Fehér megyében 5 település bejáratánál helyeztek el kétnyelvű helységnévtáblákat. A küküllővári polgármesternek nincs pénze a két- vagy többnyelvű feliratozáshoz, de megígérte, hogy 1-2 hónapon belül tenni fog valamit az ügy érdekében. Amennyiben az elöljárók betartják a törvényt, akkor a közeljövőben Magyarbecében, Csombordon, Marosgombáson és Alsókarácsonyfalván is lesz kétnyelvű helységnévtábla Fehér megyében. /Mezei Sándor: Többnyelvű helységnévtáblák Fehér megyében. Öt van, még sok hiányzik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2007. október 20.
Október 16-án Kőhalomban a Diaszpóra Alapítvány fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség Vetési Lászlónak, az alapítvány elnökének vetítettképes előadásával kezdődött. Ezt követően Jenei Tamás díjalapító, az Alapítvány alelnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén Czelder Márton-díjjal Gudor András gyulafehérvári lelkészt tüntette ki, aki több évtizedig Búzásbocsárdon és Alsókarácsonyfalván szolgált, és éveken át gondnoka volt az algyógyi szórványtáboroknak. A Földes Károly-díjat Szabó Endre ploiesti-i református gondnoknak ítélték oda, aki több évtizede hűségesen szolgálja a Kárpátokon kívüli szórványmagyarságot. /Sipos-Vízaknai Balázs: Tizenöt éves a Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2008. március 26.
A Fehér megyei Tür nevű falucska egyike a számtalan olyan erdélyi településnek, ahol a magyar népességfogyás látványos. Tür és Magyarpéterfalva közigazgatásilag Balázsfalvához tartozik. Kémenes Lóránt római katolikus plébános elmondta, a falusiak jó részének magyar a neve, de a magyarul beszélők igencsak kevesen vannak, habár nem csak Tür, de Balázsfalva, Magyarpéterfalva és Karácsonyfalva is a plébániához tartozik. A római katolikus lélekszám hivatalos adatai szerint Türben 375, Balázsfalván 285, Péterfalván meg Karácsonyfalván 19-en vannak, ez összesen 679. Türben már régen nincs magyar iskola. Kémenes Lóránt plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását az V-VIII. osztályban, így lehetett megmenteni Balázsfalván az iskola magyar tagozatát. /Barabás Márti: A templom és az iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2008. április 19.
Mivel szórványvidékben élünk, legfontosabb célkitűzésünk az anyanyelv ápolása kulturális rendezvények szervezésével – mondta Király Edit, a Fehér megyei EMKE elnöke. A Fehér megyei EMKE az RMDSZ-szel együttműködve rendezvénysorozatot indított el Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban 2005-től kezdődően, a szórványban elő magyar gyerekek számára azokon a településeken, ahol nincs semmilyen magyar nyelvű oktatási forma – sem óvoda, sem iskola. Megyei szinten 12 településén – Szászsebes, Tűr, Alsókarácsonyfalva, Magyarkapud, Solymos, Magyarszentbenedek, Magyarsüllye, Hari, Maroscsúcs, Szászvesszős és Enyedszentkirály – van hasonló helyzet. Ezeken a településeken az anyanyelvvel való kapcsolat csupán a család és az egyház körében valósul meg. Minden évben az RMDSZ segítségével Mikulás-napot szerveznek Enyeden, ahol az említett településekről részt vesznek a gyerekek. Rövid verseket, népmeséket, mondókákat és népdalokat tanulnak és gyakorolnak, amit aztán az enyedi ünnepségen mutatnak be. Ajándékcsomagot kaptak a gyerekek, amiből sohasem hiányzott a magyar mesekönyv. A mesekönyvek adományokból gyűltek össze. Sikeresek voltak a 1956-os megemlékezések is. Felkeresték azokat az eléggé leromlott állapotú templomokat is, ahol már nincsenek hívek. Nagyenyeden heti rendszerességgel működik az EMKE-klub, helytörténeti témájú, vetítéssel egybekötött előadásokkal. /Szakács Bálint: Nem a látványosság a fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
