelyek az etnikai, kulturális és vallási önazonosság megőrzésére vonatkoznak. A kormány által elfogadott tervezet szerint az egykamarás parlament ezentúl kétszeri vita után fogad el minden törvényt, emellett az államfő felfüggesztésének a parlamenti procedúráját a pártok csak akkor vihetik végig, ha az alkotmánybíróság is indokoltnak látja az ország első emberének a tisztségéből való felfüggesztését. A tervezet szerint az államfő az eddiginél rövidebb időszak után oszlathatja fel a parlamentet, ha a testület egymás után kétszer elutasítja a miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányokat. Így az eddigi hatvan nap helyett az államfő már negyvenöt nap után feloszlathatja a törvényhozást. Újságírói kérdésre válaszolva Boc leszögezte, hogy a javasolt alkotmánymódosítás nem rendelkezik az öt százalékos parlamenti küszöb emeléséről. A kormány a tervezetet előbb az elnöki hivatalba küldi, amely a parlament elé terjeszti majd a dokumentumot. Az ellenzéki pártok szinte azonnal élesen bírálták a kormány lépését, hiszen szerintük a kabinet ismét semmibe veszi a parlament intézményét. A törvényhozói testületben ugyanis éppen kedden alakult meg a parlamenti pártok képviselőiből álló alkotmánymódosító bizottság. Szabadság (Kolozsvár) 2010. április 22.Egykamarás kétségek – Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a Boc-kormányAz egykamarás parlament bevezetéséről rendelkező alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, annak ellenére, hogy az RMDSZ a „valós” kétkamarás rendszer híve. Az ellenzék szerint a miniszterelnök semmibe veszi a parlament intézményét. Alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el tegnap a kormány, amelybe belefoglalta a tavaly novemberben megtartott referendum eredményét is, miszerint a lakosság zöme, a képviselők számának 300 főre való csökkentését, illetve az egykamarás parlament felállítását támogatná. A tervezetet azonnal átküldték Traian Băsescu államelnöknek, hogy az alkotmány 150. cikkelye 1-es bekezdésének megfelelően kezdeményezze a parlamentben az alkotmány módosítását. A tervezet elkészülése és váratlan „piacra dobása” annál is meglepőbb, hogy a két koalíciós párt között tudvalevőleg nincs egyetértés az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében. Míg a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) teljes mellszélességgel felvállalja Băsescu államfő véleményét, addig az RMDSZ az átalakított kétkamarás rendszert támogatná. „A kormánynak alkotmányos feladata kezdeményezni az államelnöknél a referendum eredményének továbbítását a parlamentbe, és bár a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakításával az RMDSZ is egyetért, a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja” – mondta el a kormányülésen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kisebbségi jogokkal kapcsolatosan – a szövetség javaslatára – a tervezetbe bekerült egy fontos módosítás is. Ennek megfelelően az alkotmány hatos számú cikkelye kiegészül egy harmadik bekezdéssel, amely szeint a hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak. Az egykamarás parlament felállítását támogató javaslattal kapcsolatban Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az érdekvédelmi szervezetnek a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén kellene döntenie. Az ötlet Markó Béla szerint megvalósítható, de nem szükségszerű. „Természetesen megvalósítható az SZKT összehívása, de nem látom ennek szükségszerűségét, lévén hogy nem változott sem korábbi álláspontunk, sem pedig politikai programunkon nem újítottunk” – reagált Frunda felvetésére a szövetségi elnök, hozzátéve: amennyiben a többség támogatja Frunda ötletét, összehívja az SZKT-t. Kár az energiáért? „Csak azért alkotmányt módosítani, hogy egykamarás parlamentet hozzunk létre, kár az energiáért. Ha már belevágunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az államszervezési kérdéseket, az igazságszolgáltatásban felmerülő problémákat, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács összetételének átalakítását sem” – nyilatkozta tegnap lapunknak Varga Attila, akit egy nappal korábban a parlament két házának együttes plenáris ülésén választottak be az RMDSZ részéről az alkotmánymódosító bizottságba. Varga elmondta, a kormány törvényjavaslatát a bizottság egyelőre nem látta, de információi szerint tartalmilag a népszavazás eredményeire szorítkozik. „Ez a még csak pár napos bizottság egyelőre nem ült össze, és bár nem is azért jött létre, hogy ezt a tervezetet megvitassa, valószínűleg terítékre kerül ” – magyarázta a politikus, az alkotmányt felülvizsgáló testület kapcsán. Varga elmondta: miután a javaslat átmegy Traian Băsescu államfő kezén – aki ennek tartalmát már valószínűleg ismeri és egyet is ért vele –, a parlamenthez kerül, azután pedig a szakbizottsághoz, amely eldönti, hogy ezt a javaslatot tárgyalja-e vagy kezdeményez egy újabb tervezetet, ami azután várhatóan újabb vitákhoz vezet majd. Kényszerpályán az RMDSZ? „A bizottságon belüli álláspontunkkal kapcsolatban még kell egyeztetnünk az RMDSZ-ben, hisz kicsit kényszerpályára helyeztek minket. A személyes véleményem viszont az, hogy amennyire csak lehet, minél szélesebb körű alkotmányreformra van szükség” – tette hozzá Varga, aki szerint a szövetség számára a tervezet legkedvezőtlenebb pontja az egykamarás parlament felállítása, amelynek következtében csökkenhet a magyar képviselők aránya. „Nem tudom, hogy fog megoldódni a kisebbségek képviselete, de tudomásom szerint a kisebbségi csoport sem ért ezzel a lépéssel egyet” – összegzett Varga Attila. Csúfot űztek a parlamentből? A kormányülést követően az ellenzék hevesen bírálta Emil Boc miniszterelnök és a Demokrata-Liberális Párt elhamarkodottnak minősített javaslatát, amellyel Victor Ponta szociáldemokrata elnök szerint nem csináltak egyebet, mint hogy csúfot űzzenek saját kollégáikból. „Azzal, hogy saját tervezetet javasolnak, egyszerűen semmibe veszik azoknak a kollégáiknak a munkáját, akiket két napja beválasztottak abba az alkotmánymódosító szakbizottságba, melynek éppen az alaptörvény problémás cikkelyeinek az újraírása lett volna az eredeti rendeltetése” – fogalmazott Victor Ponta. Szerinte Boc kaotikus döntéshozatalai azzal magyarázhatóak, hogy egyszerűen nem tud hatékonyan eleget tenni miniszterelnöki és pártvezetői funkcióinak is, amire a megoldás az lenne, ha valamelyikről lemondana. Fleischer Hilda Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. április 23.EMNT: határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától az RMDSZAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), felszólítja az RMDSZ-t, hogy határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától, és kezdeményezi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) sürgős összehívását, mivel kifogásolja a szövetség által is támogatott módosító javaslat több kitételét, és előkészítetlennek tartja az alaptörvényt módosító kormányzati kezdeményezést. Az EMNT pénteki közleménye szerint – amelyet Tőkés László elnök, és Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá –, „megrökönyödést és felháborodást keltett” az alkotmány módosításának „előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése”. „Az eljárási és különféle tartalmi hiányosságokon túlmenően” az EMNT vezetősége elsősorban a módosító csomag kisebbségi vonatkozásait tartja elfogadhatatlannak. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői semmit sem tanultak az elmúlt évek tapasztalatából, és továbbra is úgy gondolják, hogy ilyen fontos kérdésekben joguk van döntést hozni az általuk képviselni vélt közösség, illetve a többi magyar politikai közképviseleti szereplő feje felett” – olvasható a közleményben. Az EMNT vezetői hangsúlyozzák, hogy az EMEF éppen azért jött létre, hogy a magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben konszenzust alakítson ki, amelyre aztán közös politikai cselekvés építhető. A közlemény rámutat, hogy az EMEF Autonómia-Bizottsága foglalkozott az alkotmánymódosítás kérdésével, és ezt a közös fellépés egyik legfontosabb területének nevezte. A bizottság e tekintetben több fontos „sarokpontot” megfogalmazott: Románia egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása; regionális állam – aszimmetrikus regionalizmus; parlamentáris köztársaság; kétkamarás parlament – a területi képviseletet megvalósító felsőház; a hatalommegosztás rendjének újragondolása, korszerűsítése; a közösségi autonómiák jogállásának beépítése a hatalommegosztás rendszerébe; a kollektív jogok alkalmazásának kérdése. Az EMNT sérelmezi, hogy a kormánynak „az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról”. A közlemény szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, évek óta halasztgatott törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent a kormány alkotmánymódosító tervezetének 6. cikkelye – miszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak” –, mivel „az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán »konzultációról«”. Az EMNT álláspontja szerint ez a megfogalmazás, amellett, hogy ellehetetleníti az autonómia-törekvéseket, „lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi »modell« újabb »vívmányaként« való népszerűsítéséhez”. Kiemeli a közlemény az alkotmány 62. cikkelyét módosító javaslatot is, amelynek egyik kitétele szerint „a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egy szervezet képviselhet”. Az EMNT szerint ebben „ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából »kényelmes« kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának – immár alkotmányos – bebetonozására”. Az EMNT felszólítja az RMDSZ illetékeseit, hogy egyértelműen határolódjanak el a Kormány ilyetén alkotmánymódosító elképzeléseitől, kezdeményezi továbbá az EMEF sürgős összehívását, és „annak keretében egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítását”. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány kidolgozta, és szerdán az államelnöknek is eljuttatta az alkotmánymódosításra vonatkozó törvénytervezetet, amelyben javaslatot tesz az egykamarás parlamentre való áttérésre és a képviselők számának háromszáz főre való csökkentésére is. Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. Markó szerint a kormány által kidolgozott dokumentum számos, a kisebbségek szempontjából fontos kitételt tartalmaz, ilyen például a kisebbségi szervezetek véleményének kikérésére vonatkozó cikkely is, amely az RMDSZ javaslatára került be. Frunda György szenátor szerint sürgősen össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy ez a testület döntsön az RMDSZ hivatalos álláspontjáról az egykamarás, csökkentett létszámú parlamenttel kapcsolatosan. Közölte, az RMDSZ számos képviselőjével és szenátorával beszélt, és a honatyák egyike sem ért egyet a két módosítással. „Lehet, hogy a mostaninál arányosan kevesebb képviselőre van szükség, de a két felvetés közül egyikkel sem értünk egyet” – mutatott rá Frunda. A politikus azt mondta: a kormány anélkül döntött a módosításokról, hogy kikérte volna a képviselők véleményét. Krónika (Kolozsvár) 2010. április 29.Frunda újra az EPP/CD alelnökeSzavazott az ET parlamenti közgyűlése néppárti csoportja Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése európai néppárti csoportja hétfőn ismét bizalmat szavazott Frunda György RMDSZ-szenátornak és újraválasztotta az EPP/CD alelnökévé. Az ET parlamenti közgyűlése – amely április 26 – 30. között tartja tavaszi ülésszakát – legnagyobb csoportjának, az európai néppárti csoportnak több mint kétszáz tagja van. Frunda György a Népújságnak elmondta, megtisztelő számára a szavazás, amely eddigi munkája elismerésének a jele. A néppárti csoportnak 15 alelnöke van, ezek közösen dolgozzák ki a frakció politikai programját. Ugyanakkor elmondta, hogy kedden kérdéseket intézett Viktor Janukovics ukrán államfőhöz az ukrajnai kisebbségek helyzetéről. Ugyanis ezek jogait beszűkítették, nincsenek anyanyelvű iskoláik, nem használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban, nem választhatók meg sem az ukrán parlamentbe, sem a helyhatóságokba. Frunda szerint Janukovics ígéretet tett, hogy megoldja a problémákat és ratifikálja az európai emberjogi egyezményeket. Az ülésszakon meghallgatták a Miniszteri Bizottság beszámolóját, amelyet a bizottság elnöke, Micheline Calmy-Rey, Svájc külügyminisztere terjesztett elő, kedden megválasztották az Európai Emberjogi Bíróság bíráit, meghallgatták Krista Kiuru finnországi raportőr jelentését a nők bevonásáról a megoldatlan európai konfliktusok megelőzésébe, tárgyaltak a gazdasági válság következményeiről, társadalmi hatásairól, a globális gazdasági válság hatásairól a migrációra Európában, a családi összetartás erősítéséről, illetve arról, hogy hogyan lehet a vagyont, boldogulást, jólétet összeegyeztetni a változó Európában. Tegnap a grúz–orosz háború következményeiről szóló jelentés hangzott el az ET-tagállamok kötelezettségeinek tiszteletben tartását felügyelő bizottság részéről, szó volt a kalózkodásról mint bűnözésről és kihívásról a demokráciák számára, valamint a kiegészítő nemzetközi jogi lépések szükségességéről a tengeri kalózkodás ellen. Meghallgatták az ET emberjogi biztosának 2009. évi jelentését. A parlamenti közgyűlés a továbbiakban, egyebek között, jelentéseket hallgat meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtásáról, a fehéroroszországi helyzetről, a szexuális orientáció és nemi identitás alapján történő diszkriminációról, a bevándorlók és menekültek helyzetéről, a biodiverzitásról és klímaváltozásról. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 7.Megoldás a kulturális autonómia?Beszélni lehet, előre lépni már nehezebb Vajon megoldás-e a kulturális autonómia? Az egyrészt bizonytalanságot sugalló, s talán ráerősítést váró címmel erre a kérdésre próbált választ keresni az a kisebbségi konferencia, amelyet a múlt hét végén szervezett a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. A rendezvényen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és a házigazda Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nemzeti kisebbségek a korábbi évekhez képest kevesebben vettek részt a szemináriumon, amelyen Frunda György szenátor a kulturális autonómiáról mint a nemzeti identitás megtartásának eszközéről tartott előadást. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, A nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája az európai kulturális sokféleség megőrzésének eszköze című eszmefuttatásában tovább szélesítette a témát, végül Varga Attila képviselő a kulturális autonómiáról mint az állam korszerűsítésének lehetséges eszközéről beszélt. Románia nem rózsakert Frunda György szerint az államnak, a szubszidiaritás elve alapján a kisebbségeknek kell delegálnia a jogot, hogy maguk döntsenek saját kulturális problémáikban. Elismerte, hogy a rendszerváltás óta történtek pozitív lépések ebbe az irányba az anyanyelvhasználatban, illetve a kétnyelvű feliratok ügyében vagy az anyanyelvű oktatás terén. Egy állam annál gazdagabb, minél több nemzeti kisebbség él a területén, ilyen szempontból Románia "nem rózsakert, hanem virágos rét, amelyben 20 nemzeti kisebbség él, s ezek közül 19-nek képviselete van a parlamentben, jelentette ki a szenátor, hozzátéve, hogy "egyre jobban kezdjük magunkat érezni egymás mellett, hiszen lassan nem csupán a kisebbségek ismerik a többség kultúráját, hanem a többség is egyre negyobb érdeklődést tanúsít a kisebbségek kultúrája iránt. Itt az ideje, hogy megírjuk a román többség és a nemzeti kisebbségek valós történetét, le kell bontani azokat a sorompókat, amelyek elválasztanak, és hidakat kell építeni, amelyek összekötnek bennünket, jelentette ki Frunda. A demokratizálódás leállt 2007. január 1-jén Smaranda Enache szomorúan állapította meg, hogy a rendszerváltás után húsz évvel is erősen centralizált államban élünk, ma sem hajlandó egyetlen kormány vagy koalíció sem elismerni a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját. Erre esélyt sem lát mindaddig, amíg az alkotmány szelleme nem lesz európai, s amíg maga az állam nem lesz lojális saját kisebbségeivel szemben, nem csupán egyoldalú lojalitást vár el azoktól. Véleménye szerint a demokratizálódás folyamata 2007. január elsején leállt, s egy teljesen európaiatlan tárasadalmat építettek ki a kormányok, amelyeknek, sajnos, az RMDSZ is tagja volt és az ma is. Hangsúlyozta: Románia ma már jogi szempontból is Európa része, így bármely kisebbség elvesztése Európa számára is veszteség. Abszurdumnak nevezte, hogy ennyi évvel a diktatúra bukása után is lobbizni kell egy, a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját biztosító törvénytervezet elfogadásáért. Szemantikai szempontból az új tanügyi törvényt "teljesen kompatibilisnek" nevezte a Ceausescu-féle törvénnyel, s kijelentette: ha például Belgiumban vezetnének be kulturális vagy nyelvi megszorításokat, maguk a szülők perelnék be az iskolákat jogcsorbítás címén. Az egyén ne alattvaló legyen, hanem partner Varga Attila szerint a kulturális autonómia megoldás, de nem egyedüli, mert nem azt jelenti, hogy ha ez megvan, le lehet mondani a területi autonómiáról. Arról beszélt, hogy szükség van az állam modernizálására, és az autonómia része lehet ennek. Az autonómia, mondta, elv, minőség, morális érték, s elvárásként mind az egyén, mind a közösség szintjén megjelenik, tehát mindkét szempontból fontos. Egyrészt tehát elvként, másrészt az államhatalom megszervezésének alapelveként kell megfogalmazzuk olyan értelemben, hogy az autonómia képességet jelent, azt, hogy egy közösség tud önállóan dönteni, ennek szükségét érzi, másfelől meg hatásköröket is jelent a különböző autonómia-intézmények szintjén. Ha ez működik, korszerűsíti az államot, és hatékonyabbá teszi az állam működését. Nem az az állam erős, amely teljes körű döntési jogkörrel rendelkezik, hanem az, amely képes kölcsönös bizalmi légkört teremteni, lemondani bizonyos hatáskörök gyakorlásáról a közösségek javára. Ha ez megtörténik, új alapokra lehet helyezni egy államot. Véleménye szerint most vagyunk talán a legtávolabb ettől a helyzettől. Arra kellene törekedni, hogy az egyén ne alattvaló, hanem partner legyen. Moca Rudolf, a roma kisebbség képviselője, de az ukránok képviselője, illetve egy szucsávai magyar is arról beszélt, hogy komoly problémák vannak ebben az országban a kisebbségi jogok terén, és – utalva a népszámlálások adataira, amelyeket egyes vélemények szerint nem hivatalosnak, hanem inkább opcionálisnak kellene nevezni – kijelentették: sokan azért nem vallják be nemzetiségüket, mert "nem mutat jól" és esetleg hátrányukra válhat abban a közösségben, ahol élnek. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy nem a kisebbségek problémája a kisebbségi kérdés, hanem a kormányoké, és bár sokat beszéltek ezekről a kérdésekről, nagyon nehezen lehet előrelépni a törvényhozásban, illetve a gyakorlatban. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 11.„Kicsi” az esélye, hogy az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt.Kelemen Attila, RMDSZ-es képviselő azt mondta a tiltakozók üzenetét tolmácsoló szakszervezeti vezetőknek, hogy az RMDSZ legfontosabb vezetői hétfőn döntenek arról, hogyan szavazzanak a bizalmatlansági indítványról, de „kicsi az esélye”, hogy igennel voksoljanak. Több mint száz szakszervezeti tag tartott sztrájkőrséget a marosvásárhelyi RMDSZ-székháznál, majd átvonultak a városközponton a képviselők és szenátorok irodáihoz. Útközben és a helyszínen azt kiabálták: „Gyertek ki hazaárulók”, „Tolvajok”, „Hazugok”, „Gyávák”, „Le a tolvaj kormánnyal”, „Le Băsescuval”, „Boc, Boc, Boc ajtódhoz hoztuk a lemondó levelet”, tájékoztat a MEDIAFAX tudósítója. A Közigazgatási Palotánál egy küldöttség bement Kelemen Attila Maros megyei képviselő irodájába és átadtak a kérést, hogy szavazza meg bizalmatlansági indítványt. Ioan Hasasiu, a Maros megyei Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke azt mondta el a képviselőnek, hogy törvénytelen a nyugdíjak levágása. Kelemen igazat adott, de kifejtette, az Alkotmánybíróság mondja ki ebben a kérdésben a végső szót. Elmondta, az RMDSZ legfontosabb vezetői hétfőn 11.00 órától ülnek össze és döntenek arról, hogyan szavaznak majd a bizalmatlansági indítványról. Ő elmondja az elégedetlenségeket, de fegyelmezett politikusként azt teszi majd, amit az RMDSZ döntése megkíván. Utóbb hozzátette, „kicsi az esélye”, hogy az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt. A küldöttség bement Frunda György szenátor irodájába is, de csak irodavezetőjét találták, aki elmondta, jelenleg nincs ott, csak 11 után tudja fogadni őket, s így a tiltakozók úgy döntöttek, átmennek a PD-L-székházához. Itt a megyei szervezet alelnöke Vasile Filimon fogadta őket. Călin Orlando Cociş, a CNSLR Frăţia Maros megyei elnöke elmondta , hogy Filimon az elmúlt 20 év „rablásai” miatt tett szemrehányást a szakszervezeteknek. Cociş kifejtette, elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezeteket vádolják, és szégyellniük kellene magukat azoknak, akik loptak az elmúlt 20 évben. Marosvásárhelyen körülbelül 80 szakszervezeti tag tüntetett az RMDSZ-székház előtt. Kerekes Károly képviselő elmondta a sajtónak, tud a tiltakozásról, de éppen fogadóórája van, nyugdíjasokkal kell találkoznia. Körülbelül 10 szakszervezeti vezető próbált bemenni hozzá, de nem sikerült, közölték velük, a képviselőnek fogadóórája van, álláspontját pedig már ismertette. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2010. június 14.Ma dől el a Boc-kormány sorsaA parlament ma szavaz az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványról, amelynek megszavazása a Boc-kabinet másodszori bukását jelentheti, elutasítása esetén azonban a parlament által is automatikusan elfogadottnak tekinthetők a kabinet által javasolt drasztikus megszorító intézkedések. Az ellenzék azt követően nyújtott be bizalmatlansági indítványt az Emil Boc vezette kormány ellen, hogy az „felelősségvállalási” eljárás keretében terjesztette a parlament elé a vonatkozó jogszabály-tervezeteket. Miközben mindenki türelmetlenül várja a mai szavazás eredményét, a sajtóban folynak a találgatások arról, hogy a honatyák, és az általuk képviselt politikai alakulatok milyen álláspontot fognak tanúsítani a várhatóan titkos szavazás során. Emil Boc miniszterelnök tegnap délután még egy utolsó egyeztetésre várta a demokrata-liberális párti képviselőket, akik többségének a meggyőződése, hogy az ellenzék kezdeményezése nem jár majd sikerrel. A kormány elsősorban a demokrata-liberális párti, az RMDSZ-es és a független honatyák támogatására számít, de bíznak a többi tizennyolc nemzeti kisebbség szavazatában is. Ennek ellenére azonban a Boc vezette kormányt még érhetik meglepetések, figyelembe véve, hogy egyes demokrata-liberális párti képviselők nyíltan a megszorító intézkedések ellen foglaltak állást, mint például Daniel Oajdea, aki a hétvégén kijelentette: megszavazza a bizalmatlansági indítványt, s következésképpen már hétfőn kizárták a pártból. A Boc-kabinet megbuktatásához az ellenzéknek legkevesebb 236 szavazatra van szüksége, az előzetes számítások szerint 22 voks hiányzik ahhoz, hogy a kezdeményezésnek érvényt lehessen szerezni. A szociáldemokraták és a liberálisok azonban nagyon eltökéltnek tűnnek: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn közölte, mindent megtesznek az indítvány elfogadása érdekében. Hasonlóképpen vélekedik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is, aki tegnap bejelentette, hogy megszavazzák a PSD–PC indítványát. A PNL Kolozs megyei szervezete egyébként hétfőn közölte: az elmúlt napokban 40 ezer aláírást gyűjtött össze a megszorító intézkedések ellen. Az RMDSZ kitart partnere mellett Az RMDSZ kitart kormánykoalíciós partnere mellett, és a bizalmatlansági indítvány elutasítása mellett fog szavazni – jelentette be tegnap Markó Béla miniszterelnök-helyettes. „Az RMDSZ kormányalkotó tényező, így természetes, hogy nem szavazhatja meg az indítványt. Ez esetben ki kellene lépnie a kormányból, így jelen pillanatban nem tevődik fel a koalícióval szembeni szolidaritás hiánya” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) tegnapi ülését követően. Markó Béla elmondása szerint az RMDSZ parlamenti frakciói múlt héten megvitatták a kérdést, és úgy döntöttek, hogy az általuk javasolt módosításokkal támogatják a megszorító intézkedéseket. A SZÁT tegnap elemezte a világgazdasági válság nyomán Romániában kialakult helyzetet, és többek között, megállapította: a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, hogy a román gazdasági helyzet a vártnál kedvezőtlenebb. Mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött rész célok eléréséhez kötik. Fontosnak tartják, hogy az RMDSZ javaslatára sikerült a minimálfizetések és minimálnyugdíjak szintjét megőrizni, és a megszorító intézkedéseket a 2010. december 31-i határidőhöz kötni, ugyanakkor számos fontos szociális támogatási forma nem csökken. Továbbá a SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását. Ennek érdekében felkérik az RMDSZ minisztereit, államtitkárait, valamint képviselőit és szenátorait, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a decentralizáció felgyorsítására és kiterjesztésére, a központi közigazgatás mélyreható átszervezésére, a dekoncentrált intézmények átalakítására és a megyei tanácsok hatáskörébe utalására, az új tanügyi törvény parlamenti elfogadására és gyakorlatba ültetésére, a szociális ellátórendszer teljes reformjára, valamint a korrupció és a feketegazdaság elleni hatékony és gyors intézkedések gyakorlatba ültetésére. A SZÁT ugyanakkor felhívja a figyelmet a gazdaságélénkítő intézkedések kiemelt szerepére a gazdasági válság leküzdésében. Továbbá indokoltnak látja, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi 26-i ülésén elemezze Románia gazdasági helyzetét, és fogadjon el mélyreható válságkezelő és gazdaságélénkítő programot. „A nyugdíj magántulajdon” „A nyugdíj az érintett személy magántulajdonát képezi. Eddig csak a nyugdíjak befagyasztására volt példa, arra nem, hogy csökkentették volna. Ha a parlament holnap (maszerk. megj.) megszavazza az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból. Amennyiben pedig az RMDSZ támogatná az ellenzék indítványát, akkor elveszíthetjük legmegbízhatóbb szavazóbázisunkat: az idősebb nemzedéket” – nyilatkozta a Szabadság körkérdésére Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzáfűzve: a megszorító intézkedésekre vonatkozó egyeztetés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) megkérdezése nélkül történt. Úgy vélte, ha a megszorító intézkedések elfogadása azzal a káros következménnyel jár, hogy elveszítjük legmegbízhatóbb szavazóbázisunkat, akkor számolnunk kell a személyi felelősség kérdésével, amely ez esetben az RMDSZ vezetőségéé. RMDSZ: felelős politikai alakulat „Nem lenne ildomos kibújni most, a kormányzási nehézségek közepette a felelősség alól. Tudatában vagyunk a megszorító intézkedések következményeinek. A kormánynak viszont az a feladata, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból. Ha a megszorító intézkedések az adóemelésre vonatkoztak volna, ez a fizetések és a nyugdíjak reálértékének csökkenéséhez vezet. Remélhetőleg ezeket az intézkedéseket év végéig fel lehet oldani. Ugyanakkor szükség van a közigazgatás hatékonyabbá tételére, illetve az ésszerű humánerőforrás-gazdálkodásra, ez pedig leépítésekhez vezethet” – vélekedett Olosz Gergely, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője. Mint fogalmazott, a megszorító intézkedések mellett a kormány feladata az, hogy a gazdaság élénkítésére vonatkozó intézkedéseket hozzon, amely a most felszabadult munkaerőt felszívja. Lakatos Péter képviselő a kialakult helyzet kapcsán elmondta: a megszorító intézkedéseket az államelnök közölte a kormánykoalícióval és a sajtóval. Habár Băsescu azt mondta, hogy ezeket a megszorító intézkedéseket nem lehet módosítani, az RMDSZ-nek mégis sikerült elérnie, hogy a 350 lejes minimál nyugdíj és a 600 lejes minimálbér ne csökkenjen. Ezzel az intézkedéssel 1,1 millió nyugdíjas helyzetét sikerült megkönnyíteni, vélekedett a politikus. „Nem biztos, hogy az RMDSZ vállalhatja azt, hogy a lakosság 2011-ben is lefaragott nyugdíjat kapjon. Ez majd csak október 15-e táján derül ki, amikor be kell nyújtani a jövő évi költségvetési törvényt, amely a nyugdíjpont értékét is megszabja. A kormánykoalíció felelős alakulataként kevésbé elképzelhető, hogy az RMDSZ-es honatyák az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt megszavaznák” – összegzett. Megoldás: az ÁFA emelése Máté András RMDSZ-párti képviselő kifejtette: a tervezett megszorító intézkedések csomagjában foglaltatott módosításokkal nem ért egyet. – A nyugdíjakhoz egyáltalán nem nyúltam volna hozzá, és csupán az 1000 lejt meghaladó béreket csökkentettem volna – hangsúlyozta a politikus. Véleménye szerint megfelelő megoldás lett volna az általános forgalmi adó (ÁFA) 2–3 százalékkal való emelése, az RMDSZ-es honatya nem módosított volna azonban az élelmiszerekre kivetett illetéken. Máté Andrást az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán tanúsítandó álláspontját illetően is faggattuk. A képviselő óvatosan fogalmazott, kiemelte a szavazás titkos jellegét, s kijelentette, hogy erről egyelőre nem kíván nyilatkozni. Segítenek-e a megszorító intézkedések? Pálfi Mózes Zoltán RMDSZ-es képviselő közölte: nincs meggyőződve a népszerűtlen intézkedéscsomag szükségességéről. – Nem tudom, mennyire segítenek majd, mennyire javítanak az ország gazdasági helyzetén ezek – mondta a politikus. Románia gazdasági helyzete, az időszerű kérdések és problémák olyannyira bonyolultak, hogy lehetetlen néhány perc alatt leegyszerűsített válaszokat adni, válságkezelő megoldásokat megfogalmazni – válaszolt a képviselő. Pálfi Mózes Zoltán a bizalmatlansági indítvány elfogadására, avagy elutasítására irányuló álláspontját nem árulta el, hangsúlyozta a szavazás titkos mivoltát. A gazdasági mutatók elemzéséből kiderült, hogy Románia rendkívül súlyos gazdasági helyzetben van – nyilatkozta lapunknak Kötő József RMDSZ-párti képviselő. Megpróbáltunk külföldi megoldásokat is figyelemmel követni, hiszen már Japánban, vagy Spanyolországban is jelentkezett a „görög szindróma” – folytatta a politikus. – A tapasztalat azt mutatja, hogy a közszféra átszervezése , az állami alkalmazottak számának csökkentése a sürgősségi intézkedések egyike, és ezt az utat a román kormánynak sem állt módjában elkerülni – magyarázta. Továbbá, nem egy közgazdász, és üzletember úgy vélekedik, hogy az ÁFA emelése a gazdaság stagnálását, sőt további romlását eredményezné – mondta a képviselő. Kötő József szerint ezek az intézkedések fájdalmas átmeneti- és kényszermegoldás részei, amelyek egyértelműen tragikus eredményekkel, így a társadalom széles rétegeinek elszegényedésével járhatnak. A válságot azonban kezelni kell, így a helyzet javítására szolgáló intézkedéseket előbb vagy utóbb gyakorlatba kell ültetni. – Már kezd szállóigévé válni, de az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy a kisnyugdíjakhoz és fizetésekhez ne nyúljanak, sajnos sikertelenül. Ennek ellentételeként kértük, hogy a válságkezelő intézkedések decemberben záruljanak le, ez a határidő bele is foglaltatott a kormány által összeállított csomagba – jelentette ki a képviselő. – Én mindenesetre szeretném meghallgatni a holnapi (maiszerk. megj.) szavazást megelőző vita érveit ahhoz, hogy szavazatomat leadhassam – válaszolt a politikus. Alkotmányellenes a csökkentés – Én alkotmányellesnek tartom a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését – nyilatkozta lapunknak Frunda György RMDSZ-es szenátor. A kormány felelősséggel tartozik azért, hogy aktív válságkezelő döntéseket hozzon. Nem elegendő a fizetések és a nyugdíjak csökkentése, a közszférában eszközölt leépítések, meg kellene növelni azoknak is a számát, akik mentesülnek az átalányadó fizetése alól – jelentette ki a politikus. – A bizalmatlansági indítványt nem fogom megszavazni – kaptunk egyenes választ kérdésünkre Frunda Györgytől. Döntésemnek kettős oka van: egyrészt, újabb, mélyebb politikai válság nem oldaná meg a gazdaságit, másrészt pedig, fenntartom azt a véleményt, ha a politikában valakivel partnerségre léptél, akkor azt tiszteld is – jelentette ki a szenátor. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 4.Az EMNT szerint az RMDSZ magára hagyta a lakosságotA román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalásában. A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak. A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 4.Markó: az RMDSZ a nehézségekkel együtt is vállalja a kormányzati szerepet – ÖSSZEFOGLALÓGarzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A súlyos gazdasági helyzet és az emiatt meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat lehet végrehajtani, át lehet alakítani a romániai közigazgatást, és meg lehet valósítani a decentralizációt - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint viszont a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot Markó Béla marosfői előadásában arra utalt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció az elmúlt időszakban rendkívül szigorú megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni. Ennek értelmében az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal kell csökkentenie, s mivel egy alkotmánybírósági határozat miatt meghiúsult a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának a terve, az áfa értékét 19-ről 24 százalékra kellett emelnie. Csak ezáltal tudja ugyanis az ország tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében a 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és csak e feltétel teljesítésével kaphatja meg Románia az IMF-hitel soron következő, 850 millió euró értékű részletét. Markó Béla nem tagadta, hogy ilyen körülmények között alapvetően nem jó kormányozni. A szövetség mégis vállalja ezt - szögezte le -, mégpedig nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem azért is, mert ebben az időszakban valóban nagy esély van a mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. "Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben" - mondta. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az RMDSZ nem volt kormányon, akkor a PD-L és a most ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányzott. Ha az a két párt akkor, még idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket - hangoztatta -, az RMDSZ most nem kényszerülne arra, hogy nagyon kemény döntések meghozatalában vegyen részt. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, a korábbi kormányzatok rendkívül bonyolult, bürokratikus, átláthatatlan és nehézkes államrendszert hoztak létre - fejtette ki az előadó. "Ha azt sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni" - mutatott rá Markó Béla. Hozzátette: a kormány éppen az RMDSZ szorgalmazására látott hozzá a kormányzati struktúra átalakításához, több ügynökséget felszámolt vagy összevont. Átütő eredmény azonban az egészségügyben született, ezen a területen az elmúlt hónapokban az RMDSZ valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki, ennek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át - mondta Markó Béla. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát. A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak. A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró. A szenátus a Traian Basescu államfő által kért hat módosító indítványból csak kettőt fogadott el az ANI működését szabályozó törvény végszavazásakor. Bekerült a törvénybe, hogy nemcsak a tisztségben lévő, hanem a választott tisztségre pályázó jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, emellett Basescu javaslatára kiiktatták azt az előírást, amely szerint nem marasztalható el az a köztisztviselő, aki hibásan tölti ki a vagyonnyilatkozatát. Törölték a szenátorok azt a passzust, amely szerint az ítélőtáblák keretében bírákból és ügyészekből álló bizottságok alakulnának a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére. A honatyák Frunda György javaslatára szavaztak így. Az RMDSZ-es szenátor korábban azzal érvelt, e testületek létrehozása az igazságszolgáltatás kebelében alkotmányellenes. Szintén Frunda javaslatára az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három helyett csupán egy évig vizsgálódhatnak. MTI 2010. július 5.EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukatBírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa. „Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá. A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”. Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.” „Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben. Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben. „Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye. Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános. A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása. Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások. Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 9.Frunda György álljon le! (Román civil szervezetek felhívása)A romániai civil társadalom egyes intézményeinek ― Román Akadémiai Társaság, Freedom House Romania, Közpolitikai Intézet, Román Európai Politikai Központ, Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd Csoport, Független Sajtó Központ, Temesvár Társaság, Advocacy Képviseleti Akadémia ― szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében sajnálattal veszik tudomásul, hogy az RMDSZ markáns politikusai — elsősorban Frunda György szenátor — az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a korrupció ellen tevékenykedők munkáját. Így történt ez a közelmúltban is. Az ANI-törvény vitája közben épp Frunda György szenátor javasolta a legdurvább módosításokat. Tulajdonképpen neki tudható be a feddhetetlenségi ügynökség ,,lefejezése”, mivel az ő javaslata alapján került ki a törvényből a tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrző passzus. Ugyanakkor az ülésvezető Frunda arrogáns stílusával megakadályozta, hogy mások is elmondhassák véleményüket a tervezetről. Lehetetlenné tette, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki, ahol azok a szenátorok is elmondhatták volna a véleményüket, akik más nézőpontot képviseltek. Emiatt sokan úgy hozták meg döntésüket, hogy nem ismerték alaposan a megszavazott jogszabályt. A jelenlegi gazdasági válság közepette úgy gondoljuk, Frunda György szenátor és mindazok cselekedete, akik vele együtt megszavazták ezt a törvényt a szenátus jogi bizottságában, sértő és megalázó a lakosságra nézve, melytől elvárják, hogy áldozatot hozzon, miközben ők a minimális átláthatóságot vagy felelősséget sem vállalják. Felkérjük a romániai magyar közösséget, hogy ne küldjön több ,,Frunda Györgyöt” a parlamentbe, és gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re! Emlékeztesse választott vezetőit arra, hogy a szövetség alakulásakor milyen célokat fogalmaztak meg a haladás szellemében, a reformok jegyében! Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 10.Băsescu: Románia érdekeit sértette meg FrundaTraian Băsescu államfő Románia érdekeit sértő magatartással vádolta meg Frunda György szenátort, akit a fő felelősnek tekint abban, hogy ismét korlátozta a parlament a magas rangú tisztségviselők vagyonát vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét. A magyar politikus több javaslatát is elfogadta korábban az ANI működését szabályozó törvény parlamenti vitájakor. A jogszabály végső változata az államfő és több romániai civil szervezet szerint megnyirbálja a korrupció visszaszorítására hivatott intézmény hatásköreit. Az államfő azt követően foglalt állást az ANI kérdésében, hogy korábban visszaküldte a parlamenthez az intézmény működését szabályozó törvényt, de hiába, mert a szenátus elutasította észrevételeinek jelentős részét. Băsescu és a civil szervezetek leginkább azt kifogásolják, hogy nem alakulhatnak meg az ítélőtáblák mellett működő, bírákból és ügyészekből álló vagyonvizsgáló bizottságok, és az ügynökség valamennyi tisztségviselő esetében mandátumuk lejárta után csak egy évig vizsgálódhat az államfő által javasolt három év helyett. Băsescu a közszolgálati televíziónak adott csütörtök esti interjújában kijelentette, hogy Frunda a jogszabályról folytatott vitán Románia érdekeit sértő álláspontot képviselt, de nem azért mert magyar, hanem – mint mondta – vélhetően „neki és a klientúrájának rejtegetni valója van”. Băsescu ugyanakkor kijelentette, hogy az RMDSZ-el eddig jól együttműködtek minden kérdésben, leszámítva az ANI-t. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szerint az ügynökség törvényének felhígításában egyformán felelősek a demokrata párti és az RMDSZ-es törvényhozók. Az államfő emlékeztetett arra, hogy az ANI működésére különösen odafigyel az Európai Bizottság, amely Románia 2007-es EU-csatlakozása után is figyelemmel kíséri a hazai igazságszolgáltatást. A monitorizálás megszüntetésének egyik feltétele az, hogy az ANI hatékonyan működjön. Băsescu szerint Románia kompromittálta magát Brüsszel előtt, és eljátszotta hitelességét a mostani jogszabály elfogadásával, amit már az államfő sem fordíthat vissza, hanem köteles aláírni az alkotmány szerint. Frunda György ezzel szemben azt állítja, hogy Románia érdekeivel összhangban van a jogszabály, és szerinte az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok alkotmányellenesek, ezért nem támogatta a létrehozásukat. Szerinte a jogszabály a mostani formájában nem gyengíti az ANI hatásköreit. A szenátor cáfolta, hogy egyéni érdekek vezérelték volna, és emlékeztetett arra, hogy a román szenátus 115 támogató szavazattal fogadta el a törvényt egy tartózkodás mellett, így nem ő egyedül döntött a jogszabály végleges formájáról. Az államfő ismét bírálta a kormányt amiatt, hogy valamennyi jövedelem megadóztatása helyett az áfa (TVA) emelését választotta. Băsescu szerint a kormánykoalíció egyik pártja nem értett egyet az ezer lej alatti nyugdíjak megadóztatásával. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: nem a függetlenek által létrehozott Románia Haladásáért Országos Szövetségre utalt, de nem volt hajlandó elárulni, hogy mely pártra gondol. Így csak az RMDSZ-ről vagy a Demokrata Liberális Pártról (PD-L) lehet szó. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Băsescu nem az RMDSZ-re utalt. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 12.Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőitPengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is. A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek. Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek. Nincs más kiút A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával. Szorosan együttműködnének a Fidesszel Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.” Gazdaságélénkítő program Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is. Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását. Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 13.Vita is volt az SZTK-ülésenMégsem zajlott zökkenőmentesen, ellenvélemény nélkül az RMDSZ pénteken megtartott SZKT-ülése, a szövetség hivatalos tájékoztatójából kimaradt, hogy Frunda György szenátor levélben bírálta, igen élesen, az RMDSZ vezetőit a miniparlament két héttel korábbi időpontra tervezett ülésének elhalasztásáért, a lakosságot sújtó ,,rossz döntések" meghozataláért, de akadtak olyanok is, akik a gazdaságélénkítő program kapcsán fogalmazták meg kifogásaikat. Frunda György nem lehetett jelen a pénteki ülésen, mivel az Európa Tanács raportőreként Oroszországban volt feladata, így levélben megfogalmazott üzenetét tolmácsolták. Ebben az RMDSZ vezetőit bírálja, főleg azért, mert szűk körben hozzák meg a sok esetben téves, nagy horderejű döntéseket. Pontszerűen sorolta fel azokat a hibákat, amelyeket a szövetség elkövetett a mostani kormányzás idején, a lakosságot sújtó megszorításoktól a szinte semmiért nyújtott támogatásig, mellyel véleménye szerint az RMDSZ az egypártrendszer kialakulásában segédkezik. Frunda levele végén arra kérte az RMDSZ vezetőit, ne tekintsék őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat ,,belső ellenzéknek, vagy ellenfélnek". ,,Ne próbáljanak meg sarokba szorítani, ne próbáljanak hangerővel meggyőzni, ne próbáljanak a körből kiszorítani. Egyszerűen aggódunk a szövetség és a romániai magyarság jövőjéért" — zárta levelét Frunda György. Markó Béla visszautasította a vádakat, s a felszólalók többsége a hivatalos álláspontot erősítette: bármilyen nehéz válságban kormányozni, jobb hatalmon, mint ellenzékben. Kisebb vita alakult ki a gazdaságélénkítő program kapcsán is. Mátis Jenő azért bírálta a vezetőséget, mert az SZKT gazdasági szakbizottságának tagjait kihagyták a javaslatcsomag kidolgozásából. Antal Imre a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett, Náznán Jenő agrármérnök a program súlyos hibáira hívta fel a figyelmet, arra, hogyan tették tönkre az elmúlt években az állattenyésztést, drasztikusan csökkent a sertésállomány, főleg külföldről behozott ,,hormonnal táplált EU-s disznókat" dolgoznak fel, így most hiába javasolják vágóhidak létesítését. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának felgyorsítását és a diákhitel létesítését sürgette. Döntés született arról, hogy a programcsomag még bővülhet, a végső változatot két hét múlva ismerteti az RMDSZ koalíciós partnereivel. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 13.Ne próbáljanak kiszorítani!Kár, hogy Frunda György épp Oroszországban tartózkodott a pénteki SZKT alatt, s így levélben volt kénytelen megfogalmazni az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos aggályait, s lehetőséget adott arra is, hogy Markó Béla a helyzethez egyáltalán nem illő szarkazmussal levelezőtagnak nevezze a szövetség politikáját bíráló szavakkal illető szenátort. Frunda tulajdonképpen azt fogalmazta meg, ami a köznép ajkán forog: Markóék nyakig merültek a Demokrata Liberális Párt, illetve Băsescu elnök irányította kormányzási politikában, elveszítették realitásérzéküket, azt gondolják, hogy kisebb-nagyobb szépségflastromaikkal elterelhetik a közvélemény figyelmét megalkuvó és a kisebbség tagjai számára káros viselkedésükről. Frunda György levelében kifejtette: nem volt szerencsés, hogy kormányelfoglaltságaikra hivatkozva Markóék elhalasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsának két héttel korábbi ülését, így a testület konzultálása nélkül vállalták, hogy fenntartás nélkül támogatják Bocék megszorító intézkedéseit. Emlékeztette a szövetségi elnököt, hogy a frakció Traian Băsescuval való találkozásakor elmondta: a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes, mégis az RMDSZ vezetősége a kormány támogatása mellett döntött. Helytelen volt belemenni abba is, hogy az RMDSZ-képviselők és -szenátorok megszavazzák a demokraták által javasolt mindhárom alkotmánybírót, mert így hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai jogrendszer egy autoritárius állam felé tolódjék el. A legsúlyosabb következményekkel járó döntésnek Frunda a kormány felelősségvállalását, a fizetések és nyugdíjak megnyirbálását, valamint az utólagos áfamódosítást nevezte. Főként, mert egyetlen gazdasági fejlesztési javaslat nélkül fogadták el azt, ami elszegényedéshez vezet, és csak rövid időre szóló foltozást jelent. A szenátor úgy véli, az RMDSZ túl sokat adott, túl keveset kapott e kormánykoalícióban: nincs még tanügyi törvény, a státustörvény még ,,bizottsági szinten sínylődik", s a koalíciós partnerek ,,nem mutatnak igazi hajlandóságot az együttműködésre". Felkérte a kormány magyar tagjait, ne fogadjanak el több olyan intézkedést, mely a reáljövedelem csökkenését eredményezi. S ha őszig sem szedi össze magát a kormány, nem fogad el adócsökkentő, gazdaságélénkítő intézkedéseket, lépjenek ki a koalícióból. Népszerűségük ugyanis mélypontra jutott. Vajon Markóék megszívlelik-e Frunda György tanácsait? És vajon eleget tesznek-e ama kérésének, hogy ne tekintsék belső ellenzéknek vagy ellenfélnek, és ne próbálják kiszorítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 14.Új Székelyföld-vita. Markó: rosszindulatúak és ostobák a régióelnevezés bírálói„Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában. „Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában. „Akkor miért éppen a Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) használata lenne tilos?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes. Markó annak kapcsán tette a fenti megjegyzést, hogy az elmúlt napokban a román sajtóban témává vált, hogy a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben publikált szövegében megjelenik a Székelyföld elnevezés. A miniszterelnök-helyettes felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés megjelenése kapcsán kialakult indulatokat. Mint kifejtette, rosszindulatról és ostobaságról tanúskodik, hogy sokan megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve a címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely különböző történelmi régiókról tesz említést. „Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak (a székelyeknek vagy a magyaroknak) ne lehessen erre joguk” – szögezte le az RMDSZ elnöke. Ami Frunda György szenátornak a szövetség politikájával kapcsolatos bírálatait illeti, Markó újságírói kérdésre kifejtette, Frunda populista-demagóg eszközökhöz nyúl azzal, hogy meglovagolja a kormány megszorító intézkedései miatti szociális elégedetlenséget. „A szenátor úr egyébként természetesen nincs egyedül a helyzet miatti elégedetlenségével, én magam sem rajongok azért, hogy egy ennyire nehéz időszakban kell kormányoznunk. De ez nem jelenti azt, hogy populista módon kell megnyilvánulnunk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 15.Frunda: az államfő politikai bosszúállásának lehetünk szemtanúi„Traian Băsescu politikai vendettát indított ellenem, támadásai erkölcstelenek, és politikailag elfogadhatatlanok” – mondta a Szabadság kérdésére Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az államfő az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben eszközölt módosítások kapcsán Románia érdekeit sértő magatartással vádolta a magyar politikust. Traian Băsescu szerint a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatára hivatott intézmény jogköre jelentősen halványodott néhány, Frunda György által javasolt indítvány elfogadása nyomán. Ezért az államfő kedden este az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslásért, bár paradox módon, a jogszabályt pontosan azért kellett módosítania a parlamentnek, mert korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált néhány, a személyi adatvédelemre vonatkozó kitételt. Frunda György elmondta: politikai bosszúállásról van szó az államfő részéről, mivel elsők között ellenezte a 1000 lej alatti nyugdíjak megnyirbálását, illetve azzal sem értett egyet, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) három alkotmánybírát nevezhessen ki. Azzal kapcsolatban, hogy Frunda György kezdeményezésére a szenátus törölte a jogszabályból az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok létrehozására irányuló cikkelyt, a politikus elmondta: az egy bíróból és két ügyészből álló bizottságnak jogában állt volna bizonyítékokat eszközölni, illetve ítéletet hozni. Ilyenképpen rendkívüli bírói testületek jöttek volna létre, Románia alkotmánya és a nemzetközi emberjogi egyezmények azonban egyértelműen tiltják a rendkívüli igazságszolgáltatási fórumok létrehozását – magyarázta Frunda György. „1968-ban például elfogadták Romániában az úgynevezett 18-as törvényt, amely hasonló módon, bírókból és ügyészekből álló testületeket teremtett. Ezek szintén vagyonellenőrzés céljából alakultak, és amennyiben a polgár nem tudta felmutatni akár a televízió vagy hűtőszekrény vásárlást igazoló számláit, mindezeket elkobozták – mondta a szenátor. „Immár 35 éve vagyok ügyvéd, s ne mondja nekem senki azt, hogy egy ilyen hatóság létrehozása által 2010-ben nem következhettek volna be visszaélések. Ügyvédként, és a szenátus emberjogi bizottságának tagjaként kötelességem volt a bajt meg előzni” – hangsúlyozta Frunda. A jogszabály másik kifogásolt szakasza a köztisztségviselők vagyonosodására irányuló kivizsgálási időtartamra vonatkozott. „A mandátum idejéhez hozzáadandó három év túl sok lett volna, hiszen ezáltal a vizsgált személyt folyamatos és túlzott bizonytalanságban tartották volna” – vélekedett a szenátor. Frunda György szerint ugyanakkor az sem helytálló kritika, miszerint a módosítások nyomán az ANI működését szabályozó törvény csorbítaná az intézmény jogkörét. „Az ügynökség most is ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint eddig, tehát az ügyészségen vagy a pénzügyi hivatalon keresztül fordulhat megkeresésével a törvényszékhez. A vagyon ellenőrzést semmi nem gátolja, de a kivizsgálást és ítélkezést nem rendkívüli bíróságoknak, hanem az igazságszolgáltatási rendszer ügyészeinek és bírói testületeinek kell végezniük – jelentette ki az RMDSZ-es szenátor. ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 26.Tusványos kormányonMinden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg. Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök. Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója. Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”. Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát. Orbán a furfangos észjárásra alapozna Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében. Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak. Băsescu EU-s romaprogramot sürget Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki. A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz. Orbán, mint román miniszterelnök A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani. A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma. Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök. Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.Gyenge, habozó, de a miénk?Nagyváradon tartja soron következő kongresszusát az RMDSZ – döntötték el a hétvégén Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának tagjai. A várakozással ellentétben Markó Béla nem nyilatkozott egyértelműen arról, indul-e a februári kongresszuson újabb elnöki mandátumért. „Mindannyian tudtuk, hogy gazdasági válságban vagyunk, de vállalkozni kellett a kormányzásra, mert esélyt láttunk az állami berendezkedés átrendezésére, a reformra” – vont mérleget az elmúlt kilenc hónap kormányzásáról Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Markó kifejtette, az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság képviseletét ellátni hivatott programja van, képviselőinek ezért jelen kell lenniük a döntéshozatalban. Elégedetlen az RMDSZ Az oktatási törvény elfogadásának törvényhozási halogatása kapcsán Markó leszögezte: az RMDSZ rendkívül elégedetlen, hogy – bár van koalíciós többség – nem tudja érvényesíteni minden esetben akaratát. Úgy fogalmazott, a szövetség egy gyenge, habozó koalíció tagja, és az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást: szerinte a jogszabályt még ezen az őszön el kell fogadni, de el kell kezdeni olyan, az erdélyi magyarság számára fontos jogszabály vitáját is, mint a kisebbségi törvény vagy a régióátszervezést célzó kezdeményezés. A szövetségnek Markó szerint ragaszkodnia kell az általa kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez (a minimáladó eltörlése, a kisvállalkozások számára biztosítandó kedvezményes hitel biztosítása, az elkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, a napszámosmunka kérdésének rendezése). Markó: a fizetéseknek növekedniük kell Markó ugyanakkor megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a fizetéseket újból növekedési pályára kell állítani. Az RMDSZ kormányzati létének feltétele ez: folytatni a decentralizációt, és világos intézkedéseket hozni a gazdaság tekintetében. „Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válságidőszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy az indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon” – hangsúlyozta az elnök. Ernyő alá hívják az EMNT-t Politikai beszámolójában a szövetségi elnök élesen bírálta mindazokat, akik azt vetik az RMDSZ szemére, hogy együttműködik a „népnyúzó Demokrata-Liberális Párttal” és Traian Băsescuval, holott, mint rámutatott, a választásokon „éppen ezek az emberek buzdították a magyarokat a Băsescura való szavazásra”. Mint mondta, nem szokása a szövetségeseket bírálni, de furcsállva hallotta, hogy az EMNT a pártalapítás gondolatával kacérkodik, ami akár azt is jelenthetné, hogy a magyar összefogás nem működik. „Szerintem jól működik, és működtethető, másrészt pedig nem hiszem, hogy egy egyébként nehéz helyzetben lévő magyar közösségnek az lenne az érdeke, hogy pártokra bomoljon ahelyett, hogy azt az érdekképviseletet, mely itt van a kezünkben, húsz évig jól működött, próbáljuk megerősíteni, megpróbáljunk ennek ernyője alá mindenkit bevonni” – szögezte le Markó. Személyi kérdésekről csak jövő februárban A jövő februárban esedékes RMDSZ-kongresszus feladatairól szólva a szövetségi elnök úgy értékelte, változásra van szükség, újra kell gondolni a szövetség alapszabályzatát és programját. Bár a hozzászólók közül Olosz Gergely képviselő burkoltan feszegette a személyi változások kérdését is (a tiszteletbeli elnöki tisztség visszaállítását javasolta), Markó erről csupán annyit mondott: szükség van a személyi változásokra is, de nem mindenáron. „Magam támogatni fogom a változás gondolatát, és vállalom, hogy konzultálni fogok a területi szervezetekkel, platformokkal annak érdekében, hogy kialakítsunk egy közös víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie. Ezekről a változásokról azonban nem 2010-ben, hanem 2011 februárjában kell döntést hozni” – szögezte le Markó Béla. Frunda ismét bírál Frunda György szenátor felszólalásában bírálta az RMDSZ kormányzati részvételét, amelynek szerinte „túl nagy az ára”. Azt az ígéretet kaptuk, hogy júniusig meglesz a tanügyi törvény, nem lett meg. Az RMDSZ nem kapta meg azokat a helyeket az intézmények élén, amelyeket megígértek. Egyetlen olyan törvény vagy döntés nem született, amitől az emberek fellélegezhetnek. Ez nem olyan partner, aki betartja az ígéreteit” – sorolta Frunda az érveket, amelyek szerinte a demokrata-liberálisokkal való szakítás mellett szólnak. Borbély László környezetvédelmi miniszter szerint sem könnyű az RMDSZ élete a koalícióban. „Igaza van ebben Frundának, meg kell nézni, hol a tűréshatár. Közel voltunk ehhez a határhoz egyes döntéseknél: alkotmánybírók megválasztása, nyugdíjcsökkentés” – tette hozzá Borbély. Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök arra figyelmeztetett: az RMDSZ szervezeti életét sem szabad elhanyagolni a kormányzati munka miatt. „Foglalkozzunk a szervezettel, és vigyázzunk az egységére” – kérte az SZKT tagjait Takács Csaba. Nagyváradon rendezik a kongresszust Az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik – döntötte el a hétvégi SZKT. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték, Nagyvárad egy ellenszavazattal és két tartózkodással győzött. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei. Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 27.Markó: Szükség van az RMDSZ-ben a változásraMarosvásárhelyen ülésezett szeptember 25-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az ülés első napirendi pontjaként Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartotta meg politikai beszámolóját, amelyben kifejtette, hogy demagógia lenne kilépni a kormányból a népszerűtlenség miatt. Markó szerint az RMDSZ azért vállalkozik folyton kormányzásra, mert programja a magyarság érdekképviseletének ellátására hivatott, amennyiben az RMDSZ valósan ott lehet a megyei és országos szintű döntésekben. A szövetségi elnök a decentralizáció fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte ennek az ősznek a legfontosabb célkitűzése a tanügyi decentralizáció véghezvitele, amelyet akár sürgősségi kormányrendelettel, akár kormányzati felelősségvállalással, de el kell fogadtatni. Külpolitikai célokról is szó esett, Markó elsősorban a Schengen-övezethez való csatlakozás fontosságáról beszélt. A szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, és a szociális háló további erősítését szorgalmazta: „Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válság-időszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon” – hangsúlyozta. Nem az a kérdés, hogy kormányon vagy ellenzékben kell lennie az RMDSZ-nek, a kérdés az, hogy jól kormányoz vagy sem. Ez az igazi alternatíva Markó Béla miniszterelnök- helyettes szerint. A fizetéscsökkentéssel kapcsolatosan a szövetségi elnök elmondta, hogy a 25 százalékos csökkentés december 31-ig érvényes, azonban ez nem azt jelenti, hogy januártól automatikusan minden fizetés az eredeti összegre emelkedik, hanem azt, hogy új szabályokat kell alkalmazni, az RMDSZ álláspontja pedig, hogy ezeknek a szabályoknak fizetésemelkedéshez kell majd vezetniük. A választási törvény módosítását is kezdeményezni fogja az RMDSZ úgy, hogy az arányos, átlátható jelölést és képviseletet ezáltal biztosítsa – mondta Markó. Az RMDSZ X. kongresszusáról beszélve a szövetségi elnök elmondta, hogy február végén egy olyan szervezetet kell továbbvinni, amely a tekintélyét és a befolyását növeli a következőkben. „A tisztújítás 2011-ben van” – hangsúlyozta Markó Béla. „Szükség van az RMDSZ-ben a változásra, szükség van a program újragondolására, az alapszabályzat alapos átgondolására, és szükség van a személyi változásra. Szükség van, de nem minden áron. (…) Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, és azt tudom vállalni, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban területi szervezetekkel, platformokkal, minden jelentős politikai tényezővel az RMDSZ-ben ezen dolgozunk, ezt elemezzük és konzultálunk ezekről a kérdésekről, hogy kialakítsunk egy víziót arról, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbbmennie.” A szövetségi elnök elmondta, hogy személyi kérdésekről még nem kell beszélni, hanem formai, szervezési kérdéseket kell először tisztázni. Frunda György szerint meggondolandó a koalícióban maradás Frunda György szenátor a hozzászólások rendjén az ország helyzetének súlyosságát ecsetelte, majd hozzátette, szerinte a jelenlegi helyzetben nem azt kell tárgyalni, hogy jól vagy rosszul kormányoz az RMDSZ, hanem, hogy ilyen körülmények között vállalni kell a kormányzást vagy sem. „Az én gondolkodásomban arról kell beszélnünk, hogy meddig maradunk még kormányon. És azt hiszem, hogy most, amikor a költségvetés vitája elkezdődik a parlamentben, akkor ezt a döntést meg kell hozni.” Frunda azt kérte, ne a csúcsvezetés szűk köre, hanem az SZKT döntsön a koalícióból való esetleges kilépésről a jövő évi költségvetés elfogadása előtt. A szenátor lapunknak azt nyilatkozta, hogy amennyiben a jövő évi költségvetés előírja, hogy több adót fogadnak el vagy pénzügyi terhet, ha nem lesz benne gazdaságot stimuláló intézkedés, és a megszorítások miatt az állampolgárok továbbra is rosszabbul fognak élni, akkor felmerül a kérdés: érdeke-e az RMDSZ-nek ebben részt venni, és milyen következményei lesznek két év múlva az önkormányzati választásokon? Levelet küldött a Brassai-líceum Czika Tihamér, a Szabadelvű kör képviseletében felvetette a kérdést, hogy mi lesz azokkal az állami iskolákkal, amelyek egyházi ingatlanban székelnek. Czika felolvasta a Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezetőségének nyílt levelét, amelyben az áll, hogy az iskola működtetése a János Zsigmond Unitárius Kollégium terem-visszaigénylései miatt lassan lehetetlenné válik. Az iskola Markó Bélához intézett nyílt levelében kérte, hogy keressen az RMDSZ megoldást a fennálló helyzetre. Arra kérték Markó Bélát, hogy látogasson el Kolozsvárra, közvetítsen a felek között, segítsen, hogy Kolozsvár e nagy múltú és hírnevű iskolája megfelelő épületben működhessen tovább. Markó Béla válaszában elmondta, hogy az RMDSZ egyik legnagyobb eredménye az, hogy az egyházaknak visszaszerezték az ingatlanjaik nagy részét, bár sok ingatlan még nincs a kezükben. Markó szerint normális költségvetési körülmények között az állam kellene a magyar állami oktatási intézményeknek épületet biztosítson, azonban, mint mondta, nincsenek normális körülmények. A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyenek alternatívák, legyen mind egyházi, mind pedig állami iskola is. „Mindenkitől megértést kérek, ebben az esetben az egyházaktól is, hiába járt le a határidő, nincs mód ebben a pillanatban még egy darabig új iskolát építeni, sem a Brassainak, sem másoknak. Meg kell keresni máshogyan a megoldást, az önkormányzatiakat és másokat is arra kérem, pontosan válsághelyzetben, keressük a kompromisszumot, keressünk megértést és találjuk meg a megoldást” – nyilatkozta Markó Béla. Frunda György felvetéseire reagálva Markó elmondta, hogy ki lehet lépni a kormányból, de szerinte nem hasznos, hiszen kormányon az RMDSZ többet tehet a közösségért, amelyet képvisel. Nagyváradon tartják a X. Kongresszust A Szövetségi Képviselők Tanácsának második napirendi pontja volt az RMDSZ X. Kongresszusának megszervezése. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javaslatára az SZKT Nagyvárad mellett döntött. Az érvek között az szerepelt, hogy itt tartották az első kongresszust is, legyen itt a tizedik is, valamint a Bihar Megyei RMDSZ sokkal több önrészt vállalt anyagiak terén. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy jelentősen hozzá akarnak járulni a kongresszus megvalósításához. „Azt gondolom, hogy a Bihar Megyei RMDSZ az egyik legjobban saját lábán álló szervezet, és terhet szeretnénk levenni az országos RMDSZ válláról” – mondta a Szabadság kérdésére Szabó Ödön. KISS GÁBOR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.Eltérő állspontok az SZTK-nA RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a Szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések. Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó szerint fontos a tisztújítás az RMDSZ-ben, és a programot és alapszabályzatot is újra kell gondolni. Az SZKT döntése értelmében az RMDSZ 10. kongresszusát Nagyváradon tartják 2010 februárjában. Az RMDSZ elnöke a szövetség miniparlamentjének is nevezett SZKT ülésén hangsúlyozta: a kormányzati szerep további vállalásának legfőbb feltétele, hogy folytatódjon a decentralizációs folyamat, felgyorsuljanak a reformok, megszülessenek a hatékony gazdaságélénkítő intézkedések. Leszögezte: a szövetség az idén már nem hajlandó újabb megszorító intézkedésekre, mivel azokra nincs már szükség. Markó felhívta a figyelmet, hogy a következő hetekben-hónapokban több kérdésben sürgősen lépnie kell a kormánynak, így például a szenátusban elakadt oktatási törvénynek még az ősz folyamán meg kell születnie. Az oktatás decentralizációja nemcsak a magyarságnak, hanem az egész országnak az érdeke – fűzte hozzá. Hozzá kell fogni a magyarság számára különösen fontos jogszabályok megalkotásához – folytatta a szövetség elnöke –, tető alá kell hozni a kisebbségi törvényt, neki kell látni a gazdasági régiók átszervezéséhez. A koalíciós partnerrel, a Demokrata Liberális Párttal (PDL), eddig korrekt volt az együttműködés – mondta, ám megállapította, hogy abban a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok. Ez a fő oka annak, hogy bár a parlamentben többséget élvez a koalíció, mégsem képes érvényesíteni akaratát a legjelentősebb kérdésekben. „Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást” – szögezte le Markó Béla. Hatékonynak nevezte a magyar miniszterek munkáját, külön hangsúlyozva, hogy az egészségügyben sikerült megvalósítani a kórházi rendszer decentralizációját. A környezetvédelmi tárca élén működő magyar miniszternek köszönhető, hogy a nehéz körülmények között is ki tudták aknázni a lehetőségeket, a kulturális minisztérium élén pedig ugyancsak magyar miniszter érte el, hogy a kultúrát nem szolgáltatták ki a piacgazdasági körülményeknek – fejtette ki a politikus. Markó ismét állást foglalt a romániai magyarság erős és egységes képviselete mellett. Szerinte nem jó, ha ez a közösség különböző pártokra bomlik, furcsállotta, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a pártalapítás gondolatával kacérkodik. Markó szerint ugyanis ebből az következne, hogy nem működik a magyar összefogás. Márpedig – hangsúlyozta – az RMDSZ és az EMNT között jól működik az egyeztetés (az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum – EMEF – keretében). A februárban esedékes RMDSZ-kongresszussal és saját személyével kapcsolatosan Markó Béla nem kívánt nyilatkozni arról, hogy vállalja-e a jövőben is a szövetség vezetését. Úgy vélte, most még korai „megelőlegezni” azt, hogy mi lesz 2011-ben. Mindenképpen fontosnak tartotta a változásokat és a tisztújítást az RMDSZ-ben, szerinte a programot és az alapszabályzatot is újra kell gondolni. Személyi változásokra is szükség van, de nem mindenáron – tette hozzá. „Én magam támogatni fogom a változás gondolatát, az elkövetkező hónapokban majd ezekről konzultálunk a területi szervezetekkel, platformokkal, a fontos politikai tényezőkkel” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: semmiképpen sem akar kivonulni a közéletből, a felhalmozott tapasztalatokat bármilyen szerepben kamatoztatni kívánja a közösség javára. Frunda György vitába szállt Markóval Kormányon maradni vagy sem, és ha igen, akkor meddig lehet ott maradni anélkül, hogy ezért túlságosan nagy árat kelljen fizetnie az RMDSZ-nek – tette fel a kérdést az SZKT-ülésen felszólaló Frunda György szenátor (képünkön), aki vitába szállt Markó Bélával. Frunda szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a szövetség maradjon-e a kormányon vagy sem, és ha igen, meddig. Utalt a megszorító intézkedések nyomán megcsappant jövedelmekre, a kisvállalatok tömeges tönkremenésére, az állástalanok számának növekedésére, a kisnyugdíjasok nyomorúságos helyzetére. Ilyen körülmények között Frunda szerint az a kérdés: kell-e továbbra is vállalnia a szövetségnek mindezért a felelősséget, kell-e vinnie tovább „azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti?”. Azzal az elvvel egyetértett a felszólaló, hogy egy kisebbség képviseleti szervének valóban hasznos lehet kormánykoalícióban lennie, de – tette hozzá – nem mindenáron és nem mindent vállalva. Borbély László környezetvédelmi miniszter a Novum Forum platform nevében abban igazat adott Frunda Györgynek, hogy valóban meg kell állapítani: hol van az a határ, ameddig szabad vállalni a kormányzati szerepet. Megjegyezte: az RMDSZ már néhányszor közel volt ehhez a határhoz, például a nyugdíjakat érintő szavazás esetében. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést a kollektív felelősség szellemében kell elemezni, alaposan megvizsgálva, hogy mi valósult meg a kormányprogramból, és mi nem. Szerinte a következő három hónap ebből a szempontból döntő lesz. Olosz Gergely, a Székelyföldi Frakció nevében maga is úgy látta, hogy az RMDSZ-nek változnia kell. Igaz ugyan, hogy az elmúlt húsz év alatt fontossá, megkerülhetetlenné vált a szervezet, de nem biztos, hogy jelenlegi szervezeti formájában alkalmas-e továbbra is a romániai magyarság érdekeinek képviseletére. Nem tért ki az esetleges személyi változások témájára, de javasolta, hogy állítsák vissza a szövetségen belül a tiszteletbeli elnöki címet. Markó Béla a hozzászólásokra reagálva nem értett egyet Frunda György érvelésével. Úgy vélte, nem lenne helyes, ha a szövetség az ország nehéz helyzetében hátat fordítana, lemondana a kormányzati cselekvésről. Példaként említette, hogy ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt alkotni. Nagyváradon rendezik az RMDSZ-kongresszust Az SZKT szombaton úgy döntött, hogy az RMDSZ tizedik, 2011 februárjában esedékes kongresszusát Nagyváradon rendezik. A testület erről egy ellenszavazattal és két tartózkodással határozott. A szövetség 10. kongresszusának megszervezésére a területi szervezetek Csíkszeredát és Nagyváradot jelölték. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az ülésen elmondta, a helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Nagyváradon zajlott a szövetség első kongresszusa is, ugyanakkor a partiumi városnak repülőtere is van, és megfelelőek a kongresszusi küldöttek elszállásolásának és étkeztetésének feltételei is. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.A kormányból kilépés nem alternatívaÜlésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa Szombaton az SZKT határozatot fogadott el az RMDSZ X. kongresszusának helyszínéről. Két település pályázott a kongresszus megszervezésére: Csíkszereda és Nagyvárad. Az ügyvezeto elnökség Nagyváradot találta megfelelőbbnek. A tanácskozás napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója és a kongresszusi előkészületekre vonatkozó határozatok elfogadása szerepelt. Alternatívák Markó Béla politikai tájékoztatójában megpróbált visszatekinteni a kormányzás kilenc hónapjára, s választ adni azokra a kérdésekre, hogy miért vállalkozott az RMDSZ kormányzásra, mi volt az az esély és cél, amiért vállalták az elmúlt időszak nehézségeit, mit tettek az elmúlt időszakban és melyek a következő időszak prioritásai. Első helyen az oktatási törvény elfogadását és a tanügyi reformot említette, amelyet már rég el kellett volna fogadni, de egy „gyenge, habozó koalíciós partnerrel” nem sikerült. Markó szerint az őszön meg kell születnie a törvénynek, ha kell, sürgősségi kormányrendelettel vagy akár kormányzati felelősségvállalással is. Fontosnak nevezte a kisebbségi törvényt s a fejlesztési régiók újrafelosztását. Ezenkívül elmondta, hogy a minimáladó eltörlését október 1-jére ígérték. Kijelentette: a megszorító intézkedések megszülettek, a költségvetést egyensúlyba hozzák, más intézkedésekre nincs szükség. Külpolitikai célkitűzésként a schengeni rendszerbe való bekerülést említette. A kormányból való kilépést nem nevezte alternatívának, véleménye szerint az alternatíva az: jól vagy rosszul kormányozni. Beszélt arról, hogy a fizetések csökkentése december 31-ig tart, de ez nem jelenti azt, hogy december végén automatikusan visszatérnek a régi bérezéshez, hanem új szabályokra van szükség. A kongresszusi előkészületekről szólva mondta, hogy 2011 februárjában tisztújítás lesz, ő maga támogatja a változás gondolatát, de mindenekelőtt arról kell közös víziót kialakítani, hogy az RMDSZ-nek hogyan kell továbblépnie, ezt tekinti saját feladatának az elkövetkezendőkben. Figyelmeztetett, hogy a választás 2011-ben lesz, ennek az SZKT- nak nem kell személyi kérdésekkel foglalkoznia, hiszen „forró ősz áll előttünk”, az egyre gyengülő, belső konfliktusoktól marcangolt PD-L mellett „nem engedhetjük el a gyeplőt”. A hozzászólásokból az körvonalazódott, hogy az RMDSZ-nek kormányban kell maradnia. A legélesebben Frunda György szenátor bírálta ezt az álláspontot. A vita részleteire holnapi lapszámunkban térünk vissza. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) 2010. szeptember 28.Belépni vagy kilépniMindenki másként csinálná? Élesben ment a vita a szombati SZKT ülésen. Míg Markó Béla, illetve a képviselők többsége számára az alternatíva nem a kormányból való kilépés volt, hanem a jó vagy rossz kormányzás, Frunda György szenátor szerint az RMDSZ-nek arról kellene inkább döntenie, mikor lép ki a kormányból. A szövetségi elnök a decentralizációt nevezte a legjelentősebb lépésnek, mert így a döntést valóban a helyi közösségek kezébe adják. Az RMDSZ egy gyenge, habozó koalíció tagja "A RMDSZ kormányzati jelenlétének feltétele, hogy tovább megy-e az elkezdett reform, a decentralizáció, hogy sikerül-e elfogadtatni az oktatási törvényt és megvalósulnak-e a szövetség által támogatott gazdaságösztönző intézkedések. Az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy ezeknek a lépéseknek mihamarabb, még az ősszel meg kell valósulniuk" – jelentette ki. Véleménye szerint az RMDSZ azért vállalta a kormányzást, mert programjának szerves része, hogy a közösség jelen legyen a helyi, megyei és központi döntéshozatalban, és ezáltal valós befolyással legyen a közösséget érintő kérdésekre és az országos problémák megoldására is. A továbbiakban kijelentette: rendkívül elégedetlen, hogy bár van koalíciós többség, ez mégsem tudja érvényesíteni minden esetben akaratát, mert egy gyenge, habozó koalíció tagja. Az RMDSZ nem fogadhatja el az ingadozást: álláspontja szerint a jogszabályt még ezen az őszön el kell fogadni, de el kell kezdeni olyan, az erdélyi magyarság számára fontos jogszabály vitáját is, mint a kisebbségi törvény vagy a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését célzó kezdeményezés, ugyanakkor ragaszkodnia kell az RMDSZ által kezdeményezett gazdaságösztönző intézkedések gyakorlatba ültetéséhez (a minimáladó eltörlése, a kisvállalkozások számára biztosítandó kedvezményes hitel biztosítása, az elkezdett infrastrukturális beruházások folytatása, a nap-számosmunka kérdésének rendezése stb.), ez is a kormányban maradás fontos feltétele. Nem fogadnak el semmilyen további megszorító intézkedést Markó Béla szerint az RMDSZ nem fogad el semmilyen további megszorító intézkedést, a szervezetnek az az álláspontja, hogy a jövő év elejétől a fizetéseket újból növekedési pályára kell állítani. "Az RMDSZ kormányzati szerepe és kormányzati létének feltétele ez: folytatni a decentralizációt, a reformot, és világos, tiszta intézkedéseket hozni a gazdaság tekintetében. Nem adunk igazat azoknak, akik szerint ebben az időszakban a szociális kérdések kevésbé fontosak. Igenis, éppen a válságidőszakban van szükség a szociális védelemre, nem szabad megengednünk, hogy a kisnyugdíjakhoz vagy a valóban indokolt szociális támogatásokhoz valaki is hozzányúljon". Levelező tagként sem lehet jó vagy rossz kormányzásról beszélni Ezzel szemben Frunda György szeretne ugyan egy olyan Romániában élni, "ahol a legfontosabb probléma az egészségügy és a tanügy decentralizálása, vagy hogy mi a jó és mi a rossz kormányzás", de amikor eszébe jutnak pedagógus barátai, vagy az, hogy tavaly kb. 80 ezer kisvállalkozás ment tönkre, ha a kisnyugdíjasokra gondol, akkor "levelező tagként sem lehet jó vagy rossz kormányzásról beszélni", s mint mondta, "közelebb érzi magához a magyarokat, mint azt, hogy az RMDSZ kormányban legyen. A PD-L elfelejti az ígéreteit, hazudik, ebben nem kellene az RMDSZ "ludas legyen", s ezért kellene nem a jó vagy rossz kormányzásról beszélni, hanem arról, hogy ott legyen-e az RMDSZ vagy ne, illetve meddig maradjon kormányban. Véleménye szerint ezt a döntést még a költségvetés vitája előtt meg kell hozni, s arra kérte az elnököt, a döntést ne a SZAT, hanem az SZKT hozza meg. "Belépéspárti vagyok, nem kilépéspárti" – jelentette ki viszontválaszában Markó Béla, mert, mint mondta, az erdélyi magyarságot az elmúlt 80-90 évben fokozatosan kiszorították az intézmények vezetéséből, majd az intézményekből, az állami iskolákból, a rendszerből… Ezért úgy gondolja, be kell lépni a parlamentbe, az önkormányzatokba, a kormányba, ez a stratégia, s ezzel nehéz elfogadni a kilépés ideológiáját. Véleménye szerint "a belépés kéne legyen az erdélyi magyarság stratégiája". Emlékeztette "kedves szenátorkollégáját", hogy egy évvel ezelőtt, bár "szirénhangok" csábították az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba, nem tette meg, megszavazott egy bizalmatlansági indítványt, tehát "nem állandóan belépni akar". Felhívta a figyelmet, hogy széthúzással oda juthat az erdélyi magyarság, ahová a szlovákiai magyarok. "Ezt mind mérlegre kell tenni" – mondta végül az RMDSZ elnöke. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
