Szórakoztató lapok színesítik az egyre gazdagabb magyar nyelvű sajtót, ilyen a Rázós, az ÁTTEKINTÕ melléklete, regényújság /Rázós (Csíkszereda), júl./
1990. augusztus 1.
A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./
1990. augusztus 2.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
1990. augusztus 2.
Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.
1990. augusztus 2.
Új román nyelvű kolozsvári folyóirat látott napvilágot, a Vatra Romaneasca. Első számában Adrian Motiu szenátor a vele készült interjúban kijelentette, hogy az RMDSZ kívülről szorgalmazott politikájának következménye volt a marosvásárhelyi zavargás. Motiu szerint elégséges a nemzetiségeknek az óvodai és elemi iskolai anyanyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
Románia főügyésze aug. 2-án elrendelte Marian Munteanunak, a bukaresti tüntetés egyik vezetőjének szabadon bocsátását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
1990. augusztus 2.
A jún. 13-15-e közötti zavargásokban 6 személy meghalt, 12 szorult kórházi ápolásra, 185 főt letartóztattak, közölte a főügyészség. A gyújtogatások és a rongálások 150 millió lej kért okoztak. Bírói eljárást 34 személy ellen indítottak, közülük 29-et egy hónaptól hat hónapig terjedő börtönnel sújtottak. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./
1990. augusztus 2.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, mint az RMDSZ tagszervezete, aggodalommal látja, hogy minden eddigi kísérlet csődöt mondott a romániai magyar iskolarendszer visszaszerzésére. Minden embernek emberi joga, hogy olyan iskolában nevelje gyermekét, amilyenben akarja. Ezt a jogot az erdélyi magyarságtól sem lehet elvitatni. A romániai magyarság visszaköveteli a kommunista diktatúra idején elvett iskoláit, továbbá az iskolák fenntartására az ott tanuló gyermekek létszámának megfelelő állami támogatást igényel. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt határozottan kiállt a magyar iskolák mellett. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1990. augusztus 3.
Magyarországon az Országgyűlés aug. 3-án Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. /Magyar Nemzet, aug. 4./
1990. augusztus 4.
RMDSZ-szenátorok közös állásfoglalást adtak ki, kifejezve aggodalmukat a növekvő intenzitású kisebbségellenes, nacionalista propaganda miatt. Ezt szolgálja a sok esetben a sajtó, a rádió, hasonlóan a különböző nagygyűlések, tüntetések, de a parlamenti nyilatkozatok is. A szélsőséges erők fő támadása az anyanyelvű kisebbségi oktatás ellen irányul. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
1990. augusztus 4.
A Romániai Magyar Szó egymás mellett közölte a Minzatu-jelentést /a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa kivizsgáló bizottságának jelentését/ és a Helsinki Watch jelentését a márciusi marosvásárhelyi eseményekről. Minzatué elfogult, 1918-ig megy vissza, részletezi, hogy 1989 végén a székely megyékben meggyilkoltak román állampolgárokat, nem említette, hogy milicistákról volt szó és akkor románlakta vidéken is voltak hasonló cselekmények, meggyalázták Avram Iancu szobrát /ismeretes, hogy részeg fiatalok megpróbáltak felmászni a szoborra/, olvasható, de nem szól magyar szobrok meggyalázásáról, összetöréséről, stb. Minzatu azt állította, hogy 1990. márc. 16-án Marosvásárhelyen eltávolították egy gyógyszertár a román nyelvű feliratát. Ez nem igaz, valójában a román mellé magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Sok valótlanság van a Minzatu jelentésben, nem is lehet mindet felsorolni. Román tüntetők feldúlták az RMDSZ székházát. A Helsinki Watché tárgyilagosabb, jelezte azt is, hogy csak cigányokat ítéltek el. A Helsinki Watch jelentése szerint románok támadtak az RMDSZ-székházba menekült magyarokra, megverték az ottrekedt magyarokat, a rendőrség mindezt tétlenül tűrte. A jelentés felvételekkel igazolta, hogy a környező falvakból botokkal felfegyverzett románok érkeztek a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., 3., 4./
1990. augusztus 4.
Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust neveztek ki Fodor Ferenc személyében a többségében magyarlakta Kovászna megye élére. /MTI/
1990. augusztus 4.
Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
1990. augusztus 5.
Örömmel értesült a sepsiszentgyörgyi csángó összejövetelekről, írta Bartis Árpád, aki 1957-ben az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Vezérigazgatóságának tanfelügyelőjeként foglalkozott a moldvai csángók magyar iskoláival. 1957-ben Kardos János volt Bákó tartományi tanfelügyelővel 22 falut látogattak meg, azt vizsgálták, miért szűnt meg 1953-ban sok csángó faluban a magyar iskola. Sok helyen rémhírt terjesztettek, de közrejátszott a Magyar Népi Szövetség akkori felszámolása is. Gheorghiu Dej emberei egyszerűen felszámolták a moldvai csángó falvakban a magyar nyelvű oktatást. 1957-ben még működött a lészpedi, bahánai, újfalusi és egy gyimesbükki VII. osztály, továbbá négy környékbeli négyosztályos elemi iskola. Ekkor végzett Bákóban a magyar tanítóképző második évjárata 25 tanulóval, Albu Zsigmond volt az osztályfőnökük. Új elemi iskolákat nyitottak meg Magyarfaluban /Gaiceana-Unguri/, a bákói tanítóképzőben egy V. osztály, Külső-Rekecsinben, a magyar nyelvet, mint tantárgyat bevezették Dioszínben /Gioseni/, Szőlőhegyen /Pirgaresti/ és Ploscuteni falvakban. Ezután 1958 és 1960 között rendre felszámolták a magyar nyelvű moldvai iskolákat, még a gyimesbükkieket is. A Nemzetiségi Vezérigazgatóság - amelyben képviselve voltak Románia összes nemzetiségei: magyarok, németek, szerbek, ukránok, zsidók, szlovákok, tatárok - 1958-ban megszűnt. /Bartis Árpád: A csángómagyar iskolálról. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug. 5./
1990. augusztus 6.
Ellenzéki szervezetek, köztük az RMDSZ összefogásával létrejött Kolozsvárott aug. 6-án a Demokrata Antitotalitárius Fórum. Célkitűzéseiket a sajtóban közzétett Kiáltványban rögzítették: demokratizálás, kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, valódi pluralizmus. /Romániai Magyar Szó, aug. 12./
1990. augusztus 7.
Tőkés László nagyváradi püspök aug. 7-én Magyarországon súlyos autóbalesetet szenvedett, kórházba szállították. /MTI/
1990. augusztus 7.
A Bernády Kör s a Magyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezete aug. 7-én közösen tiltakozott amiatt, hogy Maros megyében a prefektúrán nem vették figyelembe a lakosság etnikai összetételét. A lakosság 48 %-a magyar, ennek ellenére a prefektusi hivatal 11 tagjából csak ketten magyarok. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a kinevezettek között van a nyíltan magyarellenes Zeno Opris. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./ 705 Markó Béla szenátor nyilatkozott eddigi munkájukról. Elmondta, hogy a szenátusban sokszor hangzanak el magyarellenes kirohanások. A szenátusban létezik egy olyan szándék, amely az RMDSZ szenátorait állandó polémiára, szócsatára akarja kényszeríteni. Provokatív felszólalások hangzanak el, Adrian Motiu például azt állította, hogy az RMDSZ-t kívülről irányítják. /Makkai János: Az elmaradt parlamenti tudósítások helyett. Beszélgetés Markó Bélával, Maros megye szenátorával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./
1990. augusztus 7.
A kormány 843-as számú, júl. 26-i keltezésű határozatával kinevezte a megyei prefektúrát. A magyar képviselők és szenátorok tiltakoztak az antidemokratikus főispáni /prefektusi/ kinevezések ellen, de semmit sem értek el. Az ellenzék eltűnt a porondról. A fiatalok mondták ki először: Ellopták a forradalmat! Megteremtették Golániát. A kormány hívta a bányászokat. Itt többpártrendszerről beszélünk, de szava csak egy pártnak lesz, állapította meg Oltyán László. Ceausescu régi emberei most a kormánypárt hívei. /Oltyán László: Ellopták a forradalmat! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
1990. augusztus 8.
Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a költő szülőhelyén, Sződemeteren ünnepélyesen felavatták az emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ Különösebb hírverés nélkül közel ezren gyűltek össze, a nagy tömeg miatt az ökumenikus istentiszteletet a szabad ég alatt tartották meg. A koszorúzáson megjelent a falu ortodox, református és katolikus papja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
1990. augusztus 8.
Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1990. augusztus 9.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 9-i nyilatkozatában tiltakozott a helyi közigazgatási szervezetek megszüntetése, és a felülről való kinevezések ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1990. augusztus 9.
Sütő András hosszas külországi gyógykezelése utáni hazatérése új erőt adott a romániai magyarság megmaradásáért folyó küzdelemben, írta Tófalvi Zoltán. 1990. máj. 30-án Tőkés László püspök javaslatára megalakították a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt, elnöke Sütő András. Az alapítvány segítséget nyújt a hazatérőknek. Irodája azért van Budapesten, mert a legtöbb ember Magyarországra menekült. Az alapítvány elleni heves sajtókampányból látható, hogy szerzőik leghőbb vágya, hogy a menekültek, elsősorban a magyarok, ne is térjenek vissza, állapította meg Sütő András. /Tófalvi Zoltán: Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról. = A Hét (Bukarest), aug. 9./
1990. augusztus 9.
Balogh Edgár a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon sorsáról írt, hangsúlyozva, milyen fontos a következő kötet kiadása. Az elsőt 1982-ben mutatták be Nagyváradon. A második 1984-ben készült el, azonban ebből ki kellett hagyni mindenkit, aki eltávozott az országból, végül a megcsonkított kötetet sem engedték kiadni. A munka nem állt le. Önszorgalomból tovább dolgoztak a munkatársak, készült a harmadik és a negyedik kötet. Ugyanúgy folytatta munkáját a negyedik kötete után szintén leállított Szabó T. Attila féle Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kutatóegyüttese is. Remélhetően ősszel megindulhat a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon újabb kötetének kiadása. Balogh Edgár jelezte, hogy Budapesten, a Magvetőnél 1989-es évjelzéssel megjelent a Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988 címmel egy összegzés, tartalmazza a romániai magyar írók adatait is. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon következő köteteit főszerkesztőként Dávid Gyula jegyzi. /Balogh Edgár: Mi lesz az irodalmi lexikonnal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1990. augusztus 9.
Újabb lap látott napvilágot, megjelent az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) hetilap első száma: Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9.
1990. augusztus 10.
Aug. 10-én megalakult a ditrói, szárhegyi, gyergyóalfalusi, gyergyócsomafalvi, valamint a gyergyószentmiklósi gazdakörök képviselőinek jelenlétében az RMGE Gyergyó vidéki területi szervezete, Gyergyócsomafalva székhellyel, elnöke dr. Borboly István állatorvos lett. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. - 3. sz./
1990. augusztus 11.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt marosvásárhelyi szervezete nyilatkozatban tiltakozott a 843/1990-es határozat ellen, amely előírja a prefektúrák kormány általi kinevezését, majd ezek által az illető megyében a városi, községi, illetve kulturális intézmények felülről történő kinevezését. A központi kinevezésekkor nem vették figyelembe Maros megye etnikai összetételét /48 % magyar nemzetiségű/ és a máj. 20-i választások eredményét /az RMDSZ 43 %-ot ért el/. Ez a kinevezési gyakorlat feszültséget szül. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
1990. augusztus 13.
Marosvásárhelyen aug. 13-án magyarellenes tüntetés zajlott le, melynek során magyarellenes jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen a megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
1990. augusztus 13.
A romániai magyar egyházak képviselői tanácskozásra gyűltek össze aug. 13-án, Kolozsváron, a téma a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatos közös állásfoglalás volt. Az állásfoglalás alapja a magyar egyházak által jan. 22-én elfogadott szándéknyilatkozat és a jún. 4-én a püspökök tanácskozásán született dokumentum volt. /Mikó Lőrinc: Felekezetközi tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
