Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./
2006. július 15.
Beszterce-Naszód megye öt árvízsújtotta települése, köztük Felsőilosva lakói nem kezdhetik meg az újjáépítés munkálatait, a megyei tanács és a prefektúra közötti ellentétek miatt. A Beszterce-Naszód Megyei Prefektúra azt követelte a megyei tanácstól, hogy vonja vissza azon határozatát, amellyel 300 ezer lejt (3 milliárd régi lejt) utalt ki a megye 5 települése számára, ahol három héttel korábban pusztított az ár. Ez a határozat Alsóilosvának, Ispánmezőnek, Kiskajánnak, Felőrnek és Zágrának juttatott volna támogatást. A prefektúra szerint a szóban forgó határozatot többség hiányában fogadták el. Amíg a helyzet megoldódik, az árvízsújtotta települések abban reménykedhetnek, hogy részesülnek abból a félmillió új lejes alapból, amit a kormány megszavazott a természeti katasztrófák által tönkretett lakások újjáépítésére. A három héttel ezelőtti árvíz 13 emberéletet követelt, három személy holttestét azóta sem találták meg. Az árvízsújtotta településen az árvízkárosultak vízadagja napi 2 liter, és már csak két napra elegendő a tartalék. /Beszterce-Naszód megye. Továbbra is segély nélkül az árvízsújtotta községek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2006. július 27.
Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa szerint az ilosvai árvízkárosultak július 23-i, vasárnapi lázadása a politikai pártok, különböző érdekszervezetek vagy éppen az újságírók bujtogatásának köszönhető. Szilágyi a Konzervatív Párt és Szociáldemokrata Párt vezetőire gondolt, akik arra bíztatták az ilosvai párttagokat, hogy lázadjanak fel a polgármester és a helyi tanács ellen. A prefektus közölte, hogy építőanyagokat küldenek Ilosvára, azoknak a családoknak pedig, akiknek nincs pénzük építkezni, a kormány akár 7 000 új lejes támogatást is kiutalhat. /Szilágyi: bujtogatták az ilosvai árvízkárosultakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2007. március 12.
Beke Györgyre emlékeztek a 11. Szórványtengely alkalmával Besztercén. Az 1980-ban megjelent Búvópatakok című riportkönyvének alanyai szólaltak fel a római katolikus templomban, emlékezve a Beszterce-Naszód megyébe oly sokszor ellátogató székely íróra. A rendezvényre eljött Murádin László nyelvész, aki sokszor elkísérte Bekét gyűjtőútján, Vetési László szórványkutató és Végh Sándor, Szilágy megye alprefektusa is. Végh Sándor a két megye, Szilágy és Beszterce-Naszód falvai testvérkapcsolatainak megkötésére érkezett. Szervezőként jelen volt Szabó Csaba, a kolozsvári magyar adás szerkesztője, aki a Limes tévésorozatban azon települések dokumentumfilmjeit mutatta be, melyeket Beke György könyvének útvonala alapján készített. Ezután Ilosva, Óradna, Retteg települések Szilágy megyei testvértelepülési kapcsolatot kötöttek. /Mayla Júlia: Szórványtengelyek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ „Arra vigyázzunk, hogy a tengely ne törjön el, mert ha ez bekövetkezik, akkor nincs tovább” – mondta a Szórványtengely-találkozón Vetési László református lelkész. Szabó Csaba, a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa, a Szórványtengely-találkozókat szervező Világhírnév internetes honlap gazdája bejelentette: a „szórványcsalád” újabb két közösséggel gyarapodott. A Beszterce-Naszód megyei Alsóilosva és Radnaborberek reményeik szerint testvérkapcsolatot létesít. Felmerült az is, hogy a körbe a Szilágy megyei Selymesilosva is kapcsolódjék be. Szabó Csaba szerint „Beke György nélkül ma alig tudnánk valamit a Beszterce-Naszód megyei magyarságról”. Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke Radnaborbereket említette, ahol Reményik Sándor megírta Templom és iskola című versét, de ahol a ma élő több száz magyar már csak románul vallja magyarságát. „Idejutunk, ha megszűnnek az iskoláink” – jelentette ki Kocsis András. Gáll Mihály református lelkész kifejtette, felőri gyülekezete most építi szórványkollégiumát, amelyben magyarul oktatnak majd. /Benkő Levente: Beszterce – Szórványtengely-találkozót tartottak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
